Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

A PEST, MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1980. JŰLIUS 19., SZOMBAT A kocséri kicsinyek haza Tanyavilágból is a bölcsődébe Tervezői a jövőre gondoltak > A megelőzés a cél Eredményes szűrővizsgálatok Érdemes évenként jelentkezni hogy minden évben mindenki a röntgen elé álljon, mert az időben felismert betegség gyorsabban és biztonságosab­ban gyógykezelhető. Az egészségügyi ágazat táv­lati tervei szerint várhatóan a következő években a szű­rést kiterjesztik a cukor, a vérnyomás és a krónikus hörg­hurut vizsgálatára is. Nagy­kőrösön ennek megvannak a tárgyi feltételei, ám ehhez két személlyel kell gyarapíta­ni az apparátust. A statisztikai adatok sze­rint a tüdőbeteggoindozó évi forgalma eléri a tízezer sze­mélyt. Nem tbc-s megbetege-' dés miatt háromszáz embert tartanak nyilván és ellenőriz­nek időnként. Dr. Pál Endre főorvos napi tevékenysége mellett — a munkájából származó tapasz­talatokat felhasználva — tu­dományos kérdésekkel fog­lalkozik. Legutóbb — aligelgy hónapja — a Korányi Fri­Piaci jelentés Pénteken nagy és élénk piac volt. A gazdag felhoza­tal mellett, főleg a Zöldség- árak estek. A szemes termény piaconj a lanyha kereslet közepette, a búza literje 5, az árpa 4,50 és a morzsolt kukorica szin­tén 4,50 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az oltott meggy 24—26, az apró meggy 12, az őszibarack 15—20—24, a sárgabarack 8 —12, a nyári alma 5—20, az arábicska körte 8—10, a mó_ ra szilva 13, a vajalma 12, az uborka 4, a paradicsom 12 —15, a zöldpaprika kilója 10 SPORT - SPORT-SPORT - SPORT-SPORT A tormásiak a tavaszi elsők gyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság nagygyűlésén vett részt Debrecenben, ahol A gondozásszerű betegellátás el­méleti és gyakorlati problé­mái címmel tartott előadást. Fontos láncszemek A betegség megelőzése te­rén az utóbbi húsz évben el­ért eredményeket ismertetve megállapította, hogy Nagykő­rösön még aZ országosnál is kedvezőbb mértékben csök­kent a megbetegedések szá­ma. A gondozóintézet egyaránt feladatának tartja a szűrést, a beteg és környezete vizsgála­tát, a gyógykezelést, a kó­ros folyamat megoldását, a szükség szerinti rehabilitációt, a felvilágosító tevékenységet és az állandó megelőzést. Fontos, hogy a folyamat valamennyi láncszeme rendeltetésszerűen működjön, egyébként elmarad a kívánt eredmény. T. T. —25, a zöldbab 3,60—5, a karfiol 10, a burgonya 6— 6,60, a fehér káposzta 4, a kelkáposzta 3—4, a száraz bab 27—32, a főzőhagyma csomója 5 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 140—200, a vágócsir­kéét 80—150, a kacsát 170, a japán ludat 360, a napos csir­ke darabját 10, a nagyobbat 15, és á tyúktojást 1,70 fo­rintért árulták. A halászati szövetkezetbe élőhal nem jött. A csirkecombot 70, a nyúl- májat 70, és a csirkelábat 5 forintért mérték. Környékszerte azt beszélik a tavaly május elsején ünne­pélyesen átadott kocséri böl­csödéről, hogy annak színvo­nala messze meghaladja a fő­városi gyermekintézmények nívóját: valami csodás, kacsa­lábon forgó palota..t Igaza van a szóbeszédnek. Jómagam is, amikor Király Kálmánnak, a kocséri községi tanács elnökének kalauzolá­sával bejártam ezt a kívülről is impozáns épületet, csak tá­tottáim a számat. Előtér. Na­túr színű, fa öltözőszekré­nyekkel berendezett átadó-át­vevő helyiség. Elkülönítő» Or­vosi vizsgáló, amelyben heten­te kétszer a körzeti doktor kontrollálja a kisdedek egész­ségi állapotát. Személyzeti tar­tózkodó. Tágas, világos, nagy alapterületű foglalkoztatóter­mek, játékokkal teli. Pihenő­szoba, ahol ottj áriunkkor ép­pen sziesztáztak a kicsinyek. Konyha. Öltözők, fürdők, kü- lön-külön a karbantartóknak és a „fehér” személyzetnek, no meg természetesen mosdók is, a kis srácoknak. Mosoda. Szárítóhelyiség, a köteleken a hófehérre főzött első alsó­neműkkel; a pelenkákkal.' Ka­zánház. Forintot forinthoz Mindez a káprázat összesen öt és fél millió forintba ke­rült. Ezt a szép summát — amely azért az eredményhez képest nem is olyan sok —, persze csak többek közös ősz- szefogásával lehetett előterem­teni. A pénz a Pest megyei és a községi tanács; a helybeli Petőfi és a valaha volt Űj Elet Termelőszövetkezet, va­lamint a lakosság igencsak tágra nyitott bukszájából ván­dorolt a közös alapba. Min­denki szívesen adott Mégis, amikor a Petőfi Tsz építő brigádjai az utolsó simításo­kat is elvégezték az új létesít­ményen, egy ideig úgy tűnt, hogy a bölcsődébe beleölt pénz — kidobott pénz... Senki sem íratta be kisgyer­mekét, mondván: „dehogyis bízom én idegen kezekre!” (Mellesleg: a tíztagú személy­zet közül kilencen — kocséri lakosok!) Sokáig némán áll­tak hát a termek, csend ho­nolt a vidám gyermekzsivajt visszaverni hivatott falak közt... Lassan népesült be A tanácselnök komoly ön­vizsgálatra kényszerült. Vajon megfelelő volt-e az emberek tudatára ható előkészítő mun­ka? Nem tudott erre, csak igennel felelni. Ennyire erős lenne itt a minden új dolog­tól való idegenkedés? Igen. Hiszen van gyerek a faluban elég: évente harminc-harminc­öt is születik. A negyven éven aluli édesanyák foglalkozta­tottsága pedig már régóta százszázalékos. Nekik nem okoz problémát a gyermek el­helyezése? Dehogynem. S akik nem kívánják kitölteni a gyes három évét, mert „aki dél­előtt nem akar, az délután már nem 'tud szerezni?” Hi­szen van egy sereg fiatal há­zas, akik most akarják meg­fogni a dolog végét! Nem a meggazdagodás, hanem a tisz­tes megélhetés, az önállósodás reményében. Örökös aggodal­mak között — „jaj, mi lehet most a gyerekkel!” — viszont nem lehet dolgozni, ez vilá­gos. Mégis miért nem kell senkinek az új lehetőség...? így tépelődött — heteken át — a tanácselnök, mígnem az­tán döntő lépésre szánta el magát. Beíratta kislányát a bölcsődébe, elsőként vagy leg­alábbis az elsők között. Cse­lekedetének híre futótűzként terjedt el a faluban: a meg­győző példa erejével hatott. Meg kell jegyezni azért hogy Király Kálmán nem tulajdo­nít túlságosan nagy jelentősé­get a dolognak. Egy a lényeg: rövid hetek alatt benépesült a bölcsőde, egymás után kopog­tattak az édesanyák. Jöttek a faluból, jöttek a tanyáról... Pontosabban: a tanyavilágból Az elmúlt évben 41 felje­lentés érkezett a kocséri köz­ségi tanács szabálysértési ha­tóságához — 40 személy el­len. Két esetben, kellő bizo­nyítékok híján, megszüntet­ték az eljárást. Nyolc ügyet más hatósághoz tettek át: például a bírósághoz, vagy a munkahelyi fegyelmi bizott­ságokhoz. Egy embert csupán figyelmeztettek. Huszonkilen­cet viszont megbírságoltak, akik közül huszonegyre tár­gyalás mellőzésével rótták ki a pénzbün’tetést. A szabály- sértők által tavaly kifizetett summa — mindösszesen — elérte a 12 900 forintot. (Egyik ügyfélnek sem fűlt a foga a „megváltható”, Pál- halmán vagy Baracskán ülve eltöltendő napokhoz.) Ha a bírságok átlagát néz­zük: értékük 300 és 500 forin­tos határ köpött mozog. Mint azt Vass Imréríé, a kocséri tanács szabálysértési hatósága (egyébként tanácstitkár) el­mondotta, egyáltalán nem egetrengető, hanem csupán apróbb, főként mezőgazdasági jellegű vétségekről van szó. Első helyen áll ezek között is a jogosulatlan legeltetés, amit az emberek többsége nem is szándékosan követ el. De hát a szabály az szabály: min­denre megvan a paragrafus. Elvégre is a sertést, juhot vagy lovat nem lehet a ta­nácsházára citálni egy-két szi­gorú ejnye-ejnyére... Az ál­latok gazdáit viszont annál inkább. Nekik többféle mó­don is meg lehet magyarázni, hogy a más rétje nemcsak zöldebb, hanem — drágább is­Akad aztán olyan ember is Vass Imréné ügyfelei között, akinek semmi sem drága ... Egy ötvenkét éves asszony, háztartásbeli — férje révén jó anyagi körülmények közt él —, például négy darab Sport csokoládét emelt el az egyik élelmiszerboltból. ötsZázhat fo­rintjába került. Ebből ötszáz volt a bírságpénz, s hat fo­rint a csokik ára. Arról már nem szól a fáma, hogy elfo­gyasztotta-e az édességet, s ha igen, mennyire keseredett meg a szája íze... A bolti lopások, a f erjtihez hasonlóan ala­csony értékhatárúak, általában nem jellemzőek a helybeliek­re. Az a tolvaj, aki cigarettát, kis kétdecis pálinkásüveget vagy egy csomag kávét emel most már a Petőfi Tsz mik­robusza fuvarozza be — és „retúr” is — a kisdedeket, kí­sérőikkel együtt. Nagyobb is lehet Happy end: mind a huszon­öt hely gazdára talált, s már van egy huszonhatodik, új jelentkező is. Nem kell elkül­deni azonban senki rászorulót a későbbiekben sem. Mert a kocséri bölcsődét úgy álmodta meg a két jászkar a jenői ille­tőségű tervező — Skultéti Jó­zsef és Tóth Sándor —, hogy az épület, megfelelő átalakítá­sokkal persze, akár a duplájá­ra „tágítható”. Vörös István el a közértekből, valójában nincs igazán rászorulva arra, hogy lopjon. Mellényzsebb kifizethetnie ezeket az árufé­leségeket. De a csaklizás, fő­ként, ha észrevétlen marad: izgalom, kaland, sikerélmény. Egyszóval: pótcselekvés. A ko- csériaknak viszont — a sta­tisztikát böngészve — úgy tű­nik, van foglalatosságuk más is, elegendő­A mostan' rohanó életnek tulajdonítható talán az is, hogy becsületsértésért 1979 júliusa óta — ekkor került ez aZ ügycsoport tanácsi hatás­körbe —, még egyetlenegy személyt sem jelentettek fel a kocséri községházán. Nem mintha a helybeliek nem ti­tulálnák egymást néhanapján különböző zoológiái tünemé­nyeknek vagy egyszerűen és tömören: ötökömek. (Olyan marhának, amelynek még párja sincsen.) Meg-megesik az is, hogy a szomszédasszonyok nyelvelnek egymással, még­sem szalad egyikük sem a ta­nácsra. Hogy miért nem? Nincs erre idő, s kedvük sincs tán perlekedni. Ir>.ább egyszerűen elengedik a fülük mellett a sértéseket. Vagy — elintézik, egymás köpött... V. I. Valamikor olyannyira el­terjedt népbetegség volt ha­zánkban a tbc, hogy a szak­ma morbus hungaricusként tartotta számon. Azóta a gyó­gyítás sokat fejlődött, és si­került döntő mértékben visz- szaszorítani ezt a főleg a sze­gény néprétegeket sújtó kórt. Rendelet írja elő . a lakosság körében a kötelező és rend­szeres szűrővizsgálatokat. Ez által megelőzhető, illetve idő­ben feltárható a lappangó, ki­alakulóban levő betegség és gyógyíthatók a betegek. Ritka betegség Városunkban a tüdőbeteg­gondozó intézet látja el az ezzel kapcsolatos teendőket, élén dr. Pál Endre szakfő­orvossal. A tőle kapott tá­jékoztatás szerint szűrővizsgá­lataikat nem szűkítik le csu­pán a tüdő állapotának meg­ismerésére, hanem minden fellelhető rendellenességre ki­terjed a figyelmük. Így pél­dául felfedeznek olyan bor­datöréseket, amelyekről a pá­ciens bem is tud. Jelzik a szív­nagyobbodást, számon tartják azt a három-négy városbeli polgárt, aki jobb oldalon hord­ja a szívét. (Ezeknél általában a vakbél is a megszokottól el­térő oldalon helyezkedik el, s ezt műtétkor nem árt tud­ni.) Gyerekeknél időben felfi­gyelnek a kezdődő gerincfer­dülésre. Minden, rászorulót a megfelelő orvosi intézménybe irányítanak további kivizsgá­lásra, így többek között az asztmagyanúsakat is. Felfe­dik a lábon hordott tüdőgyul­ladás nyomát, gondoskodnak a tüdődaganatosok elhelyezésé­ről, hiszen a beavatkozás gyorsaságától nagy mértékben függ az eredmény. Akiket valamilyen betelgség miatt nyilvántartanak, azokat időközönként beidézik, és el­lenőrző vizsgálatoknak vetik alá. A tbc napjainkban Nagy­kőrösön is ritkán előforduló betegség, és elsősorban aZok az idősebb emberek szen­vednek tőle, akik fiatal ko­rukban kapták meg, ám ak­kor még — megfelelő gyógy­szer híján — spontán gyógyul­tak ki belőle. Náluk idős kor­ban kiújulhat a betegség. Egyébként a főorvos szerint ma egy friss tbc-s megbetege­déssel rövidebb ideig van be­tegállományban az illető, mintha tüdőgyulladása van. Mindig mindenki A folyamatos és minden sze­mélyt érintő szűrővizsgálat csak pontos címlista alapján lehetséges. Ennek köszönhető, hogy Nagykőrösön aZ éven­kénti vizsgálatra beidézettek 92—95 százaléka eljön. Ez sokkal jobb arány, mint a 85 százalékos országos átlag. Ennek a többi között azért is nagy jelentősége van, mert a tapasztalatok szerint első­sorban az elmaradók között fordulnak elő a krónikus be­tegségek. (Elsősorban a nem­törődöm fiatalok, az asszociá- lis felnőttek és az értelmisé­giek a hanyagok.) Az a cél, Városunk legnépszerűbb és egyben legszervezettebb tö­megsport-vetélkedője a kis­pályás labdarúgó TRAKIS Kupa mérkőzéssorozat. Fordu­latokban gazdagok a mérkőzé­sek. A tavaszi utolsó fordu­lóra három játéknapon ke­rült sor. Most az volt az ér­dekesség, hogy több biztos különbségű győzelem szüle­tett. Kwúzsi-sporttelepi ered­mények: Mészáros Tsz— PVCSV 7-2, TRAKIS Ifjúsági Klub—DÉMÁSZ 3-0. Az If­júsági-sporttelepen : TRAKIS —NEFAG III-as üZem 4-0, Városi Tanács—Városgazdál­kodás 3-0, 21-es Volán—Kon­zervgyári jármű 5-0, Tormás —1-es Volán 1-0 (jó játék, drámai küzdelem volt a rang­adón). A következőket mutat­ja a táblázat a tavaszi idény után: ' 1. Tormás 11 9 — 2 36-13 18 2. Mészáros Tsz 11 7 1 3 31-17 15 3. TRAKIS 11 7 1 3 22-11 15 4. 1-es Volán 11 5 3 3 33-17 13 5. Konzerv J. 11 5 2 4 34-30 12 6. TRAKIS 1. K. 11 5 1 5 27-18 11 7. 21-es Volán 11 4 3 4 17-16 11 8. NEFAG Ili. lil 4 3 4 23-33 11 9. PVCSV 11 5 1 5 22-33 11 10. Városgazd. 11 3 1 7 13-22 7 lit. V. Tanács 11 3 — 8 19-40 6 12. DÚMASZ 11 1 — 10 6-30 2 Az augusztusban kezdődő őszi idényben érdekes, küz­delmes találkozókra van ki­látás. Különösen a 2—9. he­lyeken sZoros a mezőny. Tekézők országos versenyen Cegléden rendezték a teké­zők országos hagyományos Türei Pál emlékversenyét. A háromnapos viadalon az or­szág minden részéből, főleg a Nemzeti Bajnokságban sze­replő csapatoktól voltak részt­vevők. Két kategóriában folyt az értékelés, úgy, hogy sze­mélyenként száz vegyes do­básuk volt a sportolóknak. A párok egymással vetélkedtek. Csapatversenyben 15, egyen­ként négy fős együttes közül a Nagykőrösi Mészáros Tsz SK (Kovács László, Lóczi Mihály, Farkas József, Far­kas Zoltán) 1533 összfával a 10. helyen végzett. A 30 pár küzdelmében a körösi Kovács 404 — Lóczi 389 kettős 793 fával 18., a Farkas J. 374 — Farkas Z. 366 pár 740 össz­fával 24. lett. Változások kosárlabdában AZ őszi-tavaszi rendszerű bajnokságra való átállás miatt a megyei kosárlabda bajnoki év is másfél éves, három idé- nyes. A vetélkedő minden kategóriában 1980. február 1- 'én kezdődött. A második har­madra ez év szeptember 13. és december 24, a harmadikra 1981. február 1. és június 15. között kerül sor. A megyei férfi és női ifjúsági győztes jogosult lesz elindulni majd az országos ifjúsági bajnoki elődöntőben. Szabadtéri pá­lyán egyébként április 5. és november 7. között lehet e sportágakban játszani. Mai sportműsor Teke Temetőhegyi pálya, 14 óra: Stefán Lajos országos ifjúsá­gi csapat- és páros emlékver­seny. ' Vasárnapi műsor Teke Temetőhegyi pálya, 8 óra: országos ifjúsági Stefán La­jos emlékverseny, csapat- és páros sZámokban. __________ S. Z. Múze umi dolgozat Anyakönyvi kutatás A Szdlnoki Damjanich Mú­zeum kiadásában megjelent a Múzeumi levelek 35—36. szá­ma, amely egy kunszentmárto­ni szakmai tanácskozás anya­gát adja közre. A néprajzku­tatók, történészek azokat a módszereiket és tapasztalatai­kat ismertetik, amelyeket aZ anyakönyveknek, mint a tör­téneti kutatások forrásainak vizsgálata során alakítottak ki. A kötetben szerepel Fekete István irodalomtörténésznek, a nagykőrösi Arany János Mú­zeum munkatársának Komp­lex családrekonstrukciós vizs­gálatok Nagykőrösön című cikke is. Moziműsor Az öt gida és a farkas. Szí­nes román—szovjet mesefilm. Előadás kezdete:*4 óra. Mennyire szerettük egy­mást. Színes olasz film. Előadás kezdete: 6 és 8 óra. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap) Megfiatalodik a filmszínház Meglehetősen hosszú ideje húzódik az Arany János Film­színház felújítása. A munkákkal, különböző okok miatt, csak lassan haladnak, de remélhetően hamarosan végeznek a leg­fontosabb tennivalókkal, s a kedvelt közművelődési intézmény kívül-belül megfiatalodva fogadhatja látogatóit. Molnár Zsuzsa felvétele A más rétje — drágább Van, aki tilosban legeltet Kocséri szabálysértők ( í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom