Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
PEST MEGYEI vnÁc PKOinÁJUAi, esyesíílktöü AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 27., SZERDA J övő héten megkezdődik az új tanév, s ahogy már hosszú esztendők óta, úgy most is örömök és gondok közepette vágnak neki pedagógusok, gazdasági ügyintézők, tanácsi vezetők, s mindenekelőtt: szülők. Örömök és gondok közepette; vannak jól sikerült friss intézményei az óvodai, általános iskolai hálózatnak a tanév kezdetére, s vannak változatlanul nehéz gondjai ennek a hálózatnak. Elutasított óvodai felvételek tömege, váltott rendszerben használt osztálytermek sora tanúskodik a gondokról, s érthető: a szülőt nehezei! veszik rá jobb belátásra az objektív tények, érvek, hiszen neki a saját terhe — mit kezdjen az óvodába föl nem vett gyermekkel — a legnagyobb. Furcsa helyzet ez. Miközben a száztízezer felé tart az általános iskolai tanulók hatalmas táborának létszáma, miközben a befejezése előtt álló ötéves tervben Pest megyében épült fel — az ország több, hasonló közigazgatási egységéhez viszonyítva — az általános iskolai osztálytermekből a legtöbb, miközben a hetvenes években megkétszereződött a megyében a napközis foglalkoztatásban részt vevő gyermekek - csoportja, a gondok szinte ugyanúgy szorítanak, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt. Tótágast állni látszik a világ, hiszen mintha történne sok minden, ám akkor hogyan lehetséges a gondok változatlansága...? Nincs itt ellentmondás? Próbáljunk az egyedi felől közeledni az általánoshoz, hogy meglelhessük a választ. M egyei méretekben nem tartozik a nagy települések közé Szigethalom, hiszen lakossága valamivel nyolcezer fölött van napjainkban, ám önmagában a lakosság száma félrevezető lehet. Van ugyanis olyan község, ahol ennél több ember él, egyetlen óvoda mégis kielégíti az igényeket, mert olyan az ott élők korösszetétele, hogy már kevés gyermek születik. Szigethalmon viszont — bár leegyszerűsítve a valóságban sokkal bonyolultabb tényeket — úgy változik az elég, a nem elég, ahogy ezen a szeszélyes nyáron kergette egymást a felhő és a napsütés. Volt ugyanis olyan esztendő a községben, amikor „csak" — s itt nagyon a helyén van a szó értelmét visszájára fordító macskaköröm — valamivel több mint száz gyermek óvodai felvételi kérelmét kellett elutasítani. S mivel épült — az autógyár javára írandó — egy új intézmény, száz gyermek befogadására alkalmas, úgy látszott, a gondot áttehetik a megoldott feladatok rekeszébe. Elkövetkezett azután ismét az óvodai beiratkozások időpontja. Bármennyire is gumiból készültnek tartották az érintettek az óvodákat, azaz jóval több gyermeket vettek azokba fel, mint amennyire eredetileg tervezték. építették az intézményeket, nem kevesebb, mint háromszázat jelentkezést kellett elutasítani. Mi történt, hogy egyik napról a másikra — egy intézményhálózat esetében egy-egy esztendő jelképesen kezelhető ilyen rövid időszakként — tótágast állt a világ, gyermekfolyam ostromolta az óvodákat? Semmi különös nem történt, mindössze annyi, amennyi szokványosnak számít a megye legtöbb településén, különösen az agglomerációs övezetben. Családok százai költöztek el, s újabb csalá-*’ dók százai érkeztek. S mert nincs olyan hatalma a világnak, amelyik életkor, gyermekszám, munkahelyi körülmények dolgában párba állíthatná ezeket a családokat, azaz, ha elköltözött az egygyermekes, akkor letelepülni is ilyen érkezzen helyette, a gyermekfolyam valóban úgy jön, mint az áradás; gyorsan, kiszámíthatatlanul. S akkor még nem szóltunk — a lakosság fiatal itt, Szigethalmon, szemben a járás némely öregnek vehető településével — a természetes szaporodásról, azokról a kicsinyekről, akik szigethalmi lakosként látják meg a napvilágot. Ez a szám sem csekélység, a legutóbbi években százhatvan, száz- nyolcvan között volt. H agyatkozzunk most már a — szigethalmi példánkkal megvilágított — gondokra, avagy inkább vegyük előre az eredményeket? A ceglédi járásban például — vagy a nagyká- taiban, melyről mai riportunkban is szólunk a 4. Olgáim^ több óvodai helyet alakítottak ki az ötödik ötéves tervben társadalmi összefogással, mint ameny- nyit eredetileg a program hivatalos célként előírt, azaz összesen kétszer annyinál is többet, mint ameny- nyire kezdetben számíthattak. S mégis, ennek ellenere is több településen — így Albertirsán — egyik évről a másikra teremtődött szinte megoldhatatlan helyzet a jelentkezők és a helyek viszonyának mérlegelésekor. Ez az állapot éppúgy igaz az óvodák esetében, mint a napköziknél — mert ahol két műszakban használják a tantermeket, ott miből varázsolhatnának napközis helyiséget? —, az általános iskolai tantermeknél, s minden másnál, az üzlethálózattól kezdve a közművekig. Nem kell bennünket meggyőzni arról, hogy az óvodába föl nem vett gyermek, a zsúfolt tanteremben tanuló ifjú szülei aligha vigaszra várnak, nem indokokat remélnek, hanem javulásta mai helyzethez képest. Vannak azonban objektív korlátok — ha tudomásul veszik azokat, ha nem, akkor is léteznek —, s az objektív korlátok — azaz: a fejlesztésre fordítható összegek meghatározottságának — hatásait erősítik, gyakran megsokszorozzák a tótágast hozó népességvándorlási adatok. Ilyen lökésszerű változások következményeinek fölfogására, semlegesítésére nem képesek a tanácsok és intézményeink, s nem lehetnek alkalmasak a jövőben sem, főként nem egyik évről a másikra. Ezért — bármilyen nyersen hangzik a megfogalmazás — magának. az államplogárnak is számolnia kell azzal, hogy bizonyos településeken, bizonyos körzetekben sokkal nehezebben elégítheti ki jogos igényeit, mint másutt, s ennek mérlegelését se feledje el, amikor dönt, hová költözik. Az iskolaépítésről a 4. oldalon közlünk riportot. M. O. KGST-bank Vasútépítés A KGST-tagállamok 10 éve alakították meg a Nemzetközi Beruházási Bankot, hogy segítse a gazdasági integrációt segítő beruházásokat. Magyar- országon többek között ilyen hitelből kezdték el építeni tavaly a záhonyi határállomást, amely a szovjet—magyar külkereskedelem, valamint a Szovjetunió és a többi európai KGST-tagország szállításainak jelentős részét bonyolítja le. Villamosítják a cég- léd—kiskunhalasi vasútvonalat, automata és hírközlő berendezésekkel is felszerelik. KGST-hitellel folyik a Magyar Hajó- és Darugyár rekonstrukciója is. Az úszó- és portáldarukat, tolóhajókat, önjáró bárkákat készítő gyáregység termékeinek számottevő hányadát Kubába, Romániába, a Szovjetunióba és Csehszlovákiába exportálják. A Nemzetközi Beruházási Bank tavaly tovább finanszírozta a magyar alumíniumipar komplex fejlesztését: így az Ajkai Timföldgyár, a Székesfehérvári Könnyűfémmű és a Bitó—II. bauxitbánya bővítését Ugyancsak KGST-hitellel építenek és bővítenék több olyan üzemet a baráti országokban, amelyik Magyarországra is szállítja termékeit. Ilyen például az erfurti prés- és kovácsoló berendezéseket gyártó kombinát, ahonnan az Ikarusba szállítanak gépeket. Tanácskozás Gödöllőn és Budapesten Környezetkímélő agrokémia Küldöttek tizenöt országból Tizenöt európai és tengerentúli országok részvételével kedden nemzetközi konferencia kezdődött a gödöllői Agrártudományi Egyetemen „A mezőgazdasági anyagok fizikai tulajdonságai és hatásuk a különböző termeléstechnológiai rendszerekre’’ címmel. Augusztus 29-én, pénteken pedig a fővárosban tanácskoznak a hazai mezőgazdasági szakemberek a környezetkímélő növényvédő eljárásokról. Mindkét rendezvény szervezői a {dFM, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület és más MTESZ-egyesületek. A tanácskozás programjáról kedden sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők. A gödöllői konferencián három nap alatt 50 előadás hangzik el a mezőgazdasági művelésre alkalmas talajfajták, a termesztett növények, a növényi és állati termékek és anyagok fizikai tulajdonságairól, valamint az egyes országokban alkalmazott sokféle és gyakran eltérő termelési technológiákról. A délelőtti plenáris ülésen dr. Lehoczky László egyetemi tanár, a Géptani Intézet igazgatója, a CIGR alelnöke köszöntötte a venégeket, a világ számos országából érkező tudósokat, a szakterület kiváló művelőit. Dr. Huszár István, tanszékvezető egyetemi tanár, a mezőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja, a CIGR gépesítési szekciója anyagok fizikai vizsgálata munkabizottságának elnöke adott tájékoztatást arról, hogy az a nemzetközi konferencia már a második, amelyben a talaj, a növények és az állati eredetű anyagok vizsgálatával foglalkozó kutatók adnak számot eredményeikről. Az elsőt Lengyelországban tartották, a következőnek a színhelye előreláthatólag Csehszlovákia lesz. A hazai kutatásokról szólva egyebek közt elmondták, hogy az anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálatával számos intézmény profiljának megfelelően foglalkozik, a szakembereket főként az izgatja, hogy milyen ezeknek az anyagoknak és a gépeknek eszközöknek a kapcsolata, viszonya, hiszen ma már nem elég jó gépet tervezni, egyre tökéletesebb akkor lesz, ha mindjobban figyelembe veszik a konstruktőrök az anyagok viselkedését, állapotát is. A budapesti növényvédelmi tanácskozás egyúttal jubileum köszöntése isj ^hazánkban 100 éve kezdték el a rendszeres növényvédelmi kutatásokat és vizsgálatokat az akkor alakult Phyloxera kísérleti állomáson. Azóta a növénytermesztés és a növényvédelem óriást fejlődésen ment keresztül. Megsokszorozódtak a terméshozamok, de legalább ilyen mértékben fokozódott a termést veszélyeztető gyomnövények, állati kártevők es betegségek, káros hatása. Ezek miatt jelenleg a világ mezőgazdasági termésének átlag 35 százaléka rendszeresen elpusztul, illetve használhatatlanná válik. A hozamok fokozása vagy akárcsak szintentartása is ma már elképzelhetetlen a kémiai védekezési eljárások rendszeres alkalmazása nélkül. Mindez persze egyre több energiát igényel, és erősen szennyezi a környezetet. Másfél-két évtizeddel ezelőtt a hazai növényvédelem csaknem kizárólag egy-egy nagyobb pusztulással fenyegető károsító ellen lépett fel, s idődől időre permeteztek. Az utóbbi időszakban ezeket a gazdaságtalan és környezetszennyező programokat komplex védekezési technológiák váltották fel, amik egy adott növénykultúra, valamennyi fontosabb károsítójá- nak összehangolt, egyidejű leküzdésére irányultak. Ezzel a módszerrel nálunk kiemelkedő eredmények születtek a napraforgó-, a lucematermesztés, az alma és a szőlő védelmében. Egyúttal jelentős költségmegtakarítást értek el, a környezet szennyező hatása is mérséklődött. Minderről és a következő évek, évtizedek növényvédelmi feladatairól esik szó majd a hét végi budapesti tanácskozáson. Magas technikai\ műszaki szén vonalon Szövetkezeti nap az OMÉK-on Kiemelkednek a Pest megyei gazdaságok Az OMÉK-on kedden a termelőszövetkezet napját rendezték meg. A kiállításra ezen a napon 80—100 téeszből érkeztek vendégek. Htstexer négyzetméter Hagymatároló Erőspusztán rt v k K y.xtr?'v s *jr fe? ....,^e.< • A tároló külső homlokzata Pest megyében új fűszerfélét, a hagymát honosítják meg nagyobb termőterületen rendszergazdaságban. A hagyma termesztés új, gépesített meghonosítására már több éve folynak kísérletek a Kertészeti Egyetem tangazdaságaiban. A gépi termesztésre alkalmas fajtákat a szigetmajori, az erőspusztai, a szigetbecsei és a felsőbabádi állami gazdaságban termesztik. A Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasága és a Felsőbabádi Állami Gazdaság mintegy 300 hektáron termel vöröshagymát. Ekkora területhez azonban korszerű tárolási és betakarítási rendszer is szükséges. Kézi erővel mindezt a munkát a mai mezőgazdasági munkaerőhiányban nem tudnák elvégezni, így hát a legújabb konstrukciójú hagymabetakarító kombájnokkal szedik fel a termést. Ugyanakkor a tárolási gondokon enyhít majd az az 53 millió forintos, hatezer négyzetméteres, 600 vagon hagyma tárolására alkalmas új csarnok. Az új létesítményben angol válogató gépsort állítottak fel, amely 10 órás műszakban 8 vagon terméket tud feldolgozni és a rögös, sáros, piszkos hagymát különválasztja. Dániából pedig zsákoló- és csomagológépet szereztek be az új hagymatárolóba. A 60 méter széles, 102 méteres iker- csamokos tárolásban, légbefú- vásos ventillációval tárolják majd a válogatott hagymát. Ezzel óvják a befülledéstől, a rothadástól. Az új csarnokban szeptember első napjaiban kezdődik meg a hagyma feldolgozása. Kép, szöveg: Koppány György A vásáryáros központjában, a B-pavilonban a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa értekezletet rendezett, amelyen részt vett Zsuffa Ervin, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár beszédében rámutatott: a mező- gazdaság fejlődésének intenzív iránya visszafordíthatatlan folyamat. A következő időszakban állandósul a magas műszaki-technikai színvonal, de arra is szükség van, hogy a gazdaságok és a vállalatok a takarékosság és a gazdaságosság követelményeit az eddiginél következetesebben érvényesítsék. Ugyancsak tegnap tartották szakmai napjukat a juhászati szakemberek. A résztvevők elmondták: a magyar juhtenyésztés újabb virágkorát éli. Az anyajuhállomány minden eddiginél nagyobb, 1,7 milliót tartanak az országban. A tenyésztésnek egyre nagyobb szerepe van a hazai textilipar fejlesztésében is. Az említett ágazat különösképpen eredményesen fejlődött a gödi Du- namenti Termelőszövetkezetben, ■ ahol az elmúlt esztendőben már 7 ezerre emelkedett az anyajuhállomány. A közös gazdaság eredményesen használta ki a szövetkezet korábban elhanyagolt rét-legelő területeit. A dombos, mezőgazdaságilag kevésbé hasznosítható tájon viszonylag gyorsan fejlesztette ki országos szempontból is jelentős állományát. A szaporulatot: főként pecsenye- és tejesbárányokat értékesítik a külföldi piacokon, növelve ezzel az ország exportálható árumennyiségét. Tegnap tartotta sajtótájékoztatóját az Óbuda Tsz, amelyen Varga Ferenc, a téesz elnöke ismertette a gazdaság tevékenységét. Az OMÉK-on öt helyen találkozhatnak virágos emblémájukkal a vendégek. A mintegy 7 ezer szövetkezeti tagot és alkalmazottat számláló, 3 ezer hektárt meghaladó földterületen több mint 1 milliárd forint termelési értéket produkáltak 1979- ben. Ez annál is lényegesebb, mivel viszonylag kis földterületen dolgoznak, Szentendre, PomáSi mtddMXisr,' ~CSomctF ka és a főváros III. kerületében. A termelőszövetkezetljen új ágazat a halászat. A Dunán 78 kilométer hosszúságban gazdálkodnak, azaz telepítenek és fognak halat. Együttműködve más szövetkezetekkel, a halastavakból és a Dunából az idén 200 tonnányit szeretnének kifogni és ebből jelentős mennyiséget, 30 tonnát exportálnak. Az IDR (Ipari Dísznövénytermesztési Rendszer) működésének, technológiáinak és fejlődésének ismertetése mellett bemutatják a kényszerszellőztetéssel ellátott kondicionált fóliasátrat, és benne a dísznövénytermesztés technológiai újdonságait: a gördíthető növényasztalt, á növényágyat, a tőzegzsákos termesztést, a csepegtető öntözést és egyéb berendezéseket. Az A-pavilon- ban vágott, és cserepes virágokat állít ki az országszerte ismert gazdaság. A pavilon mellett kiültetett díszfáik és díszcserjéik láthatók. Az építészeti bemutató területén két üvegházat mutatnak be, amelyek hobbykertészke- désre és háztáji termelésre alkalmasak. Az OMÉK 1980. rendezvényprogram tájékoztatója szerint ma kerül sor Lengyelország nemzeti napjának szakmai rendezvényeire és előadásaira. A mezőgazdasági gépek karbantartásának szervezéséről — a traktorok, kombájnok javításáról — lesz szó az F-pavi- lonban délelőtt 10 órakor. A témával kapcsolatos tájékoztatót dr. Mélykúti Csaba osztályvezető, a MÉM Műszaki Intézetének (Gödöllő) osztály- vezetője tartja. V. B. KOZELET Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere táviratban üdvözölte Jozef Czyreket, a Lengyel Népköz- társaság külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. Tótágas
