Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

XXIV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Kapjon TV égy esztendőt átfogó L1 időszakot tekintve, ötvenezer tonnával emel­kedett a lakosság által egy év alatt megvásárolt ce­ment mennyisége. Egyetlen, de lényeges adat arra, mi­lyen súlya, szerepe van a megyében a magánerőből történő lakásépítésnek. Ki­mondhatjuk: döntő ez a súly, ez a szerep. S m£g inkább azzá válik a haíp- dik ötéves tervben, amikor — a népgazdaság ismeretes gondjaiból következően az ún. célcsoportos lakásépítés forrásai szűkülnek — nem­csak a községekben, hanem a városokban is alapvetően erre támaszkodhat az új otthonok számának gyarapí­tása. Látszatra minden egyenes úton van. Esztendőnként — ha a legutóbbi éveket néz­zük — a megyében a la­kosság 1,4—1,6 milliárd fo­rint értékű építőanyagot vásárolt meg, a tanácsok műszaki ügyintézői szinte nem győzik kiadni az épí­tési, illetve a használatba­vételi engedélyeket. Az ilyen és hasonló tények mögött azonban rendkívül ellentmondásos helyzet hú­zódik meg, amiben az aka­dozó anyagellátás — pél­dául szerelvényekből, sza- niterárukból, de olykor még téglából is — éppúgy alkotó­elem, mint az építési tel­kek fogyatkozó száma, a még mindig bonyolult en­gedélyeztetési eljárás. Való­jában egyetlen, igaz viszont, hogy alapvető okra vezet­hető vissza a gondok sere­gének eredete, s ez az ok az a makacsul élő, ható szemlélet, hogy a magán­építés — magánügy. Ne bo­rítsa homály: valóban van­nak, akiknek annyi egy családi otthon — s milyen pompázatos otthon — ki- alakíttatása, mint mások­nak a legegyszerűbb hol­mik megvétele. A szentend­rei járásban például sere­gestül láthatni olyan villá­kat, amelyek hétjegyű számmal kifejezhető összeg fejében épültek fel, s úgy, hogy a tulajdonos egy szal­maszálat sem tett odébb. Van ilyen, de: ez a kivé­tel, maroknyi eset a ma­gánerőből történő lakás­építés nagy tömegében. Mert bizony az általános, a jellemző az, hogy keser­vesen, nagy küszködéssel, a család valamennyi tagjá­nak összefogásával, s el­adósodás vállalásával ke­rülnek tető alá ezek az új otthonok. T’iljes joggal, s nagy ta- pasztalatok birtoká­ban fogalmaz tehát úgy Érd város megyei tanács­tagja — aki a tüzelő- és építőanyag-ellátásért fele­lős vállalat vezérigazgatója —. hogy kapjon az eddigi­nél nagyobb segítséget a magánerőből történő la­kásépítés már a tervezés, az épületelhelyezés idősza­kában. s természetesen a későbbiek folyamán is. Gyakorlati jelek figyelmez­tetnek ugyanis arra — s innét a megyei tanácstag aggodalma —, hogy az új házak csoportjai alig, vagy egyáltalán nem illeszked­nek be a település képébe, hanem a teljes összevissza­ság benyomását keltik, már helyrehozhatatlanul, hiszen egy-egy épület leg­kevesebb fél évszázadig szolgál...! Az ahhoz szük­séges műszaki tudás, s ha­tósági erő azonban, hogy a házak, melyek frissen ma­gasodnak fel, szerves ele­mei legyenek a település­nek, kevés tanácsnál lelhe­tő ma még meg. Indokolt tehát, hogy a szakigazgatás fejlesztése — amire Pest megye, mivel rendkívül el­maradott volt a lakosság­számhoz viszonyítva a helyi tanácsapparátus létszám­helyzete, a közelmúltban szerény lehetőséget kapott —. mennyiségi, minőségi értelemben egyaránt ide koncentrálódjék. Természetes: egyetlen lé­pés ez a lehetséges és szük­séges sok közül, mert ah­hoz, hogy a magánépítés nagyobb támogatást, törő­dést — de némely helyen egyáltalán figyelmet — kapjon, mint eddig, ren­geteg más feltételnek is meg kell lennie. A feltéte­lek sorába az építési telkek számának növelése — ami­re némely tanácsnál alig keresik a lehetőséget — éppúgy beletartozik, mint a telepszerű, több szintes lakóházak térhódításának elősegítése, amit a telkek jobb kihasználása, s a köz­művesítés egyszerűsítése ' mindenképpen indokolt. Usndkívül alacsony Pest megyében az ország többi, hasonló területrészé­hez viszonyítva a célcso­portos — köznapian leegy­szerűsítve : az állami — la­kásépítés aránya az új ott­honok teljes mennyiségén belül, mindössze tizenöt, ti­zenhat százalék, míg má­sutt — például Komárom, Fejér megyében — az 58— 60 százalékot éri el. Sok a vita azon — lapunk is ré­szese —, vajon mennyiben elfogadható ez az arány, még akkor is, ha figyelem­be vesszük, hogy a megyé­nek nincs önálló székhelye, ám most csupán azért em­lítettük ezt a tényt, mert erősíti a követelményt: kap­jon megkülönböztetett törő­dést, segítséget a hatodik ötéves tervben a magán­erőből történő otthonterem­tés. Elhatározásokban eddig sem volt hiány, s igazság­talanok lennénk, ha hall­gatnánk arról, hogy eddig is sok minden történt a ha­ladás érdekében. Tapaszta­lataink ugyanakkor arra intenek, hogy nagyok a gondok már az első lépés­nél, a tervezésnél. Nincs semmi túlzás abban a meg­állapításban, hogy ahány építőmester — azaz: ahány tervezésre jogosult maszek —. annyiféle tervezési szín­vonal. S ez sajnálatos, mert egy-egy ház ugyan magán­birtok, de része a köz bir­toknak, úgy egyéni tulajdon, hogy jelenléte, meg hatása formálja — emeli, rontja — a település adott részé­nek arculatát. Éppen ilyen okok miatt is a szó szoros értelmében közügy a ma­gánépítések helyzete, szín­vonala, közömbös szemlélé­se vagy értő segítése. A tanácsok mellett ezért minden más érintett szerv­nek is föl kell sorakoznia i támogatásra készek között. Érd megyei tanácstagjának szávaira hivatkoztunk, mint a jogos kívánalom megfo­galmazójára. Érden tavaly állami erőből hetvenöt, ma­gánerőből — de természete­sen kölcsönnel — 715 lakás épült meg. Kétséges lehet-e, miért jogos a fenti kívána­lom?! Mészáros Ottó Külkereskedelmi társulás Harmincnyolc külkereske­delmi vállalat, valamint a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank létrehozta az Interinvest kül­kereskedelmi fejlesztési beté­ti társulást, amelynek tagvál­lalatai a közös érdekeltség, a kölcsönös ^kockázat alapján fejlesztési alapjukból hozzájá­rulnak sikeresnek ígérkező vállalkozásokhoz. Dergács Ferenc, az alapító intéző bizottság elnöke, a Mo- nimpex vezérigazgatója pénte­ki sajtótájékoztatóján elmond­ta, hogy a vállalatok anyagi erőinek egyesítése lehetővé tesz olyan fejlesztéseket, ame­lyek lényegesen megnövelhe­tik egyes termékek versenyké­pességét, a gazdaságos export fokozását. Az anyagi hozzájá­rulás jelentősen ösztönzi a vál­lalatokat a gazdaságos export feltételeinek megteremtésére. Siker esetén tekintélyes része­sedést kapnak, pénzbeli hoz­zájárulásuk vagy annak egy része azonban el is veszhet, ha a vállalkozás nem eléggé meg­alapozott, ha a siker elmarad. Dr. vincze Imre (balról a harmadik) beszédét mondja a leendő műszaki bázison A dinamikusan fejlődő ma­gyar—szovjet . árucsere-forga­lom keretében — államközi megállapodás alapján — a szovjet exportból származó gép, jármű és fogyasztási cik­kek bemutatására, szerviz- hálózatának kiépítésére négy műszaki bázis szolgál majd hazánkban, s a magyar ex­portcikkek számára pedig ha­sonlóak a Szovjetunióban. A hazai központok közül az egyik, a közúti járművekkel kapcsolatos Budaörsön épül. Az átadás a tervek szerint 1984-ben lesz. A műszaki bá­zison a legmodernebb techni­kával felszerelt termekben és műhelyekben oktatják majd a szervizek vezetőit, dolgozóit, s itt mutatják be a szovjet jár­műipar újdonságait is. Érmes termékek sora Pesi megyei bemutatók esz GMÉK-on Pénteken a Szovjetunió nap­ját tartották az uMEK-on. rvz A-pavilon háromezer mezö- gazaasági, élelmiszeripari, hús- es tejipari termek ad átfogó képét a Szovjetunió termelési eredményeiről. Itt láthatok egyebek kozott azok a buza- fajták, amelyek a magyar gaz­daságoknál is beváltak. Vittior Borogyin, a Szovjet­unió mezőgazdasági minisz­terének első helyettese tegnap alanúzta: a szovjet agrárter­melők nagy jelentőséget tulajdo­nítanak, mindenekelőtt a szocialista országokkal ki­alakított együttműködés­nek. Ugyancsak péntekén üzem­szervezési napot is rendeztek. Jelenleg kilenc mezőgazdasági nagyüzemben végzi az anyag- gazdálkodást számítógép, s még az, idén további hatnál tervezik ennek a technikának a bevezetését, többi között a fóti Béke Tsz-ben és a ráckevei Aranykalász Tsz-ben. A számí­tástechnika bevezetése nyo­mán a termelési költségek csökkenését várják. Az energiatakarékosság el­vének gyakorlati átültetése a Gödöllői Búza- és Borsóter­melési Rendszer egyik fő fel­adata. A 62 tangazdaságot irá­nyító — GBBR technoló­giai újdonsága, az egymenetes betakarí­tás a korábbinál jóval ol­csóbb borsóaratást tesz le­hetővé. A borsótermelés iránti érdek­lődés egyébként az idei sike­res esztendőben különösen megnőtt, s ebben jelentős sze­repe van a Pest megyei terme­lési rendszernek. Pavilonjuk­ban (F 2-es) az egész technoló­giai műveletsor — a vetéstől a betakarításig — valamennyi gép makettje látható. A gö­döllőiek bemutatják a Kongs- kilde tároló-szárító berende­zést is, amely szintén a kis költséggel üzemeltethető be­rendezések közé tartozik, ha­zai alkalmazásáról egyelőre tárgyalások folynak. A GBBR — gépeinek tekintélyes részét a Hódgép gyártja — természe­tesen a valóságban is lehetőséget ad a borsótermesztés gépeinek ta­nulmányozására, így egyebek között egy teljes borsócséplő, -tisztító telepet is láthatnak az érdeklődők. A D-pavilonban kiállított élelmiszeripari termékek kö­zül számos Pest megyei üzem kapott elismerő kitüntetést. Aranyérmet adományoztak a Dunakeszi Konzervgyár gyümölcskrémének, Nagy­kőrösi Konzervgyár piros paradicsompaprika-sava­nyúságának és a csepeli Duna Tsz natúr gombaké­szítményének. Ezüstérmet kapott a Pest megyei Pincegazdaság Márka, málna, szőlő és meggy üdítő itala, valamint a vermouth- család tagjai és a Nagykőrösi Konzervgyár kétkomponensű levesei. Bronzéremmel jutal­mazták a törökbálinti Budatej Leo nevű családi dobozos jég­krémjét, a csepeli Duna Tsz zöldségszárítmányait és a du- navarsányi Petőfi Tsz tormás mustárját. (Az OMÉK-ren- dezvényekkel kapcsolatos tu­dósításunk a harmadik olda­lon folytatódik.) A dunavarsányi Petőfi Tsz látja el nyúlketrecekkel a háztáji tenyésztőket Bozsán Péter felvétele A több mint 20Ö milliós be­ruházás megrendelője at Autó­export szovjet külkereskedel­mi vállalat, lebonyolítója a Pénzintézeti Központ Ellátó Igazgatósága. A tervező és ge­nerálkivitelező a KIPSZER, az alapozási munkálatokkal pedig a nagykovácsi Rozma­ring Tsz építőrészlegét bíz­ták meg. Ma még kukorica zöldell a budaörsi lakótelep és az M7- es autópálya között, azon a területen, ahol tegnap ünne­pélyes keretek között lerakták a létesítmény alapkövét. Az eseményen megjelent dr. Vin­cze Imre pénzügyminiszter­helyettes, Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Csonka Ti­bor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, a budai járás és Budaörs nagyközség párt­ós állami vezetői, valamint a beruházó és a kivitelezők kép­viselői. Ott volt Bánáti Cézá- né, a biatorbágyi 2. számú általános iskola tanára, fest megye 21. számú választó- kerületének országgyűlési kép­viselője. A szovjet fél képviseleté­ben ott voltak az ünnepségen B. 1. Ocseretin, a Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének vezetője és munkatársai, valamint több szovjet k ül kereskedelmi vál­lalat vezetője. Az ünnepséget Bíró Mihály, a Pénzintézeti Központ ve­zérigazgatója nyitotta meg. Dr. Vincze Imre és B. I. Ocsere­tin beszédben méltatta a fel­épülő műszaki bázis jelentősé­gét, szerepét a szovjet—ma­gyar gazdasági kapcsolatok bővítésében, a két nép barát­ságának erősítésében. A beszédeket követően fém­urnába zárták az alapító ok­levelet, valamint a hagyomá­nyokhoz híven újságokat és aprópénzéket, majd a hengert elhelyezték a leendő épület alapkövében. M. J. Az oklevél aláírásának pillanatai Bozsán Péter felvételei Elmélet és gyakorlat Ai oktatási igazgatóság tantestülete a budai járással ismerkedett Tegnap egész napos tapasz­talatcserére a budai járásba látogatott a Pest megyei párt- bizottság oktatási igazgatósá­gának tantestülete, Göndics Zoltán igazgató vezetésével. A program reggel kilenc óra­kor kezdődött a járási pártbi­zottságon, ahol Krasznai Lajos első titkár adott általános tá­jékoztatót a járás gazdasági, politikai és társadalmi helyze­téről, az itt működő oktatási intézményekről. Ezután Törökbálinton a Mechanikai Műveket keresték fel, itt dr. Sátor János vezér- igazgató tájékoztatóját hall­gatták meg a vállalat tevé­kenységéről, majd üzemláto­gatás következett. Szó esett továbbá a Mechanikai Művek­nél folyó szakmai és politikai képzésről, s külön arról az oktatási forriláról, melyet — elsőként a budai járásban — itt vezettek be: a kétéves idő­tartamú speciális pártiskola munkájáról. Az oktatási igazgatóság munkatársai délután Buda­örsön megtekintették a lakó­telepet, fölkerestek több gyer­mekintézményt, majd a Sa­sad Tsz-be látogattak el. Itt Czinczok György, a szövetke­zet elnöke és Bukvai György, a gazdaság pártbizottságának titkára tájékoztatta őket a tsz életéről, eredményéről, s ka­lauzolta el a látogatókat a központi dísznövény ágazat munkaterületeire, valamint a Budatej üzembe. PEST MEGYEI VttÁÍ PROLETÁRJAI, ESYEÜUETEX! Megrendelő ai Avtoexport Műszaki bázis épül Budaörsön Un.nepéSyes alapkéieféfei as M 7-es mentém

Next

/
Oldalképek
Tartalom