Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

ABONYI KRÓNIKA Szakmát választottak Dánszentmiklóson zenei tagozat indul Az abonyi Gyulai Gaál Miklós általános iskola párt­szervezete legutóbbi taggyűlé­sén az irányítása alá tartozó oktatási intézmények vezetőit számoltatta be az 1979—80-as tanévben végzett munkáról. Drávay József, a Gyulai is­kola igazgatója elmondta, hogy munkájuk középpontjá­ban a nevelési és oktatási tervben foglaltak végrehajtá­sa állt. Kiemelt feladatának te­kintette az iskola nevelő­testülete a tanulók világ­nézeti nevelését. A tanulók többsége aktívan nyilvánított véleményt társa­dalmi és politikai életünk kérdéseivel kapcsolatban. A diákok megbarátkoztak a fizikai munkával is. Az őszi betakarítási teendőkből ki­vették a részüket. Bekapcso­lódtak az iskola szépítésébe és szívesen részt vettek a tár­sadalmi munkában. A leg­több új feladattal az alsó ta­gozatos munkaközösségnek kellett megbirkózni. A máso­dik osztályokban is folytató­dott az új tanterv szerititi oktatás. Tapasztalat híján sok időt vett igénybe az órákra való felkészülés. Valamennyi osztályban a tanulók képes­ség szerinti foglalkoztatására törekedtek. A jó munka ered­ménye, hogy az alsó tagoza­tosok iskolai átlaga 3,76, a felső tagozatosoké 3,61 lett. Ifjúságvédelmi feladataik keretében tervszerűen foglal­koztak a nehezen nevelhető tanulókkal, intézkedéseket tettek a veszélyeztetett gyer­mekek érdekében. A nevelők pályaválasztási tevékenységét dicséri, hogy a 109 nyolcadi­kos közül 104 vállalkozott to­vábbtanulásra, és közülük 75- en szakmunkástanulónak je­lentkeztek. Az úttörőcsapat munkáját a Tettekkel a mi világunkért akció feladatai határozták meg, amit eredményesen tel­jesítettek. Szavalóik, ének- és zenekaraik sikeresen szerepel­tek a járási és a községi ün­nepségeken. Helyt álltak a ■ megyei és az országos verse­nyeken is. Az iskola sikerei közé tartozik a nemzetközi gyermekrajzpályázaton elért harmadik és az országos me­zőgazdasági kiállítás pályá­zatán elért első helyezés. Nö­velte hírnevüket közlekedési rajuknak az országos verse­nyen elért ötödik helyezése és közülük Csuti László London­ban szerzett ezüstérme; Az iskolai élet demokra­tizmusa tovább fejlődött és ez kedvező hatással volt a nevelősnunkára, melynek irányításához se­gítséget kaptak a párt- szervezettől és annak ve­zetőségétől, az elvi irányítás és a beszá­moltatás folyamatos, rendsze­res volt. A József Attila Nevelőott­honnak 153 lakója volt. Mint Magyar Sándor igazgató el­mondta, a gyermekekkel ered­ményesen foglalkoztak. Ezt bizonyítja az otthon 3.27-es tanulmányi átlaga. T!zenhá- rom szakkör működött és ezek mindegyike valamilyen formában a tanuláshoz kapcso lódott. Az intézményt és annak kisebb közösségeit sok üzem. vállalat és szocialista brr gád patronálta, a gyerekek sokféle segítséget kaptak, nyáron a 6—8. osztályos tanú lók munkát vállalnak, de pi henésükről és szórakozásukról is gondoskodnak. A zeneiskolában 740 tanuló tett vizsgát. Szabó Sándor igazgató beszámolójából ki tűnt, hogy a tanítás mellett jelentős feladatuk volt a ze­nekarok átszervezése. Sikert hozott a tanároknak a kapos­vári hangversenyeken való ki­tűnő szereplése. Munkájukat egyetlen gátló körülmény ne­hezítette, a tanteremhiány, Ősszel Dánszentmiklóson is beindítják a szervezett zenei oktatást, beállítva az iskola kihelyezett tagozatát. Az óvodák működéséről Szűcs Jánosáé vezető óvónő tájékoztatta az alapszervezet tagságát. A nagyközségben ezer óvodás korú gyermek van, ám a helyek száma — az utóbbi években végbement je­lentős fejlődés ellenére — csak négyszáz, mégis 565 gyereket vettek fel tavaly. Ez •a helyzet nagy feladat elé állította az óvónőket és a kiszolgáló személyzetet. Fontos, hogy mielőbb el­készüljön az új százsze­mélyes óvoda és a 600 adagos konyha. A beszámolókat követő vita során az alapszervezet tagjai elsősorban az óvodai hely­hiánnyal foglalkoztak. A ta­nácskozás résztvevőinek ész­revételeire és javaslataira Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára adott választ. Egyebek között el­mondta, hogy 1981-re 150-nel bővül az óvodai helyek szá­ma a községben. Gy. F. Kismalacok gondozója Az abonyi sertéskoinbinát- ban Bikádi Tiborné gondozó évente kétezer kismalacról gondoskodik. Lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy nála a legkevesebb az elhul­lás. Gyur.lki Ferenc felvétele Várják a zöldbabot Csomagotok, gyűrűgyártók Felkészültek a szezonra A Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepén minden készen áll a nyári szezon megkezdésé­re. A sokéves gyakorlatnak megfelelően most is a zöldbab érkezik elsőnek és előrelátha­tólag 240 vagonnyit fognak be­főzésre előkészíteni. A szállí­tók a környékbeli — elsősor­ban a szolnoki és ceglédi — termelőszövetkezetek lesznek. A tisztításhoz szükséges gépek rendben vannak, csak a gép­sorokat kell majd összeszerel­ni. A zöldséget a sárgabarack, majd a paprika követi. Sár­gabarackból 60, zöldpapriká­ból 250 vagonnal várnak. Az utóbbiból száz vagonnyit sava­nyítanak, a többit '— a szük­séges előtisztítás után —, a törzsgyárba szállítják további feldolgozásra. Ezekben a napokban sincs holtszezon. A szorgos asszo­nyok és lányok egy része máj­krémet és sonkás vagdalthúst csomagol, a többiek zárógyű­rűt gyártanak. A nélkülözhe­tetlen gyűrűkből havonta há­rom és fél millió darab készül. A telep létszáma most teljes, majd a szezonmunkák beindu­lásakor kell még harminc sze­mélyt felvenni, ám ez nem jelent gondot. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1980. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK Sok az Utas vezető Fokozott ellenőrzés az utakon Rendben! ártják a vállalati járműveket Cykik Mehmed, a tempera­mentumos török kamionos az asztalra csapott, tombolt. Pechjére ezt abban a tárgyaló­teremben tette, ahová éppen a több ember életét veszélyezte­tő, rendkívül agresszív! vezeté­si stílusáért jutott... A tol­mács elsápadt, az ügyész tür­tőztette magát. Ettől függetle­nül Mehmed megkapta azt, amit megérdemelt (pénzbünte­tést), s ezenfelül szép summát kellett leszurkolnia a bíróság megsértéséért is... Az évekkel ezelőtt váro­sunkban megesett történetet Kiss György százados, a vá­rosi-járási rendőrkapitányság közlekedési alosztályának ve­zetője elevenítette fel. Öt kérdeztük: — Mire számíthatunk, ta- iálkozunk-e majd idén nyáron is a „tizennyolcke- rekű szörnyetegekkel” a járás közútjain? — Valószínű, hogy igen, s az autósoknak ajánlatos lesz e nehéz járművek .elől defenzí­vába vonulni, a szokottnál is elővigyázatosabbnak lenni. Mert a külföldi kamionosok napjainkra sem váltak kezes bárányokká, a törökök meg különösen nem. Sok baj volt nyugatnémet úrvezetőkkel is: néha ámokfutókként szá­guldottak, gyakran kellett őket gyorshajtásért megbírsá­golni. A külföldi autós turis­ták egyébként 1975 óta — amióta a környék idegenfor­galma érezhetően csökkent —, sokkal kevesebb balesetet okoztak, mint azelőtt. De en­nek a jelenségnek a magyará­zata , nemcsak a turizmus csökkenésében keresendő: nagy része van ebben az új 4-es út járásunkon átvezető szakaszá­nak is, amely, szerencsénkre, elkerüli a várost és már-már európai színvonalúnak mond­ható. — Mit mutat a tavalyi, nyári baleseti statisztika? — Külön nem vezeiuna ilyet. Hosszú esztendők tapasztala­tai alapján azonban elmond- natoxn, nogy az év első íeié- oen áltat aoan fölfelé ível a grafikon görbéje, egeszen má­jus végéig. A három nyári hó­napot nosszú, vízszintes vonal jelöli, aztán szeptenmerben, a szüreti szezon oan újoól maga­sabbra szökken a piros esik, majd ősz végén megint leba- nyatiik. A vasárnapi koca­autósok valószínű, hogy ekkor állítják kocsijaikat a garazsba, az első esőtől megrettenve, hogy onnan aztán csak ta­vasszal vegyék elő, s kezdőd­jék elölről a körforgás. Ez a bizonyos grafikon azonban nem ér az égig, sőt. Örömmel számolhatok oe arról, hogy a városban és a járásban egyre kevesebb a baleset. Míg 1978- ban 244 helyszínre kellett ki­vonulnunk, addig tavaly csak 231, idén az első negyedévben pedig mindössze 47 ügyünk volt. — Ittas vezetés? — Az ebből adódó balesetek száma, sajnos, stagnál. Ta­valyelőtt 98, tavaly pedig csak eggyel kevesebb, 97 gépkocsi- vezető ellen indítottunk eljá­rást, ezek a személyek mind ittas állapotban okoztak sze­rencsétlenséget. Feltételezhető az is, hogy az említett szá­moknál sokkal többen ülnek a volán mögé kisebb vagy na­gyobb „nyomással” a fejükben. Most kizárólag a magángépko- csi-vezetőkről beszélek, mert a hivatásosok közül — az őket alkalmazó vállalatok szigorú rendszabályainak köszönhe­tően — szinte senkit sem kel­lett feljelentenünk. Egyéb­Soron kívül megjavítják Munkát keresnek számukra Támogatják a mozgássérülteket Egy éve alakult meg a Moz­gássérültek Budapesti Egye­sületének ceglédi csoportja, amely ma 98 tagot számlál. Az, a céljuk, hogy a környék­beli sorstársakat bevonják a közös tevékenységbe és se­gítsék társadalmi beilleszke­désüket. Ehhez az illetékes szervektől, intézményektől, üzemektől várnak támogatást. A közelmúltban — a városi pártbizottság kezdeményezésé­re — a városi tanács, a kór­ház, a KISZ városi bizottsá­ga, a szakmaközi bizottság, a kisegítő iskola, a művelődési központ és a társadalombizto­sítási kirendeltség bevonásá­val megbeszélést tartottak, melynek keretében a segít­ségnyújtás lehetőségeiről tár- yaltak. Már eddig is többen’ fel­ajánlották közreműködésüket. A városbeli AFIT-szervíz pél­dául vállalta, hogy a mozgás- sérültek gépkocsiját soron kí­vül megjavítják. A KISZ anyagi támogatást ajánlott fel, az Állami Ifjúsági Bizott­ságtól kapott utalványok egy részét átengedve. A társada­lombiztosítási kirendeltség rendelkezésükre bocsátja azoknak a címét, akiket moz­gásszervi megbe °dés miatt leszázalékolnak, hogy kapcso­latba léphessenek velük. A rendelőintézet és a Vöröske­reszt. a tanács egészségügyi osztályával karöltve, megfele­lő helyet keres, ahol különbö­ző összejöveteleiket megtart­hatják. A művelődési központ a szervezéssel kapcsolatos ad­minisztrációban tud segíteni. A Volán 20-as Vállalat kirán­dulásra viszi a rokkantakat. A pedagógusok a mozgásképte­len gyerekek felkutatásában vesznek részt. A Vöröskereszt pártoló tagokat verbuvál és előadásokat szervez a klub- foglalkozások keretében. A nevelési tanácsadó pedagógiai kérdésekben nyújt segítséget. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy összehangolt törekvéseiknek elsősorban a rehabilitációt, a munkába állítást kell szolgál­nia, ám számukra alkalmas munkalehetőséget nem köny- nyű találni a városban, ép­pen ezért körültekintően kell megteremteni ennek alapjait. Joggal kérik a mozgássé­rültek, hogy az utcán süllyesz­tett járdaszegéllyel, más meg­oldásokkal segítsék közleke­désüket, elsősorban az egész­ségügyi intézményekben és az építendő kisegítő iskolában vegyék figyelembe, hogy rok­kantkocsival sokkal nehezebb jönni-menni. A kezdeményezők példamu­tatása — remélhetőleg — má­sokat is segítségadásra ser­kent. hiszen sokféleképpen le­het könnyíteni a rászorulók nehéz helyzetén. T. T. Nyári események A ceglédi kulturális napokat ezen a nyáron augusztus 14-től 20-ig rendezik meg. Számos fi­gyelemkeltő, szórakoztató ese­ményt szervezett erre az idő­re a Kossuth Művelődési Köz­pont. A tervek szerint lesz népművészeti bemutató és vá­sár, népművészeti kézimunka- kiállítás, gyermekrajz-bemuta- tó, térzene és szabadtéri eszt- rádműsor, citeramuzsika-be- mutató, diszkó és sportvetél­kedő. ként az ebben a hónapban kezdődött akcióhoz, a fokozott közúti ellenőrzéshez körülbe­lül nyolcszáz-ezer darab alko­holszondát helyeztünk készen­létbe. Az akcióban a rendőr­ség erőin kívül részt vesznek majd a HM-rendészet járőrei, a KPM-autófelügyelet munka­társai, valamint az 1-es és a 20-as Volán Vállalat műszaki ellenőrei is. — Mit tesznek a balese­tek megelőzéséért? — Az, hogy a járásban a műszaki hibából eredő balese­tek száma elenyészően csekély, nagyrészt azoknak az alapos és rendszeres időközökben megtartott, telephelyi gép- szemléknek tulajdonítható, amelyeket a területünkhöz tartozó vállalatok és mezőgaz­dasági üzemek kérésére vég­zünk el. Egy-egy ilyen alka­lommal a teljes gépparkot fe­lülvizsgáljuk. Igen jó' a kap­csolatunk a környékbeli ter­! melőszövetkezetekkel: a ne- ! gyedévenként szokásos mun- ’-avédelmi előadásaikra min­dig meghívják a közlekedés- rendészet munkatársait is. Ezeknek a tájékoztatóknak a megszervezése Magyar István főtörzsőrmester feladata. Az általa irányított csoport teen­dői közé tartozik még az Isko­lák a közlekedés biztonságáért! mozgalom segítése, ébren tar­tása — en,^?.óval a propagan­damunka. A gyerekek — az óvodákban, az általános és középiskolákban egyaránt — mindenütt nagy lelkesedéssel és figyelemmel vesznek részt a iátékokomoiy formákban megtartott foglalkozásokon. És az eredmény, a tu'ajdonképne- ni. célunk nem is fog elmarad­ni. ★ Valóban, a szívós és kitartó munka gyümölcse egyszer mlnderiképpen be kell hogy érjeh, s ez az idő már nagyon közel van. Óvatosan merem csak leírni mégis: ebben az évben még egvetlen pvemiek- baleset sem történt a járásban. Vörös István A hársfa virága Hűvös, párás a júliusi hajnal. Az ember sietősre váltja lépteit itt az utcán, összefogja magán a kabátot, morcosán veszi tudomásul, hogy lehelete meglátszik, amint belehuhog a levegő­be. Ördög és pokol, ki lá­tott már ilyen időt?! Az ég bolton, fenn a magasban esőfelhőket terel a szél. A széltől védett kicsi utcában ébredeznek a házak. Az ut­caseprő az imént vonult el vesszőseprűjével, nyikorgó talicskájával, a FÜSZÉRT raktárának kapuja nyitva, pótkocsis teherautó hozott citromosládákat. Amint egy fuvallat átsu­han a házak közt, megke­veredik tőle a levegő, s egyszeriben megváltozik et­től az ember hangulata is. Mintha mediterrán vidék köszönne, citromillat feled­teti a hűvös reggelt. S még valami, ami szintén isme­rős, csak hirtelen nem tud­ni, honnan érkezik. Tágul az orreimpa, mélyet slukko- lunk a levegőből. Már nem baj, hogy hűvö$ van, már észrevesszük, hogy harmat -csillan a kőfal mellett sar­jadt fűszálakon. Túl a kő­falon, a bank épületének udvarán virágba borult a hársfaóriás. Virágainak il­latát sodorja ki a szél, egy­szeribe’ lubickolunk az il- iatárban. A teherautó sofőrje viccet mesél a kékköpenyes kapu­nyitónak. Nevetnek, hátba- dömickélik egymást. Az ut­ca sérény tisztogatója nótá­zásba kezd, csak úgy, fél­hangosan, saját magának daloiász. Július elseje van, és itt, ■gléd kellős közepén nye­lik, illatozik a hársfa virá­ga. E. K. Jelentkezés a bölcsődékbe Cegléden sok olyan kisgyer­mekes család van, ahonnan az édesanyák — eddig gyer­mekgondozási szabadságukat töltők — ősztől dolgozni sze­retnének menni. A gyerekeket a bölcsőde gondjaira bízzák, a műszak idejére. A bölcsődei felvételhez né­hány hivatalos ügyet el kell intézniük. A városi tanács tá­jékoztatásul közli, hogy a szükséges formánt 'mtatványt a tanácsháza földszinti, infor­mációs irodájában lehet be­szerezni. Pontosan kitöltve a tanács egészségügyi osztályá­hoz kell eljuttatni, augusztus 1-ig. A határidőre beérkezett kérelmeket bizottság vizsgál­ja és dönt a kisgyermek fel­vételéről. A döntésről au­gusztus közepén írásban tá­jékoztatják a szülőket. Bölcsődébe egészséges, há­rom esztendősnél fiatalabb kicsinyeket lehet felvenni, ahol. gondoskodnak szaksze­rű gondozásukról, életkoruk­nak megfelelően nevelésükről, amíg szüleik dolgoznak. Azok­nak a gyerekeknek, akik 1980. december 31-ig betöltik a harmadik életévüket, már nem a bölcsődében, hanem az óvodai kiscsoportban van a helyük. Számukra óvodai he­lyet kell kérni. Megérdemelt győzelem Megtört egy szép sorozat CSMSK—Ceglédi VSE 7-5 (1-0, 1-1, 2-1, 3-3). Cegléd, 300 néző. Vezette: Szentgyörgyi, Patonai. Cegléd: Sárközi, Legény, Gulyás, Papp, Kelemen, Ung­vári, Brávik. Csere: Beck I., Bóbis, Mar­kért, Pákozdi. Edző: Lakatos István. Góllövők: Gulyás (2), Kele­men, Papp, Legény. Elszenvedte idei első hazai vereségét a ceglédi csapat. A nagyszerű formában levő fő­városi együttes biztosan sze­rezte meg — a harmadik hely megszerzéséért vívott küzdelemben — a győzelmet, az igen kapkodva játszó helyi csapat ellen, A CSMSK együt­tese ezen,a találkozón lénye­gesen jobban játszott a ha­zaiaknál és mindenképpen megérdemelt a győzelme. A következő mérkőzés Mis­kolcon lesz az MVSC csapata ellen. Beck" Mihály V í

Next

/
Oldalképek
Tartalom