Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

Emléklemez, -műsorok Bartók-év Ünnepi hangversenyekkel, világhírű művészek vendégsze­replésével, rádiós és televíziós emlékműsorokkal, reprezen­tatív kiállításokkal köszönti Magyarország jövőre Bartók Béla születésének 100. évfor­dulóját. A Kulturális Minisztérium­ban már elkészült a Bartók-év nagyszabású eseménysoroza­tának programtervezete: a centenárium két fő eseménye a tavaszi Bartók-hét és az őszi Budapesti Zenei Hetek lesz­nek. A világhírű művész szü­letésnapján, március 25-én, a Bartók emlékbizottság dísz- hangversenyt rendez a Zene- akadémián. Az Állami Operaház a cen­tenárium alkalmából felújítja Bartók három színpadi művét: A kékszakállú herceg várát, A fából faragott királyfit és A csodálatos mandarint. Bartók halálának évforduló­jára, szeptemberben és októ­berben ünnepi hangverse­nyekkel emlékeznek. Október elsején, a zenei világnapon a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara az Er­kel Színházban ad Bartók-kon- certet. Az ünnepi rendezvé­nyek sorában Yehudi Menu­hin október 16-i és 17-i kon­certjének Bartók hegedűverse­nyét és szonáta szóló hegedűre című művét tolmácsolja az Erkel Színház, illetve a Zene- akadémia közönségének. A televízió sorra közvetíti a Jeles hangversenyeket. Bartók-bemutatók nyomá­ban címmel 15 részből álló archív filmet is sugároz a te­levízió. A magyar rádió szá­mos előadást, beszélgetést és hangversenyt közvetít a nagy zeneköltő munkásságáról, il­letve életművéből. TÍZEVES A Röpülj páva Ebből az alkalomból — jú­nius 13-án, pénteken este —a képernyőn ismét találkozhat­nak a nézők az első vetélke­dő legsikeresebb szereplőivel. A tíz éve feltűnt énekesek kö­zül azóta többen elismert mű­vésszé váltak. Érdekessége lesz az összeál­lításnak Erdei Ferenc, Ortutay Gyula és Veres Péter archív­szereplése, s megszólal a ka­merák előtt az egykori zsüri- elnök, Kodály Zoltánná. FALURÁDIÓ. Régi jó szoká- ' sa a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának, hogy min­den hónap utolsó hetében —ez volt a múlt héten — összeül, napirendjére tűzve az időszerű gondok-tennivalók egyikét- másikát. A mostaniban — a legutób­biban — érintett volt, messze­menően, Pest megye, amely — Bács-Kiskun megye mellett s szomszédságában — a legtöb­bet mondhatja magáénak, he- lyénvalóan, a szakszövetkeze­tekből. Helyénvalónak mondta — a szó minősítő értelmében — a TOT is a szakszövetkezeteket: formát és alkalmat, jó formát és megfelelő alkalmat látva bennük az — úgymond — adott környezet ésszerű, s célszerűbb kihasználására. Példa rá, többi között, éppen Pest megye is. Mint cseppben a tenger. Ügy tükröződik a szakszövet­kezetek helyzetében mindaz, ami az országban történik. Vagy történésre — megvalósu­lásra — vár. • Az út kipróbált. Az irányvo­nal világos és bevált. Összegzésül: a szakszövetke­zetek fejlődőképesek, a szak- szövetkezeteknek, tehát, tovább kell fejlődniük. Olyanokban, mint a felvásár­lás-értékesítés. Azok bővítésé­ben. Vagy mint a közös terve­zés. Azok pontosításában. Hogy egészen pontos legyek: ezeket nemcsak a TOT fogal­mazta meg, hanem a TOT-ülés- ről szólva a Falurádió is. Három olyan alkotó kiállí­tása lett vidéki városaink, tele­püléseink májusi, júniusi ese­ménye, akik hosszabb-rövidebb ideig kötődtek megyénk emberi és táji környezetéhez, akik érintették vagy feldolgozták ezen motívumkincs számukra fontos részét. Iskolatárlat A még június 7-ig látható isko­latárlat a XX. kerületi Rákosi Endre utca 138-ban, felidézi a katalógus lapjain azt a száz­halombattai pasztellsorozatot, melyet Ruzicskay György még Kopasz Márta linómetszete Hogy megpendítve a húrt: a dallam fölfelé íveljen. Kibonta­kozzék. A gondolat gondolatot szüljön. És hogy: ennek nyo­mában járjon a tett. Ilyen tett, napról napra, reg­gelről reggelre, az a néhány perc is, amelyik cselekvésre serkent: mozgásba hozva a ki­pihent, friss értelmet: megér­tetve a tennivalókat. Az aznapot, amire ébredünk. S amire ráébreszt, szűkszavú, de lényegre tapintó, elevenbe vágó tájékoztatóival: a Falu­rádió. Rendszerint: Vas Ottó szer­kesztésében. Most se hallgathattam róla. Sőt. Azt se hallgatom el erről a műsorról, hogy szívemhez igen­igen közel áll. Tévednék? Egy nyugtat. Az, hogy — ak­kor alighanem nagyon sokan tévednénk ebben az országban. Meg ebben a megyében is. ÜRRÁDIÖ. Tévednék azon­ban, ha nem sietnék kijelen­teni, hogy az elmúlt héten na­gyon sokunk — milliók és mil­liók — szívéhez férkőztek kö­zel azok műsorok, amelyek ugyan nem rólunk szóltak. De rólunk is. Egy egész ország képzelte magát egyetlen ember helyébe: azéba, aki közülünk, magyarok közül először hagyta el a Föl­det, s körül-körülrepülve olyan kereknek és gömbölyűnek lát­ta, mint egy almát. Mint egy édes almát, amelybe szíve s kívánsága szerint men­ten bele is harapna az ember. „Édes anyaföld!’’ — mennyi­a háború előtt készített, s mely jelenleg a Százhalombattai Vá­rosi Tanács tulajdona. Ruzics­kay György világot járt festő. André Malraux szerint művé­szete az ábrázolás és a „való- ságontúli” képzelet összhangját teremti meg. Termékeny festő, aki többször váltott stílust — így sejtette meg nem is egyszer a jövő körvonalait. Az össze­ütközés- 1, ahol a gépek össze­törik a lovat, 1927-ben festette. Először Ruzicskay György bú­csúztatja a lovat, később a va­lóság és Nagy László verse. Sok minden érdekelte, izgat­ta — párizsi utcák, budapesti részletek, Eger ostroma, Itália, s volt ereje 1965-ben megfeste­nie szarvasi motivumok alap­ján a bio-sorozatot — vizsgáló­dásának új tárgyát. Egyik ki­emelkedő ciklusa a Fantasz­tikus utazás, ahol Attila, Leo­nardo, Rembrandt, Stephenson kortársaként jelentkezik. Szá­mottevő mű a Világosság felé és a Tessedik Sámuel életét kí­sérő album is. Grafika — festői magaslaton Kopasz Márta is kötődik hoz­zánk, hiszen Cegléden kapott jeles kisgrafikáiért különdíjat a legutóbbi országos ex libris kiállításon. Szeged város ösz­töndíjával végezte el az Ipar- művészeti Főiskolát 1936-ban, hosszú ideig volt a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Főis­kola docense, műveit bemutat­ták Berlinben, Cannes-ban, Párizsban, Krakkóban. Külföl­dön és itthon több díjat és ok­levelet kapott. Mantero olasz műkritikus magas technikai fű­szer és mennyiszer éreztük, mondtuk, sóhajtottuk ezt. De azt? Azt, hogy: „Édes Föld!”... „Földünk, te édes!” — érez- tük-e, mondtuk-e, sóhajtot­tuk-e egyetlen egyszer is? Eddig. Az elmúlt héten azonban — az lnterkozmosz űrprogram­ban — az űrhajóssá lett ha­zánkfiával együtt: nagyon sok­szor. Vele éreztük, vele mondtuk, vele sóhajtottuk együtt, eggyé válva, hogy milyen édes, mi­lyen szép ez a mi Földünk! Pedig mi — rajta kívül, a többiek — nem is láttuk. De elképzeltük. Különösen nem láttuk, hiszen hogyan is láthat­tuk volna, a rádiókészülékek mellett ülve. De, valljuk be, ez nem igaz. A szavak, a riportok — a Magyar Rádió moszkvai űrstú­diója — plasztikussá tette a szót. Látóvá a hallgatókat. Nem is tudom, melyik ripor­tert dicsérjem jobban. Csák Elemért-e? Hável Jó­zsef et-e? Nemes Gábort-el Szálai Zsolíot-e? Bánkúti Gá­bort -e? Jók voltak. A legjobb azon­ban — az újdonsült riporter volt. Aki a helyszínről tudósí­tott. Fentről. Még csak nem is éreztem, hogy megilletődött. Alighanem ő meg a mi he­lyünkbe képzelte magát. Tud­ta, hogy — a megilletődöttek mi vagyunk. Onnan fentről — olyan mesz- sziről — ez is ilyennek látszik. Űgv képzelem. Ma már semmi se elképzel­hetetlen. Simon Gy. Ferenc dását emeli ki, Tóth Ervin a Múzsák sorozatát tartja ki­emelkedőnek. Joggal, hiszen a szegedi mo­tívumokkal átszőtt Múzsák le­begő könnyedsége valóban kü­lönleges teljesítmény. Mintha Csokonai rokokó bája és Krúdy hangulata születne újjá e met­szetekben, ahol a fehér-fekete színmezők arányos osztása fes­tői magaslatra emeli a grafi­kát. Kopasz Márta kisgrafikáinak intimitásával, képi naplójegy­zeteinek folyamatosságával vált kortársainak és utódainak mértékévé. Totálisan Iát, láttat Élete a festészet. Aszkétikus alkat, szilárd jellem. Ez a ma­gatartás tehetségének része. A századdal együtt, 1900-ban szü­letett Aranyosmaróton, s az egykori, névtelennek maradt aranyosmaróti Mester önszigo­rával alkotott. Zaklatott felü­letei Jób-sorsú, Jób-türelmű életének korszakait jelzik, de a friss színek derűje a feloldást — azt, hogy Patay Éva úrrá akart és úrrá tudott lenni a szenvedéseken. Helytállásával és művészi energiával is. Legutóbb 1976-ban mutatko­zott be Ráckevén, most újabb 50 képével Győrött. Ha lehet, még szenvedélyesebben tisztáb­bak, még merészebbek, képze- letdúsabbak alkotásai. Mintha Dosztojevszkij festette volna e látomásokat, pedig csak győri rokona, Patay Éva. E csak azonban nem kicsinylés, ha­nem annak igazsága, hogy a nagy orosz íróhoz hasonlóan ő is totálisan látja, láttatja és éli a világot, az ő világát is. Puri­tán szenvedéllyel, magas hőfo­kon. Van ereje ahhoz, hogy az élet szertartásaik — egy korty vizet, kagylót nyitó fiút, lyu­kas hálót, csodahalat megörö­kítsen. Ezzel avatja a hétköz­napokat ünnepekké. Most nem is a csontokról, angyalairól érezzük ezt, hanem a Kakas­ról, mely szintén mestermű. Csak vidámabb, életigenlőbb — még akkor is az, ha az Ad- ventet jelenti be. Losonci Miklós Anyanyelvi tábor Az idén csaknem 200 ezer pajtás veheti birtokba az or- I szág két központi úttörőtábo­rát — Csillebércet és Zánkát — valamint a 200 helyi úttö­rőtábort június 18-tól, az Űt- törőnyár zánkai megnyitójának napjától. Csillebércen, az úttörőmoz­galom legnagyobb múltú, leg- romantikusabb táborhelyén az ország 45 nevelőotthonából és gyermekvárosából érkezett 600 úttörő nyitja a tábort. Velük együtt pihennek majd azok az úttörőcsapatok, amelyek a hul­ladékgyűjtő akcióban a leg­jobb eredményt érték el: vi­dám bábbemutatóval, aszfalt­rajzversennyel, plakátpályázat­tal, táncházzal, irodalmi fej­törőkkel, sportvetélkedőkkel tölthetik majd napjaikat a vendégek. Első ízben ad otthont Csil­lebérc a harmadik Kazinczy anyanyelvi úttörőtábornak jú­niusban. A Béke és barátság nemzet­közi úttörőtábor július 13-án nyitja meg kapuit: mintegy30 úttörő és haladó gyermekszer­vezet kis képviselői ismerked­hetnek itt egymással, a ma­gyar úttörők munkájával, ha­zánk eredményeivel. Zánkára is több ezer pajtás érkezik a három nyári hónap­ban. A nemzetközi tábort is­mét augusztusban rendezik meg Zánkán: közös kirándulá­sokon, kulturális bemutató­kon, rajzversenyeken, vízijáté­kokon hangulatos tábortüzek mellett ismerkedhetnek a kül­földi és a magyar gyermekek. RÁDIÓFIGYELŐ ZENEI PANORÁMA Naponta két koncert ! Végéhez közeledik a tanév a | megye zeneiskoláiban is. Sűrű­södnek a nyári vakáció előtt a programok: növendék- és ta­nári hangversenyek, válogató koncertek követik egymást. Színvonalával és az esemény országos voltával az összefog­lalás élére kívánkozik a hazai zeneiskolai tanárok Kaposvá­rott, a Liszt Ferenc Zeneisko­lában megrendezett hatodik kamarazenei találkozója. A kétévenként lebonyolított kon­certsorozat több szempontból is igen hasznos szerepet tölt be. Alkalmat teremt az ország különböző területein dolgozó együttesek művészi munkájá­nak bemutatására, szakmai konzultációkra, a jó tapaszta­latok átadására és egymás éle­tének, körülményeinek megis­merésére. A négynapos rendezvényre huszonnégy városból negyven­hét együttes, összesen száz­húsz zenetanár érkezett So­mogy megye székhelyére. A harmadik hangversenyen lépett fel először Pest megyei együttes. Előbb a ceglédi ze­netanárok képviseletében Bé­res Károlyné és Hacheleva Ludmilla Kókai Szonátájának első tételét, majd Rahmanyi- nov Fantáziájából a harmadik és negyedik tételt játszotta zongorán. Utánuk Gödöllőről Barta Katalin és Halmos Eri­ka Bartók Mikrokozmoszával és Lutoslawski Variációk egy Paganini-témára című művé­vel versenyzett. Mivel naponta két koncer­tet tartottak a nagyszámú résztvevő miatt, ugyanennek a napnak az estjén került sor­ra a gödöllői Lorenzné Farkas Zsuzsa (gordonka) és Ferenczi Anna (zongora) kettős. Műso­rukban Beethoven G-moll szonátájának első és második tétele és Dobos Kálmán Szo­nátájának második tétele sze­repelt. Ugyancsak Beethoven- mű, a Tizenkét variáció Judas Mflccabeus témára, valamint Szunyogh Négy duójának részlete következett ezután az abonyiak, Agócs Márta (gor­donka) és Farkas Róbert (zon­gora) előadásában. A következő napon Pata- chich és Weber egy-egy trió­jából játszott részleteket a ceglédi Tóth Hajnal Anikó (fuvola), Tihanyi Attiláné (gordonka) és Hacheleva Lud­milla (zongora), Tóth Hajnal Anikó és Hacheleva Ludmilla ezen a napon mint fuvola­zongora duó is fellépett. Schumann Esz-dúr zongora- négyesének első tétele után f Geszler György Két Ex libri­sét hallhatta az érdeklődő kö­zönség Gödöllő együttesétől (Szegedi József hegedű, Vára- dyné Egri Anna mélyhegedű, Lorenzné Farkas Zsuzsa gor­donka, Ferenczi Anna zongo­ra). Schubert Arpeggione szoná­tájának első tételével és Kósa György Andante e vivace cí­mű művével versenyzett az érdi Hidas Györgyné (gordon­ka) és Karapetian Karine (zongora). i Az abonyi zeneiskolát kép­viselte Gajdos István, Fejes István és Gajdosné Regényt Hedvig. Vivaldi Két trombitás versenyművét játszották zon­gorakísérettel, majd Egyed Ferenc Soli improvisante cí­mű darabját mutatták be a közönségnek. Az esti órákban lépett szín­padra a nagykőrösi Orosz László (hegedű) és Oroszné Tornyai Lilla (zongora) Brahms- és Kadosa-művek- kel, valamint az abonyi trió Soproni Ildikó (fuvola), Far- kasné Ferwágner Erika (fa­gott), Farkas Róbert (zongora) Vivaldi Á-moll triójával és az itt bemutatásra került Huszár- művel: Változatok fuvolára, fagottra, zongorára. A résztvevő együttesek & zene szinte minden korszakát bemutató, igen színvonalas műsorral szerepeltek, így az ünnepélyes eredményhirdetés­kor felhangzó Pest megyei si­kereket ihagasra értékelhet­jük. Kiemelkedő teljesítményéért művészeti díjat kapott Agócs Márta és Farkas Róbert (Abony), Béres Károlyné és Hacljeleva Ludmilla (Cegléd), Tótti Hajnal Anikó, Tihanyi Attiláné és Hacheleva Ludmil­la (Cegléd), a gödöllői kvar­tett: Szegedi József, Váradyné Egri Anna, Lorenzné Farkas Zsuzsa és Ferenczi Anna. Szakszervezeti különdíjat kapott az abonyi trió: Gajdos István, Fejes István és Gaj­dosné Regényi Hedvig. Abonyból indultak Az elmúlt hónap-legérdeke­sebb zeneiskolai rendezvényé­re Abonyban került sor. A há­romnapos koncertsorozat egy­részt bemutatta a Kaposváron részt vevő kamaraegyütteseket, másrészt az iskola volt nővén, dékeinek nyúj tott hangver­senylehetőséget. Bodor Tibor, a szegedi mű­vészeti szakközépiskola negye­dik osztályos növendéke kla­rinéton, Sörös Éva, a debrece­ni zeneművészeti szakközépis­kola negyedikes növendéke gordonkán játszott. Hetedik alkalommal került sor az Abonyból indultak cím alatti koncertekre. Kitűnő, kö­vetésre méltó módon a‘ volt növendékeket, akik zenetané­Éneklő A zeneiskolai események kö­zött fontos szerepet kapott a szombathelyi harmadik Orszá­gos Zeneiskolai hagedűver- seny Pest megyei válogatója. Május 28-án Cegléden és 29-én Vácott négy korcsoportban öt­venhat növendék indult a to­vábbjutásért, közülük huszon­kettő jutott be az októberben sorra kerSlő szakközépiskolai válogatóba, amely a közép­döntőnek felel meg. ★ Megyeszerte — Vácott, Ceg­léden, Gödöllőn, Nagykőrö­sön, a budai járás körzeti ze­neiskoláiban — egymás után következnek az évzáró növen­dékhangversenyek, egészen jú­nius közepéi* ri pályát választanak, az abo­nyi zeneiskola ösztöndíjjal is magához köti. így megköny- nyíti a tehetséges, zeneszere­tő gyerekek továbbtanulását a választott szakon és könnyeb­ben tudja kielégíteni az egy­re növekvő zeneokatási igényt saját nevelésű, jó képességű fiatal zenepedagógusokkal. A jelenlegi nyolc ösztöndí­jas közül három végez ebben az évben, Gajdos Éva és Győ­ré Éva zongora, Csizmadia László ütőszakon. Mindnyájan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tanárképző tagozatának utolsó éves hall­gatói. Nevüket szeptembertől a megyei zeneoktatók között találjuk. ifjúság A gyerekek zenei nevelésé­nek fontos fóruma Pest me­gyében az énekkari mozgalom is. ★ Márciustól május közepéig úttörő kamarakórusok, általá­nos iskolai énekkarok, zenei tagozatos általános Iskolák énekkarai adtak ünnepi mű­sort Dunakeszin és Vácott. A húsz fős kamarakórusoktól a nyolcvan—száz tagú nagy énekkarokig indultak az Ének­lő ifjúság hangversenyeken, bizonyítva az iskolai zenei ne­velés és a kórusélet szüksé­gességét, hatásosságát. Hajós Anna KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Ráckevei tájak Győrött

Next

/
Oldalképek
Tartalom