Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK 'xMOap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Ki arasson ? Sok szó esik mostanában a parlagföldekről, államunk je­lentős kedvezményeket ad a kistermelőknek, hogy minél több terület kerüljön meg­művelésre. Ai egyéni gazdálkodók a kapásnövények termesztésén kívül szívesen foglalkoznának gabonafélékkel is, de sajnos, ez nagyon kockázatos. A kis­termelőnek meg kell várnia, amíg a ‘termelőszövetkezet le­aratja a saját gabonáját, s csak ez után kerülhet sor az egyéni gazdálkodók termé­nyének betakarítására. A ga­bonafélék azonban kényesek, ha késik az aratás, az érett szemek kihullanak a kalász­ból; nagy mennyiség megy veszendőbe. Jó lenne, ha a kistermelők­nél is megkezdődhetne az aratás, égyidőben a termelő- szövetkezetekkel, mert a mos­tani körülmények között az egyéni gazdálkodóknak egyre kevesebb kedvük van a ga­bonatermesztéshez. Sipőcz Ferencné Albertirsa Megkerestük a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsát, ahol űr. Dávid Csaba, az ágazati koor­dinációs főosztály főelőadója el­mondta : Természetes, hogy a termelő­szövetkezetek először a saját ter­ményeiket takarítják be, s csak ezt követően vállalkoznak a ma­gántermelők gabonájának leara- tására. Népgazdasági érdek, hogy elsősorban a szövetkezetek nagy területein termesztett szemes ta­karmányok kerüljenek biztonsá­gos helyre, mert azokon a ha­talmas táblákon épp úgy kihul­lanak a kalászból az érett sze­mek. mint az egyéni gazdálkodók néhány holdján. Az aratás nagy és nehéz munka, s jövő évi ke­nyerünk függ attól, hogy a ter­melőszövetkezetek időben el tud­ják-e végezni — ebben a kérdés­ben nincs helye udvariaskodásnak vagy egyezkedésnek. Ezért azt ajánlja dr." Dávid Csa­ba a magántermelőknek. bogy mielőtt gabonatermesztéshez kez­denének, győződjenek meg róla, milyenek a betakarítás feltételei: keressék fel a legközelebb! ter­melőszövetkezet vagv állami gaz­daság vezetőit, s tudják meg. vál­lalták-e a különálló gabonatáblák learatását, a kívánt időben. Még jobban Nem Pest megyében élek. de gyakran megfordulok a Dunakanyar kedvelt kirándu­lóhelyein. Nemrég Kisoroszi­ban jártam, s nagyon kelle­mes napot töltöttem ott. A községi kisvendéglőben ebé­deltem, udvariasan szolgáltak ki, az étel jóízű és tartalmas volt — kár, hogy ez a ven­déglátóipari egység nem a leg­jobb körülmények között mű­ködik. Nagyobb éttermet kel­lene építeni, mert a kirándu­lók közül többen nem voltak, olyan szerencsések, mint én,' nem tapasztalhatták, milyen kitűnő a vendéglő konyhája, ugyanis nem fértek be az ét­terembe. Hogy üdvözletei küldjék is­merőseimnek, több elárusító­helyet kerestem fel, de sehol sem kaptam színes képeslapo­kat, csak fekete-fehér képek voltak, s azokból sem nagy a Jó lenne, ha az illetékesek nagyobb gondot fordítanának a kirándulóhelyek ellátására — így is jól érzik magukat az ide látogatók, de érezhetnek magukat még jobban is. ha nem kellene bosszankodniuk például a túlzsúfolt éttermek és a szegényes képeslap-vá­laszték miatt. Farkas Béla Kaposvár Részesedés 1977 novembere óta bedol­gozó vagyon a Mezogazaasagi ipari Közös Vállalatnál. o, pesti bedolgozón Kapuin nye- resegreszeseaést, ezzel szem­ben mi, gyaiian nem kap­tunk. Nem értjük, miért, hiszen tudomásunk szerint nem dol­gozunk rosszabbul, mint a tóvárosiak, s mi is részt vet­tünk munkánkkal a nyereség megteremtésében. Vajon miért nern részesednettünk Delete? Cseiö Istvánne Gyál ★ Dr. Pásztói Lajos, a Mezőgaz­dasági Ipari Közös Vallalat gaz­dasági igazgatóhelyettese a kö­vetkező választ aaa a gyáli be­dolgozok kérdésére: a vállalat kollektív szerződése szerint csak az kaphat nyereségrészesedést, aki az év minden hónapjai) an dolgozott, s havonta legaiáoo Sóé forint értékű munkát végzett. Ez szükséges ahhoz, hogy a bedol­gozót állandó munkaerőnek te­kinthessék. A bedolgozók közül, akik nem kaptak nyereségrésze­sedést, sokan kaptak prémiumot, ezzel ismerte ei a vallalat jo munkájukat. Természetes viszp.it az a törekvés, hogy a vállalat vezetői azt szeretnék, ha a be­dolgozók rendszeresen, minden hónapban végeznek munkát. Kérdésünkre, hogy ismerik-e a bedolgozók a vállalat kollektív szerződését, dr. Pásztói Lajos elmondta: minden dolgozójuk megkapta a kollektív szerződést, de talán nem olvasták végig elég­gé figyelmesen ... Tartalmasán A szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskola KISZ- s^ervezete egy éve vette fel a kapcsolatot a Hűvösvölgyi Állami Gyermekotthonnal. Egyre tartalmasabbá válik ez a kapcsolat, melynek fel­adatait szocialista szerződés rögzíti. A lövészhallgatók he­tente két alkalommal láto­gatják meg a gyerekeket. A múlt évben együtt ünnepel­ték a karácsonyt, s a fenyőfa alatt a főiskolások ajándékait is megtalálták az otthon kis lakói. Nemrég a felsőtagozatos gyerekek nevelőikkel együtt ellátogattak Szentendrére és megismerkedtek a főiskolások életével, a gyermeknapon pe­dig a főiskola cselgáncs-szak­osztálya tartott bemutatót. Akik legaktívabbak ebben a munkában, Lévai István, Dö­mötör László, Kolossá Sándor és Szabó Imre azt vallják: elég egyszer találkozni ezekkel a gyerekekkel, s nem lehet nem szeretni őket. A kapcsolat egyik eredmé­nye: ez otthon két végzős növendéke az egri katonai kollégiumban folytatja tanul­mányait Géczi Sándor Szentendre Gombában gazdag A budakeszi—pátyi műút mentén, a Vastag-tanya kö­rüli erdőrés és a közeli ré­tek gazdagok különféle hú­sos, zamatos gombában. Saj­nos, a természetadta kin­cset a tapasztalatlan gombá­szok tönkreteszik: a rossz gombával együtt a jót is le­tarolják, szétdobálják és be­letapossák a földbe. Tény, hogy a gomba eléggé veszedelmes növény, hiszen egyetlen mérges is súlyos következményeket okozhat, ha a jók közé keveredik, e^ért csak az szedje, aki ért hozzá, s ne csupán azzal törődjön, hogy megteljen a kosara, ha­nem gondoljon a többi gom­bakedvelőre is, s vigyázzon, ne pusztítsa ki ezt a növényt! Padányi Lajos Budakeszi Hatvanadik Nemrég kedves ünnepséget rendeztünk a sziget-újfalui öre­gek napközi otthonában. Ve­lünk együtt tölti r.hpjait egy házaspár, Molnár László és lelesejge. A férj 85 éves, a fe­leség 87, s a közelmúltban ünnepelték hatvanadik házas­sági évfordulójukat. Mind­nyájan részt vettünk azon a szertartáson, ahol megerősítet­ték a hatvan esztendővel ez­előtt tett fogadalmukat, mely szerint mindvégig, jóban és rosszban kitartanak egymás mellett. Nagyon megható volt ez a gyémántlakodalom, hiszen kevés házaspár tölt el együtt ennyi évet — még könnyez­tünk is, hiszen a napközisek többsége már özvegy. üzv. Majoros Józsefné Szigetújfalu Étien Nemrég hajnali négy óra­kor a Déli pályaudvar auto­mata büféjében szerettem vol­na néhány szendvicset vásá­rolni. Az ajtó elé érve meg­lepve tapasztaltam, hogy szán­dékom hiábavaló, ugyanis a helyiség zárva volt, nem tud­tam az automatákhoz férni. Az esetet azért említem, mert a Pest megyei Hírlapból érte­sültem arról, hogy 1979. ok­tóber 30-tól az Utasellátó Vál­lalat Budapesti Igazgatósága rendelkezésének értelmében az automatasort 0 órától 24 óráig tartják nyitva, s arról nem olvastam, hogy a későbbiek­ben ezzel ellentétes intézke­dés történt volna. Ritkán, járok éjszaka vagy hajnalban a Déli pályaudva­ron, ezért nem tudom, rend­szeresen zárva tart-e az egy­ség vagy csak én találkoztam kivételes esettel. Megjegy­zem: a helyiségben és az aj­taján semmiféle tájékoztatás nem olvasható, nincs egyetlen tábla, amely ismertetné a be­térni szándékozókkal, mettől meddig lehet az automata bü­fében vásárolni. Nagy József Érd ★ Megkérdeztük dr. Vadász Pált, az Utasellátó Vállalat Budapesti Igazgatóságának területi igazgató­ját, módosult-e a Déli pályaudvar automata büféjének nyitvatartási ideje, s fi levélben a következő felvilágosítást adta; Az eladási hely nyitvatartási ideje változat­lan, tehát mint arról lapunk 1979. november 2.2-i számának Posta­bontásában hírt adtunk, az eláru­sítóhely 0 órától 24 óláig üzemel. A kérdéses napon is nyitva tar_ tott, a Déli pályaudvar ^ újság­árusa bizonyíthatja, hogy hajnali fél négykor be lehetett menni a helyiségbe. Előfordul, hogy a vállalat kény­telen átmenetileg módosítani a nyitvatartási, erre akkor van szükség, ha nem áll rendelkezé­sükre megfelelő létszámú dolgozó, akik biztosítanák az automaták felügyeletét. Ilyen esetben az automaták 5 órától 22 óráig üze­melnek. Elismerés 1972-ben a gödöllői 125. sáámú ABC-áruház dolgozói megalakították a Tessedik Sá­muel szocialista brigádot. A bolt vezetője Tóth Vince, he­lyettesei Szívós Lászióné és Kiss Józsefné. összesen ti­zennégyen dolgoznak az üz­letben. A brigád megalakulása óta három aranykoszorús, egy ertist- és egy bronzérmet, va­lamint egy elismerő oklevelei szerzett, ebben az évben1 pe­dig a Kiváló brigád címet sze­retnék elnyerni. Társadalmi munkában pat­ronálják Bag község óvodáját, rendben tartják az üzlet kö­rüli parkot. A nemzetközi nő­napon a moszkvai rádió ma­gyar n\yelvű adása jutalommű­sorral köszöntötte a brigádot, jó munkájuk elismeréséül. Az üzlet tiszta és rendezett, egyre több vásárló keresi fel, mert elégedettek a választék­kal és a kiszolgálással. Kelemen János Gödöllő Fák nélkül? Sződligetet a megye hatá­rain túl is jól ismerik, s ez elsősorban festői környezeté­nek köszönhető. A községet minden oldalról erdő veszi kö­rül, de sajnos attól kell tarta­nunk, nem sokáig. Érthetetlen, hogy a tölgyfaerdőt miért pusztítják a község lakói, ahe­lyett, hogy óvnák. Gyakran látunk embereket szekereikkel, baltákkal felszerelkezve be­menni az er dőbe, ott kivágják a fiatal r-csemetéket, hogy szőlőkarónak használják azo­kat. Százával irtják a fiatal fákat, nem gondolva arra, hogy azok néhány év múlva már naggyá terebélyesedtek volna, átvéye az elöregedett tölgyek szerepét. Ha erdeinkben nem marad­nak fák, vajon miképpen lesz megvalósítható az árnyékuk­ba tervezett szabadidő-park és a gyermekjátszótér? Sajnos, ezeket az önjeiöll favágókat, semmi sem tartja vissza, még aZ sem, hogy az erdő környékén lakók htem egyszer megállítják őket, ami­kor arra haladnak zsákmá­nyukkal. Ha megkérdik, miért pusztítják a csemetéket, azt válaszolják: az erdő minden­kié! Valóban: az erdő közös tu­lajdon, éppen ezért mind­nyájunk érdeke, hogy becsül­jük, s megvédj ük a barbár kezektől. Szabó László Sződliget Szerkesztői üzenetek Wy K. j., Gödöllő: Véleményünk szerint egy mezőgazdasági bolt­ban az eladók hasznos tanácso­kat tudnak adni, hogy egy hiány­zó permetező szer helyett melyi­ket érdemes használni, ha a ke­resett nem kapható. Mindenesetre szakvéleményt kérünk, s az ered­ményről tájékoztatjuk. P. L. Budakeszi: A kenyér mi­nőségével, készítésének körülmé­nyeivel, megbecsülésével illetve tékozlásával az utóbbi időben so­kat foglalkoztunk, ezért — bár erről valóban nem lehet eleget beszélni — egyelőre nem térünk vissza a témára. E.-né, Cegléd: Kérdését továb­bítjuk az illetékeseknek, figyelje lapunkat, hamarosan a Postabon­tásban találja meg a választ. K. J.f Budapest: Levele megér­kezett. Köszönjük a küldött anya­got, nagyon érdekes, hamarosan felhasználjuk. Cz.-né, Ccglédbercel: Kritikát ol­vasott lapunk Rádiófigyelőjében vegyeskarukról, s nem ért egyet azzal, hogy érthetetlen volt a szö­veg. Magnetofonszalagra vette fel a műsort, többször végighallgatta, s ■ meggyőződése, hogy a dalok szövege tisztán érthető. Biztosan számtalan alkalommal élőben ír; hallotta a vegyeskar előadását, így ön — ismerve a műsort — azt is érti, amit a kívülálló csak nehezen, vagy egyáltalán nem ért. A bírálat célja nem az, hogy elkedvetlenítse a kórus tagjait hanem hogy igyekezzenek még szebben előadni a dalokat. * B. i.-né, Százhalombatta: Autó­buszbérlete Százhalombatta Postá­tól Érd, Aggteleki útig érvényes. A százhalombattai helyi járatra mégsem szállhatott fel vele, mert a vezető becsukta orra előtt az ajtót, mondván, ezzel a bérlettel csak a helyközi járatokon leb«* utazni. Megkérdeztük a Volán 2(V számú Vállalat illetékesét, s azt a választ adta, hogy a hely­közi járatra érvényes bérlettel ' ?■ helyi járaton is lehet utazni a feltüntetett határokon belül. .A vezető viselkedését illetően a V Ián illetékesei döntenek, a levy másolatát továbbítottuk. Mire jut a közösség? Egy elvarázsolt szeméttelep A kókaiaknak sikerült Minden követ ismer Kőváry Ferenc mogyoródi társa­dalmi tudósítónk 1965-ben jelentke­zett először a Pest megyei Hírlap ha­sábjain, de koráb­ban levelezett már más napi- és heti- 1 lao okkal 1922-ben, Mogyoródon szüle­tett, napszámos-zsellér szülők gyermekeként. Tizenhárom éves korától édesapja helyett, aki megbetegedett és munka- képtelenné vált, neki kellett gondoskodnia a család eltartá­sáról. Kis ideig építőipari segéd­munkás volt, s hamarosan az Egyesült Izzóhoz került, ahol tagja lett a gazdag Tungsram könyvtárnak. Sokat olvasott, figyelme egyre inkább a_ fa­lukutató irodalom és a társa­dalomtudományok felé for­dult Már a felszabadulás előtt is volt kapcsolata a munkásmoz­galommal, 1945-ben ő hozta létre a mogyoródi földigénylő bizottságot, s mert Mogyoród környékén nem volt felosztha­tó nagybirtok, si­került szerezniük a Kerepes határá­ban levő tartalék­földekből 150 hol­dat a helyi igény- jogosultak számá­ra. Később 398 hold erdőhöz is jutottak. Hamaro­san megalakult a Mogybródi Parasztszövetkezet 79 taggal, s az elnöke Kőváry Ferenc volt. Közéleti aktivitása azóta sem vesztett lendületéből: vezető­ségi tagja a helyi Fáy—Vörös­marty Társaságnak, a kertba­rát mozgalomban is részt vesz, s most visszaemlékezéseit írja — nem magának, hanem a későbbi nemzedékek számára. Lapunk olvasóinak gyakran számol be Mogyoród életéről, fejlődéséről. A jelen eredmé­nyei mellett a múltat is meg­említi, így teszi érzékletesebbé a haladást. Szülőfaluja utcái­ról, épületeiről olyan végtelen gyöngédséggel ír, ahogyan csak az képes, aki a települé­sen, ahol született és eddigi életét töltötte, minden egyes követ ismer. Kákáról kiváltképp a zug­pálinkafőzők, bögrecsárdák és az alkohol-motiválta bűncse­lekmények kapcsán hallhat, ol­vashat az ember. Az sem ti­tok, hogy a magas szeszfokú hétvégek zaja kihallatszik a fa­luból. Előítéleteknek mégsincs he­lyük. Most például olyan kez­deményezésükről számolha­tunk be, amely — ellentétben a fentiekkel — nagyon is köve­tendő! Senki földje A kókai 48. számú választó- Körzet tanácstagja, Vastag Gá­bor azt javasolta a környék lakosságának, hogy fogjanak össze és az ott élő, száznál is több gyermek számára épít­senek egy játszóteret. •1959-ben parcellázták fel azt a részt, ahol most lakunk. A telkek között egy jókora terü­letet hagyott ki a községi ta­nács — hogy milyen célra, az máig is tisztázatlan — írja le­velében Vastag Gábor. — Többször felvetettem a tanács­üléseken, hogy rendbe kelle­ne hozni est a senki földjét, eltakarítani azt a roppant mennyiségű szemetet, amit az évek során ide hordott a fa­lu, s kialakítani itt egy ját­szóteret. Kákán nem volt ját­szótér, a gyerekek a házak előtt, többnyire az úttesten játszottak, s mert a járművek száma és ez által a forgalom községünkben is egyre nő, a gyermekek nem voltak biz­tonságban. A községi tanács egyetér­tett és helyeselte az ötletet, a lakosság is felajánlotta mun­káját, mégis, kis híján, zá­tonyra futott a kezdeményezés a pénz, jobban mondva a pénz hiánya miatt... Soha jobbkor A szeméttelep elegyengeté- sét kézi erővel elvégezni nem lehetett, ezért a tanácstag a dányi Magvető Termelőszö­vetkezethez fordult segítsé­gért. Munkagépeket kért, a termelőszövetkezet biztosította volna 250 forintért óránként, de a szükséges összeget a kó­kai tanács nem tudta rendel­kezésükre bocsátani. A lakosság is elkedvetlene­dett, s már úgy tűnt, a terv dugába dől,, amikor a köz­ség mellett elhaladt néhány földgép, jókora tolólapokkal felszerelve. A tanácstag nem volt rest, megállította őket, s vezetőjüknek elpanaszolta, milyen nehéz helyzetben van a környék lakossága. Az isme­retlen megnézte a szeméttele- -pet, majd hét munkagépet ve­zényelt a területre, amelyek két óra leforgása alatt eltün­tették a szemétdombokat. Jobbkor nem is érkezhettek volna Kókára. A lakosság nem tudja, melyik vállalat dolgozói voltak, de ismeretlenül is . di­cséretet érdemelnek tettü­kért, még ha nem is volt egé­szen szabályos. Ezután már nagy iramban haladt a munka: a Zrínyi Ilo­na szocialista brigád facseme­téket ültetett, a Magvető Ter­melőszövetkezet kókai gép­műhelyének szocialista bri­gádja hintát készített, a lako­sok közül pedig Rakita Pál erdész, Szolga József, Mély­kúti Rezső, ifjabb Rostás György, ifjabb Nagy József, Vér Rafael, Zollai Rafael, Ce- róczi József, Püspök József és mások — családostul dol­goztak a játszótérért. 1930. május elsején ünne­pélyesen felavatták és átad­ták a gyermekeknek a szemét­telepből varázsolt játszóteret. Háromszáz facsemetét ültet-, tek el, számtalan dísznövényt, létrehoztak egy futballpályát, van hinta is. Szeretnék még szebbé tenni ezt az új gyer­mekparadicsomot. de ehhez szükség lenne valamelyik kör­nyékbeli üzem, vagy szocialis­ta brigád segítségére. Kellene egy mérleghinta, öt-hat pad. néhány csúszda és egy kis mm1--' forgóhinta — ha valaki vál­lalná elkészítésüket. A kő- kaiak megköszönnék, s az el­szállításról és a beépítésről már ők gondoskodnának. Máshol is Vesztettünk egy szemédc.: - kóhelyet és nyertünk egy ját­szóteret — egy rendezetik., bűzös, haszontalan területtel kevesebb van most Pest me­gyében. Nem magától tűnt el. sok munkára volt szükség, de lám, mire képes egy közösség, ha összefog! Most, hogy tudomást sze­reztünk a kókaiak sikeréről, akaratlanul is eszünkbe jut a megye számtalan elhanyagolt zeg-zuga, azok a kisebb-na- gyobb völgyek és cserjések, amelyeket csak akkor keres fel a lakossság, ha meg akar sza­badulni kacatjaitól. Hány ját­szóteret, pihenőparkot alakít­hatnánk ki, ha a kókaiak pél­dája követőkre találna más­hol is, ha egyre több telepü­lésen fognának össze a la­kók ... A szemétteílepek környékén családok élnek. Gyermekeik szabad területet keresnek, ahol fogócskázhatnak, rúghatják a labdát — nemegyszer látunk gyereket a szétszórt hulladé­kok között szaladgálni, olyan területen, ahol ezernyi ve­szély leselkedik rájuk: törött üvegek, rozsdás vasdarabok és ki tudná felsorolni, hány­féle szennyes, esetleg fertő­zést okozó hulladék. A felnőt­teken múlik csak, hogy képe- sek-3 összefogni és változtat­ni a helyzeteit. S ha Kókán képesek voltak, miért ne len­nének arra máshol is? Pável Melinda i

Next

/
Oldalképek
Tartalom