Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-28 / 150. szám
Új szellemben dolgoznak KÖNYVTÁRI TERVEK, EREDMÉNYEK EREDMÉNYHIRDETÉS VERESEGYHÁZON A klub a fiatalokat formálja Lassan három éve már, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Végrehajtó Bizottsága foglalkozott a megyei könyvtárak helyzetével; megvizsgálta a korábbi évek munkájának eredményeit, s határozatban rögzítette a következő időszak feladatait. Az eltelt esztendők már megfelelő távlatot biztosítanak ahhoz, hogy értékeljük; mi valósult meg a határozatból, s melyek azok a területek, amelyeken továbbra is csak kis lépésekkel haladunk előre; hogy lássuk: az eddigi munka ígéri-e a legfontosabb feladat megvalósítását: a megye könyvtári ellátottságának az országoshoz mért elmaradását minél rövidebb idő alatt felszámoljuk”. Fejlődés és elmaradás Ha csak az utóbbi időszak két nagy akciójára gondolunk, feltétlenül úgy ítéljük meg, hogy a könyv és az olvasó között közvetítő intézményrendszer ugrásszerűen fejlődött. A monori járás könyvesházakció- jára gondolok, s a budai járás idei könyvheti kezdeményezésére: egyszerre tizennégy településen változtak — vagy inkább teremtődtek meg — a könyvterjesztés lehetőségei. A kiindulást azonban nem egyes eseményeknek, hanem a nagy számoknak, a statisztikai átlagoknak kell jelenteniük. Ezeknél pedig azt látjuk, hogy az országos átlagnál jóval gyorsabban növekednek. 1976 —1978 között például megyénkben 14,1, míg országosan 11,4 százalékkal növekedett az ezer lakosra jutó könyvtári alapterület, a tízezer lakosra jutó kckiyvtárosok száma itt 25,2, országosan 15,8 százalékkal lett több. A fejlődési ütem tehát megfelelő, ez azonban sajnos még mindig nem jelenti azt, hogy az ellátás színvonala azonos az országoséval. Az erőfeszítések ellenére még mindig kevesebb a könyvtáros, mint máshol, kisebb az átlagos alapterület, kevesebb könyv jut egy olvasóra, mint más megyékben. Ennek azonban főleg objektív okai vannak. Például a megye lakosságának igen gyors növekedése, vagy az, hogy a megye települései eleve hátrányosabb helyzetből Indultak a felszabadulás után, a közművelődési könyvtárhálózat kialakításakor, mint más vidékek községei. Ezekre az okokra vezethető vissza, hogy például a budapesti agglomeráció községeiben a működési feltételek messze elmaradnak a szükséglettől, hogy itt igen nehéz a fejlesztés is. Néhány településen, Gyálon, Vecsésen, Szi- getszentmiklóson jelenleg nincs is lehetőség a helyiséggondok megfelelő megoldására. Ugyanilyen súlyos gondot jelent, hogy Cegléden, bár az említett határozat értelmében már 1978-ban el kellett volna kezdeni a városi könyvtár építésének első szakaszát, még mindig a tervkészítésnél tartanak. A helyiség hiánya mellett az is akadályozza a munkát, hogy — bár a könyvtárosok száma jelentősen növekedett — huszonhárom, háromezer lakosúnál nagyobb településen ma sincs főfoglalkozású könyvtáros; hogy néhány városban, s jó néhány nagyüzem szakszervezeti könyvtáraiban kedvezőtlenül alakulnak a létszámviszonyok. A szakszervezeti könyvtárhálózat fejlődését az is nehezíti, hogy az utóbbi években a bérek, tiszteletdíjak nem emelkedtek, nem rendeződtek megnyugtató módon. Nyilvánvaló, hogy a munka hatékonysága itt nem lehet megfelelő — ugyanezt mondhatjuk el mintegy harmincöt tanácsi fenntartású könyvtárról is. Együttműködés Az utóbbi három év munkáját tehát egyaránt jellemzik eredmények és hiányosságok. A következő kérdés csak az lehet: mi segített az előbbiekhez — illetve minek a hiánya okozta az utóbbiakat? Az eredmények alapvető okaként az intézmények, szervek közötti együttműködés erősödését jelölhetjük meg. Mégpedig a sokoldalú együttműködését. Ez egyformán jelenti azt, hogy a könyvtárak építéséből, korszerűsítéséből kiveszi részét a lakosság, hogy ehhez támogatást nyújtanak az üzemek, s azt, hogy mélyebb, tartalmasabb lett a könyvtárak és a társművelődési intézmények, valamint a különböző könyvtári rendszerek kapi- csolata. Ritka az olyan település, ahol a könyvtárak és a művelődési ház ne közösen venne részt például a szocialista brigádvetélkedők, versenyek, pályázatok előkészítésében; a csoportos látogatások, KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A gödöllői szövőkor REMSEY JENŐ MŰTERMÉBEN Köztudott, hogy a magyar szecesszió a századfordulón Gödöllőn fejtette ki fontos tevékenységét/ Akkor is működött a szövőiskola, mely az iparművészet kibontakozásán, tömeges kiterjedésén fáradozott Kőrösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor irányításával. Ó-gobelin és torontáli Remsey Flóra szövőköre ezt a megszakadt folyamatot újította fel azzal, hogy a kör tagjai, többek között Baráz hfiklósné, dr. Bihari Mihály- né. Bitter Jánosné, dr. Bodó Akosné, Fercsik Erzsébet, Kevés Ferencné, Klotz Dezsőné, Krassay Jánosné, Láng Miklósáé, dr. László Domokosáé, Leidenbach Tamásné, Menzer Gyuláné, Nagy Sándorné, Ot- tínger Istvánná, Suhajda Je- nŐné, Tömösközi Sándorné, Vargha Irma — mintegy tizenhét asszony és lány ismerkedik meg az ó-gobelin technikával, a torontáli szőttesekkel. Rerhsey Flóra iparművész személyében avatott vezető korrigálja a készülő munkákat, ad hasznos tanácsokat. Különösen jó azon gyakorlat, hogy a kör tagjai nehézségi sorrend szerint ismerkednek meg a műfaj különböző változataival. A szorgalom és az ambíció dicséretes és az természetes, hogy a kivitelezésben találkozunk ügyesebb és mérsékeltebb megoldásokkal is. A lényeg, hogy egy hajdan alkalmazott jó gyakorlat újult meg a gödöllői szövőkor tevékenységében, mely szép sikereket érhet el a jövőben. Ezt várjuk. Rézkarcok, madársorozat Fáradhatatlanul dolgozik a Remsey család többi tagja is. Remsey Iván külföldről érkezett haza, komoly siker kísérte bábjait, számon tartják a világ élvonalában. Remsey András huzamos ornitológiái tanulmányok alapján rajzol jelenleg egy sorozatot madarakról, Remsey Gábor verseket zenésít és rézkarcokat készít gödöllői tájakról. A gödöllői iskola doyenje, az egykori magyar szecesszió érdemes alakja, a kilencvenöt éves Remsey Jenő festőművész — műtét után — új művekre, új kiállításra készül. Losonci Miklós ÉRTÉKES TARTALMAKAT KERESVE rendhagyó órák szervezése jelzi, hogy egyre szorosabb a könyvtárak és az iskolák közötti együttműködés. A Hazafias Népfront szervezte honismereti mozgalmat könyv- és cikkanyaggal támogatják a könyvtárak, a TIT-tel közösen szervezik az előadók, propagandisták konferenciáját, néhány helyen klub is működik. A legfontosabb azonban természetesen az, hogy a tanácsi fenntartású, a szakszervezeti és az iskolai könyvtárhálózat megfelelő együttműködési programot dolgozzon ki — csak így kerülhető el az energiák: az anyagi erők és a szellemi kapacitás pazarlása, a fölösleges párhuzamos szervezés. A központi megyei intézmények jó kapcsolata garantálja, hogy ez az együttműködés a jövőben egyre eredményesebbé válik. A könyvtárügy integrációját, az ésszerű munkamegosztást — és ezért fontos az említett tendencia erősödése — a népgazdaság helyzete és a megyénkben is egyre növekvő információ iránti igény egyaránt megköveteli. Az említett előterjesztésben a két intézmény vezetője éppen ezért tartja szükségesnek azt, hogy a tanácsi és iskolai könyvtárak állománygyarapítását összehangolják, sőt, hogy a kis településeken a különböző fenntartású intézményeket összevonják, egységes ellátási rendszert alakítsanak ki. Szellemi központtá válnak Sorolhatnánk tovább a lehetőségeket, a csöppet sem irreális terveket. Ezek a köz- művelődés színvonalának emelése érdekében önként vállalt feladatok, az eddigi eredmények! is jelzik azonban, hogy ha a három évvel ezelőtti határozat nem is valósult még meg pontról pontra, új szellem jellemzi a megye könyvtárainak munkáját: egyre aktívabban dolgoznak, a települések szellemi központjaivá válnak. P. Szabó Ernő Friss a hír: e napokban, június 26-tól 29-ig ismét találkozót adnak Veresegyházon egymásnak a Pest megyei ifjúsági klubok és irodalmi színpadok. Ez a találkozó alkalom arra is, hogy átvehessék elismeréseiket a megye legjobb, legtartalmasabb munkát végző ifjúsági klubjai. Idén is akad majd arany koszorús és kiváló a klubok között. Az eredmény — pályázat eredménye lesz... A múlt Az ifjúsági klubok mozgalma, ahogyan országosan, Pest megyében sem nagy múltú, az utóbbi két évtizedben inkább a klubok számának gyarapodása, mintsem minden tekintetben markáns arculatuk kialakulása, munkájuk tartalma vonta magára a figyelmet. Bár az első ifjúsági klubok Pest megyében már az 50-es évek végén létrejöttek, a nagyobb ütemű szaporodásuk a 60-as, 70-es évek jellemzője volt. önállóságra, függetlenségre, a fiatal generáció problémáinak megoldására, közösségi életre törekvés volt, s ma is ez a klubok szülője. Napjainkban 192 a számuk megyénkben, de nincs esztendő, hogy ne szűnne meg néhány közülük, s ne alakulna évente 5—6 új. Figyelemre méltóak az adatok: a 192 ifjúsági klub közül 129-nek közművelődési és ifjúsági intézmények a gazdái, a többi javarészt iskolák, vállalatok, szövetkezetek égisze alatt tevékenykedik, s nyolc a helyi tanácsoké, társadalmi szerveké vagy közös fenntartású. Ugyancsak érdekes számok: 133 klub lakóterületi, 12 az ifjúmunkásoké, 36 a diákoké, s csupán 11 a szakirányú ifjúsági klub. A jelen — Valóban gond, hogy az ifjúsági klubok zöme általános jellegű, s csupán kevesebb, mint egy tizedük választott irányt tevékenységéhez — fog szóba Dániel Kornél, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának főelőadója, a megyei klubtanács titkára. — Pedig kívánatos lenne, ha cgy-egy művészeti csoporthoz, művészeti ághoz kötődő klubjaink lennének többségben. Segítene ez az utánpótlás szervezésében, elmélyültebbé válhatna a munkájuk, s idővel a korosodó tagok nem hagynák el a közösséget, jó felnőttklubokká alakulhatnának ezek a közösségek. Ma ugyanis az a helyzet: akaunaK jobbak, s gyengébbek a klu'ook között. A zömük nem él eléggé az esztétikai neveles lehetőségeivel, s nem fordít kellő gondot az igeny- keitésre, a tervszerű, tudatos nev’eiómunkára, a módszerek, formák választékának gazdagítására. A klubtagok aktivitása pedig olykor hiányzik saját programjaik előkészítésében. megtartásában. Természetesen ez a kép nem általános, aaadnaK jószerével Kivételes, mint például a gödöllői 202. számú Ipari Szakmunkásképző íntezec más klubokat is patronáló iijú közössege, a cegíedóerceit Radnóti Mikiós ifjúsági klub, amely tapasztalatcseréket szervez, vagy a tápiószentmártoni Magvető ifjúsági klub, amely mar irodalmi szakirányú tevékenységet folytat. S egyre inkább szaporodnak a kiubkap- csolatok. a közös játékos vetélkedők, kirándulások, sport- rendezvények, amelyek közösségteremtő erőt hordoznak. Az ifjúsági klubmozgalom célja, hogy a fiatalok közösségét formálja a maga eszközeivel. S .hogy ezt a célt megközelíthessék, nem egy lehetőség kínálkozik. Űjnak számít az értékelési kezdeményezés, hogy a klubok vendégei, az előadók, a vitavezetők, közéleti. személyiségek egy-egy lapot kapnak, rajta ez áll: Ezt láttam, ezt tapasztaltam. Elvégre a tükörbe tekinteni — önmagunk megismerésének egyik módja. Az iménti módszer része a kétesztendős múltra visszatekintő Kiváló klubközösségért című pályázatnak, amelynek a már említett veresegyházi találkozón hirdetik ki eredményét. Pályázattal Idén a pályázatra 26 Pest megyei ifjúsági klub nevezett be. Mi is a pályázat lényege? Hadd idézzük ez ügyben az 1979—80. évi pályázati felhívást; a Pest megyei Klubtanács kiadványában ezeket írja: ... A vonzó klubélet fontos jellemzője, hogy fóruma a társadalmi, a közéleti, a politikai kérdéseknek... A KISZ- szervezetekkel közösen vállalkozhattok olyan sportudvarok, korcsolyapályák létesítésére, amelyek a klubtagokon kívül örömet szereznek más fiataloknak is... A klubok között erősödő kapcsolatokat használjátok fel arra, hogy a találkozások ai kaiméval jobban megismerjétek egymás életét, munkahelyét, lakóhelyét, hagyományait, hazánk, történelmünk egy-egy darabját... Klubotoknak adjatok segítséget bemutatók, játékok szervezéséhez ... Otthont adhattok az író—olvasó találkozóknak, irodalmi műsoroknak, könyvkiállításoknak ... Gondolhattok külföldi fiatalok fogadására, élménybeszámolókra... Tehetséges tagjaitok és csoportjaitok részt vehetnek a Művészet és Ifjúság akció bemutatósorozatain, az Alkotó Ifjúság pályázaton ... Segíthetitek a Ki minek a mestere? Ki minek a szakértője? versenyek szervezését... Érdemes közös cselekvési lehetőségként számon tartanotok az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napokat, a megyei diáknapokat ... Sorolhatnék még, bőséges a kínálat. A pályázaton, a klubok legjobbjai sajátosságaiknak megfelelően válogathattak belőle — kötelező feladatuk nem volt —, s bizonyos, hogy nem hiába. Ahol így történt, aligha okoz gondot a következő években, hogy érdektelenség és közöny miatt szűnik meg az ifjúsági klub... V. G. P. ÚJ POLITIKAI KÖNYVEK Gazdasági elmélet és gyakorlat A most megjelent közgazda- sági könyvek között, amelyeket a Kossuth Könyvkiadó gondozta, egyaránt megtalálhatjuk az elmélettel és a gyakorlattal foglalkozó köteteket. Az alábbiakban három ilyen művet mutatunk be olvasóinknak. Gazdaságelmélet A szerző, V. Vigodszkij, arra vállalkozott A tudományos kommunizmus közgazdasági megalapozása című munkájában, hogy közelebb hozza az olvasó számára Marx gazdaságelméletét. Mégpedig nem filozófiai oldalról vizsgálja a kérdést, hanem közgazdaságilag. Mint hangsúlyozza: nem kevésbé fontos szerepet tölt be a tudományos kommunizmus elméletének fejlődésében a gazdasági alapvetés, azaz a marxi közgazdasági elméleti következtetés, mint a filozófiai. Nem másról van szó, mint arról, hogy Marx és Engels az utópista szocializmusból tudományos szocializmust alkottak, mégpedig úgy, hogy a társadalmat gazdasági oldalról vizsgálták. Mindez Marx két nagy felfedezésének következtében vált lehetségessé. Az egyik az Engelsszel közösen kidolgozott materialista történelemfelfogás, a másik az értéktöbblet-elmélet megalapozása. Velük a szocializmus tudománnyá lett. Vigodszkij könyve első fejezetében Marxnak a gazdaságelmélet kidolgozásában megtett első lépéseit, a tudományos kommunizmus köz- gazdasági megalapozásának első elemeit mutatja be, míg a második, harmadik fejezetben azt tárgyalja, hogy Marx miként dolgozta ki gazdaságelméletének alapjait: ekkor A tőkének három tervezetét készítette el. A negyedik, ötödik fejezetben azt a szakaszt tekinti át, amelyben Marx kiadta A tőke első kötetét és dolgozott a másodikon. Ebben az időben Marx a tőkés gazdaság működésének konkrét mechanizmusát kutatta, megfogalmazva a társadalmi újratermelés elméletének -tételeit. Végül a szerző a tudományos kommunizmus gazdaság- tani alapvetések lenini szakaszát világítja meg, azt a szakaszt, amely a marxi elmélet közvetlen továbbfejlesztését és konkretizálását jelenti új történelmi viszonyok között. A tőkés világgazdaság Szentes Tamás, a Polgári és „újbaloldali” elméletek a tőkés világgazdaságról című művében azt vizsgálja, hogy a második világháború óta milyen gazdasági és politikai változások mentek végbe a tőkés világgazdaságban. Egyben foglalkozik azokkal az elméletekkel, amelyek e változások nyomán a szociáldemokrata és kispolgári-radikális, „újbaloldali” és marxista bírálóinak táborában keletkeztek. Olyan kérdések kerültek az elméleti revízió és vita, illetve az új elemzések középpontjába, amelyek nemcsak a modem kapitalizmus politikai gazdaságtanának és a világ- gazdaság és nemzetközi kereskedelem elméletének témakörébe vágnak, hanem az egyes országok külgazdasági politikáját, fejlesztési stratégiáját, sőt a nemzetközi politikai viszonyok problematikáját is közvetlenül vagy közvetve érintik. Például, milyen a világgazdaság természete és mozgástörvénye? Egységes or- ganizmus-e a világgazdaság? Hogyan érvényesül az értéktörvény a világpiacon? — és más kérdések. A szerző — mint könyve előszavában írja —, kötelességének tartotta a fentebb említett téves nézetek bemutatását, cáf^atát, olyan elméletikritikai művet alkotni, amely élesen megvilágítja a „baloldalinak” mondott teoretikusok nézeteit. Bírálja ezeket a nézeteket, egyszersmind áttekintést nyújt a polgári közgazdaságtannak a nemzetközi gazdaságra vonatkozó nézetei fejlődéséről is, rámutatva a marxizmus által még tisztázásra váró egyes elméleti problémákra, és a vitatott kérdésekben megfogalmazza a saját álláspontját is. A kötet különösen a politikai gazdaságtan művelői, de mindazok számára hasznos, akiket érdekel a világgazdaság kérdéseinek mai elmélete. Nemzetközi tükörben Igen érdekes könyvet írt Nyitrai Ferencné Népgazdaságunk fejlettsége — nemzetközi tükörben címmel. A Köz- gazdasági ismeretek sorozatban megjelent kötet mindenekelőtt azt mutatja be, hogy Magyarország az elmúlt 35 év alatt hogyan és mennyit fejlődött. Hol tart ma hazánk a világban, hogyan értékelik külföldön a magyar népgazdaságot. Általános képet ad gazdasági fejlettségünk alakulásáról, kialakult helyzetünkről a KGST-országok sorában és szélesebb nemzetközi összehasonlításban. Mindezt bemutatja gazdasági szerkezeti bontásban is. Foglalkozik a főbb népgazdasági ágak szeretjével és fejlettségével, a gazdasági tényezők növekedésével, a létszámmal, munkaerőhelyzettel, az állóeszköz-állomány és a beruházások számaival, a tudományos kutatás és műszaki fejlődés adataival, a munka termelékenységének színvonalával, a külgazdasági kapcsolatokkal, társadalmi fejlettségünk néhány elemével, mégpedig nemzetközi tükörben. Ez utóbbival kapcsolatban megállapítja, hogy népgazdaságunk mindenkori helyzetét befolyásolja, hogy a lakosság milyen összetételű, milyen hányadot jelentenek az aktív keresők és eltartottak, milyen a korösszetétel, milyen az ösz- szetétel-képzettség és -alkalmaztatás minősége szerint. Befejezésül hangoztatja, hogy bár hazánkban kevés a nyersanyag, de sok a szellemi tőke, s ez olyan erőforrásunk, amely a gazdasági élet szempontjából is lényegesen jobban kiaknázható lenne, mint ahogy jelenleg élünk vele. Gáli Sándor
