Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
PEST MEGYEI vnic proietárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Ára 1.20 forint 1980, JÜNIUS 20., PÉNTEK Egységesen felsorakozva A békehónap után Befejeződött a béke és barátsági hónap eseménysorozata, melynek során ismételten bebizonyosodott, hogy hazánk népe, a városok és falvak lakossága, a mezőgazdasági és ipari üzemek dolgozói, a hivatalokban s különböző intézményekben tevékenykedők, az' egyetemek, főiskolák és középiskolák oktatói és diákjai, a nőmozgalom, a szakszervezetek, más tömegszervezetek sora, a hazai egyházak egységesen fölsorakoztak a nemzetközi békemozgalom igazságos ügye mögé. A Béke-világtanács Elnökségének májusi ülésén egyhangúlag elfogadott s a sajtóban közzétett budapesti felhívás — amely világszerte nagy visszhangot váltott ki — sok ezer embert készítetett felszólalásra belpolitikai életünk nagy eseményét, a választásokat megelőző tanácstagi és képviselői jelölőgyűléseken is. KGST XXXIV. ülésszak Véget ért a tanácskozás lázár György hazaérkezett Prágákéi Prágában csütörtökön délelőtt megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXIV. ülésszakának utolsó plenáris munkaülését. Ezen a résztvevők — közöttük a Lázár György miniszterelnök vezette magyar küldöttség — megtárgyalták és jóváhagyták a tervezett záróokmányokat: az ülésszak határozatát és a tanácskozásról kiadandó részletes közlemény szövegét. (A közleményt a 2. oldalon ismertetjük.) Az elfogadott okmányok tükrözik annak az élénk és tartalmas eszmecserének az eredményeit, amelyet a testület az előző két nap folyamán az ülésszak színhelyén, a prágai vár Cernin-palotájában folytatott a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséről és soron levő feladatairól. A tíz tagállam magas szintű küldöttségei megvitatták a gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit — nagy figyelmet fordítva a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetből származó követelményekre és a közös gondok együttes erővel való leküzdésének lehetőségeire. Az ülésszak csütörtök délelőtt plenáris tanácskozása után a KGST végrehajtó bizottsága megtartotta esedékes, 96. ülését. Ezen részt vettek a tagállamok állandó KGST-kép- viselői, továbbá Jugoszlávia képviselője. A testület megbeszélte a prágai ülésszak hatáTámlái, egy kilométeren rozatát és intézkedéseket fogadott el annak eredményes megvalósítására. Jóváhagyta továbbá a KGST titkárságának tavalyi költségvetési zárszámadását. Az ülésen a végrehajtó bizottság elnöki tisztségét Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök-helyettes vette át, akinek hazájában a KGST következő, XXXV. ülésszaka zajlik majd. Ugyancsak ülést tartott a KGST tervezési együttműködési bizottsága a tíz tagállam és Jugoszlávia képviselőjének részvételével. Elnökének, Nyi- kolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettesnek vezetésével a bizottság intézkedéseket dolgozott ki a XXXIV. KGST-üIésszak határozatának végrehajtására, továbbá megtárgyalta azokat a kérdéseket, amelyek a tagállamok következő ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésére irányuló munka befejezésével és a hosz- szú távú együttműködési célprogramok gyorsabb megvalósításával függnek össze. A KGST XXXIV. ülésszakának délután megtartott záróülésén a tagállamok és Jugoszlávia képviselői aláírták a prágai ülésszak jegyzőkönyvét és azt a megállapodást, amely a korszerű számítástechnikai eszközök kifejlesztésében és gyártásában való nemzetközi szakosításról és kooperációról szól. Az ülésszakon részt vett államok illetékes képviselői szintén a záróülésen írták alá a KGST-tagállamoknák a kőolaj hatékony felhasználásában és feldolgozásában való együttműködésére vonatkozó keretmegállapodást, a kubai műszaki és tudományos fejlődés meggyorsításáról kötött együttműködési keretmegállapodásukat, valamint a KGST végrehajtó bizottságának 96. és a tervezési együttműködési bizottság 23. ülésérő: készített jegyzőkönyvet. Az okmányok aláírása után a vendéglátó ország küldöttségének vezetője, Lnbomir Strougal csehszlovák miniszterelnök záróbeszéde hangzott el, majd Sztanko Todorov bolgár kormányfő emelkedett szólásra. A küldöttségek nevében köszönetét mondott a csehszlovák párt- és állami vezetésnek az ülésszak részére teremtett kedvező munka- körülményekért, és kifejezte meggyőződését, hogy a jövőre Szófiában megrendezendő XXXV., jubileumi KGST- ülésszak is eredményesen, fogja szolgálni a tagállamok és az egész szocialista közösség gazdasági fejlődését. Este a CSKP Központi Bizottsága, Csehszlovákia köz- társasági elnöke és az ország szövetségi kormánya a prágai vár spanyol-termében fogadást adott az ülésszak részvevőinek tiszteletére. A fogadáson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági elnök és Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke pohárköszöntőt mondott. Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével csütörtökön hazaérkezett/ Prágából a magyar küldöttség. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az Űt- és Hídépítő Vállalat 3-as számú monori üzemmérnökségének dolgozói mintegy ezer méter hosszú támfalat építenek Dunakeszin az Élmunkás úton. Képünkön: a földmunkákon dolgoznak. Barcza Zsolt felvétele Befejeződött a tanév Iskolai gyorsmérleg A gyermekkori örömök listáján minden bizonnyal a tanév befejezése, a vakáció kezdete vezet. Az idén Pest megyében 104 ezer 836 általános iskolást ért ez az öröm. Köztük 10 ezer 700-nak — eny- nyien végezték el a nyolcadik osztályt — kellett, illetve kell azon törnie a fejét, hogyan tovább? A most végzett nyolcadikosok között ugyanis csak 354-en döntöttek úgy, hogy nem tanulnak tovább, a többiek különböző középfokú oktatási intézményekbe jelentkeztek. Mint Martinusz Ferenc, a Pest megyei Tanács Százezer hektár arainivaló Fokozott jelentősége van a szervezettségnek Az idén Péter-Pálkor nem kezdődik meg az aratás. A becslések szerint a késés kéthetes, és leghamarabb július közepén fognak hozzá a kombájnok a gabona vágásához. A gazdaságoknak tehát van még idejük a felkészülésre, a még hiányzó alkatrészek beszerzésére. A számítások szerint a jelenlegi arató-cséplő- gép-állománnyal — 20 százalékos gépkiesést kalkulálva — e fontos nyári kampánymunka 14 nap alatt befejezhető. A mustárt és valamennyi kalászost figyelembe véve Pest megyében kereken 100 ezer hektár az aratni- való. Több a tavalyinál! A búza vetésterülete például 5 ezer hektárral nőtt az elmúlt esztendőhöz képest. A termések egyelőre biztatóak, sőt a levéltrágyázással még tovább javíthatók az esélyek. Újdonsága lesz az idei aratásnak, hogy a gabonaipar első ízben — a minőség alapján veszi át a kenyémekvalót. Az úgynevezett javító búzákért — ha a laboratóriumi vizsgálat ezt megerősíti — jóval többet fizetnek, mint a közönséges malmi- vagy takarmánybúzáért. A vetőmagtermeltető vállalatok jól felkészültek a felvásárlásra, s a tavalyinál kétszer több szaporítóanyag átvételét tervezik. Erre a tápió- szelei, megnövelt fogadóképességű magtáruk ad lehetőséget. A tározóban 5000 tonnával több termény halmozható fel. Változatlanul gondokkal küzd a Pest—Nógrád—Komárom megyei Agroker Vállalat: az alkatrész-hiánycikkek száma még mindig jelentős. Szükség lesz ezért a gazdaságok közötti együttműködésre, bizonyos kurrens cikkek cseréjére. Ezekről a kérdésekről és a megye mezőgazdaságának az elmúlt 5 hónapban elért eredményeiről, a további tennivalókról volt szó tegnap a ráckevei Ács Károly Művelődési Házban, ahová meghívták a gazdaságok vezető szakembereit és a betakarításban érdekelt vállalatokat. Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese egyebek között elmondta, az idén a gazdaságok 50 százalékkal nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint tavaly. Ez zökkenőket okozhat az átvételnél. Époen ezért fokozott jelentősége van a szervezettségnek, az ütemes szállításnak. Meg azért is, mert az érés jó néhány növény esetében — a korábbi hűvös időjárás miatt — egyszerre következik be, és megnehezíti az ütemes szállítást, átvételt. V. B. főelőadója elmondta, gimnáziumokba 1471-en, szakközép- iskolákba 3467-en, szakmunkásképző intézetekbe pedig 5046-an jelentkeztek. Berényi Edétől, a megyei tanács általános tanulmányi felügyelőjétől kapott információ szerint, a megye 1095 gimnáziumban érettségizett diákjának mintegy 50 százaléka szándékozik továbbtanulni. Pontos adatok ugyan a felső- oktatási intézményekbe jelentkezők számáról még nincsenek. Pest megye 17 szakközépiskolájában 748-an érettségiztek az idén. A közgazdasági, számviteli, igazgatás-ügyviteli, óvónői, egészségügyi oklevelet szerzett fiataloknak nem kell különösebben tömi a fejüket, hogy hol helyezkedjenek el, de közülük és az egyéb szakokon végzettek közül is sokan a továbbtanulást választották: egyetemekre és főiskolákra 126-an jelentkeztek közös felvételi-érettségi vizsgával. Megbeszélés a megyei pártbizottságon A gépipar feladatairól Tegnap délelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottságának székházában megbeszélést tartottak a megyei pártbizottság, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetői. A tárgyaláson — melyen részt vett Cservenka herenc- né, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a lyei pártbizottság első titkára és Kozma Miklós, a KGM miniszterhelyettese is — áttekintették az ágazatnak, ezen belül a megyei gépipari vállalatoknak az V. ötéves terv alatt elért eredményeit, továbbá elemezték az idei esztendő és a VI. ötéves tervidőszak feladatait. KÖZELET Dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes 1980. június 9-e és 17-e között a KNDK külügyminiszter-helyettesének meghívására látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Fogadta őt Ho Dam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter. Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezetésével csütörtökön hazaérkezett a magyar küldöttség Moszkvából, ahol tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió Energetikai és Villamosítási Minisztériumának vezetőivel. A megbeszéléseken a paksi atomerőmű építési és szerelési ütemtervének teljesítéséhez szükséges tervezési feladatokat és berendezésszállításokat egyeztették. I Neki K özeledik az esztendei felének vége, s bái nagy merészség lenne az első hat hónapból a teljes évre érvényes következtetéseket levonni, azt tényként könyvelhetjük el: alaposan átrendeződik a vállalatok rangsora, helyzete, holnapja a megye iparában. A számba vehető öt hónap egyebek között azt mutatja, hogy vannak termelőhelyek, ahol gyors iramban bővült a termelés, a kivitel — néhány cégnél a gyarapodás ilyen mértéke 16—20 százalékot is elér! —, másutt viszont jelentős visszaeséssel kényszerültek szembenézni, aminek következtében több vállalatnál a korábbi termelési érték negyedét kellett feláldozni. A meglepő az, hogy az utóbb említett termelőhelyeken — nem mindenütt, de a többségnél igen — az értékesítéssel párhuzamosan nem apadt a vállalati eredmény, azaz a termelés csökkenése nem okvetlen mérsékelte a nyereséget. Ami egyértelműen a gazdaságosabb termék- szerkezetre, az erőteljesebb piaci munkára, termelési tervek és felhasználói, fogyasztói szükségletek, kívánalmak nagyobb összhangjára mutat. Sokféle bizonytalanság közepette ugyan, de kirajzolódóban van az a startvonal, amelyről a vállalatok nekifuthatnak a hatodik ötéves terv időszakának. Ez a nekifutás semmivel sem könnyebb feladat ott, ahol ma jól mennek a dolgok, mint ott, ahol gyengén, rosszul. A feladat különbözősége abban van, hogy a nekifutáshoz szükséges erő az egyik helyen jobban, gyorsabban akkumulálódik, mint a másik termelőegységben, azaz előre látható: a nekifutás utáni elrugaszkodás íve. sokkal inkább, mint korábban, erősen különbözni fog. Ez az eltérés nem marad meg elvi következménynek, nagyon is gyakorlati hatásai lesznek, a vállalati és a személyi jövedelmekben éppúgy, mint a különböző gazdálkodási alaook kéDzésé- ben, így a fejlesztési források alakulásában. S nem kell különösebb jóstehetség annak megáll aoításához: ez a differenciálódás szokatlan lesz, azaz visszhangja támad majd a társadalom különböző rétegeiben, s a visszhang nem okvetlen egyetértőnek bizonyulhat. Sót!... S ző sincs arról, hogy ma már minden tekintetben egyenesben van a Váci Kötöttárugyár, az azonban bizonyos: a korábbi holtponthoz képest most már a fokozódó lendületű nekifutás szakaszában tartanak. A holtpont kialakulásában tucatnyi tényezőnek jutott szerep, a nekifutásban sincs másképpen. A termékszerkezet lényeges átalakítása, a kivitel gazdaságosságának felülvizsgálata, majd az annak nyomán hozott döntések éppúgy táplálói a nekifutás iramának, mint a munkaszervezés javítása — ami azonban még mindig sok feladatot tartogat —, a gyáregységek és a törzsgyár közötti munkamegosz^-----------------------------------futás 1 tás tökéletesítése. Hiba lenne hallgatni arról, amit a ■ nekifutás fékezőinek nevezhetünk, így az akadozó anyagellátás hatásairól, a szükségesnél kevesebb piaci információról — s ami nem mellékes: ezekben a vállalati szervezeten kívüli tényezők súlyáról —, az áru minőségének lassan növekvő rangjáról. Az utóbb említett gondok ellenére is joggal vélhető : a kötöttárugyáriak másként startolnak, más lesz a nekifutás lendülete, mint a többi könnyűipari üzemben a városban, s talán éppen azért — bármilyen furcsán hangzik is —, mert a mélypont itt volt a legmélyebb pont. Azaz: olyan kényszerhelyzet teremtődött, amelyben egy vagy néhány kisebb intézkedés fabatkát sem ért. Másutt szerény eredménnyel járó részcselekedetek itt se nem oszt, se nem szoroz mozzanatoknak bizonyultak volna, tehát arra volt szükség, amit a tevékenység teljes felülvizsgálatának nevezhetünk, avagy komolyabban és szakszerűbben, a rendszerszemlélet érvényesítésének. H a most azt írnánk le, hogy a termelésben nem alakul ki reménytelen helyzet, nem állítanánk igazat. Van olyan helyzet, amikor egész egyszerűen nincs tovább a járt úton, amikor föl kell hagyni valamivel, akár olyan áron is, hogy fölszámolják bezárják az üzemet. Csakhogy: az ilyen állapot, s annak látszata, hogy a mélypontról nem kínálkozik ki- mozdulási lehetőség, aligha egyazon valami! Gyakran mégis összekeveredik, mert a kudarc tényét egyszerűbbnek látszik elviselni, mint a kudarcok okát föltárni, elemezni, megszüntetni. Egyszerűbbnek és kifizetődőbbnek bizonyult ez eddig, mert valami módon az állam — a költségvetés — helyrebillentette azt, amit az érintettek fölborogattak. Napjainkban azonban — s ez már állandó tényezője a gazdálkodásnak — elapadt ez a forrás, a költségvetés nem lehet jószívű, elvi okokból sem, s azért sem, mert nincs miből az lennie. Talán nem tévedünk, ha úgy véljük: éppen ennek a forrásnak az apadása eredményezte, hogy az idén, a tavalyihoz képest a vállalatok likviditása — leegyszerűsítve: pénzügyi helyzete — jobb. S azért jobb, mert ha tetszett, ha nem tetszett, ahogy a kötöttáru- gyárban', úgy másutt is szembe kellett nézni a nekifutás most már tovább nem halasztható követelményével és teendőjével. Ma is vannak természetesen próbálkozások kivételezések megszerzésére, társadalmi szervek tekintélyének segítségül hívására, mert a rossz hagyománnyal nehéz szakítani. Most már azonban szakítani kell ezzel, s nem azért, mert a kemény szív a divat, hanem az össztársadalmi érdekektől vezettetve. Ez az érdek ugyanis nem érvényesülhet akkor, ha a bírák azt méltányolják, ki mekkorát nyög nekifutás közben. Mészáros Ottó
