Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXr-T. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1980. JÜLIUS 2., SZERDA Ki az értelmiségi? Káderfejlesztés és társadalom Nemrégiben a televízió Fiatalok órája című műsorában arra hivatott vendégek vitatkoztak a fiatal diplomások helyzetéről. A téma kiszélesedett menet közben, s szóba került az értelmiség fogalmának meghatározása, s a köztudat ezzel kapcsolatos bizonytalankodása. A vita persze nem zárult le, de azt világosan érzékéltette, hogy mindinkább el kell fogadnunk a marxizmus álláspontját, mely szerint a társadalomért cselekvő és gondolkodó, alkotó szellemi munkát végző embertársaink a valóban értelmiségiek. f Átlagostól eltérő Ha ezt a gondolatot elfogadjuk és továbbfejlesztjük el kell jutnunk arra a következtetésre, hogy az értelmiségi lét nincs olyan szoros összefüggésben az iskolázottsággal, mint gondolnánk. Mind több az olyan szakmunkás, aki alkotó szellemi tevékenységet folytat, s mind több az olyan diplomás, akire csak rutinfeladatok jutnak. Vagyis nagyon sok > diplomás tulajdonképpen nem tölt be értelmiségi szerepet a társadalomban. Ezeket az embereket általában nem a társadalom kényszeríti ebbe a furcsa helyzetbe, hanem egyszerűen a tudomány és a technika fejlődése. Utópia persze, de a jövő mégiscsak az, hogy mindenkinek lesz vagy kellene, hogy legyen diplomája, de nem mindenki végez majd úgynevezett értelmiségi. vagyis alkotó szellemi munkát. Nem ellentmondás, hogy ugyanakkor mindenki lehet értelmiségi, ha gondolkodva és aktívan részt vesz a társadalom életének alakításában. Nevezetesen előbbre vitelében. Mindezeket olvasva, világos, hogy érdemes elgondolkozni ma használatos fogalmaink értelmén, s méginkább azon, hogy közfelfogásunk túlságosan tiszteli az iskolai bizonyítványokat. Sokkal jobban, mint a tényleges tudást és a társadalmi aktivitást. Mindebből az is következik, hogy a társadalmi csoportok, a munkahelyi beosztáson keresztül, de végső soron a bizonyítványok szerint kéoződ- nek. És persze termelődnek újra is. Nos, az egész kérdéskörnek éopen ez az a része, melyre Nagykőrösön az átlagostól némiképn eltérő választ lehet adni. Ez derült ki egyébként tavaly az értelmiség helyzetét elemző pártbizottsági vizsgálatból is. Lehetőség nyílik Arról van szó, hogy Nagykőrösön viszonylag kevés bevándorló él. Az itteniek túlnyomó többsége őslakos, vagy házassági kapcsolatok révén azzá váit. Egy-egv család unokatestvérekig, sógorokig ösz- szeszámolt rokonságában az esetek többségében sokféle foglalkozású és képzettségű ember előfordul. Ugyanakkor igaz az is. ami szerte az országban, hogy a diplomás szülők gvereke nagyobb valószínűséggel lesz maga is diplomás, nrnnt mondjuk a munkásgyerek. De itt Nagykőrösön a csekély népmozgás miatt mégis együtt él nem diplomás rokonaival, s kevésbé tanult egvkori osz- táÍvtársaival, barátaival. Az értelmiség csoport képződése nem olyan erős hát mint a naavobb részt bevándorlók által lakott városokban. Azokban ugyanis az azonos iskolázottság a legfontosabb csoportképző tényező. Nagvkőrö sön alapvetően a család. a rokonság, s ezt motiválja a végzettség, s az azonos munkahely. Ha megnézzük évtizedekre visszamenőleg városunk népmozgalmi adatait, kiderül, hogy a város az országos átlaghoz képest valóban egyedülállóan zárt. Kevesen jönnek ide, s kevesen mennek el. Szükségszerű volt hát, hogy az előzőekben vázolt csoportképződési mechanizmus kialakuljon, s más városokhoz viszonyítva egységesebb, kockáztassuk meg a kijelentést : demokratikusabb társadalma legyen. Talán ezért is kedvelt kutatási témája ez a város a szociológusoknak. Persze a család mint csoportképző tényező nem mindig működik előnyösen, hiszen magában hordja a társadalmi helyzet öröklődésének lehetőségét, s az ezzel járó veszélyeket. Azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy itt már a szocialista társadalom építésének a kezdetén is heterogén családok éltek, s mobilitásuk kevés kivételtől eltekintve azóta sem változott. A város jövője Okos káderpolitikával, az oktatási intézmények egységes §s magas színvonalra emelésével újabb lehetőségek nyílhatnak a nagykőrösi társadalom szerkezetének még kedvezőbbé alakítására, s ezen keresztül az értelmiség fogalmának és szerepének teljes egészében marxista megítélésére. Magától értetődik, hogv • • * Ellenőriz a jCÖJAL Legjobb az egyéni védekezés Amikor a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőségen jártunk, dr. Molnár Kornélia vezető örömmel mondta, hogy a nyári időszakra oly jellemző fertőzéses megbetegedések közül eddig egy sem fordult elő városunkban. Ennek ellenére szolgált néhány megszívlelendő tanáccsal, melyeket érdemes megfogadni. Vérvizsgálat Mindig, de különösen a meleg hónapokban feltétlenül fontos a személyi higiénia, a gyakori kézmosás. Lehetőség szerint meleg szappanos vízzel, körömkefével. Bármennyire is csábító a fán pirosló, vagy a boltban megvásárolt gyümölcs, mosás nélkül egyiket se kóstoljuk meg. Étkezés előtt lehetőleg folyóvíz alatt tisztítsuk meg a gyümölcsöt. A zöldségfélékre ugyanez vonatkozik. A termelők a növényvédelemhez különféle szereket használnak. Nagyon fontos, hogy a zárt- vagy kiskerttulajdonosok is vezessék a permetezési naplót. Ebbe jegyezzék be, hogy mikor, s milyen szert használtak,, és annak mikor jár le az egészségügyi várakozási ideje. Piaci vásárlások alkalmával nem haszontalan ez utóbbit megkérdezni az eladótól. Anyakönyvi hírek Született: Szabó Ambrus és Pozsgai Rozália: Péter; Sed- lák Lajos és Vincze Ilona: Zsolt; Czirják László és Varga Edit: László; Horváth György és Cseh Ildikó: György; Tóth Imre és Kőszegi Csilla: Szilveszter; Juhász Gergely és Katrucs Margit: Csaba; Szűcs Sándor és Szabó Rozália: Attila; Tomicsek István és Bretus Zsuzsánna: Norbert; Szondy György és Búzás Judit: Judit; Junghansz György és Fercsi Terézia: Anita; Fodor István és Ádám Gizella: Róbert nevű gyermeke. Névadót tartott: Kovács László és Mattlag Éva: Krisztián; Nagy József és Horvát Ilona: József; Szaniszló István és Kárai Etelka: István; Kicsi Antal és Acél Gyöngyike: Levente; Komonyi László és Kőműves Erika: László nevű gyermekének. Házasságot kötött: Nyerucz László és Verebes Katalin; Kőházi Ferenc és Miskei Ildikó; Bakos Ferenc és Tóth Irén; Végh István és Frit- schek Anna; Vágó Tibor és Bene Terézia. Meghalt: Szűcs József (Bokros dűlő 75.); Katona Amb- rusné Szaniszló Matild (Lencsés-Világos dűlő 59.); Mogyorósi Dénesné Fehér Terézia (Ady E. a 16.); Ács László (Barátszilos dűlő 247. sz. őrház). Persze nemcsak azok vannak veszélyben, akik frissen permetezett kerti terméket fogyasztanak, hanem a permetezők is. A nagyüzemi gazdaságok növényvédelmi dolgozói áprilisban érzékenységi, vér- vizsgálaton estek át. Egyébként méregfelhasználást és -tárolást a termelőszövetkezetekben és a Ceglédi Állami Tangazdaságban toxikológus gyógyszerészek ellenőrzik. A nagyüzemekben pontosan betartják az óvórendszabályokat, s erre van szükség a kiskertekben is. Sajnos gyakran megesik, hogy nem használnak megfelelő védőfelszerelést, és szeszes italt is fogyasztanak permetezés közben. Ez nagyon veszélyes. Napközis tábor A meleg nyári hónapokban igen elszaporodnak a legyek, tekintsük hát fontos feladatunknak a légyirtást. Fokozottan ügyeljünk az ételek megfelelő tárolására, mert a romlott ételtől hasmenést, ételmérgezést kaphatunk. A KÖJÁL szakemberei egyébként rendszeresen ellenőrzik az ifjúsági építőtáborokat, és a pálfái napközis tábort. a mezőgazdaságban dolgozók étkeztetését, az ételek szállításának körülményeit. Ezek az ellenőrzések átfogók, mindenre kiterjedők. Rendszeres a strandfürdő ivó- és fürdővizének és az ottani büfé higiéniájának ellenőrzése. A szezon végéig különös gonddal vizsgálja a KÖJÁL a fagylalt- készítő és -árusító üzleteket. Kullancsveszély A KÖJÁL az egészségügyi intézményekben és a nyilvántartott bacilusgazdáknál rendszeresen végez rovarirtást. Az utóbbi hónapok gyakori beszédtémája a kullancsveszély volt. Ezzel kapcsolatban any- nyit, hogy a kullancsirtást elvégezték, ám ebből nem következik, hogy most már egyáltalán nincs kullancs a Pálfájában. Ezért továbbra is fontos az egyéni védekezés. K. K. Atlétikai versenyek Budapesten került sor az atléták országos utánpótlásbajnokságára. A Népstadionban megrekedt nagy meleg és az időnként kavargó szél is éreztette hatását az eredményeken. Junior férfi diszkoszvetésben 16 fős, erős, neves sportolókból álló mezőny vetélkedett. Palotai János (Nagykőrösi Pedagógus SE), 2 kg-os diszkosszal 43,38 métert dobott és ez2el a nyolcadik helyen végzett. Az országos ifjúsági atlétikai egyéni csapatbajnokság egyik területi döntőjére Hatvanban került sor, népes és erős mezőnnyel. A Diósgyőri VTK, a Központi Sportiskola (Bp.), valamint Heves, Nógrád és Pest megyék válogatottjai vetélkedtek, hrí Nk. Pedagógus SE-ből ketten voltak megyénk csapatából. Gerelyhajításban (15 induló): 2. Szűcs Ambrus 56,04; 4. Palotai László 51,40 A társadalmi normák szerint élni A felemelkedés útján járnak Negyedik órája ülök az írógép mellett, s megittam már a harmadik duplát. A negyedik, mert csak párosával működik a kávéfőzőm, itt várja az íróasztalon, hogy eltüntessem. Nem kellene pedig, mert remeg a kezem, s néha karikákat látok. A papírkosár tele széttépett, összegyűrt papírokkal. Valamennyin ugyanannak az írásnak a kezdő sorai. Emlékei húsz-harminc sikertelennek ítélt kísérletnek. Bizonyíték Miért e nagy tehetetlenség? Nem a múzsák hagytak el, hiszen bizonyíthatnám, hogy némelyik írás egészen elfogadható, csak éppen a célnak, szándéknak nem felel meg. Nos, arról van szó, hogy tavaly, vagy talán tavalyelőtt elhatároztam már, hogy felkeresem a Homolytája putritelepéről a városba költöztetett cigányokat. Valószínűleg mindenki tudja, hogy ott laknak a Kilián György utcában, túl a Tormáson, azokban a csökkentett értékű lakásokban, melyeket a város épített. Beköltözésük annak idején, 1977-ben (augusztus 17-én) nagy esemény volt. A cigányoknak is, mert maguk sem tudták, hogy akarnak-e új lakán vagy sem, s a helybelieknek is, mert ők sem tudták, miként vélekedjenek. Kár volna tagadni, nagyon sokan ez utóbbiak közül kifejezetten nehezteltek a városi tanácsra, mondván, hogy a cigányokon úgysem lehet változtatni. Kár rájuk költeni a pénzt, s legfőképpen teljesen felesleges bűntanyát építeni közvetlenül a rendes emberek szomszédságában. Tulajdonképpen most, amikor alaposan körülnéztem ezekben a lakásokban, az említett vélemények miatt tehe- tetlenkedem beszámolóm megírásakor. Ha leírom azt a minden képzeletet felülmúló nyomort, piszkot, bűzt, amit láttam, akkor sokan azt mondják, hogy no lám, igazunk volt. A cigányokon nem segít a lakás. Ha megírom, hogy nem mindegyik lakás szemétdomb, hanem igenis van köztük ragyogó tiszta, s ha nem is ízlésesen, de díszesen berendezett, melyből nem hiányzik a televízió sem, akkor olvasóink azt mondják, elfogult vagyok. Vagy azt, hogy igen, itt a bizonyíték. A betelepítés helyes volt. A cigányok megindultak a felemelkedés útján. Felnőtteknek Mindezekkel szemben még sorolhatnám a feltételezett véleményeket — arra a véleményre hajlok, hogy semmiféle általános érvényű megállapítás kimondására nem szabad ragadtatni magunkat. A cigányok betelepítése sem helyes, sem helytelen nem volt. Kényszermegoldás volt. Olyasmi, amit emberiességből feltétlenül meg kellett tenni, de amire mégsem mondhatjuk, hogy jótett, gyors hatású cselekedet volt. Maguk a cigányok kevés kivétellel valahogy visszavágynak a putriba, de nem mennének vissza. Ellenkezőleg. Nagyobb lakást szeretnének, mert mint mondták, a megszámlálhatatlan gyereknek kevés a hely. A szoba-konyhában képtelenség elhelyezni őket. Ebben van némi igazság, de a zsúfoltság még nem ok arra, hogy olyan fertel- mes piszok legyen a lakásban, mint amilyen van. Ezt egyébként készséggel elismerik, de képtelenek változtatni a helyzeten. Tisztelet a kivételnek. Beszélgetésünkből kiderült, oontosan tudják, hogy életvitelük egyszerűen képtelenség. I Tisztában vannak azzal, hogy a gyereket meg kellene mosdatni, s azzal is, hogy bármelyik csöppséget rá lehetne nevelni a tisztaságra. Mégis hagyják, hogy a sárbah hemperegjen. Szeretnék, ha nem tenné. Rá is szólnak, de nincs erejük, hogy valójában megakadályozzák. Tenni akar ás Leggyakoribb panaszuk természetesen az, hogy nincs pénzük. Mert nem dolgoznak, vagy mert ha dolgoznak, a sok gyerek pillanatok alatt felfalja, amit vásárolhatnak a keresményből. És hát a felnőtteknek is kell a pénz. Italra is. Felejteni a nyomorúságot. Miért sikerült az egyiknek szépen berendezni a lakását, s miért nem a másiknak? Valószínűleg maguk sem tudják. Az akarat, a szándék, vagy legalábbis a vágy mindegyikükben ugyanaz. Különbség csak az eredményben van. Bizonyos, hogy sok múlik a pénzen. Ahol többen dolgoznak, ott jobb a helyzet. Általában, de nem mindig. Az életmód alakulását, mint eredményt, egyéni tulajdonságok és képességek határozzák meg. Éppen úgy. mint a nem cigányoknál. A különbség pusztán az, hogy ez utóbbiak ezer évek óta igyekeznek mindig az adott társadalmi normák szerint élni. Ezek több mint három évtizede szocialista társadalmi normák. A cigányok ugyanezt néhány éve próbálgatják. Világos, hogy még nem sokra jutottak. Ez persze nem mentség. csak magyarázat. Említettem volt, hogy óvakodni kell az általánosításoktól. Ezzel nagyjából azt is kimondtam, hogy cigánykérdés általánosságban véve nincsen. Egyéni problémák vannak, egyéni megoldásokkal. Bizonyság erre, hogy a nagykőrösi cigányok többsége viszonylag rendezett körülmények között él. Némelyikük pedig egészein jól. Legelmaradottabbak éppen azok, akiknél jártam, akik a putriból csak nemrégen költöztek be a városba, őket a többi cigány is lenézi valamelyest. Pedig mindenképpen megindultak a felemelkedés útján. Még akkor is igaz ez, ha nem sok látszatja van. Nem is lehet, mert egyelőre még csak gondolkodásuk különbözik a korábbitól. Mégpedig abban, hogy felismerték életük tarthatatlanságát. Megfogalmazódott bennük az igény és a szándék, csak még az akarat gyenge, a tehetség kevés, világismeretük szegényes. Nehezíti a volt putrilakók helyzetét, hogy csoportban laknak. Mindennap egymás nyomorúságát látják, s ez valamiféle beletörődést vált ki belőlük, s nem tenniakarást. Türelem Megoldást a munka hozhat. Igaz, hogy általában csak csekély jövedelmet hozó munkákra képesek, de a semminél ez is több. Arról kell teli., i meggyőznünk őket, hogy dolgozzanak. Ez persze nehéz dolog, de hát voltak ennek a társadalomnak már nehezebb feladatai is. Nem szabad azonban csak a munkára hagyatkozni. Továbbra is meg kell adjuk a szociális segítséget is. Nem azért, mert magatartásukkal kiérdemelték, hanem mert az egész társadalom érdeke, hogy minél előbb beilleszkedjenek, s ne termelődjenek újra a nyomortanyák. Sokba kerül ez a társadalomnak? Bizony, elég sokba, de megéri. Saját nyugalmát, békéjét, jövőjét vásárolja meg ezen a pénzen. Világos, hogy nem máról holnapra. Akár jólesik, akár nem, türelmesnek kell hát lenni. Persze el- nézőnek már nem. F. P. méter. Az egyéni 1—3. helyezettek jutottak az országos döntőbe. Cegléden rendezték három korcsoportban, nemenként külön és mind a hat kategóriában 6—6 csapattal a XVI. nyári úttörő-olimpia kisterületi atlétikai három-, négy-, öttusa döntőjét. Nagykőröst a városi győztesek: a Kossuth-iskola 5 és az Arany-iskola 1 csapata képviselte. A Kossuthosok a IV. korcsoportos leány öttusa-viadalon szerepeltek a legjobban: 1778 pontot gyűjtve, mindössze 10 ponttal lemaradva szorultak a továbbjutó ceglédiek mögött a 3. helyre. Szűcs Ágnes e kategóriában egyéni összetettben 307 pontos, jó teljesítménynyel harmadik lett, 36 fiatel közül. Az Nk. Kossuth-iskola II. korcsoportos fiúcsapata is harmadik lett. Az AraViy-iskolás,. IV. korcsoportos, öttusázó fiúk a hatodik helyen végeztek. Összesen 216 pajtás vetélkedett. Többen kifogásolták, hogy a versenybíróságnak csak a rendező városból voltak tagjai és több esetben nem egyeztek a valós és rögzített eredmények! Török remekül birkózott Hatalmas mezőny: 239 tő birkózott az országos úttörő A—B-korcsoportos szabadfogású Kőrös Kupa-viadalon, Szarvason. A Nagykőrösi Kinizsi fiataljai kitettek magukért és többen dobogós helye- zéssél tértek haza. A-korcsoport. 29 kilogrammos súlycsoport (15 induló): 1. Török Béla (második versenyén rendkívül jól birkózott és nagy fölénnyel lett első). 58 kg (8 fő): 3. Pászti Olivér, ismét jól küzdött. B-korcsoport. 35 kg (18 fő): 2. Marsa István, 3. Oláh Róbert (hármas holtverseny után mindkét körösi fiú nagyon jól birkózott). 58 kg (15): 3. B. Deák Balázs, okosan versenyzett. ★ A kétnapos miskolci, országos junior kötöttfogású versenyen igen erős mezőny: 24 egyesület 97 versenyzője szerepelt a DVTK-birkózócsar- nokban. A Kinizsit egy fiatal képviselte, de népes súlycsoportjában nem jutott be a legjobbak közé. Moziműsor Futárszolgálat. Színes, szinkronizált szovjet történelmi dráma. Előadás kezdete: 4 óra. Az anya, a lány és a szerető. Színes Fülöp-szigeteki filmdráma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy karbantartási munkák miatt július 3—4-én reggel 7 órától délután 3 óráig áramszünet lesz a Csip- vári. Honvéd, Kuruc és Esze Tamás utcában. nem az említett televízióbeli vita indokolja, hogy ezen gondolkodjunk, hanem az, hogy a következő ötéves káderpolitikai terveken már most kell töprengeni. A káderfejlesztés, vagyis az, hogy kit , miért és mire képezünk, nemcsak egyéni sorsokat dönt el, I s nemcsak gazdasági kérdés. A káderfejlesztési tervek alapvetően meghatározzák —i ha végrehajtjuk őket — a város társadalmának szerkezetét, a csoportképződés törvényeit, a társadalmi mobilitást, a közélet demokratizmusát. Mindez nem közömbös a város jövője szempontjából. Farkas Péter
