Pest Megyi Hírlap, 1980. június (24. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 140. SZÄM 1980. JÚNIUS 17., KEDD Nehéz tavast után Jól fejlődtek a növények Mint hobbikertésznek, kel­lemetlen perceket, órákat sze­reztem. Történt, hogy e tízegy­néhány négyszögölnyi kis par­cellára éppen az elmúlt, vi­szonylag napos időszakban nem tudtam kimenni. Nőtt is akkora gaz, hogy a kultúrnö­vényeket alig tudtam meg­szabadítani tőlük. De hát most már levegőt, s teret kaptak azok is a kapa nyomán. Illóolaj A nagyüzemi mezőgazdál­kodásban, általában, ilyen csak ritkán fordul elő, hiszen ott vigyázó szemek figyelik, mikor támad a gaz, a féreg vagy éppen a peronoszpóra... Akkor aztán megindul a gé­pezet: ember és gép többnyi­re győzi a munkát. Habár ezen a tavaszon sem volt könnyű, sok tennivaló torló­dott össze. A nagyüzemnek viszont, velem, a kocakertész­kedővei ellentétben, megvan az az előnye, hogy a föld­művelést főhivatásként űzők rendes műszakban láthatnak munkához. Tény persze, hogy ilyenkor aztán alig van ün­nep, meg vasárnap számukra. A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetben sem volt könnyű a' tavaszi mun­kák sora: összesen mintegy 2 ezer 300 hektáron került föld­be a tavasziak magja, közte a négyszáz hektár silókukori­cáé, a háromszázhatvan hek­tár szemre termelt kukoricáé, és a mintegy ezer hektár gyógy- és illóolaj növényé. — Úgy igaz, hogy a kora tavaszi időjárás nemcsak a munkákat hátráltatta, de a vetések befejezése után is hűvös maradt, s ez legin­kább a kukorica kelését kés­leltette — mondja Varga Ti­bor, központi agronómus. — Csak az utóbbi napok kedve­zőek, a kukorica, s más nö­vények fejlődésére. Közben rendkívül jól jött, hogy az el­múlt egy hét alatt mintegy 30—32 milliméter eső esett, főleg az ősziek növekedését serkentette. Az is szerencse, hogy ezek a viszonylag csen­des esők nem döntötték meg gabonáinkat. Fésülik a kamillát A szövetkezetben búza 918, árpa 103, rozs 84 és zab 20 hektáron van. A hét közepéig befejezték a 239 hektár lucer­na első kaszálását, még tart a rendes szárított, illetve fony- nyasztott fehérjetakarmány bálázása, felszedése, behordá- sa és kazlazása. A lucerna minősége jó, termése közepes. -A másik nagy feladat szá­mukra a növényvédelem. Az őszi kalászosok vetéste­rületéből 850 hektáron a gö­döllői tangazdaságtól, illetve a GBBR-től kapott repülőgép­pel végzik egymenetben a lombtrágyázást és a liszthar­mat elleni védekezést. Az úgynevezett szántóföldi, tehát a traktorvontatta növényvédő gépekre elsősorban csak a ta­vasziak felülkezelése, köztük a gyógynövényeké maradt. Varga Tibor arról is tájé­koztatott, hogy csütörtökig már befejezték a kamilla el­ső fésülését. Nagy öröm, így mondta, hogy most fordult elő először, hogy ki tudták küszöbölni ebből a munkából a kézi erőt, mert a szövetkezet gépészei, gépkezelő szakmun­kásai három CP—2-es kamil­labetakarító kombájnt készí­tettek. Ezekhez kiselejtezett SZK—4 arató-cséplő gépek fődarabjait is felhasználták. A három, sokunk számára bi­zonyára furcsa, ám sokat tu­dó masina 180—200 kamilla­fésülő embert helyettesít és mentesít a nem könnyű mun­kától. Aratási értekezlet — Hol tartanak az aratá­si felkészülésben? — A kombájnok és az egyéb 'gépek javítása folya­matosan, jól halad — mondja Varga Tibor. — Az aratási intézkedési tervünket június 10-én tárgyalta meg a szö­vetkezet vezetősége és az egyéb napirendi pontok miatt is ülé­sező küldöttgyűlés. Az aratni- való 1125 hektár, tíz kombáj­nunk van, tehát egyre 112 hektár betakarítása vár. — Szeretnénk 10—15 mű­szaknap alatt végezni a szem­termés behordásával. Ha eső vagy más körülmény zavarja a munkát, 18—20 -nap alatt akkor is learatunk. Mintegy 3 ezer 650 tonna szemtermés­re számítunk, amelyet ti­zenkét billenőplatós, pótko­csis IFA-val hordunk be. A Gabonatröszt vállalatainak hozzávetőleg 2 ezer 573 ton­na terményt adunk át, de előreláthatólag a többinek a tárolásával sem lesz gon­dunk, saját magtáraink be­fogadóképessége elegendőnek látszik. A Szilasmenti Tsz aratási terve sem csak a kombájno­lás. a szemhordás és a raktá­rozás műveleteit részletezi. Sőt, ahogy azt központi agro- nómusuk hangsúlyozta: a leg­nagyobb nyári munkáknak ez csak a kisebb hiányadát ad­ja. Egyrészt, mert a külső szemlélőnek bármilyen fur­csa, az aratással szinte egy időben már a jövő évi ter­més megalapozása is elkez­dődik. Találkozó Nagygomboson Zöldborsó fajta-, növényvé­delmi és betakarítási bemuta­tót rendez június 20-án, pén­teken délelőtt 10 órától a gö­döllői búza- és borsótermelési rendszer Hatvan-Nagygombo- son. A szakemberek a gödöl­lői tangazdaság nagygombosi kerületének éttermében talál­koznak, ahonnét busszal szál­lítják őket a bemutató hely­színére. Először dr. Puskás Attila igazgató tart megnyitó elő­adást, majd Puskás István ágazatvezető és Kapros Judit kísérletvezető mutatja be a borsófajtákat. A növényvédel­mi kísérleteket Pintér Ferenc igazgatóhelyettes ismerteti. Az érdeklődők végül megtekint­hetik a BNV-ezüstérmes zöld­borsófej tó telepet a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol Kovács László elnök ka­lauzolja a szakembereket. Városi moziműsor A Koppányi Aga testamen­tuma. Színes magyar kaland- film. Kísérőműsor: Világma­gazin. Csak 4 órakor. Kígyótojás. A rejtélyes labo­ratórium. Színes NSZK—ame­rikai történelmi dráma. Kezdési idő: 6, 8 óra. A járulékos munkák az idén is fontos hangsúlyt kap-' nak, különösen a szalma bá­lázása, lehordása a tábláról, még fegyelmezettebb, jobban szervezett körülmények kö­zött kell, hogy történjék, mint a kombájnolás. Mert csak így lehet majd időben a műtrá­gyázásához, a tarlóhántáshoz fogni. Nagyobb siker Mindezekről szó lesz még egyszer ebben a gazdaságban, mielőtt az első kombájnos nekiereszti gépét az addig aranysárgává érő gabonának. Június 24-én, ugyanis ara­tási értekezletet tartanak a résztvevőknek, s ott már min­denki megkapja személyre szóló feladatát. Nem keve­sebb, mint százhúsz ember — kombájnosok, szerelők, szál­lítók, bálázógép-kezelők, mű­trágyaszóró, Ntalaj művelő trak­torosok, p magtár dolgozói és a meleg ételt előteremtők — készülnek az aratásra. Re­méljük, a tavalyinál jobb, na­gyobb sikerük lesz a Szilas- mentiben és másutt is az aratóknak. Ehhez is addig kell a jó idő! Fehér István Alakuló tanácsülések Beemelik a blokkot Aszódon hétfőn délelőtt tar­kotta alakuló ülését a tanács. A nagyközségi tanács díszter­mében Gál Géza, a helyi ta­nácstagok nesztora köszöntötte a tanácstagokat és a vendége­ket, dr. Ádám Mihályt, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjét, dr. Gulyás Ilonát, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkárát és dr. Süpek Zoltánt, a járási hivatal elnökét. A Hazafias Népfront nagy­községi bizottsága javaslatára, amelyet Csobán Pál, a HNF elnöke terjesztett elő, megvá­lasztották az ügyrendi bizott­ságot. A bizottság elnöke je­lentést tett arról, hogy az Aszódot, Ikladot és Domonyt magába foglaló, közös taná­csú községben rendben folyt a tanácstagok megválasztása, a szavazók részvétele százszáza­lékos volt. Hatvanöt tanácsta­got választottak, négy körzet­ben volt kettős jelölés. Ezután került sor a tanács­elnök, a társadalmi elnökhe­lyettes és a végrehajtó bizott­ság megválasztására. Az aszó­di nagyközségi tanács elnöke — a nyugdíjba vonult Kiss Károly utóda — Bagyin Jó­zsef, az aszódi születésű ag­rármérnök lett. Társadalmi elnökhelyettesnek Dicse Já­nost választotta a testület. A végrehajtó bizottság tizenegy tagú: Bagyin Józsefen, Dicse Jánoson és a végrehajtó bi­zottság titkárán, Barna Jáno­son kívül tagja a vb-nek Bo- tyik Pál, Búzás Pál, Bobály Erzsébet, Nagy Géza, Nagy Lajos, Ondrik Márton, Raffai Sándorné és Szabó Mihályné. ★ Szadán ugyancsak tegnap délelőtt tartották a községi tanács alakuló ülését, amelyen részt vett Lukács József, a Pest megyei Tanács egyház­ügyi titkára. Petrák János korelnök köszöntötte a megje­lenteket, majd a Hazafias Népfront községi bizottságá­nak javaslatára, amelyet Szűcs Lajos elnök terjesztett elő, megválasztották az ügyrendi bizottságot, amely valamennyi, Túra Kátyúk és rongálok Megvallom, nem szívesen használom ezt a szót, barbá­rok. De az alábbi tapasztala­taim felett érzett bosszúság talán igazolja a súlyos meg­nevezés használatát. Több do­logról van szó. Amikor Hatvanból Túra fe­lé igyekszik az utazó; először a nagyon rossz, gödrökkel teli út jelent bosszúságot, de az igazi méreg ^csak ezután jön. Mert miközben a jámbor utas bal kéz felől meg szeretné nézni a túrái Galga menti Magyar—Kubai Barátság Ter­melőszövetkezet hatalmas, modern szárítógépét, a másik oldalról förtelmes bűz csapja meg az orrát. Oka, hogy lassan rohad, vagy éppen ég az a szemét­hegy, ami már-már elborítja az egész közutat. A nagyköz­ségi tanács többször nyilvá­nosságra hozta már a tilal­mat, miszerint itt tilos szeme­tet lerakni, de úgy látszik, ezt nem vették komolyan. A szemétszállítók között nem­egyszer akad olyan is, aki a szomszéd községek hulladékát hozza ide. Többször jelezte már tábla is a tilalmat, de csak egy-két napig, illetéktelen kezek ugyanis hamar eltávolították. Az egyre növekvő szemét­domb nemcsak a közlekedést veszélyezteti, hanem az alig 250 méterre levő vasúti, új­telepi házak lakóinak is na­gyon sok bosszúságot okoz. Ha a szél a szemétdomb fe­lől fúj, ablakot, ajtót légmen­tesen zárni kell. A szemét táplálja a rágcsá­lók hadát is, ezek beszivárog­nak a lakott részekre és sok ezer ember egészségét veszé­lyeztetik. Az út másik olda­lán, szintén nem messze, a termelőszövetkezet dolgozói, állattenyésztői szórják nap mint nap átkaikat a hatalmas, bűzös gödör felé. Aztán, ha az utas túljutott a veszélyes zónán, megdöb­benve tapasztalhatja, hogy a községben, Túrán, egyetlenegy ép buszváró sincs. Az utóbbi években drága pénzért készí­tett építmények ablakai össze­törve, ülései leszerelve, össze­vagdosva! Szólni kell arról is, anél­kül, hogy a fiatalok szóra­kozását akarnánk megszüntet­ni, hogy egy-egy bagi, hévíz- györki vagy galgahévízl kon­cert után a közút mentén szinte egyetlen közlekedési tábla sem marad ép állapot­ban. A rongálok nemcsak ar­ra nem gondolnak, hogy pót­lásuk drága mulatság, hanem hogy balesetveszélyt idéznek elő. a huszonkilenc tanácstag man­dátumát rendben találta. Ez­után a testület megválasztotta elnökét, Nádaski Lászlót és a társadalmi elnökhelyettest, Molnár Andrást, a Rákosvöl­gye Termelőszövetkezet gép­csoportvezetőjét. A végrehajtó bizottságnak hét tagja van, s az elnökön, valamint az elnökhelyettesen kívül tagja Kiss Andrásné, Králik Jánosné vb-titkár, Puskás Sándor, Sipos Sándor és Szűcs Lajos. A tanács megyei tanácstag­nak választotta Bállá Jánost, a járási pártbizottság első tit­kárát, majd megalakították a bizottságokat: a számvizsgáló, a szabálysértési, a községpoli­tikai, valamint a szociális és művelődési bizottságot! A ta­nácsülés végén a testület meg erősítette munkatervét. Helytörténeti Gyűjteméj Szőnyegbemutat Szőnyegbemutatót tart a gör döllői szövőkor a városi Hely- történeti Gyűjtemény kiállító- termében, június 17-től június 25-ig. A kiállítást László Emő­ke művészettörténész nyitja meg ma, kedden 17 órakor. Utána a kör tagjai szövésbe­mutatót tartanak. A kiállítás megtekinthető kedd, csütörtök, péntek 14—18, szerda, szom­bat, vasárnap 10—14 óráig. ,A Gödöllői Építőipari Szö­vetkezet dolgozói befejezték a János utcában levő 53 lakásos lakóház szerkezetének építé. sét. Képünkön: a tetőrészt ké­szítik, a mellvédblokkokat il­lesztik a helyükre. Barcza Zsolt (elvétele Új eredmények A hormonháztartásról Ismét egy lépéssel közelebb jutottak a tudományos kuta­tók a hormonháztartás alaku­lásának magyarázatához,. A Magyar Tudományos Akadé­mia Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetében a hét­nyolc éve kezdett eredménye­ként egy speciális, a hormon­háztartást befolyásoló anyag működési mechanizmusát de­rítették fel. A szervezet hormonháztar­tásában „karmesterként” tart­ják számon az agyalapi miri­gyet. Működését az agynak egy olyan része szabályozza, .ahol idegsejtek úgynevezett — hormonnövekedést vagy .csök­kenést befolyásoló — peptid- hormonokat termelnek. Ezt a hormontermelő folyamatot vi­szont az úgynevezett gátló, il­letve serkentő ingerületeket közvetítő anyagok szabályoz­zák. A tudósok ezért kezdték el kutatni, hogy végső soron milyen ingerületközvetítő anyagok befolyásolják az agy­alapi mirigy működését. En­nek ismerete ugyanis jó uta­kat nyithat meg a hormonház­tartás gyógyszeres kezelésére, alakítására. A kísérlet kezdeti szakaszá­ban a mellékvese-serkentő hormon szabályozó működését vizsgálták és azt találták, hogy az aminósav-származék, az úgy­nevezett gamma-aminóvaj- sav — rövidítve avc. — lehet a gátló ingerületet közvetítő anyag. Ha ugyanis avs-t jut­tatnak az agykamrába, akkor kevesebb mellékvese-serkentő hormon jutott a vérkeringés­be. Ezt a jelenséget felismer­ve, azt vizsgálták, hogy a szervezetben termelődő avs. részt vesz-e a hormontermelés szabályozásában. E vizsgálatok során megállapították: amikor a szervezetben csökken a mel­lékvese-serkentő hormon ter­melése, ez annak az eredmé­nye, hogy az agy egy jól meg­határozható területnél a szo­kottnál több avs-t előállító enzim keletkezik. Ez közvetett bizonyítékot jelentett az avs-nek a hormontermelést szabályozó funkciójára. Növendékek hangversenye * Tanulók és tanárok vizsgája i Még Pólyák Ferenc népi fa­faragó muzsikáló két paraszt­ja is mintha elmélyültebben kezelte volna hangszerét: a klarinétot és a nyenyerét, mi­közben a gödöllői zeneiskola tanévzáró növendékhangverse­nyét hallgatta vasárnap dél­után, az egybegyűlt szülőkkel és érdeklődőkkel az iskola hangversenytermében. Nem kí­vánkozna tollvégre az ese­mény, ha csak a hétköznapok egyik koncertjéről lenne szó, amelynek feladata, hogy a ta­nulókat hozzászoktassa a kö­zönség előtti szerepléshez, moz­gáshoz, az ezzel járó iz­galmakhoz, hogy kifejlessze az előadó számára oly lénye­ges képességet: megtanulni uralkodni a gátlásokon a hang­verseny körülményei között. Egy esztendő A tanévzáró hangverseny, a közelmúltban tartott zenekari koncerttel együtt, sokkal na­gyobb jelentőségű az intéz­mény életében, mert egy esz­tendő mérlegét vonja meg: mi­lyen mértékben és irányban változott az iskola szakmai­pedagógiai tevékenysége; a hatszáznál több növendék el­sajátította-e az osztályának megfelelő tudásanyagot a kí­vánt minőségben és ezen felül sikerült-e a legtehetségesebbe­ket előbbre juttatni a zenei pálya nem éppen sima, legkez­detibb szakaszán. « A koncert műsorszámait hall­gatva leperegtek előttünk a tanév kiemelkedő jelentőségű eseményei is: az országos fa- fúvósverseny, az ugyancsak zeneiskolai növendékek számá­ra kiírt országos zongoraver­seny, többszöri vendégszerep­lés a csehszlovákiai Revucán és Pozsonyban, amelyek mind si­keresek voltak, országos mér­cével mérték a gödöllői mun­kát. Magasabb fokon • Figyelemre méltó, hogy az iskola két növendéke: Feren- czy Beáta és Kis Emil felvé­telt nyert a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola zongora-, illetve mélyhegedűszakára. A zenetanárnak a pedagó­giai munka során több irány­ban kell kifejtenie tevékeny­ségét: ritmust, mozgásokat, technikát és nem utolsósor­ban zenei elgondolásokat kell tanítania a növendékeknek. Ez utóbbi a legnehezebb, mert szavakkal igen nehe­zen, vagy egyáltalán nem mondható el. A vasárnapi koncerten azok a műsorszámok tetszet­tek, amelyek zeneiségükkel emelkedtek ki. A műsort in­dító kamarazenei szám: Far­kas: Apor Lázár tánca, című műve Máthé Adrienn, Fülöp Melinda és Novák Zsuzsa he­gedűsök, Vatai Zoltán gordon­ka- és Pál Judit zongorasza­kos előadásában azt bizonyí­totta, hogy a legkisebbek is képesek magas fokú zenei gondolatok közvetítésére. Kiváló tehetségek A Rieding G-dúr hegedű- versenyének első tételét szó­listaként is megszólaltató Má­thé Adrienn, az iskola egyik szép reményekre jogosító nö­vendéke a különböző karakte­rű témák megformálásával tűnt ki. Sturcz László oboa­szakos növendék Cimarosa igen magas követelményeket támasztó Sicilianoját játszotta nagyon szép hangon és össze­fogottsággal. Az egyik legkel­lemesebb élményt Dvorák Me­lódiája eljásztásával Kiss György szerezte, aki a számá­ra még nyilván idegen ro­mantikus világra érzett rá hal­latlan biztonsággal. Tetszett még Nándori Szilvia és Fe- renczy Beáta zongorajátéka Kis Emil hegedülése, valamint a műsort záró ütőzenekari pro­dukció: Balázs Oszkár: Gyer­mekcsíny Soroksáron című műve. Pálíalvi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom