Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXr-T. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1980. JÜLIUS 2., SZERDA Ki az értelmiségi? Káderfejlesztés és társadalom Nemrégiben a televízió Fia­talok órája című műsorában arra hivatott vendégek vitat­koztak a fiatal diplomások helyzetéről. A téma kiszélese­dett menet közben, s szóba került az értelmiség fogalmá­nak meghatározása, s a köz­tudat ezzel kapcsolatos bi­zonytalankodása. A vita persze nem zárult le, de azt világosan érzékéltette, hogy mindinkább el kell fo­gadnunk a marxizmus állás­pontját, mely szerint a társa­dalomért cselekvő és gondol­kodó, alkotó szellemi munkát végző embertársaink a való­ban értelmiségiek. f Átlagostól eltérő Ha ezt a gondolatot elfo­gadjuk és továbbfejlesztjük el kell jutnunk arra a követ­keztetésre, hogy az értelmi­ségi lét nincs olyan szoros összefüggésben az iskolázott­sággal, mint gondolnánk. Mind több az olyan szakmunkás, aki alkotó szellemi tevékeny­séget folytat, s mind több az olyan diplomás, akire csak ru­tinfeladatok jutnak. Vagyis nagyon sok > diplomás tulaj­donképpen nem tölt be értel­miségi szerepet a társadalom­ban. Ezeket az embereket álta­lában nem a társadalom kény­szeríti ebbe a furcsa helyzet­be, hanem egyszerűen a tu­domány és a technika fejlő­dése. Utópia persze, de a jövő mégiscsak az, hogy minden­kinek lesz vagy kellene, hogy legyen diplomája, de nem mindenki végez majd úgy­nevezett értelmiségi. vagyis alkotó szellemi munkát. Nem ellentmondás, hogy ugyanak­kor mindenki lehet értelmi­ségi, ha gondolkodva és aktí­van részt vesz a társadalom életének alakításában. Neve­zetesen előbbre vitelében. Mindezeket olvasva, világos, hogy érdemes elgondolkozni ma használatos fogalmaink ér­telmén, s méginkább azon, hogy közfelfogásunk túlságo­san tiszteli az iskolai bizo­nyítványokat. Sokkal jobban, mint a tényleges tudást és a társadalmi aktivitást. Mindebből az is következik, hogy a társadalmi csoportok, a munkahelyi beosztáson ke­resztül, de végső soron a bi­zonyítványok szerint kéoződ- nek. És persze termelődnek újra is. Nos, az egész kérdés­körnek éopen ez az a része, melyre Nagykőrösön az át­lagostól némiképn eltérő vá­laszt lehet adni. Ez derült ki egyébként tavaly az értelmi­ség helyzetét elemző pártbi­zottsági vizsgálatból is. Lehetőség nyílik Arról van szó, hogy Nagy­kőrösön viszonylag kevés be­vándorló él. Az itteniek túl­nyomó többsége őslakos, vagy házassági kapcsolatok révén azzá váit. Egy-egv család uno­katestvérekig, sógorokig ösz- szeszámolt rokonságában az esetek többségében sokféle fog­lalkozású és képzettségű em­ber előfordul. Ugyanakkor igaz az is. ami szerte az országban, hogy a diplomás szülők gvereke na­gyobb valószínűséggel lesz maga is diplomás, nrnnt mond­juk a munkásgyerek. De itt Nagykőrösön a csekély nép­mozgás miatt mégis együtt él nem diplomás rokonaival, s kevésbé tanult egvkori osz- táÍvtársaival, barátaival. Az értelmiség csoport képző­dése nem olyan erős hát mint a naavobb részt bevándorlók által lakott városokban. Azok­ban ugyanis az azonos isko­lázottság a legfontosabb cso­portképző tényező. Nagvkőrö sön alapvetően a család. a rokonság, s ezt motiválja a végzettség, s az azonos mun­kahely. Ha megnézzük évtizedekre visszamenőleg városunk nép­mozgalmi adatait, kiderül, hogy a város az országos át­laghoz képest valóban egye­dülállóan zárt. Kevesen jön­nek ide, s kevesen mennek el. Szükségszerű volt hát, hogy az előzőekben vázolt csoportképződési mechanizmus kialakuljon, s más városok­hoz viszonyítva egységesebb, kockáztassuk meg a kijelen­tést : demokratikusabb társa­dalma legyen. Talán ezért is kedvelt ku­tatási témája ez a város a szo­ciológusoknak. Persze a csa­lád mint csoportképző ténye­ző nem mindig működik elő­nyösen, hiszen magában hord­ja a társadalmi helyzet örök­lődésének lehetőségét, s az ezzel járó veszélyeket. Azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy itt már a szocialista társada­lom építésének a kezdetén is heterogén családok éltek, s mobilitásuk kevés kivételtől el­tekintve azóta sem változott. A város jövője Okos káderpolitikával, az oktatási intézmények egységes §s magas színvonalra emelé­sével újabb lehetőségek nyíl­hatnak a nagykőrösi társada­lom szerkezetének még ked­vezőbbé alakítására, s ezen keresztül az értelmiség fogal­mának és szerepének teljes egészében marxista megítélé­sére. Magától értetődik, hogv • • * Ellenőriz a jCÖJAL Legjobb az egyéni védekezés Amikor a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőségen jártunk, dr. Molnár Kornélia vezető örömmel mondta, hogy a nyári időszakra oly jellem­ző fertőzéses megbetegedések közül eddig egy sem fordult elő városunkban. Ennek elle­nére szolgált néhány megszív­lelendő tanáccsal, melyeket érdemes megfogadni. Vérvizsgálat Mindig, de különösen a me­leg hónapokban feltétlenül fontos a személyi higiénia, a gyakori kézmosás. Lehetőség szerint meleg szappanos víz­zel, körömkefével. Bármennyi­re is csábító a fán pirosló, vagy a boltban megvásárolt gyümölcs, mosás nélkül egyi­ket se kóstoljuk meg. Étkezés előtt lehetőleg folyóvíz alatt tisztítsuk meg a gyümölcsöt. A zöldségfélékre ugyanez vo­natkozik. A termelők a növényvéde­lemhez különféle szereket használnak. Nagyon fontos, hogy a zárt- vagy kiskerttu­lajdonosok is vezessék a per­metezési naplót. Ebbe jegyez­zék be, hogy mikor, s milyen szert használtak,, és annak mikor jár le az egészségügyi várakozási ideje. Piaci vásár­lások alkalmával nem haszon­talan ez utóbbit megkérdezni az eladótól. Anyakönyvi hírek Született: Szabó Ambrus és Pozsgai Rozália: Péter; Sed- lák Lajos és Vincze Ilona: Zsolt; Czirják László és Var­ga Edit: László; Horváth György és Cseh Ildikó: György; Tóth Imre és Kősze­gi Csilla: Szilveszter; Juhász Gergely és Katrucs Margit: Csaba; Szűcs Sándor és Sza­bó Rozália: Attila; Tomicsek István és Bretus Zsuzsánna: Norbert; Szondy György és Búzás Judit: Judit; Junghansz György és Fercsi Terézia: Anita; Fodor István és Ádám Gizella: Róbert nevű gyerme­ke. Névadót tartott: Kovács László és Mattlag Éva: Krisz­tián; Nagy József és Horvát Ilona: József; Szaniszló Ist­ván és Kárai Etelka: István; Kicsi Antal és Acél Gyöngyi­ke: Levente; Komonyi László és Kőműves Erika: László nevű gyermekének. Házasságot kötött: Nyerucz László és Verebes Katalin; Kőházi Ferenc és Miskei Il­dikó; Bakos Ferenc és Tóth Irén; Végh István és Frit- schek Anna; Vágó Tibor és Bene Terézia. Meghalt: Szűcs József (Bok­ros dűlő 75.); Katona Amb- rusné Szaniszló Matild (Len­csés-Világos dűlő 59.); Mogyo­rósi Dénesné Fehér Terézia (Ady E. a 16.); Ács László (Barátszilos dűlő 247. sz. őr­ház). Persze nemcsak azok van­nak veszélyben, akik frissen permetezett kerti terméket fo­gyasztanak, hanem a permete­zők is. A nagyüzemi gazdasá­gok növényvédelmi dolgozói áprilisban érzékenységi, vér- vizsgálaton estek át. Egyéb­ként méregfelhasználást és -tárolást a termelőszövetke­zetekben és a Ceglédi Állami Tangazdaságban toxikológus gyógyszerészek ellenőrzik. A nagyüzemekben pontosan betartják az óvórendszabályo­kat, s erre van szükség a kis­kertekben is. Sajnos gyakran megesik, hogy nem használnak megfelelő védőfelszerelést, és szeszes italt is fogyasztanak permetezés közben. Ez nagyon veszélyes. Napközis tábor A meleg nyári hónapokban igen elszaporodnak a legyek, tekintsük hát fontos felada­tunknak a légyirtást. Fokozottan ügyeljünk az ételek megfelelő tárolására, mert a romlott ételtől hasme­nést, ételmérgezést kapha­tunk. A KÖJÁL szakemberei egyébként rendszeresen ellen­őrzik az ifjúsági építőtáboro­kat, és a pálfái napközis tá­bort. a mezőgazdaságban dol­gozók étkeztetését, az ételek szállításának körülményeit. Ezek az ellenőrzések átfogók, mindenre kiterjedők. Rendsze­res a strandfürdő ivó- és für­dővizének és az ottani büfé higiéniájának ellenőrzése. A szezon végéig különös gonddal vizsgálja a KÖJÁL a fagylalt- készítő és -árusító üzleteket. Kullancsveszély A KÖJÁL az egészségügyi intézményekben és a nyilván­tartott bacilusgazdáknál rend­szeresen végez rovarirtást. Az utóbbi hónapok gyakori beszédtémája a kullancsveszély volt. Ezzel kapcsolatban any- nyit, hogy a kullancsirtást el­végezték, ám ebből nem kö­vetkezik, hogy most már egyáltalán nincs kullancs a Pálfájában. Ezért továbbra is fontos az egyéni védekezés. K. K. Atlétikai versenyek Budapesten került sor az at­léták országos utánpótlás­bajnokságára. A Népstadion­ban megrekedt nagy meleg és az időnként kavargó szél is éreztette hatását az eredmé­nyeken. Junior férfi diszkosz­vetésben 16 fős, erős, neves sportolókból álló mezőny ve­télkedett. Palotai János (Nagykőrösi Pedagógus SE), 2 kg-os diszkosszal 43,38 métert dobott és ez2el a nyolcadik helyen végzett. Az országos ifjúsági atléti­kai egyéni csapatbajnokság egyik területi döntőjére Hat­vanban került sor, népes és erős mezőnnyel. A Diósgyőri VTK, a Központi Sportiskola (Bp.), valamint Heves, Nógrád és Pest megyék válogatottjai vetélkedtek, hrí Nk. Pedagógus SE-ből ketten voltak megyénk csapatából. Gerelyhajításban (15 induló): 2. Szűcs Ambrus 56,04; 4. Palotai László 51,40 A társadalmi normák szerint élni A felemelkedés útján járnak Negyedik órája ülök az író­gép mellett, s megittam már a harmadik duplát. A negyedik, mert csak párosával működik a kávéfőzőm, itt várja az író­asztalon, hogy eltüntessem. Nem kellene pedig, mert remeg a kezem, s néha karikákat lá­tok. A papírkosár tele szét­tépett, összegyűrt papírokkal. Valamennyin ugyanannak az írásnak a kezdő sorai. Emlé­kei húsz-harminc sikertelen­nek ítélt kísérletnek. Bizonyíték Miért e nagy tehetetlenség? Nem a múzsák hagytak el, hi­szen bizonyíthatnám, hogy némelyik írás egészen elfo­gadható, csak éppen a célnak, szándéknak nem felel meg. Nos, arról van szó, hogy ta­valy, vagy talán tavalyelőtt elhatároztam már, hogy felke­resem a Homolytája putrite­lepéről a városba költöztetett cigányokat. Valószínűleg mindenki tud­ja, hogy ott laknak a Kilián György utcában, túl a Tormá­son, azokban a csökkentett értékű lakásokban, melyeket a város épített. Beköltözésük annak idején, 1977-ben (au­gusztus 17-én) nagy esemény volt. A cigányoknak is, mert maguk sem tudták, hogy akarnak-e új lakán vagy sem, s a helybelieknek is, mert ők sem tudták, miként véleked­jenek. Kár volna tagadni, nagyon sokan ez utóbbiak közül ki­fejezetten nehezteltek a váro­si tanácsra, mondván, hogy a cigányokon úgysem lehet vál­toztatni. Kár rájuk költeni a pénzt, s legfőképpen teljesen felesleges bűntanyát építeni közvetlenül a rendes emberek szomszédságában. Tulajdonképpen most, ami­kor alaposan körülnéztem ezekben a lakásokban, az em­lített vélemények miatt tehe- tetlenkedem beszámolóm meg­írásakor. Ha leírom azt a minden képzeletet felülmúló nyomort, piszkot, bűzt, amit láttam, akkor sokan azt mondják, hogy no lám, iga­zunk volt. A cigányokon nem segít a lakás. Ha megírom, hogy nem mindegyik lakás szemétdomb, hanem igenis van köztük ra­gyogó tiszta, s ha nem is íz­lésesen, de díszesen berende­zett, melyből nem hiányzik a televízió sem, akkor olva­sóink azt mondják, elfogult vagyok. Vagy azt, hogy igen, itt a bizonyíték. A betelepítés helyes volt. A cigányok meg­indultak a felemelkedés út­ján. Felnőtteknek Mindezekkel szemben még sorolhatnám a feltételezett véleményeket — arra a véle­ményre hajlok, hogy semmi­féle általános érvényű meg­állapítás kimondására nem szabad ragadtatni magunkat. A cigányok betelepítése sem helyes, sem helytelen nem volt. Kényszermegoldás volt. Olyasmi, amit emberiesség­ből feltétlenül meg kellett tenni, de amire mégsem mondhatjuk, hogy jótett, gyors hatású cselekedet volt. Maguk a cigányok kevés ki­vétellel valahogy visszavágy­nak a putriba, de nem men­nének vissza. Ellenkezőleg. Nagyobb lakást szeretnének, mert mint mondták, a meg­számlálhatatlan gyereknek kevés a hely. A szoba-kony­hában képtelenség elhelyezni őket. Ebben van némi igaz­ság, de a zsúfoltság még nem ok arra, hogy olyan fertel- mes piszok legyen a lakás­ban, mint amilyen van. Ezt egyébként készséggel elisme­rik, de képtelenek változtatni a helyzeten. Tisztelet a kivé­telnek. Beszélgetésünkből ki­derült, oontosan tudják, hogy életvitelük egyszerűen képte­lenség. I Tisztában vannak azzal, hogy a gyereket meg kellene mosdatni, s azzal is, hogy bármelyik csöppséget rá lehetne nevelni a tisz­taságra. Mégis hagyják, hogy a sárbah hemperegjen. Sze­retnék, ha nem tenné. Rá is szólnak, de nincs erejük, hogy valójában megakadályozzák. Tenni akar ás Leggyakoribb panaszuk ter­mészetesen az, hogy nincs pénzük. Mert nem dolgoznak, vagy mert ha dolgoznak, a sok gyerek pillanatok alatt felfalja, amit vásárolhatnak a keresményből. És hát a fel­nőtteknek is kell a pénz. Italra is. Felejteni a nyomo­rúságot. Miért sikerült az egyik­nek szépen berendezni a lakását, s miért nem a má­siknak? Valószínűleg maguk sem tudják. Az akarat, a szándék, vagy legalábbis a vágy mindegyikükben ugyan­az. Különbség csak az ered­ményben van. Bizonyos, hogy sok múlik a pénzen. Ahol többen dolgoznak, ott jobb a helyzet. Általában, de nem mindig. Az életmód alakulását, mint eredményt, egyéni tulajdonsá­gok és képességek határoz­zák meg. Éppen úgy. mint a nem cigányoknál. A különb­ség pusztán az, hogy ez utób­biak ezer évek óta igyekeznek mindig az adott társadalmi normák szerint élni. Ezek több mint három évtizede szocialista társadalmi nor­mák. A cigányok ugyanezt néhány éve próbálgatják. Vi­lágos, hogy még nem sokra jutottak. Ez persze nem ment­ség. csak magyarázat. Említettem volt, hogy óva­kodni kell az általánosítások­tól. Ezzel nagyjából azt is kimondtam, hogy cigánykér­dés általánosságban véve nincsen. Egyéni problémák vannak, egyéni megoldások­kal. Bizonyság erre, hogy a nagykőrösi cigányok többsége viszonylag rendezett körül­mények között él. Némelyikük pedig egészein jól. Legelmaradottabbak éppen azok, akiknél jártam, akik a putriból csak nemrégen köl­töztek be a városba, őket a többi cigány is lenézi valame­lyest. Pedig mindenképpen megindultak a felemelkedés útján. Még akkor is igaz ez, ha nem sok látszatja van. Nem is lehet, mert egyelőre még csak gondolkodásuk kü­lönbözik a korábbitól. Mégpe­dig abban, hogy felismerték életük tarthatatlanságát. Megfogalmazódott bennük az igény és a szándék, csak még az akarat gyenge, a te­hetség kevés, világismeretük szegényes. Nehezíti a volt putrilakók helyzetét, hogy csoportban laknak. Minden­nap egymás nyomorúságát látják, s ez valamiféle bele­törődést vált ki belőlük, s nem tenniakarást. Türelem Megoldást a munka hozhat. Igaz, hogy általában csak cse­kély jövedelmet hozó mun­kákra képesek, de a semmi­nél ez is több. Arról kell te­li., i meggyőznünk őket, hogy dolgozzanak. Ez persze nehéz dolog, de hát voltak ennek a társadalomnak már nehezebb feladatai is. Nem szabad azonban csak a munkára hagyatkozni. To­vábbra is meg kell adjuk a szociális segítséget is. Nem azért, mert magatartásukkal kiérdemelték, hanem mert az egész társadalom érdeke, hogy minél előbb beilleszkedjenek, s ne termelődjenek újra a nyomortanyák. Sokba kerül ez a társada­lomnak? Bizony, elég sokba, de megéri. Saját nyugalmát, békéjét, jövőjét vásárolja meg ezen a pénzen. Világos, hogy nem máról holnapra. Akár jólesik, akár nem, türelmes­nek kell hát lenni. Persze el- nézőnek már nem. F. P. méter. Az egyéni 1—3. helye­zettek jutottak az országos döntőbe. Cegléden rendezték három korcsoportban, nemenként kü­lön és mind a hat kategóriá­ban 6—6 csapattal a XVI. nyári úttörő-olimpia kisterü­leti atlétikai három-, négy-, öttusa döntőjét. Nagykőröst a városi győz­tesek: a Kossuth-iskola 5 és az Arany-iskola 1 csa­pata képviselte. A Kossuthosok a IV. korcso­portos leány öttusa-viadalon szerepeltek a legjobban: 1778 pontot gyűjtve, mindössze 10 ponttal lemaradva szorultak a továbbjutó ceglédiek mögött a 3. helyre. Szűcs Ágnes e ka­tegóriában egyéni összetettben 307 pontos, jó teljesítmény­nyel harmadik lett, 36 fiatel közül. Az Nk. Kossuth-iskola II. korcsoportos fiúcsapata is har­madik lett. Az AraViy-iskolás,. IV. korcsoportos, öttusázó fiúk a hatodik helyen végeztek. Összesen 216 pajtás vetélke­dett. Többen kifogásolták, hogy a versenybíróságnak csak a rendező városból voltak tag­jai és több esetben nem egyez­tek a valós és rögzített ered­mények! Török remekül birkózott Hatalmas mezőny: 239 tő birkózott az országos úttörő A—B-korcsoportos szabadfogá­sú Kőrös Kupa-viadalon, Szarvason. A Nagykőrösi Ki­nizsi fiataljai kitettek magu­kért és többen dobogós helye- zéssél tértek haza. A-korcsoport. 29 kilogram­mos súlycsoport (15 induló): 1. Török Béla (második verse­nyén rendkívül jól birkózott és nagy fölénnyel lett első). 58 kg (8 fő): 3. Pászti Olivér, ismét jól küzdött. B-korcsoport. 35 kg (18 fő): 2. Marsa István, 3. Oláh Ró­bert (hármas holtverseny után mindkét körösi fiú nagyon jól birkózott). 58 kg (15): 3. B. Deák Balázs, okosan ver­senyzett. ★ A kétnapos miskolci, orszá­gos junior kötöttfogású ver­senyen igen erős mezőny: 24 egyesület 97 versenyzője sze­repelt a DVTK-birkózócsar- nokban. A Kinizsit egy fiatal képviselte, de népes súlycso­portjában nem jutott be a leg­jobbak közé. Moziműsor Futárszolgálat. Színes, szink­ronizált szovjet történelmi drá­ma. Előadás kezdete: 4 óra. Az anya, a lány és a szerető. Színes Fülöp-szigeteki filmdrá­ma. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy karbantartási munkák miatt július 3—4-én reggel 7 órától délután 3 óráig áramszünet lesz a Csip- vári. Honvéd, Kuruc és Esze Tamás utcában. nem az említett televízióbeli vita indokolja, hogy ezen gondolkodjunk, hanem az, hogy a következő ötéves ká­derpolitikai terveken már most kell töprengeni. A káderfej­lesztés, vagyis az, hogy kit , miért és mire képezünk, nem­csak egyéni sorsokat dönt el, I s nemcsak gazdasági kérdés. A káderfejlesztési tervek alap­vetően meghatározzák —i ha végrehajtjuk őket — a város társadalmának szerkezetét, a csoportképződés törvényeit, a társadalmi mobilitást, a köz­élet demokratizmusát. Mindez nem közömbös a város jövője szempontjából. Farkas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom