Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-26 / 199. szám
1980. AUGUSZTUS 26., KEDD Vi?írt g x/unap A ráckevei Aranykalász Tsz A mezőgazdaság élvonalában az erők kon zenfráSása Nehéz dolog lenne kiemelni egy vagy két olyan, momentumot a ráckevei Aranykalász Tsz közelmúltjából, aminek alapján az ország neves termelőszövetkezetei közé sorolja a szakmai közvélemény. Ha a tagokat kérdezném meg, bizonyára elmondanák, ■ hogy érdemes volt jó néhány évvel ezelőtt igent mondani az egyesülésre, hiszen jövedelmük tíz esztendő alatt majd megháromszorozódott és az elmúlt esztendőben már meghaladta az évi 57 ezer forintot a tagok bére és különböző juttatások. Emberi tényezők Az emberi tényezőknek azonban más tekintetben is fontos szerep jutott a ternje- lőszövetkezetben. Talán kevesen tudják, hogy a 6200 hektáron gazdálkodó mezőgazda- sági üzemben 140 egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozik, vagy hogy a kis- kunlacházi szakmunkásképző intézetnek kihelyezett osztálya van a tsz-ben, ahol a legkorszerűbb feltételeket biztosítják a gyakorlati oktatáshoz. A vezetők úgy tartják, a legjobban a szellemi beruházások térülnek meg, hiszen az új eljárások, módszerek bevezetése csak megfelelő szaktudású, kezdeményező szakemberektől várható. S hogy ez! így van, arra vonatkozóan csak néhányat az utóbbi évek fontos beruházásaiból. Beruházási rekordok Rekordidő alatt készítettek egy olyan hízómarha-telepet, amely jelenleg évi 10 ezer vágóállat kibocsátására képes, javítva ezzel külgazdasági egyensúlyunkat. Merészen, ugyanakkor megalapozottan fogtak hozzá számos más, nagy volumenű munkához is. A térség a nagyüzemi gazdálkodás általánossá válása előtt jelentős mennyiségű bogyós gyümölcsöt és almát termelt, ezek az ültetvények azonban korszerűtlenek voltak. Az évek során elöregedtek. Most az Aranykalász Tsz hatalmas telepítésbe fogott, csupán az idén 150 hektáron ültettek gyümölcsfát. De már telepítik a málnát is. Az ágazat gazdaságossá tétele érdekében létrehozzák a teljes vertikumot, nemcsak megtermelik, fel is dolgozzák az árut. Gazdasági társaságot hoztak létre a ber- necebaráti bogyósgyümölcs- termelési rendszerrel, a málnát tőlük is felvásárolják majd és közösen értékesítik. A mireA közös gazdaságban az országban egyedül úgynevezeu ikersoros, karcsúorsós telepítési módszert alkalmaznak. Ezzel az eljárással jelentősen emelik az egy hektáron megtermelhető alma mennyiségét. lit üzem — a hűtőház-beruhá- zás első fázisa — jövő év májusában üzemel, legalábbis ezt ígérik a szövetkezet tagjai, akik már több alkalommal bizonyították, fegyelmezetten hajtják végre a legnehezebb feladatokat is. Tudomány és gyakorlat Az együttműködés, a kooperáció természetesen más vonatkozásban is fellelhető a közös gazdaság mindennapjaiban. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel, a budapesti Kertészeti Egyetemmel együttműködve megteremtették o tudomány és gyakorlat egységét. A kutatási eredményeket így közvetlenül felhasználják a gyakorlatban. A példák sorát szinte vég nélkül idézhetnénk, akkor sem tudnánk teljes képet adni mindarról a sokféle és nagyszerű eredményről, amelyet a Duna- melléki termelőszövetkezetünk elért. Mégis valamennyi kísérletük, újításuk, vállalásuk közül talán a talajok termékenységének megjavítása az, amely legszemléletesebben szimbolizálja az itt folyó munkát. Mintegy 2500 hektár szántóföldet, legelőt és a gyümölcstermesztést szolgáló területet tesznek értékesebbé. A meliorációra fordított összegek bőségesen megtérülnek majd a több kukoricában, búzában és gyümölcsben. Nem is kell eltelni hosszú időnek, hogy ez a hatalmas természetátalakító tevékenység befejeződjön és mintegy 2000 hektár kapjon éltető vizet az öntöző berendezésekből. _ Valkó Béla Sárga testű kotrógép Bányászok a föld felszínén — Csupán akkora lyuk tátongott itt néhány éve, hogy nyugodtan átdobhattuk egy kővel. Például 1972-ben az egész évi termelés 40 ezer tonna volt. Most meg, látja, milyen messzi mozognak a gépeink? Jócskán időbe telik, míg hozzájuk érünk, s végigjárjuk az óriási feltárási területet. Mondok István, a sóskúti kavics- és homokbánya üzemvezetője — a bánya az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Művek egyik egysége —, nem titkolt, tulajdonosi büszkeséggel indul el, hosszú léptekkel kezdi róni az utat. Közben magyaráz. — Elavult szemlélet, hogy bánya csak föld alatt lehet. Pedig kevés ilyen gazdag bánya van ma Magyarországon, mint a mienk. A haszonanyag vastagsága jelenleg 20—40 méter. De, sajnos, változó a talaj- szerkezet, sokat kell mozgatni a gépeket. A meddő kőzet sem lebecsülendő, az év hét hónapja alatt 32 ezer tonnát szedtünk föl. Kamatsu — és társai... Mellettünk teherautók húznak el, nagy a forgalom. Akár a főváros kőrútjain. Hordják a meddőt, a homokot, a kavicsot, s mennek vissza üresen, új terhükért. Nyomukban száll a por, megtelik ruhánk, hajunk finom homokszemcsékkel. Ha viszont esik az eső, sár van. S az sem kellemes. Sőt, roppant megnő a balesetveszély. — Dózereket — földgyalukat — használunk a jövesztés- re, ezek a gépek lazítják föl a kőzetet, majd pedig tolják jobbra-balra a homokot, a kavicsfajtákat. Az anyag egy részét ömlesztve szállítjuk ki — a megrendelők jönnek érte saját járműveikkel —, a többi pedig megy az osztályozóba, vagy rakodótérbe — jegyzem fel az újabb tájékoztatást. — Most éppen finom szemcséjű, értékes darakavicsot talált a dózer, figyelje, mekkora kupacot termelt már össze! Jól gépesített — ez látható is — a sóskúti bánya. Van itt nagy teljesítményű japán Komatsu kőzettörő és igen erős ICD angol törő-rakodó. Több szovjet berendezést is üzemeltetnek, ezek főként kőszaggatáshoz kiválóak. Nagy kőtömbök között közelíti ük* meg a sárga testű óriási kotrógépet — a kövek elszállítása azért maradt el egy ideig, mert csak néhány teherautó képes erre a munkára. A kotró kezelője, Varga István, nagyokat fújtatva száll le a nyeregből. — Mit gondol, hány fok van most fent, a fülkében? — kérdi. Felel is rá. — Ilyenkor 50 —60. Nem mondom, elég fárasztó és kimerítő naphosszat pedálokat és karokat egyszerre kezelni. Megszokni azért meg lehet, én is csinálom már nyolc éve. Zavaró az erős, folytonos zaj is, s állandóan figyelni kell, különben balesetet okozhatok. Varga István Tárnokról jár át Sóskútra, több társával együtt hozza-viszi őket a bánya autóbusza. Ez a megoldás jó vonzóerőnek tűnik ehhez a nem könnyű munkához. A hajtást pedig teljesítményprémiummal serkentik a bánya vezetői. Az emberek fizetésük egy részét a kitermelt tonna alapján kapják, csak a többi alapbéresített. Se zaj, se por — Nekem összejön havonta az öt-öt és fél ezer forintom, meg év végén a bányászoknak járó hűségpénz is szép summa — mondja, s már dobja is le A Etuna meósai Megállítani a szennyeződést Négyszáz kilométer hosz- szan kanyarog hazánk területén a kontinens második legnagyobb folyója, a Duna. PartSxoeiális foglalkoztatás Gödön A hasznos munka öröme Az idén mintegy 25« hektáron végzik el a meliorációt. A telepítéshez speciális ekék alkalmazásával készítik el a talajt. Asszonyok és idős emberek haladnak reggelente a gödi tanács foglalkoztató intézetébe. Kezükben zsákok, csomagok. Bedolgozók hozzák az otthon elkészített munkát. Az idén már tíz éve, hogy megalapították, s eredetileg a gödiek foglalkoztatását akarták itt megoldani. De ma már a váci járás községeiből is járnak ide munkavállalók. Az üzem 240 dolgozója közül 216-an viszik haza az anyagot, s hozzák vissza a kész terméket. A műhelyekben szorgosan dolgoznak a könyvkötők. Készülnek itt kötszerek; s többek között zacskóragasztással, művirágkészítéssel és zsákjavífcással is foglalkoznak. — Kinek dolgoznak, hová szállítanak? — Nagyobb szövetkezeteknek és vállalatoknak — mondja Cservenák László üzemvezető. — Nagyon fontos, hogy megbízható partnereik legyünk, mert ettől függ. hogy kapunk-e tőlük munkát. Ez eddig még mindig sikerült. A fóti Papírfeldolgozó Szövetkezet, a MŰDÉKOR, a Dunaplaszt, a MÁV Dunakeszi Járműjavító üzeme, a Rico Kötszerművek hosszú évek ! óta elégedettek, velünk. — Ki dolgozhat a szociális ! foglalkoztatóban? ! — A nagyközségi tanács előzetes tájékozódás alapján dönti el, hogy kit alkalmazhatunk itt, ahol csak napi 6 óra a munkaidő. Többnyire olyan bedolgozóink vannak, akik egészségileg károsultak és ezért könnyebb munkát kell végezniük, vagy már meghaladták a nyugdíjkorhatárt, de erre még nem jogosultak. A munkatársak között találhatók olyan sokgyermekes édesanyák is, akik családi elfoglaltságaik miatt nem tudnának nyolcórás munkát vállalni, s a távoleső munkahelyekre utazgatni. — Mennyit tudnak keresni? — Ez a vállalt feladatok szerint különböző. Az elmúlt évi átlagkereset 1 ezer 50 forint volt, de a szóródás a havi 800- tól egészen az évi 2 ezer forintig tart. A munkahely tavalyi eredménye 5 millió 314 ezer forint volt. Ez a terven felül 314 ezer forint nyereséget jelent, amiből a dolgozóknak 18 napi munkabérnek megfelelő nyereségjutalimat fizetnek. Egy felajánlás alapján a nyereség 12 százalékát az idén is a községi sportegyesüket, és a művelődési ház támogatására fordították. Játékokat vásárolnak az ‘óvodásoknak, s támogatják a szociális intézményeket. A gondos beosztás mellett arra is telik, hogy ebben az évben is megrendezzék a hagyományos autóbusz- kirándulásit, amelynek a költségeit 85 százalékban a munkaadó fizeti. Cservenák László szerint az üzem ■ legnagyobb erkölcsi haszna az, hogy a rászorulók önálló keresethez jutnak, közösséghez tartoznak, s életüket az értelmes munka öröme tölti be. K. T. L jai sűrűn lakottak. Az ország lakosságának egyharmad része Duna-vizet fogyaszt. Nem lehet tehát közömbös' 'számunkra, hogy milyen tiszta. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság laboratóriumának munkatársai nemcsak a saját 140 kilométer hosszú szakaszukon foglalkoznak a Duna vizének tisztaságával, hanem az egész magyar szakasz szeny- nyező gócait figyelemmel kísérik. Tízévi vizsgálódás adatait összegezték most. A Duna hazánk felszíni vízkészletének a 70 százalékát adja. Amellett, hogy a magyar lakosság harmada Duna-vizet iszik, az ipari víz fele is a folyóból származik. Ezt tetézi az évről évre bővülő mezőgazda- sági vízhasznosítás. Távlatban pedig még a Tisza völgyének öntözésére is jutna víz a Dunából. Ezért is aggasztóak a tapasztalatok. Felső szakasz A Duna vizének minősége a 400 kilométeres magyar szakaszon tíz év alatt, esztendőnként átlagosan 5 százalékkal romlott. A szennyezettség azonban nem egyszerűen csak 50 százalékkal magasabb, mint tíz évvei ezelőtt yolt. Egyes értékek hatványozódtak. A Duna vize, sajnos, már szennyezetten érkezik hazánk területére. Minősége sokat romlik a legfelső szakaszon, a Német Szövetségi Köztársaság területén, majd Ausztriában, Csehszlovákiában. A Rajkánál évek óta működő vízminőségjelző állomás műszerei nemegyszer a megengedettnél nagyobb, káros szennyeződést érzékeltek. Győrnél, a Komárom megyei iparvidéken, Budapesten, majd a főváros alatti folyószakaszon azután újabb tisztátalan víztömegek kerülnek a mederbe. A tízéves magyarországi vizsgálódás egyértelműen a szennyezés növekedésének mielőbbi lassítását, majd megállítását sürgeti. Ez elsősorban a szennyvíztisztítók építésével érhető el. Osztrák, csehszlovák és magyar területen is kezdődtek ilyen beruházások. Bécsnél jelentős kapacitású víztisztító berendezéseket helyeztek üzembe. Ez várható a közeljövőben Pozsonynál és Budapestnél is. Költséges berendezések A tisztítóberendezések költségesek. Nem' könnyű az anyagi fedezetüket megteremteni. Ugyanakkor a vízügyi szakemberek kimutatták, hogy szennyezett vízből egyre drágábban lehet ivóvizet előállítani. Egy bizonyos szint fölött többe kerül a szennyezett víz utólagos kezelése, mint a tisztítóművek megépítése. Győrött, a vizek városában is sokasodnak a gondok. Hiába folyik át a városon három folyó — a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna —, mégis gyakoriak a halpusztulások, amelyek szintén a víz minőségének romlására figyelmeztetnek. Az észak-dunántúli magyar nagyváros ráadásul még különleges helyzetben is van. A Duna árhullámai betódulnak a győri Duna-ágba, ahol emiatt megreked a csatornák hordaléka, nem érvényesül az öntisztulási folyamat. Szennyező gócok A bécsi, a pozsonyi és a budapesti tisztítóművek építését a huszonnegyedik órában kezdték meg. Számolni kell azzal is, hogy — az iparosítással, az urbanizáció fejlődésével — folyamatosan keletkeznek új szennyező gócok. Ezért Európa második legnagyobb folyója minőségének megőrzése állandó és folyamatos feladatot jelent nekünk, magyaroknak és valamennyi Duna menti népnek, országnak. Ez a legfőbb tanulsága a győri szakemberek tízéves vizsgálatának. Cseresznyék István a félig szívott cigarettát, mászik vissza a gépre. Egy szinttel feljebb Nemes Ignáczot kérjük a volán mögül, ő frissen, fürgén ugrik le. Pedig már magasan tűz, fejünk fölött a nap. — Ez az angol masina olyan jó, hogy öröm vele dolgozni. Szervokormánya van, automata a kuplungja, igen köny- nyű a kezelése. Nincs ennél se Áj, se por, se meleg — állapítja meg derűsen. Új munkahely Kiderül: ő is tárnoKi, feleségevei együtt lépett be a tavasszal, targoncavezetőből váltott at nehézgépkezelőnek. Most éppen a mectdóletakarí- tással loglalkozik, utána szedheti csak a homokot. — Szerencsére nyugis a mai nap, előfordul, hogy hosszú soroan állnak-váman a kocsik — mondja már Kummer Ferenc gépkocsivezető, míg várja, hogy megrakják a tenerau- tóját. — En sóskúti vagyok, a banyához 12 éve szegődtem. Helyben van, jók a főnökök is, szeretek itt dolgozni. Idén új műhely épült, korszerüsítétték az öltözőket és a fürdőket, nagyobb már a kényelmünk. Szép az új ebédlőnk, meleg ebédet is hoznak, Érdről. Nekünk is nagy most a kényelmünk, potyautasoknak felvesz bennünket Kummer Ferenc. Utunk még nem ért azonban véget, az új állomás, az osztályozó, mára a bánya szerves része. Ennek idei terve 44 ezer tonna, az első hét hónap alatt — tízféle termékből — 25 ezer tonnát értékesítettek. Az osztályozott, szárított szűrő kavicsot ömlesztve és zsákolva adja el a bánya, s keresett cikkük az úgynevezett mozdonyhomok is. Próbálkoznak új termékkel is: idén terméskővel bővítik termékeik körét. — Az osztályozósort egyetlen ember kezeli, mostanra a teljes folyamat automatizált — kalauzol végig az üzemvezető a zajos berendezések mellett. — Rakodógépek juttatják az anyagot a bunkerba, onnan halad fel egy vibrációs adagolón át, elevátor segítségével, a szárítódobba. Még a dob olajégőjét is automatika szabályozza, így nem éghet ki a szita. Hosszú a folyamat, többször jut át a kőzet frakcióosztályozókon, a füstgázt és a port pedig nagy teljesítményű elszívók semlegesítik. A kiszerelőnek nevezett üzemrészben tíz osztályozóbunkerből fogadhatják egyszerre a készterméket, az egyiknél most Bede Józsefné csomagolja a kétszer osztályozott szűrőkavicsot. — Állandó itt az egy műszak és megkeresem a három és fél ezer forintot — mondja. — Két éve léptem be, igaz, hogy még mindig sokat emeljük a zsákokat — egy-egy húszkilós —, de egészen megedződtünk. Én szívesen járok be dolgozni, nem bántam meg, hogy ide jöttem. Nincs már csille Társa — egy-egy bunkernál ketten vannak — Raffer Vin- céné, régebbi törzsgárdatag, a bánya FIámán Kató szocialista brigádjának a vezetője. — Én a tárnoki szövetkezetben növényermesztőként dol-c goztam, de nehéznek találtam. Amikor ide * kerültem, még szalagról zsákoltunk, csillék is voltak, most ez a raklapos rakodás-szállítás és a fóliazsákok gépi hegesztése, sokkal könnyebb. s A bányánk is folyton szépül, például itt az osztályozó körüli betonteret is magunk alakítottuk ki. Illetve segítettünk mi is az építő csoportnak. Így á teherautók csak ideállnak a rámpához, gépesített, gyors a kiszolgálás. Ha igaz, a zsákföltés további korszerűsítését is tervezik. Szükség is lesz rá, mert termékeik iránt igen nagy a kereslet, a jelenleginél többet is értékesíthetnének. S végezetül álljon itt egy szám, amely jól illusztrálja a sóskútiak elmúlt években megtett fejlődését: július végéig 207 ezer 600 tonna homokot, kavicsot és terméskövet emeltek ki. Dodó Györgyi \
