Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-19 / 194. szám
Átadás előtt a lakóház A A ' ' - * - m **, A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói befejezték Gödöllőn a Szabadság téri 44 lakásos ház szerkezeti építését. Jelenleg a csempézők, a vízvezeték-szerelők, az asztalosok és a festők dolgoznak az épület belső szakipari munkáin. Két brigád az OTP-ben Végre kaput nyitott új és egyben végleges helyén az Országos Takarékpénztár gödöllői fiókja, amint erről lapunkban már röviden beszámoltunk. Az ügyfelek, de különösen a hivatal dolgozói nagyon vártak már erre. S elérkezett: végre kitűzhették a táblát a régi munkahely ajtajára, rajta a következő szöveggel: Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy fiókunk augusztus 8—9-én költözködés miatt zárva. Ezután jött a rohammunka, mindenki ci- pekedett, takarított, rámolt. A fiók kollektívája dicséretesen vizsgázott, s nem véletlen, hiszen mindenki egyet akart: hogy határidőre otthonos rend legyen. Hogy este hány óráig dolgoztak, arról szólni sem szabad, hiszen a múlt hétfőn még tíz óra után is serénykedtek. Odahaza a családban megértették, hogy az édesanya vagy a nagylány miért van e napokban tovább a munkahelyén. Augusztus 13-án délután, amikor beléptünk a Szabadság tér legutóbb átadott tízemeletes toronyházának földszinti OTP-irodaházába, csak elismeréssel adózhattunk az építők teljesítményének. Kevesen élnek a városban és a járásban, akiknek ne lenne kapcsolata at OTP-vel. Tágas, kulturált helyiség fogadja az érkezőt. Az ügyviteli rész és a munkatér 203 négyzetméter. Van ezenkívül 5 munkaszoba, 1 gépkönyvelői, fiókvezetői szoba, tárgyaló, továbbá még négy helyiség. Az új helyén 483 négyzetméter aiapterülettel a fiók megfelel az! igényeknek. A dolgozók örömmel fogadták az avatóünnepségre érkezőket. Kárvai Lajosné, a Török Ignác szocialista brigád vezetője örömmel újságolta, hogy a szocialista címet már tizenkétszer nyerték el. A brigádvezető 1.7 éve dolgozik az OTP-fióknál és nagyon büszke arra, hogy a brigád tavaly aranykoszíorús lett. A szocialista cím mellett minden évben a kiváló munkabrigád címért is folyik a verseny. A másik brigád Csányi Mária vezetésével a Kossuth Lajos nevet viseli és ugyancsak sok sikert tud magáénak. A két brigád eleven közösségi életet él. A munka mellett módját találják a közös kirándulásoknak, s elmennek az esküvőkre, névadóra is. Voltak Vácrátóton a botanikus kertben, jártak a Szilas- menti napokon rendezett kiállításon. A tömegsport-versenyeken is rendszeresen szerepelnek, négy dolgozójuk tagja volt az OTP Pest megyei kézilabda-válogatottjának. A nap lók sok szép fejezete őrzi a vállalásokat és a teljesítéseket a rendszeres értékelés alapján. Valamennyien szervezett dolgozók, a KPVDSZ tagjai és öten a körzeti IV. pártalapszervezetben tevékenykednek. Legtöbbjük fiatal, akik nem szégyellik, ha tanácsot kell kérniük olyan dolgozóktól, akik régebbtől szolgálják az OTP-t, mint például Bokor Gézáné, Farkas Béláné és Németh Andorné, akik 1958 óta dolgoznak a fióknál. A megnövekedett létszám felveti a kérdést, mit csináljanak: új brigádot alakítsanak, vagy a meglévőket erősítsék? Az avató vidám hangulatában nem volt könnyű szót érteni, nagy volt a hangzavar. De azért félrehúzódva beszélgettünk Nagy Iván építésvezetővel, Gurmai László, a beruházási vállalat és Som Sándor, az OTP műszaki ellenőrével is. Megtudtuk, hogy a most felavatott OTP-fiók, illetve toronyház szomszédságában épülő lakóház földszintjén helyezik majd el az Állami Biztosítót és a Totó—Lottó-irodát, amelynek forgalma igencsak megnőtt az utóbbi időben. Cs. J. GÖDÖLLŐ! <sairfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 19., KEDD 0á Kiváló brigád az Árammérőgyárban Megbízható termékek exportra A vállalat kiváló brigádja címet érte el az eddigi és különösen az elmúlt esztendőben végzett eredményes munkája alapján az Árammérő- gyár Asztalos János szocialista brigádja. Kakucska Lőrinccel, a brigád vezetőjével beszélgettem, s arról kérdeztem, hogyan is dolgoznak ők a műszerész II. műhelyben. 1967-ben alakították a brigádot, jelenleg egyharmada nő. Kilencen 30 éven aluliak, mindannyian szakmunkások, közöttük egy párttag van, a szakszervezetnek és a Vöröskeresztnek mindenki tagja. Háromszor kapták meg az arany- plakettet és legutóbb a magas brigádkitüntetést. Pél- damutatóak a munkában éppen úgy, mint a magánéletben. A jó hírnév Az energiagazdálkodó műszereket gyártják, s célul tűzték, hogy a mennyiségi kérések teljesítése és a szállítási határidők betartása mellett a minőségre is nagy súlyt fektetnek. Termékeik jelentős része külföldre kerül, s országunk, vállalatunk hírneve forog kockán, érthető tehát az igyekezet. A jó minőséget úgy érikel, hogy bevezették az önellenőrző rendszert. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy az időben fölfedezett selejtes alkatrészt nem építik be a gyártmányba. Ha ugyanis csak a végén derülne ki a hiba, akkor az egész szerelés kárba- veszne. Így viszont minden időt teljesen kihasználhatnak hasznos munkával. Törekvésük egyik bizonyítéka az, hogy a fogyasztásmérőket elegendő csak egyszer hitelesíteni. Termékeiket maguk csomagolják, s így szinte az első fázistól az utolsóig nyomon követhetik gyártmányaikat ügyelve a jó minőségre. A napi munka mellett még újításokra is jut idejük. Az elmúlt évben három újítással gazdagították a gyárat. Az egyik a gátlókar módosítása volt, a második egy egységesített csapágy bevezetése, s a harmadik a differenciálmű nullázó kerekének korszerűsítése. Ezek az újítások is mind a minőség javítását, s a termék megbízhatóságának fokozását jelentették. Mindemellett az újítások bevezetésével a szerelés is könnyebb. Társadalmi munka A brigád tagjai tanulnak, képezik magukat, egyikük egyetemre jár, többen a technikusi minősítő vizsgára készülnek. Ezenkívül olyan előadásokat is szerveznek, amelyek megismertetik a brigád tagjait az itt gyártott termékekkel, s a behatóbb ismeretek lehetővé teszik, hogy egyes bonyolult műszaki kérdéseket is világosabban lássák. Mintegy 50 órát ajánlottak föl az elmúlt évben társadalmi munkára, s ennek majdnem a dupláját teljesítették. Részt vettek műhelyük rekonstrukciójában is, s nemcsak mint segédmunkások, hanem a falazásnál, burkolásnál, mint szakmunkások is segítettek, sőt a villanyszerelést is maguk végezték. A függönyöket a nődolgozók varrták. Az óvodásokkal is jó a kapcsolatuk: megjavítják a játékaikat és a takarításnál is segédkeznek. A területükhöz közelálló szakmunkástanulók Török Ignác KlSZ-alapszerveze- tét is patronálják, segítik őket abban, hogy jó szakmunkásokká váljanak. Együtt a műhely A kommunista műszakokon is részt vettek és a brigád személyes példamutatása ösztönzőleg hatott a műhely többi dolgozójára is. Rendszeres véradók, s még lehetne sorolni azokat a követendő tulajdonságokat, amelyek jellemzőek erre a kitűnően működő szocialista brigádra. A jövőben szeretnék tovább javítani gazdasági eredményeiket. Tervezik, hogy egy közös brigádnapot szerveznek a műhely többi dolgozójának bevonásával, erősítve az üzemen belüli kollegiális légkört. Felajánlották, hogy társadalmi munkában még az idén egy játszóteret készítenek, Gödöllőn. A tanács adná az anyagot, s ők a munkát. Talán ennyiből is kitűnik, hogy közösségük nem véletlenül kapta meg ezt a magas brigádcímet. S az is, hogy ez további tettekre ösztönzi őket. F. G. Törzsgárdatag Aranygyűrű A MÉM Műszaki Intézetben sokan vannak, akik törzsgár- datagságukat illetően is kitűnnek. Nem ritka a tizenöt, húsz, huszonöt évnél többet hűséggel szolgáló dolgozójuk. Közéjük tartozik dr. Borai Ernőné, aki nemrég kapta meg 25 éves törzsgárdatagsá- ga, szorgalmas munkája jutalmául a MÉMMI aranygyűrűjét. Automata szerelősoron A zalaegerszegi Zala Bútorgyárban — a bútoriparban elsőként automata szerelősoron készülnek a gyár közismert szekrénysorai. A termelékenységnövelő, a minőséget javító és a munka hatékonyságát fokozó automatizálás a gyár fejlesztési szakembereinek és a Bútoripari Fejlesztési Intézet közös munkájának eredménye. A szerelőkhöz programozással görgősor juttatja el az alkatrészeket, s az automatikák egyidejűleg meózzák is, így hibás, sérült alkatrészt nem építhetnek be. A szerelősor végén külön berendezés hegyezi rakodólapra a kész bútort. Táskák külföldre A FEVDI kerepestarcsai bőrdíszmű üzemében az első félévben 146 ezer női táskát készítettek el szocialista exportra. A második fél évben csaknem 130 ezer táska kerül ki az üzemből. Jobb oldali képünkön: a Rózsa szocialista brigád asszonyai dolgoznak a varró- f s szalagnál, akik az elmúlt évi jó munkájuk eredményeként az idén elnyerték az aranykoszorús szocialista brigádcímet. Az alsó felvételünkön látható asszonyok ellenőrzik a táskák minőségét és szállításhoz készítik elő. Barcza Zsolt felvétel« Huszonöt éve történt így lett Petőfije a városnak Huszonöt évvel ezelőtti meghívó fekszik előttem. Szeretettel őrzöm sok emlékemmel, írásokkal, feljegyzésekkel együtt. A belső oldalán ez áll: „A gödöllői szoborbizottság meghívja a Gödöllőn 1955. augusztus 21-én délelőtt 11 órakor a Petőfi téren tartandó Petőfi Sándor szobrát felavató ünnepségre.” Erre a negyedszázados eseményre nyilván még sokan emlékeznek az idősebb gödöllőiek közül, de talán most as! évfordulón nem árt feleleveníteni a kevésbé ismert részleteket is. Már csak azért sem, mert ezzel is bizonyíthatjuk:a hagyománytisztelet, a közös tenniakarás régebben is jellemzője volt a gödöllőieknek. Az első terv Az akkori község képviselőtestülete 1948 januárjában határozta el a Petőfi-sstobor elkészítését. A döntést hozó testület hatvan három tagjából ma már csak tízen élnek. Az ülést követően Ziegenheim István vezető jegyző munkához látott, megkereste Turáni Kovács Imre szobrászművészt és az istvántelki főműhely üz!e- mi bizottságát. Ügy tervezték, hogy a gipszminta elkészülte után a gödöllői gyerekek gyűjtenek színesfémet a kiöntéshez. Közben Gödöllőn, a szobor leendő helyén Csontos Pál kőfaragó kisiparos elkészítette a talapzatot, a művész pedig a gipszmintát. De a számításokat váratlan események húzták át. A főműhelyben elkezdődött munkaverseny miatt nem tudták vállalni a kiöntést, a főjegyző is elkerült közben s így a gipszminta évekre hánykolódni kényszerült a különféle tárolóhelyeken. A Pest megyei Hírlap elődjében, a Népújságban 1954-ben cikket írtam Mi lesz a Pető- fi-szoborral címmel, amelyben a község vezetőihez intéztem a kérdést. Elfeledkeztek a szép tervről? De törököt fogtam, mert a márciusban megtartott összejövetelen engem bíztak meg a szoborbizottság vezetésével. Az értekezlet hangulata bizakodó volt, sokan rukkoltak elő hasZnos ötletekkel s felajánlások is elhangzottak. Néhány hozzászólás az akkori jegyzőkönyvből. Adám Zoltán: Ismerjük be nyíltan, hogy a korábbi szoborbizottság megbukott, s most már törődjünk a jelenlegi feladatokkal. Mosonyi György: A szobor készítésével, felállításával kapcsolatos minden szállítást vállalok. Két zsűri A vita után határozat' született: össze kell hívni a művészi kört s a község vezetését is meg kell győzni a terv helyességéről. így is történt, s a következő ülésen már ott voltak a község politikai, gazdasági vezetői, kulturális életének képviselői. Gádi Lajos szobrász aZt jelentette, hogy időközben a gipszminta oly jelentősen károsodott, hogy újat kell készíteni. Dr. Gáli Béla azonnal felajánlotta műteremnek lakása zárt verandáját. De a széles közvélemény is támogatta az ügyet, több ezer forintot ajánlottak fel a költségekre. Erre később azonban nem volt sZükség. Ám az ügy ezután sem ment simán. Az ismét elkészített gipszmintával bizottság utazott a Népművelési Minisztériumba, ahol Mihályfi Ernő fogadott bennünket s ígéretet tett az anyagi támogatásra. Csakhogy a kiküldött zsűri hozzáállásából azonnal látszott, Gödöllőnek nem egyhamar lesz Petőfije. Ügy döntöttek, hogy a minta nem felel meg a szocialista realista művészeti elveknek, újat kell készíteni. A szobrászművész nem csüggedt s pesti műtermében újrakezdte a munkát. Közben érdekes esemény Zajlott le Gödöllőn. A gipszminta közreműködésével a Petőfi nevet vette föl a Mozi iskola. 1955 elejére elkészült az új szobor mintája, amelyet most már új összetételű zsűri szemlélt meg, Pátzay Pál és Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrászok vezetésével. Némi kis módosítás után máris ment a megrendelés aZ öntővállalathoz, amely 35 ezer forintért vállalta is a munkát. Februárban Gödöllőn járt Erdei Grúz Tibor miniszter és ettől kezdve meggyorsult a szoboravató előkészítése. A bizottságnak hirtelen nagyon sok dolga lett, minden napra jutott valami intéznivaló. A bronzszobor augusztus 15-én érkezett meg Gödöllőre s Vignáli Gusimano öntőmester irányításával el is helyezték a talapzaton. Az emlékiratot Adám Zoltán magyar és történelem szakos tanár írta, a fémtokot Dömsödi Pál lakatos, a leplet Dányi Lajos kárpitos készítette. A nagy nap Augusztus 21-én aztán verőfényes reggelre ébredt a város, a tisztképző iskola zenekara már korán térzenét adott. Jóval az ünnepség előtt több eZres tömeg foglalt helyet a környéken. Pontban likőr Hunyadi József, a Hazafias Népfront helyi szervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Simon István Kossuth-díjas költő méltató szavai után leleplezték a szobrot, majd beszédek, szavalatok, énekszámok következtek. A dísztribün mellett alkalmi postabélyegző működött és sok Petőfi-kötet fogyott a könyvsátorban. Így lett tehát Petőfi-szobra a városnak, amelyet azóta is kegyelettel koszorúznak meg március 15-én az ünnepség résztvevői. Csiba József Helyosztók Lejátszották Galgamácsán a termelőszövetkezet sportegyesülete tömegsport-bizottsága által szervezett Nyári Galga Kupa helyosztó mérkőzéseinek első fordulóját. A küzdelmek ugyanis két csoportban folytak s a visszavágó után dől el a végső sorrend. Eredmények : 1—2. helyért: Váckisújfalu község—Galgamácsai Kiskút SC I. 3-4. 3—4. helyért: Galga- györki KSK—Vácegresí KISZ és lakatos vegyes 6-1. 5—6. helyért: Galgagyörki ifi—Galgamácsai SE ifi 3-0. 7—8. helyért: Állami Gazdasági Me- dosz—SE öregfiúk 5-3. 9—10. helyért: összefogás KISZ és Medosz vegyes—Galgagyörki Öregfiúk 3-0. Városi moziműsor Evezz egyedül. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Az erőd. Színes magyar kalandfilm. Csak 16 éven felülieknek! Előadáskezdés: 6, 8 órakor! ISSN 0133—1957 (Gödöllrtl Hírlap)
