Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
1980. JÜLIUS 15., KEDD x/lmtw Elutazott hazánkból a KNDK delegációja Hétfőn elutazott Budapestről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb népi gyűlésének küldöttsége, amely Cse Hi Dzong munkaügyi miniszter, képviselő vezetésével, az országgyűlés vendégeként tartózkodott hazánkban. Búcsúztatásukon a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János, az országgyűlés alelnöke, valamint Kim Jong Szun, a KNDK magyarországi nagykövete. A delegáció és a Péter János vezette magyar tárgyalócsoport kölcsönösen tájékoztatta egymást országa belső helyzetéről, a legfőbb törvényhozó testület tevékenységéről. A magyar képviselők beszámoltak vendégeink a június 8-i képviselő- és tanácstagválasztások eredményéről, tapasztalatairól, az újjáalakult országgyűlés eddigi munkájáról. A partnerek véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel Ázsia biztonságára. A magyar tárgyalófél támogatásáról biztosította a KNDK-t az ország békés újraegyesítésére irányuló erőfeszítésekben. Magyarországi tartózkodása során a küldöttséget fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. A vendégek látogatást tettek Nagy- kátán, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben, ahol barátsági és szolidaritási gyűlésen találkoztak a mező- gazdasági üzem dolgozóival, a nagyközség lakóival. Megtekintették Szentendre nevezetességeit. Közös az érdekeltség Biztató változások a válkíati kapcsolatokban A vállalatok tapasztalatai szerint a tervszerű, kiegyensúlyozott munkának még ma is egyik legfőbb akadálya, hogy a szállítók gyakran megszegik szerződéses kötelezettségeiket, pontatlanul küldik az anyagot, alkatrészt, s akkor sem mindig a kívánt minőségben és összetételben. A vállalatok arra számítva, hogy a népgazdasági termelés szerényebb mennyiségi méretei, a feldolgozóipar viszonylag alacsonyabb igényei egyben vásárlási pozícióikat is javítják, de addig is keresik — több helyen máris sikerrel — a megoldásokat. Az MMG Automatika Műveknél jóval több a panasz a kooperációs partnerekre, különösen azokra, amelyek a. nagy pontosságot igénylő precíziós alkatrészeket nem megfelelő minőségben szállítják. Nem minden esetben segít az a módszer sem, hogy a gyár ellenőrei a partnervállalatnál, a gyártás színhelyén vizsgálják a minőséget. Ezért az MMG-ben új üzemrészeket létesítettek, korszerű berendezésekkel, hogy a legkényesebb alkatrészeket maguk gyárthassák, így az idén már megvonhatják rendeléseiket azoktól a vállalatoktól, amelyek eddig megbízhatatlanul szállítottak. Egyes részegységekre a korábbinál mintegy 30 százalékkal kevesebb kooperációs rendelést adnak fel. Nehezebb a helyzetük olyan termékek — köztük tápegységek, elektronikus és erősáramú alkatrészek, vázszerkezetek — beszerzésével, amelyeknek gyártására más hazai vállalatok szakosodtak. Ezek a vállalatok gyakran nem eléggé rugalmasak, csúsznak a határidők. A kötbérezés sem bizonyult célravezetőnek. Az MMG szerint a kooperációs partnerek késedelmes szállításai évente a gyár bevételének 5—10 százalékát teszik bizonytalanná. Az Egri Finomszerelvény- gyámjak, amely több mint 800 féle félkészterméket vásárol más vállalatoktól, sikerült stabilizálnia kapcsolatait kooperáló partnereivel. A vállalat elégedett a Mosonmagyaróvári Mofém, az ajkai és a székesfehérvári Könnyűfémmű munkájával, mert pontosan, jó minőségben kapja a pneumatika-elemek gyártásához szükséges alumínium, valamint rézötvözetű és kovácsolt féltermékeket. A mosonmagyaróváriakkal legújabban már nemcsak az évi és a negyedévi feladatokat egyeztetik, hanem a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodva havonta is megvitatják a közös feladatokat, szükség esetén közösen módosítják a programokat. Jó kapcsolataik alakultak ki az Ikladi Ipari Műszergyárral is, amely évente 300 ezer motort szállít az Egerben készülő hűtőgép-kompresszorokhoz. Ikla- don azonban év közben csak ritkán fogadnak el olyan módosításokat. amelyeket pedig a piac megkívánna. , Ésszerűbb ki- és berakodás Mobil rakodó pontonhidakkal A szakemberek szerint nem használjuk ki a vízi szállítás lehetőségeit. A Pest megyei adatok ugyan kedvezőbbek a többi — érintett megyéénél de még itt is bőven van tennivaló. Így foglalt állást a Pest megyei Szállítási Bizottság is legutóbbi ülésén, amikor egyebek köpött - a vízi és a közúti fuvarozás összekapcsolásáról volt szó. Vízen és közúton A MAHART tavaly Budapesten és Pest megyében együttvéve 1 millió 200 ezer tonna árut fuvarozott. Ebből 400 ezer tonna rakomány volt Pest megyei, tehát itt adták fel vagy ide hozták. Legszámottevőbb mennyiség — 100 —100 ezer tonna — az olaj és a kő, s a 60 ezer tonna kavics. Vájná Gábor, a MAHART piackutatási osztályának munkatársa elmondta, hogy ha más megyék adataival vetjük össze, akkor ez jó. De korántsem ai., ha a fuvarozási díjakat, s a szállítási kapacitást nézzük, a vízi szállítás ugyanis nemcsak azért gazdaságos, mert viszonylag olcsó (még az átrakások költségeivel együtt számolva is), hanem zökkenőmentesen megoldható. A vízi szállításnak azonban két alapvető feltétele van. Pest megyéről lévén szó, a Duna és a közút között csatlakozó helyeket, valamint a ki- és berakodásra alkalmas pontonhidakat kell kiépíteni. A MAHART felmérése szerint Pest megyében tizennégy helyen — például Szobon, Vácott, Sződligeten, Szentendrén, Szigetújfalun, Ráckevén — van csatlakoztatási lehetőség, ahol a közútról megközelíthető a Duna, ide telepíthetők rakodó pontonhidak. Sikerült megoldaniuk a gyors ki- és berakodást is. Éppen Vácott próbálták ki — tavaly — azt az új típusú mobil rakodó pontonhidat, amelyre rá tud állni a gépkocsi, s a rakodóra telepített gé<? (daru vagy szivattyú) pedig az uszályból és a gépjárműből egyaránt ki tudja rakni (vagy szivattyúzni) az árut. A váci mobil pontonhíd és rakodókísérlet sikerrel járt. (A DCM számára Dunaújvárosból 40 ezer tonna kohósalakot már így, tehát a vízi és közúti szállítás összekapcsolásával fuvaroztak.) A MAHART illetékesei éppen ezért úgy döntöttek,' hogy továbbra is a mobil rendszerrel kívánják a ki- és berakodást megoldani. Mellékfolyón is Az ilyen rendszerű szállításra legalkalmasabb az ömlesztett, áru, a kavics, a gipszkő, a kohósalak, az útépítési kő, a gabona, a cukorrépa stb. Markoló helyett szivaty- tyúval ömlesztett cement és olaj is fuvarozható, illetve átrakható. A MAHART szakemberei most mérik fel, hogy a Pest megyei vízi és közúti csatlakozási helyeken milyen nagyságú a szállítási igény. A Vácott kipróbált pontonhíd ugyan mozgatható, de ettől függetlenül, telepíteni kell. A MA- HART-nak természetesen csak akkor éri meg, ha ki is használják. A Pest megyei Szállítási Bizottság említett ülésén felszólalt Lakatos Barnabás, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat forgalmi osztályvezetője is. Elmondta, hogy elsődleges feladatuk a révhajózás megoldása, de van áruszállítási kapacitásuk is. Kis merülési hajóik a Duna egész vonalán, sőt még néhány mellékfolyón is végig tudnak menni. Nem akarnak versenyezni a MAHART -tál, nem is tudnának, de a vállalatoknak gazdságos lenne, ha rövidebb távolságra és kisebb mennyiségű áru fuvarozására a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat hajóit is igénybe vennék. Az érem másik oldala viszont az, hogy a vállalatok és a szövetkezetek egyáltalán igényt tartanak-e a vízi szállításra, illetve a vízen és a közúton történő fuvarozás összekapcsolására? Együttes kilépés Erre a kérdésre azonban — sajnos — egyelőre senki sem tud megbízható választ adni. Németh Géza. a DCM osztály- vezetője elismerően szólt ugyan tavalyi tapasZtalataikról, s elmondta, hogy az idén már 60 ezer tonna kohósalakot szándékoznak így Dunaújvárosból Vácra szállíttatni. Gipszkő fuvarozását is tervezik. De az uszály-mobil pontonhíd és a daru, markolóvagy szivattyúkomplexum működtetése csak akkor gazdaságos, ha a közúti szállító járművek — szükség sZerint — folyamatosan közlekednek. Az utóbbiból következik, hogy egy időben több kocsira van szükség. S ekkor vetődik fel az a kérdés, hogy az adott időpontban az árut fogadó vállalatnak vagy a Volánnak van-e elegendő kapacitása. Mivel a szállítási igény nem egyenletes, szükséges tehát, hogy a MÁV, a Volán és a MAHÁRT, valamint a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat együttesen lépjen fel. Hangolják össze a saját és a fuvaroztató vállalatok. szövetkezetek lehetőségeit, terveit. Szente Pál Kongresszusi útmutatás Az államélet fejlesztése Tartalmilag rendkívül fontos, s formájában, látványos mozzanata az államéletnek az általános választás, azaz, hogy mint most, a szavazásra jogosult polgárok az urnákhoz járultak, arról döntve, ki legyen képviselőjük az országgyűlésben, s ki a tanácsban. A választás aktusa lezár egy szakaszt az államélet fejlesztésében, s megnyit egy újat, ezek a szakaszok azonban — lényegüket tekintve — egy hosszú folyamat szorosan kapcsolódó részei. A folyamat maga a szocialista állam szüntelen fejlesztése, korszerűsítése. Éppen ezért itt előzmények és teendők nem különíthetők úgy el, mint sok más tevékenységnél, összetartozásuk hogyanja egyben arra is fényt vet. a feladatok megoldásának mikéntje merre, miben lelhető. Egyszerűbbé és gyorsabbá Ennek szem előtt tartásával válik igazán érthetőve az, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának határozata így rögzít: „Javult az állami irányító testületek, szervek és a tanácsok tevékenysége, korszerűsödött az állam- igazgatás. A megnövekedett követelmények azonban szükségessé teszik, hogy tovább javítsák munkájukat, gondosabban elemezzék a belső és külső társadalmi, gazdásági folyamatokat, és idejében intézkedjenek. Feladataink eredményesebb megoldása a társadalomirányítási, államigazgatási rendszer korszerűsítését, a tevékenységi körök pontosabb meghatározását, a beosztással együtt járó felelősség következetesebb számonkérését igényli. Meg kell szüntetni az állami és társadalmi szervek munkájában tapasztalható párhuzamosságokat, a túlszabályozást. Az ügyintézés váljék egyszerűbbé és gyorsabbá, határozottan fel kell lépni a bürokrácia ellen." Az idézet eleje, majd folytatása mintha ellentétes lenne, ám valójában arról van szó, amire a cikk bevezetőjében utaltunk: előzmények és teendők szoros összetartozásáról. Az előzmény, a javuló munka, a korszerűbb államigazgatás tény, napi állampolgári tapasztalat, elég itt arra utalni, hogy a megyében a nagyközségek kialakítása lehetővé tette az ott lakók számára minden olyan ügy helybe- ni intézését, amit korábban csakis a járásnál, vagy éppen a megyénél vihettek dűlőre. S ha ehhez még azt is hozzá tesz- szük, hogy az országban Pest megyében működik a legtöbb nagyközségi — 3 nagyközségi közös — tanács, akkor már azzal is tisztában vagyunk, hogy a látszatra nem más, mint szervezési intézkedés miként Hűtőházat építenek Hűtöház és zöldségfeldolgozó üzem épül a vecsési Ferihegy Tsz-ben. A beruházás körülbelül 400 millió forintba kerül. A munka 1982-ben fejeződik be, de a hét csarnok közül kettőben mir idén megkezdődik a termelés. Bozsin Péter felvétele befolyásolja állampolgárok nagy tömegének mindennapjait. Másfelől közelítve mondandónk csomópontjához: az ál- : laméletben megkülönböztetett I szerepe van a törvényeknek, a j törvényhozásnak, az úgynevezett kodifikádó korszerűségének. Az országgyűlés, ötesztendős, s most lejárt megbízatása alatt összesen huszonnégy új törvényt alkotott s fogadott el. Ez a nagy szám meggyőző bizonyítéka annak a törekvésnek, hogy a társadalmi folyamatoknak, az államélet I legfőbb jellemzőit — azon belül az államszetvezet felépítését és tevékenységét — célszerű törvényekkel, s nem más | jogi előírásokkal, rendeletekkel vagy határozatokkal szabályozni, mert ez utóbbiaknál fennáll a túlzott részletezés, az esetlegesség, a rövid távok érvényesülésének veszélye. Olyan törvények sorakoznak az említett huszonnégy között, mint az állami vállalatokról szóló, a belkereskedelmi, a közművelődési, a környezetvédelmi, az atomenergiai, s elvégezte, az országgyűlés a Büntető Törvénykönyv, s a Polgári Törvénykönyv lényeges korszerűsítését is. Külön öröm és elégedettség számunkra, hogy o kodifikációs munka ösztönzésében és végrehajtásában lényeges szerepet vállalt az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja, így például a közművelődési törvény megalkotásának javaslata — a hazai törvényhozásban az első ilyen törvény, s nemzetközi összehasonlításban sem akad sok társa — a megyéből származott. Nagy és kicsiny társítása: az előbb leírtakhoz szorosan hozzátartozik, hogy 1976 és 1979 között a megyében összesen hétszáz javaslatot dolgoztak ki az államigazgatásban tevékenykedők annak érdekében, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, az állampolgár számára áttekinthetőbbé váljék az eljárási ügymenet. Ezek a javaslatok — egy részük már a gyakorlatban érezteti kedvező hatását — éppúgy hozzátartoznak az államélet fejlesztéséhez, mint a törvények, súlyuk különbözik csupán, szerepük azonban megegyező. A javaslatok száma, nem kevésbé változatos szakterülete azt igazolja, hogy a tanácsi szakigazgatásban sokan dolgoznak olyanok, akik nemes hivatásként. fontos szolgáltatásként értelmezik munkájukat, készek az új módszerek befogadására. a célszerűbb megoldások alkalmazására olyannyira azok, hogy maguk is szívesen részt kérnek ezek kialakításából. Az összhang javítása Nem véletlenül emeltük ki a magatartásról, a gondolkodásmódról sokat mondó tényt az előbbi bekezdésben. Lényeges eleme az államélet fejlesztésének, hogy a tanácsi szerveknél éppúgy, mint másutt, jelentősen megnőtt azok tábora, akik emberi, szakmai alkalmassága erre a bonyolult és nagy felelősségű munkára vitathatatlan. Ma például a megyében a tanácsi végrehajtó bizottsági titkárok mindegyike rendelkezik a munkakörére előírt szakmai végzettséggel, míg a többi tisztségviselőnél, illetve ügyintézőnél ez az arány 92,5 százalékos. Kézenfekvő ugyanis, hogy az államélet fejlesztésében — azaz nemcsak a tanácsi munkában — rendkívüli a szerepe a végrehajtás szakszerűségének, a hozzáértésnek, mint a törvényesség egyik alapelemének. Mindaz, amit eddig leírtunk, igaz, ám nem azonosítható azzal, hogy nincsenek kemény gondok, súlyos teendők. Az államélet fejlesztésének több területén — így egyebek között az ágazati irányításban, a tanácsi önállóság tiszteletben tartásában, a területfejlesztés egyeztetésében — korántsem akkorák az eredmények, mint amekkorákra adottak voltak a lehetőségek. Amint azt gyak- I ran hallani: sok az üresjárat, I az értelmetlen — mert nem j megoldást, hanem kibúvót kereső — vita, s ez akkor is így van, ha a korábbiakhoz képest lényegesen jobb az összhang az államszervezet különböző intézményei között. Az összhang további javításának fontos tényezője — a XII. kongresszus határozatában foglaltaknak megfelelően — a választott szervek gyakorolta ellenőrző munka erősítése, ki- terjesztése, tervszerűségének, következetességének fokozása. j Nem elszórtan mutatkozó,' te- I hát kivételként kezelhető esetekből leszűrt tapasztalat: a választott testületeket kiszolgáló apparátusban föl-fölbukkan a hajlam arra, hogy „megmondja”, mi legyen és hogyan legyen, s ehhez csak a testület formai bólintását igényli. Ahogy az sem számít ritkaságnak, amikor egy vagy néhány ember véli jogának a testületre, testületekre bízott döntések meghozatalát, s arról csupán tájékoztatást adnak azoknak, akikhez valójában határozniuk kellett volna. Ilyen és hasonló okok erősítik azt a társadalmi szükségletet, hogy az államélet fejlesztése elválaszthatatlan a szocialista demokrácia fejlesztésétől. Az államélet ugyanis csak akkor tökéletesedhet folyamatosan, ha az állampolgárok — s elsőként: a népképviseleti szervek tagjai, mint az állampolgárok tömegének küldöttei — maradéktalanul élnek törvények adta jogaikkal, s ugyancsak maradéktalanul teljesítik törvények rögzítette kötelességeiket. Ez nem egyik, hanem a legfőbb feltétele a korszerű- , sítésnek, mert mint minden változásnak, ennek a korszerűsítési folyamatnak is vannak lélektani, gondolkodásbeli nehezékei, az ügyét intéző állampolgár számára éppúgy, ; mint az ügyet intéző állam- i polgár részére. i Cselekvő részvétellel Szó sincs fogalmazásbeli pongyolaságról az előbbi mondat befejező részében az állampolgár kettőzésével; a státus azonosságát, s ugyanakkor a munkamegosztásbe'li eltérést fejezi ki. Az alkotmány szavai szerint „a város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat”, ám ebből korántsem következik az, hogy a nem választott, de a hatalom gyakorlásában részes — mert a végrehajtás különféle részterepein dolgozó — köztisztviselő nem a népnek felelős! Ezt azért szükséges ennyire hangsúlyossá tenni, mert némely esetben tapasztalhattuk a választói észrevételek, az állam- polgári kritika lebecsülését, mellőzését, a szubjéktív szempontok érvényesülését olyanok megítélésében, akik nem választott tisztséget láttak el, de közszolgálati tisztséget! . Az államélet fejlesztésének vannak olyan mozzanatai, amelyekkel az állampolgár közvetlenül alig vagy egyáltalán nem találkozik, így az ágazati felügyelet módosítása, új irányító szervek létrehozása és fölössé váltak megszüntetése. Az államélet fejlesztésének legtöbb mozzanata azonban — utalunk csupán a közigazgatási szervezet tökéletesítésére, ami a megyében jelentős változásokat eredményezett —, ott zajlik le az állampolgár ajtaja előtt, ablaka alatt, s éppen ezért egyre inkább föltételezi, igényli cselekvő részvételét. Amit a XII. kongresszus határozata társadalmi fejlődésünk szükségszerű, a jelenlegi szakaszban középponti szerephez jutó elemeként fogalmazott meg, hűen ahhoz a lenini útmutatáshoz, hogy „az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek-” Mészáros Ottó v T
