Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

NEMZETI EGYSÉGBEN BÉKÉS HOLNAPUNKÉRT SZÍNES PILLANATKÉPEK Az eseményekről tudósított: Fehér István, Furucz Zoltán, Gáti Zoltán, Karácsonyi István, Kriszt György, Koffán Éva, Kovács Attila Ernő, Vcreszky János és Virág Ferenc. A fotókat készítette: Barcza Zsolt, Bozsán Péter és Ilalmá- gyi Péter, Miért ünnep az ünnep? Ta­lán, mert más a többi dolgos hétköznapnál. Ilyenkor vára­kozásteli a levegő, az emberek is ünneplőbe öltözve róják az utcákat, önfeledten szórakoz­nak a késő estébe nyúló, szí­nes mulatságokon. AKI SÜTÖTTE Hajnali fél 4-kor ébredt — feliként minden hétköznap, ha munkába megy — Koczuba János pékmester. Amikor szo­kásos kávéját itta, még nem is gondolt arra, hogy az al­kotmány idei ünnepe neki va­lamelyest bensőségesebb lesz. Munkahelyén, a szobi kenyér­gyárban azután megtudta: ő süti az ünnepi kenyeret. Zsúfolásig megtelt a délutá­ni ünnepségen a nagyközségi művelődési ház különterme, ahol a váci járás lakói kö­szöntötték augusztus 20-át. Ám az ünnepi hangulat nem ritkaság errefelé, hiszen a Szobi napokon már eddig is számtalan program közül vá­laszthatnak az érdeklődők. A 700. születésnapját köszöntő településen például az elmúlt napokban helyeztek el a neve­zetes évforduló tiszteletére em­lékkövet. Korábban a szocia­lista brigádvezetők találkozó­ját tartották, majd a művelő­dési ház előterében az intéz­mény névadójának, József Attilának a domborművét avatták fel. A legboldogabb emberek egyike azonban mégis Koczu­ba János volt. A JÖVŐÉRT Szokatlan díszbe öltözött Dabason a napokban átadott új iskola tanári szobája. Szo­katlan dísze a középső asz­talra fektetett, ropogós, bar­nára sült kenyér volt. Politi­kai I vezetők, üzemi munkások, pedagógusok ülték körül az asztalokat. Régi ismerősök, akik most mégis némi meg­hatottsággal próbálgatták az új berendezéseket. Az elhatározás könnyen szü­letett annak idején: iskolát kell építeni. Zsúfoltak voltak a tantermek, több műszakos & tanítás. A munka, a terv megvalósítása azonban nehéz volt, tele buktatókkal. Ám al­kotmány napjára elkészült az új iskola, szeptemberben vár­ja már a gyerekeket Többszörösen öröm ez, hl- ízen a munkások valóra vál­tották az elképzelést, s azon­kívül a megvalósítók közül több szülőnek a gyereke is ott ül a padokon majd az ősszel. A tanáriban azonban még­sem a múltról beszéltek. Mintha az átadás már vala­melyest régebben történt vol­na. A jövőn gondolkodtak, ta­lálgatták, hogyan lehetne az iskola mellé sportlétesítmé­nyeket, művelődési lehetősé­geket kialakítani. KAPCSOLAT Nem sokkal távolabb, Bugyi községben munkás—paraszt ta­lálkozóra került sor augusztus 20-án. Régi hagyomány már, hogy az új kenyér ünnepén a Tessedik Sámuel Tsz szövet­kezeti dolgozói a Csepeli Pa­pírgyár munkáskollektívájá­nak képviselőit látják vendé­gül. A tsz szabadidő-parkjá­nak kellemes környezetével várta most is a résztvevőket. Szatmáry Gyula tsz-elnök ün­nepi megemlékezését követően Péteri Sándor, a Csepeli Pa­pírgyár párttitkára vette át a nemzetiszínű szalaggal átkö­tött új kenyeret és az üveg vörös bort. Ezután többen ju­talmat kaptak a kenyérgabo­na betakarításában és a köz­ségfejlesztő társadalmi mun­kában nyújtott kiváló mun­kájukért. S amíg négy bog­rácsban főtt gulyás került az asztalokra, addig vidám sport- vetélkedőkön mérték össze ügyességüket a munkás—pa­raszt találkozó résztvevői. Volt, aki a horgászversenybe nevezett, más asztalitenisszel próbálkozott. Többen fehér asztal mellett elevenítették fel a már több mint húszéves kapcsolat kedves emlékeit. Az 1959-ben megkötött szocialista szerződés szoros kapoccsá erő­södött az évek során. A cse­peli munkások kollektívái, szocialista brigádjai ott vol­tak akkor is, amikor az ara­tást kellett segíteni. ! IFJÚSÁGI NAP Gyönyörű környezet: dom­bok között megbújó tavacska és minden építmény — az ideiglenesek is — tartották a harmóniát a természet formái­val. A képbe természetesen be­letartoztak a fiatalok, a tarka ruhák állandóan változó színpompájával. Reggeltől fo­lyamatosan érkeztek a részt­vevők, voltak, akiket egyet­len esemény vonzott csupán, de helyükre újak jöttek. Dél­után — szerény becslés sze­rint — körülbelül ötezer em­ber volt a tó körül, mégsem volt zsúfoltság, mert a hatal­mas területen, a különböző rendezvények megosztották a közönséget. Az immár hagyományos ga- rancsi ifjúsági nap program­jában mindenki megtalálhatta a kedvére való szórakozást. A központi színpadtól legtávo­labb fekvő völgyrész népesült be legkorábban: 26 kispályás labdarúgócsapat kezdte a ve­Tell Vilmos késői utódai: Ambrus Károly és Ruff István, a Budapesti Spartacus versenyzői Otven méterre a föld fűlött télkedést, és késő délután lett, mikorra a solymári PEMÜ fo­cistái megszerezték a végső győzelmet. Egésznaposra hú­zódott a lövészverseny, a leg- fiatalabbakat pedig a bűvös- kocka-verseny vonzotta. Délelőtt 10 órától a közpon ti színpadon a budai járás amatőr művészeti együttesei adtak műsort, fellépett a soly mári fúvószenekar és férfi­kórus, az ürömi általános is kola nemzetiségi csoportja és a törökbálinti kórus. Volt né­pi muzsika, bábelőadás és fú­vós térzene, ötvös Csilla és Fülöp Attila, az Operaház magánénekesei népszerű ope­rettrészletekkel szórakoztatták a közönséget. Az Ifjúsági nap programjá hoz szervesen kapcsolódott al­kotmányunk ünnepsége, amelyről ugyancsak a közpon­ti színpadon emlékeztek meg. Egy gondolat kapcsolta össze a kettős eseményt, olyan gon­dolat, amely politikai gyakor­lattá változott alkotmányunk életbelépésével. Az ifjúság fe­lé forduló megkülönböztetett társadalmi figyelem hétköznapi politikánk szerves része lett. KÉRDÉS-FELELET A sikernek — szerényen mondjuk — részese volt a Pest megyei Hírlap is. Ünnepi szá műnk 8. oldalán keresztrejt­vényt közöltünk, amelynek he­lyes megfejtése adta az alapot kérdés-felelet játékunkra. A bőség zavarával küzdöttünk: hozzávetőlegesen 800 helyes megfejtést hoztak lapunk pa­vilonjához. így aztán a ter­vezettnél kissé tovább tartott a játék. Maradt azért idő a Pest megyei Hírlap rövid mű­sorához is, amelyen fellépett Jósé Arsamendia és dél-ameri­kai pol-beat együttese, Verebéig Iván, a Vidám Színpad tagja, valamint Péva Ibolya, Fekete Alajos és Kertész Péter, a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei. Műsorunk után ismét a központi színpad felé fordult a figyelem, hiszen kezdődött a Hidrogén beategyüttes műsora. Az egész napos eseményso­rozat előkészítője, szervezője, lebonyolítója, egyszóval: gaz­dája, a KISZ budai járási bi­zottsága volt. A rendezők ki­tűnőre vizsgáztak, a legapróbb részletekre is kiterjedt a fi­gyelmük, egyetlen zökkenő nélkül bonyolították le a programot. Bizonyítva azt is, hogy a járás ifjúkommunistái ünnepeinken is képesek fele­lősséggel helytállni. Jövő évben Milyen mezőgazdasági érintézkedések várhatók? Vánesa Jenő miniszter nyilatkozatai A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén határozatot hozott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbe lépő árintézkedé­sekről. Ennek alapján egy­részt növekszik a mezőgazda­ságban felhasználásra kerülő te'rmelőeszközök és anyagok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árai. Az árváltozások szükségességéről és mértéké­ről Vánesa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter nyilatkozott az MTI mun­katársának. O Milyen mértékű lesz a mezőgazdaságban felhasználás­ra kerülő termékek árának emelkedése 1981. Január else­jétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2; a pótalkatrészeké 7—8; a műtrágyáké és növényvédő szereké mintegy 6; az ipari ta­karmányé 5—6; a szolgáltatá­soké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyidejűleg meg­szűnik az energia áremelkedé­sét ellensúlyozó, idén érvény­ben lévő dotáció. S Ez megdrágítja a terme­lést. Miért kell a termelőesz­közök egy részének árát Ilyen mértékben emelni? — Gazdaságunk erőteljesen kötődik a nemzetközi gazdasá­gi élethez. Sok mindent vásá­rolunk és nagy mennyiségű terméket értékesítünk a kül­piacon. Gazdaságpolitikánk­nak megfelelően a jövőben a népgazdaság egészében a ha­zai termelői áraknak az eddi­ginél gyorsabban kell követ­niük a világpiaci árak változá­sát. Ez alól természetesen az agrártermelés sem lehet kivé­tel. Figyelembe kell azonban venni a mezőgazdasági terme­lésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési ciklus, és így egy éven belül nem cél­szerű az árakat változtatni. — A mezőgazdaságban fel­használt ipari eredetű anya­gok idei év közi áremelkedé­sét ezért az állami költségve­tés nagyrészt megtérítette. A központi költségvetést terhe­lő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is ér­zékeljék a termelésben fel­használt eszközök, anyagok drágulását és ésszerűbben gaz­dálkodjanak azokkal —, 1981- ben már nem célszerű az ed­digi mértékben fenntartani. Ezért vált szükségessé, hogy mind a mezőgazdaságban fel- használásra kerülő főbb ter­melőeszközök árát, mind a mezőgazdasági termékek több­ségének felvásárlási árát emel­jük. • Miként alakul • mező­gazdasági termékek felvásárlá­si ára? Közismert, hogy a. me­zőgazdaság állami támogatásá­ra azért is szükség van, mert a felvásárlási árak szintje vi­szonylag alacsony. — A termelési költségek nö­vekedése miatt emelkedik több mezőgazdasági termék felvásárlási ára is. A mező­gazdasági termékek felvásár­lási árszínvonala átlagosan 5 százalékkal nő. Ezen belül az étkezési búza ára 20, a takar­mánygabonáé 25, a kukoricáé 18, a cukorrépáé 5, a dohányé 200 forinttal lesz magasabb 100 kilogrammonként. Az állatte­nyésztésben 1,60 forinttal emelkedik a vágómarha, 2 fo­rinttal a vágósertés és 2,50 fo­rinttal a vágóbaromfi kilo­grammonkénti ára. • A magasabb termelői ár mennyire ellensúlyozza a nagy­üzemek várható többletköltsé­geit? — Az árintézkedések abban a szellemben születtek, hogy az energiahordozók, aZ ipari anyagok és eszközök idei ár­emelkedésére nyújtott külön­böző támogatásoknak a maga­sabb árakkal történő felváltá­sa-önmagában ne rontsa a me­zőgazdaság jövedelemhelyze­tét. Mivel ágazatunknak is részt kell vállalnia a népgaz­daság terheinek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mi­előbbi megszilárdításából, a költségnövekedésnek mintegy 80 százaléka épül be a felvá­sárlási árakba. A fennmaradó 20 százalékot a hatékonyság javításával, a hozamok gazda­ságos növelésével, a takarékos költséggazdálkodással, az élő­munka termelékenységének fokozásával a nagyüzemeknek I kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak te­kintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdálkodási fegyelem mellett — meg legyen a termelési ér* dekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat olyannyira nélkü­lözhetetlen termékeire — mind nagyóbb mennyiségű terméké­re — ezután is számít az or­szág. A mezőgazdaságot érintő termelői árváltozások érde­keltté teszik a termelőszövet­kezeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdálko­dás javulása esetén a mező- gazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is teljesíthetetlen fel­adat O Hogyan érintik az Arin­tézkedések a háztáji és a ki­segítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelőesz­közök áremelkedése — az elté­rő termelési és ráfordítási szer­kezet miatt — a kistermelőket lényegesen kisebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek ellenére a felvásárlási áremelés mértékében nem te­szünk különbséget a nagyüze­mek és a kistermelők között. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőknél a több éves szerződés alapján, 1980. szep­tember elseje után átadott hí­zósertések felárát kilogram­monként 1 forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágósertés-áremelés révén jö­vőre a több éves szerződésre átadott kistermelői hízott ser­tés felvásárlási ára 8 forinttal növekszik. Az áremelés beszél magáért: a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére a nép­gazdaság hosszú távon számít. • Nem okoz zavart, hogy a csak Jövőre érvénybe lépő új termelői árakat már most meghirdetik? — Ellenkezőleg. Közismert* hogy a mezőgazdaságban a kö­vetkező év megalapozása a nyári és őszi munkákkal kez­dődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy termelési ciklus. Egyik-másik területen, például a szarvasmarha-te­nyésztésben több év, de a szántóföldi növénytermesztés­ben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gazdaságok az év közben életbe léptetett döntésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak al­kalmazkodni és már most. a VI. ötéves . terv indulása tlőtt négy hónappal számolhatnak, tervezhetnek, s annak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak megoldására. • összhangban van-e az árak mozgása a termelésfej­lesztési elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célkitűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelés- növekedéssel számol, ami le­hetővé teszi a gazdaságos ag­rárexport számottevő bővíté­sét. Az ágazatban tehát egy- időben kell a termelést bőví­teni, a hatékonyságot javítani és ennek jegyében az élelmi­szertermékek kivitelét gazda­ságosabbá tenni. A költségta­karékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintéz­kedéseink is sarkallnak —, minden gazdaságban és min­den ágazatban van lehetőséf, — Mivel az élelmiszer-ter­melésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szol­gálnak, nem mindegy, hogy mely ágazatok fejlesztését ré­szesítjük előnyben. A jelenle­gi árintézkedés a differenciált fejlesztést is elősegíti. A kül­piacon jól értékesíthető gabo­na árának az átlagosnál na­gyobb emelése a fajlagos ab­rakfelhasználás további mér­séklődését is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a ké­rődző állatok takarmányozá­sában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas és tömegtakarmányok. — Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a népgazdaság teherviselő ké­pességével, egyidejűleg az ed­diginél is racionálisabb gaz­dálkodásra késztetnek, és az igényeknek megfelelően ösz­tönöznek a termelés fokozásá­ra. A budai Járási ünnepség közönségének egy csoportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom