Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

1980. JÜLIUS 16., SZERDA Heti jogi tanácsok 0 Köteles-e a vállalat meg­téríteni a kárt, ha a dolgozót műszak befejezése után, a mosdóban éri baleset? Olvasónkat elutasították kár­térítési igényével és a válla­lat munkaügyi döntőbizottsága is helyben hagyta a vállalat intézkedését. Helytelen álláspontra he­lyezkedett a vállalat és a dön­tőbizottság. A zuhanyozás, öl­tözködés ugyanis kétséget ki­záróan kapcsolatban van a vállalati tevékenységgel. A Munka Törvénykönyve 62. § (11 bekezdése alapján pedig felel a vállalat, ha a kér oka objektíve elháritható volt. Olvasónk elmondása sze­rint, az öltöző kövezete vizes, csúszós volt. A korábban ott­levő szőnyeget felszedték, és helyette nem tettek másikat. A dolgozó az öltözőben egy víztócsa miatt kénytelen volt a padra felállni, és úgy öltöz­ködni. Ekkor történt a baleset. A vállalat azzal utasította el igényét, hogy miért állt fel a padra. A vállalatnak azonban nincs igaza, s meg kell fizetnie a dolgozónak a fizetés és táp­pénz közötti különbözetet, sőt egyéb kárát is. 0 Az ösztönző nyugdíjpót- Mkroi. Olvasónk ez év június 30-ig 55, életévének betöltéséig (fér­fi olvasóról van szó) 28 évet dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben. Ennek alapján 5 évi korkedvezmény illeti meg. Olvasónk szeretne még két évet munkában tölte­ni. Ezzel két évi ösztönző nyug­díjpótlékra jogosító időt sze­rez. Ha ezt a két évet is korked­vezményre jogosító munka­körben tölti el, akkor a kor- kedvezményre jogosító ideje 28 évről 30-ra emelkedik. Ennek alapján 6 évi korkedvezmény jár, és így életének 54. éve lesz az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzési idő­pontja. Ezt az időpontot köve­tően munkában töltött ideje, vagyis három év számít az ösz­tönző nyugdíjpótlékra jogosító időnek. S. J-né százhalombattai ol­vasónk 18 évig volt szövőnő. Később családi körülményei úgy alakultak, hogy más köz­ségbe költözött, ezért munka­helyet változtatott. Az új mun­kahely nem jogosít korkedvez­ményre. Most tölti be az 50. életévét, és szeretné tudni, mi­kor mehet nyugdíjba. Arra is választ vár, ha nem kéri a nyugdíjat, jogosult-e ösztönző nyugdíjpótlékra. Olvasónknak kedvező választ adhatunk. Azért, mert jelen­leg nem olyan munkakörben dolgozik, a szövőnőként mun­kaviszonyban eltöltött évei után járó korkedvezményt nem vesztette el. Azt a női dolgo­zót, aki 8 évet eltölt korked­vezményes munkakörben, két évi korkedvezmény illeti meg. Minden további 4 év esetén újabb egy-egy évi korkedvez­mény illeti meg. Olvasónk 18 évet töltött el szövőnőként, ez­után 4 évi korkedvezményt kap, és mivel most 50 éves, 51. életévének betöltésekor el­mehet nyugdíjba. Ha nem ve­szi igénybe a nyugdíjat 51. életévének betöltése után, ha­nem legalább egy évet tovább dolgozik, akkor megilleti az ösztönző nyugdíjpótlék is. MOZIMŰSOR Július 17-től 23-ig. ABONY 17— 18: Veszélyes Játékok 19—20: Glória 21—22: A bumfordi BUDAKESZI, Kertmozi 17: Rossz emberek** 18— 20: Kínai negyed* 21—22: Már ez is probléma? BUDAÖRS 18— 20: A rejtélyes bankbetét 21—23: Csendestárs** CEGLÉD. Szabadság 17—20: Kísértet Lublón (du.) Egy másik férfi és egy másik nő I—II. (este) 21—23: A kincskereső kisködmön (du.) Konvoj* (este) CEGLÉD. Mese 17—23: A púpos lovacska CEGLÉD. Művész 17—20: Talpuk alatt fütyül a szél 21—23: Felmegyek a miniszterhez DABAS 17—19: Gengszterek sofőrje 20: Mágnás Miska 21—22: Négy bandita, tíz áldozat OUNAHARASZTI 17—18: A férfi, aki szerette a nőket** 19— 20: Júliusi találkozás 21—22: A rejtélyes bankbetét DUNAKESZI, Vörös Csillag 17—20: Good bye és ámen* 19— 20: A fekete varázsló / ajándéka (du.) DUNAKESZI József Aüilo 17: Good bye és ámen* 20: Fehér Agyar visszatér 21: Kojak Budapesten 23: Rítus*** ÉRD 17—18: Apokalipszis, most I—II.** 20: A dzsungel könyve (du.) 20— 22: Apokalipszis, most I—II.** EÓT 17—18: Hajadon feleség 19—20: Ezüstnyereg 21— 22: A gyilkos a házban van GOnouö 17—20: Halálos tévedés (du.) Államérdek* (este) 21—23: Tecumseh (du.) Huszadik század III— IV.*** (este) GYAl 17—18: A gerolsteini kaland 19—20: Az egyik énekel, a másik nem 21—22: Szelíd motorosok** IFANYEA1U Kertroazi 17— 18: Élve vagy halva 19—20: Egy kis indián , 21—22: A Jó. a Rossz és a Csúf I—II.** MONO* 18— 20: A szabadság fantom ja** 21—23: Mennyire szerettük egymást* 19— 22: Veszélyes Játékok (du.) MONOR, Kertmozi 17—18: A tizedes meg a többiek 19— 20: Konvoj* 21—23: Talpuk alatt fütyül a szél NAGYKÁTA 17—2«: Hazatérés« 20: A reménység szele (du.) 21—22: A tajga császárának végnapjai NAGYKÖRÖS, Arany János 17—20: Az öt gida és a farkas (du.) Mennyire szerettük egymást* (este) 21—23: A sah táncosnője (du.) Egy másik férfi és egy másik nő I—II. (este) PILISVÖRÖSVAR 17—18: Fábián Bálint találkozása Istennel* 19: Az emír kincse 20— 22: Földi űrutazás POMÁZ 17—18: Júliusi találkozás 19—20: A férfi, aki szerette a nőket** 21— 22: Félelem a város felett** RÁCKEVE 17—18: Kojak Budapesten 19—20: Az anya, a lány és a szerető* 21—22: Kígyótojás*** SZIGETSZENTMIKLÓS 17—18: A bumfordi (du.) Kígyótojás*** (este) 19—20: Kojak Budapesten 21—22: Osceola (du.) A bíróság elhalasztja a döntést* (este) SZENTENDRE 17—20: Világvége közös ágyunkban* 21-A-23: Halálos tévedés (du.) Államérdek* (este) TÁPIÓSZELE 17—18: Utolsó előtti ítélet 19—20: A tajga császárának végnapjai 21—22: Hazatérés** VÁC, Kultúr 17— 20: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? 21—23: Az anya, a lány és a szerető* VECSÉS, ICertmozi 18— 20: Az akasztani való bolond nő* 21—23: Ahova lépek, ott fű nem terem* VECSÉS, Nemzeti 18— 20: Csendestárs** 19— 20: A bumfordi (du.) 21—23: Az egyik énekel, a a másik nem 21—22: Csúfak és gonoszak*** (este) *14 éven aluliaknak ajánljuk. •* Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. # Éri-e hátrány azt, aki nem áthelyezéssel, hanem csak felmondás útján tud munkahelyet változtatni? P. Z. abonyi olvasónk azzal a kéréssel fordult munkahe­lyéhez, hogy teljesítsék az ál­tala megjelölt Vállalathoz át­helyezési kérelmét. Ezt eluta­sították. Közölték vele, hogy felmondás útján kiléphet a vállalattól: Olvasónk bármennyire Is sérelmezi a vállalat eljárását, ott nem követtek el törvény- sértést. Az áthelyezéssel tör­ténő munkahelyváltoztatás két­ségtelen sok előnnyel jár, és ehhez képest a felmondás útján való munkahelyváltoztatás nyilvánvalóan hátrányosabb. A vállalat döntése ellen, amelyben elutasította olvasónk áthelyezés iránti kérelmét, munkaügyi vita nem kezde­ményezhető. A felmondás sza- szabályait a Munka Törvény- könyve, a felmondási időt pe­dig az Mt. határain belül, a kollektív szerződés szabályoz­za. Arra a kérdésre, hogy fel­mondás esetén éri-e anyagi hátrány, legjobb, ha a Munka Törvénykönyve új rendelke­zését ismertetjük. E szerint a dolgozó személy alapbére az alkalmazáskor, és az azt kö­vető egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átla­gos személyi alapbérét. Ennél szigorúbb szabályok érvényesek arra a dolgozóra, aki az alkalmazását megelőző egy éven belül legalább har­madik esetben létesít munka- viszonyt, és ezen időben fenn­állott munkaviszonyait fel­mondással szünteti, meg, és arra is, aki „kilépett” munka­könyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Állami gyermektartás A házasság felbontása után a Díróság az elvált szülők ti­zennégy éves lányát az anyá­nál helyezte el, a férjet pedig havi jövedelme húsz százalé­kát kitevő, de legalább havi 40U forint gyermektartás díj fi­zetésére kötelezte. Egy evvel később az anya a gyermek­tartásdíj állam által történő ideiglenes folyósítása iránt ké­relmet nyújtott be. Hangoz­tatta, hogy volt férje a mun­kaviszonyát megszüntette, al­kalmi munkából él, tartásdíjat nem fizet, ő pedig havi két­ezer forint fizetéséből a gyer­meket nem tudja ellátni. A járásbíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a kérelmet azzal az indokolás­sal utasította el, hogy az asz- szony havi jövedelméből gyer­mekének a legszükségesebb tartást biztosítani tudja, tehát az állami előlegezés feltételei nincsenek meg. A jogerős vég­zés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. — A bíróságok figyelmen kí­vül hagyták, hogy a vonatkozó rendelet a tartásdíjnak állam által történő ideiglenes folyó­sítása előfeltételéül nem a gye­reknek a legszükségesebb, Ha­rlem megfelelő tartását kíván­ja biztosítani — hangzik a ha­tározat. Tehát tisztázni kellett volna a tizennégy éves leány szükségleteit, valamint azt is, hogy részesül-e és mennyi e ;yéb állami támogatásban vagy Kedvezményben (például nap­közi otthonos elhelyezés, ked­vezményes étkezés, stb.). Nin­csen tisztázva az anya anyagi helyzete, de arra sincs adat, hogy a családi pótlékon kívül van-e további jövedelme, mennyit tesznek ki a háztar­tási költségei, a lakóháza kö­rüli kert esetleges megműve­lése jár-e, és ha igen, milyen haszonnal. Meg kell állapíta­ni azt is, hogy az elvált férj­jel közös tulajdonukban álló házon kívül, van-e más . va­gyona is. Nem volt szabad el­Tíz nap rendeletéiből A takarékszövetkezetek köl­csönzési tevékenységének minta ügyviteli szabályzata című kiadványt a 315/1980. PM Min. Titk. közlemény módosította. A táblázatos személyi köl­csönök törlesztési feltételei megállapításának kiegészíté­séről a Pénzügyminisztérium 316/1980. PM. Min. Titk. ren­delkezik. A magánkereskedői árak szabályozásáról a 10/1980. (VI. 25.) Bk.M.—ÁH. sz. ren­delet intézkedik. (Magyar Közlöny 44. szám.) Az egészségügyi miniszteri rendeletek közzétételéről, a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról az Egészségügyi Közlöny 11. számában jelen­tek meg közlemények. Egyes közületi szervek energiafelhasználásának kor­látozásáról a Nehézipari Ér­tesítő 11. számában jelent meg közlemény. mulasztani a volt házastársak meghallgatását, amelynek, so- rán az apa megélhetési forrá­sát és az általa addig teljesí­tett gyermektartásdíj összegét is meg kellett volna állapíta­Per a nászi Amikor a házastársak egy- be&eltek, a menyecske szülei 80 ezer forintért a fiatalok ré­szére Budapesten telket vet­tek, mégpedig háromnegyed­részben az asszony, egynegyed­részben a férj nevére. Az in­gatlant azonban később ki­sajátították, s a kapott összeg fölhasználásával a házaspár az egyik Pest megyei város­ban másik telket, továbbá nagy mennyiségű építési anya­got vásárolt, s építkezni kez­dett. Még a munkálatok ele­jén tartottak, amikor a há­zasság fölbomlott és az asz- szony válópert indított. Eb­ben kérte, hogy a bíróság ál­lapítsa meg: az újonnan vá­sárolt ingatlan teljesen az övé, mert a budapesti telket is szülei vették, a férjnek jut­tatott pénz pedig ajándék volt, ami az életközösség meg­szűnése miatt visszakövetel­hető. A férj tagadta, hogy a te­lekrészhez ajándék címén ju­tott volna. Azt állította: kö­zös vagyonukból származik, de 50 ezer forint ellenében hajlandó volt a saját részéről felesége javára lemondani. A ni. Mindezek elmulasztása miatt a jogerős végzés meg­alapozatlan, ezért a Legfelsőbb Bíróság a járás- és a megyei bíróság végzését hatályon kí­vül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasí­totta. íjándékért járásbíróság a házasságot fel­bontotta, az ingatlanra vonat­kozó közös tulajdont meg­szüntette és az asszonyt férje részére 50 ezer forint meg­váltási ár fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a férj azért kapott egynegyed- részt, mert budapesti munka- viszonya volt, s ez tette le­hetővé az ingatlan megvásár­lását. Méltánytalanság lenne, ha az új telekből semmi sem illetné meg. Az ítéletben a férj meg­nyugodott, az asszony azon­ban fellebbezett. Az ügy a Pest megyei bíróság elé ke­rült, amely a megváltási árat 60 ezer forintra emelte fel. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbíróságét helyben hagy­ta. A határozat indoklása sze­rint a megyei bíróság döntése a kereseti igényen nem ter­jedhetett túl. A férj 50 ezer forint megváltási díjat kért, az ennek megfelelően hozott ítélet ellen nem fellebbezhe­tett, tehát a Pest megyei bí­róság a megváltási árat tör­vényellenesen emelte fel. Autóvásárlóknak A nyár eleje az az időszak, amikor akinek nincs, az gép­kocsit akar, akinek pedig van, az többet jár azzal. Mindkét réteghez szói a Házi Jogta­nácsadó legutóbbi száma, amely a gépkocsi vásárlásával és üzemeltetésével kapcsola­tos tudnivalókat ismerteti ol­vasóival. ... A lap mindenekelőtt tisz­tázza, hogy magánszemély tu­lajdonában milyen gépjármű lehet, s annak üzemben tar­tásához milyen feltételeknek kell meglenniük. A , továb­biakban a jótállásról és a szavatossági jogokról szól; le­írja többek között, hogy a Merkur a gépkocsi vásárlójá­val szemben milyen felelős­séggel tartozik, s milyen célt szolgál a jótállási jegy. So­kak előtt tisztázatlan a jót­állás és a szavatosság fogal­ma közötti különbség, ezért érdemes elolvasni, hogy me­lyek a vásárló szavatossági jo­gai, ki választhat a szavatos­sági jogok közül, s hogyan kell bejelenteni a szavatossá­gi igényt. A gépkocsizás öröm, de számos gonddal is jár. A tu­lajdonosnak könnyebb az ügyintézés, ha tudja, hogy milyen feltételekkel vehet részt gépjárműve a forgalom­ban, hogyan állapítják meg a gépjárműadót, s mikor,' mi­lyen módon kell azt befizet­nie. Minderről ír a Házi Jogtanácsadó, sőt foglalkozik a gépkocsizok felelősségével is. Tisztázza, hogy károkozás esetén miért felel a gépkocsi- üzemben tartója, s milyen ká­rokat térít meg az Állami Biztosító. Szól arról is, amit minden gépjárművezetőnek tudnia kell: mit nevezünk közlekedési bűncselekmény­nek, mit szabálysértésnek, és mi számít a hatóságok szem­pontjából veszélyeztetésnek. A gépkocsizóknak készült Házi Jogtanácsadó végül rész­letesen ismerteti 'a garázsépí­téssel kapcsolatos szabályolcat is. A Házi Jogtanácsadó meg­rendelhető a postahivatalok­ban, megvásárolható az új­ságárusoknál. Janus-arcú megyei bűnözés Kevés a bűncselekmény, de sok a tettes Milyen a Pest megyei bű­nözés ? A napokban ismertetett orszá­gos kriminálstatisztika szerint a bűnözés mértéke hazánk kü­lönböző vidékein meglehető­sen eltérő. Legkevesebb tör­vénysértés már hosszú évek óta Eger körzetében, Hevesben történik (66,8 bűncselekmény jut ott tízezer lakosra), míg a legfertőzöttebb terület a fő­város (172) mellett Bács-Kis- kun (139), Fejér (123) és Bor­sod (117,5). Hasonlóság Szabolccsal Pest megye az ország bűnö­zési térképén sajátos, aligha­nem csak Szabolcs-Szatmárhoz hasonlítható Janus-arcúságot mutat, egyszerre tartozik a legsötétebb tónusú körzetek közé és a szürke középme­zőnybe. E furcsa kétszínűséget a régió kettős pólusú bűnözése magyarázza, amit legtömöreb­ben talán így lehet kifejezni: Pest megyében kevés a bűn­cselekmény, de sok a bűnöző. Ezt az aforisztikusan nagyvo­nalú megfogalmazást persze finomítja a kriminálstatisztika, eszerint az országos átlagnál (66,9) jóval nagyobb számban (74,4) élnek területünkön bűn­elkövetők, s ez nem jelent mást, minthogy Btírsod után Pest megye a legtöbb tör­vénysértő személy lakhelye. A külső peremen Ugyanakkor az érem másik oldala: a bűncselekmények száma szerint régiónk (102,6- os kvótával) a 10. helyen áll a bűnözési listán, s ez a szám — igaz minimális mértékben — a hazai átlagtól (103,6) el is marad. A Janus-arcúság magyará­zata: Pest megye, s azon be­lül is az agglomeráció, nem­csak gazdasági értelemben, ha­nem a bűnözést tekintve is elválaszthatatlan a fővárostól Ezt már a legdurvább bűn­ügyi adatok is igazolják, a kriminálstatisztika szerint Pest megye és a főváros szin­te kiegészíti egymást, vagyis az előbbi paradoxon az ország központjában így módosul: Budapesten kevés (64,6) a bű­nöző, de sok a bűncselekmény. Miért nem önellátóbbak a megyei bűnözők, avagy miért nem laknak Budapesten, akik a fővárosban követnek el bűn­cselekményt? — adódik a kér­dés. A szakemberek e jelen­ség mögött egy időben ható centripetális és centrifugális erőket mutatnak ki: egyrészt a főváros értékek, üzletek, szórakozóhelyek ‘koncentráció­jával nagy vonzást gyakorol a bűnözésre, ugyanakkor a ha­tékonyabb ellenőrzéssel és a magasabb lakásárakkal a ko­nok bűnözők egy részét kiszo­rítja Budapest külső peremé­re, az agglomeráció ágy- és albérleteibe. Nem véletlenül tekintik tehát a büntető jogá­szok olyan körzetnek Pest me­gyét. amely sok bűnözőt ex­portál, ugyanakkor csak mini. mális (főleg a közlekedési bűn- cselekményeknél jelentkező) importot fogad. A közvagyon sarcolói Részleteiben vizsgálva az Ipoly, a Tápió és a Budai he­gyek közötti bűnözést, két ne­gatív jelenségre érdemes fel­figyelni. Az egyik: a társadal- í mi tulajdont károsító bűncse­lekmények (lopások, csalások, sikkasztások, hűtlen kezelések) táblázatát a Pest megyében lakó elkövetők vezetik, míg a másik: az erőszakos törvény- sértések (emberölések, rablá­sok, nemi erőszakok, garázda, ságok stb.). statisztikája képe­zi Pest megye fekete listáját, hiszen itt Borsod és Komá­rom megye után régiónk a harmadik helyen áll. Me­gyénkben 10 ezer lakosra csaknem kétszer annyi (14,3) ilyen bűntett jutott, mint- az ország legbékésebb szegletében, Győr-Sopronban (7,2). A múlt évben elkövetett 230 ember­ölésből 30 történt Pest megyé­ben, és területünkön az orszá­gos átlagnál magasabb a sú­lyos testi sértések, hivatalos személy elleni erőszakok és garázdaságok száma is ... Szélsőségesebb Mindezen adatok természe­tesen összességükben jellemzik Pest megyét, de miként az or­szág, úgy szűkebb körzetünk kriminalitása sem tekinthető homogénnek. Épp ellenkezőleg. Pást megye járásainak és vá­rosainak bűnözését elemezve az eddigieknél szélsőségesebb eltérésekre bukkanunk, amely­nek ismertetése alighanem kü­lön cikket érdemel... B. E. TT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom