Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

Baráti látogatásra hazánkba érkezik Veszelin Gyurancvics Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének meghívá­sára a közeli napokban hi­vatalos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Veszelin Gyu- ranovics, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Taná­csának elnöke. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ’-MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Cserebere M a egy harmad annyi nyersolajat kapni csupán egy tonna hazai kenyérgabonáért a világpiacon, mint ameny- nyit a hetvenes évek ele­jén. Az áruk évszázadok óta — legtöbbször — pén­zért cserélnek gazdát, ám ennek ellenére évszázadok óta azt is számon tartja termelő és vásárló, hogy az egyik termék a másik árucikkre miként cserélhe­tő át, azaz miként változik az áruk értékrendje, rang­sora. A termelőnek — ha leegyszerűsítjük a dolgok menetét — háromféle vá­lasztási lehetősége van ak­kor, amikor azt tapasztal­ja: a piac átírta a termék­listát. Az első: gyorsan va­lami mással, jól eladható- val lép a vevők elé. A másik: erőteljesen csök­kenti a termék előállításá­nak költségeit, mert így a kisebb ár is tartalmaz hasznot. A- harmadik le­hetőség: készíti tovább az árucikket, ám ebben az esetben könnyen lehet, tönkremegy, hiszen a ráfi­zetésből megélni nem tud. Ezt a nagyon leegyszerűsí­tett gondolatmenetet ku­szábbá tehetjük azzal, ha folytatjuk a fölsorolást, hi­szen az sem mellékes szempont, milyen árukról van szó! Bizonyos termékek an­nak ellenére, hogy bár ér­tékük ingadozik, ténylege­sen stabil alkotóelemei a nemzetközi kereskedelem­nek, így az energiahordo­zók, az élelmiszerek, mert ezekre minden helyzetben szükség van, azaz eladha­tók. A bökkenő az, hogy az említett vagy hasonló árucikkekből egy-egy or­szág nem tud tetszés sze­rinti mennyiséget előállíta­ni, mert vagy földrajzi, geológiai adottságai hiá-' nyoznak, vagy úgynevezett termelőképessége korláto­zott. Rákényszerül tehát arra — s az országok nagy többsége e kényszer köve­tője —, hogy a nemzetközi piacokon ne csak azt kí­nálja fel a cserebere szün­telen körforgásában, amit kényelmesen adhat el, ha­nem sok más olyasmit is, amiben egyszerre van ben­ne az üzleti siker és a ku­darc ígérete. S zabad legyen iskolás gondolamenetünket azzal elfogadtatni, hogy valójában a hazai ipar is, más termelő ága­zatok is most néznek első ízben szembe az iskolás igazság gyakorlatbani kö­vetelményeivel és követ­kezményeivel. S ez a szembenézés nem könnvű! Sőt, gyakran keserves, mert álmokat, illúziókat adat fel, rádöbbentve sze­mélyeket és közösségeket a nyers valóságra. Arra pél­dául, amit a megye kon­zervgyárai tapasztalhattak: termékeik fokozatosan le­csúsztak a közepes árkate­gória alsó felébe a tőkés piacokon, mert ők ugyan­azt kínálták, mint öt vagy nyolc esztendeje, ám a ve­vő már nem ugyanazt, s főként nem ugyanabban a formában kereste! Ma ter­mészetes minőségi jellem­ző egyebek mellett a tartó­sított gyümölcsök azonos szemnagysága, ám itthon a termelők és a feldolgozók között ez még csak viták témája. Ahogy a megyei textilüzemekben is jórészt csak viták s nem termé­kek tanúskodnak arról az irányváltásról, mely a vi­lágpiacon végbemegy a szintetikus és a természe­tes szálak kevérósi ará­nyában, utóbbiak javára. S olykor még viták sin­csenek, hiszen ma is asz­talon van olyan fejlesztési terv, aminek lényege a műszál kizárólagossága a gyár termékszerkezelé- Den...! Uyakran támad olyan benyomása az embernek, hogy a puszta csereoeren van a hangsúly a termelő­helyek egy részén, s nem azon, mi nogyan, mi mire cserélődik! Márpedig kü- lönöseoo hozzáértés nélkül is bárki beláthatja: ha a sok anyagot magaoan fog­laló, sok munkával ké­szült gépipari terméket nem tuaom másra „cserél­ni”, mint gyermekjátékra, kötöttárura, befőttre, akkor aiigna csináltam jo üzle­tet. Elég sok ilyen nem jó üzletünk van, s azért, mert a már megtermelt árunak riadtan kutatjuk a vevőt — s végül, ha akad, akkor adjon bármit is, cserebe­rélünk vele —, s csak az esetek kisebb részében rukkolunk ki olyasmivel, aminek fejében mi is bár­mire vevők lehetünk. H iba lenne figyelmen kívül hagyni, hogy bár az év első felé­ben jelentősen megnőtt a megye .ermelőüzömeiuek töbDségében a kivitel, az értékadatok és a mennyi­ségi tényszámok között meg mindig tetemes a tá­volság! Több áru kerül te­hát a külpiacokra, ez a több azonban nem mindig értékesebb, nagyobb hasz­not hajtó is. S ez az, ami hqsszú távon nem tartha­tó fenn. A mindenáron nö­velt kivitel ugyanis olyan árba kerülhet, amit nem tudunk megfizetni, amit nem szabad megfizetnünk, s ami a legnagyobb baj: a vevők sem fizetik meg a minden áron bővített ex­portot. Ésszerűségre, a cserebere minkéntjének mérlegelésé­re még inkább szükség van, mint jól eladható árukra, hiszen a jól elad­ható árukhoz vezető úton első lépés az ésszerűség tiszteletben tartása mellett az üzleti haszon mérlege­lése. Annak szemrevétele­zése tehát, hogy a majdani cserebere mit visz el rá­fordításként, s mit ad ho­zamként. Több olyan ter­melőhely van a megyében, ahol így számoltak már korábban is, s nem vélet­len: akadnak ugyan gond­jaik a kivitel bővítésével, de nem nyomasztóak ezek a gondok, nem úgy, mint másutt. S azért nem, mert feleannyiért bevételeznek egy dollárt, mint iparágon belüli társaik ... Aligha a szerencse játszott, játszik a kezükre — bár sze­rencséje is a jóknak van! —, hanem az, hogy nem a csereberét, a kivitel mennyiségét tartot­ták döntőnek, sokkal in­kább a gazdaságosságot, s mit mire cserélünk gyakor­latának tüzetes vizsgálatát. S itt a gyakorlatának kife­jezésén van 'a hangsúly, mert az elvekkel mindenütt tisztában vannak. A gya­korlattal, enyhén fogalmaz­va, már kevésbé, s emiatt a kiviteli eredményeket nem szabad mechanikusan csakis sikernek elkönyvel­ni. Mészáros Ottó Közvetlenül az üzletekbe Gazdag zöldségválaszték a fővárosnak A Pest megyei termelőszö­vetkezetek kulcsszerepet töl­tenek bé a főváros élelmiszer- ellátásában. Közöttük sajátos helyet foglal el a Szabadság Termelőszövetkezet, mely a zöldségfélék gazdag választé­kát kínálja a fővárosi piacok­nak. A gazdaság terményeit« Zöldért Vállalaton keresztül és saját boltjaiban értékesíti. Az idei esztendő eddigi tapaszta­latairól, a zöldségfélék érté­kesítési lehetőségeiről kaptunk tájékoztatást Höchst Jánostól, a tsz elnökhelyettesétől. — Idén az elmúlt évekhez hasonlóan 20—22 féle zöldsé­get termesztünk — mondta. — Célunk már a zöldségprog­ram meghirdetésekor az volt. hogy a termények gazdag vá­lasztékát kínáljuk a vásár­lóknak. Mivelhogy termékeink java része közvetlenül az üz­letekbe, a piacokra kerül, így érthetően a kezdettől nagv hangsúlyt kapott a jó minő­ség. Az. idén várhatóan ezer- vagonnyi zöldséget termesz­tünk. A Zöldérttel kötött szer­ződésünknek megfelelően szállítjuk az árut. Problémát okoz, hogy a szerződésen túl megtermelt árut — így a zöldborsó egy részét, a kara­lábét — nehezen vagy nem tudjuk értékesíteni. — Nyereséges-e a zöld­ségtermesztés? — Az elmúlt évben nem panaszkodhattunk, a Zöldség- termesztést ugyanis 5 száza­lékos nyereséggel zártuk. Ér­tékesítési problémáink tavaly is a mostanihoz hasonlóak vol­tak. Idén több mint 41 mil­lió forintnyi árbevételre szá­mítunk a zöldség és primőr­burgonya termesztéséből. Havasi Ferencet fogadta Gustáv Husák Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát, aki Csehszlo­vákiában tartózkodik, szerdán fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke. Szívélyes, baráti légkörű megbeszélésükön értékelték a két testvérpárt egyre mélyü­lő kapcsolatait, valamint azt az együttműködést, amely megnyilvánul a CSKP XV. és az MSZMP XII. kongresz­szusán hozott határozatok tel­jesítésében, Magyarország és Csehszlovákia fejlett szocialis­ta társadalmának építésében, a két ország közötti kapcso­latok szorosabbra fűzésében az élet minden területén. Hang­súlyozták a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére irányuló kész­ségüket. A találkozón jelen volt töb­bek között Josef Kempny, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára. Púja Frigyes hazaérkezett Varsóból Közös közleményt adtak ki** Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, á Magyar Népköztár­saság külügyminisztere, aki Emil XVojtaszeknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politi­kai Biztonsága póttagjának, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszterének meghívására július 8—9-én baráti látoga­tást tett Lengyelországban, szerdán hazaérkezett. Púja Frigyest lengyelországi látoga­tása során fogadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Ed­ward Babiuch, a Miniszterta­nács elnöke. A megbeszélések során nagy­ra értékelték a két ország Éjjel-nappal készenlétben Rendkívüli aratási ügyelet Az utóbbi napok szárazabb időjárásának eredményeként az ország majd minden részé­ben megkezdődött az aratás. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban szombattól rendkívüli ügyele­ti szolgálatot tartanak. Sür­gős esetekben munkanapokon a 119—832 budapesti telefon­számon lehet őket keresni. Va­sárnap és hétköznap hajnal­ban vagy este a 310—545-ös számon hívhatók. A Mezőgép Tröszt vállala­tai — mint arról Légrádi László főmérnök tájékoztatott, naponta reggel 7-től este 7- ig, szombaton délután 5-ig, vasárnap 1 óráig tartanak ügyeletet, összesen 385 mil­lió forint értékű alkatrészt sze­reztek be. Ezek egy része már régen a Megév-nél és a szö­vetkezeteknél található. A Mezőgép Tröszt ügyeleti tele- fonszáma: 851—144, 114-es mellék. Munkaidő után a 668—192-es számon hívha­tók. Felkészült az aratásra az Afor is, s éjjel-nappal is ügye­letet tart az Állami Gazda­ságok Országos Központja is. A Gabonaipari Vállalat idén először mindenütt a minőség szerint veszi át a termést. Akik különlegesen jó minőségű árut küldenek hozzájuk, je­lentős felárra<" számíthatnak. Az ország 500 településén 960 átvevőhelyük várja a szállít­mányokat. Ahol erre igényt tartanak a mezőgazdasági üzemek, ott éjjel is fogadják a szemmel teli teherautókat, vontatókat. Az Agroker eddig az idén 700 kombájnt adott el, de to­vábbra is bőségesen van a raktárakban arató-cséplőgép. A következő napokban a ke­resett E 516-osból újabb szál­lítmány érkezik. S ehhez, va­lamint az E 512-es gépekhez nagyobb alkatrész-szállítmányt is útnak indítottak az NDK- ból. együttműködésének jelenlegi helyzetét és véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. A mi­niszterek megelégedéssel álla­pították meg, hogy az 1968. május 16-án aláírt magyar— lengyel barátsági együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés alapiján a két ország kapcsolatai ered­ményesen és széleskörűen fej­lődnek. Púja Frigyes és Emil Woj. taszek aláhúzták a Varsói Szerződés tagállamai politi­kai tanácskozó testületének ez év májusi ülésén elfogadott nyilatkozata jelentőségét, A szívélyes baráti légkör­ben folytatott megbeszélések a felek teljes nézetazonosságát tükrözték valamennyi meg­vitatott kérdésben. A külügyminiszterek aláír­ták a magyar—lengyel kor­mányközi, kulturális és tudo­mányos együttműködési egyez­ményt, amely kifejezi az utób­bi években kialakult széles­körű együttműködést ezen a területen. Púja Frigyes magyarországi baráti látogatásra hívta meg Emil Wojtaszeket, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta — fejeződik be a közlemény. Antennák, személyhívók, kötelek Budaörsről Fejlesztik a szolgáltatást A Pest megyei szövetkeze­tek közül talán a budaörsi gyártja a legtöbbféle termé­ket. Hosszú évek tapasztalata igazolja, hogy nem válik ká­rukra ez a fajta gyártmány­szerkezet. Mindezt Horváth József, a Budaörsi Vegyesipa­ri Szövetkezet elnöke állapít­ja meg, amikor az idei első félév eredményeiről kérde­zem. — Igen rosszul indult szá­munkra ■ az esztendő. Megren­delés- és anyaghiány miatt hónapokig alig dolgoztunk. A műanyaggyártás esett vissza a legnagyobb mértékben, de más területen sem volt kü­lönb a helyzet. Szerencsére a második negyedévben sikerült talpraállnunk és elértük a 26 milllió 750 ezer forintos ter­melési értéket. így végül is csak csekély mértékben ma­radtunk el a tervtől. Az is igaz viszont, hogy szolgálta­tásban a vártnál 2,4 százalék­Fűiének a hőlégfúvók Az Április 4. Gépipari Művek energetikai gyára különféle hő­légfúvókat készít gáz- és olajégő változatban. Ezeket a fűtő- berendezéseket egyaránt jó eredménnyel használja mind a mezőgazdaság, mind az ipar. A mezőgazdaságban istállók fű­tésére és terményszárításra alkalmazhatók. A nagy üzemcsar­nok fűtésére is jól bevált, mert az állandó levegőcsere jobb közérzetet biztosít. kai jobb eredmény született. Forintban ez 12 millió 625 ez­ret jelent. A szövetkezet műanyagrész­legében zömében vákuumfor­mázással és fröccsöntéssel fog­lalkoznak. A termelés lelassu­lása láttán a vezetőség mun­kaerő-átcsoportosításra szánta magát: 18 embert új területre helyeztek át. Hirtelen meg­nőtt ugyanis az igény az autó­rádió-antennák iránt, ezért ide irányították át a munká­sokat — A műszerészrészlegünk­ben is a második negyedév­ben lendült föl a gyártás: 7 millió forint értékű alkatrészt, berendezést állítottunk elő jú­nius végéig — tájékoztat Hor­váth József. — Itt is széles a gyártmányskála: többségében televízióantenna-szerelvénye- ket, rajzszegélyező gépeket és szalagbeeresztő készülékeket gyártottunk. Utóbbiakat szá­mítógépekhez használják. Ép­pen a napx>kban néztük meg: 22 céggel van kapcsolatban a műszerészrészlegünk. Megkezdődött idén egy új termék előállítása is. A Buda­pesti Műszaki Egyetemmel kö­zösen fejlesztette ki a szövet­kezet a személyhívó elektro­nikus berendezést. A posta egyelőre száz darabra adott megrendelést, ezeket szeptem­ber végéig kell leszállítani. — Jól hajrázott műszaki- kötél-üzemünk is, csaknem 5 és* fél millió forint termelési értéket könyvelhetünk el munkájuk alapján — állapítja meg az elnök. — Miután egyetlen gyártók vagyunk az országban, e téren nem voltak megrendelési gondjaink. Per­ionból és kenderből készítünk különböző vastagságú zsineget és kötelet, csomagtartó hálót az Ikarus-autóbuszokba, tűz­oltó mentőkötelet, valamint létrákat és vontatókat. Eredményesen dolgoztak a lakatos- és a forgácsolóüze­mek is: 12 millió forinttal gyarapították a közös kasszát. A szolgáltatás nem túl kifi­zetődő — általában így vélik a szövetkezetek. A budaörsiek azonban lényegesnek tartot­ták, hogy kielégítsék a lakos­ság szükségleteit. Helyi és szentendrei autószervizükben 7 millió 800 ezer forint érté­kű munkát végeztek, az an­tennaszerelés pedig közel 2 millió forintot eredményezett. Sikerült 3 százalékkal túltelje­síteniük az úgynevezett sze­mélyi szolgáltatás tervét. Ide sorolható például a fodrászat, a kozmetika, amely révén 850 ezer forint kerülhet a fél­éves mérleg bevétel rovatába. D. Gy. Gyorsjelentés Pest megyéből Abonyban már befejezték Befejeződött az őszi árp>a aratása az abonyi József Atti­la és a nyársapáti Haladás termelőszövetkezetekben. Az abonyi közös gazdaságban re­kordtermést takarítottak be a kombájnok: hektáronként 51,2 mázsa gabonát adtak a földek. A megyében egyébként a napokban sokfelé megdőlt a búza, de a kilátások változat­lanul kedvezőek. A búza vá­gása várhatóan már a hét vé­gén megkezdődik Pest megyé­ben, nagyobb lendületet azon­ban csak a jövő héten vesz majd ez a munka. KÖZÉLET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán fogad­ta Gordon Richardsont, az Angol Központi Bank (Bank of England) kormányzóját, aki Tímár Mátyásnak, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökének vendégeként tartózkodik ha­zánkban. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom