Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

/ PEST MEGYEK VILÁG PÍ01E7Á8JA1, ESYüÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A XXIV. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT Kanyarban R álel az ember egy szóra beszélgetés köz­ben, s az úgy csim­paszkodik rá, mint rák a vízben kotró gyermek uj- jaira; szinte már semmi másra nem tud figyelni, csak arra a szórákra, szi­szeg tőle, de bízik is, hogy meglesz a zsákmány. így jártam nemrég, amikor a társadalmi munkában sok sikert megért — a közsé­gek versenyében egyszer első helyezést szerzett — település tanácselnökével, szót váltva azt hallom: ka­nyarban vagyunk most a fejlesztéssel, nem tudni, mi hogyan lesz a következők­ben, hát bizony a társa­dalmi munka sem valami fényes, nem merjük felbiz­tatni az embereket, mihez kellene majdan a segítség. Az óvatosság, a körültekin­tés mindig vonzó, de csak akkor, ha o cselekvés ér­dekében mérlegel, tapo- gatódzik, s nem azért, hogy visszafogja a megtehetőt, lelassítsa a lendületben le­vő embert Kanyarban? Nos, ne tagadjuk: valóban vannak a fejlesztésnek — nemcsak a településeken, hanem a termelőágazatok­ban is — olyan részei, ahol a kanyar megkívánta las­sítás tény, mert kanyarod­ni kell az ésszerűség, a cél­szerűség eddiginél határo­zottabb irányba. Ha ebből azonban arra következtetnek némelyek, hogy minden tekintetben, minden részterepen a ka­nyar a jellemző, akkor ab­ból nagy baj lehet mert éppen az illan el, ami ilyen helyzetben nem nél­külözhető: o helyi találé­konyság, a tartalékok fel­kutatása és hasznosítása. S mert a kanyar kifeje­zést ugyan először hallot­tam, ám amit jelzett, azt a legutóbbi hónapokban gyakran és sok helyen, ér­demes eltöprengeni azon, vajon ez a felfogás szül-e akarva vagy akaratlan újabb nagy eltéréseket a .társadalmi munka ered­ményeiben, sikereiben, an­nak ellenére, hogy ezek a különbségek már napjaink­ban is elgondolkoztatóak, mert szembeszökőek. S zép, hosszú listát so­rolnak arról Aszó­don, hogy a gyerekek — a Petőfi Sándor Gim­názium és Gépészeti Sza- középiskola diákjai — mi mindent hoztak össze ön­tevékenyen. Ha nincs tár­sadalmi munka, akkor — például — ma sem lenne a srácoknak klubjuk, kon­dicionálótermük, hogy csu­pán kettőt emeljünk ki a lehetséges tények közül. Igaz, itt összetalálkozott az önzetlen összefogás és az intézmény — a tanács költségvetése — pénze, mert bizonyos berendezési tár­gyakat lehetetlenség társa­dalmi munkában elkészí­teni. Sok minden másban azonban az ifjak nem tip- ródtak azon, van-e, s ha igen, hol a „kanyar”, ha­nem csinálták azt, amit le­hetett, mázoltak, parkot gondoztak, sok munkát fek­tetve ezekbe bele, s alig valami forintot igényelve. Bizonyára aligha mon­dunk újat az olvasónak az­zal, ha leírjuk: nem a gyermekek mentalitása a jellemző Aszód lakóinak összességére, bár nem len­ne szégyen követni példá­jukat. Egy településen be­lül is jelentős eltéréseket találhatunk korcsoportok, munkahelyek társadalmi munkájának értéke s még inkább e teendők íneglelé- se, vállalása között, s ez természetes, hiszen ponto­san az önkéntesség adja a magyarázatát az élen, kö­zépen, hátul rangsornak. Nagy összesítésben azon­ban ezeknek a különbsé­geknek nem szabadna túl­zottaknak lenniük, mond­juk járás és járás össze­hasonlításakor, vagy vá­ros és város teljesítményét mérlegelve. Az eltérések azonban meghökkentően nagyok; kétszerestől ötszö­rösig terjednek. Százhalom­batta egy lakosára tavaly 934 forint értékű társa­dalmi munka jutott — a megyei áltag 415 forint volt —, sok más mellett- kilencven gyermeket be­fogadó bölcsőde, s negy­ven kicsinek otthont adó óvoda bizonyította az ösz- szefogás lehetőségeit s természetesen eredményeit. Ha most ezzel összevetjük a nyolc város közül az Utol­sót — szándékosan kerül­ve megnevezését —, ak­kor azt kell mondanunk, hogy ott egy lakosra szá­mítva meg összegében is a legkisebb vow a teljesít­mény, a sz >mbattai- nak, csupán a<. óiőde. H a a járások kerülnek mérlegre, ott sem sokkal kiegyensúlyo­zottabb a rangsor, az évek óta első —, s lehet-e egy területrész véletlenül, sze­rencsésen ismétlődően el­ső? —. váci járásban há­rom és félszer akkora az egy lakosra számított tár­sadalmi munka értéke, mint a kilenc járás közül a kilencedik helyet elfog- . lalóban. Semmi nyerseség nincs tehát annak kimondásában, hogy a megye évről évre nagy iramban gyarapodó ilyen eredményeiben ko­rántsem érvényesül a köz­teherviselés. Vannak, akik nagyon sokat — szinte erejükön felül — tesznek, s vannak, akik a sík úton is minduntalan kanyar fel­bukkanását vélelmezik, így lelve indokot, mentsé­get a lassúságra. S ez már nem annak gondja, tarto­zéka, hogy a népgazdaság adott helyzetéből követ­kezően hogyan alakulnak majd a fejlesztési források, sokkal inkább vonzata, mégpedig tartósan annak a magatartásnak, irányítási, vezetési módszernek, amely nem lát veszteséget a kiak­názatlan lehetőségekben. Ennek a felfogásnak a kö­vetkezményeit éppen a sző­kébb pénzalapok miatt, aligha engedheti meg tar­tósan magának a — la­kosság! Mert pontosan ar­ról van szó, hogy az élet- körülmények ezernyi apró- ságggal javíthatók, minden­fajta beruházás, pénzköl­tés nélkül, de ehhez fel kell ismerni a megtehetőt, szervezni a cselekvést, ér­velni, mozgósítani, példát mutatni, s ha mindez együtt sem hoz eredményt, akkor, de csak akkor sza­bad panaszkodni, kanyarra hivatkozni, magyarázkodni. Hisszük: ha mindaz, amit az előbb felsoroltunk, úgy történne, ahogy keli. akkor nem lenne miért panasz­kodni. Mészáros Ottó Pártközi megbeszélések A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására augusztus 9 —15. között látogatást tett hazánkban Jack Woddis, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja. Jack Woddist fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A vendéggel megbeszé­lést folytatott Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője. Jack Woddis látogatást tett az MSZMP Politikai Fő­iskoláján és Veszprém me­gyében. Ám trlkofmány iisifeSefére épültek Qvcda a lakótelep közepén Sokan panaszolják Vácott, a Földváry téri lakótelepen élők közül, hogy otthonuk környé­ke az idők ' múlásával egyre inkább kőrengeteghez lesz ha­sonlatos. Eme megállapítás ta­lán túlzás, de az igaz, hogy kevés a játszótér, a park, ne­hezen találnak maguknak nap­közben helyet a gyerekek. A tervezők most gondoltak az apróságokra. Ennek bizonysá­ga a pénteki óvoda-bölcsőde avató ünnepély. A lakótelep közepén a leg­szebb, a legtágabb telket tar­togatta a város gyermekintéz­mény céljára. S hogy jól tet­ték, annak bizonysága, hogy a tegnapi hivatalos eseményen is számos kisfiú és kislány szökött meg szüleiktől, vette birtokába az inkább villapark­ra, kertre emlékeztető udvart, játszóteret, a környékbeli há­zak ablakában, s az ünnepsé­gen részt vevő több ezer em­ber örömére. Weisz György, a városi ta­nács elnöke nyitotta meg a megemlékezést, melyet ott volt Frankó János, a váci járási pártbizottság első titkára, Pál­mai László, a városi pártbi­zottság titkára, dr. Csalótzky A váci új óvodát és bölcsődét Barinkat Oszkárné avatta fel (képünkön fönn) Barcza Zsolt felvétele György, a Pest megyei Tanács vb-titkára és a testvérváros, Gödöllő tanácselnöke, Bene­dek János. Barinkai Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára mondott be­szédet. Méltatta az alkotmány ünnepének jelentőségét, majd arról szólt, hogy o megye is­ABC Solymáron, húsbolt Pilssszentivánon Jobb ellátás a Budai járásban Tegnap délelőtt megnyitot­ták a solymári lakótelepen az új, 436 négyzetméter alapte­rületű ABC-üzletet. A Nyu­gat-Pest megyei Kereskedelmi Vállalat 71. számú boltját Lip- pai József igazgató adta át — jelképesen — Bognár Lajos­nak. a nagyközségi tanács el­nökének. Az építkezés 6,7 millió fo­rintba került, ebből 1,1 millió forint a gépi berendezés ér­téke. A tíz hűtőpultban és a gondolákon gazdag áruválasz­ték fogadta az első vásárlókat. Jellemző az üzlet szükségessé­gére, hogy . már a nyitás előtt csaknem harmincán tolongtak előtte. Az üzlet egyelőre — eladók hiányában — reggel 7 órától délután ötig tart nyitva, no­ha a fővárosban dolgozók ké­sőbb érnek haza. Ma még az is gondot okoz, hogy a bolt előtti térség nincs lebetonoz­va, s a sárga agyagot egy kis eső is sártengérré változtat­hatja. Hamarosan sor kerül azonban ennek rendezésére is. A solymári ABC az első olyan üzlete a NYÉK-nék, ahol megteremtették az úgy­nevezett éjszakai zsiliprend­szert. A raktár egy helyiségé­hez a szállítóknak van kul­csuk, oda berakják a tejet és a kenyeret, amelyet reggel ép­ségben és hiánytalanul megta­lálnak majd a bolti dolgozók Az üzlet tervezett havi for­Nyitás előtt a solymárt, bctonyp elemekből készült ABC-üzlet gálma kétmillió forint, ám meglehet, hogy a PEMÜ-ben dolgozók és a községbeliek ennél többet vásárolnak ★ Nemcsak Pest megyében, hanem országszerte is gond a kisközségek kereskedelmi ellá­tása. Ezek a települések ugyanis többnyire kis pénz­ügyi alappal rendelkeznek, melyet községfejlesztésre, így például a kereskedelmi háló­zat korszerűsítésére fordíthat­nak Éppen ezért örvendetes, hogy Pilisszentivánon tegnap az alkotmány' ünnepének tisz­teletére új húsboltot avattak fel a Szabadság úton. A hetvenkét négyzetméter alapterületű üzlet bizonnyal hozzájárul majd a község szín­A társadalmi összefogással épült pilisszentiváni húsbolt Halmágyi Péter felvételei Fuvarozási igények, lehetőségek Tanácskozott a Pest megyei szállítási bizottság Az idei mezőgazdasági szál­lítások alakulása, a várató őszi fuvarozási igények, a gazdaságok szállítási együtt­működése szerepelt a Pest me­gyei szállítási bizottságnak tegnap, a megyei tanács szék­hazában tartott értekezletén. A téma előadója Stágl József, a megyei tanács mezőgazdasá­gi osztályvezető-helyettese volt. A szállítási bizottság még meghallgatta, illetve megvitatta Paisch Nándornak, a Volán 1. sz. Vállalat igaz­gatójának, s Tuza Sándorné dr.-nak, a Mészöv elnökének a lakossági szállítási igények teljesítése érdekében tett in­tézkedéseikről szóló beszámo­lóját. A mezőgazdasági szállítá­sokról, a fuvaroztatók és fu­varozók együttműködéséről la­punk 3. oldalán olvashatnak. vonalasabb s bőségesebb hús­ellátásához. Különösen figye­lemre méltó, hogy az üzletet a helybeliek javarészt társa­dalmi munkával hozták létre. P. J. mét tartalmasán, gazdagon ün­nepli augusztus 20-át. Óvodák, iskolák, bölcsődék, ABC-áru- házak, tornacsarnokok készül­tek el nem kis társadalmi ösz- szefogással. Valamennyi közül annak örülünk a legjobban, amikor gyermekintézményt nyithatunk, hiszen ez egyben a jövőért érzett felelősséget is jelenti. Vác város sokat tett ennek a célkitűzésnek a megvalósí­tásáért, hiszen — különösen az új intézmény elkészülte után — gyakorlatilag minden gye­reket fel tudnak venni óvodá­ba, bölcsődébe. Ebben az öt­éves tervben már ez a harma­dik óvodaavatás, így a legtöbb gyerekét már lakóhelyük köz­vetlen közelében tudják elhe­lyezni. Ezután óvodások köszöntöt­ték rövid műsorral a felnőtte­ket, majd dr. Koncz Károly, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának elnöke 5 kiváló és 5 érdemes társadalmi munkás kitüntetést adott át. Somorjai Béla, a kivitelező Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója oklevelekkel és juta­lommal fejezte ki elismerését az építkezés legjobbjainak. Barinkai Oszkárné vágta át a 100 személyes óvoda és a 60 személyes bölcsőde megnyi­tását jelképező nemzetiszínű szalagot, majd Pelczéder Ti- borné vezető óvónő kalauzo­lásában sok százan nézték meg a legkorszerűbb elvek szerint, jó munkával épült, gazdagon berendezett gyer­mekintézményt. Cs. A. Ötletbörzék, KlSZ-védnökségek Vedd észre, tedd szóvá! Köztudott: országszerte ala­csony a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok között a KISZ- tagok száma. A szentendrei járásban a 20 százalékot kö­zelíti arányuk, a monoriban a 24-et, de az egyes szövet­kezetek között is nagyok a különbségek. Azok a két já­rás között más tekintetben is: míg a szentendreiben egyet­len ifjúsági szocialista bri­gád sincs a tsZ-ekben, a mo­noriban 14 is akad, s meg­esett, hogy — a Kék Duna Szakszövetkezetben, s az Út­törő Tsz-ben meg sem hir­dették az Alkotó ifjúság pá­lyázatot. Ami a közös: mindkét já­rásban nagy részt vállalnak a fiatalok a társadalmi mun­kaakciókból, a kommunista műszakokból, s törekszenek a fiatal agrárszakemberek ta­nácsainak megerősítésére. Nincs ok persze a borúlá­tásra sem, illusztrálja ezt né­hány példa: az Óbuda Tsz és a Kék Duna Szakszövetkezet fia­tal gépvezetöi azt vállalták, hogy télen felkészítik a gé­peket a nyári csúcsmunkára, s az állásidők csökkentésére akár társadalmi munkában is kijavítják azokat. Nemcsak e két szövetkezetben, hanem másutt f.s gyakorlat már: be­gyűjtik a fáradt olajat. A Mo- nőri Állami Gazdaság fiatal­jai az erőgépek üresjáratai­nak csökkentésére, a Rákos­mezeje Tsz KISZ-tagjai a szállítás ésszerűbb tervezésé­re vállalkoztak. Néhol a Vedd észre, tedd szóvá! mozgalom lendült fel, másutt ötletbörzé­ket tartanak vagy éppen véd­nökséget vállalnak egy-egy munkafolyamat gazdaságosab. bá tétele felett, mint például Pilisen a PENOMAH fiataljai. Sorolhatnánk még a többé- kevésbé sikeres, a jót inkább ígérő kezdeményezéseket, vi­tathatatlan azonban: sajátos, a formalizmustól mentes, s mindenütt az adott munkahely feladatait szem előtt tartó vállalásokkal segíthetik leg­jobban a KISZ-szervezetek a mezőgazdasági termelést is. Ez ügyben pedig mindkét já­rásban több tapasztalat, na­gyobb céltudatosság szüksé­geltetik a szövetkezetek részé­ről éppúgy mint a KISZ-fia- talokéról. Tarka tehát a kép: a me­zőgazdasági . üzemekben nem­csak a gazdálkodás sikeressé­gétől, a KISZ-szervezet tag­jainak rátermettségétől függ: eredményes-e a fiatalok rész­vétele a termelést segítő mozgalmakban. Legalábbis eZ tűnt ki a KISZ Pest megyei bizottságának tegnap délelőt­ti ülésén a két beszámolóból, amelyeket a témáról Megán Mária, a szentendrei és Fodor Sándor, a monori járási KISZ- bizottságok titkárai tartottak. KÖZELET Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke és Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese búcsúlátogatáson fogadta Ab­bas Dowlatshabit, az Iráni Iszlám Köztársaság rendkívü­li és meghatalmazott nagykö­vetét, aki végleg elutazott Bu- dapestrőL

Next

/
Oldalképek
Tartalom