Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-20 / 195. szám
Arckőzelben A nyugdíjas A század húszas-har- mincas éveiben kispénzű hivatalnokok kaptak telket Érden. Többségük postás volt, a helyet, ahol megtelepedtek, így hívják máig: Postástelep. A közhivatalok egyhangú világából virágos kertbe vágyók közül később végső maradásra szemelték ki a települést. Közöttük volt JHoitsy Andor is. Nákófalváról, Bárkából való, de a család még távolabbi eredetre nyúlik vissza. Nagyanyja Kossuth- lány, a szabadságharc kormányzójának, Kossuth Lajos unokatestvérének, Miklósnak a gyereke. Egy másik ős, a Hoitsyak közül való Alfonz levelezésben állt Kossuth Lajossal: a kormány nemzetiségi politikáját kifogásoló és előrelátásában modern leveleket német nyelven kiadott könyv őrzi. Temesvár, Vác, Budapest volt az ifjú Hoitsy Andor útja: apja biztatására, aki korán fölismerte a barkácsolókedvű fiúban a műszaki érzékű embert, tanulta ki a műszerész szakmát. Előbb a Lloyd-gyár- ban dolgozott, nem kisebb mester, mint maga Asbóth Oszkár keze alatt dolgozhatott repülőgépek gyártásán, majd a postához került, műszaki ember lett ott is. Onnan ment nyugdíjba, az érdi távbeszélő erősítő állomásról. Ma nyolcvanéves, de lelkesedéséből a huszonéveseknek is juthatna: könyvet, cikket ír. Kézirata, a L loyd-gyár történetét és Asbóth Oszkár munkásságát feldolgozó összeállítás a Műszaki Könyvkiadónál elbírálásra vár. Megírta Kossuth emigrációjának emlékét, Érd kultúrtörténetét és írásaiban emléket állított a város egyszerű embereinek, köztük a napokban elhunyt Bíró István kubikosnak. Szabad idejében szűkebb hazája, Postástelep ügyeiben kilincsel. Most éppen azért, hogy megmentse az annak idején postásfillérekből épített hajdani kultúrotthon épületét, — Munkával telt el egész életem, s ma sem tudok enéllcül élni — mondja. — Sokan nem is hiszik, hogy már nyolcvanéves leszek. De talán nem is vagyok annyi, hiszen mindenki annyi, ahány évesnek érzi magát. És az én lelkem még fiatal. Nem sajnálja a telefon árát, nyolcvanévesen sem rest tollat fogni mások ügyében. Türelmetlen ember, azzal a jófajta nyugtalansággal, ami tettekre sarkall másokat is. Vigyázat, életveszély! Nemrégiben írtunk a város közlekedésbiztonságáról, de képünk a tanúbizonyság: kevés foganatja volt a figyelmeztetésnek. Fotósunk gyakori pillanatot kapott el az érdalsói vasúti átjárónál: a lámpa pirosat mutat, a sorompó lehúzva, a gyalogosok pedig — a síneken... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 20., SZERDA Építkezési mérleg Oktatási központ és kísérleti út Ma folytatódik Vidám vásár és élősakk Gazdag választék programokból Olyan a nyárutó búcsúzó napsütése az építkezőknek, mint autósnak a villanó fény: figyelmeztet. Arra, hogy bár még nincs késő, de közeleg építő-építtető átka: az ősz, vele a munkát nehezítő eső, ideje hát elgondolni: mit végeztek, hol tartanak, s mi a legsürgetőbb tennivaló? Ilyesfajta mérleget készítettünk mi is Nógrádi Györggyel, a városi tanács beruházási csoportjának vezetőjével, amikor gondolatban végigszaladtunk bölcsőde-, óvoda-, iskola-, út-, járda-, csatornaépítéseken a városban. Jó ütemben halad az újtelepi FORFA-iskola építése: a két épületszárny és az összekötőszerkezetén az utolsó munkálatokat végzik ezekben a napokban. Az augusztus 26-i műszaki átadás után szeptemberben már itt kezdődik meg a tanítás. Októberre tervezik a kazánház felállítását, s a tervek szerint már meglevő épületekhez 1932-ben egy újabb, «harmadik szárny, 1983—84-ben pedig egy ezeradagos konyha és étterem társul. Ahogy a FORFA-iskolát, úgy a László téri oktatási központot is a BUJÉSZ, illetve a tanács'költségvetési üzeme készíti. Nem túlzás ez a központ kifejezés, hiszen a már meglevő 100 fős óvoda mellé most épül az újabb, két 50—50 fős épület. Ehhez csat- latkozik az 5-ös iskola hagyományos építésű négy tanterme és tornaterme, amelyet a tervek szerint december 15-én adnak át Az óvoda átadásának időpontja: november 7. Az elképzeltnél lassabban, de már ismét jó ütemben halad az Aradi úti 60 fős bölcsőde munkája. Az építkezők túljutottak a sok gondot okozó tartály földbe építésén, s várhatóan novemberre megnyitja kapuit a város első bölcsődéje is. Ugyancsak lassuló ütemben készül a lakótelep VII. épülete, s bár a napokban megkezdődtek a szakipari munkák, az újabb 75 lakást csak 1981 márciusára adják át. Ami viszont jó hír a telepieknek: az idén elkészül a tömbfűtőmű, amely az egész Béke tér fűtéséről gondoskodik. Nyolc utca építése szerepel a tanács idei tervében, ebből a Sárd utcának a gázcseretelep elé eső része már elkészült. Érdekesség, hogy kísérleti módszerrel: pernyebeton- stabilizációval építi az utakat a Pest megyei Ütés Hídépítő Vállalat. A tatabányai kohók mellék- termékét (amelyet Tárnokon kevernek) az országban eddig már több helyen sikerrel alkalmazták. A hagyományos módszernél gyorsabb és olcsóbb az új útszerkezet, s nem elhanyagolandó, hogy a kísérlet vállalásához az Országos Műszaki Felügyelőség 8 millió forinttal járult hozzá. Befejezték a Kutyavári út felújítását, s a kőszórás után most kap betonréteget az Eszperantó tér. Megkezdődött a 4-es óvoda központi fűtésének felújítása és részben elindult a 8. óvoda rekonstrukciója. Elkezdődött a 15 millió forintos vízvezetéképítési gyorsprogram, amely várhatóan már jövőre érezteti hatását a parkvárosi részen. A gyorsprogram befejeztével lehetőség nyílik az M7-es út fölötti terület vízgondjainak megoldására is. E terület vízbekötésének kiviteli tervei már készülnek. Végül egy igazán jó hír: már addig is a tervezettnél több járda készült el a városban. A lakosság összefogása, munkája eredményezte, hogy a tervezett 7 kilométer helyett nyolc kilométer új járdája van a városnak. Tegnap kezdődött, ma folytatódik a városban a kétnapos alkotmányünnep. A Parókai- fúvószenekar reggeli ébresztője után délelőtt a gyerekek veszik birtokukba a lakótelepet és a művelődési központot: játékos vetélkedőjük jó alkalom lesz egy kis KRESZ- tanulásra is. A sakkjáték kedvelői élősakkban gyönyörködhetnek, míg az Engels utca hosszában kisiparosok tartanak vidám vásárt, ahol nem csupán nézelődni — vásárolni is lehet. Délután szellemi vetélkedőn mérhetik össze tudásukat az ünnepi rendezvények résztvevői (megéri a játék: számos értékes ajándék vár gazdára), Házasságot kötött: Kökény Miklós Kovács Erzsébet Ildikóval, Karádi Kálmán Molnár Mariannával, Papp Endre István Bányai Erzsébettel, Pálinkás Sándor Fekete Ildikóval, Karlik Imre Derda Máriával, Kádár József Bognár Katalinnal. Született: Bányai Károlynak és Verba Mária Magdolnának Izabella nevű gyermeke. Elhunyt: Végh Lajos, Biró István, Nagy Sándorné Babo- csai Julianna, Nánási György, Két vetélkedés között pedig meg lehet tekinteni Pataki Ferenc „Népköztársaságunk kitüntetései és kitüntető jelvényei” című éremgyűjtemény- kiállítást a művelődési központban. Este fúvósbállal zárul a két nap ünnepi eseménysorozata. Augusztus 23-án Tiüódi-est A Tinódi Kamarazenekar Ed hangversenyt augusztus 23-án 19 órától a Benta-völgye Termelőszövetkezet parkjában. A régi korok zenéjének bemutatójára jegyek a könyvtárban válthatók 40 forintos árban. Tihanyi Jánosné Eilinger Margit. ★ Több olvasónk is érdeklődött múlt heti oldalunkat látva az anyakönyvi hírekről. Kérdéseikre Kiutak Józsefné, a városi tanács előadója válaszol. — Milyen gondolat vezetett az anyakönyvi hírek rovat megindítására? — Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították: az embereket érdeklik az olyan személyes események, mint a házasságkötés, születés, halál; s örömmel veszik akár a másokról, akár a maguk hasonló eseményeiről szóló információt. E tapasztalatot erősítette meg az ÉRDI HÍRLAP első anyaga is: az érdekeltek nagy többsége szívesen vállalta a nyilvánosságot. — Milyen jogi feltételei vannak a közlésnek? — Mindhárom esemény az emberek magánügye, megsértése személyi jogot érint, éppen ezért törvényes feltételei vannak a közlésnek. A módszerünk az, hogy a házasság, illetve a haláleset bejelentésekor megkérdezzük a bejelentő véleményét, s hozzájárulását avagy elutasítását följegyezzük. — Hogyan tudják követni a születéseket? — Ez a nagyobb gondunk, hiszen az érdi asszonyok a fővárosban szülnek, s a kórház szerint illetékes tanácsban anyakönyvezik a gyerekeket. Megoldásunk az, nogy a védőnőkkel beszéljük meg: az egyébként is kötelező látogatás során kérjenek nyilatkozatot a szülőktől. Addig is, amíg a védőnőkkel sikerül megegyeznünk, kérjük a szülőket, amennyiben fontosnak tartják gyermekük megszületésének közlését, a tanács anyakönyvi hivatalánál jelentsék be szándékukat. Az oldalt irta: Major Árvácska Fotó: Hancsovszky János Lépcsőház-csinosítás Felhívás versenyre A városi Hazafias Népfront környezet- és természetvédelmi bizottsága, a 2/B lépcsőház lakói, valamint a 8. körzet tanácstagja a lakótelepen LÉPCSÖHÁZ-CSINOSÍTÁSI VERSENYT hirdet. Feltételek: — a lépcsőház lakói tartsák tisztán a bejáratot, az alagsori helyiségeket és a lépcsőházat; — virággal, dekorációkkal tegyék otthonossá és kellemessé a lépcsőházat és a bejáratot; — a lakók vállalják el azoknak a szakipari munkáknak az elvégzését, amelyeket a mindennapi használat a lépcsőházban és az alagsorban szükségessé tesz. A versenyben részt vehet minden lépcsőház, amely együtt benevez a versenybe, nevezési lapok a 2/B fezt. 3- ban kérhetők. A verseny időtartama: 1980 augusztus 20— december 20. Díja: 15 szabadbelépő a művelődési központ és a mozi 1981-es előadásaira. A versenyfeltételek megtartását a HNF tagjaiból álló zsűri ellenőrzi. Az eredményhirdetés és a díjak átadása 1980. december 20-án le$z. Verítékkel dagaszd! S oós Jóska kenyeret vet. Ügy forgatja, könnyű kézzel markában a dat, mintha az igazából karmester- ilca lenne. A vizes kefét végigfutja a tésztán, Jobb kezében kés, az- .1 szánt két barázdát a kenyéren, ’yetlen mozdulattal csúsztatja be a pátot a kemencébe, belöki a kenye- t, kiránt. Nézem, vagy száz kenyér tr bevetésre, egy kenyér három kiló, ;yszerre kettőt rak az adogató, Rát- ly László a lapátra. Odalenn a gö- irben kétszáz fokot lehel a kemence áj a, a vetőember néha vizet locs- ant a forró torokba, ilyenkor siste- ■gve csap ki a gőz. A második vetésül elindulnak az izzadságcseppek jós hátán, lefolynak a derekáig, egállnak a gatya korcánál, beisszák agukat az anyagba. „Verítékeddel dagaszd a kenyeret” — ondta keresztanyám, amikor felnőtt jjel részt kértem az ő matriarchális gából: a kenyérsütésből. Gyerekkori nlékek biztattak erre a nagy merészére, nekünk akkoriban ünnep volt az nap, amikor az este a kovász érlelései telt. Éjjel keresztanyám föl-föl- ;lt, meghallgatni: kel-e a tészta. Hajaiban dagasztott. „Verítékeddel” — ondta, s jó időbe telt, amíg azt hit- ■m, értem már a gondolatát. Most, agy elnézem Soós Jóska szótlan szőrűmét, újra ízlelem keresztanyám [azságát. „Énekelj, Jóska” — biztatja főnökét 'iss Laci. Tömzsi, keménykötésű emer. haját behavazta a lisztpor. „Mit aekeljek?” — kérdez viasza a vető kemencétől, mintha nem tudná. Fiát, o kiskacsát.” — mondják egyszerre hárman is. Aztán elszégyell- hetik magukat, mert csak nem énekelnek. „Pedig úgy szoktunk, danolni — mondja Kiss. — Könnyebben megy azzal az éjszaka.” Ránkíéme pedig egy kis időmulasztó, mert még a szem is elfárad az egyhangú mozdulatok nézésébe. A lapát egypályájú mozgásába, a másik készséges kéz alá dolgozásába, a kiflisodró együtemű etetésébe. Hajnali két óra van, négyen már kisütöttek két kemencényi kenyeret, most vetik a harmadikat, mellé jön a fehérsütés, a péksüteményé. Kettő és három között Rátkay egy láda szélén ül, úgy alszik el. „Igazat adhat va-. lakinek álmában, mert nagyokat bólogat” — ugratják a többiek. — Meg lehet szokni az éjszakázást? — kérdezem. „Meg, mint kutya a verést” — mondja Stenczinger Imre bácsi, ö csak tudja, negyven évig állt a gödörben. „Az ember megszokja — mondja Győri Attila, Soós negyedik embere —, de a szervezete tiltakozik ellene. Nekem a szememet készítette ki a sok éjszakázás, kitágult a pupillám, egy kis felhő mindig ott lebeg a szemem előtt.” Rajcsányi József, a kenyérgyár vezetője is az éjszakázás miatt pa-i naszkodik: „Ki jönne nekem ennyi pénzért ilyen munkára, ráadásul három műszakra? Másutt kevesebb munkával. többet keresnek és ott alhatnak az asszony mellett.” Marosán György könyvéből tudom: 1923-t írtak, amikor Magyarországon törvénybe iktatták az éjjeli munka tilalmát a sütőiparban. Kiss Laci a kemencéből szedegeti a kenyereket. Még egyszer végigfuttatja rajtuk a vizes kefét. „Ettől kapja meg a kenyér a szép fényét” — mondja. A kész sütés ott sorakozik kinn a polcon, egy-két órát kellene állnia. De nincs idő a pihenésre, a nagytétényi rendőrjárőr érkezik a pirkadattal. Aztán a volánosok jönnek: kosárszám viszik a hajnali sofőröknek a reggelihez valót. — Milyen a jó kenyér? — kérdezem Soós Józsefet. „Színre zsemlyebarna, súlyra pehelykönnyű, kinézésre cserepes. Akkor jó, amikor a sütés után megrepedezik a héja.” — Mitől tud jó lenni a kenyér? „Sok fortélya van annak. Függ a liszttől, a jó dagasztástól, a keléstől, a sütéstől. De az igazi titka azért a kovászolás. Ott dől el, a kovász érésénél a kenyér sorsa.” Ezt mondja Stenczinger Imre bácsi is: olyan a kenyérnek a kovász, mint a házinak a fundamentum. Anélkül nem is lehet építeni. Stenczinger Imre pékek nevelője volt Érden, keze alól szabadult föl Soós József is. — Imre bácsi, milyen az érdi kenyér? „A világ legjobb kenyere. Én csak tudom ezt, mert világ életemben jó kenyeret ettem, a sajátomét. De bizony annál jobbat, amit a Jóslta gyerek csinál, de még amit a kenyérgyárban sütnek, én magam sem tudnék csinálni.” Uárom óra, ők négyen túl vannak a munka nehezén. Kiss még az utolsó kifliket szedegeti, Rátkay söp- röget. Most Győri Attila ül meg egy kosár szélén, le-lecsukódó szempillája mutatja, most nincs velünk. Soós Jóska szippant egy-egy mélyet a hajnali levegőből. Fölöttünk meg pattant a sötétség zárja, virrad. Búcsúzóul megtisztelő ajándékot kapok, egy kenyeret. Érzem, több ez, mint egy udvarias gesztus, egyetlen igazi értékük, munkájuk eredményét nyújtják a néhány órára közös sorsot vállalónak át. Ki tudja, egyszer még a kiskacsát is eléneklik nekem. Hagyományos szedés ufón Ládákban a barack Ládába került az őszibarack jő része a Benta-völgye Termelőszövetkezetben. A rakodást meggyorsítja, hogy a ládákat gép emeli, de a barack még mindig hagyományos módon: emberi kéz által kerül le a fákról. Anyakönyvi hírek
