Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-13 / 189. szám

»frtHrT 'Jg xJhríav 1980. AUGUSZTUS 13., SZERDA FÓKUSZ Karakorum—80 Az indiai sajtó érthető ria­dalommal számol be arról, hogy katonai megfigyelők kí­nai és pakisztáni csapatössze­vonásokat észlelnek &i or­szág északi határán. Amikor ezt nyugati újságírók Iszlámá­bádban, illetve Pekingben szó­vá tették, azt a nyilvánvalóan gondosan egyeztetett választ kapták, hogy „a két ország bizonyos katonai egységeinek mozgása és átcsoportosítása a földcsus2!amlások és hegyomlá­sok elleni küzdelem jegyében vált szükségessé”. Természetesen sem Indiá­ban, sem másutt nem akadt egyetlen olyan újságíró, aki komolyan venné ezt az indo­kot. A kétkedést jogossá te­szik bizonyos előzmények. In­dira Gandhi kabinetje nemrég hivatalosan elismerte a népi Kambodzsa kormányát. Pe­king viszont ennek nyomán látványos ellenintézkedésként lemondta Huang Hua kül­ügyminiszter indiai látogatá­sát Átok a körök ugyanis, amelyekkel mind a pakisztá­ni, mind a kínai vezetés egy­re szorosabban együttműkö­dik, nagy veszélyt láttak az indiai lépésben: az ázsiai tér­séggel kapcsolatos stratégiai terveiket keresztezné az a láncreakció, amelyet a Heng Samrin-kormány elismerése el­indíthat. Ez azonban csak a közvet­len előzmény. Kína és a pakisztáni diktatúra között mar régebben szoros kapcso­latok szövődtek. Egy minapi közlemény szerint Peking az elmúlt három esztendőben mintegy kétmilliárd dollár ér­tékű katonai felszereléssel se­gítette Ziaul Hak pakisztáni államfő hadseregét. A tábor­nokot a közelmúltban Kíná­ban a legmagasabb szinten fo­gadták és egyebek között be­jelentették: készek „minden eszközzel” támogatni egy pa­kisztáni atombomba megterem­tését. Haknak megvannak a ma­ga belpolitikai okai is arra, hogy külső támaszt keressen rendszerének. Eddig pontosan kilencszer ígért választáso­kat — és pontosan ugyaneny- nyisZer szegte meg elnöki-fő­tiszti szavát. A legfrissebb je­lentések szerint a muzulmán színezetű Isztiklal Párt nyíl­tan távozásra szólította fel az államfőt. Ez új fejlemény, amelynek jelentőségét fokoz­za, hogy a párt állítólag szo­ros kapcsolatokat épített ki Hakkal szembenálló katonai vezetőkkel. A jelenlegi csapatösszevoná­sok zöme a kínai—pakisztá­ni együttműködéssel épített úgynevezett Karakorum-úton történik, amely közvetlenül veszélyezteti India stratégiai érdekeit. A mostani csapat­mozdulatokat megelőzte egy furcsa expedíció, amely a Karakorum—80 nevet,— fedő­nevet — viselte és amelyben pakisztániak és kínaiak mel­lett angol és amerikai „szak­értők” is részt vettek. Felada­tuk a jelek szerint inkább egy politikai földcsuszamlás előké­szítése, mint egy természeti földcsuszamlás elhárítása volt. Harmat Endre A választást jobban igazgatja A konvenció Carter! jelölte A Demokrata Párt 38. kon­venciójának nyitó ülésén, amely hétfőn este zajlott le New Yorkban, a küldöttek nagy többséggel elvetették Ed­ward Kennedy támogatóinak és a carteri politika ellenfelei­nek azt a javaslatát, hogy az egyes államok delegátusai sa­ját belátásuk szerint szavaz­hassanak a jelölt személyét il­letően. Ez lényegében azt je­lenti, hogy Carter újbóli jelö­lését senki sem tydja meg­akadályozni. A New York-i Madison Square Gardenban összese- reglett mintegy tízezer dele­gátus, vendég és újságíró sí­pokkal és kereplőkkel „ze­nélve”, plakátokat és zászlókat lengetve ülte, illetve többnyi­re állta vagy ugrálta végig a konvenció megnyitó ülését. A hatalmas csarnokban még egyszer összecsaptak a szen­vedélyek, de a szavazás ké­sőbb azt igazolta, hogy az ülésen történteknek már nem volt jelentőségük. A konven­ciót megelőző hetekben a Kennedy-tábor levelek és te­lefonhívások özönével árasz­totta el a delegátusokat, hogy eltántorítsa őket Carter olda­láról. Ennek ellenére helye­seknek bizonyultak azok a jós­latok, amelyek szerint a hata­lom pozícióival is rendelkező Carter, aki egy New York-i televíziós kommentátor meg­jegyzése szerint amu: „jobban igazgatja saját válasz­tási kampányát, mint az or­szágot”, képes elegendő nyo­mást gyakorolni saját küldöt­teire és megakadályozni a „palotaforradalmat”. Edward Kennedy hétfőn éj­szaka a Waldorf Astoria szál­lóban megtartott rövid sajtó- értekezletén elismerte, hogy Carter „imponáló győzelmet aratott” és bejelentette, hogy nem folytatja a harcot az el" nők jelöltségért. Kedden New Yorkban foly­tatta tanácskozását az ameri­kai Demokrata Párt országos konvenciója. A nemzetközi közvéleményt valóban foglalkoztató problé­mákról a konvenció üléstér­Atomstop-konlerencia Fokozott erőfeszítések szükségesek o nukleáris leszerelés érdekében Az atomfegyverek elterjedé­sének tényleges megakadályo­zását és a nemzetközi atom­energia ügynökség szigorúbb ellenőrző hatáskörét szorgal­mazta Ralph Earle amerikai delegátus az atomsorompó- szerződés betartását vizsgáló II. nemzetközi konferencia keddi ülésén. Az amerikai küldött felol­vasta Carter amerikai elnök­nek az értekezlethez intézett levelét. Az üzenet szigorúbb intézkedéseket sürget annak megakadályozására, hogy újabb államok jussanak az atom­fegyver birtokába. Carter a levélben azt ígér­te, hogy az Egyesült Államok folytatja a nukleáris fegyver­kezési verseny megfékezésére tett erőfeszítéseit. Az ameri­kai küldött felszólította a szer­ződést aláíró 114 államot, hogy nukleáris technológiát és be­rendezéseket csakis a nemzet­közi atomenergia ügynökség hathatós ellenőrzésével adja­nak tovább. Sigvard Ekiund, a szervezet vezérigazgatója ha­sonlóképpen aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mintegy tucatnyi nukleáris lé­tesítmény működik nemzetkö­zi felügyelet nélkül öt olyan országban, amely nem részese az atomsorompó-szerződésnek. Sigvard Eklund a konferen­cia megnyitásakor annak a kívánságának adott hangot, hogy a nukleáris hatalmak, az atomsorompó-szerződés ren­delkezéseivel összhangban ál­ló formában hajtsanak végre a nukleáris fegyverek hatását érzékeltető robbantást. Egy ilyen nyilvános nukle­áris robbantás a nemzetközi atomenergia ügynökség veze­tője szerint „Az egész világ sajtója számára képet adna az új típusú nukleáris fegyverek romboló képességéről". Ez pe­dig világszerte a nukleáris fegyverekkel szembeni nagy­szabású tömegtiltakozást von­na maga után. A fejlődő országok részéről Felipe Valdiviesco perui főde­legátus úgynevezett pozitív ga­ranciákat sürgetett. Mint is­meretes, eddig csak a Szovjet­unió vállalt olyan kötelezett­séget, hogy nem alkalmaz atomfegyvert azokkal szemben, akik lemondtak ilyen fegyve­rek gyártásáról és beszerzésé­ről, és nem állomásoztatnak atomfegyvereket saját terüle­tükön. A perui diplomata kemény hangon sürgette, hogy gyorsabb ütemben haladjanak előre az atomfegyverkísérletek teljes betiltása és a nukleáris leszerelés felé. Jeruzsálemről tárgyal a BT SzunkcióEervek izraeliéi szentben A Biztonsági Tanács tagjai hétfőn zárt ajtók mögött meg­beszélést folytattak Jeruzsá­lem kérdéséről. Azt a 40 isz­lám ország által a múlt héten CSAK RÖVIDEN... LI KUAN JU, a Szingapúri Köztársaság miniszterelnöke augusztus második felében a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. JUGOSZLÁVIÁBAN ezen a nyáron több mint 50 ezer ifjú és lány vesz részt önkéntes munkán az ország nagy épít­kezésein. Napjainkban egyebek között mintegy 1000 fiatal dol­gozik a dél-bánáti delibláti homokpuszta talajjavításán és erdőtelepítésén. Az újvidéki rádió jelentése szerint a delib­láti önkéntes munkatáborban jelenleg 27 csongrádi és hód­mezővásárhelyi KISZ-tag is dolgozik. NYOLCVANEGYRE emel­kedett az augusztus 2-i bolog­nai pályaudvari bombame­rénylet áldozatainak száma. Gondos orvosi kezelés ellené­re belehalt sebeibe Antonio Montanari 86 éves bolognai férfi, öt további személy még kritikus állapotban van. A rendőrség közlése szerint egy embert továbbra sem sikerült azonosítani. A 20 és 30 közötti szakállas férfi zsebében csu­pán egy párizsi metrójegyet találtak. A NATO fegyveres erői Autumn Forge fedőnévvel rö­videsen megkezdik két és fél hónapig tartó éves monstre hadgyakorlat-sorozatukat — jelentette be kedden Bemard Rogers amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek fő- parancsnoka. előterjesztett határozatterveze­tet vitatták meg, amely a Je­ruzsálem bekebelezéséről hozott izraeli döntés elítélését és Iz­rael elleni diplomáciai és gaz­dasági szankciók meghozata­lát követeli. A tervezet felszó­lítja Izraelt, hogy november 15-ig vonja vissza azt a par­lamenti döntést, amely — fi­gyelmen kívül hagyva az ezt tiltó ENSZ-határozatot — meg­változtatta Jeruzsálem jogál­lását és Izrael „oszthatatlan és örökös fővárosává” nyilvání­totta a várost. ENSZ-körökhöz közelálló források szerint a Biztonsági Tanács még ezen a héten Ösz- szeül a határozattervezet meg­vitatására, ezt megelőzően azonban tagjai újabb zártkörű tanácskozást tartanak; Befejezte munkáját Iránban a „Szabad Jeruzsálem kong­resszus”. A tanácskozáson 17 ország, illetve felszabadítás! szervezet képviselői arról tár­gyaltak, hogy miképpen lehet­ne felszabadítani az izraeli megszállás alól a mohamedán szent várost. A kongresszus röviddel azután ült össze, hogy Izrael hivatalosan és véglege­sen döntött Jeruzsálem annek- tálásárób méhen eddig nem volt szó. Paul Warnke, az Egyesült Ál­lamok volt leszerelési főmeg­bízottja kedden a New York Statler szállóban, a konvenció sajtóközpontjában találkozott az újságírókkal, s itt célzott rá, hogy ideje lenne elővenni a süllyesztőből a SALT—II. szerződés ratifikálásának kér­dését, amely meghatározó jel­legű a biztonság szempontjá­ból. Szovjet—NSZK vezetők táviratváltása A moszkvai szerződés tizedik évfordulóján Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Carl Carstensnek, az NSZK szövetr ségi elnökének és Helmut Schmidt szövetségi kancellár­nak a moszkvai szerződés alá­írásának 10. évfordulóján. A távirat hangoztatja, hogy A nemzetközi érdeklődés középpontjában Az NBK-NSZK csúcstalálkozó Az NDK sajtója kedden el­ső oldalon számol be arról, hogy Ewald Moldt nagykövet, az NDK állandó NüZK-Deli képviseletének vezetője hét­főn Bonn Dán hivatalosan is átnyújtotta Erich Honecker meghívását Helmut Schmidt számára, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja tegyen munkalátogatást a Német Demokratikus Köz­társaságban. A Neues Deutsch­land háromhasábos címben közli, hogy Honecker és Schmidt augusztus 28—29-én a Werbelin-tónál találkozik egymással. Pártállásra való tekintet nél­kül vezető helyen ad hírt kedden a Honecker—Schmidt munkatalálkozó hivatalos be­jelentéséről a nyugat-berlini sajtó is. Erich Honecker és Helmut Schmidt most harmadízoen találkozik: a két vezető po­litikus 1975-ben a helsinki konferencián ismerkedett meg személyesen, az idén májusban pedig Belgrádban folytatott megDeszélést Tito elnök te­metését követően. NSZK-kancellár eddig egy ízben járt az NDK-ban Wiuy Brandt személyében, aki az 1970 márciusáoan leoonyolí- tott határtalálkozó NDK-beli „fordulóján” Erfurtban tár­gyalt Willi Stoph miniszterel­nökkel a két nehiet állam kö­zötti kapcsolatok jogi alapjai­nak megteremtéséről. A két német állam vezető politikusainak hosszabb ideje tervezett, küszöbönálló talál­kozója kapcsán Berlinben em­lékeztetnek Erich Honecker- nek, az NSZEP KB főtitká­rának, az NDK Államtaná­csa elnökének állásfoglalásá­ra, aki a közelmúltban Ro­bert Maxwellnek, az angol Pergamon Press Limited ki­adó igazgatójának adott nyi­latkozatában a két német ál­lam vezetőinek párbeszédére utalva aláhúzta: az NDK szö­vetségeseivel azon fáradozik, hogy megakadályozza a vi­lágban levő jelenlegi feszült­ségek átterjedését az európai kapcsolatokra, s hozzáfűzte: „ezen a földrészen a nor­mális élet minden európainak, tehát az NSZK és az NDK polgárainak, valamint szom­szédainak egyaránt érdeke” és „a két német állam közötti kapcsolatok normalizálása az európai enyhülés lényeges ele­me”. Ennek megfelelően „mind a Német Szövetségi Köztársaságban, mind pedig a Német Demokratikus Köztár­saságban élő németek legfon­tosabb hozzájárulása a béké­hez az lehet, hogy tovább normalizálják a két német ál­lam közötti kapcsolatokat a nemzetközi jog érteimében és támogatják mindazon javasla­tokat, amelyek a jelenlegi nemzetközi feszültség leépíté­sét célozzák”. Az NDK—NSZK csúcstalál­kozót a Német Demokratikus Köztársaság részéről úgy te­kintik, mint a Varsói Szer­ződés tagországai békét és enyhülést szolgáló akcióprog­ramjához való hozzájárulást, s mint egyik összetevőjét az NDK széles körű nemzetközi tevékenységének, amelynek fontos eleme a békés egymás mellett élés gyakorlatához tartozó rendszeres érintkezés a tőkés világ vezető politikai személyiségeivel. Berlinben po­zitív jelnek tartják, hogy Erich Honecker és Helmut Schmidt azonos időpontban és egymástól függetlenül, a nem­zetközi helyzet kiéleződésére való tekintettel, arra a követ­keztetésre jutott, gondoskodni kell arról, hogy német földről soha többé ne indulhasson ki háború, s a bonni kancellár ismételten elismerte azt is, hogy ai. NDK vezetése felelős­séget érez a nemzetközi bé­kéért, biztonságért és az eny­hülés eredményeinek megőr­zéséért. Az NDK-fővárosban Schmidt kancellár munkalátogatásával kapcsolatban ismét aláhúzzák a Német Demokratikus Köz­társaság készségét arra, hogy — a már megkötött szerző­désekkel összhangban, az ön­állóság, a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tar­tásából, az egyenjogúságból és a be nem avatkozás elvéből kiindulva, a nemzetközi jog általánosan érvényes normái­nak keretében — tovább nor- malizálja kapcsolatait az NSZK-val a béke és az em­berek javára. Berlinben ab­ból indulnak ki, hogy magá­nak a Honecker—Schmidt ta­lálkozónak a létrejötte is bi­zonyítja, mindkét fél jóaka­ratával további előrehaladásra van lehetőség a két német ál­lam közötti viszony további alakításában. az eltelt évek bebizonyították a szerződés történelmi jelen­tőségét, szilárd alapot terem­tettem a kétoldalú kapcsolatok normalizálásához. A megálla­podás fontos tényezője lett az európai helyzet gyökeres meg- javulásának, megerősítette a feszültség enyhítését. A nem­rég Moszkvában megtartott magas szintű szovjet—nyugat­német megbeszélések is meg­mutatták a szerződés és az azt követő politikai folyamat, így a helsinki értekezlet jelentő­ségét Európa stabilitása szá­mára. A szovjet állásfoglalás vé­gezetül meggyőződését lejezi m, hogy a műszavai szerződés anal mjeiölt úton naladva, to­vább javítható a két ország együttmuködese a nemzetközi enyhülés javára. Helmut Sshmidt, az NSZK szövetségi kancellárja kedden táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé- nea einöaét és Alekszej Koszi­gin miniszterelnököt, a szov­jet—nyugatnémet szerződés aláírásának tizedik évforduló­ja alkalmából. Hans-Dietrich Genscher szovjet kollégájához, Andrej Gromikóhoz intézett táviratában ugyancsak a moszkvai szerződés jelentősé­gét méltatta. „A jövő arra kötelez ben­nünket, hogy az eddig járt utat a következő években is folytassuk és nehéz időszakok­ban is gondoskodjunk arról, hogy az országaink közötti kapcsolatok szerződésünk cél­kitűzéseink megfelelően szi­lárdnak és fejlődőképesnek bi­zonyuljanak” — írja táviratá­ban Helmut Schmidt. Genscher külügyminiszter üzenetében rámutat, hogy a moszkvai szerződés aláírása óta a kétoldalú kapcsolatok rendkívüli mértékben fejlőd­tek, és annak a reményének ad hangot, hogy a szovjet—nyu­gatnémet viszony tovább javul és a jelenlegi komoly nemzet­közi helyzet is enyhülni fog. Az áj kormányfő Tisztogatási akciók Kurdisztánban Khomeini ajatollah kedden fogadta Mohammad Ali Radzsai újonnan megválasztott iráni kormányfőt Khomeini ajatollah kedden fogadta Mohammad AU Rad­zsai újonnan megválasztott iráni kormányfőt. Tájékozott teheráni források szerint Irán legfőbb vezetője felszólította a miniszterelnököt, hogy politi- kailag „egynemű” — azaz egy­értelműen iszlám — szemé­lyiségekből állítsa össze kor­mányát. Radzsait, aki Kho­meini hűséges követőjének szá­mít, az ajatollahnál tett látoga­tása előtt fogadta Baniszadr elnök is. A Ramadan — a negyven­napos muzulmán böjti hónap — befejeződése alkalmából kedden Khomeini fogadta a leköszönő kormány valamennyi tagját és az iszlám országok Teheránban akkreditált diplo­matáit. Teheráni jelentések szerint a Ramadan vallási hónap ide­jén 259 halálos ítéletet hajtot­tak végre Iránban. A Rama­dan július 14-én kezdődött, egy hónapan át tartott, és ez idő alatt folytak a kivégzések elsősorban a fővárosban, de több vidéki városban is úgy­nevezett iszlámellenes bűncse­lekményekért, amelyek közé sorolták a kábítószercsempé­szést és kereskedelmet. A leg­több halálos ítélet a július 10. összeesküvés leleplezését kö­vette, amikor 50 személyt, köz­tük számos tisztet végeztek ki. Az iráni hadsereg és az „Iszlám Forradalmi Gárdis­ták” vasárnap a kurdisztáni Baneh körzetében 155 „fegy­veres támadót” öltek meg — jelentette kedden a teheráni rádió. A helyi katonai hatósá­gok közlésein alapuló jelentés szerint heves összecsapás volt a szóban forgó terület „meg­tisztítását” végző iráni rend- fenntartó erők és a közelebb­ről meg nem határozott „fegy­veres támadók” között, akik megpróbálták hatalmukba ke­ríteni Baneh város laktanyá­ját. A rendfenntartó erők állí­tólag semmiféle veszteséget sem szenvedtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom