Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
1980. JÜLIUS 10., CSÜTÖRTÖK !xMlap POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Kiemelkedő A ceglédi kisegítő iskola növendékei két évtizede kiemelkedő eredményeket érnek el. Az őrsök és a rajok minden évben jelentős munkafelajánlásokat tesznek, s azt maradéktalanul teljesítik. 1977-ben talán ők voltak az egyedüli iskolások, akik csatlakoztak a Csepeli Vas- és Fémműveknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából meghirdetett munkaverseny felhívásához. A Munka őrs tagjai vállalták, hogy személyenként 35 mázsa szőlőt szednek — a szüret végeztével elmondhatták, hogy nem csupán teljesítették vállalásukat, hanem túl is teljesítették, 150 kilogrammal többet gyűjtött be az őrs minden tagja. Kilenc alkalommal dolgoztak — társadalmi munkában — a Cifrakerti Állami Gazdaságban, soha nem hiányzott egyetlen úttörő sem. Vízlevezető csatornákat ástak, megtisztították az istálló ablakait, a lányok meszeltek, a fiúk pedig az istállóajtókat festették be. Megtanulták, hogyan kell a festéket hígítani, előkészíteni a faanyagot, s nagyon hamar begyakorolták a munka minden mozzanatát. Kisméretű vasbeton elemekből járdát készítettek. Munkamegosztást alkalmaztak: voltak mérők, cövekelők, zsinórhúzók, csáká- nyosok, laDátosok, ásók. talai- egyengetők, anyag-előkészítők és anyaghordók. Más alkalommal karámot készítettek a tehenek számára. Kapáltak is — ez a munka bizony nem volt könnyű. Nevelőjük megtanította őket a kaoa fogására és kezelésére, s velük együtt dolgozott. Utána a lóvontatású ekekapával ismerkedtek meg. RendbehozMegállnak az A leányfalui Tavasz utca lakói elkeseredett levelet írtak, s azt eljuttatták ország- gyűlési képviselőjükhöz, S. Hegedűs Lászlóhoz, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárához. Elpanaszolták, hogy utcájuktól minden autóbuszmegálló távol esik, ezért évek óta kérik, hogy létesítsenek közelükben is egy megállót. Nemcsak kértek, hanem sokat is tettek annak érdekében, hogy minden akadályt elhárítsanak. Több száz óra társadalmi munkával elkészítették a szükséges leállósávot, már csak az aszfaltburkolat hiányzott a felszínről. Ennek ellenére úgy vélték, nem érték Ami ellen nincs biztosítás el céljukat, mert bár kiépítették a megállóhelyet, a táblát nem helyezte el a Volán 20. számú Vállalata és nem álltak meg az autóbuszok továbbra sem. Az országgyűlési képviselő levelet írt Leányfalu Tanácsához a Tavasz utca lakóinak ügyében. A tanács szakigazgatási szerve válaszlevelében az alábbiakat tudatta: a megálló le- állósávja az úttest mindkét oldalán ez év elején elkészült, s nemrég aszfaltburkolatot is kapott. A tanács és a Volán 20. számú Vállalat illetékesei már tárgyaltak az üzembehelyezés ügyében, s úgy döntöttek, hogy július 1-töl eZen a helyen is megállnak az autóNemrég olyan levelet kaptunk Kaszap Balázs nagykőrösi olvasónktól, amelynek tartalma gondolkodóba ejtett bennünket. Lapunk június 12-i számában, a nyolcadik oldalon a következő képes hírt olvasta: A MAVOSZ keltetőüzemében kibújtak a tojásból az első fácáncsibék. A vadászmadarakból az idén kilencvenez- rét keltetnek. A megerősödött fácánokat a vadállomány gazdagítására szabadon engedik. Örömmel fogadtuk ezt a hírt valamennyien, akik nem gazdálkodunk vadakban gazdag vidéken, s nincsenek olyan gazdag tapasztalataink, mint Kaszap Balázsnak, aki a fácánok és őzek iránt nem táplál gyengéd érzelmeket, s talán nem is alaptalanul. Háztáji földjét 850 négyszögölön művelte, műtrágyázta, felszántotta, bevetette, elboronálta, befizette az adó, tehát ráköl- tött a földre csaknem kétezer forintot, amelynek kamatostul meg kellett volna térülnie, ehelyett... Kártevők — Ezek a fácánok nem félnek semmitől — írja olvasónk. — Emberek nevelték, őket, ezért hiába teszünk ki madárijesztőt vagy más riasztószerkezetet, ugyanúgy garázdálkodnak a földön, mintha semmi sem volna ott. A kukoricámnak 95 százalékát kiszedegették és ha a fácánok hagynak is valamit, jönnek az őzek és lelegelik. Jelentettem Nagykőrös város Tanácsa termelés-ellátás felügyeleti osztályán az esetet, s ott úgy döntöttek az egybegyűltek — Hau Károly osztályvezető, Karai Ambrus vadász és Lázár Albert tanácsi szakértő, hogy káromnak csak 60 százalékát kérhetem megtéríteni. A megállapított kár 4050 forint, de ezt a vadásztársaság nem fizet ki. Karai Ambrus megkérdezte, miért költöttem rá olyan sokat a földre, aztán megjegyezte: érdekes, hogy csak az én földemet tisztelik meg látogatásukkal a különféle vadak, a termelőszövetkezetét nem. Véleményem szerint ott is tesznek kárt, csakhogy ott nem olyan szembetűnő ... Megkérdeztük Hau Károly, Nagykőrös város tanácsi termelés-ellátás felügyeleti osztályvezetőt, véleménye szerint ki téríti meg olvasónk kárát. — A föld a termelőszövetkezet területén van — válaszolta —, ezért a panaszos nem keríthette be, viszont elmulasztott más módon védekezni. Nem helyezett el ott vadriasztó szereket, s ha a termelő nem követ el mindent a vadkár megelőzésére, kártérítését csak bírósági úton érvényesítheti. Törvény Megkerestük a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Pest megyei Intéző Bizottságát a kérdéssel: milyen felelősséget vállalnak a vadász- társaságok a területükön élő vadak által okozott károkért? Megtudtuk, a MAVOSZ-nak egyetlen szerződése van az Állami Biztosítóval, csak akkor téríti meg a kárt a biztosító, ha valamely jármű nagyvaddal ütközik össze. — Mi lesz a nemrég kikelt fácáncsibék sorsa? — A vadásztársaságok megveszik, 6—8 hetes korukig előnevelik, majd szabadon engedik azokat. Szeptember közepén kezdenek vadászni rájuk. — Származik ebből valamilyen jövedelme a társaságoknak? — Igen. A lőtt vadakat leadják a MAVAD-nak, ezen kívül sok fácánt fognak be élve — válaszolt Balázs Istvánné irodavezető. panaszt, az áru mindenki megelégedésére, külön ládákban érkezik a boltokba. Köszönjük az illetékeseknek a gyors intézkedést! Krátky László Sülysáp Kirándulás A Letkési Ipolyvölgye Termelőszövetkezet felejthetetlen napot szerzett a nagybörzsönyi nyugdíjasoknak. Rendelkezésünkre bocsátottak egy ■ autóbuszt, s elvittek bennünket kirándulni Egerbe. Mi, vidéki nyugdíjasok, itthon egész évben dolgozgatunk a ház körül és a háztájiban, ezért jólesik néha egy kis kiruccanás. Megnéztük a várat, a székesegyházat, a fürdőt, végül pedig elidőztünk a Szép- asszony-völgyében, s megkóstoltuk a híres egri borokat. Nagyon jól éreztük magunkat, s örülünk, hogy a termelőszövetkezet lehetővé tette számunkra ezt a kirándulást. Freml János Nagybörzsöny Mindennapjaink Az abonyi szociális otthonban hetvenen élünk, férfiak és nők. Otthonunk vezetője Gajdos Istvánné, ő és a gondozónők nagyon kedvesek hozzánk, mindenünk megvan itt: kényelem, művelődési és szórakozási lehetőségek, jó ellátás. Gyakran megyünk kirándulni az abonyi erdőbe, voltunk cirkuszban is. Néha bált rendezünk, s együtt tartjuk meg az ünnepeket, hiszen úgy sokkal vidámabb. Itt mindnyájan jól érezzük magunkat, régóta vagyunk együtt, jól ismerjük egymást, közösségünk összeforrt. Tihanyi Cecília Abony Szerkesztői üzenetek B. j., T&piószecső: A közeljövőben felkeressük önöket, kérjük, addig legyenek türelemmel. Köszönjük, hogy felajánlották segítségüket olvasónk lakásproblémájának megoldásához. Nem tudjuk, hogyan tudnának segíteni, de együttérzésük, segíteni akarásuk elismerésre méltó. B. j., Jászkarajenő - Arra kér választ, miért utasítják el azt a kérését, hogy nyugdijába a 11 év katonai szolgálatot is beszámítsák. Panaszát továbbítjuk a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Türelmét kérjük, az eredményről értesítjük. Ősz hajú napközis Senkije sincs, csak a közösség Régi olvasóink jól ismerik Özvegy Majoros Jó- zsefné nevét, hiszen 25 éve levelezik lapunkkal, egyik legaktívabb társadalmi tudósítónk. Nem volt köny- nyű az élete. Négyéves korában maradt árván, nevelőszülőkhöz került, s 12 esztendősen már megismerkedett a cselédek keserves sorsával. Egy helyen szolgált 15 éven át, akkor fordulat állt be az életében: Majoros Józseffel örök hűséget esküdtek egymásnak. A cselédlányból munkásasszony lett. A felszabadulás után költöztek Szigetújfaluba, itt múltak el fölöttük szinte ’ észrevétlenül az évtizedek. Majoros néni volt tanácstag, vb-tag, nőbizottsági titkár, vöröskeresztes aktíva, szövetkezeti vezetőségi tag... Levelezett ‘ a moszkvai rádió magyar nyelvű műsorával, néha még most is ir nekik, de a műsort hallgatni nem tudja, mert rádió- készülékén az adás nem fogható. A Pest megyei Hírlap Postabontásában gyakran szerepel a neve. hírt ad Szigetújfalu mindennapjairól, azokról az apró örömökről, kisebb-nagyobb eseményekről, amelyeket talán nem is vennénk észre nélküle. Felhívja figyelmünket a gyógyszerészre, aki különösen nagy gonddal dolgozik; az emberekre, akik játszóteret építenek a gyerekeknek, s a gyerekekre, akik szépen haladnak zenetanulmányaikban. Férje meghalt, gyermekei nincsenek, egyedül él 74 évesen. Napjait a szigetújfalui öregek napköziotthonában tölti, együtt a község többi nyugdíjasával. Jól érzi magát ott, hiszen mint mondja: senkije sincs, csak a közösség... — Mikor téríti meg a vadásztársaság a vadkárt? — Ha az őz vagy szarvas bekerített kiskertbe tör be, illetve, ha bekerítetlen termőföldön okoznak kárt a vadak, annak ellenére, hogy ott vadriasztó szereket helyeztek el. — Megteheti-e a kistermelő, hogy irtani kezdi a kárt okozó vadakat a saját földjén? — Nem! A vadak az állam tulajdonát képezik, s ha valaki irtani szándékozik azokat engedély nélkül, tette vador- zásnak minősül. Meg kell térítenie az okozott kárt, ezen kívül büntetést is fizet. A fácánokért általában 300 forint a kártérítés. A törvény nagyon szigorúan lép fel a vadorzókkal szemben. Nem lehet... Az Állami Biztosító mező- gazdasági főosztályánál érdeklődtünk, van-e lehetősége a kistermelőnek vadkár ellen is biztosítást kötnie? — A biztosító csak a biztosításban megfogalmazott kockázatokért vállal kártérítési felelősséget. Jégkár ellen lehet biztosítást kötni — mondta Sepegi Pál főelőadó. — Nem lenne rá mód, hogy bővítsék a biztosítási lehetőségeket? — kérdeztük Hujber László mezőgazdaságbiztosítási osztályvezetőtől. — Nem, ugyanis a rendszeresen és ugyanazon a helyen előforduló károk ellen nem lehet biztosítást kötni. Ennek elvi és technikai akadályai vannak. A biztosítás biztonság... a biztosítónak? ★ A Pest megyei Hírlap 1980. június 25-i számában Vadak a gyümölcsösben címmel írtunk a vadak okozta károkról. Egyik nagykőrösi vadásztársasággal szemben kártérítési igénnyel lépett fel egy kerttulajdonos. Megállapították, hogy a szőlőtőkék nagy részét és a gyümölcsfákat őzbak tette tönkre. A társaság nem fizetett, a károsult pert indított, s csak hosszú idő múh’a született döntés. A bíróság kötelezte a vadásztársaságot a kár 40 százalékának megtérítésére, ugyanis kiderült, hogy a társaság nem teljesítette maradéktalanul a vadak etetésére és itatására vonatkozó kötelezettségeit, ezért keresték fel az őzek a gyümölcsöst, sőt a temetőt is. Most újra panasz érkezett a vadakra, a fácánokra, és az őzekre, s ezúttal is Nagykőrösről... Pável Melinda ták a gazdaság takarmány-előkészítőit, a borjúnevelőbe is ellátogattak, megnézték a gépi fejést, az itatásos borjúnevelést, s a legkorszerűbb tej hűtő berendezést. A gyerekeknek sokat jelent az, hogy rendszeresen dolgozhatnak: hasznosítják az iskolában tanultakat, ismerik az alkotó munka örömét, sok tapasztalattal gazdagodnak, erősebbek, edzettebbek lesznek. ' Az iskola és az állami gazdaság szoros együttműködésének is eredménye, hogy az egyik tanuló, aki részt vett a múlt évi munkában, ma már a gazdaságban dolgozik, mint traktoros. özv. Dudás Mihályné, Cegléd Propaganda? Nemrég a dunakeszi sportrepülőtéren nagyszabású bemutató volt. Bár az időjárás nem kedvezett, mégis szép, látványos műsort tekinthettek meg a résztvevők. Motoros és vitorlázó sportgépek, valamint repülőgép-modellek vettek részt a rendezvényen, s a közönség közül a vállalkozók részt vehettek egy kis repülésen. Elgondolkoztató, vajon kellő figyelmet fordítunk-e a propagandára, hiszen szabad szombat volt, a gyerekeknek már rég megkezdődött a nyári szünidő, s bizonyára sokkal több érdeklődő vett volna részt a rendezvényen, ha tudnak róla. Kovács Géza Dunakeszi Nőaktivák A Hazafias Népfront dunakeszi szakmaközi bizottsága a József Attila Művelődési Központban nemrég nőaktívaautóbuszok buszok. A leállósávok hajlásszögét viszont módosítani kell, ugyanis a közeljövőben ezen az útvonalon csuklós buszok közlekednek majd. A leállósávokat üzemelés közben igazítják ki, anélkül, hogy a munka idejére szüneteltetnék az utasforgalmat. értekezletet szervezett, amelyen részt vettek a dunakeszi vállalatok és intézmények nődolgozóinak képviselői. Nemes Istvánná, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának nőreferense hangsúlyozta: a nők gondjait a társadalom összefogásával lehet csak megoldani. Dunakeszin a dolgozók 43 százaléka nő, s vannak olyan üzemek, amelyekben csak nők dolgoznak. A munkakörülmények is javításra várnak: a nők 27 százaléka nehéz fizikai munkás, s a szakképzettségük sem megfelelő. Sajnos, a nők ma még nem veszik igénybe kellőképpen a meglevő szolgáltatásokat. Fel kellene ébreszteni a gyermek- gondozási segélyen levő kismamák tanulási kedvét. Az előadás után a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár képviselője elmondta, hogy a nyári csúcsidőben az ott dol- kozó nőknek sokat kell túlórázniuk. Eredményes a dolgozók továbbképzése, a szeptemberben kezdődő szakmunkástanfolyamra 23 nődolgozó jelentkezett. Solymosi László Dunakeszi Tiszta utcát Leányfalu és Tahi utcáin zárt szeméttárolókat helyeztek el, s azokat rendszeresen a kijelölt szeméttelepre szállítják és ott kiürítik. Eddig a gyűjtőhelyek leginkább szemétdombra emlékeztettek, mert volt, aki bele, de volt, aki mellé hajította a hulladékot. Bízunk benne, hogy egyre . több lesz a tiszta udvar és a i tiszta utca: igyekeznünk kell mielőbb felszámolni a régeb- i ben létesített zugszeméttele- j pékét. i Urban Sándor Tahi Gyermekorvos Minden kartali megcsodálta í már azt a korszerű, egyemeletes épületet, amelyben a gyermekorvosi rendelő is helyet kapott. Rend és tisztaság fogadja a belépőt, körül a falon kék, fehér pettyes csempe, kényelmes váróhelyiség, bent a rendelőben pedig kedves dók- ' tornő foglalkozik a kis betegekkel. Dr. Stahorzki Margit ez év áprilisában került a községbe, előtte öt évig Nyíregyházán, az ottani kórházban dolgozott. Már összebarátkozott a kartali anyukákkal és gyerekekkel. Naponta négy órát rendel, s ez idő alatt 30—40 beteget fogad. Télen sokkal több a beteg, de a doktornő véleménye szerint, nem lesz akkor sem fennakadás, mert naponta 80 beteget is el tud látni. Két kisfia van, s amikor értük megy az óvodába, a többi gyermek is odaszalad hozzá: ismerik és szeretik őt, bíznak benne a szülők is, mert tudják, jó kezekben van gyermekeik egészsége. Lengyel Imréné Kartal Bogarak Gödöllőn, a kiskertekben nagyon elszaporodtak a burgonyabogarak. A gazdák szeretnék pusztítani a károkozókat, de sajnos, hiába mennek a helyi mezőgazdasági boltba, hogy megfelelő vegyszert vásároljanak, a válasz: nincs, talán a jövő héten. A következő héten ugyanezzel fogadják a vásárlókat. S míg a kert tulajdonosok vegyszerre várnak, a burgonyabogarak háborítatlanul szaporodnak és pusztítják a burgonyabokrok leveleit 9 Sokan végső elkeseredésükben két kezükkel vonulnak hadba a bogarak ellen, de ez eléggé szaporátlan, s meglehetősen kellemetlen munka. Jó lenne, ha a szaküzlet biztosítaná a vegyszert! Ez a feladata! Kelemen János Gödöllő Megkérdeztük Laukó Lászlónét, a gödöllői mezőgazdasági bolt vezetőjét, miért nem kapható burgo- nyabogár-pusztító szer, s mikor lesz. Megtudtuk, hogy többféle erre alkalmas vegyszert árusítanak, s valamelyik típus mindig kapható. Jelenleg is van Ditrifon 50 elnevezésű permetezőszer: por alakú, vízben feloldva használható. Teljesítették 'Március végén tettük szóvá a Pest megyei Hírlap Postabontásában, hogy szükséges lenne a szőiőstelepi vasútállomás hangosítása az utazók nagyobb biztonsága érdekében. A kérés megjelent, s két hét múlva az állomáson már hangosbemondó közölte a vonatok érkezését. Nemrég azt kifogásoltuk, hogy Monorról a kiflik és a zsömlék egy ládában érkeznek az édes süteményekkel Sülysápra. Az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat orvosolta a