Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

Segít a kotrógép Készül az elvezetőcsatorna Csaknem 150 méter hosszan készítik a csapadékelvezető csa­tornák munkaárkát a Közép-magyarországi Közmű és Mély­építő Vállalat dolgozói a Gödöllőn épülő művelődési központ­nál: Képünkön: kotrógép segíti a dolgozók munkáját. Ba.uza Zsolt teivetele Év végére új fajta Üj baromfifajtát hoz forga­lomba az év végén a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát. Az új fajtát — a Tetra H-t — a háztáji baromfitartóknak szánják, s a háztáji baromfi­tartás gazdaságosságának ja­vulását várják tőle. A kombinát állandóan kor­szerűsíti, újabb fajtákkal és technológiai eredményekkel te­szi gazdaságosabbá partnerei nagyüzemi baromfitenyészté­sét. Közben azonban nagy fi­gyelmet fordít arra, hogy a népgazdaság igényének meg­felelően a háztáji gazdaságokat is segítse. Már néhány éve évente mintegy másfél millió húshibridet, több százezer to­jóhibridet ad a kisüzemek­nek. Nemrég hozta forgalom­ba Nutrafosü! nevű takar­mánykiegészítőjét, amely több mint 20 féle, az állati szer­vezet számára nélkülözhetetlen anyagot — vitaminokat, nyom­elemeket stb. — tartalmaz. A tenyésztők olyan gyorsan megkedvelték, hogy alig egy­két hónap alatt csaknem egy­millió kilót vásároltak belőle. A Tetra H-t a bábolnaiak több éves kitartó munkával tenyésztették ki. Olyan vegyes hasznosítású állat, amelynek tojás- és húshozama is jóval nagyobb az eddig ismert faj­táknál. Egy tyúk egy tojóév alatt 25—30-cal több tojást ad, mint a leginkább elterjedt Hampshire fajták. Mindene a munka Kiváló áruházvezető — Jó napot kívánokl... — Jó napot kívánok! Blázsi János vagyok. • — Szabad megtudnom a be­osztását? — Igen! A mezőgazdasági és műszaki kisáruház vezetője. — Mióta? — Alig két hete. — Azelőtt mivel foglalko­zott? — Huszonegy éve a veres- egyházi műszaki boltban dol­goztam. én voltam a vezető­je, az is a Gödöllő és Vidéke Áfész-hez tartozott, amíg meg nem szűnt. — Amíg meg nem szűnt?! — Igen. Csak kicsit sajnál­tam a régi épületet, áll még, de nézzen inkább széjjel az újban. Ugye, milyen nagysze­rű?! Nagyon vártuk már, hogy elkészüljön, pedig re­kordidő alatt adták át. Eb­ben kilencen dolgozunk, több mint nyolcmillió forintos kész­lettel indultunk, a következő években 40—45 milliós for­galmat szeretnénk elérni. Hallgattam Blázsi Jánost, és csak arra gondoltam, ha másról nem kérdezem, egy­folytában a munkáról beszél. Hagytam, hiszen az effajta megnyilvánulás, főképpen pe­dig ami valójában a munka- szeretet mögött, szorgalomban nála van, az fontos, erény. ... Mígnem segítségemre sietett főnöke, Magyaróvári Pál, az Áfész elnöke: — Jó, ha tudja, hogy Blá­zsi elvtárs szövetkezetünk öt­szörös kiváló dolgozója. A legszorgalmasabbak közül va­ló, így hát nem véletlen, hogy az idén megkapta a SZŐ VOSZ kiváló dolgozója kitüntetést is. — Örülök a találkozásnak. Köszönöm a segítséget. To­vábbi jó munkát kívánok! F. I. Városi moziműsor Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. Il-es helyára­kon. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. LLOI A PEST MECYEi HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1980. AUGUSZTUS 12., KEDD ' * • Of ágazatban Meggyest telepítenek Túrán A túrái Galgamenti Magyar —Kubai Barátság Termelő- szövetkezetben — amint ar­ról néhány napja már szót ej­tettünk —, elkészítették a gaz­daság hatodik ötéves tervé­nek fejlesztési koncepcióját. A növénytermesztési és az ál­lattenyésztési főágazatok még eredményesebbé tételének mi­kéntjéről beszélgettünk akkor Lévai Ferenc elnökkel, és Könczöl Ferenc elnökhelyet­tessel. De hát van más, rendkívül jelentős ágazatuk is, amely annál figyelemre méltóbb, mert például magas szintű ná­luk a termelést kiszolgáló mű­szaki szervezettség, és a járás, de a megye gazdaságai közül is a legnagyobb zöldségterme­lő gazdaság a túrái. Kertészet — Kertészeti főágazatunk fejlesztésében mindenekelőtt a lakossági ellátás javítását, az ipari feldolgozók számára való termelést, ezen keresztül eset­leg az exportigények kielégí­tését tűztük célul — mondja Könczöl Ferenc. — A kerté­szeti növények összes vetéste­rülete lényegesen nem módo­sul, de az egyes növények arányán változtatunk. Ezt el­sősorban a kézi munkaerő alakulása követeli meg. bizo­nyos átcsoportosításra is sor kerül. — Termelési célkitűzésünk kétirányú: a friss fogyasztá­sú zöldségfélék, mintegy 5—8 féle termék, a kertészeti ter­melés negyven százalékát ad­ja, de ehhez az eddiginél is jobb színvonalon, jobb minő­ségben kell a növényeket ter­melnünk. A másik jelentős rész a konzervipari alapanyagok, termények előállítása lesz. Két-három növénnyel foglal­kozunk majd, olyanokkal, amelyek termelésében szinte kizárólag a gépeké a döntő szerep. Ebben a főágazatban sem zárják ki a termények elsőd­leges helyi feldolgozásának lehetőségeit: a csomagolást, az előfeldolgozást vagy például a konyhakész termékek előál­lítását. A kertészeten belül tovább fejlesztik a palántane­velést: növelik a saját és az eladásra szánt palánták meny- nyiségét, hiszen ebben várha­tóan nagy lesz a kereslet. Számos nagyüzem kérte tő­lük a palántákat az elmúlt tavaszon is, de a lakossági igé­nyek kielégítésében is élen­járt a gazdaság, erről annak idején mi beszámoltunk. Je­lenleg is Van virágtermesztő részlegük, amelyet bővíteni szándékoznak. S mind itt, mind a palántanevelőben, a hajtatóban tervük, elképzelé­sük szerint az eddiginél is na­gyobb szerepet szánnak a gáz­energia, illetve a termálvíz kiaknázásának. Kertészeti főágazatukban a hozamok növelésének is lesz szerepe, de a jövőben a ter­mékek minőségének javítása kap nagyobb hangsúlyt. Gyümölcskertészetükben az egyik fő termék az alma lesz, de hozzálátnak a meggy ülte­téséhez is. A gyümölcsfélék termesztésében a már működő termelési rendszerekhez kí­vánnak csatlakozni. A hagyo­mányos telepítésű szőlőültet­vényeiket a gépi művelésre alkalmasabb kordonos műve­lésre szándékoznak átalakíta­ni. Műszakiak Sokrétű, roppant fontos munka folyik műszaki főága­zatukban, amelynek egyrészt ki kell szolgálnia a növény- termesztést, az állattenyésztést, a kertészetet és valamennyi olyan ágazatot, ahol gépek, eszközök, egyszerűbb vagy bo­nyolultabb berendezések szol­gálják a termelést A Galga­menti Tsz-ben, legalábbis a mi tapasztalataink szerint, idejekorán, kitűnően felismer­ték a műszakiak, a gépészek fontos szerepét, azt hogy nélkülük, no meg persze a gé­pek nélkül mindenfaj taelőbb- relépés lehetetlen. Nem min­denütt van ma még így, ezért is tértünk ki rá részleteseb­ben. A hatodik ötéves tervben még tovább akarják fejleszte­ni ezt a főágazatot, bekalku­lálva természtesen, hogy a többi főágazat mi mindent igényel. Összesen öt ágazati egységet alakítanak ki. A gép­javítási ágazat, amely termé­szetesen már régóta funkcio­nál, jó felszereltségű, lényege­sen nagy beruházást nem ter­veznek. A saját erő- és mun­kagépjavítás mellett azonban erősítik a szolgáltató tevé­kenységet, amelynek kereté­ben évente 10—20 traktor és 50—60 pótkocsi nagyjavítását képesek vállalni. A szervizágazatot Is tovább erősítik. Ipari szolgáltatás ként évi mintegy száz teher­gépkocsi javítását és vizsgáz­tatását tervezik. Éppen az utóbbiakban mondottakkal be­kapcsolódnak a járási mező- gazdasági műszaki kiszolgáló hálózatba, amely a szakosított javításra, szervizre terjed ki. Tervezik, hogy a hatodik öt­éves tervben, mintegy 6—8 millió forintos költséggel bő­vítik műhelyeik alapterületét. Szállítás Nem szóltunk még élelmi­szer- és húsfeldolgozó tevé­kenységükről. Az élelmiszer­feldolgozásban a szolgáltatást és a termékelőállítást mégin- kább a helyi igényekhez kí­vánják igazítani. Sütőüze­meikben korszerűsítésre szo­rulnak a gépek, s egy újabb húsvágóhely létesítése is szük­séges. A szállítás ugyancsak külön ágazat náluk. Ez is olyan, amely nélkül egyetlen terüle­ten sem nélkülözhetik az anyagokat, terményeket, vető­magokat, műtrágyákat mozga­tó külön brigádokat és gépe­ket. A személyszállítást is ők végzik a gazdaság munkahe­lyeire. Fejlesztési elképzelé­seik között szerepel, hogy évente új járműveket, autó­buszokat vásárolnak. F. I. Szamóca, ribizli Bogyósszüret Természetes, hogy az elmúlt napokban, de még most is, el­sősorban arra figyeltünk töb­ben, miképpen haladt a ke- nyérnekvaló betakarítása. Örö­költ reflexeink közé tartozik a féltés, a nagyobb gond, hi­szen, ha a kenyerünk megvan — így tartjuk — már nagyobb baj nem lehet. Akad persze még sok minden, amiért éven át szorítanunk kell, hogy te­remjen, legyen belőle elég. A kenyér után a bor, a hús, a tej, s újabban a víz, aminek előteremtésére sokat kell ál­dozni, dolgozni. Aki a nya­lánkságokat, vagy mondjuk inkább úgy: a tartalmasabb, a sokoldalúbb táplálkozást szereti, annak még ezen kívül is sok minden fontos! Szóval, amíg a gabonabeta­karítás eseményeit figyeltük, más is történt. A kerepestar- csai Szilasmenti Termelőszö­vetkezetben például az aratás közben jelentett komoly fel­adatot a bogyós gyümölcsűek szedése. Náluk hat hektáron van szamóca, amely 26 tonnát adott, s ebből mintegy 540 ezer forint árbevételt értek el. A feketeribizlit, gépekkel, 12 hektárról szedték le: hektá­ronként 6,6 tonna volt a ter­més. A pirosribizli, hat hektá­ron, átlagosan 20 tonnával fizetett. Műszaki Intézet Szakszervezet A MÉM Műszaki Intézetben is újjáválasztották a szakszer­vezeti bizottságot, amelynek elnöke ismét Szarvas János lett. A szakszervezeti bizott­ság titkára Dimitrievits György; tagjai Béres István, Bobos Mihályné, Buri István, Farkas Zoltán, Fenyvesi Lász­ló, dr. Kelemen Zsolt, Ko­vács Erzsébet, Mészáros Győ- zőné és Vekerdy Attiláné. Juhhodály olcsóbban Hat tonna gyapjú Hová tűnt? Alkoholmentes sör kerestetik — Interpellálni szeretnék, de nem tudom, hol hallgatják meg — kezdi hosszú panaszát Gombos Sándor nyugalmazott honvédségi alkalmazott, és el­keseredetten legyint: — Nem import cikkről van szó, nem is zárolt áruról, nem is olyanról, amelyik azért lesz hiánycikk, mert mindenki fogyasztja. Pusztán csak sörpanaszom van. Megszokott íz Nem értem. Ezen a többnyi­re hűvös nyáron igazán nem lehetett panasz a sörellátásra. Még a legkisebb boltban is legalább kétféléből válogathat­tak a szomjazok. Mindezt egy pillanat alatt gondoltam vé­gig. de Gombos Sándor azon­nal folytatta. — Sokan vagyunk a város­ban és a járásban, akik egész­ségügyi okokból, önként vál­lait elhatározásból vagy mun­kájuk miatt semmiféle szeszes italt nem fogyaszthatnak, még sört sem. De talán érthető, ha mégsem szívesen mondunk le a 'megszokott és kedvelt ízek­ről. Gondolom, az ilyen em­bereknek találták fel az alko­holmentes sört. Megírták az újságok, bemondta a rádió, be­mutatta a televízió, tudatták mindenkivel, hogy a Borsodi Sörgyár készíti, s lesz belőle bőven, beszerzése nem jelent­het gondot annak, aki meg­kóstolta és megkedvelte. Egy- szer-kétszer hozzá is jutottam, de aztán sokaktól azt hallot­tam, hogy ez az ital csapni­valóan rossz. Én mégis hű ma­radtam hozzá, s tudok mások­ról is, akik "ugyanígy vannak vele. Költséges nyomozás Ezután egy izgalmas, hosz- szadalmas nyomozás leírása következett: — Hűségemet azzal is bizo­nyítottam, hogy kis Traban­tomat többször is az alkohol- mentes sörrel pakoltam meg, s nem véletlenül, mert ha mégis ráakadtam, érthetően többet vettem egyszerre. Kez­detben Aszódra jártam, s a tíz-tizenkét kilométeres távol­ság még nem növelte meg te­temesen a költségeket. Később már csak Gödöllőn lehetett a nyomára akadni, majd innét is eltűnt. Ismerőseim hírül ad­ták, hogy Hatvanban még van, kétszer is találkoztunk, aztán Jászberény, később Jászszent- andrás következett. De ezzel veszélybe került a családi bé­ke. A furcsa ellentmondásra egyszerű a magyarázat. Van, ahol a mértéktelen ivás okoz gondot, Gomboséknál viszont éppen az ellenkezője volt a baj oka. — A konyhára fordítható összeg egyre fogyott, hiszen a hosszú, makacs autózások már mérhetetlenül megemelték a néhány üveg sör árát. Felesé gém tréfásan kijelentette, hogy inkább igyák bort vagy pálin­kát, vagy rendes sört, mert az olcsóbb. S ha ez tréfásan is hangzik, komolyan kell vennünk. Va­jon mit gondoljunk ezután a sokat emlegetett alkoholelle­nes küzdelemről, amelynek, úgy látszik, nagyobb a füstje, mint a lángja. Elvégre a sok­sok bizottság, amely ezzel fog­lalkozik, még azt sem tudja elérni, hogy egy ilyen talál­mány elterjedjen. Közérdekű kérés — Tehát ez volna a kéré­sem lényege: lehessen újra alkoholmentes sört kapni. Eddig tehát a panasz. Nem tudom, meghallgatja-e valaki. Nemcsak Gombos Sándor és a hozzá hasonló, alkoholmentes italokat kedvelők érdekeiről van szó. Az alkoholellenes küzdelemről is. F. M. Dr. Vöö György főállatte­nyésztő csak részben fogadott jó hírekkel, az ikladi Galga- parti Termelőszövetkezetben, amikor legutóbb találkoztunk. — Nincs szégyenkeznivalónk az idei gyapjútermés miatt — mondta. — Hat tonna gyapjút nyírtunk és értékesítettünk májusban. A teljes állomány, tehát a növendék- és a fel­nőtt állatok nyírási átlaga együtt 5 kilogramm volt. Öröm az is, hogy ai. anyajuh-állo­mány gyarapítása sikeresen halad, úgy terveztük, hogy az év végéig elérjük az ezres lét­számot, de valószínűbb, hogy 1100 lesz az idei záróállomány. Amit kevésbé jó hírként em­lített az, hogy a juhhodály építését — a korábbi elképze­léseikkel szemben —, az idén nem tudják megkezdeni. Ar­ra az építménytípusra, amely­nek kivitelezésére készültek, nem kaptak támogatást, mert négyzetmétere ezerkilencszáz forintnál többe került volna. A hodályt 648 négyzetméteres­re tervezték. Létesítéséről ter­mészetesen nem mondtak le, hiszen, mint előbbiekből is kiderült, a juhlétszám növe­lésére törekszenek. Közvetlen feladatuk ezért, hogy a ho- dály építésében keresik az olcsóbb megoldást. A Galgaparti szövetke: t- nek kétszáz fejőstehene van. Még tart a fajtaátalakító ke­resztezés. Tehénállományuk hatvan százaléka már Fl-es, s mintegy tíz százaléka fordul a második laktációba. Igazi nagy ugrásra, a tej termelési eredményekben jövőre szá­míthatnak, amikor a második laktációba, azaz a második borjadzás utáni tejelő idő­szakba kerül az állomány nagy része. Az első féléves tervet így is túlteljesítették. Egy tehéntől átlagosan 1770 liter tejet fejtek a gondozók januártól június végéig, igaz a fiatal állomány egész évi terve sem. lehetett feszített: 3 ezer 500 lneres átlagot tervez­tek. F. I. Hat sportágban Olimpiai sportnap Az első, amit az augusztus 23-án, Gödöllőn rendezendő sporteseményről tudni kell, hogy megváltozott a neve: a hagyományos Medosz-sport- nap, amelynek az Agrártudo­mányi Egyetem sporttelepe ad otthont, ezúttal az első Pest megyei munkahelyi olimpiai sportnap elnevezést viseli. Rendezői a Medosz Pest megyei Bizottsága, a Teszöv, a Pest megyei Test- nevelési és Sporthivatal, a KISZ Pest megyei Bizottsága, valamint az MHSZ. Hat sportágban folynak majd a küzdelmek, a résztve­vők kispályás labdarúgásban, kézilabdában, tekében, röplab­dában, sportlövészetben és kö­télhúzásban mérik össze ere­jüket. A nagy érdeklődéssel várt eseményen több, mint ezer nő és férfi verseng majd, amint Kovács Tibor, a gödöl­lői városi-járási testnevelési és sporthivatal vezetője el­mondta, szép számmal érkez­tek a csapatok nevezései. A sportnap fővédnöke, dr. Cse- lőtey Láizló egyetemi tanár, az Agrártudományi Egyetem rektora, országgyűlési képvi­selő. Az egésznapos rendezvény reggel fél kilenckor kezdődik s a versenyek közben pihen­tetésül modellező bemutatón szórakozhatnak a résztvevők. ISSN 0133-1951 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom