Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

1980. JŰNIUS 27., PÉNTEK "xMiap Pillanatkép Életekkel játszva Lovas kocsik álldogálnak az utcai büfé előtt, s a ki­adó ablak párkányára kö­nyökölve fuvarosok dispu­táinak a világ dolgairól. Csak néhány percig tű­nik békésnek, s e mester­ség folytatóitól természetes­nek a kép. Az elöl álló ko­csi lovai rángatni kezdik a rudat, idegesen nyerítenek. A lánc csörög, az állatok a földet kaparják, sörényü­ket rázzák. XJgy tűnik, pár percen belül kiszaladnak a világból. A félmeztelen ko­csis azonban odafut, s visz- szatartja az ember akara­tának engedelmeskedő két jószágot. — Ideges a Betti — álla­pítják meg a kollégák, s ba­rátjuk alighogy visszatér közéjük, a kocsija mögött álló páros kezd nyugtalan­kodni. — Érzékenyek az időjá­rásra? — No, kapd be azt■ az italt és gyerünk, idegesek a lovak ismételi többes­számban a megállapítást egyikőjük. Aztán minden­ki emeli poharát. Tömény szesz csúszik le a garato­kon, s már ott is teremnek az ülésen. A nyugtalan, szi­laj állatok a főútvonal irá­nyába vágtatnak. Arra, ahonnan a kamio­nok és teherautók áradatá­nak soha nem szűnő mo­raja hallatszik. A jövő szakmunkásai Lassan érlelődő változások A Gárdonyi Géza Szakmun­kásképző Intézet falai közül sok fiatal került már az üze­mekbe. Napjainkban megnőt­tek az igények, évente 160— 200 szakmunkást várnak a város munkahelyeire. Ezzel szemben évente mindössze 120-an vizsgáztak a Gárdonyi­ban, s közülük is sokan tértek vissza bizonyítvánnyal a ke­zükben vidékre, a távoli or­szágrészekbe, ahonnan három évvel korábban Dunakeszire érkeztek. Többen jelentkeztek Szabó Mihály igazgatóhe­lyettessel, Bitter Attila gya­korlati oktatóval és Cziöere Lajos diákotthon-vezetővel az intézkedésekről és tervekről beszélgettünk. Két évvel ez­előtt például központi rendel­kezésre beszüntették a me­gyén kívüli tanulótoborzást, így azóta főleg a környékről verbuválódik az utánpótlás. Ennek az eredménye, hogy va­lamivel többen helyezkednek el a városban, míg mások a környékbeli településeken ta­lálnak munkát. Az idén közös beiskolázási tervet készített a Járműjavító és a Mechanikai Laboratórium. Az iskolák osz­tályfőnöki óráin megismertet­ték a tanulókkal az üzemet, a mesterségeket. a falvakból üzemlátogatásra hívták meg a gyerekeket. A szakmunkás- képző intézet KISZ-szervezete nyílt napokat rendezett, ahol vendégül látták, a pályaválasz­tás előtt álló általános iskolá­sdiát. Meghívták az iskola- igazgatókat is. A 3. sz. álta­lános iskolába jól képzett szakoktatót küldött a munkás­iskola, hogy a politechnikai órákat vezesse. Ez eredmé­nyezte, hogy a korábbi évek 14—15 helybeli jelentkezőjével szemben az idén csak ebből az iskolából ennyien léptek a szakmunkástanulók közé. Az idén 297-en vizsgáztak, s jó eredménynek számít, hogy a tanulók mindössze 6 száza­léka bukott meg. Korábban 20 százalékos volt ez az arány. Czlbere Lajos szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a kollégisták között jobb, mind­össze 4 százalékos a bukási arány. Itt ugyanis többet se­gítenek a nevelőit, s ellenőriz­ni tudják a napi felkészülést. Az idén javult valamelyest a tanulmányi átlag is, mely azonban még mindig 2,94. Elméleti* tudás Nem könnyű a pedagógusok dolga. Az első évben rengeteg hiányt kell pótolniuk. Ebbe az iskolatípusba főként a közepes­nél gyengébb osztályzatú gye­rekek kerülnek, sokuk nem is kedvező családi körülmények közül. Meg kell értetni velük: a szakmunkásoknak is megala­pozott elméleti tudásra van szükségük. A mechanikai mű­Nem kérne engedélyt? Hasznos információkkal szolgál Vékony termetű harmincas férfi érdeklődik a munkaügyi irodán. Targoncavezetőként szeretne elhelyezkedni. — Áthelyezéssel jönne? — Kilépett bejegyzéssel. — Ejnye! Így elesik egy sor kedvezménytől. — Mindegy. — Akkor hát lássuk a mun­kakönyvét ! — Azt most nem hoztam el. — A személyi igazolványá­ból is sok minden kiderül. Miért nem dolgozott például április 29. óta? umw///////////z< Munka közben ismerkedtünk meg a Járműjavítóban Gulyás Miklóssal. — Mi a dolga az üzemi szo­ciológusnak? — Itt vannak például ezek az adatlapok. Más kérdéseket teszünk fel a vállalattól kilé­pőknek és mást a belépőknek. Ha akarja, átnézhet néhányat. Egy ötven év körüli asszony, — tíz évig dolgozott az üzem­ben — válaszaiból az derül ki, hogy a felmondásról hirtelen határozott. Még nincs munka­helye, de sokallta a napi 30 —30 perces oda-vissza utazást. Ez a felmondásának oka. Is­kolai végzettsége 8 általános­nál kevesebb, átlagkeresete 2 ezer 500 forint körül alakult, erkölcsi elismerésben ritkán volt része, lakást kért, de nem kapott. Szerinte, a munkájával elégedettek voltak. Munkahe­lyét — kollégáival szívesen dolgozott volna tovább — kö­zépszerűnek tartja, a vezetőket megfelelőknek. Baja velük so­hasem volt, ám számukra a kilépés közömbös. Ezek az adatok feldolgozva, hasznos, döntéselőkészítő in­formációkkal szolgálnak a ve­zetésnek. Jelzést adnak az emberek közérzetéről, a mun­kacsoportok légköréről. Az adatlapokat nem kötelező ki­tölteni, de a legtöbben meg­teszik. A kilépőkkel minden esetben személyesen beszélget Gulyás Miklós. Gyakran derül fény — valód’, vagy vélt — de orvosolható sérelmekre. Ta­valy 47-en vonták vissza a fel­mondásukat az ilyen beszélge­tések hatására. Az üzemi szociológus figye­lemmel kíséri az új dolgozók beilleszkedését, felkeresi őket a munkahelyeken. A dolgozók közérzetén át a termelésre is kiható, szubjektív tényezők feltárására törekszik. «OWMW/AiMeM« S ez nem kis dolog. Mert a járműszerelő szakmában pél­dául kevés az utánpótlás. Va­jon mi az oka? — Az idén 21 járműszerelő tanuló vizsgázik. Ami igaz, az igaz: a dupláját is tudnánk alkalmazni. — Járműszerelő és nem jár­műlakatos? — Nem tévedés, járműsze­relő. Ennek a szakmának az alapját eredetileg a lakatos mesterség képezte, de ma már részben más, részben ennél alaposabb, szélesebbkörű tu­dásra van szükség. A jármű­szerelőnek ismernie kell a ko­csijavítás technikáját, a forgó- alvázat, a főalvázat és a ko­csiszekrényt. Főleg a kocsi- szekrényeken dolgoznak. — Hallottuk, hogy a most vizsgázók keresete eredmé­nyeiktől függ. A 2-es osztály­zatot elérőket a munkábaál- láskor 12, az 5-ösöket 13,50 fo­rintos órabérbe sorolják. Meny­nyit kereshet például egy tíz­éves gyakorlattal rendelkező nyugdíj előtt álló szakember? — Egy pillanat türelmet ké­rek. Meg kell szereznem a pontos adatokat. MMW///////////////Z A beszélgetés itt kellemet­len fordulatot vesz. Gulyás Miklós kissé zavartnak látszik, amikor visszatér. — Tudhattam volna — mondja. — Az osztályvezető elvtárs hívta fel a figyelme­met, hogy igazgatói engedély nélkül nem szolgáltathatunk ki adatokat. — Egy szakmunkás kerese­téről sem? — Sajnos, nem. — És ha a kapu előtt meg­várom őket? — Az más. Kendben. Akkor menjünk ki talán a munkahelyre és be­szélgessünk velük a szakmá­ról. Vagy ezt sem lehet? — Nem kérne engedélyt az igazgató elvtárstól? [ szerész, a lakatos, az asztalos, a járműszerelő és más szak­mában itt végző fiatalemberek érettségi vizsgát is tehetnek. A szakmunkások szakközép- iskolájának 3 éve indult első csoportja az idén jutott el az érettségiig. A dunakeszi üzemekben el­helyezkedő pályakezdők hely­zete, perspektívája igen ked­vező. A járműjavító fiataljai például korszerű körülmények között élnek az üzem modern munkásszállásán. Aztán, ha családot alapítanak, beléphet­nek az ifjúsági lakásépítő szövetkezetbe. A 64 lakásból áiló töm'oők épp itt, a tanuló­otthon mellett épülnek. Közvetve ható ismeretek A szakmai ismereteken kí­vül kulturális élményekre is szükségük van a fiataloknak. Az alma mater légköre meg­határozó szerepet játszik a jö­vő munkásainak általános műveltségében. — Együttműködési szerző­dést kötöttünk a művelődési központtal, 7 ezer 500 kötetes könyvtárunk van. Ifjúsági klu­bot és többféle szakkört alakí­tottunk ki — sorolják az is­kola vezetői. Havonta többek részvételével budapesti szín­házlátogatást szervezünk. A közművelődés feltételeivel te­hát kevesebb a gondunk, mint az igényekkel. Ezeket kell a 3 év alatt felébreszteni. A feltételekről beszélve olyan kérdések is szóba ke­rültek, mint például az intézet kapacitása és korszerűtlensé­ge. Ügy tűnik, ezek is szerepet játszanak a helyi igények ki­elégítésében. KESZI íilcm A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Feltételek nélkül nem mz^y Ugyanúgy, de ésszerűbben Vihar készült, megdörrent az ég. Vajon találok-e fedett helyet a Duna-soron, ha elér a zápor? A magánvillák, a vállalati üdülők bezárt kapu- jai nemet mondanak a kér­désre, s idegenként nem is szívesen csönget be az em­ber valaho\íá. A révállomás pár négyzet­méternyi fedett terasza alatt zsúfolódtak össze a megázott emberek, akiket elkapott a zuhatag. Hiába. Errefelé nincs más nyilvános hely vagy köz­épület, ahová a turisták, a környékre kirándulók behú­zódhatnának. A kompra várva le is ül­nének valahol. A vizet néze­getve meginnának egy kávét, a gyerekek meg egy. üdítő italt. Ez nélkülözhetetlen ré­sze az idegenforgalomnak, amit, ha fejleszteni akarunk — márpedig akarunk — a feltételeit is meg kell terem­tenünk. A révállomástól valamivel távolabb van ugyan egy szabadtéri álló büfé. Ha a vendégnek szerencséje van, akkor két-három egytál étel­ből választhat. Ám ha nincs — mint ahogy ezen az esős napon —, akkor eszi, nem eszi alapon legfeljebb sült Nyáron is az olvasókért halat kaphat. Ezt fogyaszthat­ja a szabad ég alatt; miköz­ben a poharába beleesik az eső. Esőtől, hidegtől védő nyil­vános helyek kellenének a partra vagy a part közelébe, ahol gondoskodni lehet a ven­dég ellátásáról, netán a szó­rakozásáról is. / Nyilvános helyek, de hova, amikor már minden hely foglalt? Csöngessünk be csak úgy találomra egy-két helyre! A Révai Nyomda Duna-sori munkásszállásán senki sem nyit ajtót. Tűnődhetünk hát, hogy kerül egy pesti válla­lat dolgozóinak • ideiglenes lakhelye ide? Az Eper utca— Duna utca sarkán ugyanez a helyzet, ismétlődik meg, ami­kor a Budapesti Postaigazga­tóság szállásának kapuján csöngetünk. A Hév utcában, a Duna- part szomszédságában áll a Postaigazgatóság másik impo­záns épülete, amely valaha üdülő volt, most 9 budapesti dolgozójuk szálláshelye. Szép környezetben élnek, három­ágyas, kényelmes szobákban. Feltehetően nem lenne kifo­gásuk ellene, ha ugyanilyen körülmények között egy ki* sebb épületben kellene lak- i niuk. Pesten vagy akár Du­nakeszin. * Miért ne tudna több vál­lalat megegyezni abban, hogy a három épület közül melyik maradjon munkásszállás, ahol ugyanolyan kényeimet tud­nának nyújtani dolgozóiknak, mint most itt. Csak éppen három helyett egy — közös költséggel, egyharmadnyi sze­mélyzettel és gonddal. Mindenki hasznára. Nyáron sem zár be a könyvtár, folyamatos a könyvkölcsönzés. A József Attila Művelődési Központ bibliotékájának 1400 ol­vasója 25 ezer 576 kötet között válogathat. Zöld szigetek között tavirózsák Horgászparadicsom Dunakeszi-alsó vasútállomástól egy kukoricáson keresztül vezet az út addig a fasorig, amely egy vadregényes vízi­világot takar. A tavak partjait hara­goszöld nádas szegélyezi. Mögötte na­gyokat csobban a víz a felszínre bu­kó nagyhalak erős csapásaitól. Apró horgászházak sorakoznak.a négyzetmé­terekben mérhető kis telkeken. A több­ségük csupán akkora, hogy a horgászt épp hogy megvédi az esőtől. Akad, aki azt mondja: ezek az építmények ront­ják a táj képét. Ám, aki először látja, inkább azt konstatálja örömmel, hogy itt még nem nyert teret a víkendtel- keken is divatos, magamutogató gigan­tománia. Telek és ház. annyi, amennyit a cél megkíván. Horgászközösség Az egykori tőzegtavak területét csak­nem 10 éve bérli a termelőszövetkezet­től a város sporthorgász egyesülete. A 260 házikóból álló telepen 300 család te­remtett közös összefogással kedvező körülményeket a nyári pihenésre, hor­gászásra. Ma már telt ház van, pedig a nép­szerű sport nem kis áldozatvállalással jár. A telep fejlesztéséért minden év­ben sor kerül valamilyen közös mun­kára. Az évi tagdíj 300 forint, ezenkívül családonként 600-zal járulnak hozzá a haltelepítéshez. Az ivadékokat a száz­halombattai nevelőtelepről hozzák.­Kordisz József, a 10 halőr egyike egy­maga körülbelül 12 ezer apróhal táplá­lásáról gondoskodik, naponta 27 kilo­gramm kukoricát szór a vízbe. Hor­gásztanyájának tóra nyíló teraszán a sportág szépségeit bizonygatja. Szigorú szabályok határolják be a víz és a csend szerelmeseinek életét. A leg­fontosabb az, hogy tilos a rablógazdál­kodás. Az itt nevelődő ponty, amúr, busa, csuka és süllőfajták közül napon­ta csak kettőt, hetenként maximum hármat foghatnak, ki. Aki ezt megszegi, az a szó szoros értelmében szedheti a sátorfáját, kizárják az egyesületből, el­veszik az engedélyét. Itt egyébként mindenki összetart, be­tartja a délután 4-től reggel 9-ig tartó csendrendeletet, a vizek és a környezet tisztaságát, épségét óvó szabályokat. Növény- és madárvilág — Strandolni nem lehet? — kérde­zem. — Isten őrizz — rökönyödnek meg a horgászok. — Felzavarnánk a halakat. A tőzegtavak feneke egyébként is csú­szós, nem fürdésre való. Nemcsak a vízi növények, hanem a madarak és állatok világa is gazdag. A száraz területen őshonos az őz, a szár­nyasok közül a vadkacsa, a fácán, a vízicsirke és a nádirigó. A tavak mé­lyén alsórendű rákfajok élnek. Urbán Sándor elnök 43 holdra be­csüli az öt, külön részre tagolt vízfe­lületet, amiért évente 45 ezer forint bérleti díjat fizetnek. Szerinte még több jelentkezőt is befogadhatnának, ha a területet észak felé 200, dél felé 400 méterrel meghosszabbítanák. Ehhez azonban gép kell és segítség. — A telepet is kulturáltabbá kell ten­ni — mondja. — Némi szabályozást terveznek is. A tagság támogatásában biztos a vezetőség, de egy kis bökkenő azért van. Várni kell Évekkel ezelőtt szóba került, hogy itt épül ki egy nemzetközi kajak- és kenu­pálya. Ügy tudják, hogy ez lekerült a napirendről? de a terület végleges tu­lajdonjoga még rendezetlen. Kié lesz, s mi lesz a végleges rendeltetése? E fe­lől akarnak megbizonyosodni. Mai sze­repére a legalkalmasabb — állítja az egyesület vezetősége, ez év január 30- án készült rendezési javaslatában ’ is. Ennek megfelelően kellene hát fejlesz­teni — és végre dönteni. Ám, továbbra is várni kell. Az e vidéken áthaladó útépítés végleges terve, nyomvonala, s más elképzelések kialakítása miatt Csendország, a tóvidék addig is a horgászok paradicsoma. Feltehetőleg az is marad. Pénfektől péntekig A hét Korából MOZIMŰSOR. Vörös Csil­lag Filmszínház, 27—29: Föl­di űrutazás. Színes amerikai kalandfilm. 30—1: Malájt tig­ris. Színes olasz—francia— NSZK romantikus kalandfilm. József Attila Filmszínház, 29: A sah fia. I—II. rész. Színes szinkronizált szovjet történel­mi kalandfilm. (Felemelt helyárak.) 30: A maláji tigris. Július 2: Hollywood, Holly­wood. A régi idők nagy sztár­jai. Színes amerikai filmmu­sical. Az előadások a Vörös Csil­lagban este 6 és 8 órakor, szombaton és vasárnap 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. A József Attila Filmszínházban fél órával korábban. LEMEZAJÁNLAT: a váro­si könyvtár (Kölcsey utca 1.) kedden, csütörtökön és pén­teken 13—20, szerdán 10—12 és 13—20 óráig, szombaton 12—19 óráig tart nyitva a nyári idényben is. A szépiro­dalmi és szakkönyvek mellett hanglemezeket is kölcsönöz­nek. Ajánlatunk: Albinoni, Bakfark, Bartók, Bach, Liszt, Orff és Vivaldi művei. A művelődési központ könyvtárában (Állomás sé­tány 1.) hétfőn, szerdán 14— 19, kedden és pénteken 9—12 és 14—19 óráig, páratlan hét' szombatjain 8—12 óráig köl­csönöznek könyyeket. Csütör­tök szünnap. A könyvtárban közel 50-féle újság és folyó­irat tanulmányozható. Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Ferenczy András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom