Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-12 / 162. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1980. JÚLIUS 13., SZOMBAT Három iskolában Jól halad a nyári tatarozás Amit lehet, maguk javítanak Régi gyakorlat már, hogy az iskolákban a meszelést, na­gyobb tatarozást és felújítást a nyári szünidőre hagyják. Elő­fordul, hogy az elvégzendő teendő egy része tágabb idő­szakot ölel fel, ilyenkor a munkát már a tanítás ideje alatt megkezdik. Valahányszor a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakközép- iskolában és Szakmunkáskép­ző Intézetben járunk, elégedet­ten állapíthatjuk meg, hogy milyen szép, rendezett, pedig már tíz éve ad kényelmes he­lyet az ott tanulóknak. — Ebben az iskolában mi­lyen karbantartási feladatok vannak? — kérdeztük dr. Varga András gazdasági igaz­gatót. — Iskolánk tmk-részle- gének dolgozói egész év­ben találnak munkát. Van közöttük festő, asztalos, lakatos, víz- és villanysze­relő. A munkák zömét saját erő­ből oldjuk meg. Vannak azon­ban olyan kampányszerű ten­nivalók, amelyek elvégzéséhez segítségre van szükségünk. Ezért felvettük a kapcsolatot az építőipari szövetkezettel és a városgazdálkodási vállalattal. Ez utóbbi fogja majd, egyebek között a lapos tető szigetelését felülvizsgálni, mert néhány helyen beázást észlelünk. Ta­vasszal már elvégeztük a diák­otthon vizesblokkjainak szige­telését. A múlt hónapban el­készült a vészvilágító rend­szer, és befejeződött a külső vízvezetékek felújítása. Július elejéig tartott azí iskola belső helyiségeinek festése. A falak színesek lettek, megtörve a korábbi egyhangsúságot. — A diákotthonban a mesze­lés július 23-án kezdődik, és augusztus 20 körül fejeződik be. A karbantartási, felújítási munkákat nehezíti az a kö­rülmény, hogy egész nyáron vannak a termelési gyakorla­tot folytató, építőtáboros és sporttáboros lakóink. — Évente tetemes Összeget fordítunk karbantartásra, fel­újításra, a többi között a két sütő- és egy konzervipari tan­műhelyére is. Most például a Szolnoki úti sütőipari tanmű­hely — a korábban megkez­dett felújítás, korszerűsítés be­fejezéseképpen — új padoza­tot kap. Saját dolgozóink hoz­zák rendbe a sütőkemencéket és a tanműhelyek gépeit. Házilag oldjuk meg a hő­központ és a vízmű kar­bantartását, valamint az udvari vízelvezető csator­na lefedését. Terveink között szerepel a diákotthonban az iskolarádió kiépítése. Erre az építőipari szövetkezet vállalkozott. Re­méljük, hogy anyagellátási gondjaik hamarosan megszűn­nek, s még a meszelés meg­kezdése előtt elvégzik ezt a munkát. Az eltelt időszakban több üvegelem megsérült, ki­cserélésükre 70 ezer forintért vásároltunk 400 kopirit üveg- elemet, melyeket üvegessel építtetünk be. Az Arany János Gimná­ziumban Dér Imréné gazdasági igazgató tájékoztatott nyári felújítási teendőikről. — A szokásos festési mun­kálatok lesznek az iskolában, a fiú- és leánykollégiumban. Természetesen nem tudunk minden helyiséget évente fes­tetni. A szükséges tantermek, előadók, hálók, tanulószobák mellett minden évben sor ke­rül a konyha, ebédlő és a mellékhelyiségek meszelésére. Szerepel a programban par­kettacsiszolás, lakkozás és lambériázás is. A felsoroltak­ra 160 ezer forintot költünk. A 224. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet kinőtte már a helyét, és nincs valami jó állapotban. — Arra törekszünk — mondja Kovács László igazga­tó, hogy legalább az épület állagát megóvjuk. Már nagyon várjuk az új iskolát, ahol kor­szerű körülmények között ta­níthatjuk a jövő szakembereit. Oktatóink irányítása mel­lett a kőműves- és festő­tanulók egy része elvégez­te a különböző helyiségek felújítását. Becsületükre legyen mond­va, kifogástalan minőségben, ráadásul olcsón, hiszen csak az anyagot vásároltuk; meg. Egyébként már a befejező mozzanatot végezzük. Egyetlen munka, a homlokzat javítása marad augusztus végére. — A berendezésre minimá­lis összeget költünk, viszont csaknem 130 ezer forintért ka­punk szemléltető eszközöket. Ezeket részben a Szakmunkás- képző Intézetek Ellátási Köz­pontja, részben a TANÉRT küldi. Az öröm mellett gond­jaink is vannak, mert nincs elegendő helyünk tárolásukra. K. K. A város neve és címere Dús lombú kőrisfa, sík mezőben HELYNÉV-VITÁNKAT az Akadémia egy huszárvágással elintézte, lezárta: „A város ne­vének ’Kőrös' eleme azonos a ’kőrisfa’ fanévvel, melynek szá­mos alakváltozata között a ’kö­rös’ is eléggé elterjedt volt. E fanév honfoglalás előtti török jövevényszó; első adata 1055- ben fordul elő hazai emlékek­ben. Nagykőrös neve tudomá­sunk szerint 1368-ban jelenik meg ’Keurus’ alakban (Csánki 1.221). Egyébként a ’fűzfa’ je­lentésű ’cigié’ közszó szárma­zéka a Cegléd helynév is? en­nek első adata 1358: Cegleed (Csánki 1.21.). A Kőrös folyó­névnek a városnévhez nincs semmi köze.”. (M. T. Akd. Nyelvtud. Int. 1969. április 16-i válasza a nagykőrösi tanács­hoz). Galgóczy Károly, a város tör­ténetének első tudományos módszerekkel dolgozó króniká­sa s „kör” szóból eredezteti: „A ’kör’ olyan görbe vonal, amely kiindulási pontjához visszatér; az e vonalon belől eső térség: kerület, az ’-ös’ képzővel kerülettel bíró tulaj­donságot jelent. ’Kőrös’: együtt olyan hely, melynek kerülete, hozzá tartozó vidéke van. Ilyen a Kiskőrös, Kőröspuszta, Érkő­rös, egy Gömör- és Bars me­gyei Körös puszta, Háromszék­ben és a szászok között egy- egy falu. A Kőrösfő Sárosban és egy Kolozs megyében.” (Gal­góczy Károly: Nagy-Kőrös vá­ros monographiája. Nagykőrös város kiadása 1896. 2 1.) A KÖRÖSFA-ELMÉLET nagy apostola Bállá Gergely volt, a XVIII. század közepén, aiki a honszerző Árpáddal fa­lut és címet adatott: „A később jött emberek kö­zül a kőrösfákkal teljes erdők­ben csináltanak maguknak gunyhókat és házakat, a hol mostanában a templom, város­háza, és több partos helyek vol­tának és vágynak, azokon lett megtelepedések, mellyért is a heívség annakutánna Kőrösnek neveztetett. Ezen általuk meg­szállott helységnek és városnak örök emlékezetül Árpád címert adott, egy kőrösfának formáját, melyet mint e mai napiglan a város tart.” (Nagykőrösi kró­nika 34—35 1.) Az ötvenezer holdas határ­ban talált is két kőrisfaligetet: „Még ez időben, 1705-ben a víz állás a felső gátnak ere folytában a mint a bokrosi ak­iokra járnak, teljes lévén kő­rösfákkal, úgy hogy majd oly- lyatá'n magasságúak voltak, mint a fenyő fák, azok is mind Erbe-Ville general armadája szükségére pusztíttattanak el, mellyeknek már most még csak törzsöké sincsen.” A másik liget: „Jó óergely nevű tanácsbeli személynek a felső Gáton innen Csíkosnál volt egy vízi malma, a melly is akkor pusztult el, amikor a kö­rülötte lévő kőrösfák elpusztul­tak Herbe-Ville armadájának itt létekor.” (Nagykőrösi króni­ka 100 1.) A TISZA—DUNA-TAJI VÍ­ZIMALMOK kivétel nélkül li­getes gáttavak mellett épültek. Legtöbbjük kőrisfákkal, mint a ceglédi Fölső vízimalom, a nagykőrösi Fölsőgát malma és az Alsógáti. Bállá ezekkel — a határban máshol nem találha­tó kőrisfákkal — erőszakolja elméletének bizonyítását. Elfe­lejtkezett, vagy nem is tudta, hogy az államalapítással Ár­pád-kori falvak sokasága élt a mai kiterjedt hátárban, mint az általa is emlegetett Encs, majd Boldogasszony, Váncsod, örhalom, Gógány, Földvár, Csipvár, Szörhalom, Barátszi- los, Esed és Ludas: Ezek szorí­tásában települt velük egyidő- ben Kőrös is, mintegy ezeröt­száz holdas kiterjedésben. A fölsorolt falukat a mongoltatá­rok égették föl 1241-ben. Ki­vonulásuk után csupán Kőrös épült föl és csatolták hozzá a pusztafalukat. A helység nevét ezen az egyezerötszáz holdas telepen kell keresni, ami sem nem „kör”, sem nem „kőrisfa” származék, hanem személynévi eredetű! Élt itt a X—XI. században egy Kőrös nevű birtokos vagy villakusz. akitől vette a nevét. Egyébként a Balja által emle­Utat kap a lakótelep Pv-trt.ffi.ni5 M ii 1 A nemrég elkészült Kossuth Lajos utcai lakótelepen utat építenek a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítő brigádjának tagjai. Fontos, hogy a járulékos beru­házások is mihamarabb befejeződjenek. Varga Irén felvétele Elegendő a zöldség A Zöldért Rákóczi utcai te­lepén a sárgára festett raktár- épületek között viszonylagos nyugalom fogadja az érkezőt, ám benn, az irodában élénk az élet. Szerveznivaló mindig van, intézkedni, dönteni kell: elirá­nyítani a gépkocsit, telefonon megbeszélni a teendőket, a leg­fontosabb dolgokat. Irházi Gyu­la telepvezető térül-fordul, többször félbe kell szakítanunk a beszélgetést, ám végül még­is kialakul az összkép. — Jelenleg milyen árufélék érkeznek a telepre? — A helybeli Mészáros Já­nos Termelőszövetkezettel kö­tött éves értékesítési szerződés alapján a múlt héten nagyobb mennyiségű fóliás uborkát vet­tünk át. A szabad földön ter­mesztett ugyan késésben van, de a jövő héten már azt is szál­lítja a gazdaság, lesz benne sa­látának és kovászosnak való egyaránt. Egyelőre három va­gonnal ígértek belőle. Továbbí­tunk ebből a vállalat savanyí­tótelepére, Gyónba is. — Folyamatosan hozzák a szerződött termelők' a fólia alatt nevelt paradicsomot és a tölteni való paprikát. Megje­lent a zöldbab, főzőtök már nagyobb mennyiségben is elő­fordul. Ezekből a helybeli la­kosságon kívül a megye más területeinek ellátására js jut. — A gyümölcsösökből mi ér. kezik? — A cseresznyeszezon véget ért, elég kevés volt a termés. A meggy átvétele még tart. Már zsendül a fákon a korai sárga­barack. Hamarosan megjelenik az arabicska körte, kisebb mennyiségben az őszibarack, várható a korai alma. — Milyen a lakosság ellátá­sa? — Saját üzleteink, az Áfész, a kiskereskedelmi vállalat bolt­jai és az üzemi konyhák szá­mára az — időben megrendelt — árut a ceglédi raktár szál­lítja. Azon vagyunk, hogy a la­kosságot minél bőségesebben ellássuk jó minőségű áruval. A választékbővítés érdekében jó kapcsolatunk van a helybeli áfész-szel, amelytől szükség szerint ugyancsak szerzünk be árut boltjainknak, ugyanakkor néhány kistermelőtől mi is át­vesszük, amit termelt. Remél­i hetően most > már egyre több szabad földi'zöldségfélét for- I galmazhatunk. Fejeskáposztá- j ból például máris bőségesen j van. i — A háztáji és kisegítő gaz- j daságok állattartóit hogyan tudják ellátni táppal és takar, mánnyal? — Boltjainkban folyamatos a szállítás, és a választékra sincs panasz. Kőröstetétlenről és Abonyból jó minőségű kukori­cát szereztünk be, a különféle tápok is a gazdák rendelkezé­sére állnak — mondotta Irházi Gyula telepvezető. T. T. Vidékre viszik a terményt A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat Nemcsik-féle malma az idén nem fogad ga­bonát. Nagykőrösről a ceglédi és a vecsési nagy magtárakba szállítják a terményt. A magtárakban ' most sze­mes és táptakarmányokat áru­sítanak. Piaci jelentés A pénteki piacon, nagy fel­hozatal mellett, zöldség-, gyü­mölcs- és baromfifélékből nagy forgalom alakult ki. A szemes termény-piacon a búza literjét 5, az árpát 4,50, s a morzsolt kukoricát 4,30—4,50 forintért mérték. A gyümölcs- és zöldségfélék sorában az őszibarack 26, meggy 20—30, cseresznye 26, apró sárgabarack 14, piszke 11, paradicsom 30—40, uborka 5 —6, káposzta 4—5, zöldbab 5—6, zöldborsó 5—6, karfiol 20, káposztatök 2, zöldpaprika ki­lója 18—32, darbja 0,80—1,60 forint volt, a főzőhagyma cso­mója 5,50, sárgarépa és gyö­kérzöldség 5—6, a héjas dió 30 és a szárazbab 32 forintért kelt. A savanyított uborka ki­lóját 25 forintért árulták. A baromfipiacon a tyúk párját 150—200, a vágócsirkét 75—120 forintért adták, de volt páronként 200 forintos kü­lönleges nagy csirke is. A ka­csa p’árja 160, a naposcsirke párja 18—20, a pár hetes 30, és a tyúktojás darabja 1,50—1,60 forint volt. A halászati szövetkezet áru­dájában élő hal nem volt, a csirkecombot 70, a csirkeapró­lékot 24 és a csirkelábat 5 fo­rintért mérték. Moziműsor Felderítők akcióban. Színes szovjet kalandfilm. Előadás kezdete: 4 óra. Előttem az élet. Színes fran­cia film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás kezde­te: 6 és 8 óra. getett kőrisfák nem itt, hanem Váncsodon és Földváron zöl­delltek. Mai olvasat szerint a Kőrös személynév 1211-ben, mint Kerus és 1237-ben Kere- usként fordul elő az oklevelek­ben. (A m. nyelv tört-etimol. szótára II. k. 618 1.) Az Akadémia a Cegléd hely­névben sem járt el kellő kö­rültekintéssel, mert a cigle-fűz- fa személynevet is jelölt, a kö­zépkorban éltek Cegléd nevű családok, és az országban több fűzfátlan Cegléd is létezett, mint Somogybán, Baranyában, a Csallóközben, Pozsony me. gyében és Eger mellett. (Pet- róczi Sándor: Cegléd település- története Bp. 1961. Ceglédi Fü­zetek 11. sz. 3 1.) A természeti néjtek nemcsak állatok nevével ruházták föl az újszülötteket, hanem növénynevekkel is, gon­doljunk a szintén ótörök árpa származéké Árpádra, a búzáról a Búzád történelmi személyne­vekre. Ugyanígy lett a cigié — Cegléd és a körös — Kőrös fi- név. A hajdani ceglédiek nem gondoltak a cigle-fűzfára, mert a városra ez egy-két ciglefa nem volt jellemző, és megma­radtak a magán birtokos Árpá­dok fejedelmi címeréből vett oroszlánnál. Az 1546-os bronz oroszlános pecsétnyomójukat a múzeumban őrzik. Okulván Cegléd keserves pél­dáján, a birtokos nemesség el­hallgatta a királynék régi jogát és helyet adott a népi szóma­gyarázatnak, melynek követ­kezménye a nagykőrösi címer­fa. Ennek első ismert példánya 1686-ban jelent meg a város pecsétjén. B. L. Tizedszer jöttek a csepeliek Naponta kétszer edzenek A piros-kékek edzőtáborában A Csepel Sportclub sportis­kolája 1963-ban alakult, ami­kor ezt az oktatási rendszert bevezették Magyarországon. Most 15 szakosztályban tevé­kenykednek, ami ennél keve­sebb sportágat jelent, mert fiú és leány csoportok is van­nak néhány sportágban. A piros-kék mezes csepeli fiatalok az idén tizedszer ed­zőtáboroznak Nagykőrösön. Az első, kéthetes turnus táborve­zetője Pintér József, a Cse­peli Sportiskola módszertani főelőadója. Szálláshelyükön, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola diákotthoná­ban kerestük fel. — Nyolcszáz sportiskolá­sunk van. A létszám hullámzó, mert többen néhány hét után abbahagyják a rendszeres, sok lemondással járó sportolást. Fiataljainkkal két irányító és 25 főfoglalkozású, továbbá ugyanennyi mellékhivatású ed­ző foglalkozik. Utánpótlásun­kat Csepelről, Pesterzsébetről, Kiskunlacházáról és Halászte­lekről kapjuk. — Most két hétig 90 fiatal készülődik itt az őszi verse- í nyekre, mérkőzésekre. A 28 fiú és leány, 12—15 éves korú ví­vó két edzővel naponta 4—5 órát gyakorol a sportotthon­ban. Az előkészítős atléták, a halásztelkiek és a pesterzsébe­tiek, a Kinizsi-sporttelepen edzenek. Hét, különböző korú kerékpáros az országutakon gyakorol: az .első napon 30, a negyediken már 80 kilométer volt a leküzdendő táv, majd a gyorsasági munkán lesz a hangsúly. A következő két hétben úttörő és serdülő bir­kózók, ifjúsági vívók, férfi ifjúsági kézilabdások, vala­mint általános iskolás atléták, összesen 130-an, jönnek Nagy­kőrösre. A helyi Kinizsi elnö­ke nemrég itt járt és még szó van arról is, hogy a két tur­nus után az egyik ifjúsági és serdülő csapatunk is jöhet ed­zőtáborozni és közös edzéseik és mérkőzéseik lesznek a he­lyiekkel. Szakmai érdekesség: a most ittlévő atlétagyerekek egy része most van először olyan táborban, ahol napi két edzésük van, amit nehezen tudnak elviselni, de ezt is el kell kezdeni valamikor. 7— A környezet nagyon szép, a pálya- és teremadottságok jók. A létesítményvezetők se­gítőkészsége kitűnő. Az étke­zéssel sincsenek problémák, úgyhogy továbbra is szeret­nénk nyaranta idejönni. A szép sportkomplexumot és a környék képét viszont elront­ja a gondozatlan csónakázó­tó. A cifrakerti arénát jó len­ne valamire hasznosítani, mert félő, hogy e nélkül tönkre­megy. Egy kisméretű tanuszo­da segíthetne a város őszi-téli- tavaszi úszásoktatási gondjain. A csepeliek városunkat épí­tő gondolatain érdemes ne­künk, nagykőrösieknek elgon­dolkodnunk. És cselekednünk is, minél előbb. Súlyok Zoltán Legyen a vendégünk a Kisbogrács {Nagykőrös, Jókai u. 5.) II. osztályú színvonal, III. osztályú árak. Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat Ceglédi Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom