Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
sJLirmv Elhunyt Remsey Jenő György A Hazafias Népfront gödöllői városi bizottsága, és Gödöllő Város Tanácsa fájdalommal tudatja, hogy Remsey Jenő György festőművész, író, Gödöllő város díszpolgára életének 95. évében elhunyt. Temetése 1930. augusztus 1- én, pénteken lesz a gödöllői temetőben. Néhány hónappal ezelőtt még megjelent azon a vetíté- len, amelyen a pálya- és küzdőtárs Nagy Sándor festőművészről negyven évvel ezelőtt készült, ma már dokumentum értékű amatőrfilmet mutattak be — kilencvenöt évesen is értékekre, élményekre szomjasan. Munkássága átfogta a századot, miközben — ha szabad ezt művésznél egyáltalán említeni — mindvégig kötődött az útnak indító tájhoz. Nagykőrösön született 1885. november másodikén, s budapesti, bécsi, müncheni tanulmányok után 1909- ben a gödöllői művésztelepen talált otthonra. Munkássága, amelyet festőként, költőként, íróként, „művészetvezetőként” kifejtett, a folyamatosság, állandóság jelképe lehetne. Remsey Jenő művészetével, emberségével otthont teremtett magának a világban. Meghalt Rényi Tamás A Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága, a Magyar Film- és TV Művészek Szövetsége és a Mafilm fájdalommal tudatja, nagy vesztejég érte a magyar filmművészetet: július 28-án hosszas betegség utón, szívroham következtében, 51 éves korában elhunyt Rényi Taimás érdemes művész, Balázs Béla- díjas, SZOT-díjas filmrendező. Temetéséről később intézkednek. A GYEREKEK ISMÉT TÖBBEN... Beszédes számok tükrében Bevándorlás, népesedési hullám, Pest megyében felettébb gyakorta hangoztatott kifejezések. Nem ok nélkül, hiszen a megye minden gondjának megoldásakor a növekedő népességgel is számolni kell. S hogy ettől az oktatásügy sem mentes, azt tanúsítják a következő számok: az ősztől kezdődő tanévben 2700-zal több óvodásra 4700-zal több általános iskolásra számítanak, mint az elmúlt oktatási évadban. * Épülő óvodák. Vajon nőnek-e az oktatásnevelés lehetőségei, s lépést tart-e a feltételek gyarapodása a gyermeklétszáméval? A szó dr. Fodor Eszteré, a Pest megyei Tanács tervosztályának főmunkatársáé: — Idén 15 új óvoda épül, 18 bővül és 5-öt alakítanak át. A végösszeg nem kis szám, 2275 óvodai hellyel lesz több az év végére, s ebből 1475 szeptember elsejéig elkészül. Ugyanakkor csak két helyen szűnnek meg óvodák: Dunakeszin és lkladon, régi, elavult épületek. Mindkét településen még idén elkészül az új is, Dunakeszin 175 gyereket fogad majd 2 óvoda, lkladon pedig 75-öt az épülő. — Néhány példát a legna- gyobbakra: Szigethalmon a 100 gyermeket fogadó betonyp óvoda már kész, s ugyanitt az év végéig újabb 100 gyermeknek teremtenek óvodát. Vácon ősztől várja a gyerekeket a 150 személyes óvoda, Dobáson 100, Fóton — ez már szintén készen áll — 150, Gyálon pedig két, egyenként 50—50 gyermeknek második otthont adó óvoda áll majd az apróságok nevelésének szolgálatára. — Ide kívánkozik az adat: az idei esztendő a tervidőszak utolsó éve, s ha az iméntiek teljesülnek, az 5 évre tervezett 6610 óvodai helynek, csakA TIT UJ ÉVADJA Nyelvoktatás; továbbképzés A Tudományos Ismeretter- J jesztő Társulat tevékenységében fokozottabban kívánja figyelembe venni a rendezvényein részt vevők sajátos munkafeltételeit, életkörülményeit, érdeklődésést, előképzettségét, s ennek megfelelően az eddiginél változatosabb programokat ajánl. Az 1980—81-es ismeretterjesztési évadban a XII. párt- kongresszus útmutatásai szerint arra törekszik, hogy minél maradéktalanabbul és magasabb színvonalon elégítse ki a különböző társadalmi csoportoknak, rétegeknek, az egyéneknek a tudományos ismeretterjesztéssel kapcsolatban megnyilvánuló művelődési igényeit. A társulat a jövőben még nagyobb figyelmet fordít a tudományos társadalom- és természetfelfogás, a szocialista hazafiság és nemzetköziség tudatosítására, a hazai és a nemzetközi időszerű kérdések gyors megválaszolására. Előtérbe helyezi tevékenységében a dolgozók közgazdasági ismereteinek gyarapítását, a népgazdasági célok megoldójának segítését. Évről évre több munkásképző, valamint munkás át- és továbbképző tanfolyamot szervez a társulat olyan témákban, amelyekre nem készült állami tanterv, valamint azokban a kis- és középüzemekben, ahol a kiképzendők száma csekély. Napjaink aktuális témájával, a környezetvédelemmel kapcsolatban a TIT — a komplex tudományos ismeretterjesztés alapján — kialakította és megfelelő tematikákkal, segéd-és szemléltető anyagokkal látja el az előadói gárdáját. E területen elsősorban a vezetői és a tervező munkakörben dolgozók, tovább^ a pedagógusok között kívánja formálni a környezetvédelmi szemléletet, és az ifjúság körében tömegméretűvé tenni az érdeklődést a téma iránt. Több mint két évtizede folyik szervezett idegennyelvoktatás a TIT keretében. Legfontosabb teendőként az egységes célokon és módszereken alapuló TIT nyelviskolai hálózat országos kiépítését, a hatékony oktatási eljárások széles körű elterjesztését és a többi eszközű tananyagrendszer kialakításának bevezetését szorgalmazzák a következő években. nem a kétszerese, 11 ezer 154 létesül. Sajnós, a zsúfoltság így sem csökken, mert 1975- ben 113 gyermek jutott 100 óvodai helyre, most 124. Tantermek Megyeszerte új általános iskoláit épülnek iáén, s nemegy regi iskola bővül epületeitkei, termekkel. A mostani esztendőben 208-cal emelkedik a tantermek száma, s ezek közül 184 a tanév elejére készen áll majd. Az általános iskolák persze mássail is gyarapsza- nax: például 36 napközis helyisegyel, 23 tornateremmel és 16 iskolai műhellyel. — Mindez ott feltűnő —veszi át a szót tíorsándi Lajos, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának főelőadója —, ahol komplex iskolák épülnek. Ilyen lesz például a 8 tantermes ceglédi, a 12 osztálytermes gödöllői, s a 8—8 tantermes ocsai és dabasi iskola. — A bővítések között igen gyakori a korszerű és gyors betonyp technológiával készülő épület, általában 4—8 tanteremmel. Ilyenből 9 készül idén, például Mendén, Erden, Tápiószecsőn, Sziget- szentmártanban. A többi bővítésre a sokféleség jellemző, az új termek számát illetően éppúgy, mint az építési módszerben. Két szélsőséges példát erre: Szentendrén a Rákóczi utcai iskolánál egy új iskolával felérő a bővítés, mert a 8 tanterem mellett két műhelyterem és egy tornatérem is épül. Százmilliók — A'- mérleg másik serpenyője: 19 tantermet kell megszüntetni, mert elavult. — S ha már szóltunk az elmúlt 5 év eredményeiről az óvodaépítésben, tekintsük az iskolákat is: 477 tanterem építéséről szólnak öt év előtti dokumentumok, s az év végéig, ha minden tervünk valóra válik, összesen 833 lesz a gyarapodás. Ez csak úgy lehetséges, hogy a tanács több állami támogatást kapott, s többletbevételeit az iskolák építésére fordította, s akárcsak az óvodáknál, itt is nagy volt a társadalmi munka, a segítség. Az eredmény az iskolákban szem- beötlőbb: 5 év alatt 36-ról 34- re csökkent az egy osztályra jutó tanulók száma. Dr. Novák István, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője: — Hatalmas összegekről van szó; 215 millió forint az iskolák, s 63 millió az óvodák építésére, fejlesztésére szánt ösz- szeg idén. Az eredménye mégsem olyan látványos, mint várnánk. Sajnos, az óvodai zsúfoltság nem csökken ősztől, a jelentkezőknek várhatóan egy- hatodát a helyhiány miatt kell majd elutasítani, s így is egynegyedével több gyermeket nevelnek majd az óvodákban, mint ahányuknak papírforma szerint helye van. — Az iskoláknál szerencsére mutatkozik enyhülés: ahol újaik épülnek, szinte kivétel nélkül csökken — néhol meg is szűnik — a váltakozó műszaké tanítás, s megyei átlagban a tavalyi 47 százalék helyett 45 százalék körüli lesz a két műszakos tanulók aránya, s mintegy százzal nőhet a napközis csoportok száma. V. G. P. A GÖDI FÉSZEKBEN Emléknapok Gazdag program várja a Gödi Fészek Emléknapok résztvevőit az idei rendezvénysorozaton is. Elkészült a részletes műsor, amely kellemes szórakozást kínál a fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt. Augusztus 9-én, szombaton este fél nyolckor a gödi úttörőtáborban a KlSZ-fiatalok és a munkásmozgalom veteránjainak találkozóját rendezik meg, színes tábortűzi műsorral egybekötve. Vasárnap délelőtt negyed tízkor megkoszorúzzák a 2-es főút mentén levő munkásmozgalmi emlékművet, majd ezt követően a gödi Fészekben kezdetét veszi az emlékünnepség. Az ünnepség szónoka Mike Károly, az MSZMP Göd nagyközségi bizottságának titkára lesz, a műsorban közreműködik Horváth Ferenc színmű vész, a Zrínyi Miklós Kató nai Akadémia fúvószenekara és a Gödi Munkásdalkör. Rangos kiállítások is helyet kaptak a programban. A gödi Kilián György általános iskolában munkásmozgalmi bélyegkiállítás lesz, valamint Beck Judit festőművész tárlata. A gödi Ady klubban a Vácott és a járásban éiő alkotóművészek legszebb munkáit mutatják be. RÁDIÓFIGYELŐ A VECSÉSI CSIZMADIA. — Most sem kezdhetem másként, hanem csak úgy, mint a mesében ... Élt egyszer egy csizmadia ... Él most is, valahol — Vecsésen, a Kossuth utcában —, egy csizmadia. Nevén nevezve: Tóth Sándor. Hogy Sándor-e csakugyan ? Nem tudom. A műsor, s a műsort a Kossuth-rádióban bekonferáló szerint: „Tóth Jánossal beszélget Holakovszky István.” A riporter, azonban, így kezdett neki a riportnak: „Tóth Sándor csizmadia...” Na mindegy. Elég az hozzá, hogy a riportalany nemcsak azért — szinte — mesebeli alak, mert mesterségének már-már muzeális értékű s érdekességű utolsó képviselői közül való. Bár azért is. Hiszen olyanokat tud. s mond. amiken ihlető a patina. Halljuk-é? Azt rebesgeti: „Ez kell most má’, a puhaszárú! Valamiké’ keményszárú csizmák voltak!” Élő történelem. Hát ha még azt is hozzávesszük: .Nem járnak má’ igazi csizmába ■.. gyárak csinálják ... Ha hozzák, nálam 200—300 forint egy talpalás ... Nem adják, inkább eldobják ... Pedig az új... nem is a legolcsóbb... Csak hát...” „Még a cipész is kap borravalót!” — neveti, és inkább kiírta a táblára: „A lakosság szolgálatában!” — és nem tartja a markát a borravalóért. — „Ha valakinek rossz árat mondtam, és munka közben tudom meg, hogy többe kerül, én bizony, nem szólok rűla... Hétkor nekifogok dolgozni... aztán ebédelek ... kicsit le- fekszek ... aztán folytatoyi, de nem tehetek rúla, este nyolc után má’ kezdek álmosod- ni...” 1935-ben önállósította magát. Tizenöt évet dolgozott ipari szövetkezetben. Most meg ismét: „Vagyok ilyen... maszekféle ...” De milyen! Mint a mesében: „Jó munka meg tisztesség kell ehhez a mesterséghez ...” — mondja. — „Ezt tanultam az apámtú ... fiam, ha vallakit becsavsz... a második faluban elakadsz... Nem csaptam én be ... senkit... soha...” Ilyen mesebeli valóságot szívesen hallgatunk a Kihaló mesterségek című műsorban. Nem utolsósorban — a saját ok'h^sunkra. NÉPRAJZI KONFERENCIA. — Kósa László —. ha így jobban emlékeznek rá: az Apáról fiúra című nagysikerű néprajzi kézikönyv társszerzője — ezúttal a 3- műsorban tájékoztatott a Kis magyar néprajz sorozatban arról a konferenciáról, amit magyar és szlovák etnográfusok tartottak a szlovákiai Dunaszerdahelyen. Ott, és ekkor, abból a korábban már ismert, s jobbára el is fogadott föltevésből indultak ki: „A Kárpát-medencében néprajzi tekintetben a magyarok és szlovákok állnak legközelebb egymáshoz.” Eljött az ideje annak, hogy — nemcsak e föltevést bizonyítandó, hanem a legvalósabb szükségből is —, most már összehangolódjék a kutatás a hasonló témán dolgozó magyar és szlovák néprajzosok között. Bár ebből az előadásból — mert nem tartozott tárgyához —, kimaradt,' mégis, úgy gondolom. eljött az ideje annak is hogy egyre szorosabbá váljék a Szlovákiában élő magyar etnikum, s a Magyarországon élő szlovák etnikum néprajzi vizsgálatában az összefüggések konkrétabb keresése, s a komplexitásra irányuló közös törekvés. így kívánja a tudomány: a tudományosság. így kívánja, tőlünk — s egyszerre nv'ndkét féltől is — a közös érdek: a közös élet. Simon Gy. Ferenc 1980. JÜLIUS 30., SZERDA ZENEI PANORÁMA Kamaraest Szentendrén Az idei Szentendrei nyár színes, változatos műsora oan a megszokott és siseres színházi, népművészéül, nemzetiségi, művészeti es sportprogramok hozott a zene is tcoiaoiy szerepet kapott. A Templom téri toronyzene, a Magyar Ká- aio tuvosőiőseueK es a Vuji- csics együttesne* a Barcsay- gyujteineny udvarán megtartott hangversenye után kiemelkedően erdakes és rangos koncertre került sor a múlt hét közepén a városi tanács dísztermeden. Agyagba öntött álmok A Szentendrei Kamarazene- kar Arányi-Aschner György: Az agyag zeneje című zongorára es zeneiparra írt szvitjét játszotta, ősbemutatóként. A zeneszerző művét Kovács Margit alkotásaitól ihletve irta és Szentendre városának ajánlotta. Az agyag zenéje partitúrá- jánatc előszavában ez áll: „Kepzőmuveszeti alkotások soha nem ragadtak meg jobban a telkemet, mint Kovács Margit agyagba öntött reális álmai. belső kényszernek engedelmeskedve komponáltam meg a szobrai ihlette zongoraszvitet, s most az ebből készült zongora—zenekari változatot. Nagyon boldog lén- nék, ha ez a kompozíció hozzájárulhatna ahnoz, hogy Kovács Margit alkotásaira olyan embertomegek figyelmét felhívná, akta különben nem találkoztak ezzel a kivételes tehetségű művésszel. Nekem az ő múzeuma — személy szerint — zarándok- hely, ahonnan minden látogatás után újabb szellemi erőkkel gazdagodva térek otthonomba vissza. (Bécs, 1980 tavaszán.) A szvit zongoraszólamát a szerző játszotta, így tehát alkalom nyílt a néhány perces beszélgetésre. — Veit-e; személyes kapcsolata Kovács Margittal? — Nem. Nem ismertem, de szobrai teljesen magukkal ragadtak. Hallatlan őszinteség, tisztaság, megalkuvásnélküliseg sugárzik a munkáiból. A lényeget tudta megfogni, rendkívüli egyszerűséggel, úgy, hogy bár tökéletesen, szinte leegyszerűsítően fejezi ki a gondolatait, mégis megmozgatja nézői fantáziáját is, mint minden nagy művész. Hogy zenei hasonlattal éljek, a szellemi tartalmat ő adja meg, a kadenciát a néző csatolja hozzá. — Mikor írta a szvitet? — Körülbelül egy éve láttam a kiállítást először, és akkor döntöttem úgy, hogy megpróbálom zenében kifejezni. Amikor elkészült, elküldtem Szentendre város Tanácsának. Az ő kérésükre hangszereltem az eredeti zongora- darabot zongorára és zenekarra. — Járt-e azóta Kovács Margit kiállításán? — Hogyne. S érdekes módon minden alkalommal más és más szobra hat rám jobban, mindig tud újat nyújtani. Már a szobraiból is tisztán látszik, hogy nagyszerű öniróniája van, önmagát nem veszd olyan komolyan, mint az alkotásait. Megszereztem a róla szóló könyvet és a műveivel díszített naptárat is. — Miért éppen Szentendre az ősbemutató színhelye? — Nemcsak azért, mert itt a múzeum, hanem mert a világ összes városa közül az e«vik, amelyet legjobban szeretek, Szentendre. S úgy érzem, nemcsak én adtam szere- tetet, hanem kaptam is a várostól. A szvit tételei közül melyik áll legközelebb önhöz? — Mindig a pillanatnyi hangulattól függ. Most, úgy érzem. a Gyász és az ítéletnapi harsona. Nyolc Kovács Margit-szob- rot formál meg a zene nyelvén a szerző. A szvit tételei: A lelkiismeret, Gyász. Csicsó- ni lányai, A szende, Dáma, Halászasszonyok, Angyali üdvözlet, az Ítéletnapi harsona. Az első tétel trombitaszólóját Kovács György játszotta, jól értékeltetve a témát átszövő iróniát. A Gyász a zongorának és a trombitának nyújt hálás feladatot. Kedves, humoros, vidámságot sugárzó harmadik tétel után szelídséget, csendes bűbájt tükröz a negyedik. A Dáma viselkedésének találó zenei képe után a Halászasszonyok a zongorának ad szólófeladatot, s csak a végén kapcsolódik a témához a zenekar. Az Angyali üdvözlet áhitata után súlyos zongoraszéló árasztja a világvége hangulatát, amelyet a zenekari tutti tesz mindent elsöprő erejűvé. A szvit minden jel szerint igen kedvelt darabja lesz a kamarazeneKari repertoároknak. Változatossága, az érzelmek széles skálája, amelyen játszik, humora, a néha érezhetően idézőjeloe tett nagy érzelmek azonnal megnyerik a hallgatóságot is. Ezt bizonyítja a szentendrei közönség körében aratott siker, amelynek értékét még növeli, hogy a nézők Kovács Margit szobrainak, művészetének jó ismerői, s ezért értő és kritikus hallgatói voltak Arányi-Asch- ner György zenéjének. A vastapsért egy meglepetés, a Szentenrei-szigeti sétán szerzett benyomásokból komponált Kis szentendrei emlék következett ráadásnak. Villanásnyi darab a zöld erdőből — ahogy a szerző mondta. A mű hegedűszólóját Bánk Zsuzsa játszotta. Lírai vonás — muzsika Bár Arányi-Aschner műve a Szentendrei Kamarazenekar hangversenyén szerepet játszott, az est folyamán Haydn, Vivaldi és Sugár Rezső egy- egy műve is felhangzott. Haydn hatvanhat diverti- mentója közül szólalt meg az egyik. A bécsi klasszicizmus óta ismert hangszeres műfaj célja a nemes értelemben vett szórakozás, szórakoztatás. A több tételes, üde hangú, változatos darab kitűnően indította az est műsorát, megadva a koncert alaphangulatát. Vivaldi: A-moll versenymű két hegedűre (Op. 3. No. 8.) című műve a Harmóniai szeszély sorozat egyik legismertebb és legkeavelteoo darabja. Lendületes és tömör hangzású első tételében a két szólóhegedű csaknem mindig együtt, vagy egymást kiegészítve halad, egy ízben emelkedik ki rövid időre önálló szakasszal az elsőhegedű. A zenekar előadásában jól érvényesült a második tétel költői szépségű témakomplexusa, amely a darab elején és végén unisono hangzik fel. A zárótételben a két hegedű mesterien differenciált szólama keltett nagyszerű hatást. A szólisták, Bánk Zsuzsa és Győri Károly is itt találtak leginkább magukra, a befejező Allegro-ban. Az est második részében a mai magyar zene képviseletében Sugár Rezső Etűdök vonószenekarra című darabja hangzott fel. Minden etűd egy-egy zenei ötlet feldolgozása, s a pillanatnyi benyomások alapján át- meg átformálása révén keletkezett. A mű egésze magán hordja Sugár egyéni hangjának, Urai alkatának minden jellemzőjét Mindvégig levegős, lágy hangzású, hatásában egységes. A kedves, rövid etűdsorozat jó bevezetője volt az utána felhangzó Arányi-Aschner-mű- nek. Sokszínű, mégis egységes A Szentendrei Kamarazene- kar nagyon kellemes, szórakoztató nyári estét szerzett hallgatóságának. Külön dicséret illeti a műsorszámok kiválasztóját, mert sokszínű, mégis hangulatában, hatásában igen egységes zenei élményt kaptunk. Fenyő Gábor vezényletével ez az együttes egyre inkább elfoglalja Szentendre zenei életében az élet- rehívásakor neki szánt helyet és szerepet. azaz a kamarazene megkedveltetését és népszerűsítését. Hajós Anna
