Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

Elutazott Yeszelin Gyuranovics Kádár János és Losonci! Pál fogadta a magas rangú jugoszláv vendéget — A tárgyalásról közös közleményt adtak ki A hivatalos baráti látoga­táson Magyarországon tartóz­kodó Vehelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke és kísérete kedden a Ganz- MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárba látogatott. A ven­dégeket elkísérte Halász Jó­zsef, a Magyar, Népköztársa­ság belgrádi nagykövete. A jugoszláv vendégeket a nagyvállalat vezérigazgatósági épületének kapujában Rabi Béla kohó- és gépipari állam­titkár, Roska István külügy­miniszter-helyettes és Török József, a vállalat műszaki igazgatója köszöntötte. A vezérigazgatóság tanács­termében a vendégeket a Ganz-MÁVAG vezetői tájé­koztatták a 16 ezer dolgozót foglalkoztató gyáróriás törté­netéről. fejlődéséről. A tájékoztató után a jugo­szláv kormányfő és kísérete üzemlátogatásra indult. Egye­bek között megtekintették az acélszerkezeti csarnokban a Kádár János kedden hivatalában fogadta Veszelin Gyuranovicsot, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnökét. készülő újvidéki híd gyártási munkálatait, s jártak az atom- erőművi gépgyártás új felleg­várában, ahol most készül Paksnak a kazetta-átrakó. Napközben D ihetné az ember, s nem alaptalanul, hi­szen szünidő van, hogy most nagy csend ve­szi körül az általános is­kolákat. Ami annyiban igaz. hogy nincsenek ne­bulók, így pihenhetnek a pedagógusok is, ám cppen ezért a tatarozásnak, a tol­dásnak, mindenféle kar­bantartásnak. tart a fősze­zonja, az oktatás e hol tet­szetős, hol kopottas hajlé­kaiban. Amikpr rövid időn belül a harmadik helyen hallom, a mesteremberek igyekezetének célja nap­közis tanterem kialakítása, egyszeriben összekapcsol­hatom a szavakat és a tet­teket, hiszen nemrég a Pest megyei Tanács VB bu­dai járási hivatala műve­lődésügyi osztályának ve­zetőjével beszélgetve azt hallhattam: nagy erőfe­szítéseket teszünk a napkö­zis elhelyezés bővítésére. Abban az esetben, ha mindenütt sikerül a terve­zett fejlesztéseket megvaló­sítani, a szeptembertől kez­dődő tanévben a megye ál­talános iskoláiban százhu­szonnyolc napközis csoport­tal lesz több, mint a befe­jezett oktatási évadban. A számadat önmagában im­ponálónak tűnhet, a való­ságban annyit ér, hogy míg tavaly az összes általános iskolás 31,3 százaléka élhe­tett a tanítás utáni elhe­lyezésnek ezzel a lehetősé­gével, most ez az arány — hangsúlyozzuk: ha min­den fejlesztés megvalósul — 34,5 százalékra emelke- div. V eszélyes leegyszerűsí­tése a valóságnak — ám sajnálatosan gyakran találkozhatunk ve­le —. amikor a gyermekek napközbeni sorsa úgy fo­galmazódik meg, mint szűk oktatási teendő, mint a művelődési szakigazgatás sok feladata közül az egyik. Felületes megítélés­re mintha tényleg lenne indok erre. hiszen a taná­csoknak, az oktatásban il­letékes szerveiknek renge­teg a dolga, óvodáktól a szakmunkásképzésig, a kö­zépiskolákig. s akkor miért járna megkülönböztetett fi­gyelem a részteendők egyi­kének, a napközinek?! Ez a részteendő — nem­csak napi tapasztalatok alapján igaz ez, hanem pe­dagógiai kutatások szintén tanúsítják — valójában döntő eleme a gvermekek egv nagy csoportjánál a kellő intenzitású oktatói és nevelői munkának. Egy­szerűbben és nyerseb­ben fogalmazva: sok ezer eve-mek számá­ra a napközi az egyetlen lehetősén arra, hogy meg­felelő környezetben tanul­hasson. készülhessen fel a köve'kező napra, s nevelé­sének is fontos terene. mert otthon nem foglalkozna!'" vele. Különösen igaz 3» az eleve hátrányos h Vezető emberpalánták eseteben, de akkor is, amikor a szülők jószándéka vitathatatlan, ám lakáshelyzetük, ke­nyérkereső elfoglaltságuk miatt a gyermek magára, s nem ritkán az utcán ma­rad. Ilyen adottságokkal el­sősorban az agglomerációs övezet településein élő csa­ládoknál, majd a városban találkozhatunk, azaz itt szükséges az átlagosnál sok­kal jobb napközis ellátott­ságot megteremteni. Ehhez azonban termek kellené­nek, s az említett helye­ken a tantermi állapotok sem nevezhetők elfogadhat tónak, L elhetünk ugyan kivéte­leket, ahol az átlagos- Béí- kedvezőbb az álta­lános iskolások közül a napközisek aránya — ez a helyzet például Vácott, Százhalombattán, s szeren­csés adottságú néhány nagy­községben —, de ezek a kivételek csupán a sza­bályt erősítik. A szabályba pedig olyan tények soro­lódnak, mint például a mo­no« járás, ahol a gyerme­keknek csak egyötöde a napközikben foglalkoztatott. Éppen a szabály okán igénylünk figyelmet annak, hogy bár 1979-ben a me­gyében harminchét nap­közis termet építettek fel, illetve alakítottak ki, a ta­nácsi fejlesztési alapokból tervezett tizenkilencből csak nyolc jutott el a meg­valósításig. Amire termé­szetesen Sokféle ok ad ma­gyarázatot —. közülük ren­geteg nyomatékos, elfo­gadható —. de ezek az in­dokok magán a helyzeten, az ifjak napközbeni körül­ményein nem változtatnak. Aligha arról van szó csu­pán, hogy itt-ott a teendő nem kapta meg a szükséges figyelmet. Általában javíía- ni kell a szemléletmódon — több helyen panaszol­ták: a felső tagozatos nap­közisek étkeztetésének megoldása szinte legyűrhe- tetlen akadály, mert nekik az óvodai konyhák már nem tudnak főzni, a ven­déglátóipar viszont nem kapkod a lehetőség után —, azon, hogy a napKözi nem több, mint iskolaügy, annak is egy részlete. Az a gyermek, aki rászorul a napközire, de nem kaphat ott helyet, valójában olyan hátrányok elszenve lője lesz, amik egész további életé-e, sorsára kihathat­nak. Ezeket a szűk ösvény­re csúszott sorsokat azután nagy erőfeszítésekkel és költségekkel próbálja meg jóval később egyenesbe hozni a társadalom, de ak­kor már sikertelenül S ezért érdemes, szüksé­ges elgondolkozni azon. mikor kifizetődő igazán az erőfeszítés, mikor a leg­hasznosabb a pénzügyi ter­hek vállalása. Mészáros Ottó Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke délután a Parla­mentben fogadta Veszelin Gyuranovicsot. A szívélyes, baráti légkörű találkozón je­len voltak: Roska István, Ha­lász József, valamint a kor­mányfő kíséretében levő sze mélyiségek, köztük Milan Ve­res, a JSZSZK budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára dél­után a KB szákházában fo­gadta Veszelin Gyuranovicsot a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó .tanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkö rű találkozón áttekintették a két párt, a két ország kapcso­latainak alakulását, véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón részt vett Lá­zár György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt Halász József és Milan Veres. Látogatását befejezve Vesze­lin Gyuranovics és a kíséreté­ben levő személyiségek — köztük Dusán Ilijevics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsának tagja, a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ju­goszláv tagozatának elnöke, Milorad Pesics, a szövetségi külügyi titkár első helyettese és Milan Veres — kedden es­te elutazott Budapestről. A jugoszláv kormányfő bú­csúztatására a fellobogózott Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke, Hetényi István pénz­ügyminiszter, a magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési bizottság magyar tagoza­tának elnöke és állami éle­tünk más vezető képviselője. Veszelin Gyuranovics eluta­zása előtt nyilatkozatot adott. — Nagyon elégedett vagyok a mos "an i látogatás eredmé­nyeivel — hangsúlyozta beve­zetőben a jugoszláv kor­mányfő. — Kétoldalú kap­csolataink a politikát, a gaz­daságot, az oktatást, a kultú­rát, a tájékoztatást, — az élet minden területét felölelik. A Lázár Györggyel folytatott tárgyalásokon az eddigi fejlő­dés kapcsán megállapítottuk: az elhunyt Tito elnök és Ká­dár János találkozóin lefekte­tett elvek alapján reálisak a lehetőségek az együttműködés további szélesítésére. Egyetértettünk abban, hogy Jugoszlávia és Magyarország egymástól eltérő gazdasági helyzete nem akadályozhatja együttműködésünk további fejlesztését. Országaink szom­szédosak, népeink a szocializ­musért,. a békéért, Európa biztonságáért hosszútávú együttes érdekek alapján küz­denek. Ez feltételezi az élet . minden területét felölelő kap­csolatainkat. — Köszönetét mondok a je­lentős eredményeket hozott látogatásért, a nyílt, őszinte légkörű tárgyalásokért, a szí­ves vendéglátásért — mon­dotta befejezésül Veszelin Gvuranovics. (A közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) PEST MEGYE* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM Ara 1.20 forint 1980. JÜLIUS 16., SZERDA A megyei pártbizottság ülése Tájékoztató a Központi Bizottság állásfoglalásairéJ Tegnap Budapesten, a me­gyei pártszékházban megtar­totta első, kibővített ülését a pártértekezleten megválasztott Pest megyei pártbizottság. A tanácskozáson részt vettek a fegyelmi bizottság tagjai, a pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottsá­gok első titkárai. Ott volt Czank János, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága polititkai munkatársa. Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának meg­nyitója után Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának legutóbbi üléséről. Szólt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az idei népgazdasági terv idő­arányos teljesítéséről és a további feladatokról. Ismertet­te at országgyűlési képviselői és tanácstagi választások or­szágos, illetve megyei tapasz-,, talatait. A megyei pártbizott­ság nevében köszönetét mon­dott a pártszervek és párt- szervezetek, a Hazafias Nép­front és a KISZ-szervezetek ak­tivistáinak, valamint a megyei sajtó munkatársainak a vá­lasztások sikere érdekében végzett áldozatkész, eredmé­nyes munkájukért. Ezt követően a megyei pártbizottság — Komáromi Jánosnak, a megyei pártbi­zottság párt- és tömegs^erve- zetek osztálya vezetőjének elő­terjesztésében — elfogadta a megyei pártbizottság, a párt- végrehájtóbizottság és a mun­kabizottságok második félévi munkatervét. Végezetül a testület szemé­lyi kérdésben döntött: dr. Tóth Albertet — aki korábban a váci járási pártbizottság el­ső titkára volt — a megyei párt-végrehajtóbizottság ja­vaslata alapján egyhangúlag kinevezte az! MSZMP Pest me­gyei Bizottsága propaganda- és művelődési osztály vezetőjé­nek. Dr. Tóth Albert 1962-ben szer­zett tanítói diplomát, majd a du­nakeszi általános iskolában taní­tott. Közben tanári képesítést szerzett, és 1969-től a Kossuth La­jos Katonai Főiskola tanára lett. 1971-től a dunakeszi gimnázium igazgatóhelyettese. Három évvel később kinevezték a Pest megyei Tanács váci járási hivatala műve­lődési osztályvezetőjének. 1954-től vett részt az ifjúsági mozgalom­ban: úttörő-csapatvezető és a KISZ járási vb tagja volt. Duna­keszin a társadalmi életben a ta­nácsi vb. tagjaként tevékenyke­dett. Az MSZMP Váci Járási Bi­zottsága titkárának 1976-ban vá­lasztották meg. Egyben ellátta a propaganda-művelődési reszortve­zetői beosztást is. 1977. augusztus 1-től dolgozott a váci járási párt- bizottság első titkáraként. A pártbizottság ülése Balogh László zárszavával fejeződött be. Wewé kérésié fik! Káposztahegyek gazdátlanul A háziasszonyok ugyancsak meglepődve hallgatják azokat a-ezámekat; amelyek-ei-a'-Pest megyei termelőszövetkezetek és a megyei Zöldért szakemberei egy-egy alkalommal adnak tá­jékoztatásképpen. A száz má­zsák hallatán legfeljebb fel­sóhajtanak, még szerencse, hogy nem mind nekünk kell befőzni, feldolgozni! A baj csak az, hogy a termelőszö­vetkezetek és a Zöldért szak­emberei is sokat sóhajtoznak, eladatlan káposztahegyek, gyökér- és répakupacok okoznak fejfájást ezekben a napokban. S a kilátások azt ígérik, a fejfájós napokból he­tek lesznek majd. A megye egyik nagy zöld­ségtermesztő gazdaságában, a csepeli Duna Tsz-ben tavasz­tól késő őszig tart a nagy­üzem. Csak tonnákban mérhe­tő az a mennyiség, amelyet naponta leszednek, vagy a korszerű gépekkel betakaríta­nak a gazdaság zöldségtáblái­ról. Jakab Imre értékesitési osz­tályvezető éppen ezek miatt van gondban: — jelenleg tíz­napi árunk, azaz 30 vagon fe>- jes káposzta, kelkáposzta, ka­ralábé. karfiol várja, hogy vásárlót találjunk rá. Mit mondjak, erre nem sok reményünk van. Ez nem­csak a mi gondunk, hasonló cipőben járnak más zöldség­termesztő gazdaságok is. A tervezettnél jóval olcsóbban adunk már mindent, s a leg­minimálisabb árakkal is ki­egyeznénk. de sok árunk megy tönkre. A zöldség végül is nem olyan cikk, ami akár he­teket, netán hónapokat vár­hat a piacra! Már milliókban mérjük a veszteséget, s ez csak halmozódik, éppúgy, mint az eladatlan. A gyáli Szabadság Tsz-ben sem vigasztalóbb a kép. Itt napi négy vagon fejes káposz­tát, mintegy 2000—2000 cso­mó sárgarépát, gyökeret kí­nálnak megvételre, s vásárló csak 300—400 csomóra, s öt­ven mázsa káposztára akad. Höchst János elnökhelyettes magyarázatot keres a kiútta- lannak tűnő helyzetre: —Túl. kínálat van a piacon. Sajnos, az időjárás nem kedvezett az idén a zöldségtermesztő gaz.-, daságoknak. Jelentős tényező, kiszámíthatatlan partner az időjárás a tervezésnél, mégin- kább a végső számadásnál. Ha eoftsz -az - időr kővé?) az -áru, ha minden bejön, akár 30 száza­lékkal is több termést takarít, hatunk be, mint amire számí­tottunk. Az idén minden be­jött ... Ha a káposzta túlérik, nem marad más hátra, le kell tárcsázni, s a paradicsommal sem lesz jobb a helyzet néhány hét múlva. Ami a háziasszonyoknak jó hír, mármint a sok-sok áru, s ebből következően olcsóbb főz. nivaló, a vele foglalkozóknak gond. Megerősíti ezt a Pest megyei Zöldértnél Bokor Jó­zsef árugazdálkodási osztály- vezető: — Napi 25—30 vagon árut forgalmazunk, ez 10—10 vagonnal több is le.hetne, ha az igények, mármint a fo- gyasztói igények nagyobbak volnának» Sajnos, az időjárás furcsa helyzetet teremtett pél­dául a fejes káposztánál is: amikor még korainak számí­tott, keresték a vásárlók — nem volt. Aztán javult az időjárás, egyszerre káposzta- dömping lett. Ugyanígy nehe­zen tudtuk értékesíteni a zöld­borsót, sok vált takarmány- nyá — de gondok vannak az újburgonyával is. Amit tehe­tünk az az, igyekszünk a gazdaságokkal kölcsönö­sen kielégítő megállapodásra jut­ni. De egy tény: ennyi árut egyszerűen nem tudunk elad­ni... G. M. Az SZMT vendége Pest megyében Szakszervezeti delegáció A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának vendégeként július 14-e óta háromtagú, nyugat-berlini szakszervezeti delegáció tartózkodik me­gyénkben. A küldöttséget — melynek vezetője Walter Sickert, a nyugat-berlini szak- szervezeti szövetség elnöke — az időszerű szakszervezeti ten­nivalókról Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára tájékoz­tatta. A vendégek tegnap, a délelőtti órákban Százhalom­battára, a DKV-ba látogattak, ahol az üzemi szakszervezeti munka, a szociális ellátás ho­gyanjával ismerkedtek. Holnap, szerdán a hernádi Március 15. Tsz-t keresik fel, majd Vácra látogatnak. Dél­után Budakalászon a Lenfo­nó és Szövőipari Vállalatot ke­resik fel. A küldöttség pénte­ken utazik el Budapestről. KÖZÉLET rescB'ú&asas Hoang Luong, a Vietnami Szocialista Köztársaság kül­ügyminiszter-helyettese, Há­zi Vencel külügyminiszter-he­lyettes meghívására július 2. és 15. között baráti látogatást tett hazánkban. Vendéglátójá­val megbeszéléseket folytatott az időszerű nemzetközi kér­désekről. a magyar—vietnami kapcsolatokról. A vendéget fo­gadta Púja Frigyes külügymi­niszter és Berecz János, a2 MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője. Federico Mayor, az UNESCO főigazgatójának első helyette­se, aki az élettani világkong­resszus alkalmából érkezett Budapestre, néhány napot a magyar UNESCO-bizottság vendégeként Magyarországon töltött. Itteni tartózkodása so­rán fogadta Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Nagy Já­nos külügyi államtitkár. Rát- kai Ferenc művelődésiminisz- ter-helyettes és Láng István, a magyar UNESCO-bizottság alelnöke. Federico Mayor ked­den elutazott hazánkból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom