Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-25 / 147. szám
Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései • A közös háztartásban élük vagyoni viszonyairól. Olvasóink közül többen kérdezték, hogy házaságkötés nélküli, közös háztartásban élők esetében, hogyan ren lezhetik a felek kapcsolatuk megszakítása után vagyoni helyzetüket. A közös , háztartásban való együttélés leggyakrabban az élettársak között jön létre. Az élettársak vagyoni viszonyait a Polgári Törvénykönyv lényegében a bírósági gyakorlatban kialakult elvnek megfelelően rendezi. E szerint az együttélés alatti szerzeményekre közös tulajdon jön létre, amelyben a tulajdoni hányadot a szerzésben való közreműködés határozza meg. A háztartási munka is a szerzésben való közreműködésnek számít. Ugyanez vonatkozik a közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyaira is. P. Z.-né azt Írja; hogy 5 évig laktak együtt élettársként. Ez alatt több ingóságot vásároltak, bűtort, háztartási gépeket és legutóbb egy autót. Mindketten dolgoznak. Bár az autót is közös pénzből vették, de mivel a forgalmi engedély az élettársa nevén van, arra a kérésére, hogy azt Is osszák meg, a férfi azzal válaszolt, hogy ahhoz olvasónknak semmi köze. önmagában az a körülmény, hogy a forgalmi engedély egy néven szerepel, nem jelenti azt, hogy levélírónknak nem jár a szerzésben való közreműködés arányában annak egy része. Ha keresete nem is volt annyi, mint élettársának, de otthon háztartást is vezetett, az előbb elmondottak szerint, azt is figyelembe kell venni. A férfi ennek ellenére nem hajlandó elismerni a közös tulajdont az autóban, azt tanácsoljuk forduljon bírósághoz. • Van-e Lehetőség az özvegyi jog megváltására? Az özvegyi jog azt jelenti, hogy az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ezzel kapcsolatban tette fel kérdését E. L.-né, hogy férje fenntartásos betétkönyvében levő pénzösszegnek igaz-e, hogy csak a kamatai illetik meg őt. Való igaz, hogy ha a fenntartásos takarékbetétkönyvre nem történt végintézkedés, akkor az a törvényes örökösöket illeti, olvasónk pedig csak a kamatokat élvezheti. Mivel a haszonélvező nem idegenítheti el a haszonélvezet tárgyát, az örökösök pedig, minthogy a pénzösszegre haszonélvezet áll fenn, nem juthatnak az ösz- szeghez, tehát úgy néz ki, hogy a takarékbetétkönyv, vagy valamilyen nagyobb értékű használati tárgy, sem az örökös, sem a haszonélvező részére nem .jelent előnyt. A módosított Polgári Törvény- könyv azonban lehetővé teszi a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását, amelyet akár a túlélő házastárs, akár az örökösök is kérhetik. A házastárs által lakott lakáson, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezet megváltását azonban sem a házastárs, sem az örökösök nem kérhetik. A haszonélvezet megváltása a haszonélvező jogainak és méltányos érdekeinek figyelembevételével történhet. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a házastárs és az örökösök szerződéses megállapodással e vagyontárgyakon fennálló haszonélvezetet is megszüntessék. Mind a házastárs, mind az örökösök a haszonélvezet megváltására való jogukat o hagyaték átadásáig, hagyatéki eljárás hiányában pedig az öröklés megnyíltától számított egy éven belül érvényesíthetik. A megváltást minden esetben — tehát hagyatéki eljárás hiányában is — a közjegyzőnél kell elérni. A haszonélvezet megváltása természetben ABONY 26— 29: Good bye és ámen» 30— 11 Hazatérés»» BUDAKESZI, Kertmozi 27 és 29: Férfiak póráz nélkül»» 30— 1: Fayard bíró, akit seriffnek hívtak» 2— 3: Nem élhetek muzsikaszó nélkül BUDAÖRS 27— 29: A bumfordi 30— 2: A nagy álom** CEGLÉD, Szabadság 26—29: A sólyom nyomában (du.) Az aszony, a lány ( és a szerető* (este) 30— 2: A delfin napja (du.) Az egyik énekel, a másik nem (este) CtGLÉD, Mese 26— 2: A vad hattyúk CEGLÉD, Művész 26— 2: Szívzörej* DABAS 26—27: Ajándék ez a nap* 28: Sztrogoff Mihály 29— 30: Hair* 1: Haír* DUNAHARASZTI 26—27: Világvége közös ágyunkban* 28— 29: Buffalo Bill és az indiánok* 29: Fel a fejjel (du.) 30— 1: A bumfordi DUNAKESZI, Vörös Csillag 26—29: Földi űrutazás 30— 1: A maláji tigris DUNAKESZI. József Attila 29: A sah fia I—II. 30: A maláji tigris 2: Hollywood, Hollywood ÉRD 27 és 29: Egy másik férfi és egy másik nó I—II. 30— 1: Casanova I—U.**» FÓT 26—27: Felderitök akcióban 28—29: A maláji tigris 30— 1: Földi űrutazás GODOILŐ 26—29: Kicsi a kocsi, de erős 30— 2: Dundiorr és társai (du.) Csendestárs*» (este) GYAL 26—27: Asszony a banditák ellen 28—29: Kaszkadőrök 30— 1: Fantozzi» LEÁNYFALU. Kertmozi 26— 27: Ezüstnyereg 28—29: Apokalipszis, most I—II.** 30— 1: Won Ton Ton, Hollywood megmentöje MONOR 27— 29: A púpos lovacska (du.) 30— 2: Good bye és ámen* 26—27: Bombasiker 28—29: A delfin napja 30— 1: Szenvedély 2: A sólyom nyomában NAGYKATA 26—27: Vállalom, főnök! 28—29: A gejzírvölgy titka 30— 1: Az egér és a macska NAGYKÖRÖS, Arany János 26—27: A néma dosszié (du.) Fantozzi* (este) 28—29: Nem fáj a feje a harkálynak (du.) Megközelítések* (este) 30— 2: Futárszolgálat (du.) Az anya, a lány és a szerető* (este) PIUSVOROSVAR 26—27: Orvosság a félelem ellen 28—29: Négy bandita, tíz áldozat 30— 1: Piedone Afrikában POMÁZ 26—27: A farmer felesége* 28—29: Világvége közös ágyunkban* 30— 1: Száguldás gyilkosságokkal* RÁCKEVE 26—27: A nagy álom** 28—29: A farmer felesége* 30— 1: Fábián Bálint találkozása Istennel* SZENTENDRE 26—29: Utazás a világ végére (du.) Csendestárs** (este) 30— 2: Kicsi a kocsi, de erős SZIGETSZENTMIKL ÓS 26—27: Futárszolgálat (du.) Bizalmi állásban (este) 28—29: Szent Péter esernyője (du.) A nagy álom** 30— 1: A medvefókák szigetén (du.) Szöktetés** (este) TAPIÓSZELE 26—27: Az állatok válaszolnak 23—29: Az egér és a macska 30— 1: A gejzírvölgy titka VÁC, Kultúr 26— 29: A kétéltű ember (du.) Üdülök (este) 30— 2: Kojak Budapesten VÁC, Művelődési Központ 27: Megtalálták a 7. századot 28: Méreggel* 29: A rézhegyek királynője VECSÉS 27— 2: Apokalipszis, most l—II.** (este) 28— l: 2x2 néba S • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. ••• Csak 18 éven felülieknek. MOZIMŰSOR JÜNIUS 2S-TÖL JÜLIUS 2-IG MONOR, Kertmozi I vagy pénzben történhet) és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs mint leszármazó örökös kapna. Egy leszármazó örökös esetén tehát a megváltott vagyontárgy fele értéke, három leszármazó esetén egynegyed részének értéke. Ági vagyon esetén az arányt a törvény a vagyon egyharmadá- ban határozza meg. • A levélszekrény útján történő kézbesítésről. Legutóbb arról írtunk, hogy mikor nem hivatkozhat a címzett arra, hogy a postai küldeményt nem vette át, illetve olvasóink kérdésére részletes tájékoztatást adtunk a levélpostai küldemények joghatályáról. Többen is felhívtak telefonon bennünket és elmondták, hogy azzal teljes egészében egyetértenek, kézbesítettnek tekintendő az a levél, amelyet a címzett kétszeri felszólítás ellenére sem hajlandó átvenni a postahivatalban. Azzal azonban nem értenek egyet, hogy express ajánlott küldeményt is levélszekrény útján kézbesíthetnek. Olvasóink arra kértek bennünket, írjunk valamit az ajánlott küldemények levél- szekrény útján történő kézbesítéséről. A postavezérigazgató 50/1972. Vig. sz. utasítása valóban kimondja, hogy express ajánlott küldemény a levélszekrény útján nem kézbesíthető. Az ajánlott küldemény csak akkor kézbesíthető levélszekrény útján, ha azt sem a címzett, sem pedig átvételre jogosult más személynek (meghatalmazott, helyettes, átvevő, alkalmi átvevő) nem lehetett kézbesíteni. A líézbe történő kézbesítést tehát feltétlenül meg kell kísérelni, és csak ennek eredménytelensége után szabad a küldeményt levélszekrénybe helyezni. Levélszekrény útján (csoportos lépcsőházi levélszekrény), a címzett lakásának ajtajára felszerelt levélszekrény, vagy azon létesített ajtónyílás, családiház-levélszekrény), csak belföldön feladott, nem térti- vevényes vagy nem utánvéte- les ajánlott küldeményt szabad kézbesíteni, ha alakjánál fogva gyűrődés és szakadásmentesen. levélszekrénybe helyezhető. Ajánlott küldeményt csak akkor szabad levélszekrény útján kézbesíteni, ha a címzett lakása nem kétséges, a kézbesítő meggyőződött arról, hogy a címzett huzamosabb időre nem utazott el, továbbá, ha a levélszekrény a küldemény részére megfelelő biztonságot nyújt. Dr. M. J. Egy kisfiú A férj tíz évi házasság után, amelyből egy kislány és egy kisfiú született, az utóbbit magához véve szüleihez költözött és válópert indított, amelyben ennek a gyermeknek nála történő elhelyezését kérte. Az alsófokú ellentétes ítéletek ellen emelt törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a fiút apjánál helyezte el, A kislány anyjánál marad. A határozat indokolása szerint a járásbíróság, amely a házasságot felbontotta, mindkét gyermeket az anya gondozására bízta. Az apa azonban — akinél a most már nyolcéves fiú tartózkodott — ennek a döntésnek nem volt hajlandó eleget tenni, úgyhogy a gyermeket karhatalommal vitték el anyjához. Egy nap az asszony a játszótérre vitte gyermekeit. A fiú, amikor látta: nemigen figyelnek rá, elhagyta a teret és az édesapja lakására ment. Az anya megkísérelte hazavinni, a gyerek azonban nem engedelmeskedett. Az apa ellen „kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt” büntető eljárás is indult, de a nyomozást — bűncselekmény hiányában — azzal az indoklással szüntették meg, hogy a férfi nem követéit el bűncselekményt, mert fia önként ment el hozzá. Ezekután az apa a gyermekelhelyezés felől rendelkező ítélet megváltoztatásáért pert indított. Az ügyben négy pszichológust hallgattak meg, de kettő szerint a kisfiúnak az apánál, másik kettő szerint pedig az anyánál van helye. A megyei bíróság kötelezte az apát, hogy a gyermeket volt feleségének adja át. — A kisfiúnak az apával alakult ki bensőségesebb, mély § A növény- és állatfajták állami minősítéséről a 19/1980. (VI. 6.) MT. számú rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 38. szám). A sportmunkatársi munkakörben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről a 10/1980. (VI. 11.) Mü.M. rendelet rendelkezik (Magyar Közlöny 39. sz.). A mezőgazdasági nagyüzemek beruházási támogatásának korlátozásáról a 14/1980. (VI. 11.) PM. rendelkezést az érdekeltek szintén a Magyar Közlöny 39. számában találják meg. kálváriája érzelmeken alapuló kapcsolata, nála érzi magát biztonságban, ami abban is kifejezésre jutott, hogy önként otthagyta anyját — hangzik a Legfelsőbb Bíróság döntése. — Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy élete jelentős részét az apjánál töltötte, jelenleg is ott tartózkodik. Az állandóságra Egy idős asszony az állam- igazgatási hatóság által jóváhagyott tartási szerződésben értékes házát az őt gondozó házaspárra hagyta. Halála után fia az örökösök ellen nyolcvanezer forint köteles rész megfizetéséért pert indított. A házaspár harmincezer forintot ajánlott fel, de a felperes nem fogadta el. Az alsófokú bíróságok negyvenöt- ezer forintot ítéltek meg neki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az alsófokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A több mint tíz éve különélő, majd nemrég elvált tisztviselő házaspár között per keletkezett amiatt, hogy a közös tulajdonukban levő családi háznak a férjre eső része magáhozváltásáért az asszonynak mennyit kell fizetnie. Az ügy végső fokon a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely iránymutató határozatában a következőket mondta ki: A házat a férj hagyta el és azóta csak volt felesége lakik benne. Ilyen körülmények között nem indokolt, hogy a közös tulajdont árverésre bocsássák — mint a férj kívánA nem szocialista országokban igénybe vehető ösztöndíjakról a Kereskedelmi Értesítő 13. száma tartalmaz fontos tájékoztatást. Az üzemi baleset fogalmáról a Társadalombiztosítási Közlöny 5. száma közöl fontos határozatot. A külföldi gyógykezelésekkel kapcsolatban, útiköltség- és táppénz folyósításáról fontos rendelkezést találnak az érdekeltek ugyancsak a Társadalombiztosítói Közlöny 5. számában. való törekvés azt kívánja, hogy apjánál maradjon, mert az amúgy is érzékeny gyermek életében a környezetváltozás ném kívánatos válságot okozhat. Mindkét szülőnek azonban kötelessége biztosítani, hogy a gyerekeket láthassák, a testvérek ne szakadjanak el egymástól, ami megoldható, ha a hétvéget fölváltva valamelyik szülőnél töltik. Érvényes öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy a köteles rész alapjának kiszámításánál nem vehető figyelembe — mondta ki a határozat. — Amennyiben ugyanis valaki a vagyonát tartás vagy életjáradék fejében örökségként leköti, vagyis öröklési szerződést köt, az ilyen megállapodás nem ingyenes, mert ellenszolgáltatás jár érte. A köteles rész alapjának kiszámításánál a lekötött vagyontárgy még akkor sem vehető figyelembe, ha a tartással nyújtott szolgáltatás annak értékét nem éri el. ta —, mert lakott Ingatlant alig vagy csupán értéken alul vásárolnak. Egyébként is a férj magatartására tekintettel az asszony lakhatási jogát méltánytalanság lenne megváltoztatni. A helyes megoldás az, hogy az ingatlant megváltási ár ellenében a volt feleség kapja. A ház megosztott használatáról sem lehet szó, egyrészt mert a házasság felbomlását kifejezetten a férj magatartása idézte elő, másrészt, mert a közös tulajdon megszüntetésével a férj tulajdonjoga is megszűnik, ezért a lakás használatára nem tarthat igényt. A továbbiakban a határozat rámutatott arra, hogy ha a különváltan élő vagy elvált házastársak közös házában csak egyikük lakik, a bentlakás értékcsökkentő hatásának elbírálásánál figyelembe kell venni a lakáshasználat kérdésében irányadó szempontokat, s ennek az is lehet az eredménye, hogy a bentlakás által okozott értékcsökkenés következményeit egyáltalán nem lehet a bentlakóra hárítani vagy csak bizonyos mértékben. Ebben az esetben az asz- szony a házassághoz ragaszkodott és csak hosszú évek óta tartó különélés után volt hajlandó elválni. A családvédelmi érdekek tehát mellette szólnak és ez azt jelenti, hogy a bentlakással járó értékcsökkenést a férj is köteles viselni. Az öröklési szerződésről Bonyodalmak a családi ház körül $ Tíz nap rendeletéiből Ki viseli a kárt? Vadak a gyümölcsösben Szentendre Pismány hegyről érkezett legutóbb a hír: éjszakánként szarvasok látogatják a bekerítetten telkeket. Az agancsosok lerágják a gyenge hajtásokat, felsértik a fiatal fák kérgét, letapossák a veteményt. Tavaszvég—nyárelő: ez a vadkárok szezonja, bár az ilyen esetek száma az utóbbi időben erősen megcsappant. Az erdők határán és a közeli kertek mezsgyéjén az elmúlt években kerítéseket emeltek, s az állatok pusztításait megelőzendő kezdődnek épp ez idő tájt a vadkárelhárítási vadászatok is. Ám ha mégis jönnének a szarvasok, őzek, vaddisznók... az esetleges vadász—mezőgazdász vitában előbb a helyi tanács, aztán a bíróság dönt, úgy mint abban a nagykőrösi ügyben is, amelyben nemrég mondta ki az utolsó szót dr. Majercsik polgári tanácsa, a Pest megyei Bíróságon... Rágás, agancsdörzsölés Még tavalyelőtt, egy május végi napon a Nagykőröst övező zár" kertek egyikében, egy temetőhegyi gyümölcsösben nagyobb vad okozott kárt az igen szépen gondozott fiatal csemegeszőlőben és gyümölcsfákban. A kert gazdája kártérítést kérve, a helyi Szabadság Vadásztársasághoz fordult, hamarosan a társaság két tagja, a mezőőr és a vadászmester tanúsította, hogy a növényzet sérüléseit őzbak rágása és agancsdörzsölése okozta. Kerítés? Vadriasztó? A vadásztársaság azonban nem fizetett, ezért a gazda a vadászok ellen hamarosan pert indított a Nagykőrösi Városi Bíróságon. Időközben kiderült, hogy a szarvas a szomszéd kerteket is meglátogatta, de azokban, mivel a szőlő öreg volt, jelentős kárt nem okozott. A per folyt-foly- dogált, s amikor az igazságügyi mezőgazdasági szakértő 1979. őszén — egy évvel a történtek után — megnézte a kertet, a szőlő és a gyümölcsös még mindig nem regenerálódott teljesen, egyes fák pedig kipusztultak. A kár, becslése szerint 5 ezer 217 forintot tett ki. Bármennyire is elhúzódott az ügy, egyik fél sem engedett ... A Szabadság Vadász- társaság képviselője a tárgyaláson elismerte, hogy a zártkertektől 2 kilométerre fekvő Huszár erdő az őzek egyik rendszeres tartózkodási helye, de a zártkertek környékét különös gonddal kezelik, épp ezért lőtték ki korábban erről a területről az őzet és a nyulat. Mindezt alátámasztotta a környékbeliek véleménye is, akik a zártkertek tájékán az eset előtt évekig valóban nem láttak vadat. A vadász- társaság úgy találta tehát, hogy a maga részéről mindent megtett a kár megelőzéséért, s inkább a gazda maga kereste a bajt azzal, hogy kertjét nem kerítette be, sőt vadriasztó berendezéseket sem helyezett el. A perben később fellépett a városi ügyészség is, és a ha- so.-ló esetekben szokásos 50— 50 százalékos kármegosztást javasolt a bíróságnak, jelezve, hogy mulasztás terheli mindkét felet, A pro és kontra érvek csatájában a bíróság meghallgatta Pest megye vadászati főfelügyelőjét is, aki szerint a vadásztársaság őzállománya nem haladja meg azt a mértéket, amit a terület el tud tartani. Őzek a temetőben A hosszú perben végül az idő is jó tanácsadónak bizonyult ... Időközben ugyanis kiderült, hogy 1979-ben még a temetőbe is eljártak a vadásztársaság őzei, mert vizet csak a sírokon elhelyezett vázákban találtak. Mi sem bizonyítja jobban ennél a vadásztársaság felelősségét — mondta ki az ítéletet —, hiszen a társaság nyilván nem teljesítette maradéktalanul a vad megfelelő etetésével és itatásával járó törvényi kötelezettségét. A bíróság 1978-as esettel kapcsolatban végül is megállapította, hogy az őzek a nem kielégítő táplálás miatt lédús takarmányért feltehetően a helyi tsz közeli lucernatáblájába jártak, s eközben ejtették útba a felperes zártkertjét. Dr. Augusztán Éva bíró így a per lezárásakor kártérítésre kötelezte a vadásztársaságot — de csak 40 százalék (2080 forint) erejéig. Az ítélet indoklása szerint ilyen arányban terheli a felelősség a Szabadság Vadásztársaságot, míg a kár maradék részét a gazda (aki azóta bekerítette kertjét és vadriasztókat is elhelyezett) maga kénytelen viselni. Babus Endre
