Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

ZZrn V kJunap 1980. JŰLIÜS 9., SZERDA FÓKUSZ India lépése £lénk visszhangot váltott ki India döntése, amellyel hivata­losan elismerte a Kambodzsai Népköztársaság kormányát mint a kambodzsai nép egye­düli törvényes képviselőjét. Hanoiban és Phnom Penhben hatalmas politikai jelentőségű eseménynek minősítik a lépést, a pekingi vezetés viszont „saj­nálkozik’1 az indiai álláspont miatt. Túlzás nélkül állítható, hogy világpolitikai súlya van az indiai kormány hétfői dönté­sének. E pozitív lépés jelentő­ségét különösen növeli, hogy akkor került rá sor, amikor ismét feszültebbé vált az in­dokínai térség helyzete. Indira Gandhi indiai kor­mányfő már újbóli hatalomra kerülése előtt bejelentette, hogy ha megválasztják, fel­veszi a kapcsolatot a Kam­bodzsai Népköztársasággal. Az elmúlt hónapokban Üj-Delhi arra az álláspontra helyezke­dett, hogy „megfelelő időpont­ban” el fogja ismerni a Heng Samrin vezette Phnom Penh-i kormányzatot. Nos, az idő­pont elérkezett. Thaiföld „visz- szatelepítés” leple alatt pol- potista bandák maradványait dobta át kambodzsai területre, s ezzel — amerikai és kínai ösztönzésre — kiélezte viszo­nyát a szomszédos állammal. Indiát kétségkívül az a jó­zan felismerés vezeti, hogy Kambodzsában a népirtó Pol Pot-rezsim megdöntésével el­kezdődött változások — az imperialista és a kínai akna­munka ellenére — visszafor- díthatatlanok. Mint a TASZSZ kommentárja megállapítja, az indiai kormány döntése „tel­jes mértékben megfelel az In­dokínában kialakult valós helyzetnek”. A Kambodzsai Népköztársaságot eddig már több mint harminc állam is­merte el, s vette fel vele a diplomáciai kapcsolatot. Űj- Delhi lépése minden bi­zonnyal újabb lökést ad ennek a folyamatnak, kiváltképp- a fejlődő országok körében és az el nem kötelezettek moz­galmában, amelynek India te­kintélyes és nagyrabecsült tagja. A kambodzsai vezetés elis­merése nem csekély mérték­ben befolyásolhatja a kínai- indiai kapcsolatokat. Peking szovjet- és Vietnam-elienes stratégiájában ugyanis lénye­ges szerepet játszik a bukott r'ol Pot-rezsim maradványai­nak támogatása. Az indiai döntés éppen ezt a kínai törek­vést keresztezi. Mint ahogy a békés egymás mellett élés el­vein alapuló pozitív indiai külpolitika ellentétben áll Pe­king Afganisztán ellen irá­nyuló fellorgató tevékenységé­vel is. Az indiai külügyminisz­térium éves jelentésében a na­pokban szögezte le: Űj-Delhi szoros kapcsolatot kíván ápol­ni Afganisztán kormányával és népével, s érdekelt a baráti Afganisztán biztonságának, függetlenségének, területi ép­ségének megőrzíésében. India már csak azért sem fogadhat el egyetlen szuverén államot sértő felforgatást, mert maga is ilyen akciók szenvedő ala­nya: északkeleti területein hónapok óta szeparatista ban­dák garázdálkodnak — egye­bek között pekingi támogatás­sal. Az Egyesült Államok ez ideig hivatalosan még nem reagált az indiai bejelentésre. Ám Washington véleménye egy percig sem lehet kétséges. Hiszen éppen tegnap landolt Thaifölden a múlt hét végén létesített „rendkívüli” ameri­kai légihíd egyik járata. A C—141-es típusú szállítógép újabb 15 tonna fegyvert ho­zott. A négynapos légihíd idő­tartama alatt az Egyesült Ál­lamok összesen 3,5 millió dol­lár értékben szállított hadfel­szerelést Thaiföldnek. Ebben a helyzetben az új­delhi döntés a térség békéjé­nek és biztonságának elősegí­tését szolgálja, s — mint a Nhan Dan, a Vietnami KP lápja keddi vezércikkében ír­ja — a lépéssel az indiai kül­politika bölcsességéről és éles- '-Sí tett újabb tanúbi­zonyságot. Laczik Zoltán A TASZSZ o Szovjetunió új tárgyalási javaslatairól Őszinte, realista megközelítés A szovjet fél Schmidt kan­cellár moszkvai látogatása al­kalmával javasolta, hogy vi­tassák meg a közepes hatótá­volságú nukleáris rakétafegy­verek telepítésével, s ezzel egyidejűleg az előretolt telepí­tésű amerikai nukleáris harc­eszközökkel kapcsolatos kér­dést is — írja a TASZSZ hír- magyarázója. A kérdés ilyen felvetése tükrözi a probléma realista megközelítését, és azt az őszinte óhajt, hogy nem szabad megengedni a hideg- háborús időszak visszatérését. Az Egyesült Államok — ír­ja a TASZSZ —, már az 50-es évektől kezdve rendelkezett közepes hatótávolságú rakéta- rendszerekkel. Az Egyesült Államok már akkor létrehoz­ta az előretolt telepítésű nuk­leáris harceszközöket, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területét (ilyenek például a Nagy—Britanniában és az NSZK-ban állomásozó bombá­zók, illetve a Földközi-tengeren és a Balti-tengeren levő re­pülőgép-anyahaj ókon elhelye­zett Phantom típusú harci gé­pek). Ehhez csatlakoztak még a Poseidon típusú rakétákkal felszerelt tengeralattjárók, amelyek csaknem 500 nukleá­ris robbanófejet hordoznak, öt, ilyen rakétákkal felszerelt tengeralattjárót bocsátottak a NATO-parancsnokság* rendel­kezésére. » Az Európában elhelyezett előretolt telepítésű amerikai harceszközök száma 784. Emel­lett Angliának és Franciaor­szágnak saját hadászati ren­deltetésű erői is vannak. Te­hát az Egyesült Államok Euró­pában levő előretolt eszközei­nek száma 784, de emellett Angliának és Franciaország­nak további 300 ilyen eszköze van. A NATO tavaly decemberi határozata egyeoek között előirányozza a katonai tömb fegyveres erői létszámának további növelését, és kétszere­sére kívánják növelni a csapa­tok légi úton történő átdooá- sának lehetőségét. Vezető he­lyen szerepel az a terv, hogy szuverén nyugat-európai álla­mok területén még mintegy 600, minőségileg új, közepes hatótávolságú rakétát szándé­koznak elhelyezni. Néhány nyugat-európai stra­téga véleménye szerint a Szov­jetunió fölényben van Euró­pában a közepes hatótávolsá­gú rakéták területén. Az eny­hülés ellenségeinek azért van szüksége erre a minden alapot nélkülöző állításra, hogy meg­indokolják a fegyverkezési haj­sza folytatását és az új típusú nukleáris fegyverrendszerek kifejlesztését. A Szovjetunió azonban, mint erről a szovjet vezetők több­ször is nyilatkoztak, az el­múlt tíz évben nem növelte Szovjet-olasz párttalálkozó Moszkvában kedden megkez­dődtek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és az Olasz Kom­munista Párt küldöttségének tárgyalásai. Az OKP küldött­sége hétfőn érkezett a szovjet fővárosba. A megbeszélésen részt vett Andrej Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Borisz Po- nomarjov, a PB póttagja, a KB titkára, Mihail Zamjanyin, a KB titkára és Vagyim Zagla- gyin, a KB nemzetközi osztá­lya vezetőjének első helyette­se, illetve Giancarlo Pajetta, és Paoio Bufalini, az OKP titkár­ságának és vezetőségének tag­jai, valamint Renzo Gianotti, az OKP KB tagja. A teherúni szovjet nagykövetség közleménye Tervezett provokációk A teherúni szovjet nagykö­vetség sajtóattaséja hétfőn közleményt juttatott el a Pars hivatalos iráni hírügy­nökségnek, valamint az iráni rádiónak és televíziónak. „Értesülések szerint a Szov­jetunióval szemben ellenséges beállítottságú elemek provoka­tív cselekményeket szándékoz­nak végrehajtani a Szovjet­unió teheráni nagykövetsége ellen és esetleg egészen a nagykövetség megszállásáig hajlandók elmenni. Az ilyen tettek célja a Szovjetunió és Irán jószomszédi kapcsolatai­nak megrontása.” A nagykövetség felhívja az iráni külügyminisztérium és más illetékes szervek figyel­mét az ilyen cselekmények veszélyes voltára és követeli, hogy az említett szervek hoz­zanak meg minden szükséges intézkedést a fennálló ve­szély elhárítására. Ghotbzadeh iráni külügymi­niszter köZölte, hogy az irá­ni biztonsági szervek megfe­lelő utasításokat kaptak: te­gyenek további intézkedése­ket mind a szovjet, mind a többi nagykövetség biztonsá­gának szavatolására. egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem a közepes hatótávolságú nukleáris raké­tahordozók mennyiségét az or­szág európai részén. Sőt, ellen­kezőleg, a közepes hatótávol­ságú rakéták indítóállásainak mennyiségét és ezen rakéták nukleáris tölteteinek erejét bi­zonyos mértékben csökken­tette. És még ami ennél is fontosabb, a Szovjetunió nem telepít ilyen rakétákat más országok területén — írja vé­gezetül a TASZSZ hírfnagya- rázója. Az ENSZ soron következő közgyűlésének napirendje A kéke megszilárdításáért Az ENSZ-köZgyűlés szep­tember 16-án kezdődő XXXV. ülésszakán folyó munka kö­zéppontjában a béke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításának kérdései áll­nak majd — tűnik ki a 110 pontot magában foglaló, most kiadott előzetes napirendből. A közgyűlés mérleget von a szovjet kezdeményezésre el­fogadott, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáról szó­ló deklaráció megvalósulásá­ról. Megvitatják azt a szov­jet javaslatot, amely indít­ványozza, hogy a nemzetkö­Mush’s felemás nyilatkozata A szovjet—amerikai vi­szonyról, a SALT—II. szerző­désről, a közel-keleti válság­ról, az amerikai segélyprog­ramokról és még egyéb kül­politikai kérdésekről fejtette ki a Fehér Ház álláspontját Ed­mund Muskie külügyminisz­ter, hétfőn New York-i külpo­litikai társaság előtt. A szovjet—amerikai kapcso­latok egyik legfontosabb té­teléről, a SALT—II. szerző­désről Muskie azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak továbbra is megállapodásra kell törekednie a Szovjetunió­val, de a tárgyalások felújítá­sát feltételhez, nevezetesen a „szovjet magatartás megvál­tozásához” kötötte. A mi­niszter nem szólt arról, hogy az amerikai szenátus a Carter és Brezsnyev bécsi találkozója óta eltelt több mint egy év alatt nem ratifikálta a SALT —II. szerződést, hanem — po­litikai fogással élve — azt fejtegette, hogy az afganisztá­ni szovjet katonai segítség- nyújtás „lehetetlenné tette a szerződés törvénybe iktatását a közeljövőben”. A külügyminiszter kijelen­tette, hogy a Carter-kormány­zat tanulmányozza az európai középhatótávolságú atomraké­tákkal kapcsolatos tárgyalá­sokra tett szovjet javaslatokat, amelyeket Helmut Schmidt hozott Moszkvából. A Közel-Keletet érintve a külügyminiszter a Camp Da- vid-i út folytatása mellett fog­lalt állást. A Közös Piac ve­lencei nyilatkozatára utalva — amely javasolta a PFSZ be­vonását a megbeszélésekbe — discard NSZK-beli programja Az NSZK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök kedden délelőtt a Bonn melletti Gymnich kastélyban rövid megbeszélést folytatott Hans-Dietrieh Genscher nyu­gatnémet külügyminiszterrel. A külügyminisztérium szó­vivője a találkozóval kapcso­latosan annyit közölt, hogy a két politikus a kelet—nyuga­ti kapcsolatok állását, valamint „a nyugat-európai egységgel” összefüggő kérdéseket vitatott meg. Megfigyelők szerint Genscher tájékoztatta a fran­cia államfőt azokról a tár­gyalásokról is, amelyeket CSAK RÖVIDEN... JUGOSZLÁV meghívásra kedden hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. A delegációt Va- szilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének első elnök- helyettese vezeti. GENFBEN a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldött­sége május 22. és július 7. között újabb megbeszélést tar­tott a fegyveretek korlátozá­sáról. A SZOVJETUNIÓ és Viet­nam közösen aknázza ki a Dél-Vietnam parti vizein ta­lálható kőolaj- és földgáztar­talékokat — erről írtak alá megállapodást a Moszkvában nemrég lezajlott magas szintű szovjet—vietnami tárgyalások során. AZ OSZTRÁK szövetségi gyűlés kedden beiktatta tiszt­ségébe dr. Rudolf Kirchschlä­ger szövetségi elnököt. A po­litikus a május 18-án megtar­tott elnökválasztáson nyerte el a lakosság bizalmát újabb hatéves időtartamra. AZ NSZK a jövőben is fenntartja gazdasági kapcsola­tait a Szovjetunióval — je­lentette ki Lambsdorff nyu­gatnémet gazdasági miniszter, aki Tokióban Okita Szaburo japán kollégájával folytat megbeszéléseket. Schmidt kancellár társaságá­ban a közelmúltban Moszkvá­ban folytatott. A tanácskozás után Giscard d’Estaing megkezdte vidéki útját, amelynek első állomása Baden-Würtemberg. Az elnö­köt Baden-Badenban Lothar Spath tartományi miniszter- elnök fogadta. Első program­pontként a magas rangú fran­cia vendég Schmidt kancellár­ral együtt megtekintett egy francia—nyugatnémet közös katonai díszbemutatót. Ezt kö­vetően mind Giscard, mind Schmidt rövid beszédet mon­dott és ebben mindketten a két ország katonai együttmű­ködésének jelentőségét méltat­ták. Giscard d’Estaing kedden délután a Hessen-tartomány- beli Kasselbe repült. Muskie hozzáfűzte, hogy ha „elérkezik az ideje, akkor a Palesztinái népnek és a térség országainak képviselőit be kell vonni a tárgyalásokba”. A nyugati szövetségesek kö­zötti nézetkülönbségekről az amerikai diplomácia vezetője azt mondta, hogy azok „elke­rülhetetlenek”, s hogy egyes problémák „nem követelik meg szükségszerűen az egységet”. zi kapcsolatokban mondjanak le az erőszak alkalmazásáról. Véleményt cserélnek arról a kezdeményezésről is, hogy a nyolcvanas éveket az! ENSZ nyilvánítsa második leszerelé­si évtizednek. Ezzel kapcso­latosan a szocialista országok programot dolgoztak ki, amely átfogja a fegyverkezési haj­sza megfékezésének és a le­szerelésnek minden vetületét. Helyet kapnak a világfó­rum napirendi pontjai között a nukleáris leszerelés kérdé­sei, egyebek között a hadá­szati fegyverrendszerek kor­látozása — szintén a Szovjet­unió kezdeményezésére. Mint ismeretes, az előző ülésszak sürgette a SALT—II. szerző­dés mielőbbi ratifikálását, de esít az Egyesült Államok meg­határozatlan időre elhalasz­totta. A közgyűlés ismét foglalko­zik a közel-keleti helyzettel, követelve a palesztinai nép elidegeníthetetlen jogainak tiszteletben tartását. Megvitatja majd az ülés­szak a gyarmati rendszer és a fajüldözés, mindenekelőtt a dél-afrikai apartheid felszá­molásának kérdéseit. Belga szocialisták állásfoglalása Az eurorakétákellen A belga szocialisták tovább­ra is követelik — s a Brezs­nyev—Schmidt találkozó ered­ményei csak megerősítik állás­pontjukat —, hogy a kormány halassza el a döntést az euro- stratégiai rakéták belgiumi el­helyezéséről. Hétfőn, a Belga Szocialista Párt mindkét szárnyának iro­dája — a vallonoké (PS) Lie­geben, a flamandoké (SP) Brüsszelben — ülést tartott és ott fogadták el a csaknem egybehangzó nyilatkozatokat. A párt mindkét szárnya üd­vözölte Schmidt moszkvai uta­zásának eredményeit, mert ezek „alkalmasak lehetnek a Kelet és a Nyugat párbeszé­dének felújítására és az eny­hülés megszilárdítására”. A belga kormánykoalíció­ban részt vevő szocialista párt állásfoglalása az első félhiva­talos belga válasz Luns NATO- főtitkár múltheti kijelentésére, amely szerint éppen a Szov­jetunió tárgyalási készsége in­dokolja, hogy Belgium minél előbb adjon engedélyt az euro- stratégiai fegyverek elhelyezé­sére területén, nehogy a NATO „gyengeséget” mutas­son a tárgyalások megkezdése előtt. Az angolai fegyveres erők harci sikerei Kiűzték az agresszorokat Dél-Aírika akadályozza a namíb ai rendezést Az Angolai Népi Hadsereg (FAPLA) vezérkara és a nem­zetvédelmi minisztérium köz­leményben jelentette be, hogy az angolai fegyveres erők fel­szabadították az ország déli tartományait a dél-afrikai ka­tonai megszállás alól. Az angolai erők heves har­cokat vívtak a behatolt dél­afrikai csapatokkal, különö­sen Mulemba város (Cunene tartomány) körzetében: a pre­toriai alakulatok itt rendezték be főhadiszállásukat. Június 28-án a FAPLA-egységek fel­szabadították Mongua és Eyale járási székhelyeket, majd jú­lius elsején ellentámadásba lendültek. Ennek nyomán az inváziós csajjatok az angolai területek elhagyására kénysze­rültek. A vezérkari közlemény sze­rint azonban a fajüldöző re­zsim változatlan hevességgel folytatja -a légitámadásokat an­golai célpontok ellen. — A pretoriai rezsim olyan előfeltételeket támaszt a na- míbiai rendezésre, amelyek egyrészt ellentmondanak a délnyugat-afrikai kérdés meg­oldására vonatkozó ENSZ- tervnek, másrészt megakadá­lyozzák az állapot tényleges rendbetételét. Ezek fényében a namíbiai hazafiaknak a fegyveres harc fokozásán kí­vül nincs más választásuk — hangsúlyozta a Times of Zam­bia című lapban megjelent in­terjújában Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO). elnöke. Az ENSZ Namíbia-tanácsa meghallgatásokat kezdett Na­míbia természeti kincseinek törvénytelen kiaknázásával kapcsolatban. A meghallgatásokra a ta­nács 1974-ben hozott dekré­tuma értelmében kerül sor. A dekrétum szerint Namíbia ter­mészeti kincsei a namíbiai nép kizárólagos, elidegeníthetetlen tulajdonát képezik. Afgán törzsi vezetők Elítélik a beavatkozást Afganisztán különböző tar­tományaiban a helyi kormány­zat vezetői találkozókon tájé­koztatták a törzsek vezetőit az Afgán Demokratikus Köztár­saság és az Afganisztáni Egy­séges Népi Demokratikus Párt politikájának alapvető., irá­nyairól. A Kunar tartományban lét­rejött találkozón a badzsavar, valamint csarmang törzsek ve­zetői teljes támogatásukról biztosították az afgán kor­mánynak a dolgozók életkö­rülményei javítására irányuló intézkedéseit. A törzsi vezetők ugyanakkor élesen elítélték az Egyesült Államoknak és a kí­nai hegemonistáknak azt a próbálkozását, hogy megaka­dályozzák az áprilisi forradal­mat követően kitűzött célok megvalósítását. Hasonló talál­kozókra került sor Nangarhar és Badghisz tartományokban is. A Bakhtar afgán hírügynök­ség jelentése szerint a napok­ban tizenkét, a forradalom el­lenségei által megtévesztett és felforgató tevékenység vádjá­val letartóztatott afganisztáni állampolgárt szabadon bocsá­tottak. Ohiro emlékére Gyászszertartás Már kedden Tokióba érke­zett több külföldi államférfi, hogy részt vegyen az Ohira Maszajosi elhunyt japán mi­niszterelnök emlékére szerdán rendezendő gyászünnepségen. A kínai küldöttség, amelyet Hua Kuo-feng, az államtanács elnöke, kormányfő vezet, az esti órákban érkezett meg a japán fővárosba. Elindult To­kióba Carter amerikai elnök is, Hírek szerint Hua Kuo- feng és Carter csütörtökön tárgyalni fog egymással. A Szovjetuniót Dmitrij Pol- janszkij, a Magyar Népköztár­saságot Kós Péter tokiói nagy­követ képviseli a gyászszertar­táson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom