Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

VA A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 13., SZERDA Városi strand Nagyobb lesz és korszerűbb Még csak terv, de támogatják IS Országosan is jelentős épít­kezésről beszélnek a városban. Vácott sokan úgy vélik, hogy a jelenlegi városi fürdőt a Csokonai utca felé bővítik, nemzetközi versenyekre is al­kalmas fedett úszómedencét építenek. A területet egy híd­dal összekapcsolják az Ifjúsá­gi Parkkal, ahol a Duna mel­lett napozóterületet alakíta­nak ki. A pesszimisták vi­szont azt mesélik, hogy a vá­rosi fürdő zártságával meg­szüntetésre van ítélve. Az If­júsági Park most épülő részé­re terveznek két ötven mé­ter hosszú medencét, de az új fürdő kialakításához nin­csen elegendő pénz és így minden marad a régiben. Fedett lehet Farkas Vince, a városi für­dőt működtető Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat főmérnöke erről a következő felvilágosí­tást adta: — Az optimisták jól tájé­kozottak. A strand befogadó- képessége kicsi. Ezért olyan döntés született, hogy nem új fürdőt kell létesíteni, hanem a régit bővíteni. Az elhatáro­zás után a tanulmánytervek is elkészültek. A városi für­dőt a Csokonai utca felé bő­vítjük. Itt lelátó, eléje pedig ötven méter hosszú, feszített víztükrű úszómedence épül úgy, hogy később esetleg fe­dett medencét is ki lehessen alakítani. Az uszoda és a le­látó merőlegesen az Ady Endre sétányra épülne fel, szemben a mai fürdővel. A városi strand éppen zárt­sága miatt különleges, érde­kes alkotás. Bent épül a vá­ros központjában, de zártsága miatt szépen illeszkedik a tér hangulatához. Amikor belép az ember, feloldódnak a ba­rokk nyomasztó cifraságai, ki­tárul a Duna-kanyar, csodála­tos panoráma terül eléje és napfényes, levegős hely veszi körül. A szakemberek véle­ménye szerint a tájegység egyik legjobban megoldott lé­tesítménye ez. Észre kell ven­ni azt is, hogy a környék für­dői mennyivel tisztábbak más strandokhoz viszonyítva, s ezek közül is leginkább a váci, s ez az itt dolgozók jó munká­ját dicséri. — Vajon nő-e majd a zöld­terület is? — Igen, és nemcsak a te­rületén belül, hanem azon kí­vül is. A fürdő mai térségé­ből kiindulva egy átjárót ter­vezünk az Ady Endre sétány és az Ifjúsági Park sétaútjai fölött a DunáhoZ, s ott egy nagyobb területet alakítunk ki a napozók részére. Több zöld — Az anyagi eszközök és a kivitelezőit: n.ánya miatt ne­tt a előfordul, hegy nem való­sulnak meg az elkepzelesek. Ez vajon nem ilyen terv? — A szükséges negyvenhat és fél millió forintból a ta­nács már harmincegy milliót garantált. A többihez állami segítség kellene; s erről tár­gyalásokat folytatunk. A ki­vitelező a mi vállalatunk lesZ. A terv elkészítésére a Mély­építő Tervező Vállalat két neves mérnökét, Adamis Gé­zát és Zsuffa Andrást kér­nénk fel. akik fürdőfejlesztés­ben igen sok helyen, nem­zetközi szinten is igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. Elég, ha Lepencére és Haj­dúszoboszlóra hivatkozom. Amennyiben a pénz rendelke­zésünkre áll, 1981 második félévében a munkákat elkezd­jük és 1982. év végére be is fejezzük. Feszített tükör — Az úszómedence a leg­korszerűbb Dyvidag utófeszíté' ses technológiával készül. Vállalatunk közösen a Főváro­si Vízművekkel kidolgozott egy eljárást, melynek lényege az, hogy az eddigi munkála­tok idejét negyedére csök­kentjük, ugyanakkor minősé­gileg is jobb, csempézett me­dencét építünk előregyártott elemekkel. A városi fürdő bővítési munkálataival egy időben vízkeverő berendezési is lé­tesítenek, amely lehetővé te­szi a víz folyamatos tisztí­tását és cseréjét. — A beruházások alkalmá­val gyakran megfeledkeznek a kiszolgáló egységek építéseiről. Szép és gondozott fürdőnkben most csak két büféablak van. Gondolnak-e kölcsönzőre, új­ságárus, könyv, trafik, halsü­tő, tej-termék pavilonokra, s nagyobb kerthelyiségre is? — A tervben ezek nem sze­repelnek, de szívesen tár­gyalunk erről a vendéglátó partnerekkel. Tömény szeszt és bort persze nem árusíthat­nak itt, csak üdítő italt, gyen­ge szesztartalmú sört és az ételek széles választékát. Ab­ban is látunk fantáziát, hogy a vendéglátóipar jelenlegi egy­ségét kulturált körülmények között bővítse. A XVIII. szá­zad közepén itt épült fel a város első sörháza, melynek pincéjében gyártották a híres váci sert. Edzőtermek, különleges ét­termek. Ezekről egy későbbi fejlesztés során is gondolhat­nának — jutott eszembe, mi­után a főmérnöktől elköszön­tem. Mészáros Gyula Dohrij gyeny, jó napol Völgyek, dombok közt takaros falu Az emberek szorgalmát dicsérő épületek Az országút jobb oldalán görnyedt hátú nénike lépett ki a bokrok közül. Kollégánk visszatolatott a gépkocsival. — Tessék beszállni! — Először a kapának csináltunk helyet a hátsó ülésen, aztán neki. — Az autóbuszt vártam, kedveskéim, csak Csővárig mennék. — Mit tetszett dolgozni? — Most a ribizlit kellett megkapálnom, mert az na­gyon gazos. — A család, az unokák? Nem segítenek? — Dehogynem, csakhát ne­kik is megvan a maguk dol­ga. Én meg már nem tudok otthon ülni, az a jó, ha dol­gozhatok. — Hány éves tetszik lenni? — Nézzen a szemem közé és mondja meg. — Hetvenöt? — Az ám! — kacag vékony, érdes hangon. — Jó is lenne. Nyolcvanöt, fiam, nyolcvanöt. De én még nem voltam soha orvosnál, s beteg sem. Magyarok és szlovákok Tipikus alakja e táj lassan­ként elbúcsúzó, nehéz mun­kától és sorstól szívósra ed­zett korosztályoknak, akik már a történelmet hordozzák emlékeikben. Nyári forróságban robog to­vább a gépkocsi a Cserhát Helyzetkép a gazdaságról Megjelent a Galgavölgye Híradó, a püspökhatvani ter­melőszövetkezet dolgozói lap­jának augusztusi száma. A ve­zércikk címe: Alkotmány és kenyér, s bevezető gondolata az, hogy augusztus 20-án együtt köszöntjük népi alkot­mányunkat és az új búzából sütött kenyeret. Dr. Angyal Vendel termelé­si elnökhelyettes részletes helyzetképet ad a Galgavöl­gye Mgtsz első féléves gazdál­kodásáról. Január-június havi árbevételük 81 millió forint volt, ez megegyezik az álta­luk tervezett bevétellel. A há­rom fő ágazat — a növényter­mesztés, az állattenyésztés és az ipar — munkája jó, ered­ményei bizalomkeltőek. A má­sodik vágású luce, .iából ed­dig már több min- 80 vagon került kazalba, s ez a terme­lőszövetkezet fennállása óta most sikerült először. A kis lap hét jellegzetes képet közöl az 1980-as ara­tásról, ahol már döntően a korszerű gépeké a szó. Bemu­tatja a június I9-én megala­kult új nagyközségi közös ta­nácsot. Interjút közöl Farkas Zsuzsával, a helyi művelődési házak igazgatójával és Bala­toni Dániel építésvezetővel. Növényvédelmi előrejelzés és több más hasznos tudnivaló egészíti ki a most megjelent számot. (Papp) Nyári tárlat A nyaranta ismétlődő kép­zőművészeti tárlatot az idén augusztus 15-től szeptember 21-ig láthatja a váci képző­művészet iránt érdeklődő kö­zönség. A Március 15. tér 19. sz. bejáraton át megközelít­hető Görög templomban pénte­ken délután 16 órakor Weis2 György, a városi tanács elnö­ke nyitja meg a Vak Bottyán Múzeum által rendezett kiál­lítást. Élénk forgalom az ABC-ben Városi színvonal. Mindig élénk a forgalom az acsai önki- szolgáló rendszerű ABC-áruházban, melynek havi forgalma meghaladja a hétszázezer forintot. Bőséges áruválaszték. A gyümölcsféleségek a legkeresettebb cikkek közé tartoznak. Ebből ritkán jut elég a vásárlóknak. Iv&nyi Károly felvétele gyönyörű, lágy ívelésű domb­jai között. Az esős időszak után még mindig üdezöld me­zőkön itt-ott szénarendek szá­radnak, s napraforgótábla sárga virágai teszik változa­tossá a vidéket. Ácsára érke­zünk. Faiunézőbe, amolyan mi újság alapon. Az egykori Prónay-Kastély barokk épüle­te magasan emelkedik a fa­lu fölé, s kéményén gólya ke­lepéi. Nem a hírhedt Horthy- terrorista otthona volt ez. Azután, hogy a környék bir­tokosai gyakran változtak a környéken, a XVI—XVIII. században az a Prónay-csa- lád szerez felette hűbéri jo­got, akik közül Prónay Sán­dor báró (1780—1839) a Ma­gyar Tudományos Akadémia tagja is volt, s ennek működé­sét anyagilag is támogatta, a magyarok eredetét is kutatta. A közintézményeken két­nyelvű feliratokat látni. Az étterem szlovák neve restau- racia. Az idősebbek egy ré­sze még népviseletben jár, az asszonyok derekán ring a szép ráncos szoknya. A nők főkö­tőt, vagyis trtacs-ot viselnek, s ennek másik változata a legöregebbek csepjec viselete. A tanácsházán azt, mond­ják, a lakosság fele szlo­vák, s Lackó Mária úgy írja fel a szavakat, ahogy itt ej­tik. Dobro rano a jó reggelt, Dobrij gyeny jó napot, a Dob- rij vecser pedig a jó estét je­lenti. Csakhogy ezt most nem nagyon van kinek mondani, mert az emberek többsége a földeken szorgoskodik. — Más ez, mint az irodal­mi szlovák — magyarázza al­kalmi nyelvtanárunk, de több is, mint tájszólás. Komáromi Gyula vb-titkár és Farkas Zsuzsa főállású nép­művelő még az első tapaszta­lataikat rendezgetik. Alig egy hónapja kerültek a községbe, a titkár Tolcsváról, a nép­művelő Egerből, friss diplo­mával a kezében. Az itteni tanácsháza a székhelye a má­sik három társközség. Csővár, Galgagyörk és Püspökhatvan választott testületének is, s a térségben 5 ezer 600 ember ügye, gondjai felől kell in­tézkedni. Friss diplomával Nádasdi Ottóné is részt vesz a beszélgetésben, ő ismeri a helyi körülményeket. — Mit csinálnak, miből él­nek itt az emberek? — A lakosságnak több mint Pálya széli feljegyzések Régen látott és várt gólzápor A krónikásnak eszébe ötlött: milyen kár, hogy nem tanult gyorsírást... A Váci Izzó—Pénzügyőr találkozó első félidejében olyan sebességgel váltogatták egymást az események (főként a vendégcsapat kapuja előtt!), hogy az újságíró kénytelen volt letenni a tollat, s em­lékezetébe vésni a történéseket. A jegyzetelésre nem adtak időt a játékosok — és ki az, aki szándékosan le­marad egy sor remek akcióról? Ha a vasárnapi mérkőzés valamennyi részletéről szót ej­tenénk, alighanem napokon át cikkezhetnénk az összecsapás­ról. Természetesen, erre nincs lehetőség, így csupán néhány különlegességet ragadunk ki az élvezetes kilencven perc jelenetsorából. A főszereplők: a váci labdarúgók — és a kö­zönség ... A váci Nelinho Az 1978-as labdarúgó-világ­bajnokság talán legparádé- sabb gólját a brazil Nelinho lőtte az olaszok, pontosabban Dino Zoff hálójába. A dél­amerikai jobbhátvéd az oldal­vonal közeléből, mintegy negyven méterről zúdította kapura a labdát, s Zoff csak akkor eszmélt, amikor a háló már zörgött. Nos, a váci mérkőzés Ötödik percében hasonló megoldás­nak lehettek tanúi a nézők. Valuch terelgette a pettyest a jobb oldali mészcsík mentén, majd e „lehetetlen” helyzet­ből lövésre vállalkozott, s a labdával gondosan kiporolta a Pénzügyőr-háló bal sarkát. Mellesleg, minden egyezik: az oldalvonal, a váratlan szurka, a ritkán látott találat, sőt az is stimmel, hogy Valuch — miként a brazil kolléga — ugyancsak jobbhátvéd. Lehet, hogy a legközelebbi találkozón Schumann Dirceut, Strausz Amaralt, Papp pedig Róber­tot utánozza majd? A vasárnapi összecsapás leg­jobb játékosa a váci jobbfe­dezet, Bera volt. A középpá­lyás rendre megszerezte a labdákat, kitűnően indított, a befejezéseknél is ott volt, ám az i-re nem sikerült föltennie a pontot. Egy ízben pedig iga­zán nem sok hiányzott... A Pénzügyőr cserekapusa, Gö­dör röviden ütött ki egy be­ívelést. Bera rácsapott a lab­dára. s elemi erővel, kapásból a bal sarokba lőtt. Tombolt a váci tábor: „Micsoda gól!” — ám Nagy játékvezető más vé­leményen volt. Ö úgy látta, hogy a lövés pillanatában Papp szabálytalankodott, avagy lesen állt. Azért találgatunk, mert hogy miért ítélt Pénz­ügyőr-szabadrúgást, azt csu­pán maga a bíró tudja ... Szávai, a nyurga csatár csak a 68. percben lépett a pályára ám e rövid idő alatt is hasz­nossá próbálta tenni magát. Sikerült! A fiatal támadó előbb fejjel vette be a pasa­rétiek hálóját, majd egy jól irányzott lövéssel is próbára tette a háló szakítószilárdsá­gát. Szávai mindössze huszon­két percet töltött a játéktéren, s ezalatt két gólt lőtt. Kérdé­sünk: mi lett volna, ha végig játszik? ...és a közönség Egy dolog nem tetszett az 5-1-es váci győzelmet hozó ta­lálkozón: a közönség egy ré­szének egészen furcsa maga­tartása. A szóban forgó „szur­kolók” a tekintélyes előny el­lenére is sértegették Sipőczé- ket. az Izzó-játékosok szinte valamennyi megmozdulásában találtak hibát. Pedig öt gólt már nagyon régen szerzett a váci csapat, a legutóbbi baj­nokságban is csupán három alkalommal sikerült — nerq ötöt, hármat lőni: a Bem SE (3-2), a Kecskemét (3-1) és a 22. sz. Volán (3-3) ellenében, s egy kivétel: 9-1 a Jánoshal­mával szemben, de az a csa­pat sereghajtóként búcsúzott a labdarúgó NB II-től... Va­jon emlékeznek-e minderre a bogaras váci drukkerek? Hegyi Iván a fele tartozik a püspökhat­vani tsz-hez, amely búza-, ku­korica-, újabban lucerna- és cukorrépa-termesztéssel fog­lalkozik a környéken. Egyik jellemző termény itt az uoor- ka, amelyet a háztájiban is sokan termelnek, s jó kereset­kiegészítő forrásnak bizonyul. A községben működik egy ki­sebb létszámú varroda is. Ezen kívül az ikladi műszer- gyár, a váci építőipar és más váci üzemek fogadják az in­nét bejárókat. Feltehetően szí­vesen, mert a falu képe, a szép, új, modern lakóépüle­tek az emberek szorgalmát bi­zonyítják. — Nekem szokatlan — mondja a vb-titkár — hogy itt. Pest környékén olyan alapve­tő ellátási gondok is vannak még, mint például a zöldség­beszerzés. Csővár kivételével ezen a környéken alig terem gyümölcs, s ezt is messziről kell hozni, az emberek nehe­zen jutnak hozzá. Ezen is se­gíteni kell. Nagy az áraminga­dozás, rosszak a tv-s vételi körülmények, pedig ezen könnyen segíthetne az ÉDASZ, ha akarna. Az emberek időn­ként itt is szívesen járnának étterembe és eszpresszóba, ha kulturáltabbak lennének a kö­rülmények. Friss szemmel ezek tűnnek fel a leginkább. Kedvező tapasztalatként pe­dig az, hogy a helybeliek szí­vesen fogadják azt, aki a dol­gaik intézése végett érkezik. Ácsán már a lakások 75 szá­zalékába vezethették be a víz­vezetéket. A többi községben a megyei gyorsított program részeként központi támogatás­sal épül a gerincvezeték, s a PVCSV-nek már decemberre át kellene adnia, de a tapasz­talatok szerint erre nem való­színű, hogy sor kerül. Így hát ezt most a község vezetőinek a legaktuálisabb feladatként kell sürgetniük. Hagyomány és életmód — Mi még a családban is­mertük meg az anyanyelvűn­ket — mondja Lackó Mária, de ma már inkább csak az is­kolában lehet szlovákul ta­nulni. Igaz, a nemzetiségi es­tek, műsorok, mindig nagy sikert aratnak. A fiata­lok már nem járnak népvise­letben, de azt sem álh'thatom, hogy itt az emberek valami túl modemül élnének, bár a pénzük megvan hozzá. Keve­sebben indulnak innét világot látni, utazni, mint máshon- nét, s kevesebb a személyau­tó is. — Mire gyűjtik a pénzt? — Házra, aztán még na­gyobb házra — mondják a helybeliek közül többen. — Feltehetőleg másra is, s a fo­gyasztási színvonal sem ala­csony, amit az is bizonyít, hogy a község városi Színvo­nalú, önkiszolgáló ÁBC-áru- házában havonta 650—700 ezer forint forgalmat bonyolítanak le. Az óvodában épp alváshoz készülődnek a gyerekek. Laj­tos Jancsi, azaz Jan Lajtos le­fekvés előtt még elszavalja nekünk a szlovák versikét. „Enten tombitar / Szvatyíl Janó pugyillar”. ök már óvo­dás korban megismerkednek szüleik ősi nyelvével. A köz­ségi könyvtárban a felnőttek­nek is kínálnak nemzetiségi irodalmat, ám a tanácson úgy tudják, nem sok az olvasójuk. Talán segít majd ezen is. hogy ősztől Galgagyörkön függet­lenített könyvtáros irányításá­val működik a terület könyv­tárhálózata. Vele együtt 3 szakképzett népművelő, a mű­velődési ház igazgatója és munkatársa, a művészeti ve­zető segíti majd az egyete­mes emberi és a nemzeti kul­túra iránti érdeklődés felkel­tését. a nyelv ápolását. Kell az erő. nagy szükség van er­re. Bár azon egy kicsit lehet morfondírozni, hogv a három szakmai státus egyike közül nem kellett volna inkább egyet a technikai és admi­nisztratív feladatokra hasz­nálni? Azért, hogy a szakem­berek ideje és energiája ne forgácsolód ion szét a dologi ügyek inté^sével. Kovács T. István ISSN 0133—*759 «Vác« Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom