Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1980. JŰLIUS 18., PÉNTEK Hosszú utat kel! végigjárniuk Mindaz ami egy kitüntetés mögött van A közelmúltban mi is hírül adtuk, hogy az illetékes tárca vezetője, Nagyváthy János éremmel tüntette ki a Rákosmezeje Mgtsz közösségét. Az övéken kívül az or­szágban az idén mindössze nyolc hasonló kitüntetés ta­lált gazdára. — Minek köszönhető az elismerés, milyen törekvé­sek húzódnak meg az eredmények hátterében? — erről nyilatkozott Tóth József, a tsz elnöke a szövetkezet üze­mi lapjának legutóbbi számában is. — Mindnyájunk előtt ismert, hogy napjainkban milyen dön­tő szerepe van a korszerű technikának, technológiának, gépeknek, berendezéseknek, modern termesztési eljárások­nak. Amit ezelőtt tíz évvel hetven ember végzett el a földeken, ahhoz most elegendő 5—6 is, de nekik már sokkal többet kell tudniuk, teljes mértékben birtokolniuk kell mindazt, amit egy mezőgazda- sági szakembertől a mai kor megkövetel... Természetesen mindezt meg kell tanulni, el kell sajátítani, viszont hosz- szú út vezet ahhoz, hogy egy fiatalemberből érett szakem­ber legyen. Legyőzött akadályok — Mi abból indultunk ki már tíz évvel ezelőtt, hogy minden vonalon jól képzett szakembereink legyenek. De hogy ez a terv minél hama­rabb valóság legyen, sok aka­dályt kellett leküzdenünk, hi­szen nem újság senki számá­ra, hogy a mezőgazdasági munka régen lenézett foglal­kozás volt, és sajnos, ez a szemlélet még ma is él sok emberben. Ahhoz, hogy ezt le­romboljuk, s új képet alakít­sunk ki munkánkról, először is meg kellett ismertetnünk, hogy mit is csinál, milyen kö­rülmények között dolgozik, milyen egyéni és közösségi haszonnal termel egy mai me­zőgazdasági szakember. — Hol és milyen közegben kezdték el ezt, kiket akarnak megnyerni maguknak? — A fiatalokhoz, az általá­nos iskola hetedikeseihez- nyolcadikosaihoz fordultunk, őket kerestük fel iskoláikban, meghívtuk őket, hogy látogas­sanak el hozzánk, ismerkedje­nek meg a mi tevékenysé­günkkel, nem mást — egyen- rangúsítani akartuk a mi munkánkat másokéval. Ecser, Maglód, Gyömrő iskoláiban jártunk, kialakítottuk kap­csolatainkat az iskolák veze­tőivel. tanáraival, szakköröket szerveztünk, minden szem­pontból segítettük a tanárokat, hogy a gyerekekben élő, ele­ven kép rögződjön a mezőgaz­dasági munkáról, jónak bizo­nyult ez a módszer, a gyere­kek s később szüleik sem győztek csodálkozni, hogy mi­lyen is valójában a korszerű mezőgazdaság, az állattenyész­tés. a kertészet, a növényter­mesztés, az első beszélgetések, ismerkedések, mindig ezzel a mondattal feleződtek be: „Ha nem látom, el sem hiszem!" vagy „Nem gondoltam volna!" és hasonlók. Naponta bizonyítani — Tehát sikerült az alapok lerakása... — Igen, ehhez társult a pé- celi szakmunkásképző iskola, ahonnan kiváló szakmunká­sok kerülnek ki. Immár tíz éve ezt az iskolát is minden eszközzel támogatjuk, a gya­korlati időt. a tanulók a szün­időt nálunk töltik, s megszere­tik a mi szövetkezetünket, szívesen maradnak, roppant érdeklődéssel tanulmányozzák a szarvasmarha-tenyésztést és a nagyüzemi baromfitenyész­tést, egyszóval megszeretik, megismerik és hivatásuknak tekintik a mezőgazdasági munkát. S ez ma is nagy szó, hiszen egyáltalán nem fejező­dött még be — országosan — az a munka, amely a mezőgazda- sági szakma igazi rangjának kivívását tűzte ki célul. Nem­csak ránk, másokra is komoly munka vár még, hogy siker koronázza erőfeszítéseinket. Ősszel egy negyvenszemélyes szakmunkásotthon építése kezdődik, mi területet és pénzt adunk hozzá, a tervek készen vannak, megtörtént a tervek elbírálása. jóváhagyása, s 1981 végén benépesül az ott­hon. — Szoros kapcsolatban van­nak a mérnöktovábbképző intézettel is ... — Igen. s ennek nagyon örülök, mert az a meggyőződé­sem, hogy minden szakember­nek, aki ad valamit magára, képeznie kell magát, mi a szakembereink ötévenkénti to­vábbképzését terveztük... Ez persze nem jelentheti azt, hogy nincs tere az önképzés­nek, sőt, mi ezt természetes­nek tartjuk, hiszen azt, hogy valaki szakember, azt naponta kell bizonyítania, önmaga és munkatársai előtt. Kapcsola­tunk kiterjedtebb ennél, hi­szen bemutató gazdaságként is számon tartanak bennünket, évente négy-öt témában kerül sor tapasztalatcserére, amikor meghívott szakemberek ismer­kednek meg a gyakorlatban munkánkkal, legutóbb június 17-én, vállalatgazdálkodási szakmérnök-hallgatók ■ tanul­mányozták szövetkezetünk üzemgazdasági munkáját. Ezek a látogatások, bemutatók ne­künk is hasznosak, nemcsak azoknak, akik eljönnek hoz­zánk. Itt is igaz az a mondás: „Több szem többet lát". S mi igazán tárgyilagosan akarunk körülnézni nemcsak a magunk portáján, hanem az egész or­szágban, a világban. Ismerni akarjuk lehetőségeinket, fo­gyatékosságainkat, s azt kutat­juk, hogyan léphetünk előre. Javuló arányok — Végül néhány adat. Hogy állnak most, hány szakember dolgozik a szövetkezetben? — Jelenleg fizikai dolgo­zóink közül középiskolát vég­zett 197 (12,7 százalék), szak­munkás 609 (38,9 százalék) és betanított munkás 515. V. J. Munkásőrök között Megbecsülést jelent az egyenruha Ajánlóik a pártalapszervezetek Ezekben a napokban vala­mennyi gazdasági egységben, üzemben, gyárban a félévi mérleg elkészítésén munkál­kodnak a könyvviteli szakem­berek. Természetesen más szervek, intézmények is meg­vonják az év első hat hónap­jának mérlegét, elemzik, ér­tékelik az elvégzett munkát, így volt ez a monori járási Bata Ferenc munkásőregység- nél is. Felkerestük Rágyánsz- ki Pált, az egység parancsno­kát, s az iránt érdeklődtünk, hogyan teljesítette a személyi állomány az első félévi fel­adatokat. Második hely — Mint ismeretes, egysé­günk a tavalyi megyei munka- verseny-mozgalomban a má­sodik helyet szerezte meg a nagykátaiak mögött. A szép eredmény a több éves fejlődés eredménye, ezt a januári egy­séggyűlésen is kihah fsúlyoz- ták a jelenlevő megyei veze­tők. és a járási pártbizottság első titkára is. — A második hely esetleg csak. közbeeső állomása az eredményesség növelésének? — Így is fogalmazhatnánk. Nálunk hosszú évek óta nincs gond az utánpótlás biztosításá­val. A járás kiemelt gazdasági egységeinek vezetői szív­ügyüknek tekintik a munkás- őr-utánpótlás biztosítását. Ma már bátran elmondhatjuk, rangot, megbecsülést jelent mindenütt az acélszürke egyen­ruha viselése. Természetesen már az első félévben is azon munkálkodtunk, hogy növel­jük eddigi eredményeinket. — Hogyan sikerült teljesíte­ni a féléves kiképzési tervet? — A személyi állomány fe­gyelmezetten, a célkitűzések­nek megfelelően teljesítette az előírt kiképzési tervet. Ezt ál­lapította meg a parancsnoki ellenőrzések sorozata a kikép­zéseken és a lövészeti gya­korlaton. Januárban és feb­ruárban munkásőreink megis­merkedtek az idei feladatok­A bizalomból fakadó tennivalók Most az óvoda építése van soron Somlói Jánosné 12 esztende­je telepedett meg Maglódon. Férjével együtt a közeli ter­melőszövetkezetben agrármér­nökként dolgozott, június óta azonban egészen más munka­körben tevékenykedik. Az új ciklusban az emberek megtisz­telték bizalmukkal, s a nagy­községi tanács elnökévé vá­lasztották. o — Ismerős, vagy ismeretlen feladatokat rejt az állami gaz­dasági munka? — Természetesen sok új do­loggal találkoztam, de azért akadnak ismerős vonások is. Jó ideje itt lakom már a faluban, s ezért a saját bőrö­mön is tapasztaltam a gondo­kat. nagyjáb.ól ismertem őket. Több társadalmi funkció ré­vén számos szállal kötőd­tem már korábban is a köz­élethez. Tagja vagyok az Ag­rártudományi Társaság me­gyei vezetőségének, az Afész felügyelő bizottságának és az utóbbi időben népi ellenőrként is tevékenykedtem. — Van némi helyismeretem, s ez segít a mindennapi mun­kában. Nagyon fontos, hogy mindenkit szívesen, udvaria­san kell fogadni, az ügyes­bajos dolgokat gyorsan kell elintézni. — Melyek ezek közül a leg­fontosabbak? — A községpolitikai, község­fejlesztési feladatok élveznek előnyt. Most éppen az óvoda bővítése van soron. Az Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat április elején kezdte el a munkát, s reméljük szeptem­berben már ötven gyermekkel többet tudunk majd elhelyez­ni. sadalmí munkára alapozva kezdődik majd el szeptember­ben. Most vizsgáljuk, hogy hol a legindokoítabb a fejlesztés. A falu belterületén meg­kezdődött a patakmeder sza­bályozása is. Végre megszűn­nek a helyenként igen veszé­lyes partszakaszok. A Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság 1 millió forintot szánt az idén erre a célra. Már 703 ezer forintot ebből felhasználtunk, a Dabasi Vízgazdálkodási Tár­sulat jól halad a munkával. 0 e Az építkezésre összesen 1 millió 300 ezer forint áll ren­delkezésre, amely korántsem fedezi a költségeket. A szülők, a lakosság azonban maguké­nak vallja a gondokat, s nem zárkóznak el a segítség elől. Az óvoda bővítése nagyrészt társadalmi munkában folyik. Elkészültével nagyot lép előre az óvodai ellátottság, s mini­málisra csökken az elutasított gyermekek száma. A járdaépítés szintén a tár­— Van elegendő iskolai hely a községben? — Ezzel szerencsére jelen­leg nincsenek problémáink. A központi iskolát az elmúlt években hat tanteremmel bő­vítették. Az első tagozatosok két műszakban, a felsősök pe­dig csak délelőtt járnak isko­lába. — Jobb a helyzetünk, mint a környező községeké, egyelő­re nem kell gondolnunk az is­kola bővítésére, illetve új épí­tésére. K. L. kai. Fontos időszak volt ez, mert ekkor zajlottak ország­szerte a kongresszusi előké­születek is. Munkásőreink megbecsülését jelenti, hogy többen részt vehettek a köz­ségi, járási, majd a megyei pártértekezleten. Egy munkás­őr társunkat a gödöllői megyei pártértekezleten tisztségviselő­nek is megválasztották. Hasznos javaslatok Az alegységek — a törzsve­zetéssel — színvonalas foglal­kozásokat tartottak az első fél­évben. Ebben az időszakban volt a lövészeti gyakorlat, amelyet az országos parancsnokság né­hány vezetője is megtekintett. A gyakorlatot jól és fegyelme­zetten hajtották végre a részt­vevők. Elismerőleg nyilatkoz­tak a magasabb egység veze­tői is a gyakorlatról, s el­mondták, hogy hasznos javas­latokat is tettek az ellenőrzött alegységek tagjai, amelyet a jövőben felhasználnak majd. Amint már az előzőekben is említettem, a megyei parancs­nokság átfogó, minden rész­letre kiterjedő ellenőrzést tar­tott egységünknél. Az ellen­őrzés tapasztalatai kedvezőek számunkra, hiszen összességé­ben jónak minősítették eddigi munkánkat, néhány részletét pedig kiválónak ítélték meg. Akadt néhány hiányosság is, amelyen a jövőben feltétlenül javítani szeretnénk. — Milyen feladatok várnak a munkásőrökre az év második felében? — Megkezdődött az előkép- zős állomány felkészítése. Nemcsak a leendő, fiatal mun­kásőrök vizsgáznak majd fel- készültségükről, hanem az őket ajánló pártalapszerveze­tek is. Reméljük — hogy az előző évekhez hasonlóan — ezúttal is helytállnak majd a kiképzésben a fiatalok. Lehetőség, adottság — Ugyancsak a második félévben tartjuk meg a harcá­szati gyakorlatot, amely , re­mélem legalább a lövészethez hasonló eredményességgel zá­rul majd. — Azon fáradozunk, hogy a tavalyi eredményeken is ja­vítani tudjunk. Ehhez megvan minden lehetőségünk és adott­ságunk. G. J. Spartakiád Vecsésen Küzdelmes versenyek Sportoló mezőgazdasági dolgozók Az eredményhirdetésre váró fáradt csapatok. AZ EREDMÉNYEK. A monori járás falusi spar- takiádját a járási sportfel­ügyelőséggel karöltve a ME- DŐSZ sportbizottsága rendez­te meg. A házigazda ezúttal a Vecsési SE volt. Az idén először rendezték meg önállóan a monori járási falusi spartakiádot. Az előző években a nagykátai és a ceg­lédi járással közösen területi viadalokat rendeztek. Mivel a monori járásban igen aktív sportélet folyik, s nagy töme­geket mozgat meg, ezért vető­dött fel a gondolat, hogy az idén önállóan rendezhesse a versenyeket. A vecsési sportpályán a kellemes időben a járás me­zőgazdasági üzemeiből több mint 150 sportoló gyülekezett. A megnyitó ünnepségen az elnökség soraiban láttuk Len­gyel Jánost, a MEDOSZ me­gyei bizottságától, Farkas Ot­tót, a megyei sportfelügyelő- ségtől, Kiss József járási sportfelügyelőt és Ambrus Já­nost. a MEDOSZ területi fele­lősét. A megnyitó után elkezdőd­tek a versenyek, ahol a leg­nagyobb érdeklődés a kispá­lyás labdarúgás iránt nyilvá­nult meg: hát csapat nevezett a bajnokság küzdelmeibe, s a Rákosmezeje Tsz gárdája ke­rült ki győztesen. Kispályás labdarúgás: 1 Rákosmezeje Mgtsz, 2. Feri­hegy Mgtsz Vecsés, 3. Mono­ri Állami Gazdaság. Lövészet, férfi: Monori Állami Gazda­ság, Vecsési VIZÉP, Rákosme­zeje Mgtsz. Lövészet női: Mo­nori Vetőmag. Százméteres síkfutás, férfi: 1. Matyó Jó­zsef, Gyömrő. Távolugrás: 1. Csordás András Rákosmezeje Mgtsz. Súlylökés, férfi: 1. Csordás András. Súlylökés, női: 1. Kollár Istvánná Mono­ri Vetőmag. Gránátdobás, fér­fi: 1. Csordás András, Grá­nátdobás, női: 1. Kollár Ist­vánná. Kötélhúzás: Rákosmé- zeje Mgtsz, Ferihegy Mgtsz Vecs-és, Monori Állami Gaz­daság. A csapatszámok 1—2. helye­zettje, az egyéni versenyzők közül viszont bárki részt ve­het az augusztus 23-án Gödöl­lőn megrendezésre kerülő me­zőgazdasági dolgozók megyei munkahelyi olimpiáján. Remélhetőleg majd akkor Is a monori járásiak sikeréről számolhatunk be. Kép és szöveg: Polgár Zoltán ISSN 0133—2651 (Moport HlrlstO). Vásároigon a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat monori méteráruboltjában: % BŐ választék várja kedves vásárlóinkat méterárukból, lakástextíliákból. Néhány cikk az áruválasztékból: Kossuth Lajos u. 79. nyomott és sima jersey, 150 cm széles 130,­Ft nyomott és sima jersey, 150 cm széles 143,­Ft nyomott és sima jersey. 150 cm széles 190,­Ft Teritex szintetikus függöny, 220 cm magas 63­Ft Teritex szintetikus függöny, 260 cm megás 78,50 Ft Teritex szintetikus függöny, 3 m széles 83,50 Ft I \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom