Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

1980. JÚLIUS 18., PÉNTEK sJímav 3 Jövőre indul a Bakony-Bosch Tíz év legnagyobb leckéje Sxerelésgépesífési program ax IMI-ben A ruházati ellátásról Sajtótájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Amikor Ikladon, az Ipari Műszergyárban Szeredi János főtechnológussal, Koós László gyártásfejlesztési osztályveze­tővel és Jácint Tibor gyáregy­ségvezetővel a szerelésgépesí­tési programról beszélgetünk, jó néhány „leg” hangzik el mondataikban. Elsőnek az, hogy az IMI-ben hosszú éve­ken keresztül éppen a moto­rok szerelése volt az a leg­gyengébb pont, mely a leg­több fejtörést okozta a terme­lést irányítóknak. Másodszor az, hogy amikor 'ezt felismer­ve 1976-ban az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság és a Kohó- és Gépipari Minisz­térium pályázati felhívására jelentkeztek mondván, szeret­nék korszerűsíteni szerelési technológiájukat, akkor az or­szágban elérhető legkorsze­rűbb rendszert, a Bakony— Bosch szisztémát jelölték meg elérendő célként. Harmadszor pedig az, hogy ez a munka — melynek már jócskán a sűrű­jében járnak, hiszen folyik a szalag felépítése, s év végére már a próbaüzemen is túl lesznek — az IMI technikai korszerűsítésében az elmúlt tíz esztendő legnagyobb lec­kéje. Nos, a „leg”-ek felsorolása után ismerkedjünk meg köze­lebbről is a programmal. Mint minden terméknek, az Ikla­don készülő különféle villany- motoroknak is van egy olyan mutatója, mely arról árulko­dik, a teljes elkészüléshez szükséges ráfordításokból mekkora részt tesz ki a dol­gozók kétkezi munkája. Az elemzések során kiderült, hogy ennek az élőmunka-rá­fordításnak jó része — mint­egy húsz százaléka — a vég­szerelés fázisára összponto­sul. tehát, ha ezt sikerül kor­szerűsíteni, jelentős termelé­kenységnövekedés érhető el. A futószalag diktál... Hogyan készültek eddig — s készülnek még ma is — a motorok? Egy úgynevezett kö­tött ütemidős, gumihevede­res szalagon — köznapibb megfogalmazásban futósza­lagnak is nevezhetjük — fo­lyik a végszerelés, ahol is mindenkinek egy-két mozdu­lat a feladata, s már kell is nyúlni a következő munkada­rabért. Mivel az ütemidő kö­tött — tehát a szalag egy bi­zonyos idő elteltével tovább­halad, akár elkészült a műve­let, akár nem — meglehetősen nagy a dolgozók igénybevéte­le. Persze, most nem az a cé­lunk, hogy bárkit is meggyőz­zünk a futószalag hátrányai­ról — megtette ezt már he­lyettünk az élet. Nemcsak a legfejletteb nyugat-európai cé­gek ismerték fel ezeket — itt elég a Volvo példájára hivat­kozni. ahol elsőként szüntet­ték meg a futószalagot, s tér­tek át helyette a csoportos szerelési technológiára — ha­nem a tömeg- vagy leg­alábbis nagy sorozatú gyár­tással rendelkező hazai válla­latok is egyre gyakrabban ke­resik a továbblépés lehetősé­gét — például a Bakony— Bosch szereléstechnikai esz­közök alkalmazásában. ...vagy a dolgozó dönt Hogy is néz ki egy ilyen Bakony—Bosch-szalag? A ne­ve nem sok jót ígér, hiszen ez is csak szalag, s hol itt akkor az előrelépés, kérdezhetnénk. Az ütemfüggetlen, ikerheve­deres pályavezérléssel ellá­tott szalag azonban oly mér­tékben különbözik egyszerűbb névtársától, hogy ez utóbbi nemigen állja ki az összeha­sonlítás próbáját. Elsőként azt érdemes megemlíteni, hogy itt nem a szalag vezérli a mun­kást, hanem — s ez rejtőzik az ütemfüggetlen elnevezés mögött — a dolgozó diktálja a szerelés tempóját. Egy láb­kapcsoló segítségével vezérli azt az áttoló berendezést, mely pontosan elé hozza a szerelendő motort, majd mi­kor elkészült, ugyanezen mó­don továbbítja. A tárolóként is szolgáló heveder gyűjti azo­kat a munkadarabokat, me­lyek a következő műveletre várnak, s így egy-egy munka­hely időleges kiesése sem okozza az egész szalag azon­nali megbénulását. Mivel az ütemfüggetlen sze­relési rendszer nem kívánja meg a szerelés azonos idejű szakaszokra történő felapró- zását, több műveletet lehet bízni egy emberre. Ennek megintcsak vannak technikai és munkapszichológiai előnyei is. Egyrészt több lehetőség nyílik az egyes munkahelyek gépesítésére, például pneuma­tikus csavarhúzók, balansze rek, célszerszámok alkalma­zására, másrészt — mivel nö­vekszik a végzendő munka bonyolultsága — komolyabb, alkotóbb tevékenységet kíván a dolgozóktól. Az összetettebb feladatokat egyébként már nem a hagyományos módon fogják végezni, hanem a 3 M munkaszervezési módszer al­kalmazásával. Óvatos bevezetés A 3 M apropóján azt is ér­demes megvizsgálni, hogyan készül a vállalat az új tech­nika bevezetésére. Annak ide­jén részletesen beszámoltunk arról a tanfolyamról, melyet azért indítottak Ikladon, hogy a 3 M módszer majdani al­kalmazói teljes részletesség­gel ismerkedjenek meg a mű­veletek mozdulatokra történő bontásának és a leggazdasá­gosabb módszer kialakításá­nak rendszerével (Pest megyei Hírlap. 1980. március 9. 3. oldal). Azokat a dolgozókat, akik majd ezen a bizonyos szalagon dolgoznak, s velük együtt. a terület műszaki szakembereit is, vállalati busz vitte el a Bakony Művekhez: nézzenek meg működés köz­ben egy olyan szerelési rend­szert, ami náluk most van ki­alakulóban. A jó bornak nem kell cé­gér. A legeldugottabb helyen is megtaláljuk, nem várjuk, hogy a helyünkbe hozzák, kí- nálgassák. Ilyen jó bor szám­ba ment egy darabig a sóder is. Az élelmesebbje úgy két év­vel ezelőtt még a bányákat is felkereste. Hátha a helyszínen könnyebben, hamarább hozzá­jut a TÜZÉP-telepeken hiány­cikk számba menő kavicsos homokhoz. A telepeken? Ha valaki megszimatolta, hogy só­der érkezett, pillanatok alatt hosszú sor verődött össze. Ha pang az üzlet Most meg? Nagyot fordult a világ, pang az üzlet. Nem a vevők, hanem a kitermelők panaszkodnak: megcsappant a kereslet. S vállalkoznak piac­kutatásra, országjárásra — ve­vőt keresve a sóderre. Még akkor is, ha a piackutatás ese­tenként saját zsebre megy. De ne vágjunk elébe az esemé­nyeknek. Ügy két évvel ezelőtt még hosszú gépkocsisorok álltak a bugyi Tessedik Sámuel Tsz sóderbányái előtt. Órákat vár­tak a rakodógépeknél, na­ponta 1000—1200 köbméter só­dert vittek el. Még a kecske­méti házgyár is az állandó ve­vőik közé számított. A gépek­nek, a tíz E 652-es kotrónak, a negyvenöt bányában foglal­koztatottnak akadt munkája bőven. S az új E 1011-es gép­nek is. ­De nemcsak az érkezőket szolgálták ki, hanem saját fu­Ottjártunkkor a Bakony és az IMI szakemberei nagyban dolgoztak a szalag felépítésén — egyelőre ideiglenes helyen. A gyár vezetői ugyanis úgy döntöttek, kísérleti jelleggel, tehát nem a végleges helyén, de üzemszerű körülmények között indítják be először a szalagot, s mikor az már hi­bátlanul üzemel, akkor kerül a termelés első vonalába. Kecsegtető eredmény (Ez egyébként bizonyos ér­telemben saját főztjük meg- kóstolását is jelenti: az új szalagon alkalmazandó tech­nológiát az. IMI szakemberei dolgozták ki.. Az persze már más kérdés, liogy valóban az-e a legszerencsésebb megoldás, ha egy vállalat saját maga kényszerül a korszerű mód­szer bevezetése csaknem minden részletének megoldá­sára. Mert igaz ugyan, hogy ma már vállalja a Bakony Művek, hogy nem csak sze­relési eszközöket, hanem technológiát is szállít, de 1976-ban még nem talált az IMI olyan vállalkozót, aki garanciát is biztosítva meg­tervezte volna a teljes szere­lési rendszer. A bevezetés kísérleti, mond­hatnánk óvatos módjának ma­gyarázata elsősorban abban rejlik, hogy túl nagy a koc­kázat. Ha még olyan időpont­ban ültetik az embereket az új szalaghoz, amikor az még akadozik, itt is, ott is előjön egy-két gyermekbetegsége, az könnyen ellenérzést szül, s hamar kész a dolgozók ítéle­te: vaoak az egész. Ha viszont kipróbált, hibát­lanul működő munkahelyek várják az új szalagra kerülő­ket, ahol a.'korábbinál' érde­kesebb munkát végezhetnek, könnyebben, akkor igazán fi­gyelemre méltó eredmény ke­csegtet: a több mint félmilliár­dos termelési értéket előállító gyáregységben ugrásszerűen javulhat a termelékenység. Weyer Béla vareszközeikkel a szállításra is vállalkoztak. Tizenkét öt­tonnás IFA, plusz pótkocsi­jaik, no meg a három nyolc­tonnás Skoda az aratás előtt és után még ma is fuvaroz­hatna. Rakterületet bérelnek a MÁV-tól is. Mei*t csak tavaly 24,5 millió forint bevételt je­lentett a tsz-nek az ácsai út mentén, s a délegyházi határ­ban levő két bánya termelé­se. Adván a növénytermesztés, az állattenyésztés — tehát az alaptevékenység — fejleszté­séhez, a beruházásokhoz a pénzt. A két bánya teljes kapaci­tással dolgozva évente 500 ezer köbméter sódert tudna adni. Ha lenne megrendelés. Mert úgy spontán nincs. Hogy miért? Érdemes Csendes Im­rének, a kavicsbánya műszaki vezetőjének szavaira odafi­gyelni : — A beruházások száma megcsappant. Érthető, ésszerű okokból. S ezt először az ilyen kisüzemek érezték meg. Érté­kesítési gondokkal kell szem­benéznünk. S hogy nincs min­den rendben, az már 1979 har­madik negyedévében érezhető volt. Éppen ezért óvatosabban terveztünk, 1980-ra csak 420 ezer köbméter kitermelését. Majd módosítanunk kellett a tervet 280 ezer köbméterre. S a fölös génkapacitás lekötésé­re bérmunkát szerezni, vállal­ni. Űay terveztük, az utóbbi kétmilliót hozhat. Dolgozunk a babádi, a kiskunsági álla­mi gazdaságnak, a Dabason levő AGROÉP-nek. A bér­munka, gépeink kapacitásának Költségvetés­előzetes A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnök- helyettesei és pénzügyi osz­tályvezetői csütörtökön a Pénzügyminisztériumban érte­kezletet tartottak, amelyen megjelent Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyette­se és Hetényi István pénzügy­miniszter. A résztvevők tájé­koztatást kaptáik a következő évekre szóló pénzügypolitikai elgondolások főbb céljairól, a tanácsi szabályozási és gaz­dálkodási rendszer tervezett korszerűsítéséről, valamint a jövő évi költségvetés előkészí­tésének feladatairól. Megtár­gyalták a költségvetési szer­vek gazdálkodási rendjének továbbfejlesztését célzó jog­szabálytervezetet is. lekötése eddig két és félmil­liót hozott. — De a sóder korántsem fi­zet ilyen jól. Az idén eddig még a tízmillió forintos árbe­vételt sem értük el. Pedig a tervünk tizenötmilliós. — Pa­naszkodnak, de a piackuta­tásról még nem hallottak? — vetek közbe egy kérdést Országjárás, vevőszerzés — Nemcsak panaszkodunk. A piackutatás fogalmát értjük, a gyakorlatban alkalmazzuk. Eladási bizonylatok alapján felkeressük a régi vevőket, kínálva a sódert. Egyszóval nyakunkba vesszük az orszá­got négyen. S ha elfogy az en­gedélyezett kilométer, akkor sem állunk le. összedobjuk négyen a pénzt az újabb ki­lométerekre. Mert ha nem ezt tennénk, tettük volna, úgy egyharmaddal kevesebbet ad­tunk volna el. Visszük a min­tát, 500—3000 köbméteres meg­rendelésekkel térünk vissza. Ugyanakkor telexen, telefonon is futnak be megrendelések. Az üzletszerzésben lassan elég nagy jártasságra teszünk szert. Mi ennek az értelme? Min­denáron bizonyítani a mel­léküzemág létjogosultságát? — Itt a tét nem saját fon­tosságunk, létjogosultságunk bizonyítása. A melléküzemág munkaerőt, gépeket köt le. Benne van a vagyonunk. S ugyanakkor a rossz adottságok kiküszöbölésére egy lehetőség a két bánya, eddig is pénzt adott az alaptevékenység fej­lesztéséhez. Ha nem hozna A ruházati kiskereskedelem forgaLma az év első felében 20 milliárd forint volt. Ez május kivételével minden hó­napban több a tavalyinál — hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet Lauthán Ferenc belkereske­delmi miniszterhelyettes tar­tott. A lakosság minden száz forintból átlagosan tizenhár­mat ruházatra, lábbelire költ. Ez nagyjából megegyezik a nemzetközi adatokkal. A for­galom egyébként — összessé­gében — a tervezett szerint, alakult, jóllehet a kereskede­lem a korábbiaknál nehezeb­ben tudott felkészülni. A Belkereskedelmi Minisz­térium a kereskedelmi válla­nyereséget, csak árbevételi ter­vet növelne, azt mondanám én magam is, szüntessék meg. De nem várnák meg, hogy mit mondok, errefelé nem szokás kalandokba bocsátkozni. Üz­letszerző kőrútjainkba a kö­zösség érdekén túl némi szak­mai hiúság is van. Aki eddig pénzt hozott a közös konyhá­ra, nehezen viseli el, hogy megtűrt vagy csak átmeneti­leg is eltartott legyen. Ezért sem sajnáljuk saját forintjain­kat is kilométerekbe ölni... A szállítóeszközök kihasz­náltsága, a gépkocsivezetők foglalkoztatása megoldott? A kérdés fontos, hiszen éppen a sóderszállítás miatt növelték a fuvareszközök számát. — Bérfuvarozást is válla­lunk, éppen a megváltozott körülmények miatt. Ugyanak­kor a saját ipari részlegünk a Kiskunsági ÁG szarvasmarha­telepének építéséhez folyama­tosan szállít betont. Az ipari részlegünk is mindennap két ^ kocsit foglalkoztat. A buda­pesti TÜZÉP-pel kötött szer­ződés, üzletszerzés jegyében a magánépítőknek is szállítunk saját kocsijainkkal sódert. Bár itt most pillanatnyi meg­torpanás tapasztalható. Tájrendezés, •védelem De mi lesz a bányák sorsa? Ha tartós a kereslet vissza­esése, bezárják? — Erről nincs szó. A tervek szerint a kisebb, meglevő bá­nyaüzemek mélyművelésére a felsőbabádi, a kiskunsági ÁG. s a mi tsz-ünk közös tervet készít, készített. A tervek va- lóraváltásának anyagi alap­jait előreláthatólag 1983-ra te­remtjük meg. A kiskunlacházi Petőfi és a Kiskun tsz is ori­entálódik ehhez a közösség­hez. Most például keretszerző­latoknak nagy önállóságot biztosított. A boltvezetők sze­repe is nőtt. Ahol körültekin­tően, a kockázattól sem fél­ve, készültek fel, s teremtet­ték elő az árualapot, ott jobb volt az ellátás, illetve na­gyobb a választék. Mennyisé­gi gondok sehol sem jelent­keztek. Csupán egyes cikkek­ből, például felső kötöttáruból, harisnyafélékből- volt átme­neti választékhiány, ahogy azt Pest megyében is tapasz­talhattuk. Harisnyából, zokni­ból és harisnyanadrágból jú­liustól az eddiginél nagyobb import érkezik be, s ez javí­tani fogja az árukínálatot. NDK-beli, lengyel és olasz harisnyanadrágok mellett kap­ható lesz majd jugoszláv, osztrák, szingapúri, libanoni is. FeLsőkonfekdóból kiegyen­súlyozott ellátás várható. Nő a sportos cikkek mennyisége és választéka. Hosszú évek óta először kedvező a bőrkonfek­ció kínálata, az árualap 60 százalékkal nagyobb a tava­lyinál. i Sz. P. Lengyel kitüntetés Hajózási együttműködésért A magyar—lengyel hajózási gazdasági együttműködésben, a kikötői és a tengeri fuvaro­zás fejlesztésében végzett munkájuk, a lengyel tenger­gazdálkodás érdekében kifej­tett tevékenységük elismeré­séül a Lengyel Népköztársaság külkereskedelmi és tengergaz­dálkodási minisztere, a tenger érdemes dolgozója kitüntetést adományozta tizennégy ma­gyar közlekedési, külkereske­delmi, szállítmányozási szak­embernek. A kitüntetéseket csütörtökön Tadeusz Píetrzak, Lengyelor­szág budapesti nagykövete ün­nepélyesen adta át a lengyel kereskedelmi tanácsosi hiva­talában. Az ünnepségen részt vett Cseri István közlekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes és Vas János külkereske­delmi miniszterhelyettes. dés értelmében besegítünk, a felsőbabádi ÁG és a kiskun­sági, ugyancsak sóderbányái­nak művelésébe. Az együttmű­ködés tehát nem újkeletű. S mi történik az elhagyott bányák helyét borító tavakkal, tehát a környezet védelméért mit tesznek? — A Bugyi község terüle­tén, az elhagyott bánya he­lyén csillogó víztükör újra­hasznosítási terve korábban elkészült. S ennek megfelelően 50—60 dekás pontyot, s más.. halakat telepítettünk bele. Két évig korlátozva volt a horgá­szat is. A négy-hat méter mélységű tavak benépesültek. A meddőhányóval lefoglalt te­rületeken, így a délegyházi körzetben is. nyolc hektáron fásítottunk. Tájrendezés, kör­nyezetvédelem ez. El ma minden A Dunavarsányhoz tartozó délegyházi tó sorsa nincs tisz­tázva. Még talán közlekedési utat is errefelé vezetnek. Ép­pen ezért a betelepítéssel még várunk. Mert annyi pénzünk nincs, hogy kidobjuk az abla­kon ... Visszatérve a sóderre. Ko­rántsem hisszük azt. hogy túl vagyunk a nehezén. Nem. Egy azonban biztos, hogy ma már nem a vevők keresnek ben­nünket, mi keressük őket. Vál­toztak a körülmények, s ehhez alkalmazkodni, erre gyorsan reagálni kell. Ehhez az utóbbi mondathoz csak annyit tehet az ember hozzá: aki ezt felismeri, en­nek megfelelően cselekszik — életképes. S ennél nem is vár többet senki sem a kis- és nagyüzemektől. a tsz-ektől! Csak ennyit, de ez ma min­den. Varga Edit Csehszlovák segítség Útban Dabas felé A gabonabetakarítás gyorsítására Csehszlovákiából ven- dég-kombájnosok érkeznek az ország különböző termelőszö­vetkezeteibe. Az első öt gépből álló csoport július 16-án lépte át a határt. A vendcg-kombájnosok Dabas községben se­gítenek a gabonabeíakarításban. Amint az itteni munkával vé­geznek, a magyar kombájnosok visszaadják a segítséget. A csehszlovák kombájnosok már Gödöllőnél járnak. Fefísmerm és cseiekeém Létkérdés — hát nagyobb a tét!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom