Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

1980. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT *ÍZriX '4/7jr t Kfunav (íj magyar nagykövet Kanadában Dr. Trautmann Rezső, az Blnoki Tanács helyettes elnö­ke, Aczel György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Budai Gyulát, a Magyar Népköztársaság Ka­nadában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Dr. Szita János a kormány vezetőinél Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke, Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Apró An­tal, az országgyűlés elnöke fo­gadta dr. Szita Jánost, a Ma­gyar. Népköztársaság újonnan kinevezett római nagykövetét, aki a közeljövőben utazik ál­lomáshelyére. Parkerdőben fafeldolgozó Évente hozzávetőleg tizenötezer köbméter cserfát és töl­gyet dolgoznak fel a Pilisi Állami és Parkerdőgazdaság fafel­dolgozó Üzemében. Termelésük egy részét — a bútoralapanya­got és a parkettdeszkát — exportálják. Készítenek még spe­ciális teherbírású bányafát is. Várkonyi Péter felvétele Nyári ruházati vásár Boltok, áruházak, vevők Három — munkásruhás — fiatalember állt meg a váci Dunakanyar Aruház kiraka­tai előtt. A nyári vásár ci­pőit, szandáljait nézegették, s azon tanakodtak, hogy mit kellene megvenni. Egyikük megjegyezte: — Én nem a divat szerint veszek cipőt, hanem olyat, amelyik kényelmes .., Feltehetően talált kényel­mes és viszonylag olcsó láb­belit. A hét elején még ki­elégítő választékot kínáltak. Kelendő ingek A két hétig tartó vásár so­rán a nagyobb forgalmat az első héten, s akkor is az el­ső három napon bonyolították le. Mostanra, ahogy több üz­letben tapasztalhattuk, érzé­kelhetően kevesebb lett a ve­vő és az érdeklődő. Ám az árukészlet is jócskán megfo­gyatkozott. Gyomrán például a 0603-as sz. ruházati bolt­ban kedd délig eladták a 190 ezer forint értékű árunak mintegy 70 százalékát. — Az ingek voltak a leg- kapósabbak, s bizony az első héten mind elfogyott — mondta Kertész Gyuláné üz­letvezető. — Most még kap­ható méteráru és lánykaruha. Az előbbiből emlékezetem szerint soha ilyen választék nem volt. A nyári cikkek mel­lett viszik az őszi, téli holmit is. Bejönnek, látják, hogy már az is kapható, s élnek az al­kalommal. A nyári vásárból tehát ilyen hasznunk is van. A bolt átlagos árukészlete 1 millió forint értékű, s így néz­ve az egészet,' csaknem húsz százalékát árusították olcsób­ban. A közelben levő cipő­boltban 680 ezer forintot ér a polcokra kirakott és a rak­tárban levő lábbeli. A nyári vásáron — Matyó Jánosné boltvezető tájékoztatása szerint — 140 ezer forint értékű ci­pőt, szandált, papucsot kínál­tak. — Zöld strandpapucsot ke­resek, de nincs — mondta Vassné Dániel Zsuzsanna, aki két kisfiával kereste fel a boltot. — Most aztán üres kézzel fog hazamenni? — Á, nem hiszem. Számítot­tam erre a nyári vásárra. Építkezünk, és ilyenkor meg kell nézni, hová tesszük a pénzt. Ha mód van rá, akkor természetes, hogy olcsóbban vásárolunk. De csak a leg­szükségesebbet veszem meg. Nagy a mozgás Aszódon — ugyancsak a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat — 0102. sz. boltjában a 2 millió forin­tos készlethez viszonyítva nagy tételt (830 ezer forint értékűt!) kínáltak csökkentett áron. — Nagyon szép ágyneműnk volt, összesen 180 ezer fo­rintért, de kedd délre elfo­gyott. Eleinte mindig a szebb­jét viszik. Mi nem a saját, ha­nem a vállalati és a nagyke­reskedelmi raktárakból kap­tuk a vásári holmit, s szeren­csére most időben. Így aztán jól felkészülhettünk — mond­ta el Cseppentő Miklósné bolt­vezető. Ottj áriunkkor, kora dél­után csak egy-két ember né­zelődött az egyébként szépen berendezett kereskedésben. — Majd jönnek később, ahogy végeztek a munkahe­lyükön. Meg vidékről is. Ren­desen ötig tartunk nyitva, de most fél 6-ig is itt vagyunk. A vidékről ide utazókat nincs szívünk elküldeni — magya­rázta a boltvezető. Gödöllőn, az áfész, ponto­sabban most már a Skála- Coop áruházban dél körül is volt — Pintér Fereitc igazgató szavávál élve’—a mozgás. A cipőosztályon találomra két hölgyet szólítottam meg. Isa- szegről utaztak ide vásárolni. Egyikük cipőt próbálgatott. Talált is egy megfelelőt. — Miért nem a múlt héten jöttek? — érdeklődtem. — Csak most értünk rá. Isaszegen is van ruházati és cipőbolt, de ott kicsi a válasz­ték. Megnézzük a ruhákat is, a gyerekeknek szeretnék sok­mindent venni. A ruházati osztályon elsőre egy elégedett hévízgyörki asz- szonyra, Bajgár Mihálynéra akadtam. Hóna alatt szoron­gatta csomagját. — A férjemnek vettem nad­rágot, 543 helyett 380 forintért — újságolta. — Még egy öl­tönyt is szeretnék. Mindig ki­lesem, hogy mikor van árle­szállítás, és akkor jövök. Vá­sároltam már tizenkét méter anyagot is, 37 helyett 26 fo­rint volt métere. Szoknyát, blúzt csináltatok belőle, és még marad is. Én magam varrom, így aztán kétszáz fo­rintból kihozok egy szép ru­hát. Sikeres erőpróba A gödöllői áruház 3 millió forintos készlettel kezdte a vásárt. Ruházatból 2,1 millió, lábbeliből 800 ezer, kemping­cikkekből 100 ezer forint ér­tékűt kínáltak olcsóbban — sorolta Ádám József, az áru­ház igazgatóhelyettese. A méteráru volt a legkapó­sabb. valamint a rövid ujjú ingek, a fürdőruhák, a férfi- és a gyermekszandálok. Az utóbbi az első három ,nap alatt kifogyott. Mérsékeltebb volt a kereslet a férfi konfek­ció iránt. — Feltehetően a konfekció januári árleszállítása is köz­rejátszott ebben — fűzte hoz­zá Pintér Ferenc. — Ezt bizonyítja, hogy az első hét hónapban a konfek­cióból a forgalmi tervünket 116 százalékra teljesítettük — — egészítette ki Ádám József. Egy ilyen nagyszabású ked­vezményes vásár bizony erő­próbát jelent a kereskedők­nek. De nemcsak ezt, az árkü­lönbözetet a kockázati alap­ból kell fedezniük a vállalatok­nál. S feltételezhető, hogy a ruhát, a cipőt árcsökkentés nélkül is megvásárolnák. Miért jó mégis az időszakos árleszál­lítás, s a számos különféle ak­ció (például a Skála-Coop áru­házaknál az úgynevezett Kedd­től keddig, amikor általában 30 százalékkal adnak olcsób­ban egyes áruféleségeket) a kereskedelemnek, ha úgy tet­szik, a népgazdaságnak? Egészséges verseny1 — Több oka is van. A Keddtől keddig akciónk pél­dául elsősorban a Centrum áruházak Centrum hétfőjével állítható párhuzamba — mond­ta Pintér Ferenc. — Tehát a fogyasztók megnyeréséért folyó egészséges verseny része. Egy másik ok, hogy a várható for­galmat fillérre felmérni nem lehet Már csak az árváltozá­sok miatt sem számítható ki, hogy miből mennyi fogy, ezért egyes cikkekből viszonylag nagy mennyiség halmozódik fel. Ezeket nem érdemes a következő szezonig tárolni, mert többe kerülne a leves, mint a hús. El kell adnunk, hogy legyen pénzünk és a raktárban helyünk az újabb szezonra — most az őszi—téli idényre — való felkészülés­hez. S van egy olyan vásár­lóréteg, amelyik számít a szezonvégi kiárusításokra. — A kedvezményes akciók nem keltenek a vevőkben bi­zonytalanságot? Nem tudhat­juk, hogy mikor mit fognak olcsóbban árusítani... — Nem tapasztaljuk, hogy befolyásolnák a közbeeső idő­szak forgalmát A legtöbben megveszik az árut akkor, ami­kor szükségük van rá, s per­sze ha kapható — válaszolt az áruház igazgatója. Szente Pál Forintok helyett tapasztalat Miért nem javít a javító búza? cr gabona átvételről a premierre a termelők és a felvásárlók is, s hogy — a ha­sonlatot folytatva — miért nem sikerült az előadás, ar­ra a továbbiakban igyekszünk megadni a választ. Áthúzott számítások — Egyelőre csak a tények­kel szolgálhatok — mondja Karsay István. — Eddig 209 tételt vizsgáltunk meg a tsz- eknél vett mintákból és 31 felelt meg a követelmények­nek. A legjobb arány a kis- kunlacházi és a budai járás, beli gazdaságoknál' volt, de szépen vizsgáztak a tápióbics- kei tsz gabonái is. A ceglédi járásban csak a Tangazdaság GK—Tiszatáj nevű búzája lett javító. Vácott a 24 mintából négy felelt meg a követelmé­nyeknek. Jó néhány gazdaság gabonája bukott meg a vizs­gán, nem lett javító a javító, nak szánt búza. A legtöbb esetben — 174 alkalommal — az alacsonyabb sikértartalom miatt kellett a kedvezőtlen bi­zonyítványt kiállítaniuk. A 35 százalék helyett általában 31 százalék a sikértartalom. Mégis, mi lehetett az oka a sikertelenségnek, ami egyéb­ként országosan is jellemző volt? A cseppet sem költői kérdésre a szakembereknek ez­után kell a választ megadniok, karöltve a tudományos szak­értőkkel. Egy azonban nyil­vánvaló. A kiemelkedő ter­mésátlagok mellett joggal számíthattak arra a gazdasá­gok, hogy beltartalmi jellem­zői is kiemelkedőek lesznek a fehérgabonának. Nos, nem így történt. — Legyünk igazságosak — teszi hoZzá a kereskedelmi igazgatóhelyettes. — Ezekben a gabonafajtákban több van, mint amit az idei esztendőben — a sikértartalmat tekintve — produkáltak. A forintok he­Fejtetőre állt az időjárás, késett a gabona, olykor hiány­zott az alkatrész. Szóval iga­zán elmondható, hogy rendkí­vüli volt az idei aratás. Mind­ezek nélkül is ráillik a jelző, hiszen az étkezési gabona mi­nőségi' átvétele mindenképpen mássá, a többitől eltérővé avatta az aratást 1980-ban. Űj kifejezés került a köztudatba: javító (különleges) minőségű étkezési búZa. Nos, ez a szép nevű gabona tisztaságát és egyéb jellemzőit (a sikér mennyiségét, a búza sütőipari értékét, a poloskaszúrt sze­mek arányát) tekintve való­ban különleges. A szokványos búzánál becsesebb, követke­zésképp a tésztagyáraknak, a cukrászüZemeknek jobb alap­anyagot jelent. S hogy a ter­mesztő is nyerjen az üzleten, a javító búzáért száz kilónként 15 forinttal többet kaptak a gazdaságok a végelszámolás­nál. Vélhetnénk: a magas mi­nőségi követelmények teljesí­tése, a kezeléssel járó több­letmunka miatt nem szívesen vállalkoztak a javító búza át­adását jelentő szerződés meg­kötésére a termelőszövetkeze­tek. Sok vagy elegendő? A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipa­ri Vállalatnál Karsay István kereskedelemi igazgatóhelyet­tes cáfolja ezt a feltételezést. — Nagyobb sikert aratott e búza a tsz-ekben, mint re­méltük. Az összes szerződött­nek az 58,5 százalékát tette ki a javító búza. Természetesen nyilvánvaló volt a gazdaságok előtt is, hogy ezzel a termény­nyel jóval több gondjuk lesz. Példának talán elég megemlí­teni, hogy a többitől elkülö­nítve kellett tárolniok, a min­tavételre aikaimas helyen. A többinél gondosabb szárítást, tisztítást igényelt ez a gabo­na. Némi vitát az okozott: va­jon a termesztő gazdaságnak megéri-e a 15 forintos felár ezt a különleges bánásmódot. Sokan vélekedtek úgy, hogy a gabona többszöri mozgatását, szárítását, szállítását nem vál­lalják ekkora költségért. Az­tán a szerződések mégis csak megköttettek. Hogy a vál­laltaknak eleget is tudjanak tenni a gazdaságok, a gabona­forgalmi vállalat illetékesei az ügyben érdekelteket tanács­kozásra hívták össze. Nemcsak szóban mondták el észrevéte­leiket.. hanem afféle tanács­adóban, ajánlásban, írásban is rögzítették, milyen agrotech­nikai módszerekkel, majd a betakarítás után milyen ke­zelési eljárásokkal érhetik el, hogy megfeleljen a javító búza az előírt követelményeknek. Alaposan felkészültek tehát tíbmos munkaprogram Geofizika, szeizmológia Sföemsetkosi kongresszus Budapesten Péntek este az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem aulá­jában ünnepélyesen megnyílt két nemzetközi szervezet, az Európai Geofizikai Szövetség és az Európai Szeizmológiai Unió idei kongresszusa. A két tanácskozáson, illetve & közös érdekeltségű témákat megvitató együttes üléseken mintegy 800 hazai és külföl­di tudós, szakember vesz részt. A megnyitón a vendégeket a házigazda nevében Székely György, az ELTE rektorhe­lyettese köszöntötte. Az ün­nepélyes eseményen részt vett és felszólalt Ajtai Miklós, az MTESZ társelnöke és Farkas Bertalan űrhajós, valamint a két nemzetközi szövetség el­nöke, Stefan Müller és A. K. Ritsema. Az európai geofizikusoknak ez a hetedik kongresszusa, a szeizmológusoknak pedig a tizenhetedik. Ez utóbbiak már tartottak ilyen tanácskozást hazánkban, 1963-ban. Csak az utóbbi években vált gyakor­lattá, hogy évi kongresszusu­kat együttesen szervezik meg, hiszen számos megvitatandó téma mindkét európai szerve­zet munkaprogramjában sze­repel, így például a most is napirendre kerülő földrengés­kutatás, szeizmológiai előre­jelzés szerves része a geofi­zikának. A kettős kongresszuson ösz- szesen 15 témát vitatnak meg szakelőadások keretében. A tanácskozások, előadások té­mái felölelik a bolygókutatást, a föld mágneses jelenségei­nek, a talajok fizikai tulaj­donságainak vizsgálatát és a geotermikus energia hasznosí­tásának lehetőségeit. Az augusztus 29-ig tartó kongresszusnak az ELTE, a műszaki és az orvostudományi egyetem ad otthont. lyett szerzett tapasztalat azon­ban megerősíti azt az igazsá­got, hogy vannak olyan terü­letek a megyében, amelyek adottságaiknál fogva nem alkalmasak arra, hogy javí­tó búiát termesszenek rajtuk. A tényékhez az is hozzátar­tozik, hogy mire a szerződé­seket megkötöttük, a tsz-ek már rég elvetették a gabonát. Több A—2-es Szerencsére, nem a sok fej­fájást okozó A—2-es influenza- vírusból lesz több, hanem a magasabb minőségi követel­ményeknek megfelelő kenyér- gabonából. Legalábbis Karsay István bizakodóan néz a jö­vőbe: — Az idei tapasztalatokat hasznosítva megvan a lehető­ség arra, hogy ténylegesen azokon a területeken ter­messzék a javító búzát a tsz- ek, ahol erre az adottságok megvannak. El akarjuk érni: úgy módosítsák a vetésfajtá­kat a gazdaságok, hogy a tésztagyáraknak, cukrászüze­meknek jobb minőségű és főleg lényegesen nagyobb mennyiségű, de saját ma­guknak is több hasznot ho­zó gabonát termesszenek. Hangsúlyozom, csak ott, ahol valóban megfelelők erre az adottságok, s a technológiát is be tudják tartani. Az meg már a tudományos munkatár­sak dolga, hogy választ adja­nak arra: a magas hozamok mellett, miért csökken a ga­bona beltartalmi értéke. Bár itt az idei szeszélyes időjárás is befolyásoló tényező. Mit tehetünk még ehhez hozzá? Azt, hogy az elképze­lést kövesse tett, az idei siker­telen premiert jövőre sokkal jobb előadás. Ez az egész or­szág érdeke! Gáspár Mária Megyei bemutatók aw OMÉBÍ-on Az anyagmozgatástól az olcsó energiatermelésig A kőbányai vásárvárosban az OMÉK-kal egy időben és egy helyen rendezték meg a BUDATRANSPACK elneve­zésű nemzetközi anyagmozga­tási és csomagolási szakki­állítást. Az anyagmozgatás egyre fontosabb — és egyre sürge­tőbb megoldásra váró — kér­déseink közé tartozik. Gazda­sági szempontból roppant lé­nyeges, milyen ég mennyi gép, berendezés áll rendelkezé­sünkre ebben a kisegítő, ám nélkülözhetetlen munkában. Fótról Solymárról A fóti Béke Tsz Pat-Ko fantázianevű raktári épületei­vel szerepel ezen a szakkiál­lításon. A berendezés a világ legolcsóbb raktárai közé tar­tozik, gyorsan összeállítha­tó. A szabadalmat hét ország­ban fogadták el. A szaktanácsadáson kívül a tsz szakemberei díjtalanul ter­vezik a megrendelők számára a rendkívül praktikus raktá­ri berendezéseket. Mint Ko- peczky Győző feltaláló el­mondta, az eddig adott 270 tervajánlatból 190-et rendeltek meg, ami mutatja, hogy a ve­vők körében nagy sikere van ennek a különleges fémvázak­ból készült raktározó épület­nek. Egy-egy termékből gyakorta csak kis szériákra és sokféle típusra, változatra van szük­ség. Az anyagmozgató kisgé­pek világában még inkább ér­vényes ez a megállapítás. Ezt használja ki okosan a soly­mári Pilisvölgye Tsz is, amely j szerint a finn Rocla céggel kö­zösen gyártanak majd. Az ezzel kapcsolatos szerződést idén szeptemberben írják alá a felek. Szakemberek köré­ben is igen nagy elismerést váltott ki a Pilisvölgye Tsz PI-KO-LIFT-je (állványrako­dó), amely megszünteti a lét­ra kényelmetlen használatát, elsősorban is a nagy belső magasságú raktárépületekben. Biogáz Igaz, hatalmas területen, mintegy 100 ezer négyzetmé­teren állítottak ki a 69. OMÉK résztvevői. Minden mégsem férhetett a kőbányai vásáron el, s persze akadt olyan cég is, amelyik későn jelentkezett. Ezek közé • tar­tozik az NSZK-beli Chemo- technik cég, amely biogázte­lep gyártásával foglalkozik. A dunavarsányi Petőfi Tsz, amely igyekszik minden új technológiát, berendezést meg­ismerni, vállalta, hogy a gaz­daság tehenészeti telepén be­mutatja az új eljárást. A módszer lényege, hogy a sza­kosított tehenészeti telepek híg istállótrágyáját speciális eszközökkel úgynevezett bio­gázzá alakítják. A tegnap be­mutatott, gépkocsira szerelhe­tő berendezés, amely 200 te­hén trágyáját dolgozza fel, egymillió forint értékű villa­mos energia kiváltására alkal­mas. A közös gazdaság kom­posztált istállótrágyával fizet a biogáz-előállító gépekért. A meghívott szakemberek köré­ben nagy tetszést aratott a berendezés, amelynek az ener­gianyerésen kívül egyéb hasz­tizenegyféle anyagmozgató na is van. Így például alkal­gépet és annak különböző tí­pusait mutatja be a kiállítá­son. Az újdonságok közé tar­tozik a kézi emelővillás szál­lító kocsi, amelyet a tervek mazása esetén csökken a kör­nyezet szennyezése és növek­szik a földekre kijuttatott is­tállótrágya mennyisége. V. B.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom