Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-23 / 171. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1980. JÚLIUS 23., SZERDA Gyorsabb munka Közelebb kerülnek az emberekhez Korszerűsödik az ügyintézés A tanári választások után megalakultak az új testületek. Mind a feladatok, mind a ta­nácsi munkával szemben tá­masztott követelmények növe­kednek. Az ötödik ötéves terv sikeres befejezése és a követ­kező tervidőszak előkészítése jól képzett, hozzáértő szakem­bereket kíván. Az ütőképes apparátus kialakítása ma már nem egyszerűen szükséglet, ha­nem létkérdés is. Monoron is számos javaslat, ötlet fogalmazódott meg ezzel kapcsolatban a közelmúltban. Kiss György, a nagyközségi közös tanács vb-titkára el­mondotta, hogy a továbblépés­nek két alapvető útja van. Egyrészt szervezési intézke­désekkel, másrészt mind több fiatal szakember bevonásával lehet emelni az ügyintézés, ta­nácsi munka színvonalát. Az utóbbi látszik nehezebb feladatnak. A monori járásban általános tendencia, hogy ke­vés a jól képzett műszaki szakember a helyi tanácsok­nál. Pedig nagy szükség len­ne rájuk, hiszen a beruházások tervezésénél és megvalósításá­nál olyan emberekre van szük­ség, akik értik a dolgukat. A hozzá nem értés nemcsak las­síthatja a munkát, de költség- kihatásai is lehetnek. Sajnos, kevés a jelentkező, a járási székhelyen is betöltetlen a műszaki csoportvezetői ál­lás. A fiatal szakemberek ide­genkednek a tanácsi munká­tól, sokszor talán azért, mert nem is ismerik eléggé. Pedig annak is megvan a maga szép­sége. Átalakulóban van ez a munka, egyre kevesebb a bü­rokratikus szokás, inkább a területi munka dominál a jö­vőben. Erre utalnak azok a kezde­ményezések is, amelyekét ha­marosan megvalósítanak Mo­noron. Ennek alapelve, hogy közelíteni kell egymáshoz az ágazatokat. A munka korszerűsítésé­nek színhelyévé az ügyfél- szolgálati iroda válik, amely már eddig is bizo­nyította életképessé;- It. Előadói párokat alakítanak ki, ilyen lesz például a népesség­nyilvántartás és az anyaköny­vi ügyek. Egyebek között ab­ban rejlik ennek a jelentősé­ge, hogy ezentúl nem lehet majd arra hivatkozni, hogy ez, vagy az az ügyintéző szabad­ságon van. A tanácsi dolgozó nemcsak a maga szakterüle­tén lesz járatos, hanem meg­ismeri a rokonszakmákat és az általános tudnivalóikat is. Az ügyfélszolgálati iroda létszáma egyre bővül majd, s a munka hatékonyabbá válik. Könyvek között Gazdag anyag a polcokon Forrásmunka az érdeklődőknek Ma már kiterjedt tábora van a honismereti, helytörté­neti mozgalomnak. Otthont talált a művelődési intézmé­nyekben, az iskolákban, de az ipari üzemekben is. Ennek el­lenére még mindig nem for­dítunk elég energiát össze­gyűjtött emlékeink közkincs- csé tételére. Ez a vélemény alakult ki az elmúlt héten megtartott III. országos hon­ismereti konferencia résztve­vői között is. A monori járásban is gaz­dag helytörténeti anyag hal­mozódott fel. Mészáros János, a járási könyvtár igazgatója elmondotta, hogy eddig vi­szonylag kevesen ismerkedtek meg az érdekes dokumentu­mokkal. Csak az igazi könyv­búvárok tudnak létezéséről, s a vaskos kötetek nem szere­pelnek a kedvelt olvasmányok között. Akik mégis ráakadtak a polcok között, azok nem csa­latkoztak benne, még forrás­munkául is szolgált. A járás valamennyi közsé­gének történetéről, keletkezé­séről, fejlődéséről mesélnek a megsárgult lapok. Magyaror­szág vármegyéinek monográ­fiája a települések születésé­től egészen 1910-ig nyomon követi a falvak történelmét. Ma már igen kevés példány található a műből, amelynek szerkesztői között ott találjuk Móricz Zsigmondot is. A cél az, hogy ez az érték ne csak a könyvtáré, hanem mindenkié legyen. Bizonyára sokan kíváncsiak jelenlegi la­kóhelyük múltjára, történeté­re, ezért a gazdag anyag ér­dekesebb részletei hamarosan földolgozva jutnak majd el az olvasókhoz. Az ügyintézők még közeled d kerülnek az emberekhez az irodán keresztül. Az elképzelé­sek szerint, az év végéig már ott foglalkoznak majd az ipa­ri-kereskedelmi, a szociális ügyekkel, a munkaügyi prob­lémákkal. Mindehhez természetesen hatékony nyilvántartási rend­szert kell kialakítani. Már cso­portosítják, rendezgetik az ügyiratokat, keresik a legké­zenfekvőbb megoldást. Ha sikerül kidolgozni a szisztémát, akkor egy mozgó polcrendszer segít­ségével egyszerűen le le­het majd hívni a szüksé­ges anyagokat, adatokat. Ez a módszer helyigényes, ezért elkerülhetetlen az ügy­félszolgálati iroda bővítése. Azt tervezik, hogy a cipőbol­tot átköltöztetik a régi fod­rászüzlet helyére, az így meg­üresedett helyiségben csekély átalakítás után fogadhatják majd az ügyfeléket. K. L. A Petőfi utcában Gyermekruha- szaküilet nyílik A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ha­marosan gyermekruha-szaküz- letet nyit a járási székhelyen. A Petőfi utcában a volt Vasipari Szövetkezet épületét alakítják át erre a célra. Az új üzletben várhatóan szep­temberben kezdődik meg az árusítás. A vállalat korszerűsíti az igen elhanyagolt állapotban levő olcsó áruk boltját is. A monori piactér mögötti üzlet a közeljövőben rendezett kö­rülmények között és gazda­gabb áruválasztékkal várja majd a vásárlókat. Szigorú követelmények Többet, új feladatokat vállalnak Mindnyájan tudjuk, csak akkor ünnepelhetünk, ha a hétköznapokon megteremtjük ennek az alapját. Közismert, hogy a XII. kongresszus meg­határozta az elkövetkező idők nem csekély feladatait, országépítő munkánk megne­hezedett körülmények köze­pette folyik, még nagyobb sze­repet kap tehát a hétközna­pi „apró” munka az állandó és folyamatos, egyenletes te­vékenység. Tisztában vagyunk azzal is, hogy csak közösen vállvetve érhetjük el céljain­kat. Minden munkahelyi kö­zösség új és új feladatot vál­lal, hogy többlettevékenységé­vel segítsen a népgazdasági gondok megoldásában. A hétköznapokról A Rákosmezeje Tsz-ben ko­moly szerepet vállalnak a pártalapszervezetek. Ahogy mondani szokták: .»Rájuk le­het számítani!” A szolgáltató főágazatban működik a VI. alapszervezet, mely ez év ja­nuár 1-án újjáalakult, s je­lenleg húsz tagot számlál, tit­kára Kőrös Győző. Vele Be­szélgettünk a hétköznapokról, munkájukról, hogyan s mi módon tesznek eleget felada­taiknak. — Tisztában vagyunk a kö­vetelményekkel s igyekszünk — közös erővel — eleget ten­ni. Nagyon fontosnak tartjuk az új párttagok felkészítését, s ezért is „indítottunk” a párttagjelöltek tanfolyamát. S csak ennek elvégzése után vesszük fel őket soraink kö­zé. Mindezt ezért tesszük, hogy ne érje őket meglepetés, ele­ve legyenek tisztában azzal, hogy mit jelent párttagnak lenni! — Milyen követelményeket támasztanak velük szemben? — Legalább egy éven ke­resztül végezzenek társadalmi munkát, például legyen szak- szervezeti bizalmi, lapterjesz­tő, szocialista brigádvezető stb. Tanulja meg, hogy szol­gálni kell a felnevelő közös­séget. S hangsúlyoznám e munkák társadalmi jellegét. mivel jól és eredményesen, minden remény megvan a.ra, hogy még ebben az évben so­raink közé vesszük őket. Ve­zetőségünk öttagú, mindnyá­jan komoly politikai iskolá­zottsággal rendelkeznek: mar­xista egyetemet, középiskolát végeztek, s ez elősegíti, hogy döntéseink megalapozottak le­gyenek. Havonta tartunk ülést, amelyen részt vesz a három KISZ-alapszervezet tit­kára is. Tagjainknak — kettő kivé­telével, akik iskolába járnak — komoly megbízatása van, mindenki tervszerűen végzi a részfeladatát. Ezenkívül ta­nulnak, képzik magukat, szak­mailag, politikailag, s részt vesznek állami oktatásban is. Ennek is köszönhető, hogy nálunk a taggyűlések egyál­talán nem csendesek, van hozzászólás — a húszból ti- zennégy-tizenöt — s ezek egyike sem formális. Lettlé­gyen szó szövetkezeti kérdés­ről, vagy az olimpia bojkott­járól, mindenkinek van véle­ménye, s azt természetesen ki is fejti. Vitázunk, érvelünk, nem rejtjük véka alá elkép­zeléseinket. S miután nem ré­gen, csupán fél éve vagyok titkár, kértem pártbizottságunk titkárát, Fazekas Ernőt, hogy segítsen a kezdeti lépéseknél, támogasson bennünket s örömmel tapasztaljuk, hogy szívesen tesz eleget kérésünk­nek. Rendszeresen látogatja üléseinket, tanáccsal és infor­mációval lát el bennünket. El­mondhatom azt is, hogy szö­vetkezetünk elnöke is meglá­togatott már bennünket, tájé­koztatta az alapszervezet tag­jait a szövetkezet helyzetéről, gondokról, eredményekről esett szó közöttünk. Jó szakemberek — Mi a helyzet a káderután­pótlásban? — Mindenkinek megvan a ezenkívül természetes, hogy gazdasági munkája ellen ne legyen kifogás, legyen fegyel­mezett s magánélete feddhe­tetlen. Hogy e feltételeket mennyire komolyan vesszük, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egyetlen hiányzás megakadályozza fel­vételét! — Kemény feltételek... — Mi nem tartjuk annak, hanem természetesnek, s ele­get lehet tenni anélkül, hogy valakitől emberfelettit kíván­nánk! Hangsúlyozottan fontos­nak tartjuk az erkölcsi ténye­zőt! Hogy jó úton járunk bi­zonyítja az is, hogy jelenleg 4 fizikai és I adminisztratív dolgozó végzi e tanfolyamot, s Mindenki segített ígéretes a kezdeményezésük Egyesített gyermekkórus Vecsésen helyettese, és azt tudja is, nincs féltékenység, hatásköri zűrzavar, a helyére lép he­lyettese, s zökkenőmentesen folyik tovább a munka. A tiszta helyzet mindig jóérzés­sel tölti el az embereket, nincs titok, nincs sugdolózás, csak munka van, s ennek menetét éppúgy ismerik a helyettesek, mint a mostani vezetők. Ne­kem is megvan a helyette­sem, Kiss Gyula régi dolgozó, éppúgy ismeri a munkát, mint én, s helyettem ha kell fele­lősen dönt. Nemcsak szakmá­ját érti. hanem politikailag is képzett. ML középiskolai vég­zettsége van. Felkészült jó szakemberekkel dolgozunk együtt, vezetőség és tagok egy ütemre lépnek, közösen Hatá­rozzuk el. hogy például mi­lyen szemináriumi témát vá­lasszunk, olyat, ami mindenkit érdekel. Amiből tanulhatunk, vitatkozhatunk rajta, szélesed­het látókörünk. Nemsokára ér­tékelheti ük az első félévi munkát, ezen az ülésen szó­ba kerülnek a pártépítési fel­adatok, a főágazatvezető be­számolója, kül- és belpolitikai, igyekszünk széles körben tá­jékoztatni tagjainkat, hogy minél mélyebben és részlete­sebben ismerjék meg szövet­kezetünk, s ezen belül főága­zatunk munkáját. Ésszerűen — Vannak-e munkaerőgond­jaik? — Jelenleg nincsenek, de már készen van a munkerő- gazdálkodási tervünk, mely megszabja, hogy ezen a téren milyen feladatok várnak ránk. Régi, állandó dolgozóink van­nak, tíz-tizenöt éve itt mun­kálkodnak, jó a munkaver- seny-mozgalmunk, szocialista brigádjaink, köztük a Már­cius 15. brigád remek munkát végez. Mindenben számítha­tunk rájuk. Ez így is van rendjén, hiszen céljaink közö­sek, azt akarjuk, hogy mun­kánk minél jobb, minél szín­vonalasabb legyen. Kidolgoz­tuk cselekvési programunkat az ágazat- és az üzemvezetők­kel együtt, s vigyázunk arra — szintén közösen — hogy ezt be is tartsuk. A takaré­kos, ésszerű gazdálkodást te­kintjük feladatunknak, arra is vigyázunk, hogy a szállítás racionális legyen, mindig visz- szafuvarral közlekedjenek a gépkocsik, s törekszünk a készletgazdálkodás megjaví­tására, csökkenjenek a kész­letek, ez a munka folyamatos s máris számottevő eredmény­nyel járt. De még nem nyu­godhatunk meg, van bőven tennivalónk. Minden napnak, minden munkás hétköznapnak megvan a maga terhe, felada­ta s mi ezt vállaljuk. Mi a magunk területén, a magunk eszközeivel, lehetőségeinket ésszerűen számba véve te­szünk eleget a XII. kong­resszus határozatainak. F, Megjelent az Utunk című üze- mi lap júliusi számában. Olvasóink kérdezik Ha rossz a gázkészülék... mennyi helyi, kiemelt ünne­pély ikórusműsorát. Az önmagában is dicsére­tes gondolatot tettek követ­ték. Kiss István, az iskolák legjobbjaiból 50 tagú kórust szervezett, melyet a Jókai - együttes székházában új zon­gora várt. Októbertől júniusig, négy nyelven — lengyelül, né­metül, oroszul, magyarul — 26 művet tanult meg, 23 fellé­pésen 7 ezer 300 ember előtt énekeltek Valentsik István ta­nár vezetésével. Felléptek Üllőn, Monoron, Pilisen, Do­báson, Vácott, Budapesten és számos alkalommal Vecsésen. A fő célkitűzést — közremű­ködés a helyi ünnepélyeken — maximálisan teljesítették. © Felléptek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfor­dulóján a járási felszabadulá­si, a március 1-i ünnepen, május 1-én, a kisdobos-, úttörőava­táson. Magját képezték egy- egy nagyobb összevont 150 ta­gú kórusnak is. Számos han­gulatos dal! ők tanítottak meg az iskolák többi énekesének. Aranyoklevelet hoztak el Évekkel ezelőtt, május else­jéken többször megszólalt már 150—180 tagú egyesített ének­kar a vecsési sportpályán. Ko­dály: A magyarokhoz, Kado­sa: Május-köszöntő, Balázs: Hajnali köszöntő, Liszt: Ébred a május, Liszt: A munka him­nusza (részlet) és számos más dal színesítette a munka ün­nepének programját. o Tavaly nyáron aztán a há­romszor a „Kiváló együttes” címmel, kétszer a „Szocialista Kultúráért” éremmel kitünte­tett helyi Jókai-együttes mű­vészeti vezetője: Kiss István fejében született meg a gondo­lat: a helyi, négy iskola legte­hetségesebb énekeseiből olyan egyesített kórust kellene szer­vezni, amely rendszeresen, he­tenként egyszer — kulturált körülmények között —, más­fél-két órát próbán, önfeledt, a' mindennapok szürkeségéből kikapcsoló, játékos, de ugyan­akkor magas művészi színvo­nalon éneklő közösség ková- csolódhatna össze, amely együttes biztosíthatná vala­— Hol lehet gázszerelőt ta­lálni a járási székhelyen, vagy ha itt nincs, akkor hová kell bejelenteni az elromlott ké­szüléket? — kérdezi levelében Olasz Józsefné monori lakos. — Ismerőseim közül az utóbbi időben többen szeret-' ték volna megjavíttatni a meg­hibásodott tűzhelyüket, de egyiküknek sem sikerült sze­relőt találni — írja a továb­biakban. — Egy idős ember lakik a közelben, akinek már hónapok óta rossz, szivárog a készüléke, mégis kénytelen úgy használni, mert nem talál szakembert. Félő, hogy előbb- utóbb megtörténik a baj, s vajon akikor ki osztozik a fe­nemcsak a járási, de a megyei versenyről is, sőt a megyei zsűri rádiófelvételre javasolta őket. A jók közül is a legjobbak megérdemlik, hogy nevüket említsük, akik minden próbán, fellépésen részt vettek, száz órát meghaladó szép és ered­ményes munkát végeztek: Ba­jári Ildikó, Bárány István, Dobrovitz Krisztina, Dobro- vitz Ildikó, Donkó Irén, Szopák Mónika, Fábics Andrea, Fe- renczi Zoltán, Figura • Helga, Forgó Hajnal, Guthy Gabriel­la, Keresztes Andrea, Kun Miklós, Mészá~os Gabriella, Paliaga Anikó, Palotai Erzsé­bet, Rácz Margit, Szabó Tünde, Szél Klára, Szúnyog István, Valentsik Márta, Zsiga Krisz­tina. © Elismerés illeti az iskolák igazgatóit, énektanárait is, akik nemcsak egyetértettek a nemes gondolattal, hanem se­gítették is megvalósítását. A Monorvidéke Áfész, a Ferihegy Tsz, a VERUSZÖV önzetlen anyagi támogatásával járult hozzá a sikerekhez. kérdésére némi sikerült csak az egyébként kézenfekvő választ: a nagy­községi tanács illetékes osz­tályán elmondták, hogy gáz­készülékeik meghibásodását a helyi gázcseretelepen kell be­jelenteni, s a szerelő — sajnos általában késéssel, de — ki­megy a megadott címre. Érdeklődtünk Fodor Mi- hálytól, a Járási Szolgáltató Szövetkezet elnökétől is. — Mi jelenleg nem foglal­kozunk gázkészülékek felsze­relésével, vagy javításával. Ez a Tiszántúli Gázszolgáltatató és Gázszerelő Vállalat felada­ta. Ennek ellenére, ha volna rá igény, mód és szakember, akkor szívesen átvállalnánk az ezzel kapcsolatos teendő­ket, hogy minél kevesebbet kelljen várakozniuk és bosz- szankodniuk a járásbeli gáz­készül ék-tulajdon osokn ak. Kevesebb a sertés A fiatalok nem vállalják Csökkent a sertéstenyésztés iránti érdeklődés Gombán. Egyre kevesebben vállalják a sok elfoglaltságot, nem köny- nyű munkát jelentő hizlalást is. A kedvetlenség okai közé sorolható, hogy a korábbi években nem szereztek egy­öntetűen jó tapasztalatokat a sertéstartók. Mindössze öt, úgynevezett „akciós" koca ki­helyezését igényelték az idén. A biztonságos tenyésztés ér­dekében többen saját akolból származó süldőket állítanak be. Gombán a konda kihajtását is be kellett szüntetni gazda- ságtalansága és a vállalkozó személy hiánya miatt. Ügy tűnik, az életforma las­sú átalakulása elkerülhetetle­nül magával hozza a helyi ál­lattartó hagyományok elsor­vadását. A korszerűbb tartási módszerek, a megfelelő takar­mányok és tápok, valamint a szerződéses biztonság sem vonzó a fiataloknak. ISSN 0133—2b5I (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom