Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
Emléklemez, -műsorok Bartók-év Ünnepi hangversenyekkel, világhírű művészek vendégszereplésével, rádiós és televíziós emlékműsorokkal, reprezentatív kiállításokkal köszönti Magyarország jövőre Bartók Béla születésének 100. évfordulóját. A Kulturális Minisztériumban már elkészült a Bartók-év nagyszabású eseménysorozatának programtervezete: a centenárium két fő eseménye a tavaszi Bartók-hét és az őszi Budapesti Zenei Hetek lesznek. A világhírű művész születésnapján, március 25-én, a Bartók emlékbizottság dísz- hangversenyt rendez a Zene- akadémián. Az Állami Operaház a centenárium alkalmából felújítja Bartók három színpadi művét: A kékszakállú herceg várát, A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Bartók halálának évfordulójára, szeptemberben és októberben ünnepi hangversenyekkel emlékeznek. Október elsején, a zenei világnapon a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara az Erkel Színházban ad Bartók-kon- certet. Az ünnepi rendezvények sorában Yehudi Menuhin október 16-i és 17-i koncertjének Bartók hegedűversenyét és szonáta szóló hegedűre című művét tolmácsolja az Erkel Színház, illetve a Zene- akadémia közönségének. A televízió sorra közvetíti a Jeles hangversenyeket. Bartók-bemutatók nyomában címmel 15 részből álló archív filmet is sugároz a televízió. A magyar rádió számos előadást, beszélgetést és hangversenyt közvetít a nagy zeneköltő munkásságáról, illetve életművéből. TÍZEVES A Röpülj páva Ebből az alkalomból — június 13-án, pénteken este —a képernyőn ismét találkozhatnak a nézők az első vetélkedő legsikeresebb szereplőivel. A tíz éve feltűnt énekesek közül azóta többen elismert művésszé váltak. Érdekessége lesz az összeállításnak Erdei Ferenc, Ortutay Gyula és Veres Péter archívszereplése, s megszólal a kamerák előtt az egykori zsüri- elnök, Kodály Zoltánná. FALURÁDIÓ. Régi jó szoká- ' sa a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, hogy minden hónap utolsó hetében —ez volt a múlt héten — összeül, napirendjére tűzve az időszerű gondok-tennivalók egyikét- másikát. A mostaniban — a legutóbbiban — érintett volt, messzemenően, Pest megye, amely — Bács-Kiskun megye mellett s szomszédságában — a legtöbbet mondhatja magáénak, he- lyénvalóan, a szakszövetkezetekből. Helyénvalónak mondta — a szó minősítő értelmében — a TOT is a szakszövetkezeteket: formát és alkalmat, jó formát és megfelelő alkalmat látva bennük az — úgymond — adott környezet ésszerű, s célszerűbb kihasználására. Példa rá, többi között, éppen Pest megye is. Mint cseppben a tenger. Ügy tükröződik a szakszövetkezetek helyzetében mindaz, ami az országban történik. Vagy történésre — megvalósulásra — vár. • Az út kipróbált. Az irányvonal világos és bevált. Összegzésül: a szakszövetkezetek fejlődőképesek, a szak- szövetkezeteknek, tehát, tovább kell fejlődniük. Olyanokban, mint a felvásárlás-értékesítés. Azok bővítésében. Vagy mint a közös tervezés. Azok pontosításában. Hogy egészen pontos legyek: ezeket nemcsak a TOT fogalmazta meg, hanem a TOT-ülés- ről szólva a Falurádió is. Három olyan alkotó kiállítása lett vidéki városaink, településeink májusi, júniusi eseménye, akik hosszabb-rövidebb ideig kötődtek megyénk emberi és táji környezetéhez, akik érintették vagy feldolgozták ezen motívumkincs számukra fontos részét. Iskolatárlat A még június 7-ig látható iskolatárlat a XX. kerületi Rákosi Endre utca 138-ban, felidézi a katalógus lapjain azt a százhalombattai pasztellsorozatot, melyet Ruzicskay György még Kopasz Márta linómetszete Hogy megpendítve a húrt: a dallam fölfelé íveljen. Kibontakozzék. A gondolat gondolatot szüljön. És hogy: ennek nyomában járjon a tett. Ilyen tett, napról napra, reggelről reggelre, az a néhány perc is, amelyik cselekvésre serkent: mozgásba hozva a kipihent, friss értelmet: megértetve a tennivalókat. Az aznapot, amire ébredünk. S amire ráébreszt, szűkszavú, de lényegre tapintó, elevenbe vágó tájékoztatóival: a Falurádió. Rendszerint: Vas Ottó szerkesztésében. Most se hallgathattam róla. Sőt. Azt se hallgatom el erről a műsorról, hogy szívemhez igenigen közel áll. Tévednék? Egy nyugtat. Az, hogy — akkor alighanem nagyon sokan tévednénk ebben az országban. Meg ebben a megyében is. ÜRRÁDIÖ. Tévednék azonban, ha nem sietnék kijelenteni, hogy az elmúlt héten nagyon sokunk — milliók és milliók — szívéhez férkőztek közel azok műsorok, amelyek ugyan nem rólunk szóltak. De rólunk is. Egy egész ország képzelte magát egyetlen ember helyébe: azéba, aki közülünk, magyarok közül először hagyta el a Földet, s körül-körülrepülve olyan kereknek és gömbölyűnek látta, mint egy almát. Mint egy édes almát, amelybe szíve s kívánsága szerint menten bele is harapna az ember. „Édes anyaföld!’’ — mennyia háború előtt készített, s mely jelenleg a Százhalombattai Városi Tanács tulajdona. Ruzicskay György világot járt festő. André Malraux szerint művészete az ábrázolás és a „való- ságontúli” képzelet összhangját teremti meg. Termékeny festő, aki többször váltott stílust — így sejtette meg nem is egyszer a jövő körvonalait. Az összeütközés- 1, ahol a gépek összetörik a lovat, 1927-ben festette. Először Ruzicskay György búcsúztatja a lovat, később a valóság és Nagy László verse. Sok minden érdekelte, izgatta — párizsi utcák, budapesti részletek, Eger ostroma, Itália, s volt ereje 1965-ben megfestenie szarvasi motivumok alapján a bio-sorozatot — vizsgálódásának új tárgyát. Egyik kiemelkedő ciklusa a Fantasztikus utazás, ahol Attila, Leonardo, Rembrandt, Stephenson kortársaként jelentkezik. Számottevő mű a Világosság felé és a Tessedik Sámuel életét kísérő album is. Grafika — festői magaslaton Kopasz Márta is kötődik hozzánk, hiszen Cegléden kapott jeles kisgrafikáiért különdíjat a legutóbbi országos ex libris kiállításon. Szeged város ösztöndíjával végezte el az Ipar- művészeti Főiskolát 1936-ban, hosszú ideig volt a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense, műveit bemutatták Berlinben, Cannes-ban, Párizsban, Krakkóban. Külföldön és itthon több díjat és oklevelet kapott. Mantero olasz műkritikus magas technikai fűszer és mennyiszer éreztük, mondtuk, sóhajtottuk ezt. De azt? Azt, hogy: „Édes Föld!”... „Földünk, te édes!” — érez- tük-e, mondtuk-e, sóhajtottuk-e egyetlen egyszer is? Eddig. Az elmúlt héten azonban — az lnterkozmosz űrprogramban — az űrhajóssá lett hazánkfiával együtt: nagyon sokszor. Vele éreztük, vele mondtuk, vele sóhajtottuk együtt, eggyé válva, hogy milyen édes, milyen szép ez a mi Földünk! Pedig mi — rajta kívül, a többiek — nem is láttuk. De elképzeltük. Különösen nem láttuk, hiszen hogyan is láthattuk volna, a rádiókészülékek mellett ülve. De, valljuk be, ez nem igaz. A szavak, a riportok — a Magyar Rádió moszkvai űrstúdiója — plasztikussá tette a szót. Látóvá a hallgatókat. Nem is tudom, melyik riportert dicsérjem jobban. Csák Elemért-e? Hável József et-e? Nemes Gábort-el Szálai Zsolíot-e? Bánkúti Gábort -e? Jók voltak. A legjobb azonban — az újdonsült riporter volt. Aki a helyszínről tudósított. Fentről. Még csak nem is éreztem, hogy megilletődött. Alighanem ő meg a mi helyünkbe képzelte magát. Tudta, hogy — a megilletődöttek mi vagyunk. Onnan fentről — olyan mesz- sziről — ez is ilyennek látszik. Űgv képzelem. Ma már semmi se elképzelhetetlen. Simon Gy. Ferenc dását emeli ki, Tóth Ervin a Múzsák sorozatát tartja kiemelkedőnek. Joggal, hiszen a szegedi motívumokkal átszőtt Múzsák lebegő könnyedsége valóban különleges teljesítmény. Mintha Csokonai rokokó bája és Krúdy hangulata születne újjá e metszetekben, ahol a fehér-fekete színmezők arányos osztása festői magaslatra emeli a grafikát. Kopasz Márta kisgrafikáinak intimitásával, képi naplójegyzeteinek folyamatosságával vált kortársainak és utódainak mértékévé. Totálisan Iát, láttat Élete a festészet. Aszkétikus alkat, szilárd jellem. Ez a magatartás tehetségének része. A századdal együtt, 1900-ban született Aranyosmaróton, s az egykori, névtelennek maradt aranyosmaróti Mester önszigorával alkotott. Zaklatott felületei Jób-sorsú, Jób-türelmű életének korszakait jelzik, de a friss színek derűje a feloldást — azt, hogy Patay Éva úrrá akart és úrrá tudott lenni a szenvedéseken. Helytállásával és művészi energiával is. Legutóbb 1976-ban mutatkozott be Ráckevén, most újabb 50 képével Győrött. Ha lehet, még szenvedélyesebben tisztábbak, még merészebbek, képze- letdúsabbak alkotásai. Mintha Dosztojevszkij festette volna e látomásokat, pedig csak győri rokona, Patay Éva. E csak azonban nem kicsinylés, hanem annak igazsága, hogy a nagy orosz íróhoz hasonlóan ő is totálisan látja, láttatja és éli a világot, az ő világát is. Puritán szenvedéllyel, magas hőfokon. Van ereje ahhoz, hogy az élet szertartásaik — egy korty vizet, kagylót nyitó fiút, lyukas hálót, csodahalat megörökítsen. Ezzel avatja a hétköznapokat ünnepekké. Most nem is a csontokról, angyalairól érezzük ezt, hanem a Kakasról, mely szintén mestermű. Csak vidámabb, életigenlőbb — még akkor is az, ha az Ad- ventet jelenti be. Losonci Miklós Anyanyelvi tábor Az idén csaknem 200 ezer pajtás veheti birtokba az or- I szág két központi úttörőtáborát — Csillebércet és Zánkát — valamint a 200 helyi úttörőtábort június 18-tól, az Űt- törőnyár zánkai megnyitójának napjától. Csillebércen, az úttörőmozgalom legnagyobb múltú, leg- romantikusabb táborhelyén az ország 45 nevelőotthonából és gyermekvárosából érkezett 600 úttörő nyitja a tábort. Velük együtt pihennek majd azok az úttörőcsapatok, amelyek a hulladékgyűjtő akcióban a legjobb eredményt érték el: vidám bábbemutatóval, aszfaltrajzversennyel, plakátpályázattal, táncházzal, irodalmi fejtörőkkel, sportvetélkedőkkel tölthetik majd napjaikat a vendégek. Első ízben ad otthont Csillebérc a harmadik Kazinczy anyanyelvi úttörőtábornak júniusban. A Béke és barátság nemzetközi úttörőtábor július 13-án nyitja meg kapuit: mintegy30 úttörő és haladó gyermekszervezet kis képviselői ismerkedhetnek itt egymással, a magyar úttörők munkájával, hazánk eredményeivel. Zánkára is több ezer pajtás érkezik a három nyári hónapban. A nemzetközi tábort ismét augusztusban rendezik meg Zánkán: közös kirándulásokon, kulturális bemutatókon, rajzversenyeken, vízijátékokon hangulatos tábortüzek mellett ismerkedhetnek a külföldi és a magyar gyermekek. RÁDIÓFIGYELŐ ZENEI PANORÁMA Naponta két koncert ! Végéhez közeledik a tanév a | megye zeneiskoláiban is. Sűrűsödnek a nyári vakáció előtt a programok: növendék- és tanári hangversenyek, válogató koncertek követik egymást. Színvonalával és az esemény országos voltával az összefoglalás élére kívánkozik a hazai zeneiskolai tanárok Kaposvárott, a Liszt Ferenc Zeneiskolában megrendezett hatodik kamarazenei találkozója. A kétévenként lebonyolított koncertsorozat több szempontból is igen hasznos szerepet tölt be. Alkalmat teremt az ország különböző területein dolgozó együttesek művészi munkájának bemutatására, szakmai konzultációkra, a jó tapasztalatok átadására és egymás életének, körülményeinek megismerésére. A négynapos rendezvényre huszonnégy városból negyvenhét együttes, összesen százhúsz zenetanár érkezett Somogy megye székhelyére. A harmadik hangversenyen lépett fel először Pest megyei együttes. Előbb a ceglédi zenetanárok képviseletében Béres Károlyné és Hacheleva Ludmilla Kókai Szonátájának első tételét, majd Rahmanyi- nov Fantáziájából a harmadik és negyedik tételt játszotta zongorán. Utánuk Gödöllőről Barta Katalin és Halmos Erika Bartók Mikrokozmoszával és Lutoslawski Variációk egy Paganini-témára című művével versenyzett. Mivel naponta két koncertet tartottak a nagyszámú résztvevő miatt, ugyanennek a napnak az estjén került sorra a gödöllői Lorenzné Farkas Zsuzsa (gordonka) és Ferenczi Anna (zongora) kettős. Műsorukban Beethoven G-moll szonátájának első és második tétele és Dobos Kálmán Szonátájának második tétele szerepelt. Ugyancsak Beethoven- mű, a Tizenkét variáció Judas Mflccabeus témára, valamint Szunyogh Négy duójának részlete következett ezután az abonyiak, Agócs Márta (gordonka) és Farkas Róbert (zongora) előadásában. A következő napon Pata- chich és Weber egy-egy triójából játszott részleteket a ceglédi Tóth Hajnal Anikó (fuvola), Tihanyi Attiláné (gordonka) és Hacheleva Ludmilla (zongora), Tóth Hajnal Anikó és Hacheleva Ludmilla ezen a napon mint fuvolazongora duó is fellépett. Schumann Esz-dúr zongora- négyesének első tétele után f Geszler György Két Ex librisét hallhatta az érdeklődő közönség Gödöllő együttesétől (Szegedi József hegedű, Vára- dyné Egri Anna mélyhegedű, Lorenzné Farkas Zsuzsa gordonka, Ferenczi Anna zongora). Schubert Arpeggione szonátájának első tételével és Kósa György Andante e vivace című művével versenyzett az érdi Hidas Györgyné (gordonka) és Karapetian Karine (zongora). i Az abonyi zeneiskolát képviselte Gajdos István, Fejes István és Gajdosné Regényt Hedvig. Vivaldi Két trombitás versenyművét játszották zongorakísérettel, majd Egyed Ferenc Soli improvisante című darabját mutatták be a közönségnek. Az esti órákban lépett színpadra a nagykőrösi Orosz László (hegedű) és Oroszné Tornyai Lilla (zongora) Brahms- és Kadosa-művek- kel, valamint az abonyi trió Soproni Ildikó (fuvola), Far- kasné Ferwágner Erika (fagott), Farkas Róbert (zongora) Vivaldi Á-moll triójával és az itt bemutatásra került Huszár- művel: Változatok fuvolára, fagottra, zongorára. A résztvevő együttesek & zene szinte minden korszakát bemutató, igen színvonalas műsorral szerepeltek, így az ünnepélyes eredményhirdetéskor felhangzó Pest megyei sikereket ihagasra értékelhetjük. Kiemelkedő teljesítményéért művészeti díjat kapott Agócs Márta és Farkas Róbert (Abony), Béres Károlyné és Hacljeleva Ludmilla (Cegléd), Tótti Hajnal Anikó, Tihanyi Attiláné és Hacheleva Ludmilla (Cegléd), a gödöllői kvartett: Szegedi József, Váradyné Egri Anna, Lorenzné Farkas Zsuzsa és Ferenczi Anna. Szakszervezeti különdíjat kapott az abonyi trió: Gajdos István, Fejes István és Gajdosné Regényi Hedvig. Abonyból indultak Az elmúlt hónap-legérdekesebb zeneiskolai rendezvényére Abonyban került sor. A háromnapos koncertsorozat egyrészt bemutatta a Kaposváron részt vevő kamaraegyütteseket, másrészt az iskola volt nővén, dékeinek nyúj tott hangversenylehetőséget. Bodor Tibor, a szegedi művészeti szakközépiskola negyedik osztályos növendéke klarinéton, Sörös Éva, a debreceni zeneművészeti szakközépiskola negyedikes növendéke gordonkán játszott. Hetedik alkalommal került sor az Abonyból indultak cím alatti koncertekre. Kitűnő, követésre méltó módon a‘ volt növendékeket, akik zenetanéÉneklő A zeneiskolai események között fontos szerepet kapott a szombathelyi harmadik Országos Zeneiskolai hagedűver- seny Pest megyei válogatója. Május 28-án Cegléden és 29-én Vácott négy korcsoportban ötvenhat növendék indult a továbbjutásért, közülük huszonkettő jutott be az októberben sorra kerSlő szakközépiskolai válogatóba, amely a középdöntőnek felel meg. ★ Megyeszerte — Vácott, Cegléden, Gödöllőn, Nagykőrösön, a budai járás körzeti zeneiskoláiban — egymás után következnek az évzáró növendékhangversenyek, egészen június közepéi* ri pályát választanak, az abonyi zeneiskola ösztöndíjjal is magához köti. így megköny- nyíti a tehetséges, zeneszerető gyerekek továbbtanulását a választott szakon és könnyebben tudja kielégíteni az egyre növekvő zeneokatási igényt saját nevelésű, jó képességű fiatal zenepedagógusokkal. A jelenlegi nyolc ösztöndíjas közül három végez ebben az évben, Gajdos Éva és Győré Éva zongora, Csizmadia László ütőszakon. Mindnyájan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tanárképző tagozatának utolsó éves hallgatói. Nevüket szeptembertől a megyei zeneoktatók között találjuk. ifjúság A gyerekek zenei nevelésének fontos fóruma Pest megyében az énekkari mozgalom is. ★ Márciustól május közepéig úttörő kamarakórusok, általános iskolai énekkarok, zenei tagozatos általános Iskolák énekkarai adtak ünnepi műsort Dunakeszin és Vácott. A húsz fős kamarakórusoktól a nyolcvan—száz tagú nagy énekkarokig indultak az Éneklő ifjúság hangversenyeken, bizonyítva az iskolai zenei nevelés és a kórusélet szükségességét, hatásosságát. Hajós Anna KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Ráckevei tájak Győrött
