Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
ftfcrrt 1980. JŰNIUS 22., VASÁRNAP Nagy riéptömeg fogadta egykor Egy rossz hírbe hozott alagút Részlet az Esztergom és Vidéke című lap 1895. november 20-i tudósításából: A budapest—esztergami direkt vasút műtan rendőri bejárása szombaton délelőtt ment végbe az érdekelt körök Pest vármegye és Esztergom vármegye közigazgatási hatóságainak jelenlétében. Az egész vonalon, ahol a vonat megállóit mindenütt nagy néptömeg fogadta a bizottságot, mely minden alkalommal kitörő éljenzéssel adott jelt lelkesedésének az új vonal megnyitása miatt. Különösen ünnepélyes volts a fogadtatás Vörösváron és Piliscsabán. Az átadás alkalmából Esztergomban a Fürdő vendéglő nagytermében 200 személyes terítékű bankett volt... A díszes társaság este nyolc óráig maradt együtt a legkedélyesebb pezsgés hangulatban. Panamázó fal jár,ok A századvég felemlegetett két községének polgáraira naivitás lenne ráfogni bármilyen érzelmi túlfűtöttséget. Nagyon is köznapi okai voltak a ken- dőlengetésnek, a hangosabb éljenzésnek. Minden bizonnyal a vörösváriak és a csabaiak adták derékhadát annak a munkásnépnek, amelyik az új vasútvonal lefektetésén dolgozott. Miért éppen ők? A két község között épült a 779 és fél méter hosszú alagút. E sorok írója éveken át gyakran utazott errefelé, és hallgathatott történeteket bizonyos olaszok panamáiról. A legutóbbi időben aztán ilyen hírek is gyarapították az alagútlegendát. — Téglák hullanak a vagonokra, s csak azért nem állítják le a forgalmat, mert a MÁV más irányba nem tud szállítani — így szólt a fáma. Mi az igazság a piliscsabai alagút ügyében? Koronkal József, az Angyalföldi Pályafenntartási Főnökség vezető mérnöke: — Panama? Ez azért túlzás. Tény viszont, hogy az itáliai mérnökök, akik a hegy kétoldalút egy időben fúrták meg, szilárd dolomit kőzettel számoltak. A Vörösvár felől közeledők aztán a 60—63. méternél agyagos rétegre bukkantak, és szirite egészen biztos, vízszivárgást is észleltek. Műszakilag a fenékboltozat építése lett volna indokolt, de úgy látszik, erre már nem futotta. Közeledtek a millenniumi ünnepségek is. — És mi történt 1977. február 14-én? — A piliscsabai pályamester feljegyzést juttatott el hozzám, hogy e napon több helyen vízbetörtést észleltek. Az esetleges rongálódások elkerülése végett — télen comb vastagságú jégcsapok lógnak a mennyezetről, s a szerelvény tetejére hullva, némi riadalmat is keltenek — az áthaladási sebességet óránként 10 kilométerre korlátoztuk. Betonágyúval lőnek — A piliscsabai alagút ügye miatt nyugodtan alszom —fogadott Cseh János, a MÁV Budapesti Igazgatóságának ügyintéző mérnöke, akit azért kerestünk fel, hogy a megvénült föld alatti építmény további sorsa felől érdeklődjünk. — Mikor haladhatnak újra a megszokott tempóban a vonatok? — kérdeztük, ugyanis több ezren vannak, akik naponta két alkalommal döcögnek át a 800 méteres sötétségen. — Az eredeti tervek szerint 1981 februárig be kellett volna fejeződni a víztelenítési munkáknak. Sajnos, pénz hiányában ez a határidő decemberre tolódik ki. Csak ezután kezdődik meg a betonágyúzás: a megrongált részek zsaluzás nélküli megszilárdítása. A ha- l teres pontossággal megállapft- barcsot szabályosan fellövik a ja, elmozdult-e a fal. Mivel falakra erősített fémrácsokra. Egyébként a víztelenítés 50,6 millió forintba kerül, és az idén mindössze 20 millió áll rendelkezésre. — Az elmondottak szerint másfél év múlva lezárják a forgalmat. Felkészültek-e erre? — Már erősítjük az almás- füzitői vonalat, mert a pálya nem bírja el a 20 tonna tengelynyomást Várják a premiert A MÁV illetékeseitől megnyugtató választ kaptunk az alagút állapotára vonatkozóan. Viszont az is kiderült, szinte megoldhatatlan problémát okozna, ha holnap valami ok miatt le kellene zárni a Vörösvár—Csaba közti szakaszt. Hogy teljes bizonyosságot szerezzünk az ügyben, felkerestük a MÉLYÉPTERV-et, azt a tervező vállalatot, amelyik 1975-ben véleményt adott a 85 éves építményről. Dr. Hajtó Ödön osztályvezető: . — Az alagút belső méreteit ellenőrző kocsi szinte milliméezt a vizsgálatot minden évben elvégzik a MÁV szakemberei, nem kell attól tartani, hogy váratlanul megindul a föld. Bármiféle, a víz által okozott üregelődés azonnali deformációval járna. Olyan ez, mint a rákszűrés, a kontroll jó előre jelezheti a bajt. Amit ajánlhatunk: sűríteni kell a mérések számát. Megint szegényebbek lettünk egy legendával. Mellékesen megszabadultunk egy kellemetlen érzéstől. Nem kell attól tartani, megbicsaklik az öregedő terméskőtégla-épít- mény lába. Vasutasok, geológusok mondják, hogy az alagút aggastyán csontjai még erősek, bár bőre cserzett, lyukacsos. Sokan várják az új premiert, ami pénzhiány miatt némi halasztást szenved. Pillanatokig sem kétséges, a második átadást is örömmel fogadják majd a pilisvörösvá- riak és a piliscsabaiak. Talán csak az éljenzés és a pezsgő marad eL Valkó Béla »la míg csigalassúsággal halad át a szerelvény a piliscsabai alagúton. A föld alatti építmény ma Magyarország leghosszabb alagútja Barcza Zsolt felvétele Sportcsarnok, Az egymilliárd- hétszázezer forint beruházással és nagy értékű társadalmi munkával épülő Budapesti Sportcsarnok szerkezeti építése rövidesen befejeződik. Határidőre elkészül a küzdőtér! födém, a lépcsőházi falazat, valamint a tetőtér. A szerkezeti építést követő időszakban csaknem ötven alvállalkozó segíti majd a tizenkétezer ember befogadására alkalmas Sportcsarnok szem» relését. ,4 •■«S' Ellátás Budakeszin Elavult a bolthálózat — A felszabadulás óta a nagyközségben két bolt épült — mondja Nedorovszki Sán- dorné, a budakeszi tanács igazgatási előadója. Elavult a bolthálózat, kicsik a raktárak. — Túl nagy előrelépésre nem is lehet számítani, ugyanis pénzünk alig van. A közelmúltban megépült iskola, óvoda tetemes összeget emésztett föl. De vegyük sorjába, hogy is népnek ki a napjaink. A vas-edény boltunk tíz éve épült. Jó árukészlete van, boltvezetője agilis ember. A nyitva tartása nem éppen a legszerencsésebb: fél nyolctól délután négyig. Mivel a vezető a fővárosban lakik, így tudtuk csak megoldani. ilj áruház A Felszabadulás lakótelepen öt esztendeje létesítettünk egy élelmiszerboltot, ami korszerűnek mondható. A Lenin lakótelepen ideiglenesen működik egy élelmiszerbolt. Ezt majd egy 600 négyzetméter alapterületű új ABC váltja föl, várhatóan a hatodik ötéves tervben. Jelenleg legnagyobb élelmiszert árusító boltunk a 114. számú, ezt nem oly régen újították föl. Itt tizennégyen dolgoznak. Jó kis kollektíva. Tejet a községben itt és egy másik tejboltban, a Sziklai Sándor téren lehet vásárolni. Második a tíz fős személyzettel dolgozó, 82. számú élelmiszerbolt. Forgalmas helyen fekszik, a 22-es busz végállomásánál, a Dózsa György téren. v Reménykedünk, hogy ebben az esztendőben megépül az itt létesítendő 400 négyzetméteresre tervezett új ABC-áru- ház. Sokat javítana a jelenlegi helyzeten. Még egy élelmiszerboltunk van Budakeszin az Erkel utcában, a 10. számú. Az előbb említettem, hogy jó kollektíva dolgozik az egyik boltban, nos ez áll a többire is. Azért hangsúlyozom ezt ki, mert sok múlik a dolgozókon. Nemcsak a hagyományos értelemben vett kiszolgálási morálra gondolok, hanem például az árukészletre, a választékra. Nem is beszélve olyan esetekről, ha az egyik boltban felújítás folyik, akkor egy másik veszi át a helyét, látja el a lakosságot A szűkös lehetőségeken, az elavult, bérelt bolthelyiségeken jó munkával igyekszünk jobbítani. Jobb nyilvántartás — Mit jelent Budakeszi életében a főváros közelsége? — Ha a bolti forgalmat tekintjük, akkor elég nagy a hullámzás. Az agglomerációs övezetbe tartozunk, tartalék üdülő-övezetként vagyunk nyilvántartva, s így az itt levő mezőgazdasági ingatlanokat — amelyek valójában hétKözös dolgainkról — őszintén Több szelet a vitorlába... „Az az igazság, hogy nem sok értlemét láttam. Így sem érzem hátrányos helyzetben magam, és nem kell mindenféle, sokszor értelmetlen dolgot csinálni” — vélekedett a minap egyik ismerősöm, miután már néhány hónapja nem jár a KlSZ-gyűlésekre. Az eset nem mondható egyedinek, bár azt hiszem, valamiféle válságról is túlzás lenne beszélni. Hát akkor mi lehet az oka, hogy egyes fiatalok v lelkesedése, érdeklődése megcsappant az utóbbi időben? A Dunai Kőolajipari Vállalat KISZ-bizottságán beszélgettünk e témáról. A 890, harminc éven aluli fizikai dolgozóból 597 a taglétszám. (Tavalyi munkájukért a KISZ KB magas elismerését vehették át.) Lukácsy József, a nagyüzemi KISZ-bizottság titkára -rögtön a közepébe vág: Fiatal város — Valóban az a látszat, mintha az utóbbi időben csökkent volna az ifjúsági szervezet vonzereje. Nálunk 31 alapszervezet van és jól dolgozik. Tulajdonképpen elégedettek lehetnénk, hiszen a tagság aktivitása 80—90 százalékosnak mondható. — Akkor miért, a feltételes mód? — Mert nálunk is vannak kisebb-nagyobb gondok. Né- hányan itt is „leálltak”, és erre nyomban figyelnünk kell. Nem kapkodunk görcsösen a tagokért, csupán azért, hogy a létszám nőjön, de mindenkit meg akarunk nyerni. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a városunk, a vállalatunk maga is fiatal. — De a fiatalság — úgy látszik —, nem mindig garancia az aktivitásra. — Igaz, de véleményem szerint az nagyrészt a vezetőség hibája. Úgy vélem, elsősorban a vezetői szemlélet becsontosodása, megmerevedése vezet, vagy vezethet oda, hogy a tagok nem érdeklődnek, és marad minden a formalitások szintjén. — Ti hogyan segítettetek ezen? — Nálunk még most is csak 26 és fél év a tagok átlagélet- kora, de... Időközben sokan megnősültek, férjhez mentek, családot alapítottak, tehát alapvetően megváltoztak a körülményeik. Ha ezt nem vettük volna figyelembe, rájuk többé aligha számíthatnánk. Vagy kilépnek, vagy maradnak ugyan, de sok értelme nincs. A tagság összetételéhez és képességeihez mérten kell és szabad a cselekvési programot összeállítani. így lesz a „több szél a vitorlában”. Meg kell hagyni az egyéni kezdeményező készséget. — Az lenne a megoldás, hogy mindenhol úgy tegyék, ahogy jónak látják? — Nem pontos a megfogalmazás. A központi irányelvek nagyon fontos útmutatók, de azt mindenkinek saját fazonjához kell igazítani. A munka értelme — Ti itt hogyan csináljátok? — Mielőtt azt hinnéd, hogy nálunk minden rózsaszínű, azt kell mondanom, tévedsz. De rájöttünk, és már ez is valami. Tudod mit? Kérdezzük meg egy olyan fiatal véleményét most, aki eddig nálunk is „húzóember” volt, de már nem tag. József Vincéné fiatalasz- szony. — Még a középiskolában lettem KISZ-tag, de az ott egészen más. Amikor idejöttem dolgozni, még nagyobb lelkesedéssel vetettem magam a munkába. Másfél évig alapszervi titkár voltam, aztán gyesre mentem, és itt szakadt meg valami. Senki nem szólt, hogy kösz, eddig jól csináltad, ha visszajössz, várunk, számítunk rád. Ügy jöttem vissza a gyesről, hogy már nincs tagkönyvem. És az a furcsa, hogy nem is érzem hiányát. — Ezt, hogy érti? — Rengeteg fölösleges dolgot csináltunk. A munkának értelmet kell adni. Határozatokba merevedünk bele, pedig a formaságoktól a fiatalok mindig is irtóztak. Az igények — Említetted, hogy valamit „megfejtettetek” — fordulok vismét Lukácsy Józsefhez. — Mint mondtam, minden- j ki fontos, á véleményével' együtt. Kérdőívet állítottunk össze. A 70—80 válaszból reméljük, egy „névtelen önéletrajz” áll majd össze, amit feltétlenül beépítünk további terveinkbe. — Szerinted lehet valamiféle válságról beszélni? — Ez túlzás, bár némi érdektelenség valóban észlelhető. Volt időszak — régebben —, amikor olyanok is vezető beosztásba kerültek, akik nem odavalók- voltak. Ezeknek alkalmazkodniuk kellett mindenhez és mindenkihez, hogy pozíciójukban maradhassanak. A mi dolgunk, hogy az ilyen szemléleten változtassunk. — Megint nem mondtál újat. — Tudom, mégis igaz, mert e gyakorlat hiánya is okozza a KISZ vonzerejének némi csökkenését. Ha tudjuk, hol a hiba, az már fél siker. Sokkal nagyobb baj volna, ha egymás között is csak halkan mondanánk. És az is rossz lenne, ha az igények, követelmények természetszerű növekedéséből adódó nehézségeket, a mindig megújulás feladatát megoldhatatlan gondnak tartanánk. Látó János végi pihenőházak — sokan keresik föl. Hozzávetőleg ugyanannyi nyaralónk van, mint családi házunk. Előfordult olyan eset is, hogy az élelmiszerboltok készülve a nagy hét végi forgalomra bőségesen rendeltek árut, jött a hűvös idő, kevesen jöttek ki a telkükre, s nyakunkon maradt az áru. — Ügy tájékozódtam, hogy a ruha-, cipőellátás sem valami jó. — Igaz, egyetlen kis boltunk van. Női, férficipő, ruha, konfekció nem kapható. Csak gyereknadrág, gyerekcipő, méteráru, függöny. — Egy másik gond, ami, úgy tudom, még csak félig oldódott meg: a TÜZÉP áruválasztéka. — Mint köztudott, at állami, vagyis a Budapest-kör- nyéki TÜZÉP-hez tartozó helyi telep ellátása enyhén szólva megoldatlan. Jóformán semmit sem lehet venni. Múlt ősszel fa egyáltalán, szén pedig néha-néha volt kapható. Á felsőbb szervek ígérték, hogy javul az ellátás, de semmi sem változott. Építőanyagot például egyáltalán nem lehet kapni. Ezen úgy igyekeztünk segíteni, hogy magánkereskedőnek adtunk engedélyt az építőanyag árusítására, ősztől pedig tüzelőanyagot is árusít majd. — Zöldségellátása községünknek kielégítőnek mondható. Négy, boltban vásárolhatnak elég bő választékból a lakosok. A közelmúltban mértem föl. s azt tapasztaltam, elegendő mennyiségű, az idényjellegnek megfelelő készlet volt a boltokban. Korszerűsödött egyébként a kereskedelmi egységek nyilvántartása is, egységesített rendszerben, jól áttekinthetően lehet; akár naprakész információkat is kapni — teszi hozzá az előadónő. Próbavásárlások — Ha jól számolom, a papírüzlettel és a hentesbolttal együtt tiííenhat üzlet felügyeletét, ellenőrzését kell ellátnia. Milyen tapasztalatai vannak? — A kereskedelmi bizottság tagjaival, a társadalmi ellenőrökkel rendszeresen ellenőrizzük a nagyközség boltjait, ideértve az italboltokat, borozókat is. Főleg az árakat, a feliratokat, mérőeszközöket, minőséget, szavatosságot. Három éve szabálytalanság, hiányosság alig fordult elő. Egy próbavásárlás alkalmával egy forint ti2 fillérrel számoltak többet az egyik boltban, másutt a kommersz italokat árusító bolt mérőeszközei nem voltak hitelesek. Az ilyesmit rögtön feljegyezzük és az ellenőrzést követően több alkalommal újra megvizsgáljuk: történt-e változás? Budakeszi — nagyközség, jó tíz esztendeje mintegy hat és fél eter lakossal, ma ennek a duplája a lélekszám. Jelentős üdülőhely, sokan keresik föl a közeli Budapestről is. Mindez a hatalmas méretű fejlődés nem kis gondot jelent a kereskedelmi fejlesztésben. Lassan azonban megindul a fejlődés. B. L. i *
