Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

1980. JÜLIUS 10., CSÜTÖRTÖK !xMlap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Kiemelkedő A ceglédi kisegítő iskola nö­vendékei két évtizede kiemel­kedő eredményeket érnek el. Az őrsök és a rajok minden évben jelentős munkafelaján­lásokat tesznek, s azt maradék­talanul teljesítik. 1977-ben ta­lán ők voltak az egyedüli is­kolások, akik csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémműveknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából meghirdetett mun­kaverseny felhívásához. A Munka őrs tagjai vállalták, hogy személyenként 35 mázsa szőlőt szednek — a szüret vé­geztével elmondhatták, hogy nem csupán teljesítették vál­lalásukat, hanem túl is telje­sítették, 150 kilogrammal töb­bet gyűjtött be az őrs minden tagja. Kilenc alkalommal dolgoz­tak — társadalmi munkában — a Cifrakerti Állami Gaz­daságban, soha nem hiány­zott egyetlen úttörő sem. Víz­levezető csatornákat ástak, megtisztították az istálló ab­lakait, a lányok meszeltek, a fiúk pedig az istállóajtókat fes­tették be. Megtanulták, hogyan kell a festéket hígítani, előké­szíteni a faanyagot, s nagyon hamar begyakorolták a munka minden mozzanatát. Kismére­tű vasbeton elemekből járdát készítettek. Munkamegosztást alkalmaztak: voltak mérők, cövekelők, zsinórhúzók, csáká- nyosok, laDátosok, ásók. talai- egyengetők, anyag-előkészítők és anyaghordók. Más alkalommal karámot készítettek a tehenek számá­ra. Kapáltak is — ez a munka bizony nem volt könnyű. Ne­velőjük megtanította őket a kaoa fogására és kezelésére, s velük együtt dolgozott. Utána a lóvontatású ekekapával is­merkedtek meg. Rendbehoz­Megállnak az A leányfalui Tavasz utca lakói elkeseredett levelet ír­tak, s azt eljuttatták ország- gyűlési képviselőjükhöz, S. Hegedűs Lászlóhoz, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkárához. Elpana­szolták, hogy utcájuktól min­den autóbuszmegálló távol esik, ezért évek óta kérik, hogy létesítsenek közelükben is egy megállót. Nemcsak kértek, hanem sokat is tettek annak érdekében, hogy min­den akadályt elhárítsanak. Több száz óra társadalmi munkával elkészítették a szükséges leállósávot, már csak az aszfaltburkolat hiány­zott a felszínről. Ennek el­lenére úgy vélték, nem érték Ami ellen nincs biztosítás el céljukat, mert bár kiépí­tették a megállóhelyet, a táb­lát nem helyezte el a Volán 20. számú Vállalata és nem álltak meg az autóbuszok to­vábbra sem. Az országgyűlési képviselő levelet írt Leányfalu Taná­csához a Tavasz utca lakóinak ügyében. A tanács szakigazgatási szerve válaszlevelében az aláb­biakat tudatta: a megálló le- állósávja az úttest mindkét oldalán ez év elején elkészült, s nemrég aszfaltburkolatot is kapott. A tanács és a Volán 20. számú Vállalat illetékesei már tárgyaltak az üzembehe­lyezés ügyében, s úgy döntöt­tek, hogy július 1-töl eZen a helyen is megállnak az autó­Nemrég olyan levelet kap­tunk Kaszap Balázs nagykő­rösi olvasónktól, amelynek tartalma gondolkodóba ejtett bennünket. Lapunk június 12-i számában, a nyolcadik olda­lon a következő képes hírt ol­vasta: A MAVOSZ keltetőüze­mében kibújtak a tojásból az első fácáncsibék. A vadászma­darakból az idén kilencvenez- rét keltetnek. A megerősödött fácánokat a vadállomány gaz­dagítására szabadon engedik. Örömmel fogadtuk ezt a hírt valamennyien, akik nem gaz­dálkodunk vadakban gazdag vidéken, s nincsenek olyan gazdag tapasztalataink, mint Kaszap Balázsnak, aki a fá­cánok és őzek iránt nem táp­lál gyengéd érzelmeket, s ta­lán nem is alaptalanul. Ház­táji földjét 850 négyszögölön művelte, műtrágyázta, felszán­totta, bevetette, elboronálta, befizette az adó, tehát ráköl- tött a földre csaknem kétezer forintot, amelynek kamatos­tul meg kellett volna térülnie, ehelyett... Kártevők — Ezek a fácánok nem fél­nek semmitől — írja olva­sónk. — Emberek nevelték, őket, ezért hiába teszünk ki madárijesztőt vagy más riasz­tószerkezetet, ugyanúgy garáz­dálkodnak a földön, mintha semmi sem volna ott. A kukoricámnak 95 százalékát kiszedegették és ha a fácánok hagynak is valamit, jönnek az őzek és lelegelik. Jelentettem Nagykőrös város Tanácsa ter­melés-ellátás felügyeleti osz­tályán az esetet, s ott úgy döntöttek az egybegyűltek — Hau Károly osztályvezető, Ka­rai Ambrus vadász és Lázár Albert tanácsi szakértő, hogy káromnak csak 60 százalékát kérhetem megtéríteni. A meg­állapított kár 4050 forint, de ezt a vadásztársaság nem fi­zet ki. Karai Ambrus meg­kérdezte, miért költöttem rá olyan sokat a földre, aztán megjegyezte: érdekes, hogy csak az én földemet tisztelik meg látogatásukkal a külön­féle vadak, a termelőszövet­kezetét nem. Véleményem sze­rint ott is tesznek kárt, csak­hogy ott nem olyan szembe­tűnő ... Megkérdeztük Hau Károly, Nagykőrös város tanácsi ter­melés-ellátás felügyeleti osz­tályvezetőt, véleménye sze­rint ki téríti meg olvasónk kárát. — A föld a termelőszövet­kezet területén van — vála­szolta —, ezért a panaszos nem keríthette be, viszont el­mulasztott más módon véde­kezni. Nem helyezett el ott vadriasztó szereket, s ha a termelő nem követ el mindent a vadkár megelőzésére, kárté­rítését csak bírósági úton ér­vényesítheti. Törvény Megkerestük a Magyar Va­dászok Országos Szövetségének Pest megyei Intéző Bizottsá­gát a kérdéssel: milyen fele­lősséget vállalnak a vadász- társaságok a területükön élő vadak által okozott károkért? Megtudtuk, a MAVOSZ-nak egyetlen szerződése van az Állami Biztosítóval, csak ak­kor téríti meg a kárt a bizto­sító, ha valamely jármű nagy­vaddal ütközik össze. — Mi lesz a nemrég kikelt fácáncsibék sorsa? — A vadásztársaságok meg­veszik, 6—8 hetes korukig elő­nevelik, majd szabadon enge­dik azokat. Szeptember köze­pén kezdenek vadászni rájuk. — Származik ebből valami­lyen jövedelme a társaságok­nak? — Igen. A lőtt vadakat le­adják a MAVAD-nak, ezen kívül sok fácánt fognak be élve — válaszolt Balázs Ist­vánné irodavezető. panaszt, az áru mindenki megelégedésére, külön ládák­ban érkezik a boltokba. Köszönjük az illetékeseknek a gyors intézkedést! Krátky László Sülysáp Kirándulás A Letkési Ipolyvölgye Ter­melőszövetkezet felejthetetlen napot szerzett a nagybörzsönyi nyugdíjasoknak. Rendelkezé­sünkre bocsátottak egy ■ autó­buszt, s elvittek bennünket ki­rándulni Egerbe. Mi, vidéki nyugdíjasok, itt­hon egész évben dolgozgatunk a ház körül és a háztájiban, ezért jólesik néha egy kis ki­ruccanás. Megnéztük a várat, a székesegyházat, a fürdőt, végül pedig elidőztünk a Szép- asszony-völgyében, s megkós­toltuk a híres egri borokat. Nagyon jól éreztük magunkat, s örülünk, hogy a termelőszö­vetkezet lehetővé tette szá­munkra ezt a kirándulást. Freml János Nagybörzsöny Mindennapjaink Az abonyi szociális otthon­ban hetvenen élünk, férfiak és nők. Otthonunk vezetője Gajdos Istvánné, ő és a gon­dozónők nagyon kedvesek hozzánk, mindenünk megvan itt: kényelem, művelődési és szórakozási lehetőségek, jó el­látás. Gyakran megyünk kirán­dulni az abonyi erdőbe, vol­tunk cirkuszban is. Néha bált rendezünk, s együtt tartjuk meg az ünnepeket, hiszen úgy sokkal vidámabb. Itt mindnyájan jól érezzük magunkat, régóta vagyunk együtt, jól ismerjük egymást, közösségünk összeforrt. Tihanyi Cecília Abony Szerkesztői üzenetek B. j., T&piószecső: A közeljövő­ben felkeressük önöket, kérjük, addig legyenek türelemmel. Kö­szönjük, hogy felajánlották segít­ségüket olvasónk lakásproblémá­jának megoldásához. Nem tudjuk, hogyan tudnának segíteni, de együttérzésük, segíteni akarásuk elismerésre méltó. B. j., Jászkarajenő - Arra kér választ, miért utasítják el azt a kérését, hogy nyugdijába a 11 év katonai szolgálatot is beszámítsák. Panaszát továbbítjuk a Nyugdíj­folyósító Igazgatósághoz. Türel­mét kérjük, az eredményről érte­sítjük. Ősz hajú napközis Senkije sincs, csak a közösség Régi olvasóink jól ismerik Öz­vegy Majoros Jó- zsefné nevét, hi­szen 25 éve leve­lezik lapunkkal, egyik legaktívabb társadalmi tudó­sítónk. Nem volt köny- nyű az élete. Négyéves korában maradt árván, ne­velőszülőkhöz ke­rült, s 12 eszten­dősen már meg­ismerkedett a cselédek keserves sorsával. Egy he­lyen szolgált 15 éven át, akkor fordulat állt be az életében: Ma­joros Józseffel örök hűséget es­küdtek egymásnak. A cselédlányból munkásasszony lett. A felszabadulás után költöztek Szigetújfaluba, itt múltak el fölöttük szinte ’ észrevétle­nül az évtizedek. Majoros néni volt tanácstag, vb-tag, nőbizottsági tit­kár, vöröskeresz­tes aktíva, szö­vetkezeti vezető­ségi tag... Levelezett ‘ a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorával, néha még most is ir nekik, de a mű­sort hallgatni nem tudja, mert rádió- készülékén az adás nem fogható. A Pest megyei Hírlap Postabon­tásában gyakran szerepel a neve. hírt ad Szigetúj­falu mindennap­jairól, azokról az apró örömökről, kisebb-nagyobb eseményekről, amelyeket talán nem is vennénk észre nélküle. Fel­hívja figyelmün­ket a gyógysze­részre, aki különö­sen nagy gond­dal dolgozik; az emberekre, akik játszóteret épí­tenek a gyerekek­nek, s a gyere­kekre, akik szé­pen haladnak ze­netanulmányaik­ban. Férje meghalt, gyermekei nincse­nek, egyedül él 74 évesen. Napjait a szigetújfalui öre­gek napköziottho­nában tölti, együtt a község többi nyugdíjasával. Jól érzi magát ott, hi­szen mint mond­ja: senkije sincs, csak a közösség... — Mikor téríti meg a va­dásztársaság a vadkárt? — Ha az őz vagy szarvas be­kerített kiskertbe tör be, il­letve, ha bekerítetlen termő­földön okoznak kárt a vadak, annak ellenére, hogy ott vad­riasztó szereket helyeztek el. — Megteheti-e a kistermelő, hogy irtani kezdi a kárt okozó vadakat a saját földjén? — Nem! A vadak az állam tulajdonát képezik, s ha vala­ki irtani szándékozik azokat engedély nélkül, tette vador- zásnak minősül. Meg kell té­rítenie az okozott kárt, ezen kívül büntetést is fizet. A fá­cánokért általában 300 forint a kártérítés. A törvény nagyon szigorúan lép fel a vadorzók­kal szemben. Nem lehet... Az Állami Biztosító mező- gazdasági főosztályánál érdek­lődtünk, van-e lehetősége a kistermelőnek vadkár ellen is biztosítást kötnie? — A biztosító csak a biz­tosításban megfogalmazott kockázatokért vállal kártérí­tési felelősséget. Jégkár ellen lehet biztosítást kötni — mondta Sepegi Pál főelőadó. — Nem lenne rá mód, hogy bővítsék a biztosítási lehetősé­geket? — kérdeztük Hujber László mezőgazdaságbiztosítási osztályvezetőtől. — Nem, ugyanis a rend­szeresen és ugyanazon a he­lyen előforduló károk ellen nem lehet biztosítást kötni. Ennek elvi és technikai aka­dályai vannak. A biztosítás biztonság... a biztosítónak? ★ A Pest megyei Hírlap 1980. június 25-i számában Vadak a gyümölcsösben címmel ír­tunk a vadak okozta károkról. Egyik nagykőrösi vadásztársa­sággal szemben kártérítési igénnyel lépett fel egy kert­tulajdonos. Megállapították, hogy a szőlőtőkék nagy ré­szét és a gyümölcsfákat őzbak tette tönkre. A társaság nem fizetett, a károsult pert indí­tott, s csak hosszú idő múh’a született döntés. A bíróság kö­telezte a vadásztársaságot a kár 40 százalékának megtérí­tésére, ugyanis kiderült, hogy a társaság nem teljesítette ma­radéktalanul a vadak etetésére és itatására vonatkozó kötele­zettségeit, ezért keresték fel az őzek a gyümölcsöst, sőt a temetőt is. Most újra panasz érkezett a vadakra, a fácánokra, és az őzekre, s ezúttal is Nagykő­rösről... Pável Melinda ták a gazdaság takarmány-elő­készítőit, a borjúnevelőbe is ellátogattak, megnézték a gépi fejést, az itatásos borjúneve­lést, s a legkorszerűbb tej hűtő berendezést. A gyerekeknek sokat jelent az, hogy rendszeresen dolgoz­hatnak: hasznosítják az isko­lában tanultakat, ismerik az alkotó munka örömét, sok ta­pasztalattal gazdagodnak, erősebbek, edzettebbek lesz­nek. ' Az iskola és az állami gaz­daság szoros együttműködésé­nek is eredménye, hogy az egyik tanuló, aki részt vett a múlt évi munkában, ma már a gazdaságban dolgozik, mint traktoros. özv. Dudás Mihályné, Cegléd Propaganda? Nemrég a dunakeszi sport­repülőtéren nagyszabású be­mutató volt. Bár az időjárás nem kedvezett, mégis szép, látványos műsort tekinthettek meg a résztvevők. Motoros és vitorlázó sportgépek, valamint repülőgép-modellek vettek részt a rendezvényen, s a kö­zönség közül a vállalkozók részt vehettek egy kis repülé­sen. Elgondolkoztató, vajon kellő figyelmet fordítunk-e a pro­pagandára, hiszen szabad szombat volt, a gyerekeknek már rég megkezdődött a nyá­ri szünidő, s bizonyára sokkal több érdeklődő vett volna részt a rendezvényen, ha tud­nak róla. Kovács Géza Dunakeszi Nőaktivák A Hazafias Népfront duna­keszi szakmaközi bizottsága a József Attila Művelődési Köz­pontban nemrég nőaktíva­autóbuszok buszok. A leállósávok hajlás­szögét viszont módosítani kell, ugyanis a közeljövőben ezen az útvonalon csuklós buszok közlekednek majd. A leállósávokat üzemelés közben igazítják ki, anélkül, hogy a munka idejére szüne­teltetnék az utasforgalmat. értekezletet szervezett, ame­lyen részt vettek a dunakeszi vállalatok és intézmények nő­dolgozóinak képviselői. Nemes Istvánná, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának nőreferense hangsú­lyozta: a nők gondjait a tár­sadalom összefogásával lehet csak megoldani. Dunakeszin a dolgozók 43 százaléka nő, s vannak olyan üzemek, amelyekben csak nők dolgoznak. A munkakörülmé­nyek is javításra várnak: a nők 27 százaléka nehéz fizikai munkás, s a szakképzettségük sem megfelelő. Sajnos, a nők ma még nem veszik igénybe kellőképpen a meglevő szolgáltatásokat. Fel kellene ébreszteni a gyermek- gondozási segélyen levő kis­mamák tanulási kedvét. Az előadás után a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár képviselője elmondta, hogy a nyári csúcsidőben az ott dol- kozó nőknek sokat kell túl­órázniuk. Eredményes a dol­gozók továbbképzése, a szep­temberben kezdődő szakmun­kástanfolyamra 23 nődolgozó jelentkezett. Solymosi László Dunakeszi Tiszta utcát Leányfalu és Tahi utcáin zárt szeméttárolókat helyeztek el, s azokat rendszeresen a ki­jelölt szeméttelepre szállítják és ott kiürítik. Eddig a gyűjtőhelyek leg­inkább szemétdombra emlé­keztettek, mert volt, aki bele, de volt, aki mellé hajította a hulladékot. Bízunk benne, hogy egyre . több lesz a tiszta udvar és a i tiszta utca: igyekeznünk kell mielőbb felszámolni a régeb- i ben létesített zugszeméttele- j pékét. i Urban Sándor Tahi Gyermekorvos Minden kartali megcsodálta í már azt a korszerű, egyemele­tes épületet, amelyben a gyer­mekorvosi rendelő is helyet kapott. Rend és tisztaság fo­gadja a belépőt, körül a falon kék, fehér pettyes csempe, ké­nyelmes váróhelyiség, bent a rendelőben pedig kedves dók- ' tornő foglalkozik a kis bete­gekkel. Dr. Stahorzki Margit ez év áprilisában került a községbe, előtte öt évig Nyíregyházán, az ottani kórházban dolgozott. Már összebarátkozott a karta­li anyukákkal és gyerekekkel. Naponta négy órát rendel, s ez idő alatt 30—40 beteget fo­gad. Télen sokkal több a beteg, de a doktornő véleménye sze­rint, nem lesz akkor sem fenn­akadás, mert naponta 80 be­teget is el tud látni. Két kisfia van, s amikor ér­tük megy az óvodába, a többi gyermek is odaszalad hozzá: ismerik és szeretik őt, bíznak benne a szülők is, mert tud­ják, jó kezekben van gyerme­keik egészsége. Lengyel Imréné Kartal Bogarak Gödöllőn, a kiskertekben na­gyon elszaporodtak a burgo­nyabogarak. A gazdák szeret­nék pusztítani a károkozókat, de sajnos, hiába mennek a he­lyi mezőgazdasági boltba, hogy megfelelő vegyszert vá­sároljanak, a válasz: nincs, talán a jövő héten. A követ­kező héten ugyanezzel fogad­ják a vásárlókat. S míg a kert tulajdonosok vegyszerre várnak, a burgonyabogarak háborítatlanul szaporodnak és pusztítják a burgonyabokrok leveleit 9 Sokan végső elkeseredésük­ben két kezükkel vonulnak hadba a bogarak ellen, de ez eléggé szaporátlan, s megle­hetősen kellemetlen munka. Jó lenne, ha a szaküzlet biz­tosítaná a vegyszert! Ez a feladata! Kelemen János Gödöllő Megkérdeztük Laukó Lászlónét, a gödöllői mezőgazdasági bolt veze­tőjét, miért nem kapható burgo- nyabogár-pusztító szer, s mikor lesz. Megtudtuk, hogy többféle er­re alkalmas vegyszert árusítanak, s valamelyik típus mindig kapha­tó. Jelenleg is van Ditrifon 50 elnevezésű permetezőszer: por alakú, vízben feloldva használható. Teljesítették 'Március végén tettük szóvá a Pest megyei Hírlap Posta­bontásában, hogy szükséges lenne a szőiőstelepi vasútállo­más hangosítása az utazók na­gyobb biztonsága érdekében. A kérés megjelent, s két hét múlva az állomáson már han­gosbemondó közölte a vonatok érkezését. Nemrég azt kifogásoltuk, hogy Monorról a kiflik és a zsömlék egy ládában érkeznek az édes süteményekkel Süly­sápra. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat orvosolta a

Next

/
Oldalképek
Tartalom