Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-19 / 194. szám

EREDMÉNYESSÉGÜK TITKA: KIHASZNÁLJÁK ADOTTSÁGAIKAT Budapest határában, az agglomerációs övezetben sa­játos gondokkal küszködik ipari és mezőgazdasági üzem egyaránt. Hiszen nehéz le­győzni a főváros munkaerő­csábító hatását, nagyon jól kell ahhoz gazdálkodni, hogy az emberek ragaszkodjanak munkahelyükhöz, vidékiesebb életformájukhoz. Márpedig ez Gödön, a Duna-menti Tsz- nek sikerült. Ahhoz, hogy a nagyüzemi gazdálkodás feltételei létre­jöjjenek, először egyesül­niük kellett az aránylag kis területű és termelési értékű szövetkezeteknek. A Blagojev Kertészeti Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet, a szokolyai Béke Tsz és a gödi Duna- menti Termelőszövetkezet fú­ziójával 1978. január 1-én alakult ki a mai Duna-menti Egyesült Tsz 4826 hektáros területnagysága. Megkezdőd­hetett hát az intenzív terme­lés, a sok tekintetben ipar- szerű gazdálkodás. A szövetkezet dinamikus fej­lődésnek indult a három év alatt, 1977-hez viszonyítva 1979-re 184 százalékkal nőtt az árbevételük és 155 szá­zalékkal a termelési értékük. Lendületesen fejlődött az élelmiszer-feldolgozás és a kereskedelem. A mezőgazda- sági tevékenységből szárma­zó árbevétel 315 százalékkal emelkedett, ugyanis a gödi téesz az alaptevékenységen kívüli munkából származó nyereséget is a mezőgazda­ság fejlesztésére fordította. Tavaly például 50 millió fo­rintot költöttek beruházások­ra, több mint 90 százalékban a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A legjelentősebb beruhá­zásuk a 330 ezer férőhelyes bábolnai rendszerű baromfi- telep Sződön, amely telje­sen automatizált. A baromfi- ágazat éves termelése 80 millió forint értékű, s a termékek nem kis hányada kerül a nyugati országokba a Terimex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül. A szövetkezetnek kitűnő adottságai vannak a juhte­nyésztéshez, ezért feirzá'-.ai- ták a szarvasmarha-telepüket, s korszerűsítés után junta, - tásra alkalmassá tették az istállókat. Ezt a lépést az is indokolta, hogy a juhászati termékek lényegesen kedve­zőbb feltételekkel exportál­hatok, mint a szarvasmarna. Az egyesülés idején mind-' össze 350 darabos volt a tenyészjerke- és anyagjuh­állományuk, 1980-ban már Jól jövedelmez a szövetkezet juhászata Vetésre készitik elő a talajt a gödi földeken 13 ezer juhot tart a gazda­ság. Kétirányú hasznosításra állították be az állományt, vagyis a gyapjút és a húst értékesítik. A meghizlalt pe­csenyebárányokat két csa­tornán, a Gyapjúforgalmi és Húsipari Vállalaton, másrészt a Terimpexen keresztül ex­portálják, a gyapjúval pedig importot takarítanak meg az országnak. Ugyanakkor máris a juhtej-termelés fejlesztésén gondolkodnak, szeretnék be­indítani a tejfeldolgozást A szövetkezet eredményes­sége mindenekelőtt annak köszönhető, hogy adottsá­gaik, a gazdaságossági szem­pontok messzemenő figyelem- bevételével alakították át termelésük szerkezetét, a nö­vénytermesztési ágazatot pe­dig a nyereséges kulcsága­zatok szolgálatába állították. A szántóföldön tehát első­sorban takarmánynövénye­ket termelnek. Megőrizték azonban a szövetkezetek egyesülés előtti hagyományait is, s mivel a Blagojev téesznek és a gödi szövetkezetnek nagy tapasz­talatai voltak a zöldségter­mesztésben, a mai Duna- menti Tsz is foglalkozik ezzel az ágazattal. Ma mindössze nyolcféle zöldséget termesz­tenek, de ezeket korszerű technológiával, 80 Százalék­Munkában a borsófeldolgozó gépsor ban gépesítve. A 150 hektá­ron termelt paradicsomot lé formájában szállítják tovább- feldolgozásra a Budapesti és a Nagykőrösi Konzervgyár­nak, a 100 hektárról betaka­rított zöldborsót pedig a Du­nakeszi és a Nagykőrösi Konzervgyárnak. Nagykőrö­sön srórítják a 30 hektáron termesztett gödi kaprot is. A lakosság ellátását szolgálja a tetemes mennyiségű vegyes zöldség, amelynek nagy ré­szét saját üzlethálózatukban értékesítik. A zöldségterme­lés mellett virágkertészettel is foglalkoznak. A gödi Duna-menti Tsz jól kihasználja a másokkal való társulás előnyeit. Három ter­melési rendszernek: a sorok­sári paradicsomtermesztési és a gödöllői borsótermesztési rendszernek, valamint a Taurina Hús- és Tejtermelő Közös Vállalatnak a tagjai, de részt vesznek 14 gazdasági társulás munkájában is. Terv­be vették - a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalattal közösen - egy olyan gazda­sági társaság létrehozását, amely ipari termékeik külföl­di értékesítésével foglalkozna. KEDVENC VIRÁGUK: A SZEGFŰ Állatorvosi tanácsadás a háztájiban Szép a termés a fóliatelepen A 31 éves ceglédi Ma­gyar-Szovjet Barátság MgTsz dolgozói kötelezőnek tart­ják tovább folytatni az elő­dök példamutató munkáját. Mind nagyobb feladataik megoldásához feltárják a rej­tett tartalékokat, új technoló­giákat alkalmaznak, gazda­sági társulásokhoz csatlakoz­nak. Kertészeti főágazatuk a legjelentősebb, éspedig a nö­vényházi szegfűtermesztésből és a cserepes növények el­adásából származó árbevéte­lük mindig a legmagasabb. Hatalmas területen, 5 hektá­ron épült üvegházakban nyolc éve termesztenek virá­gokat. Az idén az újratelepí­tett szegfű talaját 30 cm mélységben kicserélték, fel­újították, lehetőséget teremt­ve a termelés, az értékesítés, a virágexport fokozásához. A fóliatelepek 1979-ben már önálló egységként mű­ködtek. Országos érdeklődést váltott ki az elmúlt év őszén átadott, 10 000 m2 alapterü­letű, vízfüggönyös fóliatelep. A virágtermesztés mellett a szántóföldi zöldségtermesztés­hez is adtak 3 millió jó mi­nőségű zöldségpalántát ezek a telepek. A növénytermesztési fő­ágazatban 3677 hektáron a búzának, a takarmány- és hibridkukoricának van döntő jelentősége. A múlt év kedvezőtlen idő­járása, az aszály, a jégve­res az erdészeti és szőlészeti ágazatokban nagy nehézsé­geket okozott. Jó munkával, A szegfű üvegházi „lakótelepe” helyes költséggazdálkodással, a munkaerő átcsoportosításá­val ezekben az ágazatokban is sikerült pótolni a veszte­séget. Az állattenyésztési főága­zat három állatfajjal foglal­kozik: szarvasmarhával, ser­téssel, juhhal. A tejtermelés egy év alatt 7%-kal emel­kedett, egy tehén átlagban 3908 litert adott. Hízómarha­tervüket 374 darabbal telje­sítették, és sikerült előrelép­ni az üszőnevelés terén is. A sertéstenyésztés tavalyi leg­nagyobb eredménye a gaz­daságos malacnevelés. A ju­hászat árbevételi tervét túl­teljesítették. Kedvezőek a juh- tenyéstés feltételei, ezért ezt az ágazatot a termelőszövet­kezet a jövőben fejleszteni kívánja. Jelentős a ceglédi Ma­gyar-Szovjet Barátság MgTsz élelmiszerfeldolgozása és ke­reskedelmi tevékenysége is. Vágóhíd, húsfeldolgozó, sütő­üzem működik itt. Saját ve­gyes-, hús-, zöldség- és virágboltjaikban árulják ter­mékeiket. Vendéglátó egysé­geik is kedveltek. A szolgál­tató főágazat pedig jelentős elvárásoknak felelt meg. A gépesítési főágazat a munkagépek javításán kívül ellátja az épületek, építmé­nyek karbantartását is. Az ágazat munkája biztonságos technológiai alapot ad a ter­melés növeléséhez. A szövetkezet segíti tagjait a háztáji művelésében, te­nyészállatok, tápok és takar­mányok, növényvédő szerek, mezőgazdasági kisgépek ér­tékesítésével, állandó szak­mai és állatorvosi tanács­adással, jól szervezett felvá­sárlással. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet egész sor közös vállalkozás­ban, társulásban vesz részt, amelyekben sikeresen javítja termelési eredményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom