Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

nr.r.rtt 1980. JÚLIUS 3., CSÜTÖRTÖK POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Tanműhely Dunakeszin átadták a Mun­kaügyi. valamint a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium közös beruházását, a MÁV Járműjavító új tanmű­helyét. A komplexum most vált teljessé, a diákotthont és az ebédlőt már 1976-ban bir­tokukba vehették a tanulók. Az egyemeletes épületben öt lakatosműhely, s egy-egy kárpitos-, • villanyszerelő-, asz­talos-, daraboló-, hegesztő- és gépterem, valamint forgácso­ló-, kovács- és mérőssióba áll az új tanévben a szakmun­kástanulók rendelkezésére. ' Az első és a második évfo­lyam gyakorlati oktatását cso­portos rendszerben oldják meg. A kabinetekben a leg­korszerűbb oktatási segédesz­közök teszik majd hatékonyab­bá a munkát. Solymosi László Dunakeszi Megújult út A 906 éves Mogyoród egyik legrégibb utcája a Kiss Ernő utca. Azelőtt Klastrom utcá­nak hívták, mert a patak völgyétől ez az út vezetett fel a Kővárba, ahol a • Szent László által alapított apát­sági templom és kolostor állt. A vízmosásos, lejtős utcán hóolvadáskor vagy nagyobb esőzések idején gyakran vált lehetetlenné a közlekedés. Ez év áprilisában fejeződött be a nagy munka, amely még ta­valy kezdődött: terméskővel rakták ki a Kiss Ernő utcát. Az építkezés költségeit a ta­nács fedezte, 800 ezer forint­ba került. Most jól megköze­líthető a történelmi emlékhely, s szebbé vált az ősi falurész arculata. Kőváry Ferenc Mogyoród Jó közösség Az Érdért 28. számú szak­boltját nemcsak a budakesziik ismerik, de a szomszéd tele­pülésekről is sokan keresik fel a község szélén álló üzletet. Árusítanak itt oszlopokat, ge­rendákat, lemezeket, léceket és deszkákat, s a bolt forgal­ma egyre nő. Az üzlet dolgozói megala­kították a Kossuth Lajos szo­cialista brigádot, s három íz­ben nyerték már el az arany­koszorús címet. A brigád tag­jai nemcsak munkahelyükön állnak helyt, társadalmi mun­kát is vállalnak, Jeck János brigádvezető a budajenői, Fü­redi Róbert pedig a telki Ha­zafias Népfront-biZottság ak­tivistája, Gárdonyi Gáborné a budakeszi szakmaközi bizott­ság elnökeként számos nagy­községi rendezvény szervező­je. A többi brigád tag sem tét­lenkedik, legutóbb a választá­sok előkészítésében és lebo­nyolításában vállaltak részt. Gyakran töltik együtt sza­bad idejüket is: színházba mennek, közösen tekintenek meg egy-egy kiállítást. A bri­gádban jó a szellem, s ez jó közösséget, pezsgő életet ered­ményez. Padányi Lajos Budakeszi Új vezető Nemrég új vezető került Sülysáp művelődési házának élére: Faragöné Sárkány Ibolya, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészka­rán, a népművelés—magyar szakon kiváló eredménnyel végezte el tanulmányait, el­vállalta a sülysápi művelődé­si ház irányítását. Máris sZép eredményeket ért el, sikeres előadást tartott Flaubert-ről, s Kaffka Margitról. A csillagászati szakkör is megalakult, Fodor Antal ve­zeti, tizenöt taggal működik a sakk-kör, s az egyes számú iskolában Kiss Zoltán létre­hozta a község ifjúsági kézi­labdacsapatát. Most új szervezési feladat vár az igazgatónőre: meg kell építeni a művelődési háZ előcsarnokában a mozi feljá­rati lépcsőjét. Van rá pénz, s a szükséges anyagokat is meg­vásárolták, de egyelőre nem találnak kivitelezőt sem Süly­sápon, sem Üriban. Jó lenne, ha mielőbb akadna vállalko­zó a munkára, hiszen a lép­csőre nagy szükség van. Krátky László • Sülysáp Előkerült Vácott lakunk, így termé­szetes, hogy mi is résZt vet­tünk a váci búcsúban. Né­zelődtünk, vásároltunk, s egy­szer csak azt vettem észre, hogy három és fél éves kis­lányom eltűnt mellőlem. Ke­resésére indultunk, kétségbe­esetten futkostunk. Egy idő múlva megláttam kislányomat: a kijárat felől vezette egy rendőr, kézen fogva. A kicsi még dicsekedett is, hogy sé­tálni indult. Sajnos, örömömben elfelej­tettem megkérdezni a rendőr nevét, ezért a Postabontáson keresztül szeretnék köszöne­tét mondani tettéért, figyel­mességéért, hogy felfedezte a tömegben egyedül csellengő Legutóbb június 15-én és 16-án szünetelt a vízellátás, s természetesen most sem je­lezték előre, hogy tartalékol­hassunk annyi vizet, ameny- nyire feltétlenül szükségünk van. Urbán Sándor Tahi ★ Csentős László, a Duna-menti Regionális Vízmű szentendrei üzemigazgatóságának vezetője ér­deklődésünkkor elmondta: nem közölhetik előre a vízkimaradást, ugyanis nem ők zárják le a ve­zetékeket — ha csőtörés, vagy más munkák miatt ezt teszik, ak­kor a lakosságot igyekeznek idő­ben tájékoztatni. Mint mindenütt, Tahiban is szombat-vasárnap van baj a vízzel, amikor a hétvégi nyaralók telkükön locsolják a kü­lönféle veteményeket. A lakosság sajnos abból következtethet a hétvége várható vízellátására, hogy esős idő, vagy százazság volt-e a héten. Csentős László hangsúlyozta: Tahi vízellátása kiegyensúlyozott, s ha bőségesen használják is a tartozói ültek a közönség so­raiban, hanem kívülállók is eljöttek, hogy meghallgassák az előadást. Válaszol az illetékes Nem volt gazdaságos Hufnägel Aladár és felesé­ge büszke lehet: tanítványaik sikeresen szerepeltek, meg­lepően jól, szinte virtuóz mó­don kezelték hangszereiket. özv. Majoros Józsefné Szigetújfalu vizet, hiány csak az övezethatá- roknál jelentkezhet. Amennyiben az ott lakók vízhiányt tapasz­talnak, jelentsék be Szentendrén, a 91—59-es telefonszámon, al: >1 munkaszüneti napokon is állandó Ugyeletet tartanak. Záróvizsga Szigetújfalu gyermekei egy ideje 2Íenei tanulmányokat is folytathatnak — hogy mi­lyen eredménnyel, arról a közelmúltban lezajlott zá­róvizsgán győződhettek meg < az érdeklődők. Nemcsak a kis zenészek szülei és hozzá­Szerkesztői üzenetek H. É„ Cegléd: A kért könyvek szerzőit és címeit nem sikerült megszereznünk. Legyen türelem­mel, levélben válaszolunk, amint megtudunk valamit. p.-né, Gödöllő: Hozzászólt cik­künkhöz, s azt javasolja, jelöl­jék meg az elhunytak csuklóját szalaggal, így el lehetne kerülni a jövőben a kellemetlenségeket. Vé­leményünk szerint jó ugyan a ja- . vaslat, de mégsem ez a megol­dás ... Cs. A., Sóskút: Levelét megkap­tuk, de addig nem adhatunk kér­désére választ, amig nem kapunk pontos felvilágosítást hozzáértő szakembertől. Türelmét kérjük, le­vélben válaszolunk, részletesen megírjuk, mi a teendő. Sz. J., Százhalombatta: Való­ban nem szerepel az úgynevezett éjféli járat a menetrendben. En­nek ellenére lapunk hírt adott ró­la, hogy létezik, így bátran mehet színházba, az autóbusz 23 óra 30 perckor indul a Kosztolányi De­zső térről, és Százhalombattáig közlekedik. Sokan kérték ezt a járatot, de sajnos, alig egy-két ember veszi igénybe ... A Pest megyei Hírlap 1980. május 29-i számának monori különkiadásában Autóbuszok új menetrendje címmel arról írtunk, hogy a június 1-én életbe lépő új menetrendben nem szerepel a Monorról reg­gel 8 órakor induló kerepes- tarcsai kórházi járat, s a be­tegeknek más közlekedési eszközt kell igénybe venniük, ha a megyei kórházba szeret­nének eljutni. A napokban válasz érkezett a Volán 20. számú Vállalattól, melyet dr. Menich Péter for­galmi főosztályvezető és Nagy László forgalomfejlesztési osz­tályvezető írt alá. Arról tájé­koztattak bennünket, hogy a kérdéses járatot azért kellett leállítaniuk, mert nem volt gazdaságos: több héten át folytattak utasszámlálást, s ennek eredménye szerint a járatot nagyon kevesen vették igénybe — napi négy-öt utas­nál több nem utazott az autó­buszon. Mivel minden vállalattal, így a Volánnal szemben Is alapvető követelmény, hogy minél gazdaságosabban tevé­kenykedjenek, a vállalat meg­szüntette ezt á járatot, s még néhány, ugyancsak gazdaság­talannak bizonyuló járatát. A vasárnap és ünnepnap közle­kedő kórházi járatok megma­radtak. Az ember nem az arca gyermeket, hiszen, ha kislá­nyomnak sikerül kisétálni a kapun, ki tudja, mi történt volna vele. Kassainé Vác Bizonytalan Nemrég a Postabontásban tettem szóvá, hogy Tahiban a vízellátással nyáron sok a gond. Gyakran hiába nyitjuk ki a csapokat, a magasabban fekvő részekre nem jut víz, s a várható vízhiányról a Du­na-menti Regionális Vízmű nem értesíti előre a lakossá­got. Kinek jutna eszébe ? Lapunk 1980. június 26-i számának Postabontásában Ha van, akkor miért nincs cím­mel arról írtunk, hogy Ceglé­den sehol sem kapható Bánfi hajszesz, ezért a város lakói kénytelenek a fővárosba vagy Szolnokra utazni, ha erre a készítményre van szükségük. A napokban Kovács Sándor, a Dél-Pest megyei Áfész áru­forgalmi főosztályvezetője ar­ról értesített bennünket, hogy 84. számú élelmiszer-áruhá­zukban, a Rákóczi úton eddig is kapható volt Bánfi hajszesz, s ezután is lesz. Június 30-tól az Áfész nagyáruház illatszer osztályán is árusítanak Bánfi hajszeszt, ott ugyanis eddig csak a Patientia elnevezésű készítmény volt kapható. örülünk az értesítésnek, mert így pontosan tájékoztat­hatjuk olvasóinkat, akik kö­zül sokan nem tudták eddig, hogy Cegléden kapható — igaz, csupán egy helyen — Bán- fi-féle hajszesz. Koncz Tibor olvasónk bátran írta hát le, hogy városukban sehol sincs ez a szer, hiszen kinek jutna eszébe, hogy egy élelmiszer- boltban keresse? Harminc eszten­dővel ezelőtt Pa­dányi Lajos ver­senyre hívta ki megyénk levele­zőit. E nemes ve­télkedés eredmé­nyeként sok új in­formációval gaz­dagodtak az akko­ri olvasók, hiszen olyan települések­ről is érkeztek hí­rek, ahonnan előt­te soha, senki nem írt levelet a me­gyei lapnak. Az akkor egymással versengők közül többen azóta is, évtizedeken át rendszeresen pos­tára adták munka után megfogalma­zott leveleiket, társadalmi tudósí­tóként időről időre jelentkeztek la­punk hasábjain. Álarcban ördögi az arc — írja Pa­dányi Lajos verses önvallomásában, arra figyelmeztet­ve, amit tudha­tunk a régi mon­dás ismeretében is, mely szerint: az ember nem az ar­ca. hanem, aki az arc mögött van. Társadalmi tudó­sítónk, ha elége­detlen is álarcával — eddigi életével, munkássága ered­ményeivel min­denképpen elége­dett lehet: har­minc esztendőn át nemcsak Budake­szi mindennapjai­ról adott rendsze­resen hírt, hanem beutazva az egész Buda-környéket, más települések­ről is írt nekünk. Fiatal kora óta gyűjti a szűkebb hazájának hely- történetére, lakói­nak életére és munkájára vonat­kozó adatokat, s tíz éve minden helytörténeti pá­lyázaton részt vesz. több díjnyer­tes gyűjtése van. Szinte ereklye­ként őrzi azt az Emléklapot, ame­lyet 1952-ben ka­pott, az akkor még Pest megyei Újságtól, s ugyan­ilyen nagy becs­ben tartja a gaz­dasági munkájáért elnyert kiváló dol­gozó elismerést. Aktívan segíti a Hazafias Népfront budakeszi bizott­ságának tevékeny­ségét, s ő a TIT helyi csoportjának vezetője: szervez, tanít, előadásokat tart. Négy éve nyug­díjas. Azóta még nagyobb lendület­tel teljesíti önként vállalt feladatait. Hálás munka ez — mondja. — Kö­rül mindenütt eredményeket lá­tok, s úgy érzem, nekem is részem van abban, hogy ezt elértük. Legutóbb arra hívta fel a figyel­met, hogy Buda­keszin az úttörők nem vesznek részt szervezett hulla­dékgyűjtésben. Írása napvilágot látott a Postabon­tásban, s nemso­kára megjelentek az úttörők is, ház­ról házra járva gyűjtötték az újra hasznosítható hul­ladékokat ... Kevés a péktanuló Burgonyás, rozs/ángos, kukoricás Váltakozó vélemények mindennapi kenyerünkről Két, egymásnak teljesen el­lentmondó levelet kaptunk a héten. Somogyi Lászlóné Nagykőrösről így ír: Sokat ol­vasok a Pest megyei Hírlap­ban a kenyér pazarlásáról. Én nem dobom ugyan szemétbe a kenyeret, de sokszor képtele­nek vagyunk elfogyasztani, ugyanis a minősége miatt szinte ehetetlen. Nem sütik meg eléggé, s azt nem várhat­ják el a fogyasztóktól, hogy a sületlen, rossz ízű kenyeret az utolsó morzsáig megegyék. A finom kenyeret nem dob­nák. a kukába! Nincs panasz Másik levélírónk, Bartha Gáborn'é Aszódról más indít­tatásból ragadott tollat: Sokat panaszkodtunk a kenyér mi­nőségére, mert 'egy időben nyers volt és deformált — írja. — Akkor jogosan voltunk elé­gedetlenek, de azóta sokat változott a helyzet. A kenyér minősége egyre jobb lett, s mintha ezt senki sem vette volna észre: ugyanúgy szidjuk a sütőüzemeket, mint koráb­ban, pedig a mostani kenyér olyan kiváló, hogy íze vetek­szik a sokat emlegetett házi kenyérével. Arról nem is be­szélve. mennyivel nagyobb a választék ma, mint egykor! Megkerestük Fehér Sándort, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzemének vezetőjét, s arra a kérdésre kértünk választ, hányféle ke­nyeret sütnek, s elégedettek-e a vásárlók a minőséggel? — Csodálkozom a reklamá­ción, hiszen a nagykőrösi ke­nyér annyira jó minőségű, hogy a környék olyan telepü­léseiről, ahová nem mi szál­lítunk, ideutaznak érte. Jó az ellátás is, ezért a fogyasztók — tudomásunk szerint elége­dettek. — Mennyi kenyeret sütnek naponta? — Általában 80—90 mázsát. Ha azonban a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kola és Szakmunkásképző In­tézet két tanműhelye is dol­gozik, akkor kevesebbet, mert ők 20 mázsányi kenyeret süt­nek. — Miért olyan jó a nagy­kőrösi kenyér? — Van intenzív dagasztógé­pünk, ennek segítségével la­zább bélzetű kenyeret tudunk előállítani, vagyis a súlya nem különbözik a hagyomá­nyosétól, de a térfogata na­gyobb. Három műszak Bartos Lászlónéval, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjével és Polgárdi Józseffel, a Nyugat-Pest me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatójával megyénk sütőipará­nak helyzetéről beszélgettünk. — A megye lakosságát há­rom vállalat 83 üzeme látja el pékáruval. Naponta összesen mintegy 25 vagon kenyeret ál­lítanak elő, hétvégeken pedig ennél jóval többet, majdnem a háromszorosát — mondta Bartos Lászlóné. — Elegendő ez a mennyiség, vagy ennél többre lenne szük­ség? — Elegendő ez a mennyiség, ként nem találkozik a keres­let és a kínálat. A megye te­lepüléseinek igénye nehezen meghatározható, részben mert sok az agglomerációs község, másrészt az üdülőterületek hétvégi forgalma- megnő, így nem könnyű felmérni, melyik településen, mennyi kenyérre van szükség egy-egy hétvé­gén. Megoldás nélkül — A mennyiségi igények ki­elégítésére törekvés nem vál­hat a minőség rovására? — Természetesen ez a ve­szély fennáll — válaszolt Pol­gárdi József. — Sajnos, ka­pacitáshiánnyal küszködünk, ezért nem egy üzemünkben be kellett vezetnünk a három mű­szakos munkarendet, s ez nem jó, hiszen a sütőiparnak két műszakban kellene termelnie. Talán ez év végére belép a százhalombattai új üzemünk is, ez valamennyit javít a hely­zeten, de nem oldja meg gondjainkat. Kevés a szak­képzett munkaerő is, jó lenne, ha több fiatal jelentkezne nagykőrösi szakmunkáskép­zőnkbe. Jelenleg szakképzet- len dolgozóinkat belső tanfo­lyamokon képezzük szakmun­kásokká. Választék — Legkedveltebb termé­keink a burgonyapehellyel ké­szült, illetve a rozslángos ke­nyér — mondta Kiss Sándor, a Pest megyei Sütőipari Vál­lalat ceglédi üzemének veze­tője. — Naponta 19—20 mázsa burgonyás kenyeret és három mázsa rozslángosat sütünk. A két kilogrammos kenyereknél néha előfordul, hogy nem sül­nek át eléggé, de ez nem gyakori jelenség. Általában elégedettek termékeinkkel a fogyasztók. — Miért nem állítanak elő a mostaninál nagyobb mennyi­ségű burgonyás kenyeret? — kérdeztük Polgárdi Józseftől. — Nem szándékozunk a jö­vőben a jelenleginél többet készíteni. Ennek egyik oka az. hogy a burgonyapehely im­portból származik, így nem juthatunk hozzá korlátlanul. Másrészt nem célunk, hogy egy-két féle terméket állít­sunk csak elő, szeretnénk újabb kenyérféleségekkel meg­ismertetni fogyasztóinkat. Egyre bővül a választékunk, a jelenleg kaphatókon kívül az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat nemsokára megkezdi a kukoricás kenyér gyártását, mi sajtos kenyérrel jelentke­zünk később, s tervezzük a sötétbarna színű rozskenyér előállítását. A fogyasztók ele­inte talán bizalmatlanok lesz­nek iránta, de bizonyára ha­mar' megbarátkoznak vele, mert jó ízű és nagyon egész­séges. ★ Eredmények és gondok. Ter­vek. Törekvés a még jobb el­látásra. Ez jellemzi megyénk sütőiparát. Éjjel és nappal dagasztják, kelesztik, formáz­zák a tésztát, állnak a forró kemencék mellett és sütik va­gonszámra az illatos kenyeret, péksüteményeket. Bőrüket liszt porozza fehérre. Az éj­szakában alvás helyett kenye­ret sütnek. S nem is akármi­lyet, hanem, jót: ropogós hé­jút, foszlós bélűt, olyat, amely a Pest megyei pékek becsüle­tére válik. Pável Melinda

Next

/
Oldalképek
Tartalom