Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXIV. Évfolyam, 175. szám ________________________i9so. július 27.. vasárnap Fe lkészült propagandisták Eredményes politikai oktatás-4 gyakorlatban hasznosítják a tanultakat Otthon, családi körben, rá­dió hallgatása közben vagy akkor, amikor az egybegyűlt baráti társaság az időszerű po­litikai kérdések megvitatását tűzi napirendre, elemezve a bel- és külpolitikai, a gazda­sági eseményeket, gyakran el­hangzik egy-egy elismerő szó a mindehhez alapot adó ta­nultaikról, a tanulás lehetősé­géről. Konkrétan: a pártokta­tásról, amelynek évről évre több részvevője van. A tanfo­lyamon hallottak később nem merülnek a feledés homályá­ba, hanem a mindennapi élet­ben hasznosulnak. Cegléden a nyáron véget ért politikai oktatási év tanfolyamain, propagan­dista előadásain részt vett IS ezer ember. Köztük félezren propagandis­taként tevékenykedve segítet­tek az ismeretek kiszélesítésé­ben. Á város párttagságának 83 százaléka szervezett formá­ban tanult, vagy tanított — beleértve a tömegsaervezetek- ben végzett oktató-nevelő munkát is. Középtávú tervezés alapján egységes rendszerben valósult meg a pártoktatás, erősödött az irányítása, és az előző évek hasznos tapaszta­latai az oktatásba beépülve már hozták gyümölcsüket. Na­gyobb volt a tartalom és a forma egysége, magasabb a követelmény,' s mivel ez a pártalapszervézetekben tuda­tosult, meg is lett az eredmé­nye. Javult a képzés és to­vábbképzés aránya. A tanfolya­mokat a fiatalabb és a közép- korosztály érdeklődve hallgat­ta, tanulmányozták a kérdés­köröket, a foglalkozásokra az aktivitás volt jellemző. Nőtt az érdeklődés az elméleti — ideológiai témák iránt. A rész­vevőket — szinte személy sze­rint — foglalkoztatta, hogyan alakul pártunk szövetségi po­litikája, milyenek a további feladatok, hogyan formálódik >az életszínvonal és ennek megfelelően az életkörülmé­nyek miként alakulnak a szo­cializmus építésének jelenlegi szakaszában, amely oly sok minden függvénye. Szívesen foglalkoztak a gazdasági hatékonyság nö­velésének feladatait és módszereit taglaló téma? körrel, a vállalati gazdálkodás alapjait és főbb követelményeit ismer­tetővel. A két világrendszer harcának elméleti és politikai kérdése, valamint a békés egy­más mellett élés és az osz­tályharc megvitatása igen hasznos alapot adott számos határozat megértéséhez, egy­séges értelmezéséhez. Az okta­tás szorosan kapcsolódott a politikai munka egészéhez, a szocialista építő munka gya­korlatához. Cegléden az utóbbi négy po­litikai oktatási évben, vagyis az 1975—76-os tanévtől szá­mítva, a káderképző tanfolya­mokon 1560-an végeztek. Nőtt a marxizmus—lenl- nizmus esti egyetem általá­nos tagozatán és a speciá­lis továbbképzésen reszt­vettek aránya. A pártiskolai tanfolyamokat elvégzettek közül többen he­lyet kaptak a politikai vezető testületben. Az egyéves to­vábbképző tanfolyamon az 1978—79-es tanévben három osztály volt, tavaly már hat csoport, 93 taggal. Az idősze­rű elméleti konferenciák jól segítették az aktivisták tájé­koztatását és továbbképzését. A jövőben arra lesz szükség, hogy a tömegpropagandában, a pártonkívüli hallgatók sorai­ban még több legyen a szak­alkalmazottak, középvezetők és a termelést irányítók szá­ma. Mint. a legutóbbi politikai év eredményeit összefoglaló felmérésből kitűnt, felkészült propagandisták vezették a ta­nácskozásokat, amelyeknek minősége javult és észrevehe­tően nőtt a fiatal előadók szá­ma. Az MSZMP KB határoza­tának megfelelő képzettséggel rendelkeznek, jó az oktatási bizottság szakmai összetétele, tevékenysége rendszeres, át­fogja a társadalmi és tömeg­szervezeti oktatásokat is. Jó segítséget adott a me­gyei szervezésű, módszer­tani kabinetvezetők tanfo­lyama és a vezetői propa­gandisták év eleji felké­szítése. Az év folyamán jól sikerült a Lenin-évfordulóval kapcsola­tos ceglédi propagandistaérte­kezlet, amelyen igen színvo­nalas előadások hangzottak el Lenin szövetségi politikájáról, kapcsolatáról a művészetek­kel, valamint a nőkről és az ifjúságról alkotott véleményé­ről. Alaposan felkészültek az előadók, tudásuk, ismereteik legjavát adták hallgatóságuk­nak. Nem volt kevés azoknak a száma, akik ebből az alka­lomból — 20, illetve 25 évi, propagandista tevékenységük elismeréséül — kitüntetést, ju­talmat kaphattak. Most nyár van, s tanítási szünet minden iskolában, ok­tatási intézményben. De a kö­vetkező tanévre a felkészülés javában tart. Az általános és az időszerű kérdések mellett igen szép, gazdag témakört kell a pártoktatás valamennyi formájában - feldolgozni: az MSZMP XII. kongresszusának dokumentumait. Az „alapo­zás” nemcsak hivataloson kez­dődött el ehhez, hiszen igen sok család könyvtárában meg­találni a gondosan kiváloga­tott, kongresszusi anyagot tar­talmazó újsággyűjiteményt, és a fehér borítójú kongresszusi kötetet. E. K. Salgóbányai szép napok Úttörő-olimpia az edzőtáborban Megismerték három sportág rejtelmeit Salgóbányán, ebben a szép, hegyek közötti nógrádi falu­ban az idén is vidám az élet a járási ifjúsági táborban. A tavalyi kísérlet folytatásaként — akkor közművelődési szak­tábor működött ott — ezen a nyáron szakosított, edzőtábor jellegű foglalkozásokat tartot­tak tíz napon át nyolcvan út­törőnek. Játszva tanultak A gyerekek nemrég tértek haza, frissebben, izmosabban és barnábban, mint amikor útnak indultak. Mészár Edit, a járási úttörőelnök és Szabó Pál, a járási általános iskolai sportbizottság elnöke, aki egy­ben a tábor vezetője volt, csu­pa kellemes élményről, sike­res akcióról számolt be. Mészár Edit: — A moszkvai olimpia tisz­teletére szerveztünk az idén sporttábort. A közreműködő hat pedagógus és három ifive­zető azon volt, hogy a Béke, barátság, szolidaritás jelszót tartalommal töltsék meg. A gyerekek bővebb betekintést nyertek a Szovjetunió életébe, megismerkedtek az olimpiák történetével, s felidézték a ma­gvar úttörőmozgalom három és fél évtizedes történetének je­lentősebb állomásait A pajtá­sok az úttörőéletre jellemző keretek között töltötték nap­jaikat. Jól sikerült a nyitó tá­bortűz, amelyet búesúzáskor megismételtek. Szellemi totó, többféle vetélkedő szolgálta az újonnan szerzett ismeretek elmélyítését. Egymást követ­ték a tábori bajnokságok sakk­ban. asztaliteniszben, kézi­labdában és labdarúgásban. Kiegészítő programként — a salgótarjáni rendőrök közre­működésével — KRESZ-vetél­kedöt rendeztek. Rajzverseny, ének-, játéktanulás, táncház egészítette ki a színes progra­mot , Rangsor szerint — A járás termelőszövetke­zetei, a községi KlSZ-bizott- ságok és az úttörőcsapatok egyaránt köszönetét érdemel­nek, mert anyagi támogatásuk , nélkül nem tudtuk volna elér- j ni célunkat. A KISZ járási bi- ’ zottsága vásárolta meg a tá­bor számára a szükséges sport- felszereléseket, amelyeket a továbbiakban valamennyi ott üdülő diák használhat. Szabó Pál: — Az elmúlt tanév összesí­tett sporteredményei alapján kialakított rangsor szabta meg, hogy a járás tíz iskolája közül , melyiket hány gyerek képvi­selheti. Természetesen iskolán belül is a teljesítmény döntöt­te el: kik mehetnek táborba. A hátrányos helyzetű gyere­kekre is gondunk volt, a tá- borozók negyedrésze közülük került ki. Kisdobosok és úttö­rők, fiúk és lányok egyaránt meghívást kaptak. — Az volt a célunk, hogy & szokásos üdülés, pihenés, szó­rakozás mellett az alapvető sportágakban az iskolai anyag mellé pluszt adjunk a dákok­nak. Atlétikában például új­donság volt a gátfutás, ame­lyet Ecsedi László országos bajnok — ott ifivezetőként — mutatott be. Magasugrásban Kuckóból kölcsönző Szép arák fehérben, színesben Éva néni — fgy nevezi ön­magát Lippert Jenőné — az életöröm megtestesítője: szé­les nevetésű, kellemes mo­dorú ass&my. A Köztársaság utca 5. szám alatt levő meny- asszonyruha-kölcsönző üzlet vezetője, eladója és tulajdo­nosa is, egyszemélyben. Meny- asszonyruha-kölcsönző Ceglé­den1’ Bizony, kedves olva­sóink. van ilyen szolgáltatás, elsősorban L ippert Jenöné „jóvoltából”. Jártak boltról boltra — Régi álmom vált valóra tavaly július elsején — mondja —, ugyanis akkor nyitottam meg ezt az üzletet. Mindig szerettem a szép ruhá­kat, különösen az esküvők napján íigyelgettem a habos- bodros „költeményeket”. Iri­gyeltem is a menyasszonyo­kat, no nem sokáig, hiszen nekem is bekötötték a fejem. Mikor? Ajaj, nem mondom meg! Két éve ment férjhez a kislányom, nézze, itt vannak, ők azok a képen. — Szépek. A kislány ruhá­ja is szép. Sajátja? — Igen. Képzelje, vagy öt­ször voltunk Kecskeméten, a kölcsönzőben, de mindig akadt valami, ami nem tetszett raj­ta. Ezért a kislányomnak az egyik pesti üzletben vásárol- ,tam. Ott, Kecskeméten fogad­tam meg: ha egy mód lesz rá, menyasszonyruha-köl- csönző üzletet nyitok, ne sza­ladgáljanak a ceglédi kislá­nyok Pestre, Kecskemétre, ru­hák után. Kesztyű, propeller Líppert Jenpné két évvel ezelőtt jelentős összeget örö­költ. Nosza, a garázst átala­kították lambériás, csupaüveg, gyönyörű bolti helyiséget va­rázsoltak a füstös kuckó he­lyére Ebben a parkettás, ké­nve'mes szobácskábán az el­múlt év alatt igen sok meny­asszony illegett-billegett a nagy tükör előtt, s legalá!' ugyanannyi vőlegény próbál­ta föl a kesztyűt, a „propel­lert”, azaz a csokornyakken­dőt. Mindkét öltözékdarab a menyasszonyi ruhával „jár”, de Lippertné a kalapot is in­gyen adja. Kölcsönbe, persze. es a ruhák! Azokat nem le­het leírni, olyan szépek. Van itt tüilból, selyemből, patyo­lat batisztbol készített, sus- torgó, ropogó, lenge, habköny- nyü; többjük fehér, de kéket, rózsaszínt és narancssárgát is kérhet a kedves menyasszony. Aki éppen házasságra enge­délyt kapott tizenötéves kis­lány, vagy... — vagy negyvenéves hajadon. Mert akadta sok között ilyen is, olyan is— nevet a kis szalon gazdaja. — Többségük visz- szatér hozzám. Ceglédiek, kör­nyékbeliek, nagykőrösiek. — Olyan sokan elváltak kö­zülük? — Á, dehogy. Egyről sem tudok ... Hanem a képeket hozzák, nézze Éva néni, ugye, sZépek vagyunk? Azok bi­zony! Tavaly még csak hu­szonkilenc ruhám volt, most van vagy ötven. Honnan? Mo- dellházból és külföldről szer­zem be a drága holmikat. Nem olcsó ám az új ruha! Van itt olyan is, amelyet nyolcezerért vettem. Kedvet kap az ember — Es mennyiért kölcsönzi a ruhákat? — Hatszáztól ezerötszázig moZog a tarifa. Csütörtökön vihetik, hétfő délben várom vissza a kuncsaftokat. Jön­nek is, nem volt olyan eset, hogy kiégették vagy elszakí­tották volna a ruhát Kávé-, kóla- vagy sörfolt? Bőven van rajtuk ... aztán gyönyö­rűen kitisztítom valamennyit. Higgye el, szinte minden ked­den, szerdán éjjel egy órakor is a mosószobában vagyok! Annak idején nem gondoltam, hogy ennyi munka lesz a ru­hákkal ... de szívből csiná­lom! Tétova léptekkel, láthatóan fáradt fiatalember érkezik most, s hóna alól kiemel egy csomagot: a szombati nap fénypontja, a menyasszonyi ruha széle villan elő a cso­magolópapír köZül. Lippert Je., nőné gratulál az ifjúember­nek, aki megköszöni a ruhát, a kesztyűt, s a nyakkendőt — Nagyon szívesen! — vá­laszol kedélyesen az asz- szony. — De remélem, több ilyen ruháról nem lesz szó... — Dehogyis rjem — moso­lyog az ifjú — a testvérem es­küvője volt, én még nem nő­sültem, de ami késik, nem múlik. Kedvet kap az ember, ha oly szép párt lát, mint ők voltak! Besze Imre megismerkedtek a flop techni­kával Kipróbálhatták a ge­relyhajítást a váltófutást iga­zi pályán gyakorolhatták. Ké­zilabdában és labdarúgásban a technikai és a taktikai képzés magasabb színvonalon folyta­tódott. A gyerekek kedvvel és fegyelmezetten vettek részt a rendszeres sportfoglalkozáso­kon. Igazi pályákon A két úttörővezető nagy el­ismeréssel szólt arról a segít­ségről, amelyet a Nógrád me­gyeiektől kaptak. A Salgótar­jáni Torna Club — a nyitott pálya akció keretében — az at­léták számára lehetővé tette, hogy ott tarthassák edzései­ket. Salgóbányán a Nógrád megyei KISZ-bizottság tábo­rának bitumenes kézdlabda- oályáját használhatták. A szép, fedett uszodát és a sportcsar­nokot ugyancsak többször igénybe vehették. A futballis­ták Eresztvényben rúgták a labdát. Minden csoportnak al­kalmas helye volt az edzések­re. A résztvevőknek már ez is élmény volt, hiszen ezek a kö­rülmények sokkal jobbak vol­tak az otthoniaknál. A tábori olimoia végén va­lamennyi részvevő éremmel oklevéllel, csokoládéval jutal­mazva örülhetett, cspnata és sajét sikerének. Nevelők és út­törők egyaránt elégedettem gondolnak vissza az ott töltö++ napokra. (tamasi) Vígjáték, krimi, szatíra Sikerfilmeket vetítenek Jó műsort kínál a mozi Ezen a nyáron ritka prog­ram a strandolás. A szeszé­lyes időjárás inkább a mozik­nak Kedvez. A ceglédi Sza­badság Filmszínház augusztusi műsorát ennek figyelembevé­telével állította össze. Minden korosztály és mindenféle ér­deklődési körű látogató kivá­laszthatja az őt érdeklő fil­meket. A műsorban a vígjátékok vezetnek. A Folytassa, cow­boy! című angol és az Annie Hall című amerikai film min­den bizonnyal sikert arat. A krimit és a kalandot kedvelők Érés előtt tasakba teszik a Bosszúvágy című ame­rikai bűnügyi filmet lát­hatják, és megtekinthe­tik A fekete kard ro­mánca című spanyol történel­mi alkotást. Cegléden egyszer már közönségsikere volt a Pantaleon és a hölgyvendégek című sikamlós dominikai film­szatírának. Aki még nem lát­ta, most megnézheti. A szov­jet filmművészetet a Gyer­mekkorom kenyere, az Evezz egyedül!, a Vadállatok a fe­délzeten és A katona és az elefánt című művek képvise­lik. Valószínű, sokan váltanak jegyet a Karate című japán dokumentumfilmre éppúgy, mint a Szerelem szieszta ide­jén című spanyol filmszatírá­ra. A kicsiknek a mesemozi gondoskodik megfelelő szóra­kozásról. A művészfilmek kedvelői a kamaramoziban láthatnak sikeres darabokat a filmvásznon. Új barackfajták előállításához keresztezés! kísérleteket folytatnak a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató In­tézet ceglédi állomásán. A képen: az érés előtt a keresztezett gyümölcsöket tasakokba kötik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Olcsó anyagból Akácból boroshordó Exporthoz — göngyöleg Hordót régebben csak ne­mesebb faanyagból gyártottak a kádárok, hogy a pincék mé­lyén több emberöltőn át szol­gálják azt a célt, amire ké­szültek. A Fűrész, Lemez- és Hordóipari Vállalat . ceglédi gyárának hordóüzemében, amely Európa legnagyobb hordóüzemének mondható, igen olcsó anyagból, akácból | készítik a bor szállítására al­kalmas hordókat A akácból készül hordók felső felületé; impregnálják, természetes gyantaanyaggal. Éves tervük most 35 ezer darab, 500 lite­res hordó készítése. A leg­több nem tároló, hanem szál­lító célt szolgál, az export bort fuvarozzák benne, s marad a megrendelőnél borostul, gön­gyölegként ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hfrlap) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom