Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

fif.crlt POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 Konyhakész Budapestre járok dolgozni, s mivel eléggé későn érek haza munkahelyemről, a fővárosban szoktam bevásárolni. Öröm­mel fedeztem fel a Zöldért üzleteiben a konyhakés^ tisz­tított újburgonyát, hiszen sok időt takaríthatnak meg a há­ziasszonyok, ha nem kell fő­zés előtt burgonyát hámoz­niuk, hanem a zacskóból egye­nesen a forró olajba tehetik a nyár eleji csemegét. Rend­szeresen vásárolok egy-két kilogramm tisztított burgo­nyát, s még soha nem volt okom panaszra. Legutóbb azonban póruljártam: a pén­teken vett burgonyát vasár­nap szerettem volna megsüt­ni, addig hűtőszekrényben tá­roltam. Sajnos, amikor felbon­tottam a zacskót, azt vettem és^re, hogy a konyhakész bur­gonyám megromlott — leg­alábbis az orromba csapó bűz erre engedett következtetni. Eddig sosem hiányoltam a csomagoláson a felségjelet, most viszont úgy érzem, szó­vá kell tennem: miért nem mellékelnek az áruhoz kis cédulát, amelyen ott szerepel­ne, mikor csomagolták, me­lyik vállalat állította elő, s azt sem ártana a vásárló tudomására hozni, meddig érdemes tartogatni a burgo­nyát hűtőszekrényben vagy másutt. Bányai Olg­Diósd ★ Megkerestük a Budapesti Zöldért Illetékeseit, s /a kar Sándfirné áruforgalmi előadótól az alábbia­kat tudtuk meg: naponta több vagonnyi hámozott újburgonyát szállítanak az üzletekbe és a vendéglátóipari egységek részére. Csomagoláskor minden zacskóba — legyen az egy kilogrammos vagy nagyobb nylonzsák — címkét helyeznek, amelyen feltüntetik a gyártás idejét és helyét, vala­mint azt, meddig felhasználható az áru. Előfordulhat, hogy akad *>lyan zacskó, amelybe nem ke­rül cédula, de száz között egy, ha van ilyen. Megjegyezzük: a levél felkel­tette érdeklődésünket a hámozott újburgonya iránt, s a József kör­út. 10. szám alatti Zöldért-üzlet- ben vettünk négy csomaggal. Mi 1« bizonyíthatjuk, hogy a termék kiváló, elkészíteni könnyű, s az ize semmivel sem különbözik azétól, amelyet magunk hámo­zunk. A mi burgonyánk nem romlott meg, mert nem őrizget­tük napokig. Bányai Olga figyel­meztetésének köszönhetően. Cé­dulát azonban a négy zacskó kö­zül egyikben sem találtunk! Megálló Budaörsön lakom, naponta utazom a 140-es autóbusszal. Aki ismeri ezt a járatot, tud­ja, milyen kedvezően helyez­ték el a megállókat, különö­sen a Törökugrató környékén, ahol az üdülőterületnek kö­szönhetően rengeteg az utas. Van azonban egy hosszú útszakasz, ahol nincs megálló. Az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár, valamint a budakeszi repülőtér között általában nincs le- és felszálló. A két megálló között áll viszont né­hány lakóépület, s innen egy nyolcéves kislány rendszere­sen jár Budakeszire iskolába. Legalább 800 méteres távolsá­got kell megtennie a legköze­lebbi megállóig, télen és nyá­ron, az országút szélén ha­ladva. Akadnak olyan autó­buszvezetők, akik megállnak és felveszik, illetve leteszik a gyermeket, de ez csak a ve­zető jóindulatától függ. Ép­pen ezért ideje lenne, hogy létesítsenek egy autóbusz-meg­állót — nem kerülhet sokba, hiszen csak egy táblát kelle­ne elhelyezni. Tóth Mihályné Budaörs ★ Olvasónk levelét továbbítottuk a Budapesti Közlekedési Vállalat il­letékeseihez, s a napokban meg­érkezett a válasz, melyet Sátrán András né, a panasziroda vezető­je írt alá. Arról értesítettek ben­nünket, hogy a kért megállóhely létesítése elsősorban nem rajtuk múlik. Ha a tanács' vállalja a megállóhely kiépítését, ők elhe­lyezik a táblát, s intézkednek, hogy megálljon az autóbusz. Dr. Répássy András, Budakeszi nagyközség Tanácsának vb-titká- ra elmondta, hogy a megállóhely kiépítésének kérdésében még nem döntöttek, de biztosra vehető, hogy ezt a munkát egyelőre nem vállalhatják, ugyanis nagyon sok­ba kerül. Előzetes becslések sze­rint mintegy 300 ezer forintra len­ne szükség, mert kjomoly föld­munkát igényelne, leállósávot kel­lene építeni, járdaszigetet kiala­kítani, ellátni aszfaltburkolattal — erre nincs pénze a tanácsnak. Dunakeszin - Dunakesziért Őslakos és polihisztor Csaknem húsz éve talál­kozhatnak Solymosi László nevével a Pest megyei Hírlap olvasói. Rendszeresen tudósít a dunakeszi eseményekről, büszkélkedik eredményeikkel és rámutat a hibákra — nem­csak a Postabontást tájékoz­tatja, de időről időre szerepel a lap sportrovatában is, be­számol lakóhelye sportese­ményeiről. Születése óta, 1941-től él Dunakeszin, itt végezte el az általános iskolát. Szakmun- klsképzőbe járt, kitanulta a lakatos- és a villanyszerelő- szakmát, majd leérettségizett, s a szegedi Tanárképző Főis­kolán tanári képesítést szer­zett. 1964 óta tanít politech­nikát a dunakeszi általános iskolásoknak, szakköröket ve­zet: azokkal foglalkozik, akik különösen érdeklődnek a sakk és a technika iránt. Szinte minden szabad ide­jét kitölti a társadalmi mun­ka: részese a város közéleté­nek, nyitott szemmel és fül­lel jár az emberek között, fo­gékony a mindennapok prob­lémái iránt. A dunakesziek jól ismerik, s tudják róla, mennyire sokoldalú: valósá­gos polihisztor. Jól ért a kü­lönféle sportágakhoz, hiszen aktív sportoló volt: atletizált, teniszezett, sakkozott. 1973- ban megalakította a helyi sakkszakosztályt, ő a vezető­je és edzője egy személyben. Nemrég Sakkozzunk, gyere­kek! címmel könyve jelent meg. Dunakeszi sportévkönyvét 1977 óta minden évben meg­írja. Családos — felesége és két gyermeke gyakran elkí­séri őt egy-egy rendezvény­re. Solymosi László Dunake­szin, Dunakesziért él. Munká­ját nemegyszer elismerték: Kiváló dolgozó kitüntetés bir­tokosa, megkapta a Pest me­gyei Sporthivatal elismerő oklevelét, s nemrég mellé akaszthatta a falra a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének dicsérő okleve­lét. Szereti hivatását, szülő- és lakóhelyét, s szereti az ön­ként vállalt feladatát, a tár­sadalmi tudósítást is. Kérdésünkre, hogy miért kell ennyire kiépíteni egy ritkán használandó, kisforgalmú megál­lóhelyet, dr. Hépássy András el­mondta, hogy a KPM és a köz­lekedésrendészet csak a fenti fel­tételek mellett engedélyezi a meg­állók létesítését. Ehhez mi csak annyit füzünk hozzá: helyes a biztonságos köz­lekedésre való törekvés, de ki­építetlen megállóban állni semmi­vel sem veszélyesebb, mint a forgalmas úton gyalogolni. Harminc év A sződligeti 3-as számú vá­lasztókörzet lakói ismét Tóth Gézát választották tanácstag­jukká. Kereken 30 éve élvezi körzete lakóinak bizalmát, s teszi eleget, a nehéz és fele­lősségteljes, de szép tanács­tagi munkának. Hogyan vélekednek róla a község lakói? Idősebbek és fiatalabbak egyaránt ismerik, s jó a véleményük. — Bátran kiáll az igazság mellett. — Ajtaja mindenki előtt nyitva áll, szívesen ad tanácsot, segítséget a hozzá fordulóknak. — Községünkért nagyon sokat tett. — Amióta ő a HNF helyi bizottságának elnöke, több eredményt ér­tek el. mint a korábbi évti­zedekben együttvéve. — így beszélnek róla ismerősei. Tóth Géza nem szívesen beszél magáról és elért eredményei­ről, pedig tudjuk, lenne mi­ről mesélnie: 72 éves, nyug­díjba vonulása előtt a KPM mérnöke volt, megkapta a Munka Érdemrend ezüst foko­zatát, Érdemes és Kiváló vasutas, s tulajdonosa a Fel- szabadulási Jubileumi Em­lékéremnek is. A kérdésre, hogy mennyit változtak 30 év alatt a ta­nácstag előtt álló feladatok, így válaszolt: — Régen más gondjaink voltak, ki kellett alakítani a közvilágítási hálózatot, an­nak idején kezdtünk hozzá az óvoda építéséhez és a KTSZ szervezéséhez. Mostani fel­adataink is szépek: már fo­lyik az óifoda bővítése, s a közeljövőben új posta, torna­terem, ABC-áruhúz, orvosi rendelő épül, folytatjuk a jár­dahálózat építését. Tanács­tagnak lenni nagy megtisztel­tetés, amíg szükség van rám, s egészségein engedi, öröm­mel és büszkén képviselem választóimat a tanácsban, mozgósítom a lakosságot tár­sadalmi munkára, s minden tőlem telhetőt megteszek, hogy segítsem községünk, fejlődé­sét Szabó László Sződliget Kerítés Az ácsai szociális otthon ré­gi épületben kapott helyet. A kerítést megviselte az idő, teljesen tönkrement Az ott­hon segítségére sietett a fel- sőpakonyi TESZÖV Alkot­mány szocialista brigádja; el­vállalták, hogy új kerítést £ m IM i készítenek. A vállalat vezetői adták a kerítés anyagát, a brigád tagjai pedig, Pirót Ferenc vezetésével, szabad ide­jükben végzik el a munkát. A darabolás és a hegesztés már kész, s hamarosan állni fog a kerítés. A brigád tagjai meg is látogattak bennünket, virág­gal kedveskedtek, s nagyon kellemes órákat töltöttünk együtt. Kovács Antalné Ócsa Nyugdíjcsere Tizenöt évvel ezelőtt men­tem nyugdíjba. Azóta -*• mint nyugdíjas ■— rendszeresén dol­gozom, s a fizetésem lényege­sen magasabb, mint nyugdí­jazásom előtt volt Hallottam, van rá lehetőség, hogy a továbbdolgozó kis-nyugdíjasok új jövedelmük alapján kérhe­tik nyugdíjuk újra megálla­pítását. Szeretném tudni, igaz-e ez, s ha igen, hogyan kell elintézni? Acs József né Százhalombatta ★ Kiss Gyuláné, a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgatósága es Pest megyei igazgatóságának nyugdíjügyi előadaja érdeklődé­sünkre elmondta, hogy valóban van lehetőség a nyugdíjcserére. Azok kérhetik, akik nyugdíjazá­suk után legalább 36 havi, illet­ve 1095 napi keresettel rendelkez­nek. Ha nem folyamatosan töl­tötték munkában ezt az időtar­tamot, az nem számít, a fontos az, hogy összességében legyen 36 havi keresetről igazolásuk. Akkor érdemes kérni a nyugdíjcserét, ha az új átlagkeresetük magasabb, mint a nyugdíjazásuk előtti volt. Aki kéri nyugdíja átcserélését, keresse fel a Pest megyei igaz­gatóságot (Budapest, Mező Imre út is/a), illetve a lakóhelye sze­rinti SZTK-alközpontot, ahol el­látják a szükséges nyomtatványok­kal. Arra az időre, amíg az új nyugdíj megállapítása folyik, a kérelmezőnek meg kell szüfitet- nie munkaviszonyát — utána ter­mészetesen ismét dolgozhat. Még egy fontos tudnivaló: a nyugdíjazást követően ledolgozott évek után nem jár pótlék, annyi munkaviszonyt vesznek alapul, amennyi a nyugdíjazás, időpont­jában volt. Leszereltek A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán a közelmúltban bú­csúztak el a sorkatonai szol­gálatukat letöltött fiatalok. Az ünnepélyes állománygyűlésen kihirdették a szocialista ver­senymozgalom eredményeit, s több leszerelő elvtársat elő­léptettek: Tiborc János, Ádám György, lványi István és Zve- kanovics László szakaszve^e­Füvek tárháza Ha van, akkor miért nincs ? Herbária — nevéből ítélve akár ország is lehetne, egy ki­csi, illatozó birodalom. Az Országos Gyógynövényforgal­mi Közös Vállalat nagyon jól választotta meg elnevezését, hiszen ha belépünk egy-egy szaküzletük ajtaján, úgy érez­zük, külön világba kerültünk. A polcokon dobozok, tasakok és kisebb-nagyobb üvegek so­rakoznak, a csomagoláson át­törő illat titokzatossá, patika­szerűvé teszi a helyiséget. Az utóbbi időben fokozódó érdeklődéssel fordulunk a természetes gyógyszerek felé, felelevenedett a régi mondás, mely szerint fűben, fában or­vosság van, könyvek jelennek meg a gyógyító növényekről, leírják, milyen betegségek or­voslására alkalmas valame­lyik jelentéktelen füvecske gyökerének, levelének vagy virágjának főzete és forráza- ta. Reneszánszát éli Divat — legyintünk sokszor, nem is gondolva arra, hogy itt jóval többről van szó, mint más szokásaink hullám­zó változásairól. Tudjuk, hogy a régi korok emberének nem álltak különféle pirulák a rendelkezésére — ez már az újabb idők vívmánya —, de a gyógyszerészet nem tart­hatna mai fejlettségi szintjén a javasasszonyok tapasztala­tainak ismerete nélkül. S az sem elhanyagolható, hogy míg a közelmúltban nagyon eltá­volodtunk a növényvilágtól, s az útmenti füvek közül egy­re kevesebbet ismertünk név szerint, most reneszánszát éli a füvészet, mind többen tud­juk megkülönböztetni a fe- hérürömfüvet a kutyabenge- kéregtől. Koncz Tibor ceglédi olva­sónk azt kérdd levelében, va­jon miért nincs városukban gyógynövény-szaküzlet? A ceglédiek annál is inkább jo­gosan hiányolják ezt a boltot, mert évtizedek óta sokfajta gyógynövényt termesztenek és szállítanak a Herbária részé­re, ám, ha valamilyen keve­réket vagy más készítményt szeretnének beszerezni, csak az a gyér készlet áll rendel­kezésükre, amely a gyógy­szertárakban vásárolható meg. Fehér folt Bánfi hajszeszt vagy Béres cseppet Cegléden egyáltalán nem lehet kapni, ezekért a cikkekért Szolnokra vagy Bu­dapestre kell utazniuk a vá­sárlóknak. Koncz Tibor azt javasolja, hogy amíg nincs a városban szaküzlet, vállalhat­ná valamelyik gyógyszertár vagy illatszerbolt a gyógynö­vények és a belőlük nyert készítmények árusítását. Dr. Szollár György, a Her­bária Országos Gyógynövény­forgalmi Közös Vállalat igazgatója elmondta: egyelő­re nincs szándékuk Cegléden gyógynövényboltot nyitni, mert nem futja a fejlesztési alapból. Véleménye szerint a jelenlegi hálózat megfelelő, az ország minden részén van jól megközelíthető szaküzletük. — A legkeresettebb cikke­ket nem lehetne illatszerbol­tokban árusítani? Budapesten, ahol pedig szaküzletek is vannak, a legtöbb illatszer­boltban tartanak például Bánfi hajszeszt. — Tudomásom szerint min­den illatszerboltban és drogé­riában kapható — válaszolt dr. Szollár György. — Arra törekszünk, hogy együttmű­ködjünk a lakosság más ellá­tóival, így a fűszereinket sok élelmiszerboltban árusítják, s a gyógyszertárakban is kap­ható néhány készítményünk. A hiedelmek ellen — Béres cseppet sem a gyógyszertárakban, sem az il­latszerboltokban nem talá­lunk. Miért? — Szerettük volna, ha a gyógyszertárakon keresztül értékesíthetjük ezt a készít­ményt, de nem engedélyezi az Egészségügyi Minisztérium. Az az állásfoglalásuk, hogy a Béres cseppeket csak a Her­bária szaküzletek árusíthat­ják. Megkérdeztük dr. Harangi Györgyöt, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetőjét, miért nem engedélyezik a Béres cseppek gyógyszertárakban való árusítását. — Nagy port vert fel annak idején a készítmény, ugyanis a feltalálója azt állítja róla, hogy a rákbetegséget gyó­gyítja. Mi örülnénk a legjob­ban, ha ez igaz lenne, de, saj­nos, a vizsgálatok és kísérle­tek nem igazolták a feltaláló állítását. Azért kellett meg­akadályozni a gyógyszertári forgalmazását, mert ha enge­délyezzük, ezzel a hiedelme­ket támasztottuk volna alá. — Több olyan készítmény kapható a gyógyszertárak­ban, amelyek nem kife­jezetten gyógyszerek, így például a vietnami balzsam. A Béres csepp dobozán nem is említik, hogy gyógyítaná a rákot, hanem mint erősítő­szert árusítják. tők őrmesterként vonultak tartalékállományba. A leszerelők nevében Buró András szakaszvezető, két­szeres kiváló katona adta át jelképesen fegyverét öccsének, Buró László honvédnek,^ aki a magyar néphadsereg kiváló katonája. A szolgálatukat to­vább folytatók ígéretet tet­tek, hogy megtartják a most leszereltek jó eredményeit. Géczi Sándor Szentendre Szerkesztői üzenetek i Cs. I.-né, Gyál: Levelének má­solatát eljuttattuk a Mezőgazda­sági ipari Közös Vállalathoz, saj­nos, még nem kaptunk rá választ, igy arra kell kérnünk, legyen tü­relemmel. Szeretnénk mielőbb megadni a kért felvilágosítást, s nem rajtunk múlik, hogy ilyen hosszú ideig kell önt várakoztat­nunk. Sz. F.-né, Vác: ismét a gyártó vállalathoz fordultunk, ezúttal le­vélben, ugyanis előző, telefon­érdeklődésünket nem tekintették hivatalosnak, ezért — bár erre ígéretet tettek — nem válaszol­tak sem önnek, sem nekünk. Re­méljük, nem húzódik tovább ez az ügy, s végre eldől, kinek van igaza a kabátügyben. P. J., Tőköl: Legutóbbi levelét közzétettük, ezt bizonyára észre is vette, örülnénk, ha nemcsak néha jelentkezne, hanem gyak­rabban kapnánk öntől beszámoló- keil» L. S.-né, Monor: Panaszával már foglalkozunk, megkerestük az Állami Biztosító budai járást fiók­ját és a helyi postahivatalt, de eddig semmit sem sikerült meg­tudnunk. Magurik sem értjük, ho­gyan tűnhet el 500 forint nyom­talanul ... A. I., Szigetül!alu: Sajnos, tu­dósítása későn érkezett, nem kö­zölhetjük, mert már nem Idősze­rű. szívesen olvasnánk a jövőben is leveleit, reméljük, hamarosan újra jelentkezik, s. hírt ad olva­sóinknak a szigetújíaiul esemé­nyekről. Minden olvasónknak: Többen érdeklődtek szerkesztőségünknél levélben és telefonon a Tök köz­ségben, 1980. június 14—15-én le­zajlott lovasnapok belépőjegyeinek sorsolása lránt. Bár bennünket, pz illetékesek nem tájékoztattak, sikerült megtudnunk: a 000 079 sorszámmal ellátott jegy tulajdo­nosa a főnyereményt, a 3 éves csikót 1980. július 15-lg veheti át az Egyetértés Termelőszövetkezet­nél (Tök, Fő utca 1.). — Azt gondolnák az em­berek, hogy van valami igaz­ság a feltaláló által hirdetett csodatevő erőben. Ez eseten­ként életveszélyes is lehet, mert ha valaki, akinél kez­deti stádiumban felismerik a rákot, az előírt terápia he­lyett ezeket a cseppeket használja, betegsége elhatal­masodik. Csak közelieknek — Kapható, önöknél Bánfi hajszesz? — kérdeztük Tóth Lajostól, a ceglédi illatszer­bolt vezetőjétől. — Nincs. Pedig rengetegen szeretnének vásárolni belőle, de hiába rendelünk, ellátónk, a Vegyiar\yag Kereskedelmi Vállalat nem szállít Megkérdeztük Ledniczky Zsigmondot, a Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat keres­kedelmi igazgatóját, miért nem teljesítik a bolt rende­lését. — Mielőtt forgalomba hoz­ták volna, kértük a Herbá- riát hogy velünk kössenek szerződést, de nem tudtunk megegyezni. Ok egyenesen a kiskereskedelemnek adják to­vább, de csak a közelieknek. A távolabbiaknak mi is szál­líthatnánk, de ezt nem vál­laljuk, mert nem fizetődik ki nekünk. — Nem próbálkoztak újra kapcsolatba lépni a Herbá- riával? — Nem. Annak idején mi kerestük meg őket. Ha tár­gyalni akarnak velünk, mi nem zárkózunk el... Pável Melinda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom