Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
1980. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK 'xMOap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Ki arasson ? Sok szó esik mostanában a parlagföldekről, államunk jelentős kedvezményeket ad a kistermelőknek, hogy minél több terület kerüljön megművelésre. Ai egyéni gazdálkodók a kapásnövények termesztésén kívül szívesen foglalkoznának gabonafélékkel is, de sajnos, ez nagyon kockázatos. A kistermelőnek meg kell várnia, amíg a ‘termelőszövetkezet learatja a saját gabonáját, s csak ez után kerülhet sor az egyéni gazdálkodók terményének betakarítására. A gabonafélék azonban kényesek, ha késik az aratás, az érett szemek kihullanak a kalászból; nagy mennyiség megy veszendőbe. Jó lenne, ha a kistermelőknél is megkezdődhetne az aratás, égyidőben a termelő- szövetkezetekkel, mert a mostani körülmények között az egyéni gazdálkodóknak egyre kevesebb kedvük van a gabonatermesztéshez. Sipőcz Ferencné Albertirsa Megkerestük a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, ahol űr. Dávid Csaba, az ágazati koordinációs főosztály főelőadója elmondta : Természetes, hogy a termelőszövetkezetek először a saját terményeiket takarítják be, s csak ezt követően vállalkoznak a magántermelők gabonájának leara- tására. Népgazdasági érdek, hogy elsősorban a szövetkezetek nagy területein termesztett szemes takarmányok kerüljenek biztonságos helyre, mert azokon a hatalmas táblákon épp úgy kihullanak a kalászból az érett szemek. mint az egyéni gazdálkodók néhány holdján. Az aratás nagy és nehéz munka, s jövő évi kenyerünk függ attól, hogy a termelőszövetkezetek időben el tudják-e végezni — ebben a kérdésben nincs helye udvariaskodásnak vagy egyezkedésnek. Ezért azt ajánlja dr." Dávid Csaba a magántermelőknek. bogy mielőtt gabonatermesztéshez kezdenének, győződjenek meg róla, milyenek a betakarítás feltételei: keressék fel a legközelebb! termelőszövetkezet vagv állami gazdaság vezetőit, s tudják meg. vállalták-e a különálló gabonatáblák learatását, a kívánt időben. Még jobban Nem Pest megyében élek. de gyakran megfordulok a Dunakanyar kedvelt kirándulóhelyein. Nemrég Kisorosziban jártam, s nagyon kellemes napot töltöttem ott. A községi kisvendéglőben ebédeltem, udvariasan szolgáltak ki, az étel jóízű és tartalmas volt — kár, hogy ez a vendéglátóipari egység nem a legjobb körülmények között működik. Nagyobb éttermet kellene építeni, mert a kirándulók közül többen nem voltak, olyan szerencsések, mint én,' nem tapasztalhatták, milyen kitűnő a vendéglő konyhája, ugyanis nem fértek be az étterembe. Hogy üdvözletei küldjék ismerőseimnek, több elárusítóhelyet kerestem fel, de sehol sem kaptam színes képeslapokat, csak fekete-fehér képek voltak, s azokból sem nagy a Jó lenne, ha az illetékesek nagyobb gondot fordítanának a kirándulóhelyek ellátására — így is jól érzik magukat az ide látogatók, de érezhetnek magukat még jobban is. ha nem kellene bosszankodniuk például a túlzsúfolt éttermek és a szegényes képeslap-választék miatt. Farkas Béla Kaposvár Részesedés 1977 novembere óta bedolgozó vagyon a Mezogazaasagi ipari Közös Vállalatnál. o, pesti bedolgozón Kapuin nye- resegreszeseaést, ezzel szemben mi, gyaiian nem kaptunk. Nem értjük, miért, hiszen tudomásunk szerint nem dolgozunk rosszabbul, mint a tóvárosiak, s mi is részt vettünk munkánkkal a nyereség megteremtésében. Vajon miért nern részesednettünk Delete? Cseiö Istvánne Gyál ★ Dr. Pásztói Lajos, a Mezőgazdasági Ipari Közös Vallalat gazdasági igazgatóhelyettese a következő választ aaa a gyáli bedolgozok kérdésére: a vállalat kollektív szerződése szerint csak az kaphat nyereségrészesedést, aki az év minden hónapjai) an dolgozott, s havonta legaiáoo Sóé forint értékű munkát végzett. Ez szükséges ahhoz, hogy a bedolgozót állandó munkaerőnek tekinthessék. A bedolgozók közül, akik nem kaptak nyereségrészesedést, sokan kaptak prémiumot, ezzel ismerte ei a vallalat jo munkájukat. Természetes viszp.it az a törekvés, hogy a vállalat vezetői azt szeretnék, ha a bedolgozók rendszeresen, minden hónapban végeznek munkát. Kérdésünkre, hogy ismerik-e a bedolgozók a vállalat kollektív szerződését, dr. Pásztói Lajos elmondta: minden dolgozójuk megkapta a kollektív szerződést, de talán nem olvasták végig eléggé figyelmesen ... Tartalmasán A szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola KISZ- s^ervezete egy éve vette fel a kapcsolatot a Hűvösvölgyi Állami Gyermekotthonnal. Egyre tartalmasabbá válik ez a kapcsolat, melynek feladatait szocialista szerződés rögzíti. A lövészhallgatók hetente két alkalommal látogatják meg a gyerekeket. A múlt évben együtt ünnepelték a karácsonyt, s a fenyőfa alatt a főiskolások ajándékait is megtalálták az otthon kis lakói. Nemrég a felsőtagozatos gyerekek nevelőikkel együtt ellátogattak Szentendrére és megismerkedtek a főiskolások életével, a gyermeknapon pedig a főiskola cselgáncs-szakosztálya tartott bemutatót. Akik legaktívabbak ebben a munkában, Lévai István, Dömötör László, Kolossá Sándor és Szabó Imre azt vallják: elég egyszer találkozni ezekkel a gyerekekkel, s nem lehet nem szeretni őket. A kapcsolat egyik eredménye: ez otthon két végzős növendéke az egri katonai kollégiumban folytatja tanulmányait Géczi Sándor Szentendre Gombában gazdag A budakeszi—pátyi műút mentén, a Vastag-tanya körüli erdőrés és a közeli rétek gazdagok különféle húsos, zamatos gombában. Sajnos, a természetadta kincset a tapasztalatlan gombászok tönkreteszik: a rossz gombával együtt a jót is letarolják, szétdobálják és beletapossák a földbe. Tény, hogy a gomba eléggé veszedelmes növény, hiszen egyetlen mérges is súlyos következményeket okozhat, ha a jók közé keveredik, e^ért csak az szedje, aki ért hozzá, s ne csupán azzal törődjön, hogy megteljen a kosara, hanem gondoljon a többi gombakedvelőre is, s vigyázzon, ne pusztítsa ki ezt a növényt! Padányi Lajos Budakeszi Hatvanadik Nemrég kedves ünnepséget rendeztünk a sziget-újfalui öregek napközi otthonában. Velünk együtt tölti r.hpjait egy házaspár, Molnár László és lelesejge. A férj 85 éves, a feleség 87, s a közelmúltban ünnepelték hatvanadik házassági évfordulójukat. Mindnyájan részt vettünk azon a szertartáson, ahol megerősítették a hatvan esztendővel ezelőtt tett fogadalmukat, mely szerint mindvégig, jóban és rosszban kitartanak egymás mellett. Nagyon megható volt ez a gyémántlakodalom, hiszen kevés házaspár tölt el együtt ennyi évet — még könnyeztünk is, hiszen a napközisek többsége már özvegy. üzv. Majoros Józsefné Szigetújfalu Étien Nemrég hajnali négy órakor a Déli pályaudvar automata büféjében szerettem volna néhány szendvicset vásárolni. Az ajtó elé érve meglepve tapasztaltam, hogy szándékom hiábavaló, ugyanis a helyiség zárva volt, nem tudtam az automatákhoz férni. Az esetet azért említem, mert a Pest megyei Hírlapból értesültem arról, hogy 1979. október 30-tól az Utasellátó Vállalat Budapesti Igazgatósága rendelkezésének értelmében az automatasort 0 órától 24 óráig tartják nyitva, s arról nem olvastam, hogy a későbbiekben ezzel ellentétes intézkedés történt volna. Ritkán, járok éjszaka vagy hajnalban a Déli pályaudvaron, ezért nem tudom, rendszeresen zárva tart-e az egység vagy csak én találkoztam kivételes esettel. Megjegyzem: a helyiségben és az ajtaján semmiféle tájékoztatás nem olvasható, nincs egyetlen tábla, amely ismertetné a betérni szándékozókkal, mettől meddig lehet az automata büfében vásárolni. Nagy József Érd ★ Megkérdeztük dr. Vadász Pált, az Utasellátó Vállalat Budapesti Igazgatóságának területi igazgatóját, módosult-e a Déli pályaudvar automata büféjének nyitvatartási ideje, s fi levélben a következő felvilágosítást adta; Az eladási hely nyitvatartási ideje változatlan, tehát mint arról lapunk 1979. november 2.2-i számának Postabontásában hírt adtunk, az elárusítóhely 0 órától 24 óláig üzemel. A kérdéses napon is nyitva tar_ tott, a Déli pályaudvar ^ újságárusa bizonyíthatja, hogy hajnali fél négykor be lehetett menni a helyiségbe. Előfordul, hogy a vállalat kénytelen átmenetileg módosítani a nyitvatartási, erre akkor van szükség, ha nem áll rendelkezésükre megfelelő létszámú dolgozó, akik biztosítanák az automaták felügyeletét. Ilyen esetben az automaták 5 órától 22 óráig üzemelnek. Elismerés 1972-ben a gödöllői 125. sáámú ABC-áruház dolgozói megalakították a Tessedik Sámuel szocialista brigádot. A bolt vezetője Tóth Vince, helyettesei Szívós Lászióné és Kiss Józsefné. összesen tizennégyen dolgoznak az üzletben. A brigád megalakulása óta három aranykoszorús, egy ertist- és egy bronzérmet, valamint egy elismerő oklevelei szerzett, ebben az évben1 pedig a Kiváló brigád címet szeretnék elnyerni. Társadalmi munkában patronálják Bag község óvodáját, rendben tartják az üzlet körüli parkot. A nemzetközi nőnapon a moszkvai rádió magyar n\yelvű adása jutalomműsorral köszöntötte a brigádot, jó munkájuk elismeréséül. Az üzlet tiszta és rendezett, egyre több vásárló keresi fel, mert elégedettek a választékkal és a kiszolgálással. Kelemen János Gödöllő Fák nélkül? Sződligetet a megye határain túl is jól ismerik, s ez elsősorban festői környezetének köszönhető. A községet minden oldalról erdő veszi körül, de sajnos attól kell tartanunk, nem sokáig. Érthetetlen, hogy a tölgyfaerdőt miért pusztítják a község lakói, ahelyett, hogy óvnák. Gyakran látunk embereket szekereikkel, baltákkal felszerelkezve bemenni az er dőbe, ott kivágják a fiatal r-csemetéket, hogy szőlőkarónak használják azokat. Százával irtják a fiatal fákat, nem gondolva arra, hogy azok néhány év múlva már naggyá terebélyesedtek volna, átvéye az elöregedett tölgyek szerepét. Ha erdeinkben nem maradnak fák, vajon miképpen lesz megvalósítható az árnyékukba tervezett szabadidő-park és a gyermekjátszótér? Sajnos, ezeket az önjeiöll favágókat, semmi sem tartja vissza, még aZ sem, hogy az erdő környékén lakók htem egyszer megállítják őket, amikor arra haladnak zsákmányukkal. Ha megkérdik, miért pusztítják a csemetéket, azt válaszolják: az erdő mindenkié! Valóban: az erdő közös tulajdon, éppen ezért mindnyájunk érdeke, hogy becsüljük, s megvédj ük a barbár kezektől. Szabó László Sződliget Szerkesztői üzenetek Wy K. j., Gödöllő: Véleményünk szerint egy mezőgazdasági boltban az eladók hasznos tanácsokat tudnak adni, hogy egy hiányzó permetező szer helyett melyiket érdemes használni, ha a keresett nem kapható. Mindenesetre szakvéleményt kérünk, s az eredményről tájékoztatjuk. P. L. Budakeszi: A kenyér minőségével, készítésének körülményeivel, megbecsülésével illetve tékozlásával az utóbbi időben sokat foglalkoztunk, ezért — bár erről valóban nem lehet eleget beszélni — egyelőre nem térünk vissza a témára. E.-né, Cegléd: Kérdését továbbítjuk az illetékeseknek, figyelje lapunkat, hamarosan a Postabontásban találja meg a választ. K. J.f Budapest: Levele megérkezett. Köszönjük a küldött anyagot, nagyon érdekes, hamarosan felhasználjuk. Cz.-né, Ccglédbercel: Kritikát olvasott lapunk Rádiófigyelőjében vegyeskarukról, s nem ért egyet azzal, hogy érthetetlen volt a szöveg. Magnetofonszalagra vette fel a műsort, többször végighallgatta, s ■ meggyőződése, hogy a dalok szövege tisztán érthető. Biztosan számtalan alkalommal élőben ír; hallotta a vegyeskar előadását, így ön — ismerve a műsort — azt is érti, amit a kívülálló csak nehezen, vagy egyáltalán nem ért. A bírálat célja nem az, hogy elkedvetlenítse a kórus tagjait hanem hogy igyekezzenek még szebben előadni a dalokat. * B. i.-né, Százhalombatta: Autóbuszbérlete Százhalombatta Postától Érd, Aggteleki útig érvényes. A százhalombattai helyi járatra mégsem szállhatott fel vele, mert a vezető becsukta orra előtt az ajtót, mondván, ezzel a bérlettel csak a helyközi járatokon leb«* utazni. Megkérdeztük a Volán 2(V számú Vállalat illetékesét, s azt a választ adta, hogy a helyközi járatra érvényes bérlettel ' ?■ helyi járaton is lehet utazni a feltüntetett határokon belül. .A vezető viselkedését illetően a V Ián illetékesei döntenek, a levy másolatát továbbítottuk. Mire jut a közösség? Egy elvarázsolt szeméttelep A kókaiaknak sikerült Minden követ ismer Kőváry Ferenc mogyoródi társadalmi tudósítónk 1965-ben jelentkezett először a Pest megyei Hírlap hasábjain, de korábban levelezett már más napi- és heti- 1 lao okkal 1922-ben, Mogyoródon született, napszámos-zsellér szülők gyermekeként. Tizenhárom éves korától édesapja helyett, aki megbetegedett és munka- képtelenné vált, neki kellett gondoskodnia a család eltartásáról. Kis ideig építőipari segédmunkás volt, s hamarosan az Egyesült Izzóhoz került, ahol tagja lett a gazdag Tungsram könyvtárnak. Sokat olvasott, figyelme egyre inkább a_ falukutató irodalom és a társadalomtudományok felé fordult Már a felszabadulás előtt is volt kapcsolata a munkásmozgalommal, 1945-ben ő hozta létre a mogyoródi földigénylő bizottságot, s mert Mogyoród környékén nem volt felosztható nagybirtok, sikerült szerezniük a Kerepes határában levő tartalékföldekből 150 holdat a helyi igény- jogosultak számára. Később 398 hold erdőhöz is jutottak. Hamarosan megalakult a Mogybródi Parasztszövetkezet 79 taggal, s az elnöke Kőváry Ferenc volt. Közéleti aktivitása azóta sem vesztett lendületéből: vezetőségi tagja a helyi Fáy—Vörösmarty Társaságnak, a kertbarát mozgalomban is részt vesz, s most visszaemlékezéseit írja — nem magának, hanem a későbbi nemzedékek számára. Lapunk olvasóinak gyakran számol be Mogyoród életéről, fejlődéséről. A jelen eredményei mellett a múltat is megemlíti, így teszi érzékletesebbé a haladást. Szülőfaluja utcáiról, épületeiről olyan végtelen gyöngédséggel ír, ahogyan csak az képes, aki a településen, ahol született és eddigi életét töltötte, minden egyes követ ismer. Kákáról kiváltképp a zugpálinkafőzők, bögrecsárdák és az alkohol-motiválta bűncselekmények kapcsán hallhat, olvashat az ember. Az sem titok, hogy a magas szeszfokú hétvégek zaja kihallatszik a faluból. Előítéleteknek mégsincs helyük. Most például olyan kezdeményezésükről számolhatunk be, amely — ellentétben a fentiekkel — nagyon is követendő! Senki földje A kókai 48. számú választó- Körzet tanácstagja, Vastag Gábor azt javasolta a környék lakosságának, hogy fogjanak össze és az ott élő, száznál is több gyermek számára építsenek egy játszóteret. •1959-ben parcellázták fel azt a részt, ahol most lakunk. A telkek között egy jókora területet hagyott ki a községi tanács — hogy milyen célra, az máig is tisztázatlan — írja levelében Vastag Gábor. — Többször felvetettem a tanácsüléseken, hogy rendbe kellene hozni est a senki földjét, eltakarítani azt a roppant mennyiségű szemetet, amit az évek során ide hordott a falu, s kialakítani itt egy játszóteret. Kákán nem volt játszótér, a gyerekek a házak előtt, többnyire az úttesten játszottak, s mert a járművek száma és ez által a forgalom községünkben is egyre nő, a gyermekek nem voltak biztonságban. A községi tanács egyetértett és helyeselte az ötletet, a lakosság is felajánlotta munkáját, mégis, kis híján, zátonyra futott a kezdeményezés a pénz, jobban mondva a pénz hiánya miatt... Soha jobbkor A szeméttelep elegyengeté- sét kézi erővel elvégezni nem lehetett, ezért a tanácstag a dányi Magvető Termelőszövetkezethez fordult segítségért. Munkagépeket kért, a termelőszövetkezet biztosította volna 250 forintért óránként, de a szükséges összeget a kókai tanács nem tudta rendelkezésükre bocsátani. A lakosság is elkedvetlenedett, s már úgy tűnt, a terv dugába dől,, amikor a község mellett elhaladt néhány földgép, jókora tolólapokkal felszerelve. A tanácstag nem volt rest, megállította őket, s vezetőjüknek elpanaszolta, milyen nehéz helyzetben van a környék lakossága. Az ismeretlen megnézte a szeméttele- -pet, majd hét munkagépet vezényelt a területre, amelyek két óra leforgása alatt eltüntették a szemétdombokat. Jobbkor nem is érkezhettek volna Kókára. A lakosság nem tudja, melyik vállalat dolgozói voltak, de ismeretlenül is . dicséretet érdemelnek tettükért, még ha nem is volt egészen szabályos. Ezután már nagy iramban haladt a munka: a Zrínyi Ilona szocialista brigád facsemetéket ültetett, a Magvető Termelőszövetkezet kókai gépműhelyének szocialista brigádja hintát készített, a lakosok közül pedig Rakita Pál erdész, Szolga József, Mélykúti Rezső, ifjabb Rostás György, ifjabb Nagy József, Vér Rafael, Zollai Rafael, Ce- róczi József, Püspök József és mások — családostul dolgoztak a játszótérért. 1930. május elsején ünnepélyesen felavatták és átadták a gyermekeknek a szeméttelepből varázsolt játszóteret. Háromszáz facsemetét ültet-, tek el, számtalan dísznövényt, létrehoztak egy futballpályát, van hinta is. Szeretnék még szebbé tenni ezt az új gyermekparadicsomot. de ehhez szükség lenne valamelyik környékbeli üzem, vagy szocialista brigád segítségére. Kellene egy mérleghinta, öt-hat pad. néhány csúszda és egy kis mm1--' forgóhinta — ha valaki vállalná elkészítésüket. A kő- kaiak megköszönnék, s az elszállításról és a beépítésről már ők gondoskodnának. Máshol is Vesztettünk egy szemédc.: - kóhelyet és nyertünk egy játszóteret — egy rendezetik., bűzös, haszontalan területtel kevesebb van most Pest megyében. Nem magától tűnt el. sok munkára volt szükség, de lám, mire képes egy közösség, ha összefog! Most, hogy tudomást szereztünk a kókaiak sikeréről, akaratlanul is eszünkbe jut a megye számtalan elhanyagolt zeg-zuga, azok a kisebb-na- gyobb völgyek és cserjések, amelyeket csak akkor keres fel a lakossság, ha meg akar szabadulni kacatjaitól. Hány játszóteret, pihenőparkot alakíthatnánk ki, ha a kókaiak példája követőkre találna máshol is, ha egyre több településen fognának össze a lakók ... A szemétteílepek környékén családok élnek. Gyermekeik szabad területet keresnek, ahol fogócskázhatnak, rúghatják a labdát — nemegyszer látunk gyereket a szétszórt hulladékok között szaladgálni, olyan területen, ahol ezernyi veszély leselkedik rájuk: törött üvegek, rozsdás vasdarabok és ki tudná felsorolni, hányféle szennyes, esetleg fertőzést okozó hulladék. A felnőtteken múlik csak, hogy képe- sek-3 összefogni és változtatni a helyzeteit. S ha Kókán képesek voltak, miért ne lennének arra máshol is? Pável Melinda i