Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
*rsT HEGYÉT 6 1980. JÚNIUS 3., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A Beton- és Vasbetonipari Művek lesutóbbi üzemi újságában lapozgatva Szociálpolitika Szentendrén és Vácott címmel találtunk figyelemre érdemes írást. Egy jelentés nyomán vizsgálgatta a cikk-, író: sikerült-e megvalósítani a tervezett szociálpolitikai elképzeléseket. Megállapította, sokat tettek a munkakörülmények javulásáért. A szentendrei Sen tab' üzemben dolgozók például örömmel nyugtázták, hogy a betonozóakna zajszigetelése nyomán 117 decibellről — 75-re csökkent a zajszint. A Siómé üzemben ugyanakkor füstelszívó berendezés felszerelése és a Dasta-targon- cák átalakítása javította eredményesen a levegő tisztaságát. De Vácott, a keverőtelepen is sikerült csökkenteni a porártalmat. És bár 1978-hoz viszonyítva több baleset történt tavaly, a vállalat gyárai között még így is Szentendrén a legalacsonyabb az ezer dolgozóra vetített kiesett munkanapok száma. Megtudjuk, hogy a munkásszállás korszerűsítésére is jutott végre pénz. A több mint fél millió forintból új bútorokat, szőnyegeket, ágyneműt is vásároltak. Természetesen az elemzés során az is kiderült, melyek a soron következő időszak tennivalói. Fontos feladatnak tartják többek között a női szakmunkás- képzést: szeretnék, hogy a betanított és segédmunkásnők közül minél többen szerezzenek szakmai képesítést. ni, újítani. Néhány ötletet azonban igen jónak tartanak. Nagyon egyszerű, közvetlenül a szalagra szerelhető berendezés például az ékszíjas üvegöblítő és a 200—300 literes műanyag hordók ürítését megkönnyítő újítás bevezetésével nemcsak a balesetveszély csökken, a munka is meggyorsul. I fii! ÉSS üá UÖ'-'ítSK! ü (m Az ácsai Vörös Október 1 jz-ben jó} szervezik az újí- tómozgalmat. Legalábbis ez derül ki Az újításokról című írásukból. Tavaly 39 újítást nyújtottak be. Nagy jelentőségűnek tartják például azt az újítást, amelyet a csincsillatenyésztés, 'szőrme-előállítás érdekében kísérleteztek ki. Az állattartás lényeges technológiai eleme a fürdetés, s erre a célra, világszerte a Kaliforniából származó, úgynevezett kék homok használható. Az újítóknak sikerült hazai alapanyagot kikísérletezniük, találniuk, amely megfelelője a külföldinek. Ezáltal már nem függ a szövetkezet a szállító partnertől, devizát takaríthatnak meg a népgazdaságnak, és jelentősen csökken a csincsilla tenyésztési költsége. Konzervipar „Befejeződött a rendkívüli újítási hónap Nagykörösön. A tények a következők: 49-en összesen 67 javaslatot adtak be. Ezekből 45-öt fogadtak el; kísérletre 29-et, a többit bevezetésre. A kifizetett újítási díjak összege csaknem 39 ezer forint...” — olvassuk a Magyar Konzerv május 7-i számában, a Várjuk az ötleteket című cikkben. Elégedettek-e a gyár vezetői az eredménnyel?' Kiderül : csak részben. Nem születtek ugyanis nagy horderejű ölteket. Igaz, ennek is megvan az oka. Az eddigi tapasztalat ugyanis, hogy a szezon beindulása után lendül fel az újítási kedv, hiszen munka közben derül ki, mi, hol megy rosszul, hol lehet ésszerűsíteA május 5-én megjelent Gördülócsapágy-ban tallózva Szmodics Ilona tollából találtunk részletes beszámolót a diósdi csapágygyár szocialista brigádvezetöinek tanácskozásáról. Mint általában megszokott, Diósdon is először az idei főbb célkitűzésekhez kérték a brigádvezetők aktív segítségét. Ezek pedig neon kicsik. Például a termelés idei felfutását teljes egészében a termelékenység fokozásával kell elérni. Műszaki fejlesztéssel, valamint munka- és üzemszervezési intézkedésekkel 45 ezer normaóra megtakarítást és 20 ezer óra vesz- teségidő-csökkentést tervez a gyárvezetés. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési értéknek 10 százalékkal kell növekednie a tavalyihoz képest, de úgy, hogy egyúttal a minőség is jelentősen javuljon. Ennek érdekében pedig ki kell terjeszteni a DH-munka rendszert és kiszélesíteni az önellenőrzést. A brigádvezetők közül többen is hasznos javaslatokkal álltak elő. Szóvá tették például, hogy az eddiginél sokkalta gondosabban kellene kivizsgálni a veszteségidők okait — és intézkedni kell gyors megszüntetésükről. Vagy pedig az is hozzájárulhatna a tervek megvalósításához, ha a tőkés exportra gyártandó csapágyakhoz éves szintű, de üzemekre lebontott program készülne, s ezt kiemelten, nagy figyelemmel kezelnék. A ráckevei Aranykalász Tsz legutóbbi üzemi híradójában több érdekes írást is találtunk. S hogy miért éppen a Málna, családi nevelésben címűt választottuk? Mert míg Pest megye északi részén nagyok a málnatermesztás hagyományai, nem mondható ez el a déli területekről. Nézzük, mit ajánl Kapás Péter, a szövetkezet háztáji üzemágának a vezetője. „A málna munkái idényjellegűek, de főként a termés szedése igényel sok munkaidőt — írja. — Ezért döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy családi művelésben kell málnát termeszteni. Egy-egy csa- ládtvak ezer négyzetméter málnást javasolunk... A tapasztalatok szerint ekkora területről öntözés nélküli termelésnél is 5—7 mázsa betakarítható. Mi viszont csepegtető-öntöző berendezéssel segítünk a természetnek, s ezáltal 8—12 mázsa is lehet a termés ..Olvashatunk arról is, milyen egyéb módon segítik még a málnatermesztőket. Például a szedés idejére munkaniapked- vezményt adnak, amelyek nem terhelik az éves szabadságot. A táblák szálén pedig átvevő- helyeket létesítenek. így a szállítás sem terheli a termesztő- 1 — Dodó Györgyi Betűk, álarcban Azt álmodtam, hogy tanulok Hörnum n Vannak tudományos témák, amelyek alighanem mindenkit s mindig érdekelnek. . A köztudatban legendák szövődnek köréjük, mert leegyszerűsítve, pontatlanul, tudományos Igazságukat, értelmüket veszítve, rendszerint szájról szájra terjednek — mondhatnánk folklorizálódnak. Ezúttal éppen két ilyen témáról vehetünk kézbe egy-egy tudományos értékű — az Akadémiai Kiadónál megjelent — vékony, de tartalmas könyvet. A hipnopédia Ki nem hallott már az alva tanulásról? Szinte előbb terjedt el a híre, mint az ismeTAPOl- GA TÓ Időszerű kérdésekről Az életmód és feltételei rete — előbb ismertette széles körben a napisajtó, annak is a szenzációra kihegyezett része, mintsem a szakmunkákhoz hozzá lehetett volna jutni. Hogy állunk ma ezzel évtizedek után? Erről próbál képet adni Ördögh Erzsébetnek a Hipnopédia — korlátok és lehetőségek című könyve. Megtudjuk: elsőként a sci-fiben tűnt föl az alva tanulás ötlete 1911-ben egy Hugo Gernsbach nevű szerzőnek a Modern Electrics című folyóiratban megjelent novellájában. A valóság azonban — úgy tetszik — lefőzte e szerző fantáziáját, hiszen történetének hőse csak 2660Az elmúlt tíz évben ugyancsak sok szó esett az életmódról, okkal. Egyfelől mind mélyebbre ható bírálatok érték a társadalmi, történelmi alapjukat túlélt életmód maradványokat, a neiríesi allűröket csakúgy, mint a bur- zsoá-polgári vonásokat. Másfelől egyre határozottabban fogalmazódott meg az időszerű, a szocialista magatartás iránti igény. Ahhoz azonban, hogy a jelenségek szintjét meghaladva alapos képünk legyen minderről, a tudományos kutatások eredményeire is szükség volt. S az utóbbi években több ilyen munka is napvilágot látott. Ezek sorát gyarapította most a Gondolat. Hazai tanulmányok A Tanulmányok az életmódról című kötet Köpeczi Bélának, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének bevezető tanulmányával jelent meg Szántó Miklós válogatásában, aki szerzője is a kötet egyik munkájának. A tanulmányok írói rajtuk kívül Kulcsár Kálmán, Ferge Zsuzsa, Hanák Katalin, Andorka Rudolf, Szalai Sándor, H. Sas Judit, Cseh-Szom- bathy László. Bélley László és Kulcsár László. Az írások egy része az életmódvizsgálatok időszerű elméleti kérdéseivel foglalkozik — egyebek közt a szocialista életmód formálásának politikai problémáival, különböző feltételeivel, a tömegkommunikációnak az életmód alakulására gyakorolt hatásaival, s egyáltalán: az életmód fél évszázados változásaival. A többi tanulmány, az életmódkutatás gyakorlar tából indul ki, s olyan fontos kérdésekbe vág, mint a családbeli szerepek és munkák megosztása, az öregek életmódja, az új lakótelepek közéleti viszonyai, a megcsontosodott elgondolások a nőies és a férfias magatartásról. Köpeczi Béla bevezető tanulmánya képet ad a hazai életmódkutatásokról is, ismertetve a kutatási témacsoportokat és terveket, s ezekkel kapcsolatosan néhány problémára is felhívja a figyelmet. Az egyik az. hogy az életmód tudati tényezőinek kutatásában még kiaknázatlan lehetőségei vannak a pszichológiának és az irodalomtudománynak. A másik: a különböző tudományágakban folyó kutatások összehangolása, összegezése, kölcsönhatásaik kiaknázása, tehát a témakör komplex kutatása (ide értve a külföldi kutatásokat is). Köpeczi akadémikus végül arra -hívja fel a figyelmet, hogy igen fontos kérdések várnak még megoldásra az életmódkutatás eredményeinek felhasználását illetően. Tudomány, ipar. művészei Gottfried Semper, a múlt század jeles német építésze és az építészet elméletének jelentős alkotója volt. A Gondolat Tudomány, ipar és művészet címmel jelentette meg egy kötetnyi tanulmányát az 1851. évi londoni világkiálli- tás kapcsán, az építészetnek és társadalmi, történelmi, oktatási, közművelődési vonatkozásainak fontos kérdéseiről, így olvashatunk egyebek között az eszményi múzeumról, az iparművészeti oktatásról, az építészeti stílusokról. a vasszerkezetek alkalmazásáról és természetesen magáról a világkiállításról is. Nemcsak esztétikai, hanem fontos társadalmi ísérdés is az épületek és tárgyak funkcionálisan esztétikus megformálása — hiszen mindezek az emberek mindennapi életének keretei, az életmód tárgyi feltételei közé tartoznak. Zádor Anna professzor előszava a szerzőről, Wilhelm Mrazek utótanulmánya pedig a szerző és a múlt századi építőművészeti reformmozgalom kapcsolatáról ad jó áttekintést. Szolgáltatások Az életmód változásának különösen fontos feltételeit jelentik napjainkban a szolgáltatások. Ezeket taglalja Pálos Istvánnak és Arányi Emilnek a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Időszerű közgazdasági kérdések című sorozatában most megjelent kötete, a Szolgáltatások Magyarországon. A szerzők a szolgáltatás fogalommeghatározásaitól, annak közgazdasági értelmezéseitől indulnak el. Fölvázolják e szektor születését és történetét nagyjából a század- fordulótól a hetvenes évekig. Különösebb súllyal természetesen a szocialista szolgáltató szektor kérdéskörét tárgyalják, részletezve kategóriáit, népgazdasági szerepét, szervezeteit, fejlesztését — a szolgáltatási politikát. Foglalkoznak a javító-karbantartó és személyi szolgáltatások minőségének közérdekű kérdéseivel is, továbbá a szektor irányításával és gazdasági szabályozásával az 1980-ban életbe léptetett keretek között. Egészében Időszerű és fontos témát taglalnak adatszerűén, bátran és helyesen felvetve a megoldásra váró kérdéseket is — például a kontárszolgáltatók tevékenységének rendezését, az ennek megfelelő szervezeti formák és érdekeltség körét is. ban tanul alva, holott a valóságban efféle tanfolyamok jóval előbb megvalósultak. Az első ilyen próbálkozásokra 1916-ban és 1923-ban került sor a szakirodalom szerint. Ördögh Erzsébet fölvázolva a hipnopédia útját összefoglalja, amit a különböző tudományterületek szakirodalma mond az alvásról, majd az alva tanulásról. Ez után veszi számba az oktatás szemszögéből a hipnopédia gyakorlati kérdéseit (milyen hangerővel, hogyan, milyen helyzetben, módszerrel stb. történjék e tanulás) és pszichológiai vonatkozásait. Végül pedig középiskolai és egyetemi kísérletekről számol be. Következtetései: egyike lehet az ismeretszerzést elősegítő eljárásoknak, de nem veheti át a komplex tanítási-tanulási folyamat szerepét a hipnopédia, amely elsősorban mechanikusan elsajátítandó — köznapi kifejezéssel bevágandó — dolgok (tételek, idegen szavak stb.) tanulására jó, de speciális feltételei vannak, s még számos kérdése vár kutatásra. Kriminalisztika és nyelv Nagy Ferenc könyve, a Kriminalisztikai szövegnyelvészet — miként címe elárulja — két tudományterületet kapcsol össze. Valójában a világon első rendszeres áttekintő kötet e kapcsolatról! A szerző, aki nyelvész és igazságügyi szakértő, a téma elméleti és gyakorlati vonatkozásait egyaránt taglalja. Megismertet a szövegkutátás módszereivel, majd kriminalisztikai alkalmazhatóságával; megtudjuk, milyen szerepe lehet a nyelvész szakértőnek és szakvéleményének a nyomozás, a polgári peres vagy a büntető eljárás során. A szerző többféle szakértői vizsgálati szöveget is bemutat, ismertetve az elemzés módját a névtelen leveleknél, önéletrajzoknál, búcsúleveleknél, elmebetegek írásainál stb. (Mindehhez természetesen számos fénykép — a szóban forgó kézzel vagy géppel írt szövegek képei — járulnak. Alapos, meggyőző, egyszersmind érdekes, sőt mondhatni: témájánál fogva izgalmas könyv. Németh Ferenc A múlt jelene •Érdekes néha tetten érni a múltat, a történelemmé váltat, a már változtathatatlant, amint egy-egy dokumentumában egykori alakuló, még nem lezár*, eleven léte tükröződik, sugárzik a sorokból. Ilyen érdekes, újra lapozva előttünk megelevenedő, az irodalom történetet megelevenítő dokumentumnak újabb részét jelentette meg az Akadémiai Kiadó. Ady ünneplése A Nyugat 1909. évi teljes évfolyama jött ki hasonmás kiadásban két kötet,ben ezúttal. Érdekes lapozgatni, olvasgatni, mintha csak kortársként folyóiratot néznénk. Az általunk nem ismert írások érzékeltetik a kor levegőjét. S aztán ebben a közegben olvasva, másként hatnak ránk az ismert művek — Ady, Babits, Lesznai Anna, Füst Milán versei, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Balázs Béla. Laczkó Géza prózái... Ezúttal mindebből csak egy csokrot emeljünk szemünk elé: a Nyugat 1909. Június 1-i dátummal megjelent II. évfolyamának 10—11. számát. Már a címlap tartalomjegyzéke elárulja: Ady-szam ez. A szerzők sorát Fenyő Miksa — az egyik szerkesztő — nyitja meg, aki a költő önéletrajzai vezeti be. Majd Kéri Pál, Móricz Zsigmond, Ignotus, Balázs Béla, Tóth Árpád, Lesznai Anna, Schöpfhn Aladár, Lengyel Géza, Hatvány Lajos, Karinthy Frigyes, Bíró Lajos, Laczkó Géza Lengyel Menyhért és Miklós Jenő írnak. S a tárnák Ady szociális gyökerei, pályakezdése, költői nyelve, költői képei... Népszerű sorozat Az Akadémiai Könyvkiadó másik népszerű, sikeres sorozata A múlt magyar tudósai címet viseli. Ennek is újabb — nem is kötete, doboza jelent meg, Bánki Donátnak, a porlasztó, a róla elnevezett motor és turbina feltalálójának életútját, munkásságát Varga József mutatja be. Egy másik kötetben Szabó József, a földrajz első hazai egyetemi tanáráról, Hunfalvy Józsefről rajzol portrét. Lakó György, a finnugor nyelvtudomány megalapítóját, Bundem Józsefet mutatja be a nagyközönségnek. ö volt az a tudós, aki elsőnek bebizonyította azt, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. Hoppál Mihály néprajzkutatónk a tudós művészettörténész püspöknek, Ipolyi Arnoldnak néprajzi vonatkozású munkásságát ismerteti, természetesen egész életpályájáról képet adva. Ipolyi legjelentősebb munkájában, a Magyar mythologiában dolgozta fel a magyarságnak a kereszténység előtti hitvilágára — illetve az ennek maradványaira — vonatkozó adatokat, ismereteket. Geday Gusztáv könyve pedig Entz Ferencről, a híres szőlészről és a hajdani Budai Vincellér- és Ker- tészképezde első igazgatójáról, tanáráról szól. Az ő munkássága • is úttörő jelentőségű volt — s illő, hogy borunk hírével az ő nevét is megőrizzük. *
