Pest Megyi Hírlap, 1980. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-10 / 187. szám
ívta A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI J/ÍRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 187. SZÄM 1980. AUGUSZTUS 10., VASÁRNAP Intenzív gyepgazdálkodás Társulás húszezer hektáron Szárítás bélmunkában Magyarországon a mezőgazdasági üzemek sorra-rendre ismerik fel mostanság, hogy a meghatározott rendszerben termesztett növénykultúrákkal való foglalatosságuk még az eddigieknél is sokkal hatékonyabb lehet, ha azt közös ösz- szefogással, különböző társulásokba tömörülve művelik. Szudáni fű A ceglédi székhelyű Fehérjetakarmány Termesztési Gazdasági Társulás huszonegy agrárüzemből áll, közöttük jó néhány járásbeli termelőszövetkezet is található. (A társulás gesztora, jogi képviselője a ceglédi Lenin Tsz.) Nézzük, mire is szövetkezett a huszonegy taggazdaság? A világpiacon a fehérjetakarmányok iránt egyre növekszik a kereslet. Éz arra ösztönözte a társulásban részt vevőket, hogy a termelési struktúrájukhoz szükséges fehérjetakarmányokat, illetve azoknak egy részét, a szálas és tömegtakarmányokat egyenlő meny- nyiségben állítsák elő. Alapvető céljuk a lucerna és a silókukorica termesztése, valamint a rét- és legelőgazdálkodás magas színvonalra emelése, jövedelmezőbbé tétele. így a * huszonegy termelőszövetkezet összesen 8780 hektárért termeszt lucernát; 4784 hektáron silókukoricát és egyéb szálas takarmányokat; 5271 hektárnyi területen pedig ráállnák az intenzív gyepgazdálkodásra (!). A ceglédi járásban sok helyütt már a buján tenyésző, Afrikából származó, magas tápértékű szudáni füvet is meghonosították, amelynek termesztésére új technológiát dolgoztak ki a szakemberek. A csaknem húszezer hektáros aktív művelési területről tavaly a társulás összesen 22 ezer tonna takarmány- szárítmányt exportált az Agrimpex közvetítésével. Idén 21 ezer tonnát ajánlottak fel értékesítésre, de a külkereskedelmi vállalat ennek a meny- .nyiségnek csak alig több mini a felét igazolta vissza a ceglédieknek. Szerződések Nem, nem az olasz, osztrák és NSZK-beli jószágok étvágya csökkent, csak a magyar IM PEX-vállalatok között napjainkban terjedő „járvány”, a túlzott óvatoskodás ültötte fel a fejét az Agrim- pexnél is. Remélhetően ez azonban nem lesz tartós. A ceglédi takarmánytermesztő társulás az Agrimpe- xen kívül még legalább tíz kisebb-nagyobb vállalattal és szervezettel áll szerződéses vagy külön megállapodással nem szabályozott kapcsolatban. A sokoldalú kooperációs tevékenység eredményeképpen a társulás a lucernatermesztés teljes vertikumához szükséges minden anyagot: vetőmagvakat, növényvédőszereket, gépeket (szállítóeszközöket és terményszárítókat) is biztosít. Mindez persze nem volna lehetséges a Vetőmagtermeltető Vállalat, a Phy- laxia, a keszthelyi agrártudományi egyetem vagy a ceglédi Lenin Tsz égisze alatt, a Pesti úton működő gépjavító társulás hathatós közreműködése nélkül — hogy csak néhányat említsünk a partnerek közül. Kívánságra: recept Elsődleges céljának a Fehérjetakarmány Termesztési GT a későbbiekben is a devizahozó exportot tekinti, de természetesen jut a magyarhoni jószágoknak is elegendő lucerna, silókukorica és szárított fűpellet, s ezen eledelekhez kívánságra a pontos receptet is mellékelik a társulás laboratóriumának munA középmezőnyben végezni Á bajnokság félidejében ez volt az állás: 1. Veszprém 2. Dunaújv. 3. Szilasmenti 4. Komló 10. Uttröszt K. 13 13 ------- 353-242 26 14 9 1 4 361-316 19 13 9 1 3 342-302 19 13 7 1 5 285-287 15 14 6 1 7 266-288 13 Az őszi első fordulóból a tavaly még NB I-es Dunakeszi biztos legyőzésével (24-17), a ceglédiek kettővel már szaporították pontjaik számát, s mivel a középmezőny rendkívül szoros, nagyot léptek előre a táblázaton. 12—14 pont megszerzését terveztük, s ezt a TFSE elleni, előrehozott összecsapásunkkal tudtuk teljesíteni — emlékezett vissza az Űttröszt- KÖZGÉP másodedzője, Imregi Ferenc, majd így folytatta: — Vidéken sorra vereségek követték egymást, itthon pedig a győzelmek mellett a Dunaújvárossal végeztünk döntetlenül. Az elmúlt évekhez képest tavasszal most szerepeltünk a legjobban, a legjobb kiesőhelyen álló együttestől, a Békéscsabától öt pont választ el bennünket. — Óriási a különbség a hazai és az idegenbeli mérleg között. Mit tesznek ennek csökkentésére? — Az edzéseken sokat gyakorolunk, hiszen az eredményességhez idegenben más játékra van szükség, mint a hazai, megszokott környezetben. Ezenkívül szükségszerű a pszichikai felkészítés is. A jákatársai. Ezenfelül a társulás tizennégy terményszárítója — szabad kapacitásainak lekötésére — bérmunkát is vállal: az idei nedves aratás után más termelőszövetkezeteknek szemesterményeit is megszárítják. Új búzát őröl a régi malom Színét, finomságát ellenőrzik Vallomással kell kezdenem: elvesztettem Cegléden egy gyermekkori illúziómat. Mert, amint Nagy Zoltán üzemvezetőre vártam és körbejártam a nem túl tágas udvart, egyszerűen alig hittem a szememnek. Ilyen hát egy malom? Képzeletemben ugyanis — mit nekünk a változó technika! — mindig csak a hatalmas szélmalmok és a vizek mellé szerényen simuló vízimalmok jelentették a búzadarálókat. S úgy hittem, fényesre suvickolt csizmát húznak a gazdák, s nem bánják ünneplőjüket sem a lisztes zsákoktól, míg boldogan hordják szekereikre a drága, az életet jelentő, új kenyérnek valóval teli zsákokat. Szép szemű búza Bizony, a ma ettől sokkal szürkébb. A ceglédi malom 1914-ben épült, matuzsálem gépei sem soká szolgálhatják már nemes céljukat. Pátosznak nyoma sincs, a valóság Saját fejlesztés után Üj, saját tervezésű kőlisztmelegítő berendezés készül a KÖZIGÉP ceglédi gyáregységében. Az 1 millió 400 ezer forint értékű gépen Lender József és Milus István —a Radnóti szocialista brigád tagjai — a végszerelést végzik. Apáti-Tóth Sándor felvétele tékosoknak végre tudomásul kell venniük: idegenben is lehet játszani, lehet győzni, csak ezért még többet kell' adni. A szakosztályvezetés határozott célkitűzése, hogy javítson az idegenbeli mérlegen, hiszen tavasszal a tudásban nálunk általában gyengébbtől kaptak ki, ráadásul nagy arányban. — Hogyan készültek az őszi idényre, a sorsolás ismeretében, mit vár attól? — Játékosállományunkban változás történt, leszerelt a Bp. Honvédet is megjárt Nagy K. Vele erősödünk, ütőképesebbek lettünk. Ugyanakkor Túróczi és Pásztor bevonult. 10 napos aktív pihenő után egyhetes edzőtáborozással kezdtünk, napi két edzéssel, majd részt vettünk a sorozatterhelést jelentő Dunakanyar Kupán. Felkészülésünk csak annyiban nem sikerült jól, hogy a kezdetben nem álltak néhányan rendelkezésre, különböző indokok alapján csak később kapcsolódtak be a munkába. Pedig arról, hogy mikor kezdünk, mindenki tudott. — Az elmúlt évben csak osztályozó segítségével maradtunk benn az NB I B-ben. Most tagságunkat „fejfájás” nélkül szeretnénk* meghosszabbítani, úgy. hogy az idény folyamán végre ne legyenek kiesési gondjaink. U. L. Az óratenger munkásai Órások. A ketyegő szerkezetek mes terei panaszkodnak: szűkén vannak a ceglédi szolgáitatóház egyik csücskében. Attól nem tartanak, hogy még összébb kell húzódniuk, hisz ahogy mondják: a két kezükön összeszámlálhatnák, mennyien adják mostanában erre a szakmára a fejüket. „Vannak, persze, hogy vannak jelentkezők, no de... ötből jó, ha egy ipari tansió megmarad. A múltkor, mit gondol, kit küldött a szakmunkásképző? Egy kislányt, aki mindössze egy napig bírta! Nem csoda, így állt a szeme, nézze csak!” Nézem: a beszélő X-et formáz a két mutatóujjával... Pedig, ha valamihez, hát ehhez a szakmához aztán igazán szükség van az „éleslátásra”, a tökéletes egészséges szemgolyóra. „Az ám, mondja egyikük, csak hát a sokat használt szem sokkal észrevehetőbben romlik ...” Mimdany- nyian rábólintanak a szóra: „így igaz”. Mindannyian? összesen öten. Három segéd, az egyszerű ipari tanuló, a félműszakos nyugdíjas, meg a részlegvezetőnő, a munkafelvevő. ö mondja: „ha megfeszülünk se tudjuk lejjebb szorítani a határidőket .. Tényleg, mi van a határidőkkel? „Ébresztőórát, hiszen az kell leghan a- rabb, három hét alatt javítunk (!) ITát a karórát, s a kakkukost? „Hat hétre vállaljuk, nem előbb, hiszen havonta kétszázötvenháromszázat ts hoznak. Ki győzi ezt, mondja, ki?!” Mert mi aztán nem, főként akkor nem, ha az alkatrészellátás is akadozik. Márpedig a különböző rugók, számlapok vagy billegőtengelyek nélkül ugyebár lehetetlen... Nézze, a helyzet az, hogy mi két szék — két cég — közt ott vagyunk, ahol a part szakad. Az anyagot, az alkatrészt ugyanis az Órások Szövetkezete küldi — ha küldi — a fővárosból, az ügyintézőnk meg a ceglédi Vasipari Szövetkezet lenne... Lenne? Punzni-készlet, vagyis ötször húsz darab, különböző méretű szegecselőtüske; reibel (dörzsár); óraüveg- leemelő és természetesen a nélkülözhetetlen nagyító (amely nem is annyira nagyító, inkább a munkában levő szem figyelmét összpontosítja a munkatárgyra). Néhány szerszám nevét jegyeztem fel, s ehhez mindössze annyit fűznek hozzá, hogy azok jó részét maguk szerezték be imitt- amott a saját pénzükön ... Mit kérdezzek még? Egy ideig csak az órarengeteg ketyegése hallik, az asztalokról, falról a kis műhely légterében összeadódó — nekem legalábbis úgy tűnik: őrült hangzavar. Interferencia. Pontosak? A részlegvezetőnő igencsak féreérti a kérdést. Azt mondja: „Egyáltalán nem. Gyakran elkésnek, ez már szinte szakmai ártalom náluk ...” Valóban, egyikükön sem látok karórát. Azt mondják nem szeretik — de nem tudják miért nem ... És a mesterségüket? Örömmel mívelik-e még? „Itt lennénk-e máskülönben?” Vörös István az, hogy 1980 első hat hónapja alatt 1360 vagon búzából aprítottak, morzsoltak kenyér-, rétes- és finomlisztet, valamint búzadarát, az árammal hajtott, elaggott masinák. A gyárudvarról pedig pótkocsis teherautók gördülnek ki rakományukkal. A lisztből sütött kenyér ma is alapvető táplálékunk, s elé- gedettek-nyugodtak csak akkor lehetünk, ha meghalljuk a jelentést: jói sikerült az idei aratás ..., az egész országban befejeződött..., kitart az értékes termény a következő aratásig... Nagy Zoltán már hét éve áll a malom élén, a gabona- szakmába véletlenül csöppent. Általános mezőgazdasági technikusi képesítéssel zsebében végezte el az iskolát, ahol möinárszakmunkássá képezték, majd úgy vélte, beszerzi a malomipari technikusi bizonyítványt is. Mindez azért érdekes, mert napjainkban a molnár szakma sem tartozik a kedveltek közé, kevés a búzá- hoz-liszthez jól értő szakember. Ö azonban az. — Ömlesztve tároljuk itt a búzát, fedett tárolónk nem nagy, 140 vagonnyi fér ide egyszerre. Ez már idei, friss termés, igen szép szemű, jó minőségű — mondja. — De nehogy azt higgye, hogy jó búzából nem készülhet rossz liszt! Várjon csak! Éppen érkezik egy rakomány, ezt kísérjük végig! A malmi tarár Kísérjük. A sorrend lényeges: mintát vesznek a beérkezett búzából, aztán megmérik a szállítmányt. Máris mehet — ezúttal nem a tárolótérbe —, hanem egyenesen a garatba. A következő munkafázis az előtisztítás — ezt két nagy berendezéssel végzik —, majd felvonón és csőrendszeren keresztül kerül feldolgozási helyére: a malomba. A szükséges, a technológiának megfelelő mennyiséget automata mérleg biztosítja, ,s ezután kezdődhet az egyik leglényegesebb folyamat, a búza felületi tisztítása. A malmi tarár egy egyszerű, aurva tisztító gép, innen jut a mag a mosógépbe. Ezután a hosz- saadalmas állomás következik — búcsút is keli mondanom a rakomány továbbkísárésének, ugyanis 6—8 órán keresztül pihentetik a búzát. Ez azért lényeges, magyarázza a főmolnár, mert ezalatt kiegyenlítődik a szemekben a nedvességtartalom. A tisztítás azonban még nem ért véget: hámozó és kefegépen eresztik át a magfolyamot —, hogy azután így alaposan előkészítve, végre az őrlőber_ndezé- sekbe kerüljön. — Az őrlés is hosszadalmas folyamat — vezet a malom legfelső, harmadik szintjére Nagy Zoltán —, gépsorokon át aprítjuk, osztályozzuk, aprítjuk, osztályozzuk, s. közben folyamatosan szitáljuk is, míg csak el nem éri a megfelelő minőséget — a liszt. Benézünk az egyes darálókba: az elsőben még durva, nagy szemcséjű zúzalék a búzatöret. s a hosszú sor végén az utolsó szita alatti kamrában, már mint selymes, fehér port vehetjük ujjaink közé. Óriási sziták, hatalmas porszűrők és gyűjtőládák... Szavakkal ■ nehéz visszaadni a liszt születését. Mint ahogy azt sem köny- nyű elképzelni, miként fordulhat meg egy lány fejében a gondolat: molnár leszek! Érzék — a liszthez Virág Évát — előírás szerint taipig fehérben van, de meg a szempiiiája is fehérre őszült — a második szinten találjuk, éppen a napióoa jegyzi a termelési adatokat. — Azt hiszem, kevés női molnár található ma az ország Dán — állapítom meg, s ezt ő kérdésként veszi. — Hogyan lettem molnár? Sokan kinevetnek: egyszerűen, megszerettem ezt a fenér világot. Hogy zajos? Meg lehet szokni. Ügyelünk a gépekre, ha a technológiát nem tartanánk be, nagy értékek mennének kárba. 1074-ben végeztem el az iskolát, szerintem az utóbbi években soha sem volt kifogás a lisztünk minőségére. Az elténőrzésre ma sem elég a modern műszer, a jól felszerelt laboratórium, érzék keli megállapítani: jó-e vagy sem, S tudja, hogy a boltban is el-elkapnak az emberek, szólnak, dicsérnek, szidnak — a kenyérért?! Hát. ha női molnár kevés van az országban, olyan fiatal — még 19 éves sincs — almolnár sincs sok, mint Öcsai Ferenc, öt kihívjuk néhány percre a szabad ég alá, a zajban elvész az emberi hang. — Mi az almolnár dolga? — ismétli meg a kérdésemet. — Mi irányítjuk az egyes műszakokat. Ma például 244 mázsa búzát őröltünk a nyolc óra alatt, az őrlés minden fázisára nagyon-nagyon oda kell figyelni. Igen fontos az állandó éberség, már a gép hangjából megállapíthatjuk, ha valahol egy henger rakon- cátlankodik. Különböző a termények nedvességtartalma is, emiatt az alkalmazott technológiák sem egyformák. Molnár csaik az lehet, akinek éles a füle és jó a tapintása. De a liszt színe sem mellékes! Nyolc éve S hogy mitől függ: jó-e a liszt? Öcsai Ferenc js viseli a molnársorsot: gyakorta magyarázza ismerőseinek, elsősorban a búza minőségétől. Ám, teszi hozzá, hiába a malmok igyekezete, mert jó lisztből is süthető rossz kenyér. Reméljük, a most zsákokba kerülőből — nem. Az őrlőkből ugyanis a zsákolókba jut a selymes élelmiszer, ide is elkalauzol az üzemvezető. — Már nyolc éve ezt csinálom — egyenesíti ki derekát Jónás Lászióné —, ez még ma sem könnyű munka. Akkor sem, ha néhány éve ilyen kis molnárkocsikat szereztek be a főnökök. Csak emelünk naponta több mázsát! De a zsákolás két műszakos, és meg van. a három és fél ezrem. Másutt, hol keresnék ennyit?! De nemcsak a pénz számít. Szeretem is a munkámat. A bezsákolt liszt, a technológiai előírásoknak megfelelően, öt napig pihen majd a malom raktárában, s csak azután készülhet majd belőle ropogósra sült kenyér, omlós rétes, ízes palacsinta ... Dodii Györgyi Olvasónk írja Környezetünk védelméért Szeretném felhívni a Budai úti horgász környezetvédők nevében minden illetékes figyelmét, hogy most, amikor végre felújítják a Budai utat, s ezzel egyidőben rendbehozzák az útpadkát és az árkokat, jobban vigyázzanak a tisztaságra. Az útfelújítás rendkívül sokba került, de ez az áldozat hiábavaló, ha a Budai út menti szemétlerakó hely úgy csúfítja továbbra is a környéket, mint most. A szél hordta szemét éktelenkedik mindenhol. Jó lenne kerítéssel körbevenni a szeméttelepet. Megvalósításához társadalmi munkát is vállalnánk. Szemet sértő látvány a téglagyár kerítésén kívül tárolt rozsdás vasak összevisszasága, dudvával magasan benőve. A második autóbuszmegálló közelében lévő tanyából a szemetet a közúti árokba hordják. Ezért szeretném a" környezetvédő bizottságok és az illetékesek segítségét kérni uta- ink, tereink tisztasága érdekében. A horgászok környezetvédő bizottsága mindent megtesz a horgásztavak és környékük tisztaságának megőrzéséért, csupán annyit kérnek, hogy az arra lakók méltányolják erőfeszítésüket. Magony Mihály, Cegléd, Marx u. 8, ISSN 0133—3600 (Ceglédi Hírlap)
