Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

1980. JÜUUS 1., KEDD Falkór A történet időtlen. Valahol térben és időben találkozik egy fiú meg egy lány. Egymásra találnak, a két út párhuzamosan fut tovább. Idegeikben ott a múlt, élik a megszinesült jelent, tervezik a közös jö­vőt. Aztán összeházasodnak, dolgoznak, fedélt kerítenek a fejük fölé. Hosszabb-rö- videbb idő múltán gyere­kük születik. Itt a vége? Dehogy, iga­zából most kezdődik min­den. Az immár ifjú anyá­vá vált asszony gyermek- gondozási segélyre kerül. A biológiai állapotváltozáson túl meg kell birkóznia gye- rekközpontúvvált életvi­tele nehézségeivel, az óra­műpontossággal végzendő napi tennivalókkal, s azzal a kellemetlenül tolakodó gondolattal: nélküle is zaj­lik „odakünn” a világ. Tanulmányok sora írja le pontosan a gyes anatómiá­ját. A felmérésekben olvas­ható egy sajátos jelenség­ről, a falkórról is. E fura kór tünetei: belső diszhar­mónia, szorongások, ke- délytelen hangulat, amely az addig kedves otthont börtönnek láttatja, az anya­ság szép misztérumát nyű­gösen viselt szolgálattá si- lányítja. Törvényszerű, hogy így legyen? — vetették föl a közelmúltban Százhalom­battán a nagyvállalatok szakszervezeti bizottságán és a városi népfrontszerve­zetben dolgozó aktívák. A válasz nyilvánvaló: nem! Csalogassuk ki hát napi mechanikus elfoglaltságaik közül a kismamákat. Biz­tosan örülnek majd a gyes évei alatt elvégezhető to­vábbképzéseknek, prakti­kus ismeretekre tanító tan­folyamoknak, kulturális programoknak. Szétküldték a meghívó­kat, s egy napon a DKV művelődési házában terített asztal mellé várták a leendő kismamaklub tagjait. Az el­ső összejövetelen tizenöten- húszan jelentek meg, vé­gighallgatták a terveket,' ötleteket, s ígérték, újból el­jönnek. Másodszor talán öten-hatan voltak, a követ­kező esetben pedig az elő­adás szégyentől pirosodó szervezője az ugyancsak zavart előadóval várt so­káig vendégekre — hiába. Füstbe ment a szabás-var­rás és a hímzőtanfolyam terve is, elegendő jelentke­ző hiányában nem kezdőd­hetett a továbbképzés sem. A kismamák a falak kö­zött maradtak. A teljesült kívánságok vásárában nem vonzó már az áhított por­téka? Vagy másra vágytak? A választ ki-ki maga tud­ja... MBATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nem csupán rajtuk múlik Látogatás a Gelka-bázison Ki-ki megélte már, hogy olykor heteken át a Gelka- szervizben hever a (gyors) ja­vításra beadott televíziója, porszívója, vagy éppen le­mezjátszója. A technika eme áldásait keservesen nélkülöző tulajdonos ilyenkor naponta érdeklődik: kéremszépen, mi­korra is várhatom? — Nem rajtunk múlik, -anyaghiány van! — dörren a válasz, mire a kliens megszeppen, hiszen, így mindjárt más, ez az embe­ri jószándékot gátló erők mű­ve, az anyaghiány valami lát­hatatlan, ellenséges hatalom ... S türelmesen vár tovább! Nézzük meg közelről a mu­must. Látogassunk el a Gelka- szervikeket anyaggal és alkat­résszel ellátó országos raktár­bázisra. itt található Százha­lombattán, az erőmű tövében. Nem véletlenül telepítették ide; aí erőmű építőinek ideiglenes lakóhelyéül szolgáló barakk- épületek ugyanis 1970-ban üressé váltak, az emberek sor­ra beköltöztek az új tömbhá­zakba, s a hely alkalmasnak látszott raktárak kialakításá­ra. A város jól járt a Gelka- bázissal: több mint szák asszonynak ad könnyű, tiszta munkát. Az el­múlt három évben az itt dol­gozó nők 80 százaléka tanult tovább, szerzett speciális hír­adástechnikai és erősáramú alapfokú ismereteket. Kezdet­ben átjáróház volt a bázis, so­kan a képesítő oklevelet sem 'vártak még. Most már stabil­nak mondható a gárda, a munkafegyelemmel sincs baj. A mondás, miszerint minden­kinek az ragad a kezéhez, amivel dolgozik, nem érvénye­sülhet. Több százmillió forint ér­tékben 60 ezer féle alkat­részt tárolnak, az ellenőrzés szigorúbb, mint másutt. Valamennyi raktár la­birintus, magasba vesző po1- cokkal, egyszerűen képtelen­ség fejben tartani, egy-egy kódjel miféle alkatrészt rejt. Páljalvi Antalné csoportve­zető lelkemre köti, mindezt mondjam el, mielőtt rátérünk a kényesebb témákra. Arra, kit marasztaljon el hát a fo­gyasztó? Ki a felelős a határ­időket olykor jóval túllépő ja­vításokért, a mumusként han­goztatott anyaghiányért? — Két tűz köZé szorultunk. Kenyéradó gazdánk nekünk is a Gelka, akárcsak a szerviz­ben dolgozó szerelőknek. Most mutogassunk egymásra? Mire jó az? Tény, mindig akad­nak hiánycikkek. Átlagosan évente 60—70 alkatrészt nem tudunk beszerezni, jelenleg 14 féle hiányzik. Ügy tűnnet, továbbdoüom én is a labdát, de higgye el, nem a raktárbázison műnk. Az idő­szakos anyaghiány oKa a gyar- tócegek termelési gondjaiban és a kereskedelem szállítási nehézségeiben keresendő. Va­lamennyi belföldi híradás- technikai eszközöket és ház­tartási gépeket gyártó cég, il­letve hazai és külföldi készü­lékeket forgalmazó vállalat szállít nekünk. A kapcsolatok nem mindig korrektek, né­ha verekedünk a tökéletesebb ellátásért, a pontosabb és gyorsabb szállításért. Ha elfo­gadható gondjaik vannak ne­kik is, megértjük. Ha nem, vitatkozunk: gyűlik a' papír, telefonálunk naphosszat. Per­sze, ennek iá a fogyasztó lát­ja kárát. A gyárakból, kereskedelmi lerakatokból érkező csomagok legfeljebb 4—5 napig vannak a raktárakban. Cél a készlet állandó moz­gatása, a rugalmas szállí­tás, a szakszerű tárolás. A megrendelők sem angya­lok! A Gelkánál 15 évet el­töltött Fálfalvi Antalné meg­ítélése szerint sok készülék meghibásodásának elejét le­hetne venni, ha a tulajdono­sok alaposan áttanulmányoz­nák a használati utasítást. Idő­rabló viták kerülhetők el az- Zal, ha a vásárlási jogokat is­mertető garancialevelet is gondosan átolvassák. Tapasz­talatból állítja; sokan nem sajnálják a pénzt a méreg­drága készülékekre, de arra már igen, hogy egy szakem­bert megkérdezzenek, hova célszerű fölállítani, hogyan kell kezelni... Július elsejétől számítógépes adatfeldolgozást vezetnek be a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyi elosztóbázisán. A Daro típusú gépen három, úgynevezett minimálprogramot valósítanak meg: elsőként a postai utánvéttel eladott köny­vek nyilvántartását, amelyet eddig kézi számlázással ol­dottak meg. Jelentősen gyor­sítja és könnyíti majd az ad­minisztrációs munkát, az egész országot behálózó vállalat 180 boltjának fenntartási költsé­geit nyilvántartó számítógé­pes program is. Tervezik, hogy év végéig kidolgozzák a szak­mai kiadványok terjesztését se­gítő tematikát Épülő kenyérgyár Ezermesterek kerestetnek! Bővíteni kell a szolgáltatások körét A városlakó polgár számá­ra a leginkább húsba vágó té­ma a szolgáltatás. Alacsony színvonala nap mint nap szájízét keserítő bosszúságo­kat okoz, de amennyiben mennyiségben és minőségoen- elégitó, máris rózsásabb szí­nekben tűnik fel a szűkebb pátria. Nehéz eldönteni, Száz­halombattát melyik állapot jellemzi. A gyakran idézett sztereotip megállapítás ezen a téren is érvényes: fejlődő te­lepülés, még nem teremtődhet­tek meg a teljes komfortot nyújtó föltételek, eddig az idő és energia az alapellátást biz­tosító infrastruktúra kiépítésé­re fordítódott. Mindez jól hangzik, de vaj­mi kevésbé vigasztaló, amikor egy vacak varrótűért buszra kell szállni, nincs hol megja­víttatni az elszakadt táskaszí­jat. a törött cipősarkat és a nyílt utcán, vödörből kell mos­ni a kocsit. Még az idén felavatják Az V. ötéves tervidőszak­ban történt előrelépésről és a következő tervciklus tenniva­lóiról most készül átfogó fel­mérés. Miként summázhatok a tapasztalatok? A kérdésre Horváth György, a városi pártbizottság titkára válaszol. — Vegyes a kép: van, amit alapfokon kell elkezdeni, mert bár égetően fontos lenne, hiányzik — ilyen például a bőrdíszműves, a cipzárjaví­tás, a gyermek- és íérfiruha méretes szabóság, az autóápo­lás, s kevés van például ha- risnya-szemfelszedést válla­lókból is. Néhány szolgáltatás ugyan igénybe vehető, de na­gyon alacsony színvonalú. A helyi órás részlegben például olykor hetekig kell várni a javításra. Akadnak középszin­tű szolgáltatások, amelyeknél a minőségben szükséges elő­relépni. összegezve megállapítható: van fejlődés, de bővíteni kell a szolgáltatások körét. — Épül az új szolgáltató­ház. Mikorra várható az át­adás, s mennyiben enyhít a gondokon? Jelentkezzenek a szakemberek! — A műszaki átadás már megvolt, ám az akkor jelzett hiányosságokat még nem kor­rigálták a szerelők, bár a ge­nerálkivitelező 26-os számú építőipari vállalat helyi főépí­tésvezetőségén sokat fáradoz­tak, hogy végre elkészüljenek a hiánypótló munkákkal. Konkrét időpontot nem tu­dunk mondani, annyi biztos­nak látszik, hogy mégaz idén sor kerülhet az avatásra. Fontos az építőipari, illetve a gépipari szolgáltató, karban­tartó tevékenység. Annál is inkább, mert a lakótelep 2600 újonnan épült otthonán kívül az egyre terjeszkedő, családi házakból álló városrészben, az üdülőövezetben s a fokozato­san megújuló-frissülő Óváros­ban is sokan igényelnek kü­lönféle szakipari munkákat. A városi tanács kommunális költségvetési üzeme vállal ablaküvegezéstől csempejaví­tásig sokféle megbízatást, a nagyvállalatok szerelőbrigád­jai is eleget tesznek néhány megrendelésnek és a Lakás- fenntartó Szövetkezet profil­jába is tartozik jó néhány szol­gáltatás. Ám a meglevő kapa­citás még kevés, nem győzik a munkát. Az áldatlan hely­zeten kívántak segíteni a kis­iparosi engedélyek kiadásá­val, méltányos adókedvez­ményekkel, de mivel a ma­szekok —, a környező közsé­gekben is — közülgtek részé­re is végeznek munkát, előbb- * re nemigen jutottak. — Ezért gondolt arra a La­kásfenntartó Szövetkezet, hogy a különféle szakipari tevé­kenységekhez jól értő ezer­mestereket bekapcsolja a fel­újításokba, karbantartásokba. Eszközt, anyagót, műhelyt ad­nak, a szakembereknek pusz­tán ügyességüket kell hoz­niuk. Mindezt hivatalos má­sodállásként folytathatják. Várják az érdeklődők jelent­kezését. Amennyiben stabil gárda alakul ki és sikeres lesz a munka, megyei támogatás­sal önálló részleget hoznak létre — tájékoztat Horváth György. Ötletek várnak megvalósításra Felmerült a városban egy barkácsbolt ötlete is. A poli­tikai és társadalmi szervek szívesen támogatnák a meg­valósulást, a város pénzt is tudna keríteni rá, de nincs megfelelő helyiség. Akár a szülők ellenében... i A veszélyeztetettek Már elkoptatott közhely, de bármennyit mondjuk, igaz: Százhalombatta városi rang­ját és lakóinak életkorát te­kintve egyaránt fiatal telepü­lés. Zömmel huszon-harminc- éves szülők nevelik gyerme­keiket. Olyankor, amikor az anyagi föltételek kedvezőek, több idő juthat a következe­tes pedagógiai munkára, az életre való okos, reális fölké­szítésre. Juthat. Ám úgy lát­szik, mégsem jut mindenütt. Ezen a kedvező gazdasági bá­zison is kitermelődtek káros jelenségek, akadnak testileg- lelkileg elhanyagolt gyerme­kek. A gyámhatósági jogi for- mulá szerinti veszélyeztetett kiskorúak. Helyzetükről, s ami ennél lényegesebb, a szomorú gyer­meksorsok kialakulását meg­akadályozó tennivalókról föl­mérést készített a Hazafias Népfront városi bizottsága. A témáról Sokorai Istvánná tit­kárral beszélgettünk. — A városban 31 veszélyez­tetett kiskorút tartunk nyilván. Az arány az összlakosság szá­mához viszonyítva alacsony, ám csöppet sem lebecsülendő. Joggal véljük, valójában többen vannak, de föltérképe­zésük nehéz. Hiába tudja ugyanis a munka- és lakóhe­Az íróasztal másik oldalán Jelentős mértékben Járul majd kenyérgyár. A létesítmény falai már állnak, most a toknál tartanak a kivitelezők. város ellátásához a helyben épülő belső munkála­... Van először is a hivatal. Szigorú-komoly épület, méltóságteljes hangulatot araszt, érez­tetvén, hogy itt fontos közügyek zajlanak. Benne működnek az osztályok, amelyek to­vábbi csoportokra tagolódnak. A szobákban mindenütt íróasztalok állnak, rajtuk tornyo­sulnak az aktáit, mögöttük pedig az előadók ülnek s ügyintéznek. Belép az állampolgár. Vagy magától jött, mert kérni akar — lakástól, krokodiltartási engedélyig ezerféle dolgot -r- vagy panaszt tesz, följelenti a szomszédot. Vagy éppen hivat­ták, mert őt jelentették föl. Ülnek az íróasz­tal két oldalán. Magyaráznak, érvelnek, vi­tatkoznak. esetleg az asztalt verik. Végül megszületik, s iktatószámmal ellátva az irat­tárba kerül a legújabb Akta ... — Kitűnő humorérzéke van! — Dr. Bartos Katalin, a városi tanács sza­bálysértési főelőadója végre elneveti magát. — Az ironikus csúfolódás nem jelent ok­vetlenül hántást. Azért parodizáltam önma­gunkat, rajzoltam 23 évi szolgálat után sza­tirikus képet a köztudatban élő tanácsi mun­káról, mert éppen az ellenkezőjét vallom. Nem vagyunk jogszabályok közé csontosodott bürokraták, az olykor nehézkesen csikorgó hivatali mechanizmus lélektelen csavarjai, két lábon járó paragrafusok. Emberek va­gyunk, az íróasztal másik oldalán. Kemény tartású, erős asszony a doktornő, ahogy mindenki szólítja. Kollégái, a jogi ta­nácsokért bekopogtató nénike. a megbírságolt garázda. Már nyugdíjban kéne lennie, de vál­lalt még egy esztendőt. Nem a pénzért. Már megvan mindene. Férje halála csaknem ösz- szeroppantotta, a munka adott gyógyírt. Dol­gozott gyámügyesként és szabálysértési főelő­adóként, mások szennyesét tisztogatva. Mi ad­ta mindig az erőt? Az elv: minden akta mö­gött ember van. Gyarló, esendő, építésre és rombolásra egyformán képes. De amíg vég­képp nem kövesedik meg a lélekben a bűn, segíteni kell... — Néha másfél óráig tart nálam egy tár­gyalás. összecsaphatnám tíz perc alatt is, csakhát nem erre esküdtem föl. Az igazság­ban hiszek, jóllehet néha csak hosszú távon érvényesül. Gyűlölöm a protekciózást, soha­sem engedtem „ad acta” fölmentést kérő te­lefonoknak. Falun nevelkedett, fiatal lányként Újpes­ten a Hazai Pamut- és Selyemszövőgyárban dolgozott. A felszabadulást követő években i a fényes szelek őt is elragadták, emberfeletti erővel nagy teljesítményeket produkált gé­pén, ifjúsági szervezetekben, majd a pártban tevékenykedett aktívan. Fölfigyeltek rá, s 1950-ben a párt bírói-ügyé- szi akadémiára küldte. Esküjét 1953-ban tette le, majd elvégezte Budapesten a jogtudomá­nyi egyetemet. A diploma megszerzése után több fővárosi kerület ügyészségen dolgozott, majd a családjog bűvkörébe kerülve munkát vállalt az akkor még budai járási tanács gyámhatósági osztályán. Százhalombatta a körzetébe tartozott, így amikor férjével 1971- ben a városba költözött, nem volt ismeretlen a település. — Sorolhatnám az adatokat a szabálysér­tésekről, mondhatnék csemegének való szto­rikat, kisvárosi szenzációkat. Fontosabb en­nél, hogy itt minden még forrásban van, a városlakókat sem kímélik az urbánus beteg­ségek. Sokan konszolidálódtak, de vannak, akik még nem találták meg a helyüket. Lát­tam már hosszú pályafutásom alatt fehérgal­léros, raffinált bűnözőket és kis balekokat, mindenfelől menteni akart jól szituáltakat és a társadalmi megvetésnek odadobott csóró­kat, megfordult nálam dölyfös és szerény, le­zajlott a szemem előtt tragédia és kutyako­média. Annyi bizonyos: a törvény előtt min­denkinek egyformán felelni kellet... lyi környezet a bajokat, nincs ínyükre más dolgába bele­avatkozni. Az illetékes szer­vekhez már csak akkor jut el a hír, amikor a magán­ügyből közérdekű eset válik. Legtöbbször: tragédia! — Mi történik éltkor? — A gyámhatóság szigorúan föllép, akár a szülők ellené­ben is... Tavaly 10 kiskorút kellett állami gondozásba ven­ni, egyet pedig beutaltak a budaörsi Budai Járási Nevelé­si Tanácsadóba. De nemcsak erélyes hatósági eljárásokra kerül sor, az intézkedéseknek széles skálája van. A gyám­hatóság munkatársai és a ne­kik segítő társadalmi aktivis­ták kellő pedagógiai és pszi­chológiai érzékkel külön-külön elemezve az eseteket, gyakran alkalmaznak úgynevezett fi­gyelmeztetéseket is. A múlt' évben 14 gyermek szüleivel beszélgettek el arról, hogy másfajta nevelői módszerre, alaposabb felügyeletre van szükség renitens csemetéik megfékezésére. — Melyek a kiskorúak ér­telmi fejlődését, egészségét ve­szélyeztető okok? — Leggyakrabban a rende­zett, jó szellemű családi éiet hiánya. Talán a fölgyorsult élettempó, talán a beilleszke­dés nehézségei és a komoly teljesítményt kívánó munka miatt adódott, hogy a családi kötelékek nem túl stabilak. A városban nagyon rpagas a vá­lások aránya. Az okok között szerepel még az alkoholizmus, s elenyésző mértékben a bű­nözés. Egészségügyi károsodást szenvedett gyermek kevés van, ennek oka a magas színvona­lú orvosi ellátás. Marad még egy tényező: az anyagi hely­zet. Akadnak alacsony jöve­delmű. többgyermekes csalá­dok, akik pénzzavarral küsz­ködnek. Többnyire rövid ideig, csak ritkán tartósan. A gyám­hatóság őket rendszeresen 1500 forintig terjedő segéllyel tá­mogatja. Tavalv 44 családból 111 gyermek részesült segély­ben. — Megelőzésről esett szó. Mit tesznek ezért? — A városban nyolc tár­sadalmi aktivista és egy hi­vatásos pártfogó foglalko­zik a kiskorúak védelmé­vel, felkutatják a vészé­ivé* helyzeteket. A munkában részt vesznek a pedagógusok, s a két nagyvállalat. szakszerve­zeti és KTSZ-bizottsáeai. Min­den apró tettnek óriási je’en- tősége van. Fontos, hosv segít­sen a még gyakran közömbös lakó- és munkahelyi környe­zet. növekedjék a szülők fe­lelősségérzete. Meggyőződé­sünk. hogy a gondok a csalá­don belül rendezhetők. Az oldalt írta: Kahutek Magda Fotó: • Györik János Számítógépen a könyv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom