Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

*rsT HEGYÉT 6 1980. JÚNIUS 3., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK A Beton- és Vasbetonipari Művek lesutóbbi üzemi újsá­gában lapozgatva Szociálpoli­tika Szentendrén és Vácott címmel találtunk figyelemre érdemes írást. Egy jelentés nyomán vizsgálgatta a cikk-, író: sikerült-e megvalósítani a tervezett szociálpolitikai el­képzeléseket. Megállapította, sokat tettek a munkakörülmé­nyek javulásáért. A szentend­rei Sen tab' üzemben dolgozók például örömmel nyugtázták, hogy a betonozóakna zajszige­telése nyomán 117 decibellről — 75-re csökkent a zajszint. A Siómé üzemben ugyanak­kor füstelszívó berendezés fel­szerelése és a Dasta-targon- cák átalakítása javította ered­ményesen a levegő tisztasá­gát. De Vácott, a keverőtele­pen is sikerült csökkenteni a porártalmat. És bár 1978-hoz viszonyítva több baleset tör­tént tavaly, a vállalat gyárai között még így is Szentendrén a legalacsonyabb az ezer dol­gozóra vetített kiesett munka­napok száma. Megtudjuk, hogy a munkásszállás korsze­rűsítésére is jutott végre pénz. A több mint fél millió forint­ból új bútorokat, szőnyegeket, ágyneműt is vásároltak. Ter­mészetesen az elemzés során az is kiderült, melyek a soron következő időszak tennivalói. Fontos feladatnak tartják töb­bek között a női szakmunkás- képzést: szeretnék, hogy a be­tanított és segédmunkásnők közül minél többen szerezze­nek szakmai képesítést. ni, újítani. Néhány ötletet azonban igen jónak tartanak. Nagyon egyszerű, közvetlenül a szalagra szerelhető berende­zés például az ékszíjas üveg­öblítő és a 200—300 literes műanyag hordók ürítését meg­könnyítő újítás bevezetésével nemcsak a balesetveszély csökken, a munka is meg­gyorsul. I fii! ÉSS üá UÖ'-'ítSK! ü (m Az ácsai Vörös Október 1 jz-ben jó} szervezik az újí- tómozgalmat. Legalábbis ez derül ki Az újításokról című írásukból. Tavaly 39 újítást nyújtottak be. Nagy jelentőségűnek tartják például azt az újítást, ame­lyet a csincsillatenyésztés, 'szőrme-előállítás érdekében kí­sérleteztek ki. Az állattartás lényeges technológiai eleme a fürdetés, s erre a célra, vi­lágszerte a Kaliforniából szár­mazó, úgynevezett kék homok használható. Az újítóknak si­került hazai alapanyagot ki­kísérletezniük, találniuk, amely megfelelője a külföl­dinek. Ezáltal már nem függ a szövetkezet a szállító part­nertől, devizát takaríthatnak meg a népgazdaságnak, és je­lentősen csökken a csincsilla tenyésztési költsége. Konzervipar „Befejeződött a rendkívüli újítási hónap Nagykörösön. A tények a következők: 49-en összesen 67 javaslatot adtak be. Ezekből 45-öt fogadtak el; kísérletre 29-et, a többit beve­zetésre. A kifizetett újítási dí­jak összege csaknem 39 ezer forint...” — olvassuk a Magyar Konzerv május 7-i számában, a Várjuk az ötleteket című cikkben. Elégedettek-e a gyár vezetői az eredménnyel?' Ki­derül : csak részben. Nem szü­lettek ugyanis nagy hordere­jű ölteket. Igaz, ennek is meg­van az oka. Az eddigi tapasz­talat ugyanis, hogy a szezon beindulása után lendül fel az újítási kedv, hiszen munka közben derül ki, mi, hol megy rosszul, hol lehet ésszerűsíte­A május 5-én megjelent Gördülócsapágy-ban tallózva Szmodics Ilona tollából talál­tunk részletes beszámolót a diósdi csapágygyár szocialista brigádvezetöinek tanácskozá­sáról. Mint általában megszo­kott, Diósdon is először az idei főbb célkitűzésekhez kér­ték a brigádvezetők aktív se­gítségét. Ezek pedig neon ki­csik. Például a termelés idei felfutását teljes egészében a termelékenység fokozásával kell elérni. Műszaki fejlesztés­sel, valamint munka- és üzemszervezési intézkedések­kel 45 ezer normaóra megta­karítást és 20 ezer óra vesz- teségidő-csökkentést tervez a gyárvezetés. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelési érték­nek 10 százalékkal kell növe­kednie a tavalyihoz képest, de úgy, hogy egyúttal a minőség is jelentősen javuljon. Ennek érdekében pedig ki kell ter­jeszteni a DH-munka rend­szert és kiszélesíteni az önel­lenőrzést. A brigádvezetők közül töb­ben is hasznos javaslatokkal álltak elő. Szóvá tették pél­dául, hogy az eddiginél sok­kalta gondosabban kellene ki­vizsgálni a veszteségidők okait — és intézkedni kell gyors megszüntetésükről. Vagy pe­dig az is hozzájárulhatna a tervek megvalósításához, ha a tőkés exportra gyártandó csap­ágyakhoz éves szintű, de üze­mekre lebontott program ké­szülne, s ezt kiemelten, nagy figyelemmel kezelnék. A ráckevei Aranykalász Tsz legutóbbi üzemi híradójában több érdekes írást is talál­tunk. S hogy miért éppen a Málna, családi nevelésben cí­műt választottuk? Mert míg Pest megye északi részén na­gyok a málnatermesztás ha­gyományai, nem mondható ez el a déli területekről. Nézzük, mit ajánl Kapás Péter, a szö­vetkezet háztáji üzemágának a vezetője. „A málna munkái idényjel­legűek, de főként a termés szedése igényel sok munkaidőt — írja. — Ezért döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy családi művelésben kell mál­nát termeszteni. Egy-egy csa- ládtvak ezer négyzetméter mál­nást javasolunk... A tapasz­talatok szerint ekkora terület­ről öntözés nélküli termelésnél is 5—7 mázsa betakarítható. Mi viszont csepegtető-öntöző berendezéssel segítünk a ter­mészetnek, s ezáltal 8—12 má­zsa is lehet a termés ..Ol­vashatunk arról is, milyen egyéb módon segítik még a málnatermesztőket. Például a szedés idejére munkaniapked- vezményt adnak, amelyek nem terhelik az éves szabadságot. A táblák szálén pedig átvevő- helyeket létesítenek. így a szál­lítás sem terheli a termesztő- 1 — Dodó Györgyi Betűk, álarcban Azt álmodtam, hogy tanulok Hörnum n Vannak tudományos témák, amelyek alighanem minden­kit s mindig érdekelnek. . A köztudatban legendák szövőd­nek köréjük, mert leegyszerű­sítve, pontatlanul, tudomá­nyos Igazságukat, értelmüket veszítve, rendszerint szájról szájra terjednek — mondhat­nánk folklorizálódnak. Ezút­tal éppen két ilyen témáról vehetünk kézbe egy-egy tu­dományos értékű — az Aka­démiai Kiadónál megjelent — vékony, de tartalmas könyvet. A hipnopédia Ki nem hallott már az alva tanulásról? Szinte előbb ter­jedt el a híre, mint az isme­TAPOl- GA TÓ Időszerű kérdésekről Az életmód és feltételei rete — előbb ismertette szé­les körben a napisajtó, an­nak is a szenzációra kihegye­zett része, mintsem a szak­munkákhoz hozzá lehetett vol­na jutni. Hogy állunk ma ezzel év­tizedek után? Erről próbál képet adni Ördögh Erzsébet­nek a Hipnopédia — korlá­tok és lehetőségek című köny­ve. Megtudjuk: elsőként a sci-fiben tűnt föl az alva ta­nulás ötlete 1911-ben egy Hugo Gernsbach nevű szer­zőnek a Modern Electrics cí­mű folyóiratban megjelent novellájában. A valóság azon­ban — úgy tetszik — lefőzte e szerző fantáziáját, hiszen történetének hőse csak 2660­Az elmúlt tíz évben ugyan­csak sok szó esett az élet­módról, okkal. Egyfelől mind mélyebbre ható bírálatok ér­ték a társadalmi, történelmi alapjukat túlélt életmód ma­radványokat, a neiríesi allű­röket csakúgy, mint a bur- zsoá-polgári vonásokat. Más­felől egyre határozottabban fogalmazódott meg az idősze­rű, a szocialista magatartás iránti igény. Ahhoz azonban, hogy a jelenségek szintjét meghaladva alapos képünk le­gyen minderről, a tudományos kutatások eredményeire is szükség volt. S az utóbbi években több ilyen munka is napvilágot látott. Ezek sorát gyarapította most a Gondo­lat. Hazai tanulmányok A Tanulmányok az élet­módról című kötet Köpeczi Bélának, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettesének bevezető tanulmá­nyával jelent meg Szántó Miklós válogatásában, aki szerzője is a kötet egyik mun­kájának. A tanulmányok írói rajtuk kívül Kulcsár Kálmán, Ferge Zsuzsa, Hanák Katalin, Andorka Rudolf, Szalai Sán­dor, H. Sas Judit, Cseh-Szom- bathy László. Bélley László és Kulcsár László. Az írások egy része az életmódvizsgálatok időszerű el­méleti kérdéseivel foglalko­zik — egyebek közt a szocia­lista életmód formálásának politikai problémáival, kü­lönböző feltételeivel, a tö­megkommunikációnak az élet­mód alakulására gyakorolt hatásaival, s egyáltalán: az életmód fél évszázados válto­zásaival. A többi tanulmány, az életmódkutatás gyakorlar tából indul ki, s olyan fontos kérdésekbe vág, mint a csa­ládbeli szerepek és munkák megosztása, az öregek élet­módja, az új lakótelepek köz­életi viszonyai, a megcsonto­sodott elgondolások a nőies és a férfias magatartásról. Köpeczi Béla bevezető ta­nulmánya képet ad a hazai életmódkutatásokról is, is­mertetve a kutatási témacso­portokat és terveket, s ezek­kel kapcsolatosan néhány problémára is felhívja a fi­gyelmet. Az egyik az. hogy az életmód tudati tényezőinek kutatásában még kiaknázatlan lehetőségei vannak a pszicho­lógiának és az irodalomtudo­mánynak. A másik: a külön­böző tudományágakban fo­lyó kutatások összehangolása, összegezése, kölcsönhatásaik kiaknázása, tehát a témakör komplex kutatása (ide értve a külföldi kutatásokat is). Köpeczi akadémikus végül arra -hívja fel a figyelmet, hogy igen fontos kérdések vár­nak még megoldásra az élet­módkutatás eredményeinek felhasználását illetően. Tudomány, ipar. művészei Gottfried Semper, a múlt század jeles német építésze és az építészet elméletének je­lentős alkotója volt. A Gon­dolat Tudomány, ipar és mű­vészet címmel jelentette meg egy kötetnyi tanulmányát az 1851. évi londoni világkiálli- tás kapcsán, az építészetnek és társadalmi, történelmi, ok­tatási, közművelődési vonat­kozásainak fontos kérdéseiről, így olvashatunk egyebek kö­zött az eszményi múzeumról, az iparművészeti oktatásról, az építészeti stílusokról. a vasszerkezetek alkalmazásáról és természetesen magáról a világkiállításról is. Nemcsak esztétikai, hanem fontos tár­sadalmi ísérdés is az épüle­tek és tárgyak funkcionáli­san esztétikus megformálása — hiszen mindezek az embe­rek mindennapi életének ke­retei, az életmód tárgyi fel­tételei közé tartoznak. Zádor Anna professzor elő­szava a szerzőről, Wilhelm Mrazek utótanulmánya pedig a szerző és a múlt századi építőművészeti reformmozga­lom kapcsolatáról ad jó átte­kintést. Szolgáltatások Az életmód változásának különösen fontos feltételeit jelentik napjainkban a szol­gáltatások. Ezeket taglalja Pá­los Istvánnak és Arányi Emil­nek a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Időszerű közgaz­dasági kérdések című soroza­tában most megjelent kötete, a Szolgáltatások Magyaror­szágon. A szerzők a szolgáltatás fo­galommeghatározásaitól, an­nak közgazdasági értelmezé­seitől indulnak el. Fölvázol­ják e szektor születését és történetét nagyjából a század- fordulótól a hetvenes évekig. Különösebb súllyal természe­tesen a szocialista szolgáltató szektor kérdéskörét tárgyal­ják, részletezve kategóriáit, népgazdasági szerepét, szerve­zeteit, fejlesztését — a szol­gáltatási politikát. Foglalkoz­nak a javító-karbantartó és személyi szolgáltatások minő­ségének közérdekű kérdései­vel is, továbbá a szektor irá­nyításával és gazdasági sza­bályozásával az 1980-ban élet­be léptetett keretek között. Egészében Időszerű és fon­tos témát taglalnak adatsze­rűén, bátran és helyesen fel­vetve a megoldásra váró kér­déseket is — például a kon­társzolgáltatók tevékenységé­nek rendezését, az ennek meg­felelő szervezeti formák és ér­dekeltség körét is. ban tanul alva, holott a va­lóságban efféle tanfolyamok jóval előbb megvalósultak. Az első ilyen próbálkozásokra 1916-ban és 1923-ban került sor a szakirodalom szerint. Ördögh Erzsébet fölvázolva a hipnopédia útját összefog­lalja, amit a különböző tudo­mányterületek szakirodalma mond az alvásról, majd az alva tanulásról. Ez után ve­szi számba az oktatás szem­szögéből a hipnopédia gya­korlati kérdéseit (milyen hang­erővel, hogyan, milyen hely­zetben, módszerrel stb. tör­ténjék e tanulás) és pszicho­lógiai vonatkozásait. Végül pedig középiskolai és egyete­mi kísérletekről számol be. Következtetései: egyike lehet az ismeretszerzést elősegítő el­járásoknak, de nem veheti át a komplex tanítási-tanulási folyamat szerepét a hipnopé­dia, amely elsősorban mecha­nikusan elsajátítandó — köz­napi kifejezéssel bevágandó — dolgok (tételek, idegen szavak stb.) tanulására jó, de speciális feltételei vannak, s még számos kérdése vár ku­tatásra. Kriminalisztika és nyelv Nagy Ferenc könyve, a Kriminalisztikai szövegnyel­vészet — miként címe elárul­ja — két tudományterületet kapcsol össze. Valójában a világon első rendszeres át­tekintő kötet e kapcsolatról! A szerző, aki nyelvész és igazságügyi szakértő, a téma elméleti és gyakorlati vo­natkozásait egyaránt taglalja. Megismertet a szövegkutátás módszereivel, majd krimina­lisztikai alkalmazhatóságával; megtudjuk, milyen szerepe lehet a nyelvész szakértőnek és szakvéleményének a nyo­mozás, a polgári peres vagy a büntető eljárás során. A szerző többféle szakértői vizsgálati szöveget is bemu­tat, ismertetve az elemzés módját a névtelen leveleknél, önéletrajzoknál, búcsúlevelek­nél, elmebetegek írásainál stb. (Mindehhez természetesen szá­mos fénykép — a szóban for­gó kézzel vagy géppel írt szö­vegek képei — járulnak. Alapos, meggyőző, egyszer­smind érdekes, sőt mondhatni: témájánál fogva izgalmas könyv. Németh Ferenc A múlt jelene •Érdekes néha tetten érni a múltat, a történelemmé váltat, a már változtathatatlant, amint egy-egy dokumentumában egy­kori alakuló, még nem lezár*, eleven léte tükröződik, sugárzik a sorokból. Ilyen érdekes, új­ra lapozva előttünk megeleve­nedő, az irodalom történetet megelevenítő dokumentumnak újabb részét jelentette meg az Akadémiai Kiadó. Ady ünneplése A Nyugat 1909. évi teljes évfolyama jött ki hasonmás kiadásban két kötet,ben ezút­tal. Érdekes lapozgatni, olvas­gatni, mintha csak kortárs­ként folyóiratot néznénk. Az általunk nem ismert írások érzékeltetik a kor levegőjét. S aztán ebben a közegben ol­vasva, másként hatnak ránk az ismert művek — Ady, Ba­bits, Lesznai Anna, Füst Mi­lán versei, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Balázs Béla. Laczkó Géza prózái... Ezúttal mindebből csak egy csokrot emeljünk szemünk elé: a Nyugat 1909. Június 1-i dátummal megjelent II. évfolyamának 10—11. számát. Már a címlap tartalomjegyzé­ke elárulja: Ady-szam ez. A szerzők sorát Fenyő Miksa — az egyik szerkesztő — nyitja meg, aki a költő önéletrajzai vezeti be. Majd Kéri Pál, Mó­ricz Zsigmond, Ignotus, Ba­lázs Béla, Tóth Árpád, Lesz­nai Anna, Schöpfhn Aladár, Lengyel Géza, Hatvány Lajos, Karinthy Frigyes, Bíró Lajos, Laczkó Géza Lengyel Meny­hért és Miklós Jenő írnak. S a tárnák Ady szociális gyöke­rei, pályakezdése, költői nyel­ve, költői képei... Népszerű sorozat Az Akadémiai Könyvkiadó másik népszerű, sikeres soro­zata A múlt magyar tudósai címet viseli. Ennek is újabb — nem is kötete, doboza je­lent meg, Bánki Donátnak, a porlasztó, a róla elnevezett motor és turbina feltalálójá­nak életútját, munkásságát Varga József mutatja be. Egy másik kötetben Szabó József, a földrajz első hazai egyete­mi tanáráról, Hunfalvy Jó­zsefről rajzol portrét. Lakó György, a finnugor nyelvtudo­mány megalapítóját, Bundem Józsefet mutatja be a nagykö­zönségnek. ö volt az a tudós, aki elsőnek bebizonyította azt, hogy a magyar nyelv finnugor eredetű. Hoppál Mihály nép­rajzkutatónk a tudós művé­szettörténész püspöknek, Ipo­lyi Arnoldnak néprajzi vonat­kozású munkásságát ismerteti, természetesen egész életpályá­járól képet adva. Ipolyi legje­lentősebb munkájában, a Ma­gyar mythologiában dolgozta fel a magyarságnak a keresz­ténység előtti hitvilágára — illetve az ennek maradványai­ra — vonatkozó adatokat, is­mereteket. Geday Gusztáv könyve pedig Entz Ferencről, a híres szőlészről és a hajda­ni Budai Vincellér- és Ker- tészképezde első igazgatójáról, tanáráról szól. Az ő munkás­sága • is úttörő jelentőségű volt — s illő, hogy borunk hírével az ő nevét is meg­őrizzük. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom