Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

GÖDÖLLŐI x^cíiia A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1980. JÜLIUS 10., CSÜTÖRTÖK Újabb hatvan lakás Pillanatkép a Szabadság térről Növekvő igények, szigorúbb átvétel A férfi szánakozva néz a lábamra. : — Akkora a sár, hogy eb­ben a szandálban nehezen jut föl az új házakhoz. Jobban jár, ha kerül egyet, a másik oldalon már kész az út, ott autók is járhatnak. Nem hallgatok a jó szóra. Mire megbánom, késő, akár visszafordulok, akár előre me­gyek tovább, egyaránt birkóz­nom kell a nyakamba szaka­dó esőnél jobban a csúszós, lábat marasztaló agyagos sár­ral. Csoda hát, ha tiltakozom, amikor Nagy Iván, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat gödöllői építésvezető­je invitál a P 6-os ház egyik lépcsőházába? Olyan tiszta, ragyogó ugyanis minden — ha igaz, néhány napon belül megkezdődik végre a beköl­tözés! —, sajnálnám össze- vi2ezni-összesároznd a lépcső­házat, a lakásokat. — Különben is a másik épületet szeretném látni, azt, amelyiknek most volt az át­adása és csupán a hiánypót­lási munkák vannak már hát­ra — magyarázom ellenkezé­semet Nagyobb előszobák A P 5-ös házban négy lép­csőház készült; körülbelül hat hét múlva várja hatvan új otthon a bérlőket. A tanácsi értékesítésű szövetkezeti laká­sok közül húsz-húsz két két és félszobás, húsz pedig csu­pán egyszobás. — A legkisebb alapterülete 33 négyzetméter, nézze csak, azért kényelmesen ellakhat itt egy házaspár — mutatja az építésvezető a negyedik eme­let egyik kis lakását. Megnézzük természetesen a nagyobbakat is: 55, illetve 63 négyzetméter az alapterüle­tűk. A két és félszobás legki­sebb lakóhelyiségében is jól elfér egy gyerek. Tanulhat is, játszhat is külön fészkében. Amint alaposabban körülné­zek, megfigyelhetem: a meg- szokottól nagyobbak az elő­szobák és a konyhák, sok fő­városi lakótelepi lakos iri­gyelhetné. — Évről évre növeljük a minőségi színvonalat, igaz, az emberek igényei is változtak. Ma már természetesnek tart­ják a szőnyegpadlót és a ta- pétás falat — magyarázza Nagy Iván. A lakásátvétel is szigoro­dott. A beruházók és megbí­zóik megkövetelik a szerződé­sek betartását. Vonatkozik ez az elkészülési határidőre is. Az átadást követő harminc napon belül valamennyi hi­ánypótlási munkát el kell vé­gezniük a kivitelezőknek. — Rajtunk bizonyosan nem múlik — mondja Orszácki j Ferenc, a villanyszerelők bri­gádvezetője. — Látta volna, hogy hajráztunk! Még szom­baton és vasárnap is dolgoz­tunk. Igaz, rengeteg volt a munkánk, mindössze öten va­gyunk villanyszerelők az egész építkezésen. A brigád­tagok is mind fiatal srácok, tavaly szabadultak föl. Ez jó is, meg rossz is. Lelkesek és ügyesek, de oda kell rájuk figyelni. Én tősgyökeres PÁÉV-esnek vallhatom ma­gam, szakmunkás is itt let­tem, 1966-ban. Van tekinté­lyem is előttük, hallgatnak rám. Arra tanítom őket, hogy úgy dolgozzunk, mintha a sa­ját otthonunkat készítenénk. Néhány lakásban hátravan még az előszobaszekrények beépítése. Varga Ferenc, az asztalosok brigádvezetője csak egy cigarettaszünetre hagyja abba a lapok illesztését. Nemcsak a pénz számít — Nekem nyolc emberem összeszokott, stabil a gár­dánk. Tavalyi munkánk elis­meréseként elnyertük a válla­lat kiváló brigádja címet. Ez kötelez bennünket. Nálunk az átlagéletkor 45 év; együtt húz a húszéves fiatal az öt­venévessel. Legnagyobb gon­dunk, hogy nem elegendő a szakember-utánpótlás. Pedig a lakásépítésnél sokoldalúnak kell lennie egy asztalosnak, változatos a munka. Bevallja, nemcsak megszok­ta az építőipart, kedveli is. Bagón laknak, felesége az ik- ladi Ipari Műszergyárban dol­gozik. Próbálta odacsábítani, de sikertelenül. — Hoz és visz bennünket az autóbusz, ez nagyon jó szolgáltatása a vállalatnak. Én megkeresem átlag az öt­ezer forintot, ezt nem tartom kevésnek. De higgye el, nem­csak a pénz számít. Fontos az összetartozás, a jó munka­helyi légkör is ... — Ezt már csak úgy felfelé mondja, köz­ben jár a keze, jelzi, részéről befejezte a beszélgetést. Szebbet, jobbat építeni Sok hajrát megélt már Tu­bák László is a PÁÉV-nál. Olyan fiatalnak tetszik, szin­te nehéz elhinni, hogy 1957 óta dolgozik a vállalatnál; je­lenleg a csőszerelők irányító­jaként. — Azt hiszem, nincs is olyan munkahely, ahol én meg ne fordultam volna. Szinte valamennyi építkezés­ben közreműködtem — álla­pítja meg derűsen. Kérdésemre, hogy megszok­ható-e a vándorélet, őszintén nevet. — Annak, aki ezt választot­ta igen. Tudja, mi zavar en­gem leginkább? Az, hogy sze­retném, ha jobban dolgoz­nánk, ha szebb lenne, amit magunk mögött hagyunk. Ta­pasztalatom szerint kevés a jól képzett, fiatal szakember. Évek kellenek, amíg megta­nulják szeretni is, amit csi­nálnak. Viszont itt nem érünk rá bíbelődni, a munka sür­get. A lakások kellenek, és minél rövidebb idő alatt. Ez a lakóépület is. Július vé­gén már új feladat vár ben­nünket, az újabb összeszerelt lakóház... Dodó Györgyi Tangazdaság Liszt és granulátum Újított a szocialista brigád Az 1260 hektárnyi lucernás­ból mintegy 450 hektárnak a termését dolgozzák fel liszt­nek, illetve granulátumnak a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának fe­nyőharaszti kerületében. A szárítmány háromnegyed ré­széből készítenek granulátu­mot, a többit lisztként érté­kesítik. A granulátumot az idén már nem zsákolják, ha­nem ömlesztve tárolják, illet­ve vagonirozzák. Az ömlesz­tett anyag kezelésére a tan­gazdaság Egyetértés szocialis­ta brigádjának tagjai — Czi- bolya Csaba, Kovács József, Gyurkó András és Kiss Varga Károly — újítást dolgoztak ki, amelynek révén csaknem 150 ezer forint megtakarítást ér­tek el. Hosszú távra Lakásépítés, felújítás Kevert beton a lakosságnak A gödöllői Építőipari Szövet­kezet tevékenysége sokrétű, hiszen karbantartásokkal, ki­sebb javításokkal is foglalko­zik, közismert, hogy ezekből bőven akad. Legfontosabb fel­adatának mégis a lakásépítést tartja a szövetkezet kollektívá­ja. Kapacitása évente ötven új otthonra elegendő, ami nem nagy szám, persze csak akkor, ha a nagyvállalatok méretei­ben gondolkodunk. A város­ban ötven lakás jelentős meny- nyiség. Három hónap Ebben az évben a tavaly el­kezdett János utcai építkezése­ket folytatják, itt OTP-beru- házásban készülnek az új ott­honok. Felvonultak az Agrár- tudományi Egyetemre is, amelynek területén 12 lakást építenek hagyományos mód­szerrel. Hosszú távú kapcsolatokat alakítottak ki partnereikkel a karbantartásra, felújításra is. Ez mindkét fél számára elő­nyös. A szövetkezetnek min­dig van munkája, a megren­delőnek nem kell ismételten kivitelező után szaladgálnia. Az agráregyetemen, az aszódi fiú­nevelő intézetben évek óta vé­geznek felújítási munkákat, de ugyanez mondható el a járás­ban levő honvédségi létesít­mények tekintetében is. A Gödöllői Gépgyárban is az építőipari szövetkezet szakem­berei dolgoznak: folyamatosan kicserélik az elavult tetőbur- kolatöt. Egy bizonyos munkára vá­sárolták, technológiai lánc ré­szeként, a mixelőkocsit. Amíg azonban az nem működik, a keverőt másképp használják ki. Tavaly kezdték meg a kevert beton eladását, amit az idén is folytatnak, mind a közülete- ket, mind a lakosságot kiszol­gálják. Márciusban kezdték el szolgáltatást, s három hó­nap alatt több ezer köbméter keverékkel segítették a gödöl­lői építkezéseket. r Uj tantermek Hasonló céllal hozták létre az üveges részleget. Ez azon­ban nem teljesen gondtalan vállalkozás. Tudvalevő ugyan­is, hogy az üveg ára jelentő­sen emelkedett. A szövetkezet mindenesetre arra törekszik, hogy az áremelkedést ne tel­jes mértékben hárítsa át a la­kosságra. Noha járási területeken is dolgozik a gödöllői Építőipari Szövetkezet, elsősorban a vá­rosi feladatok ellátását érzi szívügyének. Alvállalkozóként is közreműködik számos épít­kezésen. Például a tanácsháza alapozási munkálataiban. Nem lenne kerek a kép, ha nem említenénk a kollektíva társadalmi munkáját, amely- lyel évek óta nagyban hozzá­járul a gödöllői építkezések meggyorsításához, illetve a lé­tesítmények karbantartásához, a hibák kijavításához. Sokat dolgoztak az új tantermek épí­tésén, legújabban pedig a Ka­rikás Frigyes általános iskola tornacsarnokában szorgoskod­tak. Gond az anyag Erre az évre 54 millió fo­rintos tervet tűzött maga elé a szövetkezet, s 3 milliónyi nyereséget. Az építőiparban bi­zonyos mértékig még ma is idényjellegű a munka, ráadá­sul az első negyedévben Sok gond volt az anyagellátással, az első félév mégsem sikerült rosszul. A tervből 20—21 mil­liónyit teljesítettek, 1 milliós nyereséggel. Ismerve, hogy a munkacsúcs a III—IV. ne­gyedévben várható, az ered­mény azzal kecsegtet, hogy az idén is elérik céljaikat. Tangazdaság A jelentkezők segítettek Huszonkilenc új otthon Évről évre jelentős támoga­tást nyújtanak dolgozóik la­kásépítéséhez, illetve vásárlá­sához a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Tangazdasá­gában. A lakásépítési alap­ból kamatmentes kölcsönt, vagy kisebb hányadban, visz- sza nem térítendő pénzt jut­tatnak a gazdaságban sok évet eltöltött munkásaiknak, de a fiataloknak is. Mostanra elérték, hogy még korábban a jelentkezők felé­nek tudtak csak segíteni, a legutóbbi néhány esztendőben már 70 százalékuknak. Ebben az évben például előrelátha­tóan huszonkilenc dolgozójuk költözhet új lakásba. A na­pokban megalakult a gazda­ság lakásépítő és -fenntartó szövetkezete, amelynek, tagja az a tizenhat család, amely ősszel lát hozzá a lakásépí­téshez. — Űj kirendeltséget épít a Veresegyház és Vidéke Taka­rékszövetkezet a területileg hozzá tartozó váci járásbeli Örbottyánban. Az építkezésre csaknem 700 ezer forintot köl­tenek. Tudós és tanár Emlékezés Tangi Karaidra Sokaknak munkatársa, még többeknek tanára volt \dr. Tangi Harald, Kossuth-díjas professzor, aki ha élne, most' lenne 80 éves. Az AgrártudoP mányi Egyetemen az idei oklevélkiosztó ünnepségen méltóképpen: a jövendő szak­emberei jelenlétében emlé­keztek meg róla. Dr. Tangi Haraldot 1924- ben, az akkori Pázmány Pé­ter Tudományegyetem orvosi fakultásán avatták doktorrá. Amint megemlékezésében dr. Tóth Béla Lajos, az Agrártu­dományi Egyetem tanszékve­zető egyetemi tanára mondta róla: csaknem tíz évig dolgo­zott a tudományegyetem élet­tani intézetében: munkájá­ban édesapja, Tangi Ferenc orvosprofesszor hagyománya­it vette át. Figyelme elsősorban a szer­vezet anyagcseréjét szabályo­zó, a termelést növelő folya­matok vizsgálatára terjedt ki, keresve mindig ezek gyakor­lati vonatkozásait. Több száz szakmai értekezését tizenegy nyelven adták ki. Különösen kiemelkedőek a hormonok, a vitaminok, az antibiotikumok Kihasználatlan lehetőség Rockest volt Galgahévízen Pontosan nyolc órakor ér­keztem Galgahévízre, hogy ott legyek a községi sportpályára hirdetett koncerten, amelyen az Edda és a Hobo Blues Band adtak hangversenyt. A falu közepén, akár Budapest belvárosában, dühöngő, egy­másra acsarkodó autósok. Parkolóhelyet keresnek, s örülnek, ha sikerül valahová beállniuk. Négyes-ötös cso­portok sorakoznak a jegyáru­sok előtt. Idősebbek és fiata­lok zokszó nélkül fizetik az ötvenest. Sok ez, kevés? Bankó László művelődésiház-igazga- tó szerint a rendezvény költ­ségei meghaladják az ötven­ezer forintot, ami nem kis összeg. Hogy hányán váltot­tak jegyet, erre a kérdésre nem tud válaszolni. Kábultak A pálya szélén társadalmi munkával épített szabadtéri színpad előtt karok erdeje emelkedik a magasba. Arató András diszkós manipulálja a tömeget, előkészíti a nagyok fogadását. Mintegy háromezer fiatal ül a pálya zöld gyepén kiterített hálózsákokon, ruha­darabokon. Vannak kábultak, s olyanok is, akik szorosan ölelik magukhoz párjukat. Félmeztelenek, de akadnak jól öltözöttek is, ám a leg­többen színes trikót viselnek. — Nem szégyen a lustaság! — olvasom az egyik trikó fel­iratát. Tulajdonosa karján te­tovált rajz. Kettészakadt bi­lincset ölelnék körül a, betűk: Bűn az élet. — Kaposvárról jöttem — mondja. — A mun­kahelye adott szabadságot? — kérdezem. Lesújtóan néz rám. Kiköpi szájából a péppé rágott fűszálat, s hiába kér­dezek bármit, nem válaszol. Őrzik a semmit? Arató bejelenti az Edda Művek érkezését. Partnerem a feliratot meghazudtoló gyor­sasággal rohan a színpadhoz. Tenyerét csapkodja a többi ötszáz-hatszázzal együtt. Edda! Edda! A zenekar tagjai sem­miben sem különböznek hí­veiktől. Rajongóikat ez is se­gíti, hogy saját arcukat, hang­jukat lássák, hallják kedven­ceikben, s így önmagukért, vélt életlehetőségeikért tom­bolnak. Bebizonyosodni lá­tóiéi, hogy ennek a zenének legfontosabb vonzereje ez. Kék munkaruhában az Ed­da szólóénekese. Üdvözli a srácokat, szól néhány szót a dalokról, s kezdődik a szertar­tás vagy a játék. Kinek-ki- nek ízlése, vágya szerint. Né­hány bemondás hangzik el a pódiumon, kár, hogy ezek nem segítik a dalok értelme­zését. — Őrizd a semmit! — üvölti, bömböli a tömeg az énekessel együtt, s akik még állnak a talpukon, együtt ringanak, rángatóznak a ze­nészekkel, amikor újra és új­ra kezdik: Vesd le a ron­gyot! Lassan sötétedik. Színes reflektorok villognak. Az idő kedvező. Csillagok az égen. Az énekes biztatja a töme­get: — Nézz az égre! Lángok gyúlnak. Az arcokat, a tekin-* teteket próbálom keresni a gyorsan lerogyó sötétségben. Értik, érzik, amit sugallnak számukra? Mire gondolnak az eget ostromló, dobhártyaszag­gató üvöltés közben, amikor hallják a harsogó vijjogást: — A keselyű még él! — Lehet­ne egyértelmű a szöveg, hi­szen a történelemből ismert a keselyűk szerepe, de miért kell az egyértelműséget ke­resztvetéssel megkérdőjelez­ni? Fiúk, lányok Figyelve járok a tömegben. Sörösüvegek a kezekben meg a lábam alatt. Minden lépés­re nagyon kell ügyelni. So­kan összekuporodva elszende- redtek. Az sem ébreszti fel őket, hogy a színpadon váltás van. A Hobo Blues kezdi a játékot. — Nem vagyok em­ber, nem vagyok állat — kez­dik akkora hangerővel, ami talán a hetedik határba is el hallatszik. A pálya szélére sodródom. Idősebb galgahévíziek állnak az ide rúgó, aranyat érő tel­keik végében. — Hogy tetszik? — kérdezem. — Nem értjük, nem tudjuk, mi ez — vála­szolják. — Fiúk, lányok, együtt. Más ez, mint amit mi éltünk. Az egész életük más. — De hát szórakozás ez? — kérdeznek vissza. Szerep és felelősség — Mellettünk a fűre terí­ti kabátját egy pár. Köszön­nek. Megkérdezem tőlük, hon­nan jöttek. — Ózdról. — Meg­éri a hosszú utat ez a kis szórakozás? A lány felel: — Koncertre menni nem egy produkció megtekintését je­lenti, hanem a bandába való tartozást, a hovatartozás ki­fejezését. — Lehetséges, hogy tettet is helyettesít, s ezt a helyette­sítést elsősorban a zenekarok segíthetnék okosan és jól szervezni. Óriási lehetőség van a birtokukban. Az ifjúság von­zódása, ragaszkodása, szere- tete. Személyiségük vaiameny- nyi »megnyilvánulását fontos­sá teszi ez a nem zenészi sze­rep, amellyel híveik ruházták fel őket. Bankó László szépet és jót akart. Társaival együtt nagy dolgot szerveztek Galgahéví­zen. Az anyagiak biztosan megtérültek. De elég-e ennyi? Elég-e, amikor tudjuk, nem mindegy, hogy szórakoztató rendezvényeinkkel milyen világképet, milyen világnéze­tet terjesztünk. Fercsik Mihály kutatásában elért eredményei. Az idő, a munkatempó fei- 'gyorsult a mi századunkban, s ez sok tekintetben csökkenti a korábbi tudományos ered­mények használhatóságát, mert újabbak lépnek helyükbe. Ám ő elölj árt abban, hogy szű- kebb munkatársi gárdáját olyan szintre emelje, ameíy- lyel képesek szakmai felké­szültségüket megújítani. Ta­lán sokan emlékezünk még rá, hogy dr. Tangi Harald a tudomány eredményeit nép­szerűsítő ismeretterjesztő te­vékenységéről is közismert volt, ennek révén is köztiszte­let övezte. Alapképzettsége orvos volt, de később ezt a tudást és nagy tapasztalatát a mező- gazdaság területén is kiváló­an hasznosította. Nyugdíjazá­sa előtt hosszú időn át az Ál­lattenyésztési Kutatóintézet osztályvezetője volt. Az 1950- es évek elején részt vett az egyetem Állatélettani Tanszé­kének megalakításában, a tan­anyag kidolgozásában. Számos szakkönyve jelent meg, ő ír­ta az egyetemisták számára az első állatélettani könyvet, s több éven át meghívott pro­fesszorként adta elő ezt a tár­gyat. Dicséretes, hogy az emlí­tett ünnepség alkalmából — amelyre dr. Tangi Harald öz­vegyét is meghívták — a Mezőgazdasági Múzeum és az egyetem könyvtárának mun­katársai emlékkiállítást ren­deztek. A professzor, a világ­hírű tudós 1972-ben hunyt el. A kiállításon tablókon, tárló­kon mutatták be gazdag szak­mai és ismeretterjesztő tevé­kenységének dokumentumait, kitüntetéseit. Sírjára friss koszorút vit­tek az ünnepség résztvevői, tanítványai és tisztelői nevé­ben is. F. I. Anyakönyvi hírek Született: Szalai Sándor és Tóth Mária Zsuzsanna: Berna­dett, Szilágyi Gábor és Ko­vács Erzsébet: Erzsébet Szil­via nevű gyermeke. Névadót tartott: Vinnai Fe­renc és Balogh Erzsébet Zsu­zsanna: Zsuzsanna. Szabó Miklós és Csenteri Ágnes: Miklós nevű gyermekének. Házasságot kötött: Lipták László Mihály és Krizmanits Katalin. Marton János és Horinka Erzsébet Mária, Fülöp István és Romhányi Katalin Mária, Fülöp Zoltán Sándor és Hlavács Erika, Bárdi András és Bense Tünde, Krenovszky Nándor és Lovász Andrea. Elhunyt: Moósz Ida. Gödöllő kastély. — Országos állat- és kira­kodóvásár lesz Gödöllőn va­sárnap, július 13-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom