Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1980. JŰNIUS 17., KEDD Akik bizalmat kaptak Az összefogás teremtő erejével Harsonaszó jelezte az ünne­pi alakuló tanácsülés kezde­tét tegnap délután az üllői művelődési házban. Az Úttö­rők verssel, kedves szavakkal kívántak hasznos, eredményes munkát a június 8-án bizal­mat kapott tanáestagoknak.- „Szabadság, tégy gazdaggá minket” — idézte a költő által megfogalmazott kívánságot a verset előadó iskoláslány, aki kortársaival együtt olyan idő­szakban serdült kamasszá, amikor lakóhelye a felsza­badulás óta fejlődésének legeredményesebb szaka­szát zárja. Az ünnepi tanácsülést leve­zető korelnök, dr. Bálint Fe­renc a vendégek sorában kö­szöntötte Török Istvánt, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetőjét, Skribek Józsefet, az MSZMP járási bi­zottságának titkárát, Kozák Sándornét, a járási hivatal el­nökét, valamint Dobos Ferenc- nét. a 13. országgyűlési válasz­tókerület új képviselőjét. Az ügyrendi bizottság meg­választása i után felülvizsgálta a bizalmat kapott tanácstagok mandátumát. A széksorokban helyet foglalók között szétte­kintve látható volt, hogy a testületben az új ciklusban sok fiatal is képviseli majd lakótársait. Nevükben Nagy Lajosné kérte a tapasztaltabb ta­nácstagok segítségét, tá­mogatását, hogy minél hasznosabban szolgálhas­sák a közösség érdekeit. Ezután a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága nevé­ben Szabó László elnökhelyet­tes tett javaslatot a tanácsel­nök és a társadalmi elnökhe­lyettes megválasztására. A testület az ' elnöki teendők ellátásával — egyhangúlag — ismét Erdei Gábort bízta meg. Helyettese Virág József fő­mérnök lett. Rajtuk kívül a végrehajtó bizottság tagjaivá választotta a tanácsülés Zsila Lászlónét, a nagyközségi pártbizottság titkárát, Garami Attiláné pe­dagógust, dr. Bálint Ferenc állatorvost, Tyukodi István nyugdíjast, Jámbor László kertésztechnikust és Karancsi Illés művezetőt. A végrehajtó bizottság titkára ismét Le- hoczki Károly lett. Az ünnepi ülésen is el­hangzott: az elmúlt években a településfejlesztésre fordított pénzösszeg meghaladta a 60 millió forintot, a lakosság, a társadalmi szervek és a gazdasági egységek összefogása pe­dig újabb ÍZ millió forint­Mozgalmas volt a hét vége a monori Táncsics úti iskola udvarán. Csütörtökön délelőtt még tanultak a gyerekek, dél­után az iskola vezetői, Kiss Zoltán községi mérnök és a szülői munkaközösség vezetői találkoztak az udvaron, hogy egyeztessék az elképzeléseket, elvégezzék a szintezést, előké­szítsék a másnap kezdődő munkát. Pénteken elkészült a földmunka, sőt a betonozást is megkezdtük. Szombaton már reggel 6 órakor lázas munka folyt. A 33 fokos me­leg sem törte le a lelkes szü­lőket és az egyik honvédségi alakulat ott levő tagjait. — Addig nem megyünk ha­za, amíg készen nem leszünk —, mondta az egyik szülő, Gazda László, aki a FŰSZERT Március 21. brigádjának tag­jaival együtt vett részt a munkában. Akik szombaton délutánra jelentkeztek, már csak az eszközök hazaszállítá­tal járult hozzá a község gyarapodásához. Néhány esztendeje csak, hogy felépült az új tizenhat tantermes iskola, több mint 400 gyermek járhat óvodába, mégis a gyermekintézmények fejlesztése a legsürgetőbb teendő. A tanácsülés Üllő me­gyei V tanácstagjává Kovács Gyulát, az OTP megyei igaz­gatóját választotta. Tegnap tartották az alakuló tanácsülést Vasadon is, ahol Magda Gyulát választották a testület elnökévé. Ma a gyömrői és a mendei új tanács tagjai tartják ala­kuló ülésüket. V. J. sában segíthettek. Délután 2 órára elkészült a 100 négyzet- méteres betonrész és a föld egyengetése a későbbi tervek megvalósításához. Hiszen még be sem fejez­tük a munkát, máris megszü­lettek az újabb javaslatok ... Füvesítsünk még a nyáron, hogy mire ősszel jönnek a ki­csik (ide ugyanis 240 hat-tíz­éves tanuló jár) szép zöld le­gyen a fű. Az iskola nevelőinek és ta­nulóinak régi vágya valósul meg. Az egyébként is kicsiny udvaron vagy állt a víz, vagy bokáig ért a por. Most végre lesz egy terület, ahol lehet játszani, testnevelési órát tar­tani, hiszen tornaterem sincs. Kedves ajándék ez most a tanév végén. Köszönet érte mindenkinek, akinek része van ebben a munkában. Magócsi Károlyné iskolaigazgató Levelesládánkból Megszépül az iskola udvara Öt esztendő kemény munkája Hegesztőberendezések Sülysápról ötéves múltra tekinthet vissza a VISZEK (Villamos­ipari Szolgáltató és Kisgép- gyártó ipari Szövetkezet) süly- sápi üzeme, öt év egy üzem történetében nem nagy idő, mégis, nagyságát, termelési ér­tékét tekintve — a helyi gaz­dasági egységeket rangsorol­va — Sülysápon, az élen tart­ják számon ezt a korszerű üzemet. Hazai piacra Űjvári Józseffel, a sülysápi üzem helyettes vezetőjével be­szélgetünk: — Legfontosabb tevékeny­ségünk a hagyományos kézi, illetve C.O» védőgázos hegesz­tőberendezéseknek a készre- szerelése, gyártása. A VISZEK Ipari Szövetkezetünk által gyártott hegesztőberendezések­nek. mintegy 80 százaléka itt készül nálunk Sülysápon ... Emellett kisebb arányban bi­zonyos garázsipari berendezé­seket is készítünk, s van egy hegesztő gépeket, berendezé­seket javító szervizrészlegünk is. — Mennyi volt a sülysápi üzem múlt évi termelési ér­téke? — Megközelítően 200 millió forint. Tudni kell azonban azt is. berendezéseink bizonyos ré­szeit. tartozékait — például transzformátorokat, vasváza­kat — más cégektől kapjuk, az említett összeg mind kész­termékre értendő. — Az értékesítés? — Elsősorban hazai igénye­ket elégítünk ki. Legnagyobb forgalmazónk a VILLERT Vállalat, kisebb részben az AGROKER és az AUTOKER. Jelentős exportkötelezettséget teljesítve ipari szövetkezetünk a svájci Sechy-cég és a jugo­szláviai ISKRA Vállalat részére szállít nálunk készülő hegesz­tő berendezéseket. — Melyek az idei feladatok és milyenek a kilátások? •— A munka erre az évre is biztosított. A félév mérlegét megvonva, s a nehezebb gaz­dasági feltételek ismeretében látjuk, igen keményen kell dolgoznunk az idei • tervfel­adataink sikeres teljesítéséért. A feltételekről esett szó, most röviden a munkakörül­ményekről Jól megvilágított, központi fűtéses műhelyekben folyik a munka, hideg-meleg­vizes zuhanyozós fürdőkben tisztálkodhatnak az itt dolgo­zók. Megoldott az üzemi ét­keztetés. Két éve készült el az a kettő, összesen kétezer négy­zetméter alapterületű szerep- csarnok, amelyekben mint Űj­vári József mondja, „jól meg­választott szerelősori technoló­giával folyik a termelés”. Az évek múlásával jó mun­kahelyi közösségéé formálód­tak az itt dolgozók, csapatai. A kezdeti munkabrigádok ma mar a szocialista brigád cím különböző fokozatait mondhat­ják magukénak. A Slehovszki Ferencné vezette Petőfi Sán­dor szocialista brigád múlt évi eredményei alapján a bronz fokozatot érdemelte ki. A brigád és vezetője — Tizenegyen vagyunk, egy fiú kivételével valamennyien asszonyok. Igaz, pillanatnyi létszámunk ennél kevesebb, hárman vannak szülési, gyer­mekgondozási szabadságon. Egy asszony a brigádból: — Büszkék vagyunk a cso­portvezetőnkre, aki most má­jus elsején lett a vállalat ki­váló dolgozója. — Es milyennek látja a kol­lektívát Slehovszkiné? — Nincs semmi probléma. Jól megvagyunk, kijövünk egymással. Dolgozunk. A brigádnak tagja Cser- novszki Györgyné, vele beszél­getünk: — Az üzem indulása óta, öt éve vagyok itt. Jól érzem ma­gam, jó a kollektíva is, amely- lyel dolgozom. — Korábban hol dolgozott? — Budapesten, a MOM Ka­liber gyárában. Négy óra előtt keltem, s este volt. mire ha­zaértem ... Keresetem sem kevesebb itthon, helyben dol­gozva. Jól szórakoztak a vendégek Reggeltől estig vidám hangulat A századforduló előtt, egé­szen a harmincas évekig, a mostani gyömrői strandfürdő helyén egy nagy kapacitású téglagyár működött. Hosszú évtizedekig látta el az üzem jó minőségű táglával a kör­nyékbelieket, persze akkori­ban közel sem épült annyi új ház, mint mostanában. Köz­épületeket nem is emeltek, hiszen valamennyi régi, ódon falak között működött. Azt mesélik a helybeliek, egyszer süllyedni kezdett a gyár, a gé­pek, a berendezések. (Talán még most is van a tó alján egy-kettő belőle.) Helyén ter­mészetes források törtek fel, hamar elárasztották a bánya­gödröket. Aztán, amikor meg­telt, tófürdővé nyilvánították. A község egyik állomása (ak­kor még kettő volt) a Gyöm- rő-Tófurdő nevet viselte. Hét­végeken, szombaton és vasár­nap százak jártak ki vonattal a fővárosból fürödni a gyöm­rői strandra. Kedvelt kirán­dulóhellyé vált a környék, mint ahogy ma is annak lehet nevezni. S ahol egykoron tég­lákat égettek a kemencékben, lóvasút hordta a törmeléket, ott tartották meg vasárnap — immár másodízben — az épí­tők napját. 9 Azck a férfiak, akik az épí­tők napi juniálist előkészítet­ték, a sátrakat felállították, s egy éjszakán át vigyázták a gyömrői strandon, már csak az öregek mondásaiból isme­rik a tófürdő legendáját. De- rekas munkát végeztek, jól előkészítették a terepet, min­den adva volt tehát a jó han­gulathoz. Még az időjárás is kegyeibe fogadta a résztvevő­ket, már a kora reggeli órák­ban 20 fokra szökött fel a hőmérő higanyszála, a déli órákban a napon azonban már meghaladta a 36 fokot is. Érthető, hogy a Gyömrőre ér­kező több mint ezer vendég legelőször is a vízben keresett menedéket a hőség elől. Te­hették, mert a víz hőmérsék­lete 24 Celsius fok volt, für­désre a legalkalmasabb. A fő szervezők, a járási hivatal műszaki osztálya, az Építőipa­ri Szövetkezeti Közös Vállalat, a Monori Építők Ipari Szövet­kezete, a monori és a vecsési tanács költségvetési üzeme mindent megtettek azért, hogy jól érezzék magukat a kőműve­Motolai István az exportra készülő hegesztőgép befejező szerelésén dolgozik Kókai Ferenc felvételei Hasonlóan fogalmaznak a többiek is. Az itteni asszonyok korábban ugyanis mindany- nyian Pestre jártak, s mint mondják, a hajnali kelés, ké­sői hazaérés, a több órás vo­natozás után mindig „késés­ben” voltak, fáradtan, kevés idő jutott a családra, háztar­tásra. Segít az üzem — És mivel az óvoda a mű­szak kezdésekor még nem fo­gad gyerekeket, az is jó — mondja Csernovszkiné —, hogy magunkkal hozhatjuk cseme­téinket. Itt egy külön helyi­ségben töltik el a rövid időt, majd felügyelettel mennek a közeli óvodába. Jandő István sek, a kubikosok, a gépkocsi- vezetoK, az ácsok es az egyeo építőipari szakmunkások, va­lamint családtagjaik. Hivatalosan tíz órakor kez­dődött ei az eseménysorozat. A stranükert szapadteri szín­padán Kacs Gyula, a gyöm­rői nagyközségi tanács emöke uavozoite a résztvevőket, majd Madari Gyula, a járási hiva­tal osztáiyvezetoje méltatta a kV. építők napját. — Járásunk az utóbbi né­hány esztendooen több szép létesítménnyel gazdagodott — mondta Madari Gyula, s eb­nen nagy része van a terüle­ten működő építőipari üze­meknek. bzep munka az övék, hiszen nemcsak a mának, ha­nem a jövőnek is epítenek, a most készülő közintezmenyek, lakások hosszú évtizedekig őr­zik majd az építők kezemun- káját. — Tudjuk, hogy sok­szor zúgolódnak az illetéke­sek a rövid határidők miatt, de a korszerű technológiák ma már alkalmasak egy-egy építkezés befejezésének meg­rövidítésére. Bejelentette, hogy Zsóri Jó­zsef, a Monori Építők Ipari Szövetkezetének dolgozója a Pest megyei KISZOV-ben ve­hette át az Építők Kiváló Dolgozója címet. Keleti Pál konferansz je­lent meg ezután a színpadon, s jó ízű humorával hamar ne­vetésre ingerelte a nézőket. Sikert aratott Berényi Anna táncdalénekes és Kárpáti Er­vin, a Magyar Állami Opera­ház tagja, aki ezúttal magyar­nótákat és operettdalokat éne­kelt. Vastaps köszöntötte Amb­rus Kyrit, aki nem is olyan régen még az egyik leg­kedveltebb táncdalénekes volt, de hangorgánuma ma is jó színvonalú, megérdemelten kért tőle a közönség „repetát”. Lórán Lenke, a Vidám Szín­pad művésznője humorával aratott osztatlan elismerést kicsik és nagyok körében egy­aránt. Befejezésül Magay Kle­mentina olasz és spanyol vi­lágslágereket énekelt, ugyan­csak nagy sikerrel. Sűrűsödtek az események. A tó partján megkezdődött a háromórás horgászverseny, pattogtak a pingpong-labdák, a sportkör bitumenes pályáján kispályás labdarúgó villámtor­nán vetélkedtek a csapatok. A monori építők sátra mellett Sintár András anyagbeszerző derítette jó kedvre a gyereke­ket és a felnőtteket. Ö volt a dirigense az ott zajló esemé­nyeknek. A gyerekek köcsög­törő versenyen indulhattak. Nagy tapsot kapott a legfiata­labb résztvevő, Kocsis Andrea, aki mindössze hároméves, de ersókent ütötte le a karóra akasztott cserépedényt. Ebben a kóroen másodix lett ifjú Sásdi László és Sásdi Éviké —testvérek —, édesapjuk az ESZKV-nál dolgozik. A juta­lom egy-egy nagy tábla cso­koládé volt, minden gyerek­nek. Amikor nekiláttak a főzés­hez az erre a napra kijelölt szakácsok, még nem tudnat- ták, hogy „müvüket” értékel­ni is fogják majd. Szewczyk Ede, az ESZK V igazgatója vállalta a zsürielnök szerepét. Bajoan voltak az értékelésnél, végül úgy döntöttek, hogy né­gyes holtversenyt' állapítanak meg az élen. Ennél nagyobb elismerés nem is kellett a szakácsoknak, hiszen vala­mennyi helyen férfiak álltak a .kondér mellett. 9 Délután három órakor hir­dettek eredményt a különbö­ző versenyek befejezése után. A kispályás labdarúgást — akárcsak tavaly — a monori kislakásépítő szövetkezet gár­dája nyerte. Pingpongban a nőknél Bartók Agnes (Gyöm- rő), a férfiaknál Mester László (Gyömrő) szerezte meg a győ­zelmet. A legjobb szervező címet Sintár András kapta meg. Ugyancsak a Monori Építők Ipari Szövetkezetének ítélték a legjobb mozgósító üzem elnevézesű elismerést. A horgászversenyt Geller Nán­dor, az utóbbi szövetkezet el­nöke fölényesen nyerte meg. (Ezen nem is csodálkoztak az oklevél átadásakor a résztve­vők, hiszen valamennyien tudták, hogy az elnök a gyöm­rői horgászegyesület aktív tagja, munka után minden es­te a stégen található, egészen a késő esti órákig.) Továbbra is jó hangulatban folytatód­tak az események, szólt a discózene egész nap, öt órától pedig kezdetét vette a tóparti románc, az építők bálja, amely egészen tíz óráig tartott. Alaposan lebarnulva indul­tak haza csoportokban a részt­vevők. A vecsési költségveté­si üzem vezetője, Dudinszky László ezt az alkalmat hasz­nálta ki, hogy legjobb dolgo­zóinak oklevelet és pénzjutal­mat nyújtson át. Az ötlet máris sikert aratott, mert a többi gazdasági egység vezető­je is elmondta, hogy jövőre ők is követik ezt a példát. • Éjszakára csendes létt a tó környéke, másnap reggel már a munkahelyekre siettek — a vasárnap még önfeledten szó­rakozó építőipari szakembe­rek —, hiszen ők is sikeresen akarják befejezni az első fél­évet. Gér József SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Eldőlt a bajnokság sorsa Az utolsó fordulót játszot­ták a csapatok a monori—ceg­lédi összevont járási bajnok­ságban. Az üllőiek eléggé kö­zepes játékkal döntetlent ér­tek el Nagykőrössel szemben, s ezzel ők nyerték a bajnok­ságot. Vecsésen hamar feléb­redtek a hétközi kudarc után — hiszen Halásztelken kupamérkőzés keretében 6-1- re kaptak ki — ezúttal két­számjegyű győzelemmel fe­ledtették a szerdai balsikert. Üllő—Nagykőrös 1-1. Üllő, 400 néző. Vezette: Szuda. Közepes színvonalú, küzdel­mes mérkőzésen a gyengén játszó hazaiak erejéből csak a döntetlenre futotta. Ez is azt jelentette azonban, hogy ők indulhatnak a hamarosan kezdődő osztályozókon. Vecsés—Karatetétien 10-0. Vecsés, 200 néző. Vezette: He­gyes István. Nem volt egyfor­ma súlycsoportban a két csa­pat. Gyömrő—Monde 1-1. Gyömrő, 200 néző. Vezette: Ágoston. A lélektelenül, fe­gyelmezetlenül és enerváltan játszó tartalékos hazaiak el­len a mendeiek győzelmet érdemeltek volna. Monor—Gomba 5-1. Káva, 150 néző. Vezette: Gavló. Biz­tos győzelmet aratott a járási székhely csapata. Péteri—Maglód 4-0. Péteri, 200 néző. Vezette: Mészáros Gyula. A tartalékos magló- diak ellen a péteriek akár na­gyobb arányban is nyerhettek volna. Albertirsa—Nyáregyháza 7-0. Albertirsa, 200 néző. Vezette: Zsuzsandor. Kiütéses veresé­get mért a volt megyei csa­pat a nagyon gyengén játszó nyáregyháziakra. Ceglédbercel—Abony 1-1. Ceglédbercel, 200 néző. Vezet­te: Antal Gy. Színvonalas mérkőzésen, igazságos pont- osztozkodás született. Törtei—Dánszentmiklós 2-2. Törtei, 100 néző. Vezette: Bá­lint. A pontosztozkodás meg­felel a játék képének. A bajnokság élcsoportjának végeredménye: 1. Üllő 30 20 6 4 77-24 46 2. Vecsés 30 20 5 5 88-27 45 3. Abony 30 18 4 8 75-37 40 4. Albertirsa 30 17 5 8 76-38 39 G. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom