Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

1980. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP 3 Ésszerűbb késziefgazdáiké s$ásf Raktárakban áll a pénzünk A százhúsz új üzlet is kevés Fejlesztés, kereslet, kínálat Beszélgetés Lányi Pállal, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetőjével A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt tíz évben az ország lakossága 388 ezerrel nőtt. Pest megye lelek- száma ezalatt 94. Budapesté pedig 59 ezerrel gyarapodott. A megyék közül Pest megyét Borsod-Abaúj-Zemplén követi 30 ezres lakosságnövekedéssel. Pest megyében több mint egymillió ember él. A vásárló- közönség azonban nem ekkora, mivel az agglomerációban, te­hát Buuapest környékén lakó felnőttek többsége, csaknem kétszázezer ember a fővárosban dolgozik, s részben ott is vá­sárol. Ez egyedülálló, csak Pest megyére jellemző. A bejárók ugyanis nem szívesen cipekednek, vásárolnának otthon is, ha biztosak lennének abban: amikor hazaérnek, a boltok nyitva vannak még és minden kapható, amire szükségük van. A Pest megyei gondokat növeli még az is, hogy itt viszonylag nagy az idegenforgalom és az átutazók száma. Egy áru értékét termelője számára az méjji, mennyi haszna, mennyi jövedelme származik belőle. Ez a bizo­nyos bevétel a költségek, s az eladási ár különbözete. Mostanában, amikor a csere­arányromlások következté­ben egyre nehezebb megtalál­ni az útját-módját a nyere­ség növelésének, a szakembe­rek sokkal alaposabban veszik szemügyre, honnan is szár­maznak a nemzetközi mércé­vel mérve, bizony meglehe­tősen magas előállítási árak. Anélkül, hogy részletes elem­zésbe bocsátkozva keresnénk az okokat, leszögezhetjük: a sok közül az egyik ok, hogy a magyar vállalatoknál meg­lehetősen magasak a készle­tek, azaz egységnyi áru elő­állítását sok elfekvő alap­anyag, félkésztermék, alkat­rész vásárlási, raktározási költsége terheli. Egyszerűb­ben fogalmazva azt is mond­hatnánk: a raktárakban áll a pénzünk. Gyorsabb ütemben Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának gazdaságpoliti­kai munkabizottsága tavaly készített átíogo felmérést es elemzést arról, bogy a magyar ipar egészének e kényes ker- üése mennyiben sújtja Pest megye üzemeit. A készletek egy év alatt lü78-ban orszá­gosán 41 milliárd forinttal növeked tek, lényegesen gyor­sabb ütemben, mint a fejlett tőkés országokban vagy akár a KGST-n belül. A Pest me­gyei pártbizottság időben fel­figyelt e káros jelenségre, s 1979-es cselekvési program­jában felhívta a vállalatok — a gazdasági vezetők és a pártszervezetek figyelmét —, hogy minden eszközt ragad­janak meg a készletállomány csökkentésére. Az eredmény nem is maradt el. Bár a me­gyei üzemek termelése lényege_ sen gyorsabb ütemben emel­kedett, mint amekkora az or- szágos átlag, készleteik 1979- ben 2,4 milliárd forinttal csökkentek. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatok eredményesen zárták az el­múlt esztendőt. Figyelemre méltó azonban, hogy a ter­melés egyötödét adó gépipa­ri vállalatoknál négy év alatt a termelés 24 százalékos emelkedése mellett a készle­tek így is 37 százalékkal let­tek magasabbak, s ez az ösz- szeg a termelési érték egy­Befőzünk. Igaz, tavaly — éppúgy, mint tavalyelőtt — megfogadtuk, hogy most aztán nem csináljuk! De ha már megtermett a kiskertben, a gyümölcsösben, csak nem me­het kárba. így aztán Ott álíunk a fazekak mellett, kavargatjuk a lekvárt, tisztítjuk a barac­kot vagy az uborkát. így te­szik ezt, számunkra elképzel­hetetlen méretekben a kon­zervgyárakban is. A megye két nagy konzervgyárában, Dunakeszin és Nagykőrösön uborkaszezon van ezekben a hetekben. Itt aztán szó sze­rint kell érteni. A kedvelt sa- vanyúságnakvalón kívül őszi­barack, sárgabarack hegyek érkeznek naponta a gyárakba, s ha az idei nyárra oly jel­lemző késéssel is, de már hallat magáról a szántóföldek pirosló kincse a paradicsom, hogy aztán üvegbe zárva ivó­iéként, vagy lecsóként vará­zsolja a téli hónapokban asz­talunkra a napfényes időket. Nem panaszkodhatnak tehát nyersanyaghiányra sem Nagy­körösön, sem Dunakeszin, leg­feljebb arra, hogy az egymás­ra érő termények miatt ná­luk is elhúzódik a szezon, egy­szerre kell többféle és a ko­rábbinál jóval nagyobb meny- nyiségű zöldséget, gyümölcsöt feldolgozniuk. Ez nemcsak a szalagok mellett állóktól kö­vetel nagyobb figyelmet, fe­harfnada. Korántsem állíthat­juk tehát, hogy már - meg­nyugtató lenne a helyzet, A megyei pártbizottság fel­hívására tehát a vállalatok saját jól felfogott érdekük­ben tovább keresték és kere­sik a költségek csökkentésé­nek ezen módját. Mig ko­rábban egy százalék termelés- növekedés a készletek több mint másfélszázalékos emel­kedésével járt, tavaly már sikerült ezt az arányt egy szá­zalék alá szorítani. Csökkenő költségek Kisebb lett a termékek gyártásához szükséges fajla­gos anyagigény, ami ugyan­csak örvendetes eredménnyel járt. Ez 1978-Dan 100 forint termelési érték esetében 79 j forint 50 fillér, tavaly már , csak 66 forint volt. Az ered- j mény: az összes ipari kész­let Pest megyében egy év j alatt 5,8 milliárdról 5,4 mil- liárdra csökkent, tehát 400 millió forint az ily módon el­ért megtakarítás. Az idei el­ső félévet tekintve tovább ja­vult a készletekkel való'taka­rékos bánás. Csupán egyetlen adat: miközben a termelői árak jelentősen emelkedtek — 5.4 milliárd forintról 5,7 mil­liárd forintra értékelődtek fel —, az év közepére ismét si­került leszorítani értéküket 5.5 milliárd forintra. Nem nehéz azonban meg­állapítani, hogy ez az arány még mindig nagyon magas, a költségnövelő raktározás, anyagtartalékolás költségeit naég mindig jelentősen lehet és kell csökkenteni. Hercze- nik Gyula, a Pest megyei pártbizottság alosztályveze­tője, a tavalyi felmérés egyik készítője , szerint a magas készletállomány alapvető okai még mindig fennállnak. Nem kielégítő az országban az anyagaellátás, s külföldi part- neréirtk sem mindig pontos szállítók, A termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatok tovább­ra sem eléggé érdekeltek ab­ban, hogy átvállalják a válla­latoktól ezeket a gondokat, hiszen őket is arra kényszerí­tik a szabályozók, hogy a ná­luk lévő raktári állomány minél alacsonyabb legyen — s ahogy a témával a Pest me­gyei Hírlapban is többször foglalkoztunk —, nem szerve­zik, kezdeményezik a jobb ellátást, hanem biztos meg­rendelések esetében inkább csak kiszolgálják a vállalato­kat. gyelmezettebb munkát, hanem a szervezéstől, az irányítástól is a maximumot várja el. Nagykőrösön, Détári Endre termelési osztályvezető el­mondta, teljes kapacitással ténykednek a gépsorok mel­lett. Naponta mintegy nyolc vagon uborkát savanyítanak. Ugyancsak 6—8 vagonnyi őszi­barack érkezik a gyárba a termelőktől, s ebből éppúgy, mint a sárgabarackból, befőt­teket, ízeket, dzsemeket, s to­vábbi feldolgozásra félkész termékeket készítenek. Kissé mérséklődött a sárgabarack- dömping az utóbbi napokban, már csak 15 vagonnyit kell feldolgozniuk egy nap alatt, míg az elmúlt héten 30—40 vagonnal is meg kellett bir­kózniuk naponta. Végét járja már a főter­ményként beért zöldbab fel­dolgozása, de most indult a paradicsomszezon, a lecsó­gyártás. Az előfeldolgozó lé­üzemektől mintegy 10 vagon­nyi érkezik naponta Nagykő­rösre, s ivóié, lecsó készül be­lőle. A gyár napi termelési ér­téke eléri a 8—9 millió fo­rintot. Mondják, nem különö­sebben sok, hiszen a zöldbor­sószezonban 10 millió is volt, s a paradicsomos napok alatt 12—13 millióra is számítanak. Csak most a kisebb értéket képviselő termények feldolgo­zása van soron. Ez az egyik oka annak, hogy az alapanyag, az alkat­rész- es íemesziernieK-iorga- lom háromnegyed részé ma is a vailaiaiok Közötti közvet­len kereskedelemben bonyo­lódik le. ilyen helyzetben vi­szont a szállítók monopoinely- zeioe kerülhetnek, az ipari szövetkezeteit, termelőszövet­kezeti melléküzemágak csak j nehezen szerezhetik be a ! szükséges anyagokat. Arra I kényszerülnek például — s ez Best megyéden is gyakori —, hogy a kiskereskedelemben vásárolják be, ami kétszere­sen is gazdaságtalan. Egyfe­lől lényegesen drágább a nagykereskedelmi árnál, más­felől rengeteg utánajárással, szaladgálással jár, s az üzle­tekben is hiányt okoz. A szerződések be nem tar­tása, bizonyos alkatrészek, alapanyagok időnkénti vagy rendszeres hiánya végül is — érthetően — arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a normá­lisnál lényegesen nagyobb raktári készleteket tartsanak, s ezzel újabb és újabb fe­szültségeket teremtenek önhi­bájukon kívül a készletezés- berí. Javított a helyzeten az el­múlt hónapokban, hogy — mivel a legtöbb vállalatnál a termelés nem vagy nem olyan mértékben emelkedik mint eddig — az anyagellá­tókat sem halihozzák el any- nyl megrendeléssel. Ezért megnőtt a stabil partnerek ázsiója, valamelyest szilár­dult a szállítási fegyelem. Közvetlen kapcsolatok A vállalatok és szövetkeze­tek azonban továbbra sem várhatják, hogy valamiféle központi intézkedés nyomán egyik napról a másikra je­lentősen javul a helyzet: ma­guknak is mindent meg kell tenniük a jobb készletgazdál­kodásért. Ennek egyik módja a fölösleges készletek egymás közötti cseréje. A gyakorlat bizonyítja, hogy a legtöbb ilyen termékből az egyik vál­lalatnál többlet, míg a má­siknál hiány van. A közvet­len kapcsolatokon túl jó le­hetőséget kínál erre a kész­letek eladása. A megyei párt­bizottság kezdeményezésére a Közérdekű Hirdetések című lap a közeljövőben Pest me­gyei különszámot jelentet meg, amelyben vállalataink felkínálhatják elfekvő anya­gaikat, alkatrészeiket. Ugyancsak jó módszer len­ne, ha az ipari szövetkezetek, a kis vállalatok, szövetkezeti melléküzemágak társulnának a közös raktározásra, készlet- gazdálkodásra, anyagbeszer­zésre. Ezek s a vállalatok több­ségében már jól ismert egyéb módszerek mind hozzásegít­hetnek ahhoz, hogy csökken­jenek a vállalati készletek, s közvetett módon a termékek előállítási költségei. Csulák András 0 Hogyan tud eleget tenni az igényednek a lesi megyei Ketesdeutimi hálózat? — er- uekiuutunk Lányi e altól, a l'est megyei Tanács kereske­delmi osztaiyvezelójétoi. — Az ötödik ötéves terv- időszaKoan az üzletek alapte- rüiete 67 ezer négyzetméterrel nőtt. Sajnos még így sem ér­jük el az országos átlagot, vagyis keveseob az ezer la­kosra jutó bolti terület, mint Dárhol Magyarországon. A ta­nácsi vállalatok és a fogyasz­tási szövetkezetek százhúsz új üzletet építettek és százötven boltot újítottak fel. A fejlesz­tésre 950, a felújításra, korsze­rűsítésre 600 millió forintot költöttek. Pest megye kiske­reskedelmi forgalma az év végére 23 milliárd forint lesz, s ezzel Budapest után követ­kezünk. Az alapellátásban megközelítjük a fővárosi szín­vonalat. 0 Mennyi pénz állt az V. öteves Tervidőszakban rendel­kezésre beruházásokra? — Pontosan annyi, ameny- nyit a vállalatok és a szövet­kezetek erre fordítottak, il­letve költenek az év végéig. Ez leegyszerűsítve három for­rásból került elő. A vállala­tok, szövetkezetek fejlesztési alapjából, állami támogatásból és hitelből. Egyébként öt év­vel ezelőtt úgy terveztük, hogy 1980 végéig 60 200 négyzetmé­terrel - nő az üzletek alapterü­lete.- S a tényi ahogy említet­tem, 67 300 négyzetméter lesz. 0 Vagyis túlteljesítik a há­lózatfejlesztési tervet? — Az alapterületet nézve igen, de nem úgy, ahogy an­nak idején elképzeltük. Négy áruház felépítését terveztük például, s ebből csak a duna­keszi készült el, s nemrégiben kezdték el az érdi építését. Szintén nem épült fel a ter­vezettek közül, három ABC; a többi igen. A tervmódosítá­sok egyik oka a gazdasági sza­bályozók megváltoztatása, a másik pedig, hogy időközben kiderült, másutt nagyobb szük­ség van az új üzletre. 0 Az idén hol adnak még át új üzletet? — Budakeszin 400, Ceglé­den 430, Tárnokon 380, Törte­ién 710 négyzetméter alapte­rületű ABC-t. Elkészül a du­nakeszi 2400 négyzetméteres bevásárlóközpont. Ennek a 600 négyzetméteres ABC részlegét már birtokába is vehette a .vá­sárlóközönség. Nyársapáton 430 négyzetméteres kisvendég­lőt, Dabason 600 négyzetmé­teres éttermet, csárdát, s negy­venhat ágyas motelt nyitunk meg az év végéig. • Szó volt arról is, hogy Budaörsön úgynevezett autós bevásárló központot építenék. Megvalósul-e ez az elképze­lés? — Csaknem minden nagy­városnak, különösen a nyuga­ti országokban van egy vagy több a külterületen, illetve a városhatáron kívül autós be­vásárló központja. Olyan, amelyet autóval könnyen meg lehet közelíteni, s ott több napra, egyes cikkekből több hónapra bevásárolhatnak. Bu­dapestnek nincs. Budaörsön az autópálya mellett van erre alkalmas terület, ahová nem­csak kocsival, hanem kék busszal is ki lehet menni. Egy ilyen létesítményre azonban Pest megyének nincs elég pénze. De nem is indokolt, hogy csak megyei alapból építtessük föl, hiszen elsősor­ban Budapest kereskedelmét segítené és az átmenő ide­genforgalmat szolgálná ki. A bevásárló központ felépítésé­nek azonban ellenzői is akad­nak. A megyei vezetés termé­szetesen támogatja, mivel egy­értelmű, hogy szükség van rá. A területet változatlanul fönntartják, s amint a beru­házás anyagi fedezete is biz­tosítva lesz, a nagyszabású, építkezés elől elhárulnak az akadályok. 0 A Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett jelentése szerint viszont összehasonlító áron számolva a tavalyihoz vi­szonyítva csökkent a megye kereskedeml forgalma,.. — Ez minden bizonnyal igaz. A vállalatok és a fo­gyasztási szövetkezetek azon­ban nem az úgynevezett ösz- szehasonlító árak, hanem az érvényes fogyasztói árak alap­ján készítik a terveiket. • Olvasóink panaszolják, ml is tapasztaljuk, hogy hol itt, hol ott zárnak be ideiglene­sen, de gyakran több hétig üzleteket betegség vagy sza­badság miatt. Hogyan alauult mostanra a megyei kereske­delem munkaerőhelyzete? — Huszonháromezer-ötszá- zan dolgoznak a kereskede­lemben. Tehát sokan, s mégis kevesen. S egyre kevesebben. A fővárosi kereskedelmi vál­lalatok jobban fizetnek és ezért többen inkább oda sze­gődnek. Igaz, a budapesti ke­reskedelem munkaerőgondjai még a miénknél is a nagyob­bak. Pest megyében egyéb­ként most a nyári szabadsá­golások miatt ötven kis üzle­tet kellett bezárni, s tíz a kettő helyett egy műszakban dolgozik. Különösen az ide­genforgalmi területeken rossz a helyzet. Pont ott kellett be­csukni a legtöbb boltot, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. Sajnos a holnaptól sem várhatunk jobbat. A főváros­ban az Örs vezér téri, majd a Marx téri, s később a bé­kásmegyeri lakótelepen elké­szülő üzletházakba több száz kereskedő kell. n A boltok, áruházak nyit­vatartási Idejét, hogyan ala­kítottak ki? Tndnak-e pél­dául a bejárókhoz alkamaz- kodni? — Sajnos nem mindig. A kereskedelemben főképp nők dolgoznak, s nekik érthetően délután és este otthon több dolguk van, mint általában a férfiaknak. Ezt nekünk is fi­gyelembe kell vennünk. Ha nem tesszük, mint már a gya­korlat sokszor bizonyította, más munkahelyet keresnek maguknak. 0 Több komoly gondot em­lített. Az anyagi lehetőségek, akár a hálózatfejlesztést vagy a fizetésemelést nézzük, vége­sek. Más úton-módon, pél­dául ésszerűsítéssel, jobb munkaszervezéssel nem lehet­ne javítani a helyzeten? — De lehet, s mi próbálko- zunk is. Sok lehetőség rejlik például a magánkereskede­lemben. Jelenleg ezerketszáz kiskereskedő doigozik a me­gyében. Ahol ellátási gond­jaink vannak, ott szorgalmaz­zuk, hogy magánboltokat nyis­sanak. Szentendrén már há­rom vendéglátó egység mű­ködik. -A Nosztalgia presszó például egyre ismertebb. A vállalatok a kisebb üzletek bérbeadását is szervezik. Né­hány megállapodást már si­került kötniük, s az eddigi ta­pasztalatok szerint jó úton haladnak. Látható, hogy a magankezdemenyezes fokozó­dott, s mi ezt a megfelelő he­lyeken, ahol viszonylag kevés a bolt vagy egyáltalán nincs, igyekszünk is a lakosság ellá­tása szolgálatába terelni. Már olyan elképzelés is született, bogy a 3-as út mellett Bag közelében magánkempinget es vendéglőt nyitnak. ,A keres­kedelemben pedig a belső szállítás, a tárolás korszerűsí­tésével, kisgépek alkalmazá­sával könnyítünk a nők mun­káján. ^ A vállalatok, az üzemek segítik a hálózat bövítéséta az eííutas javítását? — Több helyen igen. Száz­halombattán a DKV és a DHV olyan boltot építtetett, amely a városi lakosságot is kiszol­gálja. A Pest megyei Hírlap írt a napokban a ceglédi üzemek jó példájáról. Az üzemek lehetőségei azonban az utóbbi időben kisebbek lettek, s ezért inkább csak a kerítésen, tehát a gyáron, a gazdaságon belüli büfék épí­tésére' fordítják az erre szánt pénzüket. • S milyennek Ítéli a me­gye keresacdeimi ellátását': Si- kerül-e a kereslet és a kíná­lat összhangját megteremteni? — Igen is, meg nem is. Ez azonban nem a kereskedőkön, hanem elsősorban a terme­lőkön múlik. Élelmiszerekből, s ez a legfontosabb, általában jó a kínálat. Az alapvető cik­kek mindenütt kaphatók, csak sajnos nem mindig. Néhány üzletben nem tudták még megvalósítani a Belkereske­delmi Minisztérium irányel­vét, miszerint nyitástól tárá­sig legyen kenyér, A sütőüze­mek rekonstrukciója után re­mélhetőleg ez a gond is meg­szűnik. A ruházati cikkekből az első negyedévben több minden hiányzott, májustól kezdődően azonban a forga­lom egyre nagyobb, s termé­szetesen a kínálat is jobb. A lábbeliből például az áreme­lés ellenére huszonöt száza­lékkal több fogyott. S ebben nincs a most véget éri nyári ruházati vásár eredménye. Változatlanul nem tudnak azonban a kiskereskedelmi vállalatok és az áfészek ele­gendő vas-műszaki árut be­szerezni. Bútorból túlkínálat van, de egyes népszerű szek­rénysorokat most is csak elő­jegyzéssel árusíthatnak az üzletek. 0 Az összkép kedvező. A vásárló}, azonban nem nagyon boldogítja, ha a szomszéd köz. ségben csodaáruházat építe­nek, náluk viszont bői ezt, hol azt nem tud megkapni.., Véleménye, illetve tapasztala­tai szerint a lakosság érzi, ér­zékelheti-e azt az erőfeszítést, amit a tanács kifejt a keres­kedelem javításáért? — Mindenképpen. De pon­tosítani kell, mert nem egy tanácsról, nem a megyei ta­nács kereskedelmi osztályáról, hanem a községi, városi ta­nácsokról is szó van. Az el­látásért ugyanis ők is felel­nek, s javításáért sokat tesz­nek is. De még a politikai, tár­sadalmi szervezetek és az ipa­ri, mezőgazdasági üzemek is. A nemrégiben átadott pilis- szentiváni húsbolt például nagyrészt társadalmi munká­ban épült fel. A kereskedelmi ellátás színvonalának növelé­se tehát nemcsak a hivatal vagy választott tisztségvise­lők ügye, hanem közügy, a lakosság is sokat tehet. S így is van rendjén: többre jutunk, ha közösen dolgozunk azért, hogy napról napra jobb le­gyen. Szente Pál Önjáró kavicsszáüító A Folyamszabál'j'ozó és Kavicskotró Vállalat szakemberei Vác közelében megkezdték az első két önjáró kavicsszállító uszály próbáit. A két összekapcsolt vízijármű egyenként ezer­kétszáz tonna kavicsot szárút, a korábbi megoldásoknál lénye­gesen gazdaságosabban. Képünkön: Transzportőr-szalag tölti fel a kavicsszállító hajót. Bővében a nyersanyag Savanyítják az uborkát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom