Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

Gyarapodó állatállomány Jobb minőség, magasabb hozam Fejleszteni kell a takarmánytermesztést Cegléd, Nagykőrös és a ceg­lédi járás állattenyésztése az V. ötéves terv időszakában jó ütemben fejlődött. A nagy­üzemi gazdaságokban a szarvasmarhák száma 18 szá­zalékkal nőtt és a háztáji ál­lományt is hozzávéve 30 700- ra emelkedett a múlt év vé- % Sére. A közös gazdaságokban 12, a háztájiban 38 százalék­kal volt több a sertés, szám szerint 173 ezer darab. A juh­állomány gyarapodásának mér­téke elérte a 23 százalékot. A tenyésztés magas színvonalát mutatja, hogy a jelzett terü­leten 16 szakosított szarvas- marha-, 5 szakosított sertés­telep működik, továbbá egy szarvasmarha-,- két sertés és két juh törzstenyészetet tarta­nak nyilván. Ez a jelenté­keny jószágáliomány számot­tevő terméket produkál. Ta­valy 358 ezer hektoliter te­jet, 4158 tonna marha- és 19125 tonna sertéshúst érté­kesített. A termelési hozamok a megyei átlagot meghaladó mértékben nőttek. A nagy­üzemekben tartott tehe­nek évi fejési átlaga ta­valy 4164 liter volt. Kimagasló eredményt ért el a kocséri Petőfi Tsz, amely magyartarka állományával is­mét megnyerte az országos tejtermelési versenyt. Sertés­húsból a gazdaságok 35 szá­zalékkal többet adtak, mint 1975-ben. Az egy kocára jutó hústermelés megközelíti a 17 mázsát. A fentiekben közölt adatok­ból következik, hogy megnö­vekedett az állatállomány ta­karmányszükséglete. Miután a termelési színvonal még nem érte el a kívánt mérté­ket, a szükséges mennyiséget csak nagyobb területen tud­ják előállítani. Ezzel a kér­déssel azért kell foglalkozni, mint ahogy a közelmúltban a párt járási végrehajtó bizott­sága is napirendre tűzte —, mert az állatlétszám bővíté­sére még további lehetőségek vannak ebben a körzetben. Kétségtelen, az eredmények­hez hozzájárult, hogy az évek során javult a takarmányter- mesztés és -felhasználás. Jobb lett a termesztés technológiá­ja, gépesítettsége, általában bővült az ehhez szükséges eszközök köre. Szélesebb kör­ben alkalmazták az új eljá­rásokat és a tudományos eredményeket. A különféle termelési rendszerek elterje­dése is ezt az utat egyenget­te. Említést érdemel a ceglé­di Lenin Termelőszövetkezet irányításával két éve működő fehérjetakarmány-termesztési gazdasági társulás, amelynek az intenzív gyepgazdálkodás­ban, az új technológiák ki­dolgozásában, bevezetésében, a melléktermékek hasznosítá­sában kell szerepet vállalnia. A pártbizottsági jelentés azt is megállapította, hogy nap­jainkban a takarmány ter­mesztés színvonala még el­marad az úgynevezett árunö- vén’yekétől. A gazdaságok Megelégedettség Élünk — ki jobban, ki rosszabbul. Akad, akinek vá­gyai és lehetőségei éppen fe­dik egymást — mégse elége­dett. Egy másik ember az ál­mai és a valóság között le­küzdhetetlen űrt érez. Ez utób­bi természetesen szintén nem a büszkeséget választja alap­magatartásul, ha sorsáról kér­dezik. Nem az anyagiak Talán elképzelhetetlen olyan pillanata az emberi létnek, amikor elmondhatjuk: most rendben van minden, nincs olyan területe életünknek, nibádzhatna valami. Per­sze a képhez, a valósághoz az is hozzátartozik, hogy szíve­sebben panaszkodunk, mint büszkélkedünk. Igaz, a leg­több keservnek kézzelfogható okai vannak. A témában végzett kutatá­sok meglepetése, hogy ko­rántsem az anyagiak állnak az első helyen a „boldogságcsi­náló” tényezők közül. A mun­kahely (a hely szelleme és nem a fizetés), a család meg­előzi a pénzhiányt avagy az anyagiak bőségét. A „Hogyan élünk, hogyan éljünk” divatos vitájában lé­nyeges ténynek számít a mun­kahely kiemelt szerepe a meg­elégedettségben. Természetes ez a pozíció. Gondoljuk csak végig. Akárhogy is, de vég­eredményben a nap huszon­négy órájából a legtöbb időt a munkahelyünkön töltjük. Nyolc óra. Éppen harmada a napnak. Ezt figyelembe véve természetes, hogy a legtöbb hatás a kollégáink között ér bennünket. A légkör fontossága Nemrégiben fiatal, pálya­kezdő pedagógusokkal beszél­gettem. Az életükről, arról, mit terveznek, mi a szándé­kuk pályájukon. Szó esett arról is, van-e családjuk, s ha van, hogyan élnek otthon. Ügy is mondhatnám: az éle­tük minősége volt az, ami ér­dekelt. Érvek és ellenérvek hang­zottak el, ám nem kellett hoz­zá több, mint tíz-tizenöt perc, s máris ott voltunk, a leg­főbb témánál: a munkahely­nél. A beszélgetést igencsak befolyásolta, hogy a tanítók többsége a diplomaosztás utá­ni első öt évet töltötte éppen a katedrán. A kisebbség már régebben is ott dolgozott a szép, új, világos iskolában. Vitatkoztak. Beszéltek róla, miért nem közeledik egymás­hoz a két csoport, miért van, hogy régi a régivel, új az új­jal barátkozik szívesen. A beszélgetésnél új szerep­lővel gazdagodott a kör. Az igazgatónő nyitott be a te­rembe, s mért marasztalták, maradt. Innen kezdve egy al­kalomszülte ifjúsági parla­menthez hasonlított az eszme­csere — kérdések voltak, s néha egy-egy válasz. A kér­dezők alátámasztották a tételt a munkahely légkörének fon­tosságáról. Kiderült, hogy le­het ugyan sokat beszélni a családról, a megvásárolandó televízióról, mosógépről, vagy éppen telekről, ám a munka­hely fontosabb mindezeknél. Hangulat és pénz Még mielőtt rámsütné akár­ki a bélyeget, hogy csekélynek ítélem a szorgoskodásunkért kapott anyagi és erkölcsi el­ismerés jelentőségét, gyorsan citálok egy példát a légkör és a pénz összefüggésére. A már említett pedagógusoknál tör­tént meg, hogy ketten kima­radtak a jutalomosztásból. A pedagógusnapon szokásos ju­talmazásból. A dolog önmagá­ban aligha érdekes (a juta­lom adható, de nem kötelező adni), említésre méltóvá az teszi az esetet, hogy a szó­ban forgók a tanév folyamán valamennyi jutalmazásnál bo­ríték nélkül maradtak. Köz- bevetőleg: hivatalos vélemény szerint korántsem végeztek ke­vesebbet vagy gyengébb mun­kát a többieknél. Egyikük vet­te magának a bátorságot és rá­kérdezett az igazgatónőnél, miért nem jutalmazták őt egész évben? A válasz nem volt kielégítő, hiszen a vezető (szokás kérdése) ügyesen ki­tért. Mint mondta, neki csak javasoltak, s ő a tanácsok alapján döntött. A kérdező el­érte célját (szerzett néhány kellemetlen percet igazgatónő­jének), ám az eset még so­káig foglalkoztatta. Éppen a munkahely hangulata miatt. A légkör okán, amely esetében olyan volt, hogy általa nem lehet hitele a jutalmaknak és velük kapcsolatban a minősí­téseknek. A fenti eset hőse azóta se emésztette meg a történteket, s mérce, támasz nem lévén, egyedül szűrte le az eset ta­nulságait. Elnézést az ismétlé­sért, de így volt: a munkahe­lyének hangulatáról, az őt mi­nősítő kollégákról lett meg a véleménye. M. P.' anyagi eszközeik viszonylag kis hányadát fordítják a táp­anyagpótlásra, a növényvéde­lemre és a korszerű agro­technika alkalmazására. A betakarítási és tárolási veszteségek csökkentése érdekében még a jelenle­ginél többet kell tenni. Az állatállomány takar­mányszükségletét a tsz-ek és a tangazdaság általában saját termésből fedezik. A mellék- termékek közül elsősorban a karbamid és a kukoricaszár felhasználása emelkedett. A silókukorica vetésterülete több mint kétszeresére nőtt, és a javuló minőségre vall a táp­anyagérték emelkedése. Ezen a téren évek óta jó eredményt ér el az abonyi József Attila és a jászkarajenői Árpád tsz. A lucerna vetésterülete öt év alatt 20 százalékkal lett na­gyobb. A megfelelő betakarí- tó-gépek hiánya nehezíti az eredményes, gyors munkát. Évről évre jó hozamot produ­kál az abonyi József Attila és a kocséri Petőfi tsz. A gyepgazdálkodás — az utóbbi években végbement fejlődés ellenére — még mindig alacsony színvonalú. Ha figyelembe vesszük, hogy 14 500 hektár a rét és legelő területe, akkor érthető, hogy mindent meg kell tenni a helyzet-javítására. Az állami támogatással végrehajtott gyeptelepítések és -felújítások mellett az ősgyepek haszno­sításával is foglalkozni kell. A gyepgazdálkodás a cegléd- berceli Egyetértés, a nyárs­apáti Haladás és az albertir- sai Szabadság tsz-ben fejlő­dött leginkább. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a húshasznú szarvasmarha­tenyésztéssel, a juhállo­mány fejlesztésével egy időben a gyepterületek fü- hozamát növelni kell. A legeltetésnek a mostaninál nagyobb szerepet kell szánni. További feladatként szabta meg a tömegtakarmány-ter- mesztés színvonalának eme­lését, az elhanyagolt gyepte­rületek hasznosítását, ezzel kapcsolatban az állami tá­mogatás összpontosított fel- használását és a lehetőség szerinti öntözést. Gyorsabban kell elterjeszteni a korszerű betakarítási és tárolási mód­szereket a termelési költségek csökkentése érdekében. Elek­nek a teendőknek a megva­lósításából egyaránt részt kell vállalnia a fehérjetakar­mány-termelési rendszernek, a Dél-Pest megyei Mezőgazda- sági Gépjavító gazdasági Tár­sulásnak és a talaj és takar­mányvizsgáló laboratórium­nak. T. T. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban délután 3-kor és este 7-kor, W. Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni. A délutáni előadáson Ifjúsági „C” bérlet, az esti előadáson Arany-bérlet. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 130. SZÄM 1980. JÚNIUS 5., CSÜTÖRTÖK Kisiparosok taggyűlése Vezessenek pontos könyvelést Javítandó az adófizetési morál A KIOSZ helybeli szerve­zete, amelyhez a kocséri kis­iparosok is tartoznak, a na­pokban beszámoló taggyűlést tartott székházában, melyen részt vett Bodrogi István, a városi pártbizottság gazdaság- politikai reszortfelelőse és Hau Károly, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője. A taggyűlést Pothorszki Péter elnök nyitotta meg, majd Nyíri Lajos titkár tar­tott beszámolót." Kifejtette, hogy a nagykőrösi magánkis­iparosok a XII. pártkongresz- szus szellemében dolgoznak, s fő céljuk a lakossági szolgál­tatások kielégítése. A felsza­badulás 35. évfordulóját a vá-> ros szeretete jegyében ünne­pelték, s eddig 97 kisiparos 7600 fo­rintot fizetett be a gyer­mekintézmények gyarapí­tását szolgáló városi alap javára. A kisiparosság jelenlegi lét­száma 367 fő, közülük 15' nyugdíj mellett, 18 munkavi­szony mellett dolgozik. Ipari tanulót, a támogatás ellenére, csak 18 kisiparos foglalkoztat, 18-at az építő, hetet a vegyes iparban. A vezetőség TIT- és egyéb előadások és tanfolya­mok rendezésével igyekszik növelni a tagság műveltségét. Eredményes társadalmi, mun­kát végez a nőbizottság is. Az adózás és a bevallások kívánnivalót hagynak maguk után, melyeknek egyik fő for­rása, hogy az arra kötelezett tagok 28 százaléka nem vezet pénztárkönyvet, de ezt szigorúan ellenőrzik a jövőben. Az adófizetéssel kap­csolatos panaszokat ezekben a napokban kell benyújtani. A támogatásra szoruló kisipa­rosoknak 11 500 forint érték­ben nyújtottak segítséget. Tiborcz Ferenc KlOSZ-titkár felszólaláséban elmondotta, hogy' új adókivetési rendelke­zések készülnek. Az adózók­nak is a tényleges helyzetet figyelembe vevő, adóbevallá­si színvonalra kell törekedni. Tóth Irén a megyei adóközös­ség nevében kijelentette, hogy igyekeznek az adózóknak a megfelelő adóbevallások elké­szítését elősegíteni. Hau Károly a pártbizottság és a tanács nevében szólalt fel. Leszögezte, hogy nagyban javítaná az adózási helyzetet, ha a kisiparosok pénztár- könyvüket napra készen ve­zetnék. Fontos a kisipari munka ellenőrzése, mert elő­fordult, hogy egy'iparos ház­építést vállalt. Ám az épület összedőlt, s csak ekkor derült ki, hogy a vállalkozó beton­munkás, és semmiféle szak- képzettsége nincs. A taggyűlés végén KIOSZ- kitüntetéseket osztottak ki. negyedszázados ipari munkál­kodásáért ezüstgyűrűt és ok­levelet kapott: Czirják József - né, Jászberényi Tiborné, Bállá Dezső, Gulyás János. Társadalmi munkálkodásért kitüntették Bíró Józsefet, Pin­tér lstvánnét és Kovács Fe­rencet. K. Faragó Dénesi a Hazafias Népfront tüntette ki. Ifj. Papp Elek órásmestert elnökhelyettesnek választották meg. Kopa László Eíttörővasutas-képzés Csaknem 100 úttörővasuta; fejezte be a kiképző tanfolya­mot, s áll készen arra, hogy megkezdje szolgálatát a Szé- chenyi-hegy és a Hűvösvölgy között. Újabb 160 úttörő pedig most látott hozzá a szakmai ismeretek elsajátításához. A tanfolyam négy hónapig tart, s a résztvevők hetente kétszer „vonulnak be” Hűvös- völgybe. Megismerkednek a postai szabályzattal, a vasúti jelzésekkel, a váltók kezelésé­vel, a kalauz és. a pénztáros feladatával. Bejárják a piros mozdonyokon a 11,2 kilomé­ter hosszú vonalat, s részt vesznek a hét állomás vala­melyikének munkájában. Ök június elején öltik masukra az úttörővasutasok sötétkék egyenruháját, s a nyáron már a szolgálat közben találkoz­hatnak velük a kirándulók. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Remek lövészeredmények Repülők a vásártéren r\&iÁií' lÉrll A repülőmodellek országos műrepülő versenyére készül Szé­kelyhídi József, az MHSZ modellező klubjának titkára és fia, az ifjúsági csoport oktatója. Robbanómotoros gépeiket a vá­sártéren próbálják ki. Az érdekes gyakorlatoknak, a repülők indításának, javításának még itt, a város szélén is mindig akad nézője. Különösen a gyerekeket érdeklik a kis huzal- vezetéses repülőgépek. Varga Irén felvétele Városunkban, az MHSZ tor­mási lőterén került sor a III. osztályú sportlövő MHSZ Ku­pa-viadal 6. fordulójára. A kétnapos vetélkedőn a BKV LK (Budapest), a Szolnoki MÁV LK és az MHSZ Nk. Konzervgyári Lövészklub, mintegy ötven sportolója lépett lőállásba, néhányan több számban is. A körösiek reme­kül szerepeltek, összesen plusz 38 pontot gyűjtöttek. Közülük a következők értek el minő­sítési szintű eredményt. Légpuska, 40 lövés. Serdülő leány: Aranyos Beáta 344 (MHSZ aranykoszorús szint). Serdülő fiú: Somodi Zsolt 351 (a). Ifjúsági leány: Papp Zsu­zsanna 354 '(ezüst). Ifjúsági fiú: Farkas Zoltán 330 kör (bronz). Légpisztoly, 40 lövés. Serdü­lő leány: Aranyos 321 (e). Ser­dülő fiú: Czindler Béla 348 (a), Kovács Dénes 338 (e). Ifjúsági fiú: Kovács Gáíx*r 363 (a). Junior fiú: Dióssy György 372 (a). Felnőtt nő: Csap Má­ria 359 (e). Felnőtt férfi: Gállos Sándor 355 (b). Sportpisztoly, 60 lövés. Ifjú­sági fiú: Kovács G. 505 (e). Junior férfi: Dióssy Gy. 509 kör (b). A konzervgyáriak e forduló után tíz klub közül összesítés­ben az igen előkelő harmadik helyen állnak! A Szentendre, kétnaposra tervezett megyei szövetségi bajnokságot későbbre halasz­tották. A fővárosi országos utánpótlás vá’ogató versenyen az előzetes tervtől eltérően nem indítottak körösi lövészt. Nemzetközi birkózósikerek Népes mezőny vett részt a Ganz-MÁVAG, Budapesten megrendezett országos felnőtt kötöttfogású I—III. osztályú birkózóverseoyén. Apró Ba­lázs (Nk. Kinizsi) beiutott 68 kff-ban a döntőbe, ahol a 6. helyen végzett és ezzel egy B-kategóriás minősítési pontot szerzett. Kétnapos volt a Cegléden megrendezett nemzetközi kö­töttfogású győzelemnapi em­lékverseny, amelyen serdülő és úttörő korúak együtt birkóz­tak. Tizenegy egyesület 149 fiatalra vetélkedett az erős me­zőnyökben. A jugoszláv zen­taiak a Vajdaság legjobb egyesületeiből válogatott 19 fővel versenyeztek. A nagyon szép rendezésű viadalon, az úttörő korúak közül jóformán csak az Nk. Kinizsi kis spor­tolói értek el helyezést. A legnépesebb (25 fős), 35 kg-os súlycsoportban Mar­sa István nagyon jól birkózott, 6 győzelem és 1 vereség után 2., Oláh Róbert pedig 4. lett. 38 kg (15 induló): 3. Fehér Zoltán, 4. Mészáros László, 6. Angyal Sándor. 49 kg (14): I. Kudri Károly, magabizto­san, hibapont nélkül nyerte súlycsoportja versenyét. Mai sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 16 óra: Nk. Kinizsi, serdülők—Pilisi KSK serdülők OSK, 17.30: Nk. Kinizsi ifi—Pilisi KSK ifi OIK-mérkőzés. Teke Temetőhegyi pálya, 16: Vo­lánbusz (Nk.) B—Nk. Mészá­ros Tsz SK A. megyei csapat­bajnoki mérkőzés. S. Z. A hét végén szesztilalom A városi tanács vb termelés­ellátásfelügyeleti osztálya ér-' tésiti a lakosságot, hogy az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szó­ló 1966. évi III. tv. 34. §-a ér­telmében, a választást megelő­ző nap déli 12. órájától a vá­lasztást követő nap déli 12. órájáig szeszes italt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos. Ennek megfelelően a most esedékes választások alkalmából a szesztilalom 1980. június 7-én déli 12 órától jú­nius 9-én déli 12 óráig tart. Moziműsor Péter cár és a szerecsen: Színes, szinkronizált szovjet film." Előadás kezdete: 4 óra. Kígyótojás: Színes magyarul beszélő NP7K—amerikai tör­ténelmi drama. (16 éven felü­lieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom