Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

Leonyid Bmsnyev üzenete Szolgálja a békés építést Konferettaa az atomenergia felhasználásáról Hétfőn Genf ben a nemzetek palotájában megnyílt az atomsorompó-szerződés végre­hajtását vizsgáló második konferencia. Ebből az alka­lomból Leonyid Brezsnyev üzenetet intézett a konferen­cia részvevőihez. Az üzenet megállapítja: Az atomsorompó-szerződés életbelépése óta tíz év telt el és ma már teljes joggal el lehet mondani, hogy a szer­ződés megkötése fontos lépés volt a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése útján a föld békéje érdekében. Az atomsorompó-szerződés hatékonyan szolgálja mind -a nagy, mind a kis országok, mind az atomfegyverrel ren­delkező, mind az atomfegy­verrel nem rendelkező, ai iparilag fejlett és a fejlődő országok érdekeit. Meg vagyok Kerék H ol fel a kerék, hol alá, így okít a nép böl­csessége, s mert böl­csesség, hát tapasztalatok gyúrta igazságot közöl. Egyszer joobau megy, egy­szer rosszabbul — ezt tu­datja képletesen a mondás, s ám tartsuk igaznak, de azért arról se feledkezzünk el, amit okok és okozatok szoros összefüggésének ne­vezhetünk. Ha beletörőd­nek a kerékről szoló pél­dázatba a gödöllői járás ún. felső részének lakói, ak­kor aligha lettek volna han­gosak a tanácstagi jelölő gyűlések — s következmé­nyükként, mert ott határoz­tak az észrevételek földol­gozásáról az alakuló ta­nácsülések —, a vízellátás, a vízvezetéképítés helyze­tének, megtorpanásainak emlegetésétől. Hosszú évek óta tart ez a munka a já­rás érintett részén, s tagad­hatatlan: sommásan szólva sok ügyetlenség, mulasz­tás, tétovaság is meglelhető volt a lassúság alkotó ele­meként. A kiküszöbölhető tények mellett — mert ezek java jobb szervezés­sel megszűntethető —, akad valami, amit indokoltan tarthatunk objektív aka­dálynak, s ez a mélyépítési kivitelezői képességek igé­nyekhez mért elmaradottsá­ga. Amit legjobban az bizo­nyít, hogy most már esz­tendők óta a víztársulatok — ahol gyakran saját kivi­telezői szervezettel dolgoz­nak —, jobban megközelítik tényleges teljesítményeik­kel az eredetileg tervezet­tet, mint a beruházó taná­csok, mert ez utóbbiaknak rá kell hagyatkozniuk az állami cégekre — ritkább esetben a szövetkezeti kö­zös vállalkozásokra —, s azok bizony nem kapkod­tak a legutóbbi időkig a megrendelések után, volt elég munkájuk, válogat­hattak. Ez is egyik oka an­nak, hogy például tavaly a tanácsi fejlesztési alap­ból megvalósítandó vízveze- ték-hálóaatnak mindössze a negyven százaléka készült el. Most némileg változott a helyzet, mert magának a közműépítéseknek a rit­musa is lelassult — pénz­ügyi fedezet hiánya a ma­gyarázat —, s ugyanakkor általában kevesebbet kí­nálnak a beruházók mun­kaként a mélyépítő válla­latoknak. A rosszban a jó: az igények és a képessé­gek, a tervek és a teljesít­mények közelebb kerülhet­nek egymáshoz. M ás területtel, de azo­nos következtetésre módot adó tényekkel folytatva: a megyében ti­zenötezerre tehető a taná­csok kezelésében levő laká­sok száma. Már maga az, hogy nem gyűjthető össze pontos adat. sejtet vala­mit a kezelés — a kezelés lényege: a gazdálkodás, a fenntartás, felújítás — hely­zetéről. állapotáról. Ezek­nek a köztulajdont alkotó ingatlanoknak ai egv része ugyanis nem bokorként eey csomóban, hanem szétszór­tan található, két-három la­kás egy községben, s az a kisebb baj, hogy az össze­sítésben nem szerepelnek — ezért a bizonytalanságot érzékeltető megfogalmazás, a tizenötezerre tehető —. a nagyobb eond. hogv a velük való törődés is egyenetlen, nem eléggé tervszerű. öt esztendő alatt tízmil­lió forinttal emelkedett az az összeg, amelyet a keze­lésükben levő lakások, la­kóházak javítására forait- hatnak a tanácsok. Annak ellenére, hogy az igények­hez képest a pénz évről év­re nem volt valami sok, mégis ismétlődően arról hallhatott az ember a föl-, használás mikéntjéről ér­deklődve, hogy a forintok egy része bizony megma­rad. S azért marad meg, mert nem sikerült előterem­teni a fedezethez a kivite­lezőt, vagy ha igen, akkor az lassan dolgozott, nem teljesített annyit, amennyit vállalt. Hosszú éveken át a lehetséges és a megtett lépések különbözősége ezen a terepen olyasminek lát­szott, mint valami elkerül­hetetlen, megmásíthatatlan. Azután határozott intézke­dések történtek a városgaz­dálkodási vállalatok, a költségvetési üzemek át­szervezésére, munkájuk színvonalának növelésére, s egyszeriben kiderült — a tavalyi év bizonyította el­ső ízben —, elkölthető oko­san, hasznosan a pénz ar­ra, amire szolgál. K ét olyan példát emlí­tettünk, ami széles kört ölel föl minden­napjaink dolgaiból, s éppen súlyuknál fogva ezek az esőtek alkalmasak az álta­lánosabb következtetések levonására. Elsősorban is arra, hogy kimondhassuk: ami gyakran a kerék hol fölfelé, hol lefelé fordulásá­nak tetszik, azaz szinte törvényszerűnek a telepí­tésfejlesztésben, az valójá­ban nem más, mint a szer­vezeti és szervezési hiá­nyok összegeződése. Ténylegesen ugyanis a gödöllői járás vízvezeték­építési gondjaiban szerve­zési és szervezeti hiányok sűrűsödtek, ahogy ugyanez volt érvényes — s részben igaz ma is — a tanácsi ke­zelésben levő lakások javí­tására, karbantartására, fel­újítására. Szó sincs arról, hogy mellőznénk a tényle­gesen objektív okok emlí­tését — így például azt, hogy a mélyépítés évtize­deken át a legmostohább gyermeke volt az építésfej­lesztésnek, s hogy országo­san sincsenek meg a tanácsi lakások kezelését megnyug­tatóan ellátó szervezetek—, ám fontosabbnak tartjuk a hol fel a kerék, hol alá el­fogadott gyakorlatának kárhoztatását. Mert elfoga­dott gyakorlat ez, könnyen beletörődnek mindenütt, úgy veszik, hogy ennek így kell lennie, nem is lehetne másképpen. Pedig lehetne, lehet! Amihez elsőként az szükségeltetik, hogy a te­lepülésfejlesztésben érintet­tek valamennyien belássák: oka van a kerék forgásának, s ez az ok gyakran az ő közvetlen közelükben ke­resendő. A hol le, hol föl kritikátlan elfogadása ugyanis könnyebb, mert azt sugallja: valahol másutt, messze, elérhetetlenül távol vannak a kerék forgandósá- gának okai, azaz itt hely­ben semmit nem lehet ten­ni ellene. A cselekvést — s még előbb: az elemző gondolkodást —, bénító ? koskodás azért veszélyes, lert megtehető dolgokat sorol a meg nem tettek, ja- víthatőakat a javítatlanul maradtak közé, azaz apaszt­ja azokat a forrásokat, melyek helyben fakadnak, s helyben gyarapítják a jobb holnap lehetőségeit. Mészáros Ottó győződve arról, ‘hogy e fon­tos szerződés nemzetközi te­kintélye és hatékonysága a jövőben is töretlenül nőni tói és alkalmazási köre to­vább bővül. A szerződés szilárd alapot teremtett az atomenergia bé­kés felhasználásának érdeké­ben folyó, gyümölcsöző nem­zetközi együttműködés fej­lődéséhez és kedvező feltéte­leket biztosít az atomenergia építő célokra való széleskörű felhasználásához is. A Szovjetunió a lehető leg­aktívabban veszi ki résZét a nukleáris anyagok, berendezé­sek, valamint a tudományos és technikai információk cse­réjében. Továbbra is fejlesz­teni fogjuk az e téren folyó két- és sokoldalú együttmű­ködést, többek között a Nem­zetközi Atomenergia Ügynök­ség keretein belül. Országunk kész megosztani gazdag ta­pasztalatait és technikai le­hetőségeit abból a célból, hogy segítsünk az'oknak, akik az atomot a béke javára használ­ják fel. Az atomfegyverek előállítá­sának beszüntetésére és a készletek megsemmisítésére, az ilyen fegyverekkel folyó kí­sérletek teljes betiltására vo­natkozó javaslataink és egyéb indítványaink jól ismertek. Továbbra is a legállhatato- sabb módon arra törekszünk, hogy ezek a javaslatok mi­előbb megvalósuljanak. Nagy jelentőséget tulajdonítok az atomfegyverrel nem rendelke­ző országok biztonságát sza­vatoló garanciák megerősíté­sének, és még egyszer szeret­ném aláhúzni, hogy a Szov­jetunió soha nem fog alkal­mazni atomfegyvert azok el­len az államok ellen, amelyek lemondtak az ilyen fegyver előállításáról és alkalmazásá­ról, és amelyeknek területén nincs ilyen fegyver. Erre vonatkozóan készek vagyunk egyezményt kötni bármely országgal és nemzet­közi megállapodást aláírni az atomfegyverrel nem rendelke­ző államok biztonságának ga­ranciáiról. Sok sikert kívánok felelős­ségteljes munkájukhoz, amely arra irányul, hogy az atom­energia kizárólag a béke és sí építés érdekeit szolgálja. PEST MEGYEí VaiS PROLETÁRJAI ECYESÜUETEXI XXIV. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM Ára 1.2í) forint 1980. AUGUSZTUS 12., KEDD Mmdea pertef kih&sxnáSf&k Északon még aratnak a kombájnok Azt mondják, a mezőgazdá­szok ritkán elégedettek az idő­járással: ha esik, napsütés kellene, ha tombol a kániku­la, vízre vár a határ. Múlt pénteken este is alaposan rá­ijesztett a vihar a gazdaságok­ra. Szerencsére a szél és az eső nem okozott nagyobb fennakadást, legfeljebb né­hány órát tétlenkedtek a kom­bájnok, s aztán újrakezdték vége-hossza nincs útjukat a földeken. Nagyüzem volt a hét végén a határban: arattak a még vágatlan gabonatáblá­kon, gyűjtötték a szalmát, szedték az illatos kajszit a gyümölcsösökben. Minden per­cet kihasználtak, hogy a meg­termelt értéket betakarítsák. A legnagyobb figyelem ter­mészetesen az aratókat kísérte. A váci és a szentendrei járásban még van lábon álló búza, a ceglédi, a da- basi és a monori járásban rozs vár a kombájnokra. Harmattól harmatig vágták a kalászosokat, s ha az időjárás is kedvező marad, néhány nap múlva befejezhetik a ka­lászosok aratását a gazdasá­gokban. Mégpedig úgy, hogy a már gyakran émlegetett se­gítőkészség szép példájaként nem nézik, hol végződik saját területük határa, ha kell, a szomszédos szövet­kezetek támogatása sem marad el. A kosdi Lenin Tsz-ben jú­lius 30-án kezdték az aratást. 830 hektárról kell a kombáj­noknak betakarítaniuk a ke­nyérgabonát, s 128 hektárról a Befejezte a búza aratását az érdi Bentavölgye Tsz. Káromszáz- kilencvenegy hektáron 65 mázsás termésátlagot értek el. A képem gépekkel bálázzák a szalmát. Bozsán Péter felvétele #S£> PesivSdékS Gépgyár Változott a gyártmányszerkezet tavaszi árpát is le kell vágniuk. Sápi Imre, a gazdaság elnöke arról tájékoztatott, hogy a ki­lenc SZK—5-ös kombájn fo­lyamatosan — amíg csak látni lehet, s a harmat engedi — nyújtott műszakban járja a táblákat. Eddig több mint hat­van százalékát takarították be a kenyérgabonának. A kedvező időjárás lehetővé te­szi a folyamatos aratást, s fo­kozza a munkakedvet. Néha-néha ugyan ékszíj- és alkatrészhiány akadályozza a munkát, de a< sződi Virágzó Tsz-ből már ígérték a segítse- gzombaton és vasárnap ugyan get: ha sajat földjeiken ve- j pihentek az öntözőberendezé­sek, a rét, legelő, valamint a kertészeti növények öntözése folyamatos feladat. Eddig 300 —350 hektáron öntöztek a gaz­daságban. Nagy László gyümölcster­mesztési ágazatvezető irányí­tásával nagyüzem volt a gyü­mölcsösben. A 29 hektáros geztek az aratással, átirányít­ják a kombájnokat. Így közö­sen, a hét végére a megye északi területein is befe­jezhetik a nagy nyári munkát. Azokban a gazdaságokban sem tétlenkedtek a hét végén, ahol már végeztek a betakarí­tással. A dömsödi Dózsa Tsz- ben 1134 hektárról aratták le a kalászost, s most a szalma­betakarítás és a tarlóhántás a soron következő nagy munka. AZ ÉV ELEJÉN életbe lé­pett új gazdasági szabályozók nemcsak közvetlen módon gyakoroltak hatást a vállala­tokra, hanem a közgazdasági környezet, a piac változásaival közvetett úton is befolyásol­ták az üzemek tevékenységé­nek körülményeit és feltéte­leit. Az esetek túlnyomó több­ségében ez annyit jelentett, hogy nehezebb adottságok kö­zepette, keményebben meg kellett dolgozni ugyanazon eredményért. Így volt ez az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár esetében is, ahol Marosi László termelési igazgató tájékoztatója szerint mind az első féléves termelési tervet, mind pedig a nyereség- tervet az előirányzatoknak! megfelelően teljesíteni tudták, de a korábbinál nagyobb erő­feszítésekkel. Elsősorban a gyártmányösszetétel változása jelentett gondot az első félév­ben, mert ennek következté­ben nem a kapacitásnak leg­megfelelőbb termékskálát tud­ták előállítani. Mint ismere­tes, az ISG egyik fő profilja a különböző szerelvények gyártása, ám az év eleje óta tapasztalható visszafogottabb beruházási kedv ezen a pia­con is éreztette hatását: mind az egyes szerelvénytípusok- nál, mind pedig a vaspor ese­tében az igények kis mértékű visszaesése volt jellemző. A második félévben kedvező változást várnak a termelé­sükhöz szükséges acél- és Gödi Fészek-emléknap Koszorúzási ünnepség Mint már jelentettük, va­sárnap rendezték meg a ha­gyományos ünnepséget a Gödi Fészekben, a magyar munkás- mozgalom egyik emlékhelyén, amely az idén 56 esztendős. Veteránok és ifjak együtt em­lékeztek a Fészek alapítóira, azokra a hősökre, akik a munkásmozgalom nehéz esz­tendeiben vállalták az új tár­sadalomért vívott küzdelem nehézségét. Az országút melletti mun­kásmozgalmi emlékműnél ko­szorúzási ünnepség volt. A vá­ci járás, Dunakeszi és Göd párt- és állami vezetői, a Fé­szek intéző bizottságának képviselői helyezték el a hála és a kegyelet virágait az em­lékmű talapzatán. Az ünnep­ség részvevői ezután a tábor főterére vonultak, ahol Rózsa László, a Gödi Fészek inté­ző bizottságának vezetője kö­szöntötte őket. A gödi Munkás Dalkör moz­galmi és népdalokat adott elő, ezután a Zrínyi Miklós Kato­nai Akadémia fúvószenekará­nak zenekísérete mellett meg- szorúzták a Főtéren levő emlékművet. saválló öntvények szállítása területén. Még az első hat hó­napban időnként nem sikerült ezeket határidőre beszerezni, most valószínűleg kevesebb gondjuk lesz ezekkel a félr gyártmányokkal. Egy új ter­mék nullszériája is szerepel a második féléves programban: a szerelhető gömbcsap annyi­val előnyösebb a korábbi, he­gesztett kivitelnél, hogy míg a régi típusnál a tömítés elko­pása esetén- az egész szerel­vényt el kellett dobni, az új konstrukció lehetővé teszi a teflon tömítés cseréjét. A PESTVIDÉKI GÉPGYÁR olaj- és gázégőiből valameny- nyi megrendelést teljesíteni tudták a szigethalmi gyár ve­vői részére, sőt a hirtelen fel- rherülö igényeket is ki tudnák elégíteni. Mint Tárnái Magda, a kalorikus értékesítési osz­tály vezetője elmondta, mind a kisebb teljesítményű, tehát elsősorban lakossági felhasz­nálásra szánt, mind pedig a nagyobb méretű olaj- és gáz­égők teljes választékával szá­molhatnak az érdeklődők. Az első félévben kezdték meg egyébként a dán Dantherm cég dokumentációja alapján a léghevítők egyik típusának gyártását, a második félévben pedig két újabb típus előállítá­sát veszik fel programjukba. Az istállók, üvegházak, me­legágyak fűtésére szolgáló be-' rendezések gyártására is tud­nának még rendeléseket fo­gadni. barackosban ráz^géppel szed­ték a gyümölcsöt, s mivel ve­gyesen érett a barack, egy-egy területet akár négy alkalom­mal is átfésülnek. A termést az egyik győri termelőszövet­kezet konzervüzeme dolgozza fel. A gombai Fáy András Tsz- ben is az aratás utáni munká­kon volt a hangsúly. Öt kombájnjuk — alapos felkészítés után — Bor­sodba indult besegíteni. A szalmabálázás, tarlóhántás, valamint a kajszibarack sze­dése volt a soros hét végi ten­nivaló. 34 hektáros gyümölcsö­sük termése konzervgyárba kerül további feldolgozásra. G. M. KOZELET Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására tegnap Budapestre érkezett a Japán Kommunista Párt küldöttsége, Hama Takeshinek, a párt el­nöksége állandó bizottsága tagjának vezetésével. A dele­gációt a Ferihegyi repülőté­ren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője fogadta. Timmer József, a SZOT tit­kára hétfőn fogadta a‘ Ma­gyarországon átutazó Jan Ku- lakowskit, a Munka Világszö­vetségének főtitkárát és véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom és az együttműködés idő­szerű kérdéseiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom