Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

A lánc egyetlen szeme TPízezer többletkocsihoz ju- | vár. További példa a lánc egy- tott a KGST-tagállamok I egy szemének fontosságához: a közös tehervagonparkja, min­denféle beruházást elkerülve. „Csupán” annyi kellett hozzá, hogy a határállomásokon és a rendezőpályaudvarokon éssze­rűsítették a vagonkezelési tech­nológiát, az üres és a rakott kocsik átadási idejét lerövidí­tették, s szintén szervezési in­tézkedésekkel mérsékelték az üresen futó vagonok arányát a teljes kocsiparkon belül. A tíz­ezer teherkocsi jelentőségét ak­kor értjük meg igazán, ha tud­juk: naponta átlagosan 30 ezer vagont raknak meg a közös parkban résztvevő vasutakon. Látható: a jelentéktelennek látszó hiány vagy mulasztás döntő lehet, és tapasztalati tény az is: jelentéktelennek vélt mozzanatok segítségével akár ugrásszerű változás is el­érhető. Sokatmondó, s különböző te­rületekről választott példákkal folytatva a bizonyítást: a gép­iparban a már meglevő auto­mata berendezések jobb hasz­nosítását lényegesen akadá­lyozza a felszerszámozás ala­csony színvonala. Azaz, keve­sebb szerszámkészlet-típus áll rendelkezésre, mint amennyi a gépek teljesítőképességéhez — „tudásához” — kellene. Az így megtakarítani vélt kiadás ösz- szegének sokszorosa vész el ak­kor, amikor a. nagy értékű automata berendezések tétle­nül állnak, amikor tényleges teljesítményüknek csak felét, harmadát adják... Más eset: A hazánkban dolgozó szovjet csővezeték-építők munkájának a termelékenysége — a Nehéz­ipari Minisztérium összeha­sonlító vizsgálatai szerint — ötven százalékkal magasabb, mint a hasonló területen fog­lalkoztatott magyar munkáso­ké. Az elmaradás magyaráza­ta: a szervezettség alacsony színvonala, s a gyatra techni­kai felszereltség. Ráadásul, amint azt további vizsgálatok kimutatták, a szerény technikai eszköztár harmada tartósan használaton kívül van, javítás­ra, felújításra, alkatrészcserére műszeripar termékeinek két­harmadát külföldön értékesítik. A kiszállítások folyamatossá­gát, amint azt elemzések föl­tárták, valójában az alkatré­szek és részegységek mindössze három, öt százalékának ismét­lődő hiánya, a kívántnál kisebb mennyisége, akadozó termelése gátolja. Az említett és hasonló ese­tek sokaságában lényegé­ben arról van szó, hogy a lánc­nak egyetlen szeme gyenge, ám tudni kell: minden szervezet teljesítőképessége akkora, amekkora leggyengébb elemé­nek teherbírása. Ha tehát a gyenge láncszem nem kap fi­gyelmet, akkor maga a lánc, azaz a termelési folyamat lesz kisebb teherbírású. Makacsul visszatérő gond ez. Az Iparban a munkarend sze­rinti időalap kihasználása — azaz a munkarénd szerint tel­jesíthető és teljesített munka­órák aránya — 1978-ban 85,1 százalék volt Ez az érték lé­nyegében azonos az 1973. évi­vel! Ez egyebek között arra mutat, hogy az irányítási és a vállalati szervezetben nincs ki­alakult rendje, hagyománya a veszteségek föltárásának, elem­zésének. A szükségesnél jóval kevesebbet törődnek azzal, amit a láncszemek összeillesz­tésének nevezhetünk. Cinnek a szemléletnek és gya­^ korlatnak a közvetkezmé- nye, hogy az elkerülhetetlen veszteség mellett egyre több lesz az olyan is, mely koránt­sem objektív okokra vezethető vissza. Különböző számítások és becslések azt mutatják: egy- egy termelőhelyen a gyenge láncszem megerősítése — rá­fordítás nélkül vagy jelenték­telen költséggel! — öt, tíz szá­zalékkal növeli a gazdálkodási eredményt. S most, a termelők olyan helyzetben vannak, ami­kor egy százaléknak is nagy becsülete kell hogy legyen! . L. G. i lapokban rét közölt Kocsis Ivánról, a váci Dunakanyar Fotóklub el­nökéről, a. diapor ama művé­szetének hazai meghonosítójá­ról és lelkes patronálójáról. A Népszava hírben tudatta, hogy az elmúlt évben huszon­két százalékkal nőtt a terme­lékenység az Egyesült Izzó váci ólomüveggyárában, s az idén további 20 százalékkal kí­vánják növelni. A Dunántúli Napló (Pécs) beszámolt arról, hogy nagy si­kert aratott Baranya központ­jában Platthyné Kovács Júlia festőművész kiállítása, sa lap megemlítette, hogy a művész korábban Vácott rendezett tár­latot. P. R. Vác a ház; A Telefon című üzemi új­ság féloldalas, színes riportot közölt arról, hogy a telefon­gyári dolgozók sikeres kirán­dulást szerveztek Vácrátótra és Vácra. A Petőfi népe beszámolt ar­ról, hogy a Mozgáskorlátozot­tak Bács-Kiskun megyei Egye­sületének alakuló ülésén 300 résztvevőt köszöntött dr. Chi- kán Csaba, a váci társegyesü­let vezetője. A Rokka külön oldalt adott a Váci Fonógyár bemutatásá­ra. Berczelly Barnabás igazga­tó és Pitz András főmérnök beszélt a gyár jelenéről és a jövő terveiről. A Fotó legújabb száma port­Mű sorok, rendezvények A jövő hét eseményei Kiállítás. Erdélyi Tibor fa­faragó népi iparművész kiállí­tása pénteken nyílt meg a Madách Imre Munkás és If­júsági Művelődési Központ­ban. Megtekinthető hétfő ki­vételével naponta ' 10—18 óráig. Cs. Nagy András tárlata a Vak Bottyán Múzeum Gö­rög templom kiállítótermében a héten is látható. A Magyar Flóra képekben. A művelődési központ előcsar­nokában megnyílt a Termé­szettudományi Múzeum ván­dorkiállítása. Megtekithető na­ponta 8—22 óráig. Olvasótábor. A gödi úttörő­táborban július 15-ig magyar- országi szlovák gyerekek tábo­roznak, s anyanyelvi kulturá­lis rendezvényeken vesznek részt. Könyvtárak nyitvatartása. A város könyvtáraiban a nyá­ri idényben is bőséges válasz­ték várja az olvasni szerető látogatókat. A Városi és Járá­si Könyvtár kedden és pén­teken 9—19 óráig, szerdán, csütörtökön 9—13, szombaton 13—19 óráig tart nyitva. A Városi Gyermekkönyvtárban kedden és pénteken 9—12 óráig, más napokon 13—18 óráig fogadja a látogatókat. A művelődési központban működő folyóiratolvasó és fo- notéka naponta 15—19 óráig, szombaton 8—12 óráig tart nyitva. Az SZMT körzeti könyvtár — Lenin út 45. — kedden és pénteken 16—19 óráig kölcsönöz. A deákvári lakótelepen működő DCM Ságvári Klubkönyvtárban ked­den és pénteken 17—19 óráig várja az olvasókat a klub könyvtárosa. Göd iáit és jelen Hagyomány már, hogy .nya­ranta a gödi úttörőtáborban rendezze meg. a járási hivatal művelődési osztálya és a járási úttörőelnökség a váci járási olvasótábort. Idén július 6-tól 15-ig, Magyarország múltja, jelene címmel kerül sor erre a programra. Ugyancsak 6-án nyílik meg a járási nemzeti­ségi nyelvművelő tábor is Gö­dön. A hagyományos olvasótábori munkában idén 44 pajtás vesz részt, a nyelvművelő táboré­ban pedig 30 fiatal. Lesznek közös szervezésű programok is, amikor a két tábor fiataljai egy-egy kiránduláson, előadá­son együttesen vesznek részt. A tábornyitásra vasárnap dél­után 2 órakor kerül sor, s Szabó Lajos, a járási hivatal művelődési osztályának veze­tője köszönti a pajtásokat. Cs. J. Kitüntetett erdcműveio Kiváló dolgozó kitüntetést kapott nyugállományba vonu­lása alkalmából az Ipolyvidéke Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság több dolgozója, köztük Draxler József, a nagymarosi erdészet erdőművelője is. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM 1980. JÜLIUS 6., VASÁRNAP A párt propaganda tapasztalatai a DCM-ben Régi formák, több tartalommal „Az eszmei, ideológiai mun­ka, a propaganda és az agitá­ció tartson lépést a növekvő igényekkel, legyen fogéko­nyabb az új problémák iránt, zárkózzék fel a gazdasági és kulturális építésben előttünk álló nagy feladatokhoz.” — E gondolatot a XII. ( pártkong­resszuson elhangzott beszá­molóból idéztük, s ez is jól jelzi, hogy az elkövetkező idő­szakban a gyorsan változó kö­rülmények az agitáció és a propagandamunka tartalma­sabbá tételét teszik szükséges­sé. A Cement- és Mészművek Átadás előtt Óvoda, bölcsőde a téren A tervek szerint szeptemberben már birtokukba vehetik a város óvodás- és bölcsődés korú gyermekei a Földváry téren épülő 160 személyes gyermekintézményt. Az építők, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei, rövidesen befe­jezik a belső szakipari munkákat, s közben folyik már a környék rendezése is. mányi Károly felvétele A tiszta színeket kedveli Orvos András kiállítása A Vak Bottyán Múzeum Görög templom kiállítótermé­ben ma délelőtt 11 órakor nyílik meg Orvos András festőművész kiállítása, ame­lyet Frank János Munkácsy- díjas művészettörténész nyit meg. A Vácott először bemutat­kozó művész régebbi és újabb alkotásait tekinthetjük itt át. Rendhagyó kiállításnak lehetünk szemtanúi, nemcsak a képek témáinál fogva. A művész szinte mindig a nö­vényvilágból merít, s rendha­gyó a megoldás, a tartalom is. Banálisnak tűnő, a'képeslapok világát idéző rózsák, tulipá­nok elevenednek meg előt­tünk, azonban ennél többről van szó. Az első benyomás, a Az AFIT-tól a ZÖLDÉRT-ig Félszáz előfizető nevével Közhasznú kiadvány Megjelent az 1980-as telex­névsor. A közel 400 oldalas, nagyalakú könyv bizonyítja, hogy mind népszerűbb lesz nálunk is á hírközlésnek és -továbbításnak ez a korszerű formája. Vác másfél oldalon szerepel a könyvben; az AFIT karbantartó üzeme az első az 50 előfizetőt felsoroló könyvben és a ZÖLDÉRT-ki- rendeltség zárja a sort. felületes élmény rendkívül erős ütésénél fogva további szemlélődésre késztet, szinte provokálva erre a nézőt. A groteszkség határát súroló, túlzottan naturális felszín mögött — melyet a művész tudatosan keres — feltárul a természet, a növényvilág élő organizmusa. A virágok, szi­romlevelek magukban hordoz­zák annak örök törvényeit: a keletkezés, kibomlás és kitel­jesedés folyamatát. A termé­szet elementáris erőinek moz­gása bontakozik ki bennük, olykor esetleg erotikus képze­teket keltve a szemlélőben. Rendkívül erőteljesen jele­níti meg virágait, érzelmi és gondolati érzékenység egy­aránt jellemző rájuk. Alkotá­sain rend uralkodik; tudatos, átgondolt szerkesztés ered­ményeként jöttek létre. Orvos András a tiszta szí­neket kedveli, sohasem keveri azokat. Virágai a szivárvány színeiből tevődnek össze, biz­tosítva ily módon is erőteljes­ségüket, frisseségüket. A kiállított festmények, ak- varellek kelthetnek vegyes érzelmet a nézőben, de min­denképpen állásfoglalásra késztetnek. Almás! Mariann művészettörténész váci gyárában nemrég szám­ba vették az elmúlt esztendők eredményeit, s a pártbizottság beszámolójából egyértelműen .kiderült: a szervezet tevé­kenységében e feladatok ki­emelt helyet kaptak. A vá­lasztott tisztségviselőkben már korábban tudatosult, hogy a párt politikája nem valósítha­tó meg jól szervezett és haté­konyan működtetett agitációs és propagandamunka nélkül. Évente kétszer — Politikai oktató-nevelő munkánk alapját a Központi Bizottság 1976. október 2b-i, a pártpropaganda soron levő fel­adatairól, további fejlesztésé­ről szóló határozata képezi — mondja Fordán lioor, a párt- Dizottság titkára. — Szintén nagy segítségünkre volt a vá­rosi pártbizottság három év­vel ezelőtt elfogadott fe'ladat- terve. E két fontos dokumen­tumot felhasználva dolgoztuk ki intézkedési tervünket, amely már a helyi sajátossá­gokat is figyelembe veszi. A gyári pártbizottság és a párlaiapszer vezetek munkater- véoen rendszeresen szerepel­nek az oktató-nevelő múmiá­val, illetve annak egy-egy részterületével foglalkozó kér­dések. Évente általában két alkalommal vitatják meg a kommunisták a párt- és tö­megszervezeti oktatás helyze­tét, értékelik az elért ered­ményeket és meghatározzák a további tennivalókat. Ugyan­ezekről beszámoltatják a tit­károkat is. — Minden alkalommal meg­vitattuk és a helyi viszonyok­ra alkalmaztuk a felsőbb pártszervek határozatait, iránymutatásait — folytatja Fordán Tibor. — Megbeszél­tük egyebek között a Köz­ponti Bizottság Titkárságának 1976. február 6-i határozatá­ból adódó feladatokat, meg­vizsgáltuk a párttagság esz­mei-politikai színvonalát és a fejlesztés lehetőségeit, fel­mértük a gyárban dolgozó ér­telmiség politikai, kulturális és közéleti tevékenységét, va­lamint a fiatalok körében végzett politikai nevelőmun­ka helyzetét. Mindezek előse­gítették, hogy erőfeszítéseink eredménnyel járhassanak a szocialista tudat és életmód kialakítása érdekében. Bár korántsem lehetünk elégedet­tek, mert még mindig igen nehéz feladat egy jelentős ré­teg közömbösségének meg­szüntetése, érdeklődésük fel­keltése. Formalitások nélkül Igen, de hogyan? A gyáriak nem akarták megváltani a vi­lágot, s így elsősorban a már meglevő kereteket töltötték ki nagyobb tartalommal. Em­lítsük példának a szocialista brigádmozgalmat, amelyet az elmúlt esztendők során sike­rült többé-kevésbé megtisztí­tani a formális elemektől, s napjainkban már a kollektí­vák tevékenységében mindin­kább érvényesül a „szocialista módon élni, dolgozni, tanulni’’ jelszó. Ugyancsak az erőfeszí­tések eredményességét tükrö­zi, hogy ma már igen nagy aktivitás nyilvánul meg a tár­sadalmi munkákban. A már­ciusban megtartott kongresz- szusi műszakon például a dol­gozók több mint 80 százaléka vett részt. — Nem is annyira a közös, önkéntes munkával létreho­zott értéket tartjuk fontosnak — bár az sem elhanyagolható —, hanem a gondolkodásmód­í ban bekövetkezett változáso­dat — jegyzi meg a pártbi­zottság titkára. — Szintén ezt a célt szolgálják a különböző pártoktatások is, amelyeket mi a politikai és tudati neve­lés alapvető eszközének tar­tunk. Gyárunkban az alapfo­kú káderképzést a kétéves marxista—leninista esti kö­zépfokú iskolában végezzük, ám emellett továbbképzésként két tanfolyamot, „A magyar munkásmozgalom rövid tör­ténete", illetve „A marxista— leninista világnézet alapjai” címűt. szervezzük meg. Ezeken kívül több tömegpolitikai tan­folyam és politikai vitakör is működik még. A DGM-ben a pártbizottság öt évre szóló oktatási-beisko­lázási -tervvel rendelkezik, így elérhető, hogy megfelelő képzésben, felkészítésben ré­szesüljenek a párt- és tömeg­szervezetek választott tiszt­ségviselői, illetve a vezető be-- osztásban dolgozó pártonki- vüliek. Hasznosítható ismeretek Néhány héttel ezelőtt z gyári pártbizottság jelentési Készített a városi párt-végre­hajtóbizottság ülésére az agi­tációs és propagandamunká­ról. Ebben egyebek között megállapították: a marxista— leninista középiskolában ered­ményes oktatás folyik, ám a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a hallgatók kiválasztására, mert év köz­ben jelentős a lemorzsolódás. Ezzel szemben nagy' népsze­rűségnek örvendenek a kü­lönböző tömegpropaganda-tan- folyamok, amelyek ^ témája kapcsolódik az aktuális kér­désekhez, s így természetes az érdeklődés. — A pártoktatásban részt, vevő propagandisták kiválasz­tását megkülönböztetett jelen­tőségűnek tartjuk — folytatja Fordán Tibor. — Célunk, hogy elméleti és gyakorlati felkészültségük állandóan gya­rapodjon. Propagandistáink — kevés kivétellel — egyben az adott terület kommunista, gazdasági vezetői is. Ez a kö­rülmény több szempontból előnyös és növeli a pártokta­tás hatékonyságát. Szintén nagy segítség számunkra, hogy a városi pártbizottság által rendezett továbbképzé­sek tartalmasak, s propagan­distáink az ott szerzett isme­reteket hasznosítani tudják. A DCM-ben a további fel­adatokat is meghatározták. Fontosnak tartják egyebek között azt, hogy az oktatási formák kiválasztásánál és a szemináriumi csoportok ösz- szeállításánál jobban vegyék figyelembe a résztvevő kép­zettségét és érdeklődési körét. Ezenkívül a lehetőségek jobb kihasználásával segíteni kell a szabad idő hasznos, kultu­rált eltöltését. F. Z. Orvcsi ügyelet Július 7-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban: hét­főn dr. Kreiner Lenke, ked­den dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Karáéi Katalin, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Karádi Katalin. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér. 9) a 11—525-ös telefon­számon lehet hívni. A beosztás hétközben meg­változhat \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom