Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
Sínen futó életek Szerencsés utat, masiniszták! Akiknek minden mozdony engedelmeskedik „A mozdony vidáman prüsz- szög, és zakatolva hatol csak előre. Lám, egy csöpp gőzzel sem kap többet, mégis gyorsul a vágta, Mind sebesebben pereg a kerék, gyorsul aZ oszlopok tova suhanó árnya. Gyorsul, de hát hogyne. Nyolcfokos, szép lejtő lankázik előtte.” (Gerelyes Endre: Nyolcfokos, szép lejtő.) Amikor a pálya szabad, a vonatok szinte megtáltosodnak a főváros felől jövet, Ceg- lédbercel—Cserő állomástól Ceglédig. Ha a mozdony vezetője rutinos, ismeri a terepet, jól gazdálkodik a kilométerekkel meg az energiával, akkor a szerelvény szinte „ingyen” besuhanhat a ceglédi állomásig. A lejtőt ugyan nem fokban, hanem ezrelékben mérik. Itt öt ezrelékes, így mondta a minap egy beszélgetés alkalmával Kertész Pál, a MÁV ceglédi körzeti, műszaki üzemfőnök helyettese. Hozzáfűzte rqgtön azt is, hogy az ide tartozó szocialista brigádok közül a vontatási szolgálatban hét brigád van, s közülük is a legbüszkébbek a mozdonyvezetők Május 1. szocialista brigádjára, mert ebben az évben megkapták A MÁV kiváló brigádja kitüntető címet. Alaposan. megszolgáltak érte. Törzsgárda — Baki Lászlóval, a brigád vezetőjével szeretne beszélgetni? Hm, majd megszervezzük — sietett segítségemre Nagy Sándor, a körzeti üzemfőnökség vezetője. — Utánanézünk, mikor szabadnapos. Akkor biztosan sikerül a találkozó. A brigádot egyszerre már nem volna ilyen könnyű ide verbuválni, hiszen közülük a többség utazó. A találkozó szerencsére sikerült. így tudhattam meg egyet s mást a kitüntetett kollektíva munkájáról, életéről. Baki László tiszta tekintetű, egyenes tartású, megfontolt beszédű ember, és igen érti a szakmáját. De ne is szakmának, hanem inkább hivatásnak mondjuk. Sihederként itt tanult lakatosnak a vasútnál, majd mozdonyra került Fél életét átutazta. Apja is vasutas volt. — A brigád legtöbb tagja mozdonyon van: Fodor István, Heczendorfer István, Meleg Sándor, Rózsa József, Keszthelyi István, aki a vontatási szakszolgálat pártalapszerveze- tének titkára. Mozdonyfelvigyázó, irányítói munkakörben teljesít szolgálatot Zsadony Károly, Szeleczki István és Szegfalvi József. összetartó, régi jó gárda ez — mondja. — Valamennyien vasas szakmában kezdtük, s valamennyien több mint két évtizede a vasútnál. Amikor a brigád 1965- ben megalakult, hatan voltunk meg egy mozdony. 328- as gőzös. Később 424-esre szálltunk. Tulajdonképpen szín mozdonyvezető brigád a villamosítás, 1969 óta vagyunk. Akartuk, meg a feladat is úgy hozta, hogy valamennyien értünk a gőzöshöz, a dízelhez és a villanymotoroshoz egyaránt. Tanultunk, vizsgáztunk. Az utánpótlás most nevelődik sorainkban. Békefi Gyula tizenkilenc éves és mozdonyvezető gyakornok, Rátkai István és Horváth György tanul, bentlakásos tanfolyamon. A kiképzés tizenkilenc hónap. Békefi Gyula itt szabadult nálunk, mint dízelszerelő. Reméljük, érti majd a dolgát Plusz tíz perc — Jó összeállítású társulat a miénk, régóta. A munkakör talán, ami főként összefog minket. Megtanultunk egymásért, másokért élni. Ha jól meggondoljuk, ez nem kis dolog. Aztán, hasonlítsuk csak össze, mennyivel könnyebb ott összetartó és közös eredményt felmutató, jó brigádnak lenni, ahol a kollektívabeliek a műhelyben szinte gépszomszédok. De megtaláljuk a módját a találkozásoknak, közös beszélgetéseknek, tervezésnek, amit vállalunk, meg is tesszük. És időnként lehetőség nyílik arra, hogy egy estét valameny- nyien, családostul együtt tölt- hessünk, vidámsággal, szórakozással. A brigádnaplót lapozom. Valóban napló, olvasmányos, tartalmas. A brigádvezető írja most, lendületes szép betűkkel, szabatos mondatokkal. Mintha a Május 1-esek kisregényét írná. Vagy évkönyvét. Dokumentumokkal bővelkedő krónikáját. Vállalták, tudom meg á kötetből, hogy nem egy órával előbb jelentkeznek szolgálati helyükön, hanem megtoldják még tíz perccel. — Az a tíz perc kell az úti okmányok átvételére, a parancskönyv áttanulmányozására. A másik hatvanat így teljesen arra fordíthatjuk, hogy a mozdonyt felkészítjük az útra. Most egy idő óta többen nem a villanymozdonyon, hanem dízelen teljesítünk szolgálatot. Kevés a dízeles. Tolatás tehervonatokkal van dolgunk, a Kőbánya-teherpályaudvar és Cegléd térségében. Vannak, akik személyvonatot vezetnek, az elővárosi forgaMagyar—Szovjet Barátság Tsz Ifjúgárdisták szaktábora Diákok a növényházban, gépműhelyben lom lebonyolítása a dolguk. De „zakatolunk” Záhonytól Szobig, ha úgy hozza a munka. A városért A brigád valamennyi tagja sokat tesz azért, hogy a vontatás energiaköltsége csökkenjen, a szállítás gazdaságos legyen. (Ez a megtakarítás a legutóbbi versenyidőszakban 481 ezer forintnyi volt.) Igyekeznek, jól gazdálkodni az úgynevezett eleven erőkkel, arra törekednek, hogy minél kevesebb üresjárat és mind több vonattovábbítás legyen. A mozdonyfelvigyázók, akik helyben vannak, főként ebben tudnak segíteni. Rajtuk is múlik, hogyan teljesül, a száz- elegytonna továbbítási terv. Szó kerül a társadalmi munkáról, amiből szintén oroszlánrészt vállalnak, nem kicsinyes ebben a brigád. Tavaly az állomás közeli, tanácsköztársasági emlékmű felállításánál segítkeztek sokat, festettek a szűcstelepi óvodában. („Szeleczki jó kőműves érzékű ember, Szegfalvi meg érti a festést.”) A vontatási szakszolgálat irodájában két oklevél tanúskodik arról, hogy Baki László és Keszthelyi István társadalmi munkájára felfigyeltek, városi szinten elismerést kaptak érte az elsők közt, ami nem kis dolog. A kollektíva ezekben a napokban épp gázvezetékhez kellő árkot ásott az állomás közelében, pihenőidejében. Folyton tanulnak Azt mondják: a mozdony- vezető nyugdíjig tanul. Kertész Pál műszaki üzemfőnök- helyettes az irodában néhány vaskos kötetet mutatott, s mondta: havonta kötelező oktatáson kell részt venniük, évente vizsgáznak forgalmi utasításból, műszaki tudnivalókból, hibaelhárításból, seregnyi ismeretből. Jó mozdony- vezető a váltók zörgéséből tudja, merre jár. A menetrendi adottságokon belül jól ki kell használni a pálya kínálta lehetőségeket. Kérem a brigád vezetőjét, mondjon valami emlékezetes sztorit, történetükből. — Egyik a kitüntetésünk, a másik — régebbi — az, hogy a csemői kisvonatot mi készítettük fel utolsó útjára. Mozdonyvezetője én voltam. Amikor később a GYSEV centenáriumán Sopronban vasúti kiállítás volt, megint csak kicsinosítottuk a kis gőzöst. Egyébként dolgozunk. Becsülettel. Eszes Katalin A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM 1980. JÚLIUS 6., VASÁRNAP Lefaragják a költségeket Új csarnok épül a cipőgyárban Minőségben, árban állják a versenyt Megkezdődött. A beruházásra eredetileg negyvenmilliót irányoztak elő, aztán különböző ésszerűsítések követkéztében ez az ösz- szeg tizenötmillióra csökkent. Április közepe táján, amikor az első kapavágás ideje elérkezett, már azt is tudták az illetékesek, hogy ebből a tizenötből is „lefaraghatnak” még, legalább kétmillió forintot. Hogy mi ennek a magyarázata? Igen egyszerű: az építtetőknek saját pénzforrásaik felhasználásával kell véghez- vinniük a rekonstrukciót... A Pest megyei Műanyagipari Vállalat új gyermekcipőgyáráról vám szó, amelynek körvonalai napjainkra egyre markánsabban kezdenek kibontakozni Cegléden, a Fűtőház utcában. Állnak már, a környező kertek fölé magasodva, a kétszintes, harminchat- szőr husszonnégy méteres épület vasvázai, s mellettük ott sárgállik a daru gémje is — újabb bevetésre várva. A fundamentumot és a betonalapokat egyébként a PEMÜ-központ solymári építőbrigádjai készítették el, a vasszerkezeteket pedig a Székesfehérvári ;Epítő- és Szerelőipari Vállalát' emberei állították fel. Egyelőre ennyi valósult meg a rekonstrukció első üteméből, de pontosan a tervek szerint. A közelmúlt napokban az építők rákapcsolhattak. A gyárban ugyanis, mint minden év nyarán rendesen, ez idén is leálltak két hétre a termeléssel, és szabadságolták a leányokat, asszonyokat. Előléptek a karbantartók, hogy helyrepofozzák, kijavítsák az összes gépet és berendezést. A téemkásokra hárul majd az a feladat is, hogy egy vagy két hónap múlva elvégezzék a csarnok berendezését, felszereljék a gépeiket és más kisegítő létesítményeket. Mit is? Az épület földszintjén kapnak majd helyet a termelőrészlegek és a raktárak, a férfiöltözők és fürdők. Az emeleten a szabászat, a tanműhely, a modelléria és a mintaterem, valamint a női öltözők és fürdők lesznek. Alul és fölül egyaránt, olcsó, de a célnak ugyanúgy megfelelő műanyag térelválasztók határolják majd el egymástól az egyes termeket. Az emeleten helyezik el a kazánt is, de hogy ne vegyen el egy talpalatnyi területet sem a hasznos térből, a gáztüzelésű monstrumot kívülről, függesztett eljárással „ragasztják” majd a vasvázhoz. Ahhoz, hogy az első ütem második felét december, végéig befejezzék, vagyis a mostani, könnyűszerkezetes csarnokot egy újabb, tizennyolcszor huszonnégy méteres részszel megtoldják — a régi termelőüzemeknek legalább a felét' ki kell üríteni/ és le kell bontani. Azt, hogy az építkezés mennyi kellemetlenséggel jár — nem szükséges külön ecsetelni, a Fűtőház utcaiaknak meg különösen nem. A gyáriak hangulata azonban bizakodó: a dolgozók tudják és érzékelik, hogy itt már készül valami új, valami soha nem látott. Nyilvánvaló, hogy ez a tudat adott nekik erőt ahhoz, hogy az éves terv időarányos részét — a leállás kezdetéig —, maradéktalanul teljesítsék. Persze ehhez, az ismert nehézségek miatt, kettőzött erővel kellett tevékenykedniük. Nem . pihenhettek,'s a jövőben sem tehetik ölbe a kezüket a modelléria dolgozói sem, akármilyen nagy is a rumli a rekonstrukció körül. Allan-1 dóan meg-megújuló formájú — és mindazonáltal olcsó —, termékeket kell megálmodniuk, máskülönben alighanem „meghalnának” a belföldi piacon. De nem: a januárban Budapesten megtartott cipőbörzén a nagykereskedelmi vállalatok egyből elfogadták a ceglédiek árajánlatát. Ezzel szemben a Minőségi, a Duna és a Tisza cipőgyáraknak kétszer-háromszor is visszakozniuk kellett. A ceglédi gyár alacsony árfekvésű és kiváló minőségű kiscipői, csizmái viszont osztatlan sikert arattak. „Erőinket megfeszítve kell dolgoznunk a rekonstrukció alatt” — mondotta valamikor tapasztájt Sipos Bálint, a ceglédi gyermekcipőgyár igazgatója. „Csakis így maradhatunk versenyképesek...” Azok maradtak. Vörös István Nyári forgalom az utakon Az esőtől feláztak a padkák KRESZ csak egy van! Blikkfa furnér, széküléshez Két hét óta zászlót lenget a szél a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz kertészete mellett a munkásszállás épülete előtt. Így lesz ez mindaddig, amíg ott kapnak helyet az ifjúsági építőtábor lakói. A szaktáborban jelenleg százheten serénykednek, valamennyien ifjúgárdisták, Borsodból és Bács megyéből érkeztek. Bőven ad munkát az ötvenezer négyzetméter alapterületű növényházi kertészet. Főleg a szegfű kívánja meg a bíbelődést. Munkát ad az ágyások kialakítása, a gyomtalanítás, a szegfűdugványozás, a visszatördelés, a növények locsolása. A munkakedv jó, szinte valamennyi csapat túlteljesíti a napi hatórányi diákmunkára előírt normát. A termelőszövetkezet vezetősége — tudva, hogy az önkéntes segítők között másod- és harmadéves szakmunkás- tanulók is vannak — a jövendő motor-, villanyszerelőket, lakatosokat gépműhelyében foglalkoztatja. A gyerekek örülnek, hogy saját szakmájukban szerezhetnek gyakorlatot, s ezért órabért, jó munkáért külön jutalmat is kapnak. Vizsgára készítik elő a pótkocsikat, megjavították egy rossz autóbusz villamosberendezéseit. A szabad idő hasznosan, vidáman telik. Megismerkednek a város nevezetességeivel, ellátogatnak a közeli Szolnokra, Kecskemétre a diákok. Filmvetítés, dzsesszhangverseny, politikai előadás, sport- verseny egyaránt szerepel a programban. Voltak laktanyalátogatáson, amely nagy élményt jelentett a számukra, hiszen mint ifjúgárdisták önmaguk továbbképzésében is hasznát veszik a látottaknak. Tartottak már menetgyakorlatot. A legszabályosabban vonuló csapat jutalmul külön kimenőt kapott. Egy alkalommal az önvédelem fogósait tanította egy hozzáértő szakember. A fiatalok elégedettek az ellátással, a munkával, a kellemes időtöltéssel. A szövetkezetbeliek a diákok serény közreműködését dicsérik. T. T. Tőkés exportra és hazai piacra egyaránt készülnek szék- ülések a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregységében. A képen a székülésekhez szükséges bükk furnérlapokat méretre vágják. Apáti-Tóth Sándor felvétele Azért, hogy borongós az idő, mégis érezni az utak forgalmán, hogy nyár van. Az országos főútvonalakon kamionok, teherautók, családokat nyaralni vivő személyautók serege gördül végig, időnként végeláthatatlan sorban. Mint a KPM Budapesti Közúti Igazgatóságának ceglédi üzemmérnökségén jelezték, van néhány dolog, amit nem árt tudni, ,s ha tudják, akkor emlékezetből felidézni az úton járóiknak. Az egyik, hogy figyelembe kell venni az útviszonyokat. Az esőzéstől felázott padkákra hajtani nem tanácsos. Számítani kell arra is — sajnos, így igaz —, hogy az alacsonyabb rendű, szilárd burkolatú utakra sarat hordanak fel a terepjárók, mezőgazdasági gépek. Igen kevés járművezető tesz eleget a KRESZ előírásának, s az útra érve megáll, letisztogatni járműve kerekeit. A másik, hogy az országos főútvonalon sok a szabályoknak fittyet hányó igyekvő, szlalo- mozó, szabálytalanul előző. Balesetveszélyt okoznak. Azok sem angyalok, akik útjuk során a parkolóhelyeken megpihennek. A huliadékgyűjtő- tartály. mintha ott sem volna, önfeledten szemetelnek. De, hogy ezt menet közben is megteszik, tanú rá az úton, útfélen szél hordta uzsonnapapír és más, felelőtlenségről tanúskodó hulladék. Az üzemmérnökség igyekszik az előírásnak megfelelően gondot fordítani a területéhez tartozó utak esztétikájára. A takarítók, ügyelők dologban vannak. Ceglédbercel határában javítás, korszerűsítés folyik. Mind ez több millió forintba kerül. Jelezték azt is: garázdálkodók- tól sem mentesek az utak. Régebben a fényvisszaverő csíkokat szedték le a jelzőkövekről, megrongálták a kihelyezett KRESZ-fáblákat. Legutóbb a régi 4-es (most 40-es) út ceglédi járási szakaszáról majd’ két tucat útmenti, fényvisszaverővel ellátott irányító- oszlopot emeltek ki a földből ismeretlen tetteseit. A feljelentés megtörtént, s a büntetés sem marad el, ha a garázdákat meglelik. A közlekedésbiztonsági tanács az utóbbi időben seregnyi ismeretterjesztő füzetet, röplapot, sillabuszt adott ki, a járművel útnak indulók, valamint a gyalogosok számára. A KRESZ-kötet lapjaival együtt nem árt ezeket is odafigyelve forgatni, felújítani az ismereteket. Aki úton jár, jó ha tudja: csak a látási és az útviszonyoknak megfelelően, az előírásokat figyelemben tartva közlekedhet biztonságosan. KRESZ csak egy van a hazai utakon, ez a mérvadó! Az ettől eltérő fény- és hangjelzéseknek, a jármű nyitott ablakán át integetéseknek, ügyeskedéseknek helye nincsen. Valamennyi komoly balesetveszélyt, vagy nem is veszélyt, hanem balesetet okozhat. Nyíió virágok Gondozott virágágyásokat ezen a nyáron sok utcában lehet látni Cegléden A lakosság egy része többet törődik környezete rendezettségével, mint az előző években. A lakótelepi, erkélves lakások is virágdíszesebbek: petúnia, muskátli virít házsor hosszan, szebbé, esztétikusabbá téve a betonrengeteget. T i.
