Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-21 / 144. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­XXIV. ÉVFOLYAM, 144. SZÄM Ára 1.20 forint 1980. JÚNIUS 21., SZOMBAT _JF_ Építenek, szüreteinek Diákok nyári munkán Pest megyeiek Csepeltől Tiszakéeskéig Vasárnap mintegy 12 ezer középiskolás, illetve szakmun­kástanuló fiatal indul útnak, liogy másnap megkezdje két­heti önkéntes nyári munká­ját: holnap, június 22-én hu- szonharmadik alkalommal nyitják meg kapuikat a KISZ- építőtáborok. Erről tartottak sajtótájékoz­tatót tegnap a KISZ Közpon­ti Bizottságának székházában, ahol Márton József, az építő­táborok bizottságának titkára elmondotta, a nyáron egy hí­ján 100 táborhelyen összesen 58 ezer fiatal dolgozik majd. Az utóbbi négy évben meg­duplázódott a táborozok s2á- ma. A szervezők legfőbb cél­ja, ezért a munka és a pi­henés eddigieknél jobb fel­tételeinek megteremtése volt. A központi építőtáborok mellett, egyetemek, főiskolák, és megyék is szerveznek tá­borozást, további 15 ezer fia­tal részvételével. ★ Kéthetes váltásokban négy turnusban 1800 Pest megyei középiskolás és szakmunkás- tanuló vesz résZt a nyári idénymunkákban a mező­gazdasági építőtáborokban. A Pest megyei fiatalok Tisza- kécskén paradicsomot szed­nek, majd szőlőt művelnek, Jászszentándráson meggyel szüretelnek és paradicsomot, az Izsákon táborozok szintén a gyümölcsbetakarításon mun­kálkodnak, Telekgerendáson pedig kukoricát címereznek. Csepelen építőipari segéd­munkára várnak 118 Pest me­gyei fiút a PÁÉV építőtáborá­ba, elsősorban gimnazistákat és szakközépiskolásokat, mert ugyanitt szakmunka várja az ipari tanulókat, s a 60 kőmű­ves, burkoló, lakatos és cső­szerelő növendéknek ezt nyári gyakorlatként ismerik el. Ha­sonló szakmai táborba megy 40 Pest megyei fiatal Tatabá­nyára, s 15 a budapesti 21. ÁÉV-hez. Ugyancsak elfogadják szak­mai gyakorlatnak a börzsönyi úttörővasút építésén dolgozó 120 villanyszerelő, ács és kő­műves tanuló szakmunkáját. Mellettük a táborban turnu­sonként 30—30 középiskolás végez majd segédmunkát. Jú­lius első felében 30 tagú bol­gár — a Szófia testvérmegyé­ből érkeZő — csoport is mun­kálkodik majd itt. Csereként 30 Pest megyei fiatal a Szófia környéki mezőgazdasági mun­kálatokban segédkezik. A sárospataki diákok idén vállalták, hogy a felnőtt dol­gozók normájához viszonyítva 60 helyett 70 százalékra eme­lik munkateljesítményüket az építőtáborokban. A felhívás­hoz csatlakoznak a Pest me­gyei táborozók is, követve a sárospatakiak példáját, s egyéb munkát ésszerűsítő mód­szereket kezdeményezve. felkészült a gabonaipar Átvevők minden mennyiségre Várják a pótszerző diókét Ma már senki előtt nem kétséges, hogy a mezőgazda­ság még kedvezőtlen évjárat esetén is képes előállítani az ország gabonaszükségletét. Igaz, exportkötelezettségeinket tavaly a gyengébb hozamok miatt csali részben tudtuk ki­elégíteni, de így is jutott a határokon túlra. A mennyiség­gel tehát nem lenne különö­sebb hiba. S ha a várokozá­sokban nem csalatkozunk, az idén minden rekordot meg- döntenek a kalászosok. A mostani meleg és csapadékos időjárás különösen kedvez a gabonáknak. Nem mindegy azonban, milyen minőségű bú­zát kapnak a malmok, illetve a sütőipar. Ettől függ ugyan­is, ehetünk-e omlós bélű ka­lácsot, ropogós cipót jövőre? A gazdaságok a kialakult gyakorlat alapján eddig nem voltak érdekeltek abban, hogy acélos, nagy sikertartalmú, kenyémekvalót adjanak át a felvásárlóknak. Most első íz­ben veszik át a tsz-ektől ál­lami gazdaságoktól a termést úgy, hogy azt előbb laborató­riumban megvizsgálják. Karsay Istvántól, a Buda­pesti és Pest megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat — a GMV .— kereske­delmi igazgatóhelyettesétől ar. ra kértünk választ, hogyan készült fel a vállalat erre a nem kis feladatra? — A kalászosok, ezen be­lül a búza hoZamai a két év­vel ezelőtti jó kilátásokkal ke­csegtet. A gazdaságok ugyan még nem kötöttek velünk p'ót- szerződéseket, ennek ellenére terven felüli gabonamennyi­ség átvételére kell felkészül­nünk. A lekötött mennyiségek 53,8 százaléka javított búza, vagyis magasabb árat fizetünk érte. Ezeket' a tételeket csak műszeres ellenőrzés után ve­hetjük át. A fogadó telepek közül öt helyen — Vácott, Kiskunlacházán,. Cegléden, Nagykátán és a Budai Ma­lomban — laboráljuk majd a mintákat. A vitákat elkerü­lendő, a vállalat központjá­ban kontrollvizsgálatra lesz lehetőség. Mindez feltételezi, hogy az üzemek előre beje­lentik, mikor, és milyen meny- nyiségeket kívánnak szállíta­ni és az esetleges módosításo­kat jelzik ügyeletesi szolgála­tunknál. ' — Az elmúlt esztendőben a GMV a szövetkezetekben tá­rolta a termés egy részét, s ezért bért fizetett. Szükség lesz-e erre az idén is? — Sajnos, igen. A silók, a színek befogadóképességét nem tudjuk növelni, új rak­tárát nem építettünk. Az idén körülbelül 80 ezer tonna sú­lyú gabona bértárolását kell megoldanunk. — Mi a helyzet az anyag- mozgatással? — A vállalat rendelkezésére álló szállítószalagokat lénye­gében kijavítottuk. Az idén is számítunk azonban a mező- gaZdasági üzemek segítségére. Ez számukra is előnyös, hi­szen a betárolás gyorsabbá, zökkenőmentesebbé válik. V. B. Munkaverseny a Postánál A lakosság javára A Postánál — így a Pest, Fejér, Komárom megyét át­fogó Budapest-vidéki Posta- igazgatóságnál is — sajátos feladataik miatt a szocialista munkaversenynek a közis­merttől eltérő formáját, mód­szereit kellett kidolgozni. A munkaverseny elsődleges cél­ja — ahogy azt Szathmári Géza elmondta — a közön­ségszolgálat színvonalának, a munka minőségének a javí­tása. Döntő szerepe volt en­nek a jól megszervezett mun­kaversenynek abban, hogy el­nyerték a Kiváló Igazgatóság címet. A BUVIG idei feladata töb­bek között, hogy 4250 új táv­beszélő-állomást kössön be. Megszűnt a monopofhelyzet Olcsóbb utakat építenek Rugalmas vállalkozáspoliti­kával és olcsó útalapok előál­lításával igyekeznek a meg­változott népgazdasági igé­nyek ellenére is kihasználni a nagy értékű gépeket az Út­építő Tröszt vállalatai. A hetvenes években a for­galom rohamos növekedése nagy teherbírású, korszerű aszfaltburkolatok építésére ösztönözte az útépítőket, ezért a tröszt tizennégy vállalata három esztendő alatt meg­háromszorozta aszfaltter­melését. Az M 1-esen ÉT Átadták a forgalomnak a törökbálinti szakaszt Pénteken délelőtt átadták a forgalomnak az M 1-es számú főút Törökbálint—Etyek kö­zötti, 16 kilométeres szakaszát, amit felújítási munkálatok miatt több mint egy hónapig lezártak. A Betonútépítő Vál­lalat munkája nyomán az út­szakasz korszerű, érdesített homokaszfaltburkolatot kapott. A forgalomelterelés megszűn­tével a' Győr felé igyekvők is­mét a szokott útvonalon autózhatnak. Útra készen a csempevágók A Monorl Járási Szolgáltató Szövetkezet fémtömegcikkeket gyártó részlege a közelmúltban költözött Gyömrőről a monori új üzemcsarnokba. Képünkön: Tancsal Györgyné, Mágó Mi- hályné, Békési Sándorné és Benkócs Józsefné szállításra készítik a csempevágókat, amelyekből az idén csaknem 1500-at szállí­tanak az NSZK-ba. Barcza Zsolt felvétel« A kis teljesítményű gépeket felváltották az óránként hat­van—száz tonna aszfaltot adó keverőtelepek és világszínvo­nalú bedolgozó gépláncokat is vásároltak. Az idén új helyzet elé kerül­tek az útépítő vállalatok. Az aszfaltozás iránti igények — amint az várható volt — meg­csappantak. Ugyanakkor, az új árrendszer szigorú követel­ményei szerint aszfaltelőállí­tással csak akkor érhető el a korábbival legalább azonos mértékű nyereség, ha ötven százalékkal nö­velik a gépkihasználás in­tenzitását. Elsősorban a munkalehető­ségek rugalmas feltárásában következett be gyökeres válto­zás. Az előnyös monopolhely- zet megszüntetésével ma már a kisebb megrendelésekre sem mondanak nemet a vállalatok, így például ipari üzemek és termelőszövetkezetek részére is készítenek útburkolatot. Széles körű kutatások ered­ményeként az ipari körzetek­ben fellelhető anyagokat és bi­zonyos gyártási melléktermé­keket — mint például a kohó­salakot, a pernyét vagy a ho­mokos kavicsot — beépítik az aszfaltburkolatba. Ezzel a ha­gyományos aszfaltnál lényegesen olcsóbb, mégis megfelelő minőségű út­alapokat állítanak elő, melyek iránt máris nagy a piaci ér­deklődés. Ehhez sok új vonalai kell ki­építeniük. Az érintett szocia­lista brigádok mindegyike .vállalta, hogy szükség esetén a munkaidőn túl, vagy kom­munista műszakban részt vesz a munkában. A főállásban mintegy 6 és fél ezer dolgozót foglalkozta­tó BUVIG-nál egyébként a szocialista brigádmozgalom- ban több mint háromszáz brigád (csaknem négyezer ember) tevékenykedik. A csak Pest megyében dolgozó bri­gádok száma 130, összesen 1323 brigádtaggal. A Pest me­gyei postahivatali szocialista brigádok egyik legfontosabb feladatuknak a hírlapterjesz­tés javítását, az előfizető­gyűjtést tartják. A legnagyobb forgalom a Budapest 78. számú postahi­vatal és a BUVIG nagy pos­tahivatalai között bonyolódik le. Éppen ezért jelentős, hogy a Vedd észre, tedd szó­vá, oldd meg! jelszó alapján — a KISZ-RADAR-mozgalom keretében — szocialista együttműködési megállapodást kötöttek a 78. sz. postahiva­tallal. Az eredménye már ér­zékelhető a szállító és postai irányító szolgálat színvonala folyamatos javulásán. A fiatalok részére egyéni munkaversenyt is hirdettek. Erre több mint négyszázan jelentkeztek. Legtöbben — háromszázhuszonegyen — a Kiváló ifjú felvevő — rova- toló — távbeszélő-kezelő — hálózatépítő — műszerész és — bérszámfejtő címért verse­nyeznek. A budai járásban dolgozó postások csaknem mindegyike szívügyének tekinti, hogy ha­táridőre elkészüljön a száz­halombattai crossbarközpont. (Ezer előfizetőt tudnak majd rákapcsolni.) A százhalombat­tai úgynevezett főközpontos Ságvári Endre brigád fordít­ja erre a legtöbb energiát. Társadalmi munkában, kom­munista műszakon is dolgoz­nak a központ kialakításán. A Posta és a MÁV köztu­dottan — több területen együtt dolgozik. Már nyolc pályaudvaron, illetve nagyobb vasútállomáson alakítottak vasutas—postás komplexbrigá­dot. A tervük az, hogy min­den olyan vasútállomáson, ahol az átlagosnál nagyobb a postai forgalom, létrehozza­nak ilyen kollektívákat. Sz. P. KÖZELET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta az Alfréd Nau elnök­kel és dr. Günter Grünwald ügyvezetővel az élen június 17. és 20. között Budapesten tartózkodott delegációt, amely a Német Szociáldemokrata Párt Friedrich Ebert alapít­ványának képviseletében az MSZMP KB meghívására ér­kezett Magyarországra. Maróthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken fogadta a Ko­reai Szocialista Dolgozó Ifjú­sági Szövetség baráti látogatá­son hazánkban tartózkodó Kim Csang Rjong vezette de­legációját. A beszélgetésen mindkét fél kiemelte: a jö­vőben tovább erősítik a két ifjúsági szövetség együttműkö­dését. Dr. Joop M. Den Uyl, a Hol­land Munkapárt parlamenti csoportjának vezetőjével az élen pénteken hazánkba ér­kezett az MSZMP Központi Bizottságának meghívására a Holland Munkapárt küldöttsé­ge. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára fogadta. nyitóra van a fiatalok kezemunká- ja, akárcsak — hogy köze­libb, Pest megyei példákat említsünk — a DCM-ben, Százhalombattában, vagy az M3-as útban. A nagy ha­gyományú PÁÉV-építőtá- bor egykori lakóinak keze nyomát őrzik ma házak, la­kások, s jószerével akadnak középkorúnak számító em­berek, akiknek emlékezetes' maradt a nagykőrösi Absolon Sarolta építőtáborban vagy a szigetbecsei, szentmárton- kátai, törökbálinti táborok­ban töltött néhány nap, amellyel hozzájárultak az országos gazdasági teen­dőkhöz. A KISZ irányelvei sze­rint a diákok részvételével — önkéntes alapon — ott szerveznek építőtáborokat, ahol a népgazdasági felada­tok végrehajtásában a fia­talok a leghatékonyabban tudnak segíteni. Emlékeze­tes tett volt az 1970. évi nagy szamosi árvíz elleni küzdelem, amikor 16 ezer fiatal gátat épített, falat húzott, homokzsákot töltött. 1977. május 31-én az Or­szágházban aláírták a KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizott­ság, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumok kö­zötti megállapodásokat a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborozásról. A meg­állapodások tartalmazzák az állami szervek, vállala­tok és gazdaságok kötele­zettségeit a tervszerű mun­ka, a táborok előírás sze­rinti működtetése, a mun­ka- és életkörülmények, va­lamint a szabad idő kultu­rált eltöltésének biztosítá­sára. Szervesen kapcsolódnak az építőtábori mozga­lomba a KlSZ-véd- nökségek. A védnökségi mozgalom közel egyidős az építőtáborokkal. KlSZ-véd- nökséggel épült az — 1962 októberében felavatott — Barátság I. kőolajvezeték, majd — az 1970. december 19-én aláírt szerződés­ben a KISZ védnök­séget vállalt a Barátság II. kőolajvezeték építése felett. „Várunk benneteket a KISZ-építkezéseken és a védnökségeken, ahol új, fontos létesítmények szüle­tésének, korszerű módsze­rek bevezetésének részesei és tanúi lehettek” — hang­zott 1976 májusában a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszu­sának felhívása. A védnök­ségi mozgalom korábbi si­kerei alapján megújított felhívás széles körben meghallgatásra talált Tábori A KISZ I. országos ér- ■esezletén, 23 évvel ezelőtt hangzott el a femivás: a Hanság belvíz­től sújtott területének le- csapolasára — az országban elsőként — szervezzenek önkéntes ifjúsági építőtá­bort. A felhívás nyomán ezrek indultak,a Hanságba, ahol 1958 nyarán megnyi­totta kapuit az építőtábor 4000 egyetemista és közép- iskolás részvételével. Há­rom táborhelyen összesen 250 ezer órát dolgoztak a fiatalok. Horvátkimle, Üj- rónaíő, Vének, az első tábo­rok színhelyei az ifjúság helytállásának kiemelkedő emlékei, ma is példamuía- tóak. A fiatalok lelkesedése hamarosan országos mozga­lommá szélesítette az ifjú­sági építő táborozást. A há­rom hansági tábort sok új követte: vízügyi KISZ-ta- bor a Bodrogzugban, Tak- taközben, a Balatónnál, az Alföld aszályos területein, az öntözőcsatornák építésé­nél, a Duna, a Zagyva töl­téserősítéseinél. Ezeket kö­vették a mezőgazdasági, az út- és vasútépítő, később az építőipari táborok. A moz­galom tízéves jubileuma al­kalmából fehér mészkőből készült emlékművet avat­tak a hansági tájon, amely bölcsője volt a nagy nép- gazdasági jelentőségű moz­galom kibontakozásának. Az első hansági kapavágás óta 211 helyen működött már építőtábor hazánkban, s ezekben 1967 nyaráig annyi órát dolgoztak a fia­talok, amennyi 5000 mun­kás egyévi munkájának fe­lel meg. 1968-tól már éven­te négymillió munkaórával vették ki részüket a nagy vállalkozásokból a fiatalok. 1958-tól 1977-ig, a moz­galom húsz éve alatt 581 tábor létesült, s ezekben félmillió fiatal tevékeny­kedett. A központi táboro­kon kívül a megyei, egye­temi és főiskolai táborok­nak 120 ezer résztvevője volt A munkák során csaknem hárommillió köb­méter> földet mozgattak meg, négymillió négyzetmé­ternyi terepet rendeztek, kiástak 336 kilométer csa­tornát, segítettek megépíte­ni 168 kilométer utat, le­szedtek egymillió 363 ezer mázsa gyümölcsöt, és ápol­tak százmillió szőlőtökét. Ma már az építőtábor fo­galom egy sor más nagy­szabású vállalkozást is idéz, így például Kazincbarcikát, Pétét. Ezekben a nagy ka­pacitású gyáróriásokban ott

Next

/
Oldalképek
Tartalom