Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

1980. JÜNIUS 27., PÉNTEK ~\JCm f w Tájékoztató időszerű kérdésekről Cservenka Ferencié a Pest megyei Hírlap szerkesztőségében Cservenka Ferencné válaszol a szerkesztőség munkatársainak kérdéseire Időszerű nemzetközi kérdé­sekről, a belpolitikai élet né­hány mai jelenségéről, vala­mint az 1980-as gazdasági sza­bályozók eddig tapasztalható hatásáról tájékoztatta a Pest megyei Hírlap kollektíváját tegnapi látogatása során Cser­venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A budapesti, Blaha Lujza téri székházban tartott eszme­cserén Cservenka Ferencné, a munkatársak kérdéseire vála­szolva elmondta egyebek kö­zött, hogy a megyében műkö­dő vállalatok és termelőszövet­kezetek, intézmények rugal­masan alkalmazkodtak az új — elsősorban a nemzetközi piaci viszonyok kiváltotta — követelményekhez. Kevés az olyan gazdasági egység, ame­lyik ne birkózna meg sikere­sen a szigorodó követelmé­nyekkel, s amelyek ma még nehézségekkel' küzdenek, az év végéig azok is minden bizonnyal ledolgozzák hátrá­nyukat. Ehhez az illetékes pártszervektől és a központi gazdaságirányító szervektől is megkapnak minden segítséget. Az eddigi kezdeményezések, eredmények, a lehetőségek okos kihasználása alapján minden ok megvan a bizako­dásra. VáBSaSfák — tetjeséiSk Hajrá nélkül, terv szerint! A Hazai Fésűsfonó kere-pes- tarcsai és pomázi gyárában a szocialista brigádok vállalásai, erőfeszítései az éves tervfel­adatok valóra váltására irá­nyulnak. S némi előnyszerzés­re, hogy még véletlenül sem legyen fennakadás például a negyedik negyedévben. Hajrá nélkül, az év elején adott többlettermeléssel, több ter­mékkel igyekeznek megelőzni önmagukat. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaversenyben a ke- repestarcsai gyár harminckét brigádja — a huszonkilenc szocialista brigád vezetésével, példaadásával — az előzetes gyorsmérleg szerint sikeres fel évet zár. A fésülőben éppúgy, mint a fonodában tonnákban mérhető a többlettermelés. A mosodá­ban már az első negyedévben a gazdasági terven felül 40 tonna gyapjú mosására vál­lalkoztak. Sikerrel tettek en­nek eleget. A több orsó, a több gép vállalása, az átcso­portosítások például az előfo­nódéból a fésülőbe, a cérnázó- ból a fonodába, vagy a cso- magolóból a festődébe hozta, hozza magával, hogy önmagu­kat sikerült megelőzni. A fé­sülő üzemrésznek hozzávető­leg tíz nap, míg a fonodának négy-öt a rátartása. Időará­nyosan ennyivel több termé­ket adtak. Az üzerhek, a szo­cialista brigádok összehangolt munkája teheti, s teszi a jelek szerint lehetővé, hogy negyed­évenként Pomázt segítve — a saját fonoda ellátása mellett — húsz tonna előfonalat adja­nak át. Eddig ezt teljesítették is. A termelőüzemekben dol­gozó 235 szocialista, illetve munkabrigád tagja a verseny szellemében dolgozik nap mint nap. A kazánház Veress Péter nevét viselő szocialista brigád­ja fűtőolajból száz tonna megtakarítására vállalko­zott. Időarányosan ezt is teljesítet­ték. A KISZ-tagok, az ifjúsá­gi brigádokban dolgozók a na­pokban fejezték be a gyár ke­rítésének mázolását. Bizonyít­ván, hogy a gazdasági felada­tok mellett környezetük csi­nosítására, rendbentartására is futja erejükből. Pomázon a gyár tizennyolc szocialista, illetve munkabri­gádjának 179 tagja ugyan­csak szép eredményeket tud felmutatni. A gyűrűsfonodá­ban műszakonként és dolgo­zónként vállalt 80,1 kilogramm helyett 82,6-et teljesítettek, teljesítenek. Igaz, a tervhez viszonyítva minimális lemara­dás mutatkozik létszámhiány, illetve a gépek generálozása miatt- Azonban a lakatosokat, műszerészeket tömörítő Komplex brigád mindent megtesz azért, hogy a legrövi­debb idő alatt befejezzék a gé­pek felújítását, s visszaadják azokat a termel ésnek. A szö­vődében dolgozó brigádok 102 százalékos teljesítményt rög­zítettek az idei évre szóló vál­lalásukban. Rendre-módra azonban 103 százalékot mutat­nak fel. Ugyanakkor munkájukra minőségi kifogás nem volt. A szövődé termelékenysége 111,9 százalékra alakult. Nem­csak hozták, hozzák tervüket, hanem túlteljesítették — eh­hez az úgynevezett maradékok kidolgozása is hozzásegítette őket — 108,5 százalékra. A 259,67 millió vetéssel szem­ben 281,73 milliót adtak. A szövődéi előkészítőben tevé­kenykedő brigádok 104 száza­lékos teljesítményt szerettek volna elérni. Ezzel szemben 109 a teljesítményük. Nem áll­nak rosszabbul a kivarróban sem. Nőtt a termelékenység, s ugyanakkor munkájukkal szemben kifogás sem volt, ha­táridőben szállították a meg­rendelőknek a termékeket. Az eddigi eredményekhez hozzá­járul, hogy a minőségre na­gyon odafigyeltek a meó-sokat tömörítő szocialista brigád tag­jai. ' Nemcsak vállaltak kere- pestarcsán és Pomázon, hanem teljesítenek is. Az MTESZ Ülése Csütörtökön ülést tartott a Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének országos elnöksége. Fock Je­nőnek, az MSZMP KB tagjá­nak, az MTESZ elnökének megnyitója után Tóth János főtitkár ismertette a XII. párt- kongresszus határozataiból adódó MTESZ-feladatokat. Az MTESZ határozott törek­vése — hangoztatta egyebek között —, hogy az eddigieknél tervszerűbben, célratörőbben mozgósítsa a műszaki értelmi­ségben rejlő tartalékokat. isasxesgi s©rsok Két téglán: parado burner Dél van. Perzsel a nap. Isa- szeg utolsó telkein mozdulat­lan a fű, a csalán, a pipacs. Eg£ rozsdás bádogtetős ház­nál felnyerít az öreg, fakó ló. Nyomorúságos putri előtt, egy lombtalan nyírfa alatt ülünk. A fehér törzs, mintha csak el akarna szökni a ma­gasba. oldalágat alig hajt. Ez nem a vidám népdal nyírfács­kája. Egy asszony megkér, hogy a putriba ne menjek be. A vá­lyogtetős alacsony építmény kívülről 3x4 méteres. Négy gyerekkel hatan élnek itt. Le­het kalkulálni... Minden­esetre rosszabb napokon az esővíz nálamnál kevésbé sze­mérmes. A putri előtt a földön két kormos tégla, rajta lábos. A rotyogó disznóhúshoz sodort tészta lesz. Régi cigányétel ez. A neve: parado humer. Témánknál vagyunk. Életmód-változtatási kísérlet Tavaly ősszel a Népműve- , lési Intézet támogatásával az isaszegi cigányközösség élet­módjának formálására klub alakult. Az alapító okiratból idézünk: „Isaszegen négy ut­cában élnek hagyományos életmódjuk több elemét még őrző oláh cigány családok. Közösségükben saját nyelvü­ket használják. Többségük nem megfelelő lakásban él. Az egy főre eső jövedelem a- létmini­mum alatt van. A gyerekek nem járnak óvodába és (gya­korlatilag) iskolába sem ... Abból kiindulva, hogy az élet­módformálást az asszonyokon, anyákon keresztül lehet leg­hatékonyabban elősegíteni, háztartásvezetési -gazdálko­dási tanfolyam beindítását lát­juk célszerűnek...” És a nyugdíjas vasutasok klubhelyiségében múlt év de­cemberében valóban megkez­dődött a főzőtanfolyam. — Változtatni akartunk a drága és egyhangú étkezési szokásokon. Azon, hogy ha van pénz, a húst is hússal kell enni — mondja a klub, s egyben a Vöröskereszt helyi szervezetének vezetője, Far­kas Mihályné. — Vitamin- és fehérjedús ételek, elsősorban tejes főzelékek készítését gya­koroltuk. Gombócot, fasírtot, olcsó süteményeket is csinál­tunk, hogy lássák, kevesebb pénzbél is lehet jókat főzni... Mit ért a tanfolyam? Ne szépítgessük! Hiszen még Ka­nalas Gizi, a klub 7 osztályt végzett titkára is a két tég­lán parado humert főz ren­dületlenül. „Ha lesz rendes lakásunk.,." A kudarc tehát látványos. Már ami a recepteket és a főzési tanácsokat illeti. Egyéb­iránt a dolog egy kicsit ah­hoz hasonlít, amikor elvesz­tenek egy csatát, hogy meg­nyerjenek egy hadjáratot. Rö­viden: a lábosokban talán va­lóban semmi sem változott, de a fejekben, úgy tűnik, igen. A putrikban a menü maradt, csak éppen a putrit akarták elbontani a főzőtanfolyam vé­gére. ' — Ha lesz rendes lakásunk, egészen másképp szeretnénk élni és persze főzni is — hu­nyorít Kanalas Gizella. S bi­zony a 12 négyzetméteres ré­gi kalyibákban hogyan is le­hetne egyszerre másképpen élni? Mindez szép, mondhatja az olvasó, de mi köze a gombóc­nak a lakásépítéshez? A kap­csolatot — aligha véletlenül — a klub teremtette meg, amely egyszerre hozott keve­sebb és több változást, mint amennyit kezdetben ígért. Mert a tanfolyammal Isasze­gen talán kialakult egy új forma, amely lendíthet a ci­gányok ügyén. A nagyközség 7 ezres lakosságának 1—2 szá­zalékát kitevő cigányság hely­zete ismét napirendre került, a községi politikában. Ne tűzoltás legyen Az előítéletek sűrű szöve­te több helyen felfeslett a klubba ellátogató gyógysze­rész, vb-titkár és még néhá- nyak munkája nyomán. Győri Sándor patikus: — Sokáig magam is ide­genkedéssel figyeltem őket. Mindennapjaikat, törekvései­ket látva azonban, közelebb kerültem hozzájuk. Ügy hi­szem, az elszigeteltség felol­dásához vezető lépéseket ne­künk kell megtennünk, mert nem egy cigánycsaládban él még a kisebbséget jellemző tartózkodás, talán félelem is. A közeledést célzó vállalko­zások között nem a klub volt az első. Tavaly fejeződött be egy alapismereti tanfolyam, amelyen hat fiatal felnőtt ci­gány tanult meg írni, olvasni. Sokan emlegetik a szívósság, kitartás hiányát, ha a cigá­nyok kerülnek szóba. Nos. ez a hat huszonéves ember az­óta mind továbbtanult. Mind­ez aligha túlbecsülhető peda­gógiai siker, de az eset fo­nákjáról sem feledkezhetünk meg. Arról, hogy még az utóbbi évtizedekben is százá- val-ezrével kallódhattak el az iskola elől cigánygyerekek, egyik legkritikusabb ponton újratermelve ezzel e súlyos szociális problémát. Analfabéta-tanfolyam, ta­nácsi telekjuttatás, klub — mindezek csak epizódok az isaszegi cigányok életében. E nem lényegtelen események­ben azonban úgy tűnik, itt is érvényesül bizonyos kampány­szerűség. Tűzoltás — ez a szó hangzott el legtöbbször a ci­gányság helyzetével összefüg­gésben Isaszegen. Aligha vé­letlenül. Hiszen míg egy tö­rekvés eredményeként analfa­béta-tanfolyam kezdődött, az iskolában, a régi helyzetet konzerválva még mindig ta­lálható a putrikoan tanköte­les, de iskolapadot nem látott gyerek. Ezzel magyarázható, hogy akik közelről ismerik a ci­gányság helyzetét, éppen az egyidejű és sokoldalú támo­gatás szükségességét emlege­tik. — Számtalan gyerek nem tud rendesen magyarul, már csak azért is képtelen az isko­lában eredményt elérni. A ne­velést a lehető legkorábban kell elkezdeni. Végre hárman már kérték gyermekük böl­csődei felvételét. Az iskolai követelmények teljesítése vi­szont legalább minimálisan megfelelő lakásviszonyokat feltételez, amit persze a ci­gánycsaládok közreműködésé­vel kell megteremteni. A vál­tozáshoz a körülmények egész láncolatának javulása szüksé­ges — magyarázza egymást ki­egészítve Győri Sándorné, a már említett analfabéta-tan­folyam tanítója és Farkas Mihályné. Öt ház fundamentuma Gazdagon termő, pirosló, nagy cseresznyefa mellett bú­csúzunk Győriéktől. — Na és mi van a költőnk­kel? — kérdezi hirtelen a fehér köpenyes házigázda. A gyógyszerész Rostás Istvánra gondol, aki most kezdi majd építeni házát a falu legszél­ső utcájában, a rét alatt, ott. ahol mindmáig feltöretlen a föld, s az ugaron csak elvétve hajt ki egy-egy elvágyódó nyírfa. Eltűnődök. Hányán tudhatják még a faluban, hogy ott, az utolsó soron él egy fiatal fér­fi, aki vastag füzetébe estén­ként verset ír. És hányán tud­ják azt, ami minden líránál fontosabb, hogy vele együtt még öt család készül lerakni a közeljövőben egy-egy új ház fundamentumát. Babus Endre A kívánt irányban TJárom jelentést vitatott meg és fogadott el a Magyar 11 Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága június 24-i ülésén. Az időszerű nemzetközi kérdésekről, az idei népgazdasági, terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokról szóló élőterjesztések megtárgyalásáról kiadott közle­ményt a lapok — így lapunk is — csütörtöki számukban publikálták. Mindennapi életünk három fontos részte­repét tekintette át a vezető párttestület, s amint az a közleményből kiderült, az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a közéleti aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájárult az is, hogy az 1980, évi népgazdasági terv végrehajtá­sában — kezdeti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos módosulások és átalakulások. Ha megengedjük a tömörítés kedvéért a bonyolult folyamatok leegyszerűsítő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lényeget: a korábban általános meny- nyiségi szemlélet és teljesítmény helyett előtérbe kerül­nek a termelés minőségi, hatékonysági jellemzői, s ezek nyomán szembeszökő differenciálódási folyamat kezdő­dött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, ipar­csoportok, s nem kevésbé az ágazatok között. Erre mu­tat például, hogy a vállalatok egy részénél jelentősen csökkent, egy másik részénél viszont gyors iramban bő­vült a termelés, attól függően, hogy az új ár- és pénz­ügyi rendszer tükrében miként ítéltetett meg az áruki­bocsátás eredményessége, vállalati — s elsődlegesen: népgazdasági — haszna. Az eltérések, különbözőségek ilyen markáns kifejeződésének lehetősége tagadhatatla­nul szokatlan nemcsak a vállalati közösségek, hanem a közvélemény számára is, de; most már állandó jellem­zőként kell számolni azzal, s e jellemző össztársadalmi érdekek kifejezője. 'T’úlzás lenne azt állítani a Központi Bizottság ülé- sáről kiadott közlemény ismereteben, hbgy a megye termelőágazataiban minden a fő irányhoz igazodott, s a haladás útja egyenes. Az azonban bizonyos, hogy — ^az év első felének teljesítményeire hagyatkozva — a vé­leményalkotásban — még a termelésüket csökkentő vál­lalatoknál sem romlott ezzel párhuzamos mértékben az eredményesség, ami a szerkezetváltozás, s a korszerűbb termékösszetétel szerény, kezdeti kamataként fogható fel. Rendkívül fontos kamatok ezek, nemcsak pénzügyi, hanem erkölcsi, lélektani értelemben is, mert hiszen — a Központi Bizottság ülése is utalt rá — a bonyolult gazdasági teendők végrehajtásának középpontjában az ember áll, úgy is, mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszonélvezője. S mert a megye termelő- ágazataiban — nemcsak az iparban, hanem például a mezőgazdasági üzemekben is, a növénytermesztés és az állattenyésztés egymáshoz mért arányai változása követ­keztében — a megkezdett átalakulások emberek tízez­reit érintik napról napra, nem mindegy, mikor tapint­hatók ki az első bizonyítékok arra, hogy helyes az irány, jó a cél. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a nép- gazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedelmi tevékenységre, hiszen a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A megyei törekvések elisme­rését is fellelhetjük abban a megállapításban, hogy lé­nyegesen erőteljesebb az exportálást kedv, mint volt ko­rábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az átmeneti vállalati taktikázás, a szükséges vá­sárlások elhalasztása következtében — csökkent. Szin­tén a pozitívumok közé tartozik — ám ismételten hangsúlyozva, kezdeti jelekről van szó —, hogy kiseb­bek a készletek, s a fizetési gondokkal küzdő vállalatok köre szűkebb. A határozatoknak és az azokhoz kapcso­lódó intézkedéseknek* a gyakorlati átültetését láthatjuk megmutatkozni abban is, hogy mérséklődtek a beruhá­zási célú kiadások, de itt — amint arra a vezető párt­testület is kitért — döntő a rendkívül gondos differen­ciálás! Azaz: a bizonyos területeken érvényesülő visz- szafogás mellett a gazdaságos termelést, a külkereske­delmi mérleg javítását szolgáló fejlesztések terv szerinti vagy annál is gyorsabb megvalósítása, s ez utóbbira a megye több nehéz-, illetve gépipari üzemében jogos igény mutatkozik. V eszélyes egyoldalúság lenne csupán a kívánt irányban tett lépéseket összegezni, s nem szólni arról, amit a Központi Bizottság ülése az átrendeződés gyorsabb tempóját segítő, de ma még nem eléggé kihasznált for­rásaiként sorakoztatott fel. Amiben az anyagellátás és a vállalatok közötti kooperáció zavarainak visszaszorítá­sa éppúgy beletartozik, mint a vállalkozási készség erő­sítése, a felelősség, a fegyelem szilárdítása. Indokoltan hívja fel a párttestület üléséről kiadott közlemény a figyelmet arra, hogy vállalati s irányítási körben egyaránt további intézkedésekre van szükség a kezdeti folyamatok kibontakoztatása érdekében, s azért úgyszintén, mert az idei eredmények és gondok valójá­ban a hatodik ötéves terv kezdetének milyenségét — lehetőségeit — jelzik. E lehetőségek bővítését szolgálja — nem tagadva abban a kényszerítő jelleget sem — a gazdaságirányítás következetessége, az, hogy nem siet támogatásokkal, mentesítésekkel a gazdaságtalan vagy hasznot nem hozó tevékenységet folytatók segítségére. E következetesség tartóssága, valamint a kívánt irány­ban történt elmozdulások fokozódása együttesen adhat­ja annak alapját, amit a célok megértésének s elérhe­tőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom