Pest Megyi Hírlap, 1980. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

Átadás előtt

160 négyzetméteres mini-ABC épül a lakótelepen. A NYÉK FORFÁ-bóI készült, önkiszolgáló rendszerű élelmiszer üzletét várhatóan júliusban adják át.

Egy kérdés — egy felelet

Van vagy nincs?

Kérdez: Tóth Lászlóné (Rákos u. 4.):

— Többektől hallottam: a Városi tanácstól lehet bontott Építőanyagot igényelni, a tanácsnál azonban elutasítottak. Azóta beszereztük a házépítéshez szükséges anyagokat, de gondolom, másokat is érdekelhet: van bontott anyag vagy nincs?

Válaszol: Hortobágyi Péter, a városi tanács műszaki oszt- tályának vezetője:

— Bontott anyag van, hiszen a lebontott, sokszor nem is régi épületekben sok olyan érték akad, amit kár lenne veszni hagyni. Ezért ajánlottuk föl a bontásból kikerülő anyagot — elsősorban a tanács és a költségvetési üzem dolgozóinak, másodsorban az arra legjobban rászoruló — nem tanácsi embereknek. Az igénylők száma azonban jóval nagyobb, mint ahány házat bontunk és ezért csak korlátozott mértékben tudjuk kielégíteni az igényeket. Bizonyára jlyen meggondolás alapján kapott nemleges választ az érdeklődő

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

I. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM.

1980. JÚLIUS 9., SZERDA

Gazdaságról — félidőben

Előkészítés, termelékenység

A július mérlegkészítés ideje a gazdasági életben: vállalatok, üzemek, szövetkezetek mérik föl, mit végeztek, mennyit teljesítettek az első félév során. A gazdálkodás félideje oen kérdeztük meg Érd három üzemének, tsz- ének vezetőjét: mit mutat a félévi mérleg?

Kérdésünkre Dékány István, a Benta-völgye Termelőszövetkezet elnöke; Antal Imre, a MEZŐGÉP érdi üzemének igazgatója és Kontra Józsefné, a PEVDI érdi üzemegységének igazgatója válaszol.

BENTA-VÖLGYE:

Alapos előkészítés

Dékány István: — A félévi mérlegvizsgálatokból úgy tűnik: termelőszövetkezetünk

alaposan felkészült a gazdasági szabályozók adta új helyzetre. Bizonyításul egyetlen adat csupán: a bázisév, tehát 1979-hez képest, 23 százalékkal nőtt az árbevételünk. Ebből a növekedésből a téesz szinte minden ágazata kivette részét, mégis, ha ki kellene emelnem valamelyiket, akkor elsőnek a vágóüzem munkáját említeném: mintegy 4 millió forinttal többet termeltek az előző

évinél. Hárommilliós többletet hozott a szarvasmarhatelep, de jelentősen növekedett szövetkezetünk építő- és szakipari tevékenysége is.

Két jelentős rekonstrukciót hozott a félév: ezekben a hetekben a befejezéséhez ér a szarvasmarhatelep felújítása és megkezdtük a húsüzem rekonstrukcióját, amelynek idei elkészültével újabb jelentős eredménynövekedés várható. Még egy érdekességet az elmúlt félévről: megkezdtük egy gépkocsi-csomagtartó próba- gyártását, a koffer alakú, zárt, 231 literes, új rendszerű csomagtartó gyártását a sikeres próoák után megkezdi termelőszövetkezetünk.

MEZŐGÉP:

Növekvő termelékenység

Antal Imre: — Növekedett üzemünkben a termelékenység — így foglalhatnám össze az elmúlt félévet. Hiszen, ha megnézzük teljesítményünket a bázisévhez képest, 11 százalékos a túlteljesítés, ami egyben azt is jelenti, hogy féléves tervünket 2 százalékkal meghaladtuk. Az érdekesség az, hogy üzemünk ezt az eredményt azonos munkáslétszám mellett érte el, a már említett megnövekedett termelékenyséValami elkezdődött

A Szapáry-pince titka

Domonkos Béláné, a 8-as (parkvárosi) iskola pedagógusa mondta egyszer:

— Szabad időben, unaloműzőnek vittem le gyerekeimet Úfaluba. Magam lepődtem meg a legjobban, milyen sok, ismeretlen kincse van a városnak. Azóta hintem szét mindenütt a település hírét. Járt már itt azóta egykori iskolámból csoport, a fővárosból. S nagy volt az ő csodálkozásuk is: semmit nem tudtak Érd múltjáról.

Kapcsolat a múlttal

1980. június 30.—július 7.

Jegyezzük meg jól a dátumot. Ez alatt az idő alatt működött egy héten át a város első helytörténeti tábora.

— Milyen gondolattal hirdették meg a tábort

Körösi Jánosné, a Művelődési Központ igazgatóhelyettese, most a tábor vezetője:

— Adott volt a gondolat: megismertetni a város múltját a gyerekekkel. Magam ófalui vagyok, szakdolgozatom témája . volt Érd történetének egy darabja, s fájó szívvel néztem: előttünk nőnek föl nemzedékek, amelyeknek nincs kapcsolatuk a település történetével. Hogy elindítsuk e kapcsolatot, erre hoztuk létre a tábort.

— Hogyan alakult a tábor programja?

— Azon voltunk, hogy egyszerre kapjanak a gyerekek elméleti ismereteket és gyakorlati élményt, úgy persze, hogy nyoma se legyen az iskolás- dinak, hiszen mégiscsak szünidő van. Előadások, filmvetítések és kirándulások váltogatták egymást. Hallgattak előadást az ősember életéről, a középkori mezőváros helyzetéről, a mai település területi kialakulásáról. Kirándultunk Öfaluba, a Kutyavárhoz; megjártuk a Nemzeti Múzeumot —

egyszóval föltérképeztük a város múltját.

— Folytatódik-e a diákhelytörténészek munkája a táborozás után?

— Ügy gondolom, ennek az egy hétnek csak akkor van értelme, ha ez a tábor kezdete egy folyamatnak. Szeretnénk,

j ha a gyerekek elvinnék társaik közé az egy hét élményét, továbbadnák azt a lelkesedést, amivel fogadták a számukra ismeretlen érdi múlt minden eseményét. Az lenne az igazi, ha jövőre nem tizenhét, de iskolánként tizenhét gyerek tanulmányozhatná a hely történetét. Ezzel a táborral valami elkezdődött és ez a legtöbb, amit a Művelődési Központ tehetett.

Parkvárosi lelkesedők

Tizenheten voltak.

A legtöbben — lám: az érdeklődés legyőzi a távolságot — Parkvárosból. Legkevesebben — Ófaluból. (Kőrösiné: — Úgy terveztem, hogy az ófalui gyerekekre építjük a tábort. Hiszen mégiscsak az ő szűkebb hazájukról van szó. Legnagyobb meglepetésemre egyetlen gyetek jelentkezett. Talán jövőre . ■.)

— Mi volt a legnagyobb élményetek?

A parkvárosi Varga Gabriella a Szapáry-pincét említi: Tudtam, hogy van valahol a városban ez a pince, de még sohasem jártam ott. Most végre megismerhettem a Szapáry- mondát, a pince titkát. Nagyon izgalmas volt. Farkas Zsuzsa Újtelepről, az ősember nyomaira esküszik: — Nem is tudtam, hogy ilyen értékes leleteket találtak Érden és talán el sem hiszem, ha nem olvassuk el a könyveket és a saját szememmel nem látom a múzeumokban a több tízezer év

előtti emlékek mellett Érd nevét.

■— Történelemórán, az ősemberről tanulva nem hallottátok az érdi felfedezések hírét?

— Nem. — hangzik az egyhangú felelet. (Kőrösiné: — Sajnos, a legtöbb történelem- tanár sem tud ezekről az őskori érdi emlékekről. Pedig egy-egy kirándulással egybekötött, gyakorlati óra biztosan mélyebb tudást, nagyobb érzelmi kötődést adna a tananyaghoz)

— Mit visztek haza magatokban erről az egy hétről?

Deffend Zsolt könyveket említ: a táborban hallotta először címüket, ráérő idejében elolvassa mind. Farkas Zoli Újtelepről az egész tábort kedveli, ha jövőre lehetne, jönne megint. Valaki azt mondja: megtanulta Jovicza Náci bácsi nevét. (Kőrösiná:— Nemcsak emlékeinkkel, embereinkkel is mostohán bánunk. Az, hogy a régészeti könyvekben nem említik az őskori felfedezések elindítóit: jovicza Ignácot és Kerékgyártó Árpádot, az ő dolguk. De nekünk nem szabad megfeledkezni ezekről az emberekről és ezek a gyerekek talán már soha nem felejtik el az egykori tanítók nevét.)

Tizenhetek álma

— Ki akar régész lenni?

Tizenhét kéz emelkedik a

magasba, nincs olyan, aki ma ne régész akarna lenni, vagy j felfedező, mint Jovicza Ignác ] volt, vagy történelemtanár, j aki a város múltjára oktat, i Lesznek-e mindannyian, ahogy ma álmodják, régészek, felfedezők, tanárok? Nem biztos.

De ők, tizenheten, a város úttörő-helytörténészei, településüket ismerő, értékelő és szerető emberek lesznek, így hiszem.

gén kívül a jobb munkaszervezés, korszerűbb technológia és bizonyos ésszerű termes - szerkezet-váltás révén.

Utóobira példának említhetem a húsipari gépek gyártásának megindítását, új termékeinkkel a hazai piac mellett exportra is termelünk. Kiemelkedő munkánk volt az elmúlt félévben a Szekszárdi Húsipari Kombinát felsőpálya- rendszerének elkészítése. Kovácsolóüzemünk 85 milliós felújítása tervszerűen halad, várhatóan az év végére befejezzük a rekonstrukciót, amely újabb termelésnövekedést jelenthet üzemünknek.

PEVDI:

Mennyiség és minőség

Kontra Józsefné: — A tavalyi 6,5 millióval szemben idén 12,5 millióra teljesítették féléves tervüket asszonyaink. Ez még akkor is szép fejlődés, ha figyelembe vesszük az árak változásait, amelyek természetszerűleg növelték eredményünket. Ha a darabszámot vesszük, ott. is szembetűnő a növekedés: a tavalyi 75 800 táskával szemben 1980 első hat hónapjában 81 500-at készítettünk. A legnagyobb öröm azonban az, hogy a mennyiség mellett a minőség is javult, s itt talán nem is a számok az érdekesek, hanem, hogy egyre kelendőbbek áruinit mind a tőkés, mind a hazai piacon. Említhetném az angolok számára készülő Richmond utazótáskákat; vagy a hazai piac kedvencét, a tájfun ahyagjoi készülő iskolatáskát, amelyből a jelenleginél többet is tudnánk forgalmazni.

Szakmunkásképző

Díj a klubnak

Szép sikerrel szerepeltek a 220. sz. Szakmunkásképző Intézet diákjai a veresegyházi ifjúsági találkozón: elnyerték az ifjúsági klubok versenyében a legjobbnak járó díjat.

Ugyancsak szakmunkásképzős hír: július 16-tól tartják Nagy Margit tanárnő vezetésével az iskola hagyományos olvasótáborát, az eredeti tervtől eltérően azonban nem Pécseit, hanem Törökmezőn.

POZITÍV

Program

Júliust írunk, s miközben reménykedve várjuk a nyarat, bizonyára nem t jut eszünkbe az őszre gondolni. Ritka kivétel hát a művelődési központ dolgozóinak foglalatossága: a naptári nyárból is az őszt, a telet tervezik. S bár előregondolkodásuk minden művelődési ház rendes ténykedése, a műsorterv már most, az elképzelések idején is, megérdemli az említést. Nem is annyira az egyes műsorok, sokkalta inkább az a programkeret, amelyben megkezdett munkáját kívánja folytatni, illetve új elképzeléseit igyekszik megvalósítani a központ vezetése.

Ilyen újfajta igyekezet a komolyzene „becsalogatása” a művelődési központba, vagy inkább: az érdi közönség és a zene első találkozása. Az elmúlt évek sikeres próbálkozásain felbuzdulva kap jövőre minden eddiginél nagyobb teret az irodalom; a filmklub tematikus sorozata vitával is kiegészül az új idényben. A programtervezet tükrözi a vezetés törekvését: a kultúra lépjen ki a központból, ezt a nyitást néhány, iskolákban rendezett műsor jelzi. Erősíteni kívánják a ház járási szerepét: műsorok átadásával, munkatervek elkészítésével, művelődési házak rendszeres .alálko■■

zóival bővül a program.

> *

Ami számunkra külön öröm: a tervek szerint első ízben kap szerepet az érdi művelődési központban lapunk. A Pest megyei Hírlap munkatársai a felújított Politikai magazin vendégei lesznek; az újság a központtal és a városi könyvtárral közösen hirdeti meg a szocialista brigádok kulturális vetélkedőjét; s az Érdi Hírlap égisze alatt indítja meg új csoportját a ház: a diákok riporter-klubját.

S ha ehhez még hozzávesszük a művelődési központ tervezett felújítását, amelynek során színjátszásra alkalmassá teszik a színpadot, elmondhatjuk: gazdag kulturális idény elé néz a város.

mW*?:

Nevek

Tegyenek, 'kérem, egy próbát.

Állítsák meg a szembejövő gyerekeket és kérdezzék meg tőlük: melyik iskolába (óvodába) járnak? Meglepő lesz a válasz, mert feleletképpen egy számot hallanak: „a nyolcasba, a hetesbe, a kettesbe járok”. S merthogy akkora a város, a jobb tájékozódás kedvéért hozzá is teszik: a parkvárosiba, a Vincellérbe, a dárdába.

A könnyebb tájékozódáson túl belső mozgatója van a keresztelésnek: az az igyekezet, amivel — különösképpen gyerekfejjel — nevesítjük a világ dolgait. Nem véletlen, hogy hajlamosak Vagyunk a be- cézésre, a névadással kerül emberi közelségbe hozzánk a világ, válik egyik dolog fontosabbá a másiknál. Dehát hét és nyolc között ugyan mi különbség lehet? Mennyivel lehet büszkébb az a gyerek, aki nem a négyesbe, hanem ai ötösbe jár? És egyáltalán, hogyan szurkolnak a gyerekek, mondjuk, egy sport- versenyen: hajrá ötös?

Hiányoznak az iskolák, óvodák címe elől a nevek, s mindaz, ami a név adásával, a névadó emlékének ápolásával, hazánk- szülötte híres emberek és gyerekközösségek kapcsolatának kialakulásával járhat. Pedig jó példa éppen a városban akad: Érd egyetlen — és ettől akár a nagybetűs Gimnáziumot is magának vindikálható — középiskolája Vörösmarty Mihály nevét vette föl, s ápolja tiszteletreméltó módon napjainkban is. A decemberi híres Vörösmar- ty-napok a város jeles ünneoei közé tartoznak. A gimnázium példája biztat: a város nyolc általános iskolája és óvodája megérdemli a névadást.

Ezekben a tanítás nélküli szünidei napokban érdemes elgondolkodni ezen.

Tudja-e, hogy...?

... 84 helyi és 4 megyei tanácstagja van a városnak?

... 13 a végrehajtó bizottság tagjainak a száma?

... 6 bizottság segíti a tanács munkáját?

... a tanács ülései nyilvánosak?

... a tanácstag hivatalos személy?

... a tanácstag köteles közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal?

... a tanácstag legalább évente köteles beszámolót tartani a tanács munkájáról és saját tevékenységéről?

... hétfőn (délután), szerdán (egész nap) és páratlan szombaton (délelőtt) van fogadóóra a tanácsban?

... Érden is megalakulnak a lakóbizottságok?

... 60 népi ülnököt választott a városi tanács?

Környezetünkért

Járőrben a diákőrsök

Megkezdte munkáját az a százhatvan diák, akiket a tanÚszólecke Ligeten

Nem olimpiai bajnoknak készülnek, de húsz foglalkozás alatt megismerkednek az úszás alapfogásaival az úszótanfolyam résztvevői az érdligeti strandon. Bár az igazi fürdőidő még várat magára, a nevelők és a diákok minden lehetséges pillanatot kihasználnak a tanulásra.

év utolsó napjaiban avattak a város környezetvédelmi őrsének tagjaivá.

A diákok, akik megkülönböztetésül feliratos zöld karszalagot viselnek, már a szünidő első hetében elindultak járőrszolgálataikra, amelynek során hármasával járva körzetüket, a város tisztaságát vigyázzák. Különösképpen, a nyárra való tekintettel, a vizek tisztaságára és a szemétre figyelnek. Észrevételeiket az őrsi naplóban rögzítik és sürgős tennivaló esetén azonnal értesítik, a már begyakorolt riadóláncon keresztül, a városi tanácsot.

A százhatvan diák munkája a város környezetének védelmét szolgálja, ezért jogos az őrsök tanárvezetőinek kérelme a lakossághoz: ne hátráltassák — segítsék a szorgos tanulók munkáját.

Az oldalt írta: Major Árvácska

Fotó:

Hancsovszky János