Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
1980. JÚLIUS 18., PÉNTEK sJímav 3 Jövőre indul a Bakony-Bosch Tíz év legnagyobb leckéje Sxerelésgépesífési program ax IMI-ben A ruházati ellátásról Sajtótájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Amikor Ikladon, az Ipari Műszergyárban Szeredi János főtechnológussal, Koós László gyártásfejlesztési osztályvezetővel és Jácint Tibor gyáregységvezetővel a szerelésgépesítési programról beszélgetünk, jó néhány „leg” hangzik el mondataikban. Elsőnek az, hogy az IMI-ben hosszú éveken keresztül éppen a motorok szerelése volt az a leggyengébb pont, mely a legtöbb fejtörést okozta a termelést irányítóknak. Másodszor az, hogy amikor 'ezt felismerve 1976-ban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Kohó- és Gépipari Minisztérium pályázati felhívására jelentkeztek mondván, szeretnék korszerűsíteni szerelési technológiájukat, akkor az országban elérhető legkorszerűbb rendszert, a Bakony— Bosch szisztémát jelölték meg elérendő célként. Harmadszor pedig az, hogy ez a munka — melynek már jócskán a sűrűjében járnak, hiszen folyik a szalag felépítése, s év végére már a próbaüzemen is túl lesznek — az IMI technikai korszerűsítésében az elmúlt tíz esztendő legnagyobb leckéje. Nos, a „leg”-ek felsorolása után ismerkedjünk meg közelebbről is a programmal. Mint minden terméknek, az Ikladon készülő különféle villany- motoroknak is van egy olyan mutatója, mely arról árulkodik, a teljes elkészüléshez szükséges ráfordításokból mekkora részt tesz ki a dolgozók kétkezi munkája. Az elemzések során kiderült, hogy ennek az élőmunka-ráfordításnak jó része — mintegy húsz százaléka — a végszerelés fázisára összpontosul. tehát, ha ezt sikerül korszerűsíteni, jelentős termelékenységnövekedés érhető el. A futószalag diktál... Hogyan készültek eddig — s készülnek még ma is — a motorok? Egy úgynevezett kötött ütemidős, gumihevederes szalagon — köznapibb megfogalmazásban futószalagnak is nevezhetjük — folyik a végszerelés, ahol is mindenkinek egy-két mozdulat a feladata, s már kell is nyúlni a következő munkadarabért. Mivel az ütemidő kötött — tehát a szalag egy bizonyos idő elteltével továbbhalad, akár elkészült a művelet, akár nem — meglehetősen nagy a dolgozók igénybevétele. Persze, most nem az a célunk, hogy bárkit is meggyőzzünk a futószalag hátrányairól — megtette ezt már helyettünk az élet. Nemcsak a legfejletteb nyugat-európai cégek ismerték fel ezeket — itt elég a Volvo példájára hivatkozni. ahol elsőként szüntették meg a futószalagot, s tértek át helyette a csoportos szerelési technológiára — hanem a tömeg- vagy legalábbis nagy sorozatú gyártással rendelkező hazai vállalatok is egyre gyakrabban keresik a továbblépés lehetőségét — például a Bakony— Bosch szereléstechnikai eszközök alkalmazásában. ...vagy a dolgozó dönt Hogy is néz ki egy ilyen Bakony—Bosch-szalag? A neve nem sok jót ígér, hiszen ez is csak szalag, s hol itt akkor az előrelépés, kérdezhetnénk. Az ütemfüggetlen, ikerhevederes pályavezérléssel ellátott szalag azonban oly mértékben különbözik egyszerűbb névtársától, hogy ez utóbbi nemigen állja ki az összehasonlítás próbáját. Elsőként azt érdemes megemlíteni, hogy itt nem a szalag vezérli a munkást, hanem — s ez rejtőzik az ütemfüggetlen elnevezés mögött — a dolgozó diktálja a szerelés tempóját. Egy lábkapcsoló segítségével vezérli azt az áttoló berendezést, mely pontosan elé hozza a szerelendő motort, majd mikor elkészült, ugyanezen módon továbbítja. A tárolóként is szolgáló heveder gyűjti azokat a munkadarabokat, melyek a következő műveletre várnak, s így egy-egy munkahely időleges kiesése sem okozza az egész szalag azonnali megbénulását. Mivel az ütemfüggetlen szerelési rendszer nem kívánja meg a szerelés azonos idejű szakaszokra történő felapró- zását, több műveletet lehet bízni egy emberre. Ennek megintcsak vannak technikai és munkapszichológiai előnyei is. Egyrészt több lehetőség nyílik az egyes munkahelyek gépesítésére, például pneumatikus csavarhúzók, balansze rek, célszerszámok alkalmazására, másrészt — mivel növekszik a végzendő munka bonyolultsága — komolyabb, alkotóbb tevékenységet kíván a dolgozóktól. Az összetettebb feladatokat egyébként már nem a hagyományos módon fogják végezni, hanem a 3 M munkaszervezési módszer alkalmazásával. Óvatos bevezetés A 3 M apropóján azt is érdemes megvizsgálni, hogyan készül a vállalat az új technika bevezetésére. Annak idején részletesen beszámoltunk arról a tanfolyamról, melyet azért indítottak Ikladon, hogy a 3 M módszer majdani alkalmazói teljes részletességgel ismerkedjenek meg a műveletek mozdulatokra történő bontásának és a leggazdaságosabb módszer kialakításának rendszerével (Pest megyei Hírlap. 1980. március 9. 3. oldal). Azokat a dolgozókat, akik majd ezen a bizonyos szalagon dolgoznak, s velük együtt. a terület műszaki szakembereit is, vállalati busz vitte el a Bakony Művekhez: nézzenek meg működés közben egy olyan szerelési rendszert, ami náluk most van kialakulóban. A jó bornak nem kell cégér. A legeldugottabb helyen is megtaláljuk, nem várjuk, hogy a helyünkbe hozzák, kí- nálgassák. Ilyen jó bor számba ment egy darabig a sóder is. Az élelmesebbje úgy két évvel ezelőtt még a bányákat is felkereste. Hátha a helyszínen könnyebben, hamarább hozzájut a TÜZÉP-telepeken hiánycikk számba menő kavicsos homokhoz. A telepeken? Ha valaki megszimatolta, hogy sóder érkezett, pillanatok alatt hosszú sor verődött össze. Ha pang az üzlet Most meg? Nagyot fordult a világ, pang az üzlet. Nem a vevők, hanem a kitermelők panaszkodnak: megcsappant a kereslet. S vállalkoznak piackutatásra, országjárásra — vevőt keresve a sóderre. Még akkor is, ha a piackutatás esetenként saját zsebre megy. De ne vágjunk elébe az eseményeknek. Ügy két évvel ezelőtt még hosszú gépkocsisorok álltak a bugyi Tessedik Sámuel Tsz sóderbányái előtt. Órákat vártak a rakodógépeknél, naponta 1000—1200 köbméter sódert vittek el. Még a kecskeméti házgyár is az állandó vevőik közé számított. A gépeknek, a tíz E 652-es kotrónak, a negyvenöt bányában foglalkoztatottnak akadt munkája bőven. S az új E 1011-es gépnek is. De nemcsak az érkezőket szolgálták ki, hanem saját fuOttjártunkkor a Bakony és az IMI szakemberei nagyban dolgoztak a szalag felépítésén — egyelőre ideiglenes helyen. A gyár vezetői ugyanis úgy döntöttek, kísérleti jelleggel, tehát nem a végleges helyén, de üzemszerű körülmények között indítják be először a szalagot, s mikor az már hibátlanul üzemel, akkor kerül a termelés első vonalába. Kecsegtető eredmény (Ez egyébként bizonyos értelemben saját főztjük meg- kóstolását is jelenti: az új szalagon alkalmazandó technológiát az. IMI szakemberei dolgozták ki.. Az persze már más kérdés, liogy valóban az-e a legszerencsésebb megoldás, ha egy vállalat saját maga kényszerül a korszerű módszer bevezetése csaknem minden részletének megoldására. Mert igaz ugyan, hogy ma már vállalja a Bakony Művek, hogy nem csak szerelési eszközöket, hanem technológiát is szállít, de 1976-ban még nem talált az IMI olyan vállalkozót, aki garanciát is biztosítva megtervezte volna a teljes szerelési rendszer. A bevezetés kísérleti, mondhatnánk óvatos módjának magyarázata elsősorban abban rejlik, hogy túl nagy a kockázat. Ha még olyan időpontban ültetik az embereket az új szalaghoz, amikor az még akadozik, itt is, ott is előjön egy-két gyermekbetegsége, az könnyen ellenérzést szül, s hamar kész a dolgozók ítélete: vaoak az egész. Ha viszont kipróbált, hibátlanul működő munkahelyek várják az új szalagra kerülőket, ahol a.'korábbinál' érdekesebb munkát végezhetnek, könnyebben, akkor igazán figyelemre méltó eredmény kecsegtet: a több mint félmilliárdos termelési értéket előállító gyáregységben ugrásszerűen javulhat a termelékenység. Weyer Béla vareszközeikkel a szállításra is vállalkoztak. Tizenkét öttonnás IFA, plusz pótkocsijaik, no meg a három nyolctonnás Skoda az aratás előtt és után még ma is fuvarozhatna. Rakterületet bérelnek a MÁV-tól is. Mei*t csak tavaly 24,5 millió forint bevételt jelentett a tsz-nek az ácsai út mentén, s a délegyházi határban levő két bánya termelése. Adván a növénytermesztés, az állattenyésztés — tehát az alaptevékenység — fejlesztéséhez, a beruházásokhoz a pénzt. A két bánya teljes kapacitással dolgozva évente 500 ezer köbméter sódert tudna adni. Ha lenne megrendelés. Mert úgy spontán nincs. Hogy miért? Érdemes Csendes Imrének, a kavicsbánya műszaki vezetőjének szavaira odafigyelni : — A beruházások száma megcsappant. Érthető, ésszerű okokból. S ezt először az ilyen kisüzemek érezték meg. Értékesítési gondokkal kell szembenéznünk. S hogy nincs minden rendben, az már 1979 harmadik negyedévében érezhető volt. Éppen ezért óvatosabban terveztünk, 1980-ra csak 420 ezer köbméter kitermelését. Majd módosítanunk kellett a tervet 280 ezer köbméterre. S a fölös génkapacitás lekötésére bérmunkát szerezni, vállalni. Űay terveztük, az utóbbi kétmilliót hozhat. Dolgozunk a babádi, a kiskunsági állami gazdaságnak, a Dabason levő AGROÉP-nek. A bérmunka, gépeink kapacitásának Költségvetéselőzetes A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnök- helyettesei és pénzügyi osztályvezetői csütörtökön a Pénzügyminisztériumban értekezletet tartottak, amelyen megjelent Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Hetényi István pénzügyminiszter. A résztvevők tájékoztatást kaptáik a következő évekre szóló pénzügypolitikai elgondolások főbb céljairól, a tanácsi szabályozási és gazdálkodási rendszer tervezett korszerűsítéséről, valamint a jövő évi költségvetés előkészítésének feladatairól. Megtárgyalták a költségvetési szervek gazdálkodási rendjének továbbfejlesztését célzó jogszabálytervezetet is. lekötése eddig két és félmilliót hozott. — De a sóder korántsem fizet ilyen jól. Az idén eddig még a tízmillió forintos árbevételt sem értük el. Pedig a tervünk tizenötmilliós. — Panaszkodnak, de a piackutatásról még nem hallottak? — vetek közbe egy kérdést Országjárás, vevőszerzés — Nemcsak panaszkodunk. A piackutatás fogalmát értjük, a gyakorlatban alkalmazzuk. Eladási bizonylatok alapján felkeressük a régi vevőket, kínálva a sódert. Egyszóval nyakunkba vesszük az országot négyen. S ha elfogy az engedélyezett kilométer, akkor sem állunk le. összedobjuk négyen a pénzt az újabb kilométerekre. Mert ha nem ezt tennénk, tettük volna, úgy egyharmaddal kevesebbet adtunk volna el. Visszük a mintát, 500—3000 köbméteres megrendelésekkel térünk vissza. Ugyanakkor telexen, telefonon is futnak be megrendelések. Az üzletszerzésben lassan elég nagy jártasságra teszünk szert. Mi ennek az értelme? Mindenáron bizonyítani a melléküzemág létjogosultságát? — Itt a tét nem saját fontosságunk, létjogosultságunk bizonyítása. A melléküzemág munkaerőt, gépeket köt le. Benne van a vagyonunk. S ugyanakkor a rossz adottságok kiküszöbölésére egy lehetőség a két bánya, eddig is pénzt adott az alaptevékenység fejlesztéséhez. Ha nem hozna A ruházati kiskereskedelem forgaLma az év első felében 20 milliárd forint volt. Ez május kivételével minden hónapban több a tavalyinál — hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes tartott. A lakosság minden száz forintból átlagosan tizenhármat ruházatra, lábbelire költ. Ez nagyjából megegyezik a nemzetközi adatokkal. A forgalom egyébként — összességében — a tervezett szerint, alakult, jóllehet a kereskedelem a korábbiaknál nehezebben tudott felkészülni. A Belkereskedelmi Minisztérium a kereskedelmi vállanyereséget, csak árbevételi tervet növelne, azt mondanám én magam is, szüntessék meg. De nem várnák meg, hogy mit mondok, errefelé nem szokás kalandokba bocsátkozni. Üzletszerző kőrútjainkba a közösség érdekén túl némi szakmai hiúság is van. Aki eddig pénzt hozott a közös konyhára, nehezen viseli el, hogy megtűrt vagy csak átmenetileg is eltartott legyen. Ezért sem sajnáljuk saját forintjainkat is kilométerekbe ölni... A szállítóeszközök kihasználtsága, a gépkocsivezetők foglalkoztatása megoldott? A kérdés fontos, hiszen éppen a sóderszállítás miatt növelték a fuvareszközök számát. — Bérfuvarozást is vállalunk, éppen a megváltozott körülmények miatt. Ugyanakkor a saját ipari részlegünk a Kiskunsági ÁG szarvasmarhatelepének építéséhez folyamatosan szállít betont. Az ipari részlegünk is mindennap két ^ kocsit foglalkoztat. A budapesti TÜZÉP-pel kötött szerződés, üzletszerzés jegyében a magánépítőknek is szállítunk saját kocsijainkkal sódert. Bár itt most pillanatnyi megtorpanás tapasztalható. Tájrendezés, •védelem De mi lesz a bányák sorsa? Ha tartós a kereslet visszaesése, bezárják? — Erről nincs szó. A tervek szerint a kisebb, meglevő bányaüzemek mélyművelésére a felsőbabádi, a kiskunsági ÁG. s a mi tsz-ünk közös tervet készít, készített. A tervek va- lóraváltásának anyagi alapjait előreláthatólag 1983-ra teremtjük meg. A kiskunlacházi Petőfi és a Kiskun tsz is orientálódik ehhez a közösséghez. Most például keretszerzőlatoknak nagy önállóságot biztosított. A boltvezetők szerepe is nőtt. Ahol körültekintően, a kockázattól sem félve, készültek fel, s teremtették elő az árualapot, ott jobb volt az ellátás, illetve nagyobb a választék. Mennyiségi gondok sehol sem jelentkeztek. Csupán egyes cikkekből, például felső kötöttáruból, harisnyafélékből- volt átmeneti választékhiány, ahogy azt Pest megyében is tapasztalhattuk. Harisnyából, zokniból és harisnyanadrágból júliustól az eddiginél nagyobb import érkezik be, s ez javítani fogja az árukínálatot. NDK-beli, lengyel és olasz harisnyanadrágok mellett kapható lesz majd jugoszláv, osztrák, szingapúri, libanoni is. FeLsőkonfekdóból kiegyensúlyozott ellátás várható. Nő a sportos cikkek mennyisége és választéka. Hosszú évek óta először kedvező a bőrkonfekció kínálata, az árualap 60 százalékkal nagyobb a tavalyinál. i Sz. P. Lengyel kitüntetés Hajózási együttműködésért A magyar—lengyel hajózási gazdasági együttműködésben, a kikötői és a tengeri fuvarozás fejlesztésében végzett munkájuk, a lengyel tengergazdálkodás érdekében kifejtett tevékenységük elismeréséül a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi és tengergazdálkodási minisztere, a tenger érdemes dolgozója kitüntetést adományozta tizennégy magyar közlekedési, külkereskedelmi, szállítmányozási szakembernek. A kitüntetéseket csütörtökön Tadeusz Píetrzak, Lengyelország budapesti nagykövete ünnepélyesen adta át a lengyel kereskedelmi tanácsosi hivatalában. Az ünnepségen részt vett Cseri István közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes. dés értelmében besegítünk, a felsőbabádi ÁG és a kiskunsági, ugyancsak sóderbányáinak művelésébe. Az együttműködés tehát nem újkeletű. S mi történik az elhagyott bányák helyét borító tavakkal, tehát a környezet védelméért mit tesznek? — A Bugyi község területén, az elhagyott bánya helyén csillogó víztükör újrahasznosítási terve korábban elkészült. S ennek megfelelően 50—60 dekás pontyot, s más.. halakat telepítettünk bele. Két évig korlátozva volt a horgászat is. A négy-hat méter mélységű tavak benépesültek. A meddőhányóval lefoglalt területeken, így a délegyházi körzetben is. nyolc hektáron fásítottunk. Tájrendezés, környezetvédelem ez. El ma minden A Dunavarsányhoz tartozó délegyházi tó sorsa nincs tisztázva. Még talán közlekedési utat is errefelé vezetnek. Éppen ezért a betelepítéssel még várunk. Mert annyi pénzünk nincs, hogy kidobjuk az ablakon ... Visszatérve a sóderre. Korántsem hisszük azt. hogy túl vagyunk a nehezén. Nem. Egy azonban biztos, hogy ma már nem a vevők keresnek bennünket, mi keressük őket. Változtak a körülmények, s ehhez alkalmazkodni, erre gyorsan reagálni kell. Ehhez az utóbbi mondathoz csak annyit tehet az ember hozzá: aki ezt felismeri, ennek megfelelően cselekszik — életképes. S ennél nem is vár többet senki sem a kis- és nagyüzemektől. a tsz-ektől! Csak ennyit, de ez ma minden. Varga Edit Csehszlovák segítség Útban Dabas felé A gabonabetakarítás gyorsítására Csehszlovákiából ven- dég-kombájnosok érkeznek az ország különböző termelőszövetkezeteibe. Az első öt gépből álló csoport július 16-án lépte át a határt. A vendcg-kombájnosok Dabas községben segítenek a gabonabeíakarításban. Amint az itteni munkával végeznek, a magyar kombájnosok visszaadják a segítséget. A csehszlovák kombájnosok már Gödöllőnél járnak. Fefísmerm és cseiekeém Létkérdés — hát nagyobb a tét!